A Földön kell megtalálnunk a sötét anyagot
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
Igen, de az plusz 5 másodperc számítógépes animáció, amit hetekig készítetek volna, és lehet, hogy még a zenével sem lett volna öszhangban. Az embereknek meg ez is megteszi. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#46
De épp ez a lényeg, hogy nincs olyan, hogy a "széle", ugyan úgy ahogy a felfújt lufi felületének sincs eleje és vége.
#45
😊 A metafórának nem kell pontosnak lenni.
#44
Hogy miben tágul?
A vákuumban.
A csillagközi ûrben nincs sok minden. 1 köbdeciméter térben van 1-2 hidrogén atom, meg pár foton. De ez wikipedián pl pontosabban le van írva.
Van ahol sûrûbb, van ahol ritkább ez a tér, tehát van ahol 1 köbméteren lenne csak ennyi anyag.
Ha egyáltalán el lehetne sétálni az univerzum szélére, akkor én azt úgy képzelném el, hogy még nem jutott el odáig az anyag az õsrobbanásból. Tehát 1 részecske se lenne már a széle után, így hát foton se lenne, és ha nincs foton, akkor sötét van, nem látsz semmit, nem látnál galaxisokat a távolban, minden fekete lenne. Ha felkapcsolnád a lámpádat, akkor látnád magadat.
A vákuumban.
A csillagközi ûrben nincs sok minden. 1 köbdeciméter térben van 1-2 hidrogén atom, meg pár foton. De ez wikipedián pl pontosabban le van írva.
Van ahol sûrûbb, van ahol ritkább ez a tér, tehát van ahol 1 köbméteren lenne csak ennyi anyag.
Ha egyáltalán el lehetne sétálni az univerzum szélére, akkor én azt úgy képzelném el, hogy még nem jutott el odáig az anyag az õsrobbanásból. Tehát 1 részecske se lenne már a széle után, így hát foton se lenne, és ha nincs foton, akkor sötét van, nem látsz semmit, nem látnál galaxisokat a távolban, minden fekete lenne. Ha felkapcsolnád a lámpádat, akkor látnád magadat.
#43
egyébként nem kell keresni, hogy mi volt elõtte, vagy hogy mi hozta létre.
mert akkor jött létre az idõ, az hogy te gondolkodni tudj, akkor jött létre az anyag, hogy tudj mivel gondolkodni, hogy ezt a kérdést egyáltalán feltehesd. és attól még, hogy azt szoktad meg, hogy életed során mindennek van elõzménye és minden származik valahonnan, az nem feltétlen vezethetõ vissza a kezdetekre.
egyszerûen csak a semmibõl lett valami, mert máskülönben sosem lehetne semmi, mert a semmibõl csak semmi lehetne, de látjuk hogy ez nem így van, mert itt vagyunk.
a fizika, a fizikai törvények az õsrobbanás után alakultak ki, ezért nincs is értelme arról beszélni, hogy mi volt elõtte.
(habár lehet hogy egy magasabb dimenzió hozta létre, amiben sok más õsrobbanás is történt, és olyan átlagos dolog mint az hogy süt a nap)
mert akkor jött létre az idõ, az hogy te gondolkodni tudj, akkor jött létre az anyag, hogy tudj mivel gondolkodni, hogy ezt a kérdést egyáltalán feltehesd. és attól még, hogy azt szoktad meg, hogy életed során mindennek van elõzménye és minden származik valahonnan, az nem feltétlen vezethetõ vissza a kezdetekre.
egyszerûen csak a semmibõl lett valami, mert máskülönben sosem lehetne semmi, mert a semmibõl csak semmi lehetne, de látjuk hogy ez nem így van, mert itt vagyunk.
a fizika, a fizikai törvények az õsrobbanás után alakultak ki, ezért nincs is értelme arról beszélni, hogy mi volt elõtte.
(habár lehet hogy egy magasabb dimenzió hozta létre, amiben sok más õsrobbanás is történt, és olyan átlagos dolog mint az hogy süt a nap)
#42
A kvantumvákuumban végtelen sûrûre koncentrálódott az energia és felfújódott.
Most jobb?
Vagy a húrelmélet szerint, két brán ütközése során jött létre.
Ugye hogy sokkal másabb?
És azok a bránok hol vannak? És ahol az van az hol? És mi hozta létre? És ami azt létrehozta azt mi?
Hát Isten!
És Istent mi hozta létre?
Szóval õsrobbanás volt, vannak rá bizonyítékok, legyen elég ennyi.
Most jobb?
Vagy a húrelmélet szerint, két brán ütközése során jött létre.
Ugye hogy sokkal másabb?
És azok a bránok hol vannak? És ahol az van az hol? És mi hozta létre? És ami azt létrehozta azt mi?
Hát Isten!
És Istent mi hozta létre?
Szóval õsrobbanás volt, vannak rá bizonyítékok, legyen elég ennyi.
#41
igen, aranyosak a gömbök, de én az univetzumot raknám bele, nem a galaxist 😊 mármint, az ésszerûbb...
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#40
Te is széles látókörûségrõl teszel tanúbizonyságot!
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#39
mihez képest?
#38
Máskülönben csak üres locsogás.
#37
egyrészt nem figyeltél, pedig direkt elmutogattam.
másrészt "...õsrobbanással az jöjjön elõ, aki..." -mert különben mi lesz?
másrészt "...õsrobbanással az jöjjön elõ, aki..." -mert különben mi lesz?
#36
Az elõzõ a #31-re ment.
#35
Ha viszont nem volt õsrobbanás, akkor a 13.5 milliárd évet nyugodtan el is felejtheted. Mellesleg, ha lehet tudni, hogy mikor, meg a tágulás paramétereit is, akkor miért nem lehet tudni, hogy hol robbant?
Egyébként õsrobbanással az jöjjön elõ, aki azt is meg tudja mondani, hogy honnan volt az ami felrobbant, és miért robbant fel.
Egyébként õsrobbanással az jöjjön elõ, aki azt is meg tudja mondani, hogy honnan volt az ami felrobbant, és miért robbant fel.
#34
Ezektõl lebomlik az agyad, ha sokáig próbálod megérteni.
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
#33
A sötét anyagra a privi.hu is elég esélyes.
#32
Találtam egyet!!! Itt volt a földön... belerúgtam, de nem sérült meg. Most mit tegyek? Vigyem a CERN-be? <#idiota>
#31
A benne levõ dolgok egyre messzebb kerülnek egymástól. Ha ezt a folyamatot fordítva nézed, azt fogod találni, hogy akkor nyilván a múltban mind közelebb és közelebb voltak. Ennek az eszmefuttatásnak a végén (igazából az elején, ugye) találod az õsrobbanás eseményét.
Itt a probléma a "miben, hova, meddig, stb" kérdésekkel. A teret és az idõt is az õsrobbanás hozza létre, értsd, az óra akkor kezdett ketyegni, és a pí értéke azóta annyi amennyi. Számunkra. Az õsrobbanás nem "egyszer" "valahol" történt, legalábbis az általunk elérhetõ fogalmak szerint nem. Számunkra nem értelmezhetõ az "univerzumon kívül/univerzum elött" fogalma, mivel vizsgálni csak azt tudjuk, ami az univerzumon belül van. Minden egyéb 13,5mrd fényév távolságra, vagy ha úgy jobban tetszik 13,6mrd évvel a múltban van.
Ajánlom esetleg a Men in Black záró képsorait.
Hova tart az univerzum tágulása? Fogj egy gumiszalagot. Tegyél rá jeleket pl. cm-enként. Most válaszd ki rajta az egyik tetszõleges jelet, és a két végénél fogva kezdd el nyújtani. Az összes többi attól látszik távolodni, bármelyiket tünteted is ki a figyelmeddel.
Most képzeld el ezt egy pöttyös felszínû léggömbbel. Megvan? Most ugyanezt felfúvódó purhabbal (vagy ha nem láttál még olyat, kelõ tésztával). Megvan? Most jön a trükkös rész. Vedd fel az egészet videóra és... ja nemmm, ez nem az. <#idiota>
A trükkös rész az, hogy képzeld el ezt a kísérletet négydimenziós téridõvel. Hát, valahogy úgy.
Nna. Most én ezt leírtam, de nekem ne hidd el, csak gondolj bele. Vagy ne.
Itt a probléma a "miben, hova, meddig, stb" kérdésekkel. A teret és az idõt is az õsrobbanás hozza létre, értsd, az óra akkor kezdett ketyegni, és a pí értéke azóta annyi amennyi. Számunkra. Az õsrobbanás nem "egyszer" "valahol" történt, legalábbis az általunk elérhetõ fogalmak szerint nem. Számunkra nem értelmezhetõ az "univerzumon kívül/univerzum elött" fogalma, mivel vizsgálni csak azt tudjuk, ami az univerzumon belül van. Minden egyéb 13,5mrd fényév távolságra, vagy ha úgy jobban tetszik 13,6mrd évvel a múltban van.
Ajánlom esetleg a Men in Black záró képsorait.
Hova tart az univerzum tágulása? Fogj egy gumiszalagot. Tegyél rá jeleket pl. cm-enként. Most válaszd ki rajta az egyik tetszõleges jelet, és a két végénél fogva kezdd el nyújtani. Az összes többi attól látszik távolodni, bármelyiket tünteted is ki a figyelmeddel.
Most képzeld el ezt egy pöttyös felszínû léggömbbel. Megvan? Most ugyanezt felfúvódó purhabbal (vagy ha nem láttál még olyat, kelõ tésztával). Megvan? Most jön a trükkös rész. Vedd fel az egészet videóra és... ja nemmm, ez nem az. <#idiota>
A trükkös rész az, hogy képzeld el ezt a kísérletet négydimenziós téridõvel. Hát, valahogy úgy.
Nna. Most én ezt leírtam, de nekem ne hidd el, csak gondolj bele. Vagy ne.
#30
Miben tágul az Univerzum? A végtelen semmiben, a semmibe? A semmiben hogy lehet valami? Mi az hogy végtelen? Hova tart? Miben van? A semmiben?
Érdekes dolgok ezek és még sok minden.
Érdekes dolgok ezek és még sok minden.
#29
Csak egy hülye kérdést had tegyek fel!
Mi van akkor, ha a grvitációs állandó valami rejtélyes oknál fogva nem is állandó, és messzi vidékeken egyszerûen más mint itt nálunk?
Én tök laikus vagyok ilyen téren. Ha ezt elvetették, annak mi az oka?
A tejútrendszerben van szükség a sötét anyagra, hogy jól mûködjön a gravitáció?
Mi van akkor, ha a grvitációs állandó valami rejtélyes oknál fogva nem is állandó, és messzi vidékeken egyszerûen más mint itt nálunk?
Én tök laikus vagyok ilyen téren. Ha ezt elvetették, annak mi az oka?
A tejútrendszerben van szükség a sötét anyagra, hogy jól mûködjön a gravitáció?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#28
Nem kell õket félteni, szoktak tévedni. Miért felejti el mindenki az olyan cikkeket, amiben leírják, h nem is úgy van valami ahogy gondolták, hanem egész máshogy? Jelen pillanatban ez tûnik a legvalószínûbb megoldásnak, hát erre kutatnak a legtöbben. De senki sem állította, hogy ez bizonyított törvény, és hogy 100% így van. ebben a cikkben sem látom.
Ha valamit bizonyítanak egyszer, azt viszont már nem szokták megdönteni, de az ritka, és most sem errõl van szó😊 Csak keresik a bizonyítást számolással és mint a cikk említi, rengeteg méréssel.
Ha valamit bizonyítanak egyszer, azt viszont már nem szokták megdönteni, de az ritka, és most sem errõl van szó😊 Csak keresik a bizonyítást számolással és mint a cikk említi, rengeteg méréssel.
#27
Sztem publikáld😄
#26
Azért elég sok felfedezés született már így, hogy 'lenni kell ott valaminek, mert különben nem stimmel az egyenlet'.
Pl sok bolygót úgy fedeztek fel, h nem felelt meg a vártnak más bolygók mozgása, megjósolták h hol kéne lennie valaminek, és bumm tényleg ott volt.
És ezt a kozmológiai állandót már alátámasztották azóta többen is. Így ha még nem is bizonyított törvényrõl van szó, azért esélyes, hogy van benne valami😊
Pl sok bolygót úgy fedeztek fel, h nem felelt meg a vártnak más bolygók mozgása, megjósolták h hol kéne lennie valaminek, és bumm tényleg ott volt.
És ezt a kozmológiai állandót már alátámasztották azóta többen is. Így ha még nem is bizonyított törvényrõl van szó, azért esélyes, hogy van benne valami😊
#25
Stimmel, stimmel, de csak bizonyos keretek között. Newton is csak a földön mûködik, fénysebességhez ki kellett terjeszteni relativitáselméletté. Lehet a sötét anyagokhoz a relativitás is kevés, sõt a húrelmélet is, és tovább kell lépni.
#24
Nagyon sok fajta univerzum lehetséges a jelenlegi ismereteink szerint is. Azonban valahogy csak az Õsrobbanás elmélet maradt meg. Nem biztos, hogy azért mert igaz, csak mert talán kihaltak azok, akik egyetemen mást tanítottak volna!
Pl a vöröseltolódás is magyarázható úgy is, hogy az univerzum nem megközelítõleg euklídészi sík-szerû téridõszerkezettel rendelkezik, amiben az anyag tágul, hanem nagy léptékeket tekintve is görbült, sõt akár önmagába záródó szerkezettel rendelkezik.
Ekkor a vöröseltolódás, az Einstein által leírt gravitációs vöröseltolódásból származik, minél messzebbi objektumot nézünk látszólagosan annál nagyobb görbültsége van a téridõnek. A görbült téridõ viszont, mivel a messzeségben gyakorlatilag minden irányba vonzza az anyagot szinte kifeszíti és stabilizálja a szerkezetet.
Pl a vöröseltolódás is magyarázható úgy is, hogy az univerzum nem megközelítõleg euklídészi sík-szerû téridõszerkezettel rendelkezik, amiben az anyag tágul, hanem nagy léptékeket tekintve is görbült, sõt akár önmagába záródó szerkezettel rendelkezik.
Ekkor a vöröseltolódás, az Einstein által leírt gravitációs vöröseltolódásból származik, minél messzebbi objektumot nézünk látszólagosan annál nagyobb görbültsége van a téridõnek. A görbült téridõ viszont, mivel a messzeségben gyakorlatilag minden irányba vonzza az anyagot szinte kifeszíti és stabilizálja a szerkezetet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
Volt egy ilyen katasztrófafilm is mostanság, hogy azthitték elviszi a Földet egy meteor, mert egy nagytekintélyû tudós kiszámolta és váltig állította. Erre mindenki egyetértette vele, leegyeztették a számításait és tényleg eltalálja a Földet.
Erre a végére kiderült hogy egy +- jelet felcserélt az egyenletben, és mégsem lesz KO a Földnek...
Ismerõs történet? Lehet nem kéne ennyire arrogánsnak lennie a tudósoknak, és feltételezni ha õk is tévedtek már valaha akkor elõttük is talán tévedhettek...
Már rég nem itt tartanánk ahol. Kiderülne hogy a fél fizika nem is úgy van...
kicsi>nagy>nagyobb>mégnagyobb>mégannálisnagyobb>...stb...>végtelenül nagy
Erre a végére kiderült hogy egy +- jelet felcserélt az egyenletben, és mégsem lesz KO a Földnek...
Ismerõs történet? Lehet nem kéne ennyire arrogánsnak lennie a tudósoknak, és feltételezni ha õk is tévedtek már valaha akkor elõttük is talán tévedhettek...
Már rég nem itt tartanánk ahol. Kiderülne hogy a fél fizika nem is úgy van...
kicsi>nagy>nagyobb>mégnagyobb>mégannálisnagyobb>...stb...>végtelenül nagy
#22
"Pedig ez a központi fekete lyukakkal is megmagyarázható - tehát semmi szükség sötét anyagra."
Nem igaz, a központi fekete lyukak egészen másféle sebességprofilt adnának (Tulképp Kepler-problémákra vezetne, azokat meg mindenki tudja, hogy a távolsággal csökken, és nem állandó).
a másidik rész meg hülyeség. mert ha a múltba látnánk effektíve vissza, akkor miért nem a pármillió fényéves világegyetemet látjuk. vagy a múltból csak a sebesség látszik, a távolság meg nem?
Nem igaz, a központi fekete lyukak egészen másféle sebességprofilt adnának (Tulképp Kepler-problémákra vezetne, azokat meg mindenki tudja, hogy a távolsággal csökken, és nem állandó).
a másidik rész meg hülyeség. mert ha a múltba látnánk effektíve vissza, akkor miért nem a pármillió fényéves világegyetemet látjuk. vagy a múltból csak a sebesség látszik, a távolság meg nem?
#21
És mi van akkor, ha nem volt õsrobbanás (egyébként is nagyon sántít az a dolog), és az univerzum valójában végtelen? Az egész anyagi világ mozgásban van akármilyen kis darabját is nézzük, és ehhez sem kell semmilyen sötét anyag/energia. Ez az egész azért vetõdött fel, mert egy hibás elméletbõl próbáltak kiindulni, és hogy tartani tudják az elméletet, az egyes hibák magyarázatába egyre több új tényezõt vezettek be, ami eleve nem is lehetett jó, hiszen már az alap is hibás. Elküldeném én is ezeket a bányába dolgozni.
#20
A sötét anyagra azért volt szükség, hogy megmagyarázzák a galaxisok gyors forgását és stabilitását.
Pedig ez a központi fekete lyukakkal is megmagyarázható - tehát semmi szükség sötét anyagra.
A sötét energiára azért van szükség, hogy megmagyarázzák, a világegyetem gyorsuló tágulását, amely minél meszebb nézünk, annák gyorsabb. Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy minél messzebb nézünk, annyival inkább visszamegyünk az idõben, amikor - az õsrobbanás után - logikus, hogy a világegyetem gyorsulva tágult, akkor rájövünk, hogy sötét energiára sincs szükség, elvan az univerzum enélkül is.
Pipa jel.
Pedig ez a központi fekete lyukakkal is megmagyarázható - tehát semmi szükség sötét anyagra.
A sötét energiára azért van szükség, hogy megmagyarázzák, a világegyetem gyorsuló tágulását, amely minél meszebb nézünk, annák gyorsabb. Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy minél messzebb nézünk, annyival inkább visszamegyünk az idõben, amikor - az õsrobbanás után - logikus, hogy a világegyetem gyorsulva tágult, akkor rájövünk, hogy sötét energiára sincs szükség, elvan az univerzum enélkül is.
Pipa jel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#19
Így van! Azért találta ki az állandót, hogy stabillá tegye a világegyetemet. De mikor belenézett Hubble távcsövébe rájött, hogy mégsem az eztért elvetette és élete legnagyobb tévedésének tekintette.
De ha visszatesszük az állandót, akkor annak vannak olyan értékei amivel már rá lehet húzni az elméletet az instabil valóságra is.
Az univerzum tágulását jelenleg a sötét energia és a sötét anyag jelenlétével magyarázzák vagyis az állandó tulajdonképpen ezt két kölcsönhatást reprezentálja. És igen, nincs mögötte semmi elmélet csak egy matematilai bûvészkedés, hogy kijöjjön a modell. Az elméletet ki kell hozzá még találni...
A mi léptékünkben még a newtoni gravitáció is megállja a helyét csak ne menjünk feketelyuk közelébe és ne gyorsuljunk fénysebességre :-)
De ha visszatesszük az állandót, akkor annak vannak olyan értékei amivel már rá lehet húzni az elméletet az instabil valóságra is.
Az univerzum tágulását jelenleg a sötét energia és a sötét anyag jelenlétével magyarázzák vagyis az állandó tulajdonképpen ezt két kölcsönhatást reprezentálja. És igen, nincs mögötte semmi elmélet csak egy matematilai bûvészkedés, hogy kijöjjön a modell. Az elméletet ki kell hozzá még találni...
A mi léptékünkben még a newtoni gravitáció is megállja a helyét csak ne menjünk feketelyuk közelébe és ne gyorsuljunk fénysebességre :-)
#18
pfff...Afrikában meg éheznek!!! <#zavart2><#ejnye1><#zavart1>
Ti meg ilyen hülyeségeken csámcsogtok... <#nyes>
Ti meg ilyen hülyeségeken csámcsogtok... <#nyes>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#17
A Kozmológiai állandót tudtommal azért találta ki Einstein, hogy a relativitás elmélet által instabilnak jósolt modellt finomhangolja és ezáltal elõállítsák az akkor divatos állandó állapotú világegyetemet.
Aztán rájöttek, hogy a világegyetem instabil, és ekkor elvetették a Kozmológiai állandót.
Aztán meg arra, hogy ennek ellenére még sem teljesen úgy tágul, mint ahogy azt a relativitás elmélet önmagában megjósolja.
Mivel Einstein bevezette, hát nosza felhasználták az állandót, gyakorlatilag rendszer paraméterezését, csak más céllal, hogy még egy lapáttal rárakjanak az instabilitásra.
Azonban, e mögött semmilyen ismert fizikai jelenség nincs!!!
Pusztán azért van ott, hogy az elmélet egybe vágjon a gyakorlattal.
Ezek után azt mondani, hogy minden rendben, nos egy enyhe barokkos túlzás.
Amúgy ismétlem: a gravitációt, csak nagy léptékben a relativitás elmélettel tudjuk többé-kevésbé helyesen modelezni. (A csillagászati eredmények szerint nagyon nagy léptékben kevésbé). Az erõk leírására használt kvantummechanikai megközelítést a gravitációra mind a mai napig nem tudtuk úgy alkalmazni úgy, hogy olyan modellt eredményezzen, amely legalább olyan pontos, mint más erõk esetében.
Mi van, ha a gravitáció szélsõséges körülmények között teljesen máshogy mûködik, mint azt eddig gondoltuk?
Pl az, hogy a nagy sûrûségû anyag darabok mégsem vállnak klasszikus értelemben vett fekete lyukakká, meg hasonló érdekességek!
Aztán rájöttek, hogy a világegyetem instabil, és ekkor elvetették a Kozmológiai állandót.
Aztán meg arra, hogy ennek ellenére még sem teljesen úgy tágul, mint ahogy azt a relativitás elmélet önmagában megjósolja.
Mivel Einstein bevezette, hát nosza felhasználták az állandót, gyakorlatilag rendszer paraméterezését, csak más céllal, hogy még egy lapáttal rárakjanak az instabilitásra.
Azonban, e mögött semmilyen ismert fizikai jelenség nincs!!!
Pusztán azért van ott, hogy az elmélet egybe vágjon a gyakorlattal.
Ezek után azt mondani, hogy minden rendben, nos egy enyhe barokkos túlzás.
Amúgy ismétlem: a gravitációt, csak nagy léptékben a relativitás elmélettel tudjuk többé-kevésbé helyesen modelezni. (A csillagászati eredmények szerint nagyon nagy léptékben kevésbé). Az erõk leírására használt kvantummechanikai megközelítést a gravitációra mind a mai napig nem tudtuk úgy alkalmazni úgy, hogy olyan modellt eredményezzen, amely legalább olyan pontos, mint más erõk esetében.
Mi van, ha a gravitáció szélsõséges körülmények között teljesen máshogy mûködik, mint azt eddig gondoltuk?
Pl az, hogy a nagy sûrûségû anyag darabok mégsem vállnak klasszikus értelemben vett fekete lyukakká, meg hasonló érdekességek!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#16
Az a baj, hogy a tudós kollégák túl messzi keresik a megoldást! Ha láttátok volna apósom marhapörköltjét, Ti is belátnátok, hogy a sötét anyag itt van a szemünk elõtt. De ha ez sem lenne elég, akkor menjetek fel egy csetoldalra és ott biztos meglelitek a felhasználók sokaságában!
#15
Nem, nem. Minden törvény stimmel. Newton gracitációs törvényei és az általános relatvitáselmélet is. És ezeket minden részecskegyorsító minden másodpercben igazolja. Ha baj lenne velük, nem tudnánk szondát küldeni a Marsra vagy a Jupiterhez sõt még a GPS sem mûködne. Sõt a sötét anyag benne van Einstein egyenleteiben is mint Kozmológiai állandó, csak akkor még nem tudtuk, hogy az a sötét anyag.
#14
Ébresztõ!
Kara kánként folytatom tanításom.
#13
Minden tudós mondja egyszerre velem:
"FINGOM SINCS!"
Aztán fogjatok lapátot ásót csákányt és irány a bánya!
"FINGOM SINCS!"
Aztán fogjatok lapátot ásót csákányt és irány a bánya!
#12
A "három" dimenzió helyett talán több van, és a sötét anyag csupán a további dimenzió(k) anyaga.
http://www.tradeximp.com/
#11
A zûbe azé van sötét, me be vunk záva egy nagy sötét kockába ! Igazezanyúú ?
#10
Sötét anyagra nincs is szükség, csak jó sok feketelyukra. Na, bummm!
Kara kánként folytatom tanításom.
#9
Ha helyes az az elmelet, hogy az energia (es ezzel az anyag is) a ter egyfajta torzulasa, akkor ez magyarazza a 'sotet anyagot', ami ekkor valojaban negativ tomeg es magyarazza a kvantumelmeleti gravitacios modellt is, bar az igy mar inkabb a hurelmelethez van kozel. A feny terjedeset pedig egyertelmuve teszi, tehat az a bizonyos 'eter' nem mas mint maga a ter, aminek a felepitese gyakorlatilag egy jo hosszu hullamfuggvennyel lenne leirhato. (hosszu = kb. akkora mint az univerzumunk)
#8
Egy kicsit olyan a sötét anyag, mint az éter. Azt mondták, hogy az elektromágneses hullámoknak is kell terjedési közeg, ami viszont kimérhetetlnenül alacsony sûrûségû, hogy nem változtatja a testek mozgását. Aztán kiderült, hogy nem is kell közeg a fény terjedéséhez. Tehát a tapasztalat és eddigi modell között különbséget nevezték el sötét anyagnak. És ez a különbség az, amit te szépen leírtál.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#7
Csakhogy már a Naprendszeren belül is anomáliák vannak pl. a mûholdak mozgásában, szal erõs a gyanu, hogy valami mégsem stimmel a gravitációs/relativitás elmélet körül.
Pláne hogy a gravitációs erõ kvantummechanikai elméletével sem rendelkezünk!
Pláne hogy a gravitációs erõ kvantummechanikai elméletével sem rendelkezünk!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Igaz uristn' sosem láttam még hullócsillagot 😄 valamint emberek is potyogtak már az égbõl... ezek a szelek...
a földrengés valóban szörnyû dolog
a földrengés valóban szörnyû dolog
#5
Ezek (a chilei földrengés és a szlovák "meteorit") az elrettentés eszközei napjainkban.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#4
az ért nem ilyen egyszerû. Mert ugyanazokból a törvényekbõl számolták ki, amiket itt a Földön sokezerszer igazoltak. Ha a törvény lenne rossz, akkor a Newton-törvényeket meg az általános relativitáselméletet kérdõjeleznénk meg úgy, hogy azokat földi mérésekkel is látnunk kellene. de nem ez van.
A galaxisok korongjának sebességprofilja konstans, azaz lényegében mindegy, hogy milyen messze van a középponttól egy korongbéli csillag, ugyanolyan sebességgel megy. Ezt a látható anyageloszlással nem lehet magyarázni, mert annak gravitációja nem ezt idézné elõ.
Vagy ha megnézed az Univerzum nagyskálás szerkezetét, látható rajta, hogy a galaxisok ilyen szálak mentén rendezõdnek, mint amikor a pókhálón reggel látni a harmatot. Ez csak úgy magyarázható, hogy kell ott valami nem látható anyagnak lennie, aminek gravitációja így rendezi a galaxisokat.
Megfigyelték két galaxis ütközésénél is, hogy bizony az anyag a galaxisok ütközése itán egészen másképp csoportosul, mint ahogyan azt a látható anyag gravitációja tenné, és összhangban van a sötét anyag feltételezésével.
Meg lehetne változtatni a gravitációs törvényeket, hogy azok ezeket idézzék elõ, de akkor azt már rég látnunk kellett volna földi körülmények között is.
A galaxisok korongjának sebességprofilja konstans, azaz lényegében mindegy, hogy milyen messze van a középponttól egy korongbéli csillag, ugyanolyan sebességgel megy. Ezt a látható anyageloszlással nem lehet magyarázni, mert annak gravitációja nem ezt idézné elõ.
Vagy ha megnézed az Univerzum nagyskálás szerkezetét, látható rajta, hogy a galaxisok ilyen szálak mentén rendezõdnek, mint amikor a pókhálón reggel látni a harmatot. Ez csak úgy magyarázható, hogy kell ott valami nem látható anyagnak lennie, aminek gravitációja így rendezi a galaxisokat.
Megfigyelték két galaxis ütközésénél is, hogy bizony az anyag a galaxisok ütközése itán egészen másképp csoportosul, mint ahogyan azt a látható anyag gravitációja tenné, és összhangban van a sötét anyag feltételezésével.
Meg lehetne változtatni a gravitációs törvényeket, hogy azok ezeket idézzék elõ, de akkor azt már rég látnunk kellett volna földi körülmények között is.
off
Ricsikéim, nem ezen kellene rágódni, miután hasonló téma volt itt nemrég.
Meteorit csapódott be a közelünkben, Chilében rengett a föld, szökött az ár, Ausztráliában halak potyognak az égbõl, szóval lennének égetõbb megbeszélnivalóink...
Ricsikéim, nem ezen kellene rágódni, miután hasonló téma volt itt nemrég.
Meteorit csapódott be a közelünkben, Chilében rengett a föld, szökött az ár, Ausztráliában halak potyognak az égbõl, szóval lennének égetõbb megbeszélnivalóink...
Kara kánként folytatom tanításom.
#2
de lehet. szerintem is
az ilyen dolgokat mindig azért vezetik be mert valamit nem tudnak megmagyarázni
az ilyen dolgokat mindig azért vezetik be mert valamit nem tudnak megmagyarázni
益田せいじ
#1
Ez a sötét anyag/sötét energia nevû izé, amivel próbálják magyarázni, hogy miért nem úgy mozognak a galaxisok, ahogy szerintük kéne, nagyon bûzlik. Nem lehet, hogy simán rosszak az elméletek, és rosszul tudunk mindent a gravitációról?
← ElőzőOldal 2 / 2