122
  • Bandew
    #122
    Hát jah, mindenesetre ezek durván kérdőjeles dolgok még.
    Habár biztos vannak koponyák, akik frankón kenik a témát a matematika nyelvének köszönhetően, de hát én azt nem igazán beszélem. :)
  • Bandew
    #121
    Nem baj az, ha csoportosan dolgoznak, ez mindig is így ment! Közösen könnyeb túljutni a homályon. A nagy felfedezések viszont mindig egy-két emberé! És miután megtörtént egy-egy nagy felfedezés, az eloszlik az emberek között. Ezek a felfedezések csak halmozódtak az évszázadok folyamán, viszont egy új generációs ember meg tudja tanulni őket.
    Gondolj csak bele te is mennyivel okosabb vagy például egy középkori embernél! Az is csodálatos a tudományban, hogy mennyire egymásba kapcsolódnak a tanulmányok, tehát egy idő után könnyebben érted meg a dolgokat, mint amikor az elején elkezded. Hidd el, lehet még pumpálni az agyba bőven! :D
    Más kérdés, hogy manapság ez nem nagyon dívik...
    Azt is fontos megjegyezni, hogy az emberi agy sem állandó, tehát nem olyanok vagyunk, mint egy két literes pet palack, amibe két liternél nem tudsz többet önteni, hanem változunk, mindig az aktuális élethelyzethez. Jah és még ott vannak a kedves computer társaink, akik azért baromi sokat segítenek, hogy ne kelljen egy életen át számolgatni. :D
  • halgatyó
    #120
    Hm.. érdekes kérdést feszegetünk. Szerintem a választ még senki sem tudja (bár spekulációk lehetnek, de az igazi válasz csak a kisérlet lehet)
    100 kg az valóban 100 kg, és normális hétköznapi távolságokon érvényes az 1/r2 távolságfüggés, ez világos.

    -- Nem tudom, hogy viselkedik a gravitáció 10-a-minusz-tizenhetediken nanométeres távolságokon

    -- Nem tudom, hogy egy protont össze tud-e préselni bármi is egy 10^-17 nanométer méretű dobozba (tekintettel arra, hogy a proton saját elektrosztatikus taszítását is valahogy le kell győzni, ami ugye kb. 40 nagyságrenddel erősebb a gravitációnál)
    Meghát a proton belső szerkezete is beleszól a dologba, nem biztos, hogy az elektrosztatikus taszításra érvényes az 1/r2 törvény ilyen kicsi távolságon

    -- Még azt sem tudom, hogy mi történne (ez nagyon elméleti kérdés!) ha tiszta protonokból vagy tiszta elektronokból csinálnánk egy nagyobb fekete lyukat. A gravitáció, amely 40 nagyságrenddel gyengébb az elektrosztatikus taszításnál, egysercsak hirtelen erősebbé válik?

    -- A nagyon kicsi fekete lyuk még egy jelentős tulajdonsággal bír: magától is jelentős mennyiségű energiát veszít a vákum polarizációja következtében (Hawking sugárzás) Emiatt az élettartama meglehetősen lerövidülhet. (Ezt persze jó lenne megfigyelni... úgy értem, kissé távolabb tőlünk:-))
  • halgatyó
    #119
    Vannak elitiskolák, és vannak Magyarországon kívüli más országok, ahol nem dugnek fel seprűnyelet a hulladék "diákok" az értékes, szorgalmas, okos társaiknak.
    Az emberi agy valóban nagyon sokra képes, ha az utcákon naponta ezrével látható össze-piercingezett, agyontetovált, 3 szavas szókinccsel rendelkező fiatalokhoz hasonlítjuk. De szerintem nem ez lehet a mérce.

    Ha a világ vezető tudósait tekintjük, akik nagyon rész-rész-problémával foglalkoznak, és még így is csak évek-évtizedek alatt, sőt egyre inkább csak csapatmunkában tudnak valami nagyot csinálni, akkor el kell gondolkodnunk, hogy kb. meddig mehet ez még így.

    Előbb-utóbb elérünk a teljesítőképességünk határáig (énszerintem már most is ott vagyunk) és akkor valamit ki kell találni, az sem baj, ha nem akkor kezdünk el töprengeni rajta:-))
  • halgatyó
    #118
    Tényleg nem te írtad, BOCS!!
    Valahogy egymásba csúszott két külön hozzászólás
  • Bandew
    #117
    Értem amit írsz, de tudtommal (javíts ki ha tévedek!) a gravitáció a tömegtől függ, nem pedig a sűrűségtől. Tehát lehet az a 100 kg akármilyen tömör, az attól még 100 kg marad, a 100 kg-ra jellemző gravitációs erővel.
  • Bandew
    #116
    Amit írtam az csak egy elképzelés, nem kell feltétlenül komolyan venni. :)
    A békás példa sztem azért nem jó, mert az a saját közeged (a te bolygódon) és ha kimentesz egy békát a kő alól, az még nem fogja fenekestül felforgatni a béka-társadalmat. :)
    Egyébként az sem igaz, hogy az emberi agy ne lenne többre képes. Sőt! Gondolj csak bele abba is, hogy a mai oktatás eleve gáz, még akkor is, ha nagyon kitanulja magát az ember, mert ma minden szakosított. Ez olyan, mintha mondjuk csak a jobb vádlimra gyúrnék. Emellett ott van még az az igen komoly hiányosságunk (mármint a mai nyugati társadalomban), hogy rengeteg a stressz és nagyon eltávolodtunk a természet spiritualitásától, ami mérhetetlen erőt képes adni. Egy kiegyensúlyozott társadalomban, ahol az élet harmonikus, az oktatás pedig maximalizált, elképzelhetetlenül más lenne az ember.
  • Epikurosz
    #115
    Na, jó, de a "fingja sincs"-et nem én írám.
  • halgatyó
    #114
    Nagyon logikus, amit írsz. Valóban, az egész világegyetem elpusztíthatóságának az esélye gyakorlatilag nulla. (Bár egyesek már ilyeneket is állítanak. Hogy a puszta megfigyelés olyan rossz irányba viszi el a dolgokat... ez azért durva.)

    Viszont más a helyzet a csak egyetlen bolygóra (esetleg egyetlen naprendszerre) kiható eseményekkel.

    "egy igazán fejlett társadalom, ami képes a csillagközi utazásra, már nem háborúzik és fingja sincs a konkurencia fogalmáról" háááát....
    én nem írnék le ilyesmit
    Ez olyan kissé szdsz-szagú állítás. Ahhoz hasonlít, mint amit 30 évvel ezelőtt gondoltak néhányan: a nagyon fejlett civilizációk TERMÉSZETESEN kommunizmusban élnek
  • halgatyó
    #113
    Úgy értem, hogy azért nem annyira a legtetején, hanem kb. 1-2 km mélységű földrétegnek megfelelő gázréteg alatt. Mint itt a Földön, a bánya mélyén.
  • halgatyó
    #112
    Érdemes lenne a Jupiter közelébe valamilyen neutrinódetektort eljuttatni. Mondjuk egy léggömbön lebegtetve a légkör tetején (szilárd felszíne nincs a Jupiternek, mint tudjuk)
    Talán még megérem ezt a kisérletet.
  • halgatyó
    #111
    Vannak csillagászati megfigyelések, amelyek a nagyon nagy tömegű objektumok közelében csapdába esett, az objektumba belezuhanó anyag viselkedését mutatják.

    Az, hogy ezek a nagyon nagy tömegű objektumok tényleg fekete lyukak-e, ma még vitatott. Vannak egyre kisebb számmal (tudósok), akik a fekete lyukak létezését kétségbe vonják. De az a megfigyelésekből látszik, hogy ezek a nagyon nagy tömegű égitestek fekete-lyuk-szerű sajátosságokat mutatnak. Ezért én a továbbiakban fekete lyuknak fogom nevezni ezeket.
    Vagyis nem pusztán spekulációról van szó.

    A bezuhanó anyag NEM úgy zuhan bele ezekbe, mint ahogyan egy tégla esik a Föld felé. A nagyon erős gravitáció miatt, és még valami miatt, amit nem értek teljesen, a fekete lyukba zuhanó anyag nagyon erősen felforrósodik és anyagának elég jelentős százalékában sugárzássá (kemény röntgen tartomány!) alakul.

    Ez a nagyon erős sugárzás (elektromágneses és részecskesugárzás) a fekete lyukba zuhanó anyag jelentős részét visszafújja a lyuktól.
    Emiatt a bezuhanó anyagnak csak egy kisebb része jut bele a fekete lyukba, a többi visszalökődik.

    Képzeljünk most el egy parányi fekete lyukat. Legyen a tömege mondjuk 100 kg (Ez rengeteg nagyságrenddel több, mint amennyi a LHC-ből ki tudna jönni), a sugara ekkor kb. 7*10^-20 mikron, vagyis 7*10^-17 nanométer (hét-szer-tíz-a-minusz-tizenhetediken nanométer)
    Ez egy proton átmérőjénél kb. 12 nagyságrenddel (10^12-szeresen) kisebb.

    Mennyi anyagot képes ez benyelni x Pascal nyomáson? A befelé haladó anyag erős sugárzása egyensúlyban lesz a befelé haladni kívánó anyag nyomásával. Minél nagyobb nyomású közegben helyezkedik el ez a parány, annál erősebb sugárzást fog produkálni, amely a közeg többi részét távoltartani igyekszik.

    Azt ne kérdezze senki, hogy egy ilyen parányi részecske hogyan tud önmagánál sok nagyságrenddel nagyobb hullámhosszú sugárzást kibocsátani, vagy hogyan tudja az önmagánál szintén sok nagyságrenddel nagyobb méretű protont összepréselni, hogy beleférjen.
    Ugyanis erről fogalmam sincs.
    A csillagászati megfigyelések objektumai igen nagyok, SZERINTEM egy ennyire parányi fekete lyuk másmilyen törvények szerint is viselkedhet, mint egy nagy.

    De azt nem hiszem, hogy egyetlen pillanat alatt nyelne el egy bolygót. Azt inkább el tudom képzelni -- ha valaki be tudja bizonyítani -- hogy akár millió évekig is eltart, amíg egy 100 kg tömeggel induló fekete lyuk az elviselhetetlen szintig fokozza a Föld belső energiatermelését, majd újabb hosszú idő után anyagának egy jelentéktelen részét bekajálva, a többit gázfelhő és törmelék formájában szórja szét a Naprendszerben.

    Sok megmagyarázhatatlan megfigyelés van ma még a Naprendszerben, csak egyetlen példa: a Jupiter több hőt bocsát ki magából, mint amennyit a Naptól kap. Ez lehet valami oszcilláció (egyszer többet, egyszer kevesebbet, x milió évenként fordulva), de lehet folytonosan fenálló rejtélyes energiatermeés is.
  • halgatyó
    #110
    Csak néhány lehetőséget írtam. Természetesen ezek közé bevehető az is, hogy békésen megfigyelnek minket, minden beavatkozás nélkül.
    De valami miatt ez nem tűnik túl hihetőnek számomra.
    Sőt, még a beavatkozás nélküliség is felvethet erkölcsi aggályokat. Például: ha én látok egy békát egy nagy kő alá szorulva haldokolni, és ott állok mellette, akkor felemelem a követ.
    Ha valaki (középosztálybeli) végignéz ezen a világon, és főleg az utóbbi 2 évtized TENDENCIÁIT alaposan átgondolja és a jövőre extrapolálja, akkor sajnos jól látható hogy a kő alá fokozatosan szorított béka vagyunk, és azok, akik ezt a lassú de sajnos nagyon EGYIRÁNYÚ változás-rendszert az élet valamennyi területén irányítják, azok jól élnek és hosszú boldog élet után könnyű halál jut sorsukul, ami az áldozataikról nem mondható el.

    Én sokkal valószínűbbnek tartanám, hogy ha léteznek ilyen szuperfejlett lények, akkor először fel sem ismerjük, hogy mivel van dolgunk. Annyira különböznek mindentől, ami a mi számunkra az "értelmes lény" fogalmába esik. Miért gondolom ezt?

    Azért, mert az ember is egy hasonló átalakulás előtt áll, ha a fejlődésünk folytatódik. Gondoljunk csak arra, ahogyan a rohamosan fejlődő tudományok, a szinte exponenciálisan növekvő mennyiségű ismeretanyag és a legalábbis évezredek óta változatlan képességű emberi agy között egyre feszültebb a viszony.

    Ma már a legnagyobb tudósok is csak csekély töredékét tudják áttekinteni a tudománynak, a tudományág al-ágának valamelyik rész-problémáját tudják boncolgatni, ha eléggé zseniális képességeik vannak és elég sok évtizeden keresztül készültek a feladatukra. Ez már nem sokáig mehet így, a növekvő ismeretanyag szemben áll a rövid életünkkkel és lassú tanulási-megértési folyamatainkkal.

    Itt a megoldás nem látszik tisztán. A JELENLEGI tudásunk (elképzelésem) alapján a legbiztosabb az emberi életkor megnövelése. Erre mindenképpen szükség van, és ma már nem látszik lehetetlennek. (A fejlett országokban tapasztalható alacsony születésszám is ennek szükségességét erősíti!)

    Következő lehetőség -- ami még nincs kidolgozva -- az agy kiegészítése valamilyen közvetlenül hozzácsatolt elektronikus alapú adattároló esetleg később feldolgozó egységekkel. Ezek bonyolultsága és részvételi aránya a gondolkodási tevékenységünkben, később fokozódhat, de ez most még a sci-fi világa.

    Lehetőség a több emberi agy valamilyen összekapcsolása is, ez is ma még sci-fi.

    Meg KELL próbálkozni az emberi intelligencia szintjének jelentős növelésével is, a genetikai állományunk módosításával. Ez is sci-fi.

    Ez utóbbit még egy tényező tesz égetően szükségessé: az emberiség szellemi (és a teljes egészségi, erőnléti) színvonalának lassú de biztos hanyatlása, a természetes szelekció kiküszöbölésének következítében. (Sőt, az erőltetett kontraszelekció is TÉNY, ha az alacsony intelligenciájú népcsoportok szándékos gyerekvállalásra-ösztönzését látjuk itt, egészen közel... hadd ne részletezzem)

    Mindebből következően fogalmam sincs, hogyan fogunk kinézni mondjuk 1000 vagy 10ezer év múlva. Pláne milyenek leszünk 100millió év múlva
    Szerintem rá sem ismernénk saját magunkra.
  • Bandew
    #109
    Én nem tudom elképzelni ezt a "lassú fekete lyukat".
    Egy akkora gravitációs erő, amit a fekete lyuk képvisel, könnyűszerrel eltüntet mindent pikk-pakk.
    Persze lehet, hogy csak engem nem világosítottak fel valamiről.
    Azt sem igazán értem, hogy ez a "fekete lyuk" mit keresne a Föld magjában? Persze értem, hogy a gravitáció miatt kerülne oda, de ezt is csak az időtényező miatt nem tudom elképzelni. Mert az én fejemben nem kerülne le oda, hisz ha olyan nehéz, hogy lesüllyedne, akkor eleve rögtön bekajálná a bolygónkat. Csak úgy tudom elképzelni ezt a lassú folyamatot, ha nem olyan erős a fekete lyuk, viszont elvileg akkor az nem is fekete lyuk, hisz maga az egész Föld anyaga is csak egy bolygó létéhez elegendő, ahhoz nem, hogy elnyelje a dolgokat. Viszont itt a Földön nem használhatunk több anyagot, mint amiből a bolygó áll, ergó nem tudunk fekete lyukat létrehozni. Persze hozzáteszem ismét: a mai tudásunk szerint.
    De egyébként no para, mert ha bármi gikszer van, akkor az űrlények gyorsan felfedik magukat és kurva sebesen ránk szólnak!
  • Bandew
    #108
    Véleményem szerint feltételezhető, hogy a földönkívüliek már régóta itt vannak és tanulmányoznak minket.
    Viszont, ha logikusan gondolkozunk, érdekes következtetéseket vonhatunk le!
    Márpedig ha abból indulunk ki, hogy ITT vannak, akkor nyilván igen fejlett lényekről lehet szó (technológiailag és evolúciósan egyaránt), ami a következőkkel jár:
    - Elképzelhetetlen a filmekben annyira közkedvelt agresszív űrlények.
    - Nem sok esélyt látok arra, hogy megtapasztaljuk jelenlétüket, mert rejtve vannak. Talán egy-két kivételes embernek felfedik magukat. Sőt! Idővel biztosan, de nagyon jól tudják, hogy az emberiség jelenleg a nagyon primitív agresszor korszakában van és beláthatatlan következményekkel járna a globális megjelenésük.
    - Egészen biztos, hogy nem akarják gátolni a fejlődésünket.

    Egy szó mint száz: egy igazán fejlett társadalom, ami képes a csillagközi utazásra, már nem háborúzik és fingja sincs a konkurencia fogalmáról.

    Az ember is el fogja érni ezt a pontját a fejlődésnek, feltéve ha nem kúródik nekünk egy bazi nagy meteor. Nem lesznek háborúk és világbéke lesz, habár ez egy mai embernek teljességgel elképzelhetetlen, de most épp egy ilyen stádiumban vagyunk a fejlődésben.
  • Epikurosz
    #107
    De nem akarlak ilyen olcsón kifizetni, így még beírok pár okosságot, lefekvés előt.

    Ha nagyon hívő lennék, akkor az egészet elintézném azzal, hogy a világot Isten teremtette, így csak ő semmisítheti meg, tehát a kis ember, pláne a bűnös ember (és mindenki bűnös!) ne is álmodozzon a világ megsemmisítéséről, de még a sátán se.

    Ha ez nincs ínyedre, akkor másként adom elő. Pepitában.

    A világegyetemben ugyanazok a törvények urlakodnak mindenütt, ugyanazok az anyagok fordulnak elő, így a sok száz és milliárd milliárd csillagrendszerben rengeteg, elképzelhetetlenül sok fejlett műszaki civilizáció alakulhatott ki. Közülük sokan évmilliárdokkal előttünk lehetnek, fejlettség szempontjából, és a ezeken a kísérleteken már rég túl vannak. Biztos voltak közöttük is balekok, és ha egy ilyen kísérlettel el lehetett volna pusztítani a világot, akkor meg is tették volna, de mivel mi létezünk, így vagy nem lehetséges, vagy csak akkor lenne lehetséges, amikor a tudat már annyira fejlett, hogy nem akarnak ilyen rosszat tenni.
    Persze, azt nem zárom ki, sajnos, hogy egy-egy naprendszert nem vágott esetleg haza valamelyik kétbalkezes földönkívüli civilizáció.

    A fenti okoskodás természetesen csak akkor érvényes, ha nem vagyunk egyedül a világegyetemben.
  • Epikurosz
    #106
    OK, akkor elárulom neked, hogy én nem hiszek a parányi fekete lyukakban.
  • halgatyó
    #105
    Ha a csillagászati megfigyelésekre támaszkodunk, akkor valószínűsíthető hogy az ősrobbanásból visszamaradt mikro-feketelyukak gyakorisága elenyészően kicsi vagy nulla.
    Különben gyakrabban puffognának el a csillagok, végülis azokban tud legnagyobb eséllyel csapdába esni egy ilyen... gondolom én.
  • halgatyó
    #104
    Írd inkább úgy, hogy a Naprendszeren kívül:-))
    Képzeld el, ha egy "pici" fekete lyukat bekap a Nap, mi lenne...
    (Fogggalmam sincs, hogy hány év múlva vennénk észre, de aztán lenne egy igen fényes Napunk)
  • Epikurosz
    #103
    Alapvetően egyetértek veled.

    Nagyon régen az emberek az állatoktól és a természet erőitől (istencsapásoktól) féltek, ma ehhez hozzáadódtak a tudománnyal kapcsolatos félelmek: genetikai kutatások, mesterséges intelligencia, az anyag alapvető építőköveinek tanulmányozása.

    Én mindenesetre egy nagy energiákkal manipuláló berendezést szívesebben látnék a Földön kívül, de még nem tartunk ott.

    Az LHC-től nyugodtan alszom, a magarországi közbiztonság sokkal aggasztóbb.
  • halgatyó
    #102
    E témához kapcsolódik egy kérdés, amit tudomásom szerint a 2. világháború vége felé tettek fel először egy tudósokból álló összejövetelen. Valahogy így szólt: hol vannak a többiek?
    A "többiek" alatt a Földön kívüli értelmes lényeket kell érteni. Akiknek a létezése a nagy számok törvénye alapján majdnem biztos. És a fejlettségi szintjük nagy valószínűséggel összehasonlíthatatlan a miénkkel.
    Ugyanis a véletlenszerű időpontban kialakuló csillagok és bolygók már a Naprendszer előtt néhány milliárd évvel is létrejöttek, számtalan helyen a sok millió galaxisban.
    Az a majdnem nulla valószínűségű esemény, hogy a fejlettségi szintjük kb. azonos a miénkkel.

    A technikai fejlődésben 100 év is igen nagy idő, több millió vagy akár pár milliárd év pedig teljesen megjósolhatatlan, felfoghatatlan a mi tudásunkkal.

    Hogy miért nem találkoztunk velük, annak sok oka lehet. Nincs most hely arra, hogy az összes általam ismert lehetséget leírjam, de párat hadd említsek:
    -- Az űrutazás nagyobb távolságra valami miatt nem lehetséges
    -- Minden intelligens faj fejlődésében van egy "halálpont" Ez lehet tudományos kisérlet, amiről az előző hozzászólásban írtam, de lehet akár a tudományos kisérletezés leállítása és teljes befelé fordulás is! (az utóbbira van példa az emberiség történetében is, de a megrekedt társadalmakat a fejlődőképesek egyszerűen eltüntették és a fejlődés ment tovább. De ha az egész emberiség ezt csinálja, akkor beláthatatlan, hogy mi lesz)
    -- Felismerték, hogy a mi világegyetemünk "gázos" valami miatt. És továbbáltak, még időben, amíg lehet (nagyon remélem, hogy még lehet nekünk is)
    Például lehet, hogy egy fekete lyuk szerű valami belsejében vagyunk, ami egy "rövid" időre megnyílt, majd újra bezárul, és akkor már nem lesz elmenetel...
    vagy bármilyen vad ötletet lehet gyártani. (Van pár ötletem, filmproducereket keresek!)
    -- Itt vannak, és épp visszafejlesztik az emberiséget mert nem csípik a konkurrenciát. Vagy egyéb okból. Például mert a világegyetem teljes energiakészletére szükségük van ahhoz, hogy elmeneküljenek a mi világegyetemünkből... vagy akármi okból
    (Ez megmagyarázná a háttérhatalom sok pusztítási jellemvonását! Sőt néhány jelenségre sajnos egyedüli logikus magyarázat, csakhát a bizonyíték (természeténél fogva) nincs rá.)
    Megjegyzem, hogy ez utóbbi esetben sajnos a jövőnk nem a mi kezünkben van, tehát a korábbi kérdések értelmüket vesztik.
    -- És persze ott a lehetőség, hogy mi vagyunk az elsők. Valami miatt, amit még nem tudunk, majdnem nulla a valószínűsége értelmes lények kialakulásának
    -- Az is lehetséges, hogy egy számítógépes társadalom-modell, vagy esetleg komplett világmodell részei vagyunk... Isten teremtette, stb...
    Néha, amikor azon töprengek, hogy miért pont 3 dimenziónk van (a minimális, amivel működő világot lehetséges csinálni), akkor ez is eléggé valószínűnek látszik
    --- STB.
  • halgatyó
    #101
    A 97. hozzászólást egy olyan kérdéssel fejeztem be, amely súlyos elvarratlan szálként nehezedik a hozzászólás egészére:
    Létezik-e valahol a tudomány fejlődésében egy olyan kisérlet, amelynek igen súlyos következménye lehet és előre elvileg és gyakorlatilag is megjósolhatatlan?
    (Nem pont a LHC és nem pont fekete lyuk veszély, hanem bármi egyéb, de akár ilyesmik is)

    Ebből pedig következik egy másik kérdés: egy ilyen bizonytalan veszély puszta lehetősége indokolja-e a tudományos fejlődés erőltetett leállítását?

    Azért vetem fel ezt a kérdést, mert nem nekem jutott először az eszembe. Már feltették mások is, és reális veszélynek látom, hogy a tudomány ellen próbálják felhasználni a legdurvább félelemkeltés módszereit.
    Elég megnézni a 90. hozzászólásban belinkelt Youtube videóhoz kapcsolódó hozzászólásokat! Rémítő. 1500-nál több hozzászólás, többségükben a halálfélelemben rettegő emberek ilyen tipusú hozzászólásai, hogy "hogy mernek ezek a mi életünkkel játszadozni..."

    Engem jobban megrémítettek ezek a hozzászólások (a darabszámuk és az irányultságuk egyaránt) mint a LHC valamelyik késői utódjából majdan előbukkanó fekete lyukak lehetősége.

    Mit lehet tenni? Hogyan kerülheti el az emberiség a veszélyeket?

    Nos, ELŐRE NEM LÁTHATÓ veszélyek esetében egyetlen dolgot lehet tenni: valamilyen esély-latolgatás alapján a legkisebb veszély irányába elmenni. Semmi mást nem lehet csinálni.

    Tudatosítani kell, hogy NEMCSAK A KISÉRLETEZÉS okozhat veszélyt! A haladás leállása is okoz, és azt a veszélyt sajnos nagyon is látjuk.
    Mert sem a Föld, sem a Naprendszer, sem a Tejútrendszer, sem a világegyetem
    NEM STATIKUS!
    Ezek álandóan változnak. Ahogy most kedvező életkörülményeket biztosítanak számunkra, ugyanúgy ez a helyzet drasztikusan el is romolhat! Egy félmajom szinten megrekedt emberiség pedig nyomtalanul tűnik el a süllyesztőben, talán a teljes földi élővilággal együtt.
    Nemcsak kisbolygó-Föld ütközés lehetséges, de a Napot sem ismerjük még túlságosan. A Naprendszeren kívüli térből is jöhet bármi, lehet az az ősrobbanásból visszamaradt "parányi" fekete lyuk (akár Föld tömegű de borsószemnyi méretű), de lehet bármi más rettenet, amit még nem is ismerünk.
  • Epikurosz
    #100
    Juhé!
    Ismét működik halgatyó!!!
    :-)
  • halgatyó
    #99
    Van egy igen érdekes könyv. Michael White - John Gribbin: Stephen W. Hawking" c. 2000-ben magyarul megjelent könyv, közérthetően, szinte meseszerűen de mégis lényeget megragadóan ír a fekete lyukakról (is).
    Mindenkinek ajánlanám, akit érdekel a téma.
  • halgatyó
    #98
    A helyesírási hibákat visszavonom:-))
  • halgatyó
    #97
    Szerintem észre fogjuk venni, csak kezdetben nem fogunk fekete lyukra gyanakodni. Ha a Föld középpontjába süllyed egy fekete lyukacska, akkor valószínűleg évek múlva kezd csak erősödni a magmafeláramlás és a vulkáni tevékenység, a felete lyuk egyre növekvő energiatermelése miatt.

    Szó sincs arról, hogy láthatalanul eltűnik a Föld, mint azt a Youtube-on lassan már százával megjelenő, demagóg filmek sugallják.

    Milyen is egy fekete lyuk? Nos, korántsem fekete, hanem nagyonis fényes. Minél több anyag van a közelében, sőt, ha még nyomás alatt is van az az anyag, annál fényesebb. Ugyanis a lyukba beáramló anyag óriási mennyiségű energiát sugároz szét, ezt a csillagászati észlelések igen valószínűvé teszik. (gyakorlatilag úgy tűnik, hogy bizonyítják)
    Tehát nem csupán elméleti számolgatásokról van szó.

    Ha a fekete lyuk anyag belsejébe merül, akkor a belehulló anyag igen erős sugárzása kifújja a többi anyagot a lyuk közeléből. Ez a sugárzás tart egyensúlyt a közeg nyomásával, amelybe a fekete lyuk belemerült.

    Minél nagyobb a közeg nyomása, annál erőssebb sugárzás fog egyensúlyt tartani vele, tehán annál több anyagnak kell időegységenként a lyukba belehullania.

    Ezért a Föld középpontjában megindul egy energiatermelő folyamat, ami emelni kezdi a belső mag hőmérsékletét. Hogy mekkora energiatermelés várható, azt sajnos nagyságrendileg sem tudom megsaccolni.

    A Föld belső magjában felszabduló energia bizonyos késéssel, de megjelenik a felszínen is. Közben, ahogyan a fekete lyuk tömege növekszik, a sugara is ezzel arányosan növekedni fog, tehát az energiatermelés üteme is.

    Lehet, hogy 5 év múlva vesszük észre a vulkáni tevékenység növekedését, de lehet hogy 1 milió év múlva, ki tudja...
    De nem kádlefolyó lesz, az biztos.

    A vulkanizmus erősödése kezdetben mindenféle egyéb elméleteket fog inspirálni, azt, hogy fekete lyuk van a Föld belsejében, valószínűleg nem fogják egyhamar gyanítani, de amikor gyanítják, akkor sem lesz egyserű bebizonyítani (nem tudom, talán a neutrinósugárzás lehet ráutaló)

    Az külön kérdés, hogy a fekete lyukba behulló anyag mekkora asszimmetriája mekkora lökést (impulzust) ad rendszertelen időnként a kicsiny fekete lyuknak.
    Még azt is el tudom képzelni (utánaszámolni sajnos nem tudok), hogy a lyukacska elrepül a Föld középpontjából. Ehhez kb. 22 km/s sebesség szükséges (Például egy protonnál valamivel kisebb de 1 milliárd tonna tömegű golyó közegellenállása szerintem elhanyagolható)

    Ha majd egyszer tényleg tudunk fekete lyukat gyártani, akkor valószínűleg többet fognak tudni a tudósok arról, hogy mire lehet számítani.

    Van viszont egy ISMERETLEN tényező, ami nem kapcsolható pont a LHC-hez
    "Mindamellett némi aggodalomra adhat okot maga a kísérlet újdonsága! Hiszen fogalmunk sincs mi fog történni!"
    Hát igen. Sokan töprengtek már ilyesmin.
    Van-e valahol a tudományban egy olyan kisérlet, amelynek a súlyos következményei nem láthatóak előre? Jó kérdés.
  • Julius Caesar
    #96
    De már mondta itt valaki SG-n, hogy minden igazság relatív. A hidrogén is mindenhol relatív. Mandangában például két proton és elektron van körülötte. Csak héliumnak hívják. És a fény is lassabban halad.

    Na a témához szólva: ige, én is a tudományok híve vagyok, mindent bizonyítani kell (kéne). Az oltóanyag khm... Na mindegy, úgyse érted meg.
  • Epikurosz
    #95
    Szépen mondtad!

    Egyébként ez a relativista életfelfogásnak az egyik példaértékű megnyilvánulása volt, amely - mivel nincs stabil értékrendje! - mindent összemos.
  • Bandew
    #94
    "megoldás: szkeptikusan kell hozzáállni mindenhez"

    Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ez nem túl intelligens hozzáállás.
    Inkább képezd magad, hogy tisztában legyél a dolgokkal. Ha mindenhez szkeptikusan állsz hozzá, az ugyanolyan butaság, mint mindent elfogadni. Nem csak a végletek léteznek.
  • djhambi
    #93
    Mindenre nyitott vagyok, amíg meg nem értem, hogy miért kamu. Sajnos nem lehet mindent elhinni, mert ahogy te is írtad, az egészségügyből sok pénzt csalnak ki az emberekből, beetetik őket, ésa hiszékenységüket, megoldás: szkeptikusan kell hozzáállni mindenhez. És ahhoz, hogy eldöntsük, hogy egy gyógymód segít-s, vagy sem, mérnünk kell, vizsgálódni, kísérletezni, levezetni, alátámasztani, mellékhatások, stb... ez a (természet)tudomány. Ez az a dolog, amibe az ember a szikla szélén is kapayszkodhat.
  • Bandew
    #92
    Második a veszélyes, de az is csak átmenetileg! :)
    Egyébként szvsz teljesen logikátlan ez a fekete lyuk para. Egy fekete lyuk azért olyan rohadt félelmetes és veszélyes, mert olyan sok az anyag benne. Namármost, maga a Föld nem képvisel ekkora anyagmennyiséget, a "kis" LHC részecskéi, meg még annyira sem! Ez kb olyan, mintha attól félnénk, hogy a fejünknek repülő fotontól szétloccsan az agyvelőnk!

    Mindamellett némi aggodalomra adhat okot maga a kísérlet újdonsága! Hiszen fogalmunk sincs mi fog történni! Ugyan vannak számítások, meg elméletek, de isten tudja mit hozhatunk ott létre. Amikor az első hidrogénbombát felrobbantották, ott is egy csomó tudós halt meg, amiért túl közel voltak a robbanáshoz, mert nem számoltak ekkora detonációval.
    Persze amit jelenleg tudunk az univerzumról, elvileg nem teszi lehetővé a globális katasztrófát. Ha mégis, akkor gondoljatok arra, hogy semmit nem fogtok észrevenni az egészből! :)
  • halgatyó
    #91
    Hú de eltévelyedtem a gondolatsorban!!
    Két rendkívül fontos kérdéskör van érintve:

    1.) Az emberiség sorsa a fekete lyukak miatt

    2.) Az emberiség sorsa a tudományellenes és technikai civilizáció ellenes söpredék egyre fokozódó támadásai közvetkeztében.

    Én szmeély szerint a 2.-at nagyobb veszélynek tartom
  • halgatyó
    #90
    Ezeket a lehetőségeket egy kicsivel bővebben is érdemes lenne kifejteni. Ugyanis 2 rendkívül fontos kérdéskör van érintve:

    1.) Az emberiség sorsa. Lesz-e fekete lyuk vagy nem, mekkora valószínűséggel lesz a keletkező fekete lyuk sebessége kisebb mint a szökési sebesség, vagy ha lefelé talál menni, akkor mennyire fékeződik le a Föld belsejében,
    ha a Nap felé talál menni, akkor az le tudja-e fékezni, azaz bennemarad-e (katasztrofa)....
    Bizonyára végzett valaki számításokat ebben, de én sajnos csak gyengeelméjű demagógiát találtam, egy elképesztő példa: Tudományos számításnak nevezett félhülye film a naaagy kádlefolyóról

    2.) Én is számolgattam, és nekem olyan kicsi Swazschild sugár jött ki 14TeV energiából (nagyságrendileg 10^-41 nm, azaz kiírva tíz-a-minusz-negyvenegyediken nanométer!) hogy ilyen kicsi távolság egyesek szerint nincs is (bár az csak teória)

    Mivel nekem NEm szakterületem a részecskefizika, elképzelhető, hogy valamit rosszul számoltam
  • halgatyó
    #89
    Végigolvastam a szép számú hozzászólást (is), de nem lettem okosabb
  • Epikurosz
    #88
    Persze, hogy nem nyitott az újra, de néha megfeledkezik a szerepéről (agitprop), és ír jókat is.
  • Julius Caesar
    #87
    És hol említettem én a vissza a középkorba elvet meg a homeopátiát? Ha nekem fáj a fejem, beveszek egy algopirint, ahogy mindenki más. Én s ehiszek a biokristályokban. Nem is tudom mire következtettél erre...

    Csak annyit mondtam, hallgassuk meg a másik véleményt is, a másik tanulmányt is nézzük meg (még ha nem is egy multi pénzelte) és járjunk nyitott szemmel. Nem kell minden áron tömni magunkat oltóanyagokkal.

    Sajnálom, hogy így állsz hozzá a dologhoz, mert ahogy kiveszem a szavaidból, lenézed az alternatív magyarázatokat és nem is vvgy nyitott az újra.
  • Bandew
    #86
    Csak az a baj, hogy ezek a dolgok bizony léteznek.
  • Epikurosz
    #85
    Látod, ez szép volt. Amúgy a "módszer" mögött - tudtommal - Desirée áll, a transzvesztita "művésznő", akit Amerikában köröznek.
  • djhambi
    #84
    Nem foglalkoztam a témával még, nem is óhajtom anélkül elvetni hogy nem vizsgálódtam utána, de találtam egy-két érdekes hozzászólást:

    Rigor:
    Mélyen a lap aljára tekerve azért kibukik a turpisság :

    "A BioLabor® segítséget kíván nyújtani a jobb közérzettel a gyógyuláshoz, de ezt nem szabad klinikai orvosi módszernek tekinteni. A szakorvosi ellátás és konzultáció, a módszerek összetett alkalmazása egymást erõsítik, vélhetõen elérhetõ a krónikus panaszok csökkenése, a gyógyszeradagok optimalizálása, majd a tudatossággal a lehetõ legjobb eredmény elérése. (EÜM.r.16/2006)"

    tamas55 válasza Rigor (23:07) hozzászólására:
    Az általunk fejlesztett készülékek egyszerre bocsájtanak ki természetes biohullámokat és szinkronikus ultraalacsony intenzitású elektromágneses teret, valamint a sejtszintû kommunikáció harmonizálására organikus hullámsáv ritmusokat, és hozzátartozó természetes pulzációt. E módszer képes már lépést tartani a pillanatnyi biológiai folyamatokkal, így a szervezet önregulációs folyamatait segíti, a személy saját jelszintjén váltja ki hatását, úgy mondjuk: dózis helyett információ a kulcs."

    Ez tomeny zagyvasag.

    Biohullamok nem leteznek.
    Az ultraalacsony internzitasu elektromagneses teret a falban vevo villanyvezetek is kibocsajtja.
    Organikus hullamsav ritmusok nem leteznek (de baromi jol hangzik), a termesztese pulzacio meg mint tejszinhab a torta tetejen.

    "Minden sejt rendelkezik egy saját kóddal és egy térhez viszonyított testen belüli koordinátával, a DNS pedig ezekkel az azonosítókkal küldi a sejt számára szükséges tápanyagok igényét és a sejt állapotjelentését apró biofoton energiaimpulzusokkal a szervezet önszervezõdõ egésze felé, illetve adó-vevõként fogadja hasonló módon a szervezet összességének és sejtjeinek üzeneteit, igényeit."

    Nem igaz, meg koszonoviszonyban sincs a valosaggal.
    A sejteknek nincs sajat kodjuk, nincs koordinajuk, a DNS ezeket nem azonositja (minden sejtben azonos a DNS), es nem kuld tapanyagigenyt, foleg nem azonositokkal (ez az internet IP szamos leirasa alapjan kepzeli el az elo szervezeteket?)...

    Biztosna mi vagyunk butak, hiszen ilyen tekintelyek ervelnek mellette:

    Prof.dr. Pavlik Gábor, Semmelweis Egyetem, tanszékvezetõ, intézetigazgató, az orvostudományok kandidátusa, keretorvos

    Szilágyi András:
    A Gazdasági Versenyhivatal már megbüntette a céget fogyasztómegtévesztésért:

    http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do =2&pg=72&st=1&m5_doc=5505


    Lehet szemezgetni, lehet kész érveket olvasgatni: BioLabor
  • Epikurosz
    #83
    Mi a véleményed Biolaborról?