68
-
kvp #28 "VASIMR-t pedig nem lehetne használni egyáltalán légkörben, ahhoz jóval nagyobb tolóerő kell. Scramjet égő üzemanyaggal működik."
A mikrohullammal melegitett forro levego nagyon jo lenne toloero generalasara. Marpedig a vasimir mikrohullammal melegit gazogat. Az egyetlen kulonbseg, hogy a legkorbol venne a gazt es ionizalt formaban fujna ki. Ez pont ugyanaz, mint a general electric file fisszios sugarhajtomu volt az 50-es evekben, csak a reaktor nem kozvetlenul, hanem kozvetett modon melegitene a levegot, ami miatt sokkal kisebb lenne a kijuto radioaktivitas es a nagyobb hofok miatt jobb lenne a hatekonysag.
"A bussard kollektor meg nehezen tud fisszió mellett működni, mivel az űrben hidrogén fordul elő, nem pedig urán, vagy plutonium, és a hidrogént ugye nehéz kettéhasítani"
Ezert kell vinni egy fisszios reaktort. Ekkor csak a hajtomubol kifujt plazmahoz kell a gazt tartalyok helyett mashonnan (pl. a napszelbol) beszerezni. A vasimir rendszer egyebkent szereti a hidrogent reaktiv gaznak. Egy Bussard ramjet-hez nem kell feltetlenul fuzios reaktor, barmilyen aramforras jo, pl. hagyomanyos reaktor vagy napelem. -
#27
Elsősorban ezért írtam szerkezetet és nem pusztán anyagot. -
#26
Anyag biztosan, egy fegyverből kilőtt lövedék ennek a sokszorosát viseli el.
Pár hónapja volt egy cikk egy olyan fegyverről, amelynek lövedékében elektronika robbantja fel a robbanóanyagot az előre meghatározott távolságban. Egy tekerccsel közvetlenül kilövés után méri a lövedék fordulatszámát a földmágnesség alapján, ebből kiszámítja a torkolati sebességet (a huzagolás menetemelkedése alapján) és eszerint detonálja a robbanóanyagot. (Ez azért jobb a sima időzítőnél, mert kiesik a torkolati sebesség szórása.) Ha abból indulok ki, hogy 1m hosszú a cső és 200m/s a torkolati sebesség, akkor az kb. 2000g.
Na persze itt bejön az, hogy a tartályfal teherbírása a mérettel négyzetesen, az össztömeg meg a köbével arányos.
-
#25
De a földet is említi... egyébként nem megoldható a hővédelem a földről, ez egy marhaság. Egy űrsikló 7 km-seccel éri el a jóval ritkább nagyon magas légkört, és már ott is az elégés határon szambáznak 1500 fokra hevülő hővédő csempékkel. Alacsony légkörben egy ágyúból kilőni valami 6km/seccel kb olyan mintha betonfalnak lőnék.
VASIMR-t pedig nem lehetne használni egyáltalán légkörben, ahhoz jóval nagyobb tolóerő kell. Scramjet égő üzemanyaggal működik.
A bussard kollektor meg nehezen tud fisszió mellett működni, mivel az űrben hidrogén fordul elő, nem pedig urán, vagy plutonium, és a hidrogént ugye nehéz kettéhasítani :) -
#24
Egyáltalán létezik e olyan szerkezet(+anyag), ami kibírja a saját súlyának 1800 szorosát, nem beszélve a benne elhelyezett teher súlyának 1800 szorosáról? -
#23
Igaz, itt nem vettem figyelembe azt, hogy a kiáramló lőporgázok is nyomást gyakorolnak a tartályfalra. -
#22
Én csak azon gondolkodom, milyen anyagból készítenék a tartályt. Ha folyékony üzemanyagot lőnek ki, akkor óriási erők hatnak oldalirányban a tartály falára (6km/s-os végsebességet és 1km hosszú csövet feltételezve 1800g: a=v^2/2s). Ha a tartályfal a sokkal szilárdabb kilövőcső falának szorul, akkor megnő a súrlódás, ha viszont légrést hagynak, akkor csak a tartályfalnak kell megtartania a gyorsuló folyadék nyomását. -
#21
Ráérek :-), így a további elvetemült ötletek megelőzésére összedobtam egy kis xls-t, amivel könnyen (középiskolás módszerekkel) kiszámítható, hogy adott sugarú körpályán adott tangenciális gyorsítással adott sebességig gyorsítva hogy változik a G értéke. NAGYON!
gyorsitas.xls
Aki akar találjon benne hibát. -
#20
Ahogy mondja papírzacsi, a centrifugális erő ezen a körpályán olyan szinten jelentkezne, hogy beszarnál, aztán a vérpocsolya hulláddal együtt az űrhajó átütné a titánpajzsot amiből a köralakú pálya fala készül, és a hajóddal együtt kilométer mélyen belefúródnátok a talajba, miközben molekuláitok szétválnának egymástól.
De legalább stílusosan halnál meg. Ez sem elhanyagolható dolog. -
#19
da/dt? :-) -
johnsmitheger #18 Meg lehetne oldani a lassabb gyorsulást, ha az ágyú golyó kilövés után egy naaagy és hosszú tejgumit rántana tovább, aminek a másik végén várna az űrhajós. Így a durva kilővés energiáját egy tejgumis lassítással oldhqatnánk meg. Bakker picit közben változik a gyorsulás is, de mi a gyorsulás változása magyarul (fizikai jelölése)???? delta a? :) -
#17
Gondolom utánnaszámoltál ennek. 6km/s körpályán, maximum 4G (csak centripetális) terhelést feltételezve (ezt még talán kibírja az ember viszonylag sokáig), 900km-es sugarú pálya kell. Ez több mint nagy.
10G esetén is 360km. -
tenegri #16 Nem kell olyan hosszú pálya, ha feltekerik, azaz körbe-körbe megy, s csak a megfelelő sebesség elérésekor térítik le a körpályáról. -
#15
Az első könyvek között volt amit életemben olvastam! Utalva egy másik könyvre: Nem lehet hogy a ficko elesett a táblánál miközben számolgatta az erőket? (És esés közben letörölt pár nullát? ;) ) -
#14
Én korábban már gondoltam erre.
Mert ez tényleg nem lenne hülyeség. A legolcsóbb módja lenne nagy tömegek űrbe való juttatásának.
Csak én emberesre képzeltem akkoriban.
Gyorsítás kérdése a dolog.
Ha csak 1 kilóméter lenne a cső hossza, akkor is meg lehetne oldani, de csak folyadékok, vagy olyan anyagok számára amik bírják a szélsőségesen magas gyorsulást.
Az ember nem ilyen. Itt pedig tartósan kell bírni, az egész gyorsítási kilövés alatt. Ember esetében, az ember szövetei egy véres plecsnivé válna az űrhajó falán, ami ha mezei űrhajó valószínűleg begyűrődne a hatalmas gyorsítás során.
Ezt úgy lehet kivédeni, hogy a csövet hosszabra kell megépíteni. Mondjuk olyan 100 kilométeresre, aminek lenne egy kis íve, hogy a vége minél magasabbra nézzen az ég felé.
Ebben a csőben egyenletesen, elviselhető gyorsítással lehetne, gazdaságosan gyorsítani az emberes hajót, hogy elérje az első szökési kozmikus sebességet.
Majd miután kilépett a csőből, a vezérlő síkokkal, nagyon enyhén kormányozva amíg van légkör egyenesbe hozza magát, a közel a földre merőlegesen, hogy minél előbb el tudja hagyni a hatalmas közeg ellenállást jelentő légkört.
A nem teljesen merőleges pálya még jól is jön a légkörből való kilépés után, az orbitális pályára állás során. Segéd rakétákkal már csak el kell laposítani a pályát, és szépen beállítani a föld körüli pályát, sebességet. -
stukov #13 Helo!
Gyorsítás megoldható, nézz utánna a Gauss-ágyúnak. Ez egy cső (pl több km hosszú), a benne lévő lövedéket jól időzített mágnesek gyorsítják.
A németek csináltak ilyet a II.vh-ban, csak a gyorsítást a cső mentén elhelyezkedő robbanótöltetek adták.
Az egész olyan mint egy túlméretezett részecskegyorsító. Ezért kell a nagy hosszúság.
Egyébként az egyik predator könyvben is ilyennel lötték ki az emberek a láthatatlan predator úrhajót. Valami több tonnás vasdarabot löttek bele.
Kis méretben pedig: http://en.wikipedia.org/wiki/Coilgun -
#12
Nem az ágyús megoldásra gondoltam konkrétan, hanem a kilövésesre. Nem csak ágyúból lehet kilőni dolgokat, én vmi mágnesvasút szerűre gondoltam. Szerintem ezen az alapon is létre lehetne hozni egy olyan szerkezetet, amely az ágyúshoz hasonló hatást ér el. Mondjuk gyanítom sokkal drágább lenne. -
#11
1,1 KM alatt 6 km/másodperces sebességre történő gyorsulást szerinted ki bírná ki? Én tutira belehalnék, és a lassulás már annyira nem is érdekelne :D -
babajaga #10 És arról nem is beszélve hogy a légkör a belecsapódó lövedékre ható ütésének hatását mivel akarják semlegesíteni. -
kvp #9 "az alsó légkörből indulva egyrészt elég bármi ... Holdon lehetne használható."
Erdemes lenne write only modbol atkapcsolni vagy legalabb a cikket vegigolvasni. Benne van, hogy egyreszt megoldhato a hovedelem, masreszt az egyik tudos is a holdat emlegeti.
Masreszt szerintem a legkori ram/scram jet technologia jobb az also legkorre, majd annak a felso hataratol lehet raketakat hasznalni. Egyebkent az Ad Astra fele plazmahajtomuves rendszer nagyon szimpatikus, legkorben akar scramjethez is lehetne hasznalni, ami az urben is mukodne, ha van a hajon egy Bussard kollektor. (gyakorlatilag fisszios energiaforrasu Bussard ramjet-kent mukodne) -
Vanek úr #8 "gyorsítás szerintem megoldható egyenletesen és lassan" - és ezt hogyan gondolod? Az ágyús megoldás pont arra hajaz, hogy az elején megkapja az adott valami (lövedék, szállítóeszköz, ...) a megfelelő sebességet, és utána már nem tud gyorsulni. Viszont ennek az erőnek olyannak kell lennie, hogy a sebessége elég legyen több 100kg orbitális pályára állításhoz. Most számolj utána, hogy mekkora gyorsító erő kell, majd hasonlítsd össze, hogy az ember mennyit bír. Ha ezek után is azt mondod, hogy megoldható, akkor vagy összekevered a folyamatosan gyorsítható rakétákkal a lövedékeket; vagy szívesen megnézném, hogy hogyan élsz túl egy ilyen próbakilövést (a temetésedre -természetesen- viszek virágot :) ). -
#7
6km/sec édeskevés... 7,4 kell minimum. De amúgy is 6km/s-el is, az alsó légkörből indulva egyrészt elég bármi, másrészt ha nem akkor a sebessége sem 6km/sec lesz, hanem mondjuk 1km/sec. Holdon lehetne használható. -
#6
Ja, majd a holdbázis felé "megküldik" a rakományt csak legyen aki el is kapja 
-
#5
Gerald Vincent Bullra gondoltok? Nem tudom, hogy mennyi volt a valóság abból, ami az Isten Ökle című könyvben volt. -
#4
Ez már nekem is eszembe jutott egy korábbi űrfelvonós cikknél :P Mondjuk a korlátokkal nem voltam tisztában azt elismerem, emberre szerettem volna használni + rakományra és műholdakra, de fel is világosítottak,hogy az nem olyan egyszerű(sosem az, ezt tudom 
). Nem emlékszem már mitől halna meg, lassulástól talán(?), gyorsítás szerintem megoldható egyenletesen és lassan. Azért jó látni, hogy rakományra szerintük is lehetne használni. Valamilyen elkapó állomásra vagy modulra lesz szükség még plusszban.
-
teddybear #3 Arra az ágyúra gondolsz, amit az az amerikai mérnök vezetésével építgettek?
Mert annak csak egy kísérleti modellje épült meg, de azzal csak a zsidókra akart lövöldözni Szaddam. -
readswift #2 szaddam is ilyennel akart szatelitekre vadászni , le is radirozták kommandósokkal 
szemetek...
-
Alfa Of NS #1 