Forgó mozgás és fénysebesség
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#19
azthittem megint idõutazásos topic lesz, de ez még annál is rosszabb :D
Merek annyit, amennyit férfi merhet, ki többet mer, nem ember.
#18
Több független kísérlet is bizonyította. Nagyon jó bizonyítékok a föld körül keringõ mesterséges objektumok nagy sebességnél történõ pályájuk, mely arra enged következtetni, hogy az objektum tömege megnõtt, ezért módosul a pálya íve, stb.
De nagyon jó bizonyíték még a CERN-i kísérletek, a gyorsítókamrákból származó adatok.
Észlelték, hogy amikor a részecskéket c közeli sebességre gyorsították, ugrásszerûen megnõtt a részecskék tehetetlensége, és egyre több energia kellett, ahhoz hogy tovább tudják õket gyorsítani, stb.
Tehát számtalan forrásból vannak, tényszerû adatok. De nem csak erre, gyakorlatilag a teljes relativitás elméletre.
De nagyon jó bizonyíték még a CERN-i kísérletek, a gyorsítókamrákból származó adatok.
Észlelték, hogy amikor a részecskéket c közeli sebességre gyorsították, ugrásszerûen megnõtt a részecskék tehetetlensége, és egyre több energia kellett, ahhoz hogy tovább tudják õket gyorsítani, stb.
Tehát számtalan forrásból vannak, tényszerû adatok. De nem csak erre, gyakorlatilag a teljes relativitás elméletre.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#17
ezt hogy bizonyították, ha szabad megkérdezni?
... got nothin to share with you...
#16
azért nem lehet átlépni, mert fényegességnél az anyag tömege végtelenségre növekszik, a relativitás elmélet szerint. Ezt az elméletet mai napig számtalanszor bizonyították, de cáfolni még nem tudták. Ezért.
Das Schlimmste ist, wenn das Bier alle ist!
#15
hmm
A relativitást nehéz úgy elmagyarázni egy két mondatban, hogy az ember rögtön megértse a lényegét.
Ugyanis ott van a kognitív disszonancia.
Az emberi elme nem ezekhez a dolgokhoz szokott. Teljesen át kell szervezned minden fogalmat, és szembe kell menj az eddig jól bevált konvenciókkal. Ilyen világ a hatalmas tömegek, és sebességek világa, de ilyen világ a mikrokozmosz, a kvantummechanika világa.
Nagyjából az a lényeg, hogy minden egyes pont saját világ koordinátával rendelkezik, saját eseményekkel, sebességekkel stb.
Tehát minden ilyen inercia rendszerhez megfeleltethetünk egy saját világot. A hasonló állapotban lévõ inerciarendszerekhez hasonló világ tartozik. Tehát az inercia rendszerek annál jobban hasonlóak, minél jobban megegyezik a mozgásuk, gyorsulásuk, sebességük stb. De.. akkor is eltérõek.
Lehetséges olyan állapot is, amikor az egyik ilyen inercia rendszer számára megtörténik egy esemény, de egy másik számára viszont nem. Ugyan azt a kísérletet vizsgálva, a kísérletnek más más kimenetele lesz. Csupán attól függõen, hogy honnan vizsgáljuk a kísérletet.
Úgy tûnik, mintha a szemlélõ azzal, hogy megfigyel, befolyásolja a kísérlet kimenetelét.
De érvényes a kvantummechanikára is. Ott érvényes csak igazán.
Az inercia rendszerek egyediek, és amelyekhez egyedi világok tartoznak.
Végtelen számú ilyen világ létezik. Mindegyik más, mindegyikben más más események is történhetnek, és ahogy egyre jobban távolodnak egyástól idõben, annál jobban különbözõek lesznek.
De azt is meg kell érteni, hogy mindeközben a részecskékbõl csak egy van. Mindenbõl csak egy van.
Nem minden világban van egy egy. Hanem egy részecskén osztozik minden világ, csak éppen az a részecske, vagy energia, tömeg, más világokban máshogy nyilvánulnak meg.
Tudjuk, hogy relatív a tér, relatív az idõ "idõ dilatáció", a sebesség is "ez egyértelmû, és a legkönnyebben igazolható is", relatív valaminek a hossza is "hossz kontrakció", relatív a tömeg is, tömegdefektus. Ha valamit gyorsítunk, egyre nagyobb lesz a tömege, így a tehetetlensége is, amihez már nagyobb erõ kell, hogy fenntartsuk ugyanazt a gyorsító hatást, de így még nagyobb lesz a tömege, a gyorsítás következtében és a relativitás elmélet szerint. Tehát ahhoz, hogy valamit c-ig fel tudjunk gyorsítani végtelen nagyságú energiára lenne szükségünk, mert a test tömege végtelenül nagy lenne. Tapasztalatok szerint, és Einstein megoldóképlete szerint is.
Tehát ezek a tulajdonságok, nem abszolút érvényûek, mert más más nézõpontból, más más világ koordinátából nézve különbözõek.
A relativitást nehéz úgy elmagyarázni egy két mondatban, hogy az ember rögtön megértse a lényegét.
Ugyanis ott van a kognitív disszonancia.
Az emberi elme nem ezekhez a dolgokhoz szokott. Teljesen át kell szervezned minden fogalmat, és szembe kell menj az eddig jól bevált konvenciókkal. Ilyen világ a hatalmas tömegek, és sebességek világa, de ilyen világ a mikrokozmosz, a kvantummechanika világa.
Nagyjából az a lényeg, hogy minden egyes pont saját világ koordinátával rendelkezik, saját eseményekkel, sebességekkel stb.
Tehát minden ilyen inercia rendszerhez megfeleltethetünk egy saját világot. A hasonló állapotban lévõ inerciarendszerekhez hasonló világ tartozik. Tehát az inercia rendszerek annál jobban hasonlóak, minél jobban megegyezik a mozgásuk, gyorsulásuk, sebességük stb. De.. akkor is eltérõek.
Lehetséges olyan állapot is, amikor az egyik ilyen inercia rendszer számára megtörténik egy esemény, de egy másik számára viszont nem. Ugyan azt a kísérletet vizsgálva, a kísérletnek más más kimenetele lesz. Csupán attól függõen, hogy honnan vizsgáljuk a kísérletet.
Úgy tûnik, mintha a szemlélõ azzal, hogy megfigyel, befolyásolja a kísérlet kimenetelét.
De érvényes a kvantummechanikára is. Ott érvényes csak igazán.
Az inercia rendszerek egyediek, és amelyekhez egyedi világok tartoznak.
Végtelen számú ilyen világ létezik. Mindegyik más, mindegyikben más más események is történhetnek, és ahogy egyre jobban távolodnak egyástól idõben, annál jobban különbözõek lesznek.
De azt is meg kell érteni, hogy mindeközben a részecskékbõl csak egy van. Mindenbõl csak egy van.
Nem minden világban van egy egy. Hanem egy részecskén osztozik minden világ, csak éppen az a részecske, vagy energia, tömeg, más világokban máshogy nyilvánulnak meg.
Tudjuk, hogy relatív a tér, relatív az idõ "idõ dilatáció", a sebesség is "ez egyértelmû, és a legkönnyebben igazolható is", relatív valaminek a hossza is "hossz kontrakció", relatív a tömeg is, tömegdefektus. Ha valamit gyorsítunk, egyre nagyobb lesz a tömege, így a tehetetlensége is, amihez már nagyobb erõ kell, hogy fenntartsuk ugyanazt a gyorsító hatást, de így még nagyobb lesz a tömege, a gyorsítás következtében és a relativitás elmélet szerint. Tehát ahhoz, hogy valamit c-ig fel tudjunk gyorsítani végtelen nagyságú energiára lenne szükségünk, mert a test tömege végtelenül nagy lenne. Tapasztalatok szerint, és Einstein megoldóképlete szerint is.
Tehát ezek a tulajdonságok, nem abszolút érvényûek, mert más más nézõpontból, más más világ koordinátából nézve különbözõek.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#14
Szerintem meg alapból hülye feltevés hogy a fénysebességet nem lehet átlépni.
Bár én azon is gondolkodok hogy mivel mérték meg? Ha mégis van valami amivel tudják mérni, honnan tudják hogy mik a fizikai határai a mérõeszköznek.
Bár én azon is gondolkodok hogy mivel mérték meg? Ha mégis van valami amivel tudják mérni, honnan tudják hogy mik a fizikai határai a mérõeszköznek.
#13
de hisz ez legalább elméleti síkon érthetõ :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#10
Ez egy elméleti labor okfejtegetés.
Mi lenne ha???
Tehát nem az a lényeg, hogy eltörne a karja, meg hogy nincs annyi ereje, meg hogy elszakadna a kábel, stb stb.
A fizikai törvényszerûségek mûködésén van a lényeg. Relativisztikus fizikáén.
A kérdésre adott válasz nem lehet egyértelmû, nem lehet tárgyilagos.
Pont ez a relativitás lényege...hogy honnan vesszük.
Tehát egy megállapítás nem biztos hogy mindenki számára igaz aki az eseményt vizsgálja.
Tegyük fel, hogy én pörgetem az egeret. Én azt fogom mérni, hogy csak megközelíti az egér vége a c-t. Azaz, elkezd spirálosodni a madzag, mint a galaxisok spirálkarjai.
Ha a madzag közepén vagyok, akkor azt látom, hogy minden forog körülöttem, és idõvel eltorzul a világ, feltekeredik, mivel a környezet tárgyainak a sebessége nem egyformák.
Ha az egér vége az inerciarendszer, akkor azt fogom onnét látni, hogy közel c-vel forog körülöttem egy fazon aki pörög, és a kezében van egy zsineg, amivel össze vagyok kötve én és az egér.
Minden esetben mozog a világ is, és ahogy telik az idõ, mindhárom esetnél a világ egyre jobban megváltozik, megnyúlik, feltekeredik stb, mint ahogy a zsinór is eltorzul, mert minden pont a zsinóron különbözõ sebességgel mozog, a különbözõ inercia rendszerekbõl nézve.
Az inercia rendszer egy pont lehet, és nem lehet vonal, vagy 2d,s felület.
Tehát úgy gondolom, hogy minden pont saját érvényes univerzummal rendelkezik, amelyek különbözõek az összes többi ponton lévõ világgal.
Ez megerõsíteni látszik a mostanában egyre többet emlegetett multiuniverzum elméletet.
És értelmet nyer a kétrés kísérlet is, amelynél a részecskék más más inerciarendszerekkel kölcsönhatásba lépnek, szuperpozicióba kerülnek saját magukkal.
Mi lenne ha???
Tehát nem az a lényeg, hogy eltörne a karja, meg hogy nincs annyi ereje, meg hogy elszakadna a kábel, stb stb.
A fizikai törvényszerûségek mûködésén van a lényeg. Relativisztikus fizikáén.
A kérdésre adott válasz nem lehet egyértelmû, nem lehet tárgyilagos.
Pont ez a relativitás lényege...hogy honnan vesszük.
Tehát egy megállapítás nem biztos hogy mindenki számára igaz aki az eseményt vizsgálja.
Tegyük fel, hogy én pörgetem az egeret. Én azt fogom mérni, hogy csak megközelíti az egér vége a c-t. Azaz, elkezd spirálosodni a madzag, mint a galaxisok spirálkarjai.
Ha a madzag közepén vagyok, akkor azt látom, hogy minden forog körülöttem, és idõvel eltorzul a világ, feltekeredik, mivel a környezet tárgyainak a sebessége nem egyformák.
Ha az egér vége az inerciarendszer, akkor azt fogom onnét látni, hogy közel c-vel forog körülöttem egy fazon aki pörög, és a kezében van egy zsineg, amivel össze vagyok kötve én és az egér.
Minden esetben mozog a világ is, és ahogy telik az idõ, mindhárom esetnél a világ egyre jobban megváltozik, megnyúlik, feltekeredik stb, mint ahogy a zsinór is eltorzul, mert minden pont a zsinóron különbözõ sebességgel mozog, a különbözõ inercia rendszerekbõl nézve.
Az inercia rendszer egy pont lehet, és nem lehet vonal, vagy 2d,s felület.
Tehát úgy gondolom, hogy minden pont saját érvényes univerzummal rendelkezik, amelyek különbözõek az összes többi ponton lévõ világgal.
Ez megerõsíteni látszik a mostanában egyre többet emlegetett multiuniverzum elméletet.
És értelmet nyer a kétrés kísérlet is, amelynél a részecskék más más inerciarendszerekkel kölcsönhatásba lépnek, szuperpozicióba kerülnek saját magukkal.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#9
már elnézést de pl. szerinted ez hogy jött ide? ez a topik? fénysebességgel pörgetés fizikai testtel.. jó ég :|
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#7
Szerintem, a kerdes inkabb egyszeruen az: mi tortenik, ha valami fenysebessegnel gyorsabban megy (menne, mehetne)?
Felesleges ilyen kabeles trukkel probalkozni, ahoz hogy azt a 0.01-et elerd, meg ahoz is ~50millioval kellene porgetned masodpercenkent:DDDDDD
Felesleges ilyen kabeles trukkel probalkozni, ahoz hogy azt a 0.01-et elerd, meg ahoz is ~50millioval kellene porgetned masodpercenkent:DDDDDD
#6
"Egy adott sebesség elérésekor az 1 centis jelölés és a 100 centis jelölés egy egyenesre fognak esni. "
ezt kifejtenéd bõvebben? 2 pont mindig 1 egyenesbe esik
ezt kifejtenéd bõvebben? 2 pont mindig 1 egyenesbe esik
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#5
szerintem tételezzük fel hogy nem egérkábel, hanem valami nagyon erõs, szilárd ötvözet!!4
realmadrid.alonso.eagles.spurs.
#4
szerintem meg nem lesz egyenes az egér kábele, és "feltekeredik", miután a 100 centis rész nem tudja tartani a sebességet
Vivimos por ti, vence por nosotros.
#3
"Kérdésem mi történik ha az egy centis vonalat 0,0101cre gyorsítom?"
...világvége. :D
komolyra fordítva a szót:
szerintem nem tudod felgyorsítani 0,0101 c-re, mert ahhoz a 100 centis résznek is át kellene lépni az 1 c sebességet. ami nem lehetsétes (?
)
szal ha a 100-as részt elvileg nem lehetséges odáig gyorsítani, akkor a hozzá tartozó rész (1 centis) sem tud gyorsítani
..vagy mi :D
...világvége. :D
komolyra fordítva a szót:
szerintem nem tudod felgyorsítani 0,0101 c-re, mert ahhoz a 100 centis résznek is át kellene lépni az 1 c sebességet. ami nem lehetsétes (?
)
szal ha a 100-as részt elvileg nem lehetséges odáig gyorsítani, akkor a hozzá tartozó rész (1 centis) sem tud gyorsítani
..vagy mi :D
http://www.last.fm/user/kuci06 A valóssággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene...
Eszembe jutott valami amire örülnék ha választ tudnátok adni.
Ha teszem azt fogom az egerem kihúzom a gépbõl majd teszek egy jelet a kábelre a dugótól 1 centire majd egy másikat a dugótól 100 centire. Ezután megfogom a dugónál fogva és elkezdem pörgetni. Egy adott sebesség elérésekor az 1 centis jelölés és a 100 centis jelölés egy egyenesre fognak esni. Ez úgy történhet ha az 1 centis vonal 3,14 centiméter/másodperc sebességgel halad míg a 100 centis 100szor ekkora vagyis 314 centiméter/másodperc sebességgel.
Mi van akkor ha én az egy centis vonalat 0,0101 c-re gyorsítom? Akkor a 100 centis vonalnak, hogy egy egyenesbe essenek 1,01 c-vel kell haladnia. De a c-t átlépni nem lehet. Nagyobb c-re mondjuk 0,99 - ez az 1 centis vonal sebessége - már 99c kell a 100 centis vonalnál.
Kérdésem mi történik ha az egy centis vonalat 0,0101cre gyorsítom?
A válaszokat elõre is köszönöm!
Ha teszem azt fogom az egerem kihúzom a gépbõl majd teszek egy jelet a kábelre a dugótól 1 centire majd egy másikat a dugótól 100 centire. Ezután megfogom a dugónál fogva és elkezdem pörgetni. Egy adott sebesség elérésekor az 1 centis jelölés és a 100 centis jelölés egy egyenesre fognak esni. Ez úgy történhet ha az 1 centis vonal 3,14 centiméter/másodperc sebességgel halad míg a 100 centis 100szor ekkora vagyis 314 centiméter/másodperc sebességgel.
Mi van akkor ha én az egy centis vonalat 0,0101 c-re gyorsítom? Akkor a 100 centis vonalnak, hogy egy egyenesbe essenek 1,01 c-vel kell haladnia. De a c-t átlépni nem lehet. Nagyobb c-re mondjuk 0,99 - ez az 1 centis vonal sebessége - már 99c kell a 100 centis vonalnál.
Kérdésem mi történik ha az egy centis vonalat 0,0101cre gyorsítom?
A válaszokat elõre is köszönöm!
← ElőzőOldal 3 / 3