Epikurosz#9
Egyébként illett volna ide vmi számítás, de lusta dög vagyok ehhez.
Csak annyit írnék - mielőtt a szőrszálhasogatók leordítanának - hogy egy-egy régi atombomba, Oppenheimer regénye szerint, 1000 napnál fényesebben ragyogott. A LED-ek speckóiból tudom, hogy a Nap felszínének hőmérséklete 5000 fok (Celsius/Kelvin tökmindegy), tehát az atom 5M fokot termel, és 100-200 méteres sugarú körben akciózna,
De:
Wiki: "A bomba robbanásakor a hőmérséklet a több száz millió Kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tűzgömb egy 1 megatonnás bomba esetében az első ezredmásodperc után 150 m átmérőjű, míg a legnagyobb átmérője (10 másodperc után) 2200 m"
Az űrben más a helyzet, tehát ott rá kellene tenni a célra.
Másrészt:
'Az üstökösmagok mérete 100 méter és több mint 40 kilométer között mozog. Gyakran „piszkos hólabdának” nevezik, bár a friss megfigyelések száraz, poros vagy sziklás felszínt mutattak, ami arra utal, hogy a jég a kéreg alatt rejtőzik (lásd Vita az üstökösök összetételéről). Az üstökösmagok meglehetősen szabálytalan alakúak, sima és durva felületek, benyomódások, hegygerincek, dombok, kráterek egyaránt előfordulhatnak, mivel tömegük (és így gravitációjuk) nem elégséges a gömbalak kialakulásához. A mag szerkezete porózus, térfogatának 60%-a (vagy annál is több) lehet légüres tér.[1]'
és:
"A külső Naprendszerben az üstökösök fagyott állapotban maradnak, és kis méretük miatt rendkívül nehéz őket a Földről észlelni (bár a Kuiper-övben néhány üstökösmagot sikerült megfigyelni[12]). Ahogy egy üstökös megközelíti a belső Naprendszert, a napsugárzás hatására a víz, a megfagyott gázok és más illékony anyagok párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, a korábban beléjük fagyott szilikátok, szulfidok és szerves vegyületek részecskéit is magukkal rántva. Az így kiáramló por és gázok egy hatalmas, rendkívül ritka légkört alkotnak az üstökös körül, melyet kómának hívnak. "
Tehát, ezeknek az észlelése nem gond, köszönhetően a csóvájuknak.
ezt pedig imádom:
"Még mindig sok földközeli üstökös van, de egy kisbolygóval való ütközés jóval valószínűbb, mint egy üstökössel."
További olvasmány
Az aszteroidákkal más a helyzet, de méret szempontjából hasonlóak az üstökösmagokhoz.