92
-
god25 #92 Lehetneeee??? LEHETNE???? Nincs benne? Én szentül meg voltam győződve, h minden gép fel van szerelve. pfffff. viccc. 
-
stremix #91 Repüésmeteorológia ...ez a jó link -
stremix #90 Poláris jet-stream dél-japán felett mért legnagyobb sebessége 650km/h.
Forrás:Repülésmeteorológia c. tankönyv -
stremix #89 Valaki felvetette h GPS-szel lehetne helyettesíteni a repülő sebességmérőjét, erre az a válasz h sajnos nem lehet. Másra persze h jó.
Ezt pedig jól látod: A jetstream ha szemből fúj, akkor nyilván nincs értelme belerepülni. -
bakagaijin #88 Ez a jeladó izé, ennek a jeleit tudnák fogni 4km-el a víz alól is, ahol most van? -
#87
Nem sokkal lentebb van, hogy milyen szintű kihívást jelentene és milyen problémákat vetne fel egy katapulüléses mentési rendszer. Szerintem nagy utasszállítókon ez utópia. -
#86
Kb. 36 ezel láb felett a légkör hőmérséklete állandó nagyon sokáig. Egy diagram szerint ami előttem van ez kb. -46 fok. (Én -56-re emlékeztem fejből.) -
Jonah #85 Sok okosat mondtatok eddig, de van amiről nem beszéltetek:
Ez a gép viharzónában repült, ahol a felhők még 20 km magasra is feltörhetnek.
Az ejtőernyő rossz megoldás ilyen helyzetekre, mert bár lefékez, de abban a pillanatban fel is emeli a usert (mintegy kiemeli) a felfelé irányuló légáramlat. Ennek magassága gyak. a felhő magasságáig tart. megjegyzem, amikor 10 km-en mínusz 50 fokos szelek fúdogálnak, 20 km-en még kevesebb.... és nem beszéltünk az alapból nincs oxigénről (majd Szalacsi bától kérünk).
A konténeres megoldás jó lehet, de ennek súlya van, és karbantartási ideje. S mivel életmentő funkciója lenne, ezért azt minden egyes alkalommal át kellene vizsgálni, jóval gyakrabban, mint egy repülőgép törzsét.
A fekete doboz tényleg ad, de gyk 50m mélységből a rádiójel már nem terjed túl jól. Pl. az amcsi tengeralattjárók is csak ultrahosszú hullámhosszokon kommunikálnak, vagy feljönnek a felszínközelbe. előbbinek hátránya a hosszú antenna (helyigény) vagy a felszínközelség igénye. Egy fekete doboz nem fog a vízfelszínen maradni, ha több tíz tonna húzza le a mélybe.
Egy dolog azonban lehet hogy értelmes megoldás lenne: katapultülések bevezetése az összes utas széke helyére. Persze ez sok kihívást és pénzt jelent, de a usernek lenne esélye a túlélésre. Ebben helyet kaphatna egy túlélő rendszer, ami pl. vízre landoláskor felszínen tartaná a benne ülőt, oxigént adna nagy magasságokon és mellette vezérelné az ejtőernyő sárkányszerkezetét...
Persze, a fekete számok ismeretében 300 ember halála sajnos gazdaságosabb... már ha csak a temetkezésekből befolyó összeget nézzük is.... :S
üdv.
-
#84
szerinted a mezei gps az ad adatokat 1 kozpontnak muholdon kersztul? LOL
Az csak veszi a jeleket.. -
#83
Az 500 km/h értéken én is nagyot néztem. -
Deus Ex #82 Jetstream az angol Wikin
Itt azt írják, az átlagos sebessége kb. 180 km/h, a maximális valaha mért érték kb. 400 km/h volt.
A hozzászólás írásakor a jetstream átlagos értékét 200 km/h-nak vettem, és ennek megfelelően választottam szélsőségesnek a példában szereplő sebességértékeket.
#74: Talán nem fogalmaztam világosan: a lényeg az, hogy szerintem semmiféle összevetés, ellenőrzés nincs a paraméterek együttmozgását illetően, ilyen módon hibatartomány sincs megállapítva. Minden műszer mér amit akar, aztán vagy észreveszi valaki az eltérést, vagy nem.
Hangsúlyozom, ez csak az én benyomásom, ha ez nem így van, akkor szívesen veszem a rendszerek pontosabb leírását. -
#81
Szembe miért nem fújhat a jetstream? Vagy ilyenkor a gép a jestream alatt vagy fölött próbál repülni és így kikerüli? -
#80
Amit leírtál, az igaz és világos. Szerintem úgy értette, hogy a repülőgép előrehaladásának sebességét a felszínhez viszonyítva szokták érteni, hiszen az indulási és a célállomás távolságát is a földfelszínen mérjük. Ha pl. GPS-sel mérik a sebességet (két mérés között megtett távolság), az is az abszolút sebesség, nem a levegőhöz képest mért sebesség.
Aerodinamika szempontból világos, hogy a közeghez viszonyított sebesség mérvadó. -
stremix #79 "ekkora szembeszél nincs"
Hátszél viszont van, azt hívják jetstream-nek. A sztratoszféra felső részén gyakoriak a futószelek, amelyek akár az 500km/órás sebességet is elérhetik. Ezt használják ki megfelelő szélirány esetén a jetek. -
stremix #78 Egy kis kisérlet:
Fogj a kezedbe két A5-ös papírlapot meghajlítva, úgy, hogy a két széle legyen a kezedben, vagyis a domborulat kifelé legyen, tehát a két papírlap dobmorulata egymás felé nézzen (a porlasztónak is ilyen a szűkítőnyílása)!
Fújj levegőt a két papírlap közé! Milyen erősebben fújod, annál erősebb lesz a szívóhatás, vagyis annál kisebb a levegő satikus nyomása. Így repül a repülő is. -
stremix #77 "A repülőgép nem a levegőhöz képest repül..."
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez fájt! Hát, egy kicsit hosszú lenne aerodinamikai alapfogalmakat ismertetni, de azért pár dolgot mégis:
Hogyan keletkezik a szárnyon a felhajtóerő?
A levegő statikus nyomásának a csökkenése miatt. Bernoulli törvénye szerint működik, a dinamikus és statikus nyomás mindig állandó, minél nagyobb a dinamikus nyomása a levegőnek (vagyis minél gyorsabban mozognak a levegőrészecskék a szárnyhoz képest) annál kisebb lesz a statikus nyomás. A szárny aerodinamikai kialakítása olyan, hogy alul laposabb, felül kerekebb, tehát felül nagyobb utat jár be a levegő ugyanannyi idő alatt, ezáltal felül kisebb lesz a statikus nyomás és ez szívó hatást fejt ki.
És mindegy, hogy csak a gép mozog a levegőhöz képest vagy csak a levegő mozog a géphez képest; a kettő egymáshoz viszonyított sebessége számít.
(Vannak szimmetrikus profilú szárnyak, ilyenek a műrepülő gépek szárnyai, amelyek ezért nagyobb állásszöggel repülnek, mint az asszimetrikus szárnyú gépek.)
Amúgy: Ha pl egy repülőgép a földhöz képest 100km/órával halad és vele egyirányban fúj a szél 100-zal, akkor a szárnyon nem keletkezik felhajtóerő. És ez fordítva is áll: többször előfordult, hogy nem megfelelően nyűgözött (kikötött) vitorlázó gépet a vele szemben fújó szél felkapott és az összetört.
Abba is érdemes belegondolni, hogy miért széllel szemben szállnak fel-le a repülők: Mert rövidebb a kifutási szakasz. -
remark #76 Ez volt az első gondolatom az esettel kapcsolatban. Sok baleset lenne megelőzhető ha a profitkényszer kisebb mértékű lenne. És ez az élet minden területére igaz. -
stremix #75 Ajánlom figyelmedbe a Repülésmeteorológia c könyvet!
http://www.pilotshop.hu/index.php?main_page=index&cPath=70_78 -
#74
"az azonos paramétert eltérő eljárással, vagy akár azonos eljárással, de hibatűrő kialakításban mérő berendezések eredmélyei között nincs automatikus adat ellenőrzés, nem figyeli semmiféle logika az értékek hibahatáron belüli együttmozgását."
Számomra természetes, hogy a hibahatáron belüli éltéréseknél nincs intézkedés, hiszen a hibahatárt épp azért állapították meg - remélhetően ésszerűen -, mert az azon belüli eltérések nem lényegesek és betudhatók az azonos paramétert mérő több érzékelő közötti természetes szórásnak.
Pl. amikor lenyomod a gázpedált, akkor egy kocsiban két potméter modzul el, de ellenkező irányban: az egyik növekvő, a másik csökkenő ellenállást mér. Ezzel kiszűrhető az, ha az egyik potméter elromlik, de a két potméter inverz együttfutása nem garantálható. Ha ezt megtöbbszörözöd, akkor a két egy irányban változó értéket mutató potméter sem fog soha pontosan együtt futni. Ezeket a kis hibákat ki kell szűrni.
Amúgy logikailag is lehetetlen, hogy nem figyelik az értékek hibahatáron belüli együttfutását. Különben honnan derülhetne ki, mikor lépték túl a hibahatárt? -
Deus Ex #73 KVP, a műholdon küldött állapotjelentések milyen viszonyban állnak a fekete doboz tartalmával? Jobban átgondolva végülis annak sincs különösebb technikai akadálya, hogy valós időben kisurágozzák az összes, adatrögzítőben felvételre kerülő adatot, talán a pilótafülke hangrögzítőjének kivételével. (Mielőtt valaki megkérdezi, mint alapkövetelmény, az adatok megbízható titkosítása szintén megoldható.) -
Deus Ex #72 Az éppen oké, de azért sokszáz km/h-s eltéréseket ki lehet vele szűrni, lehetne vizsgálni az eltérő elven mért adatok együttmozgását. Pl. ha műszer szerint nyolcszázzal megyünk, GPS szerint meg kettőötvennel, akkor ott valaki hazudik, ekkora szembeszél nincs. -
Deus Ex #71 Csak hogy a cikkhez is hozzászóljak, meglepetéssel vettem tudomásul, hogy ilyen rendszer ma még nincs.
A harmincötmilliárd első látásra soknak tűnhet, de itt a bolygó egészére vonatkozó, teljes kiépítésről beszélünk, amelyek egyrészt a fix telepítésű infrastruktúrát tartalmazzák - az adatokat feldolgozó és felhasználókat kiszolgáló központoktól a műholdas kommunikációs megoldásig - másrészt pedig beleérthető a repülőgépekre telepített bázisállomás költsége is, amely nyilván a kategória határaitól függő számú, de becsülhetően több ezres darabszámú gépállomány ellátását is magába foglalja. -
Deus Ex #70 A KVP által az ernyős-utastérleválasztós rendszerrel kapcsolatban leírtak teljesen korrektek, senki sem fizeti meg az alaposan lecsökkent kereskedelmi terhelés miatti jegydrágulást.
A katapultrendszereket utasszállító esetén felejtsük el, egyrészt szintén jelentős drágulást okoz, másrészről pedig megoldhatatlan műszaki problémákat vet fel a megvalósítása, így például közel lehetetlen üzembiztosan megakadályozni több száz ülés összelövését, szóval ez az eljárás inkább bonyolult és költséges tömeges kivégzési eljárásnak válna be, mint életmentő rendszernek.
Az úgymond bemutatón leesett Airbus nem proto volt, hanem menetrendszerinti járat, akik egy útvonalközeli repnapon vettek volna részt egy alacsony áthúzás erejéig. A tervezett harminc helyett tizenkét méterre süllyedtek, ráadásul viszonylag gyorsan, így a hajtóművek légi alapjárat környékén működtek, a kialakult vészhelyzet észlelésekor beadott tolóerő és kormányimputra a gép megfelelően reagált, csak sajnos az emelkedés megkezdésével csúnyán elkéstek.
Számomra leginkább az a megdöbbentő, hogy sokadjára igazolódik be a fedélzeti rendszerek pontos működését nem ismerő laikusként kialakult benyomásom, mely szerint az azonos paramétert eltérő eljárással, vagy akár azonos eljárással, de hibatűrő kialakításban mérő berendezések eredmélyei között nincs automatikus adat ellenőrzés, nem figyeli semmiféle logika az értékek hibahatáron belüli együttmozgását.
Mielőtt műszaki fejlesztésekre költenénk százmilliókat, talán célszerű a balesetek legfőbb kiváltó okait rangsorolni. Nem túl meglepő módon első helyen az emberi tényező áll, viszont nem feltétlenül a gépet vezető emberé a legnagyobb cikk a tortából, hanem jócskán jut belőle a repülőgépeket tervező, az üzemeltetési utasításokat elkészítő, a műszaki üzemeltető és a gazdaságossági paramétereket felállító szakembereknek is. A NY-ban leesett Airbusról is egy hibás szimulátoros gyakorlat eredményeképpen törte le a lelkes elsőtiszt a függőleges vezérsíkot, a németeknél a tavasszal lehasalt Boeingnél ismétcsak részben a keresztellenőrzés hiánya vezetett a katasztrófához - bár a pilóták is a kritikus másfél percben a műszerek ellenőrzésénél méltóbb tárgyat találtak becses figyelmüknek - a görögöknél olyan személyzettel repült a kísértetgép, amely tagjai épphogycsak képesek voltak valami közös nyelven gagyogni, és még sorolhatnám a repülőgép megtervezésétől a lezuhanásig terjedő, adott esetben több évtizedes időszak alatt összegződő emberi hibák okozta katasztrófákat. -
krajcsovszkig #69 Közben rájöttem, de ha beleraknának egy GPS-modult legalább a feketedobozba, legalább azt könnyebb lenne talán megtalálni. Meg annyit is megérne a dolog, hogy sokmillió dollárból kifejlesszenek egy jobb rendszert, amit talán másra is lehetne használni.
Csak fölhúztam magam a cikk címén és azelőtt írtam, hogy elolvastam volna :P -
#68
Talán olvass vissza és rájössz, hogy butaságot beszélsz. -
krajcsovszkig #67 Bocsánat, de
FASZOM! NEMIGAZ HOGY EDDIG NEM BÍRTAK EGY KIKÚRT 20$-OS GPS MODULT BELERAKNI EGY ROSSEB TUDJA HÁNY MILLIÓ$-OS REPÜLŐBE!
Most az nekik fájna, ha ennyit ki kéne adni rá, hogy ha kell akkor tudják, hol van??? Nem értem én ezt... -
Zpalee #66 (ha hátszél van, akkor a földhöz viszonyított sebesség nagyobb lesz,
ha szemből fúj a szél, akkor a földfeletti sebesség kisebb)
Ebben igazad van, DE:
A repülőgép nem a levegőhöz képest repül, csak a mostani műszerek mérnek ahhoz képest. Szerinted ha te egy folyón úszol felfelé 5 km/óra sebességgel, egy óra alatt 5 km-rel feljebb leszel?
A GPS többek között erre is megoldást kínálna, hogy a VALÓS, szárazföldhöz mért sebességet jelezzék. Emellett, de ettől függetlenül hasznos a jelenlegi mérőrendszer is. -
#65
Ez is mintha engem igazolna, de tovább keresve a neten is csak hasonló dolgokat találok... -
#64
Akkor a Stephen Barlay könyv és a kivizsgáló hülyeséget mondana? Mert ott ezt a kifejezést használják. AZ angol és magyar neve is ott van.
Nos? -
stremix #63 "Sőt amióta van barátság / elleség felismerő rendszer pontosan tudják ki hol van a légtérben, valami turpisság van itt :))"
Bizony van, a TCAS (összeütkzés-elleni rendszer). De úgy tudom az sem menti az adatokat. -
stremix #62 "Ez éppen földközelben jelenlevő jelenség"
Tanulj egy kis meteorológiát! Főleg azt h a zivatarfelhőben (cumulonimbus) milyen jelenségek játszódnak le. -
stremix #61 "a gps képes a sebesseg es magassagmero muszereket reszben helyettesiteni..."
A sebességmérőt NEM képes helyettesíteni! A repülőgép a levegőhöz képest repül!
(ha hátszél van, akkor a földhöz viszonyított sebesség nagyobb lesz,
ha szemből fúj a szél, akkor a földfeletti sebesség kisebb) -
#60
Ez éppen földközelben jelenlevő jelenség, mert a leáramlás szétterülése miatt van az, hogy egy ideig szembszél miatt nagyobb a műszer szerinti sebesség aztán meg hirtelen hátszeled lesz. Ez fönt nem történik meg. -
stremix #59 "nekem ne mondja senki, hogy a sebességmérő hibája miatt egy gépnek ott fönt..."
Szélnyírásról hallottál már? Angolul microburst, ami a zivatarfelhőkben igen intenzív és túl nagy határok között változik a gép szélhez viszonyított sebessége. -
L3zl13 #58 Az általad említetteken kívül még hozzátenném:
1. Ha kinyitják az ajtókat az ugráshoz, leesik a légnyomás. Ha ez 10000 m-en történik, legtöbben eszméletüket veszítenék még jóval azelőtt, hogy eljutnának az ajtóig. Ha meg irányítható annyira, hogy lejjebb ereszkedjenek, akkor talán nagyobb esélyük van a túlélésre ha nem ugranak ki.
2. Valamelyik nap hallottam a TV-ben egy érdekes dolgot:
Pánik akkor alakul ki, ha a veszélyben lévő emberek úgy vélik, van esélyük a menekülésre, olyan módon amire van befolyásuk (Pl kiugranak a gépből ejtőernyővel). Ha nem látnak ilyen lehetőséget (csak a pilóta tudja befolyásolni a helyzetet, vagy már szinte biztos a lezuhanás) akkor nem tör ki pánik.
Ez a pánik, egy esetleg még menthető helyzetben sokkal több életbe kerülhetne, mint amennyit meg lehetne menteni az ejtőernyőkkel. -
#57
Első körben ellopnák őket. Ennél jóval olcsóbb dolgokat is lopnak. -
#56
Korlátozottan és nem tudom, hogy hogyan jön ide a szuperszónikus képesség. A CAS a lényeg, az mutatja, hogy a légerők nagyságát. 13 km magasan a levegő torlónyomása hangsebességen kb. ugyanannyi, mint 100 méteren 600 km/h-nál. (Így hirtelen fejből, de kikereshetem neked, ha pontosan érdekel a dolog.)
1. Szép, hogy mell-hát irányban 40g, de a katapult ülés nem mell-hát irányban terhel...
2. Nézd meg, hogy mekkora egy katapultülés, méret + tömeg. Picit nagyobb ez mezei utasulésnél és üresen is cirka 50 kg hi-tech anyagokból készítva, tehát drága is. Van rajta bizbasz rendesen. Pirotechnika is és mozgó alkatrészek. Ezt te betennéd az utastérbe ahol gyerekek rohangásznak? Egy élesített katapultülést? Komolyan megkérdezem, hogy honnan jönnek ilyen elvetemült ötletek? Ennyi erővel töltött fegyvert is mellé tehetnél jóformán... Ha nincs élesítve akkor szart sem ér.
3. Az ülések gyakorlatilag egymás mellett vannak és egybe vannak építve. Nem egyedi ülések vannak. Nem tudsz katapultülést betenni minden ülés helyett. Jó, ha a fele helyére, mert közvetlenül egymás mellett sem lehetne.
4. Ekkor meglenne a feltétel -50% utassal, hogy indítsd technikailag. Na de mikor és ki tenné ezt meg? Az utas? A kaptiány? A légiutaskísérő? A tudatlan utas? Mi bizotsítja, hogy be lesz kötve rendesen?
5. Hol távozik az ülés? Törje át a gép burkolatát? Még az utolsó ülés kilövése előtt darabokra esik a gép. Mennyi idő alatt indítanál 30-300 ülést? Kétszintes gép estén mi van? Persze lehet lefelé is, mint az F-104 estén, de ez még vadabb ötlet.
Soroljam még mi a gond? Mert van. Pl. 300 katapultülés karbantartása önmagában horribilis. Gondolj bele, hogy ez 150-300 vadászgép mennyiség! És minden felszállás előtt csekkolni kellene!
Semmiféle realitása nincs ilyen elképzelésnek, de az égvilágon semmi. Buisness jet esetén talán talán, de annak utasai meg a kényelemért fizetnek. Gondolod végig beszíjazzák magukat? -
L3zl13 #55 Sajnos nem válaszként küldtem az előző üzenetet, ezért nem egyértelmű, de a #27-ben írt, az utasoknak kiosztott normál, személyi GPS-es ötletre reagáltam. Az ilyenek nyilván nincsenek kapcsolatban a szárazfölddel sem műholdon keresztül, sem máshogy. -
#54
Na jó, akkor szépen pontról pontra végigviszem a problémát, hogy megértsd.
Ernyős módszer.
1. Az emberek 99,9%-a soha nem ejtőernyőzőtt. Fel sem tudja venni. Az út alatt magán tartani fizikai képtelenség. Az orovsok picit túlzó véleménye, hogy ma a turistaosztályokon senkit nem szabadne elvinni aki 170-nél magasabb, mert olyan szűkek.
2. Az idő. 60-600 ember (félig üres B-737 vagy A320 és teli A380) mennyi idő kapja fel magára segítség nélkül egy hánykolódó, ficánkoló gépen? Mert beleset idején ez gyakori.
3. Hol és mikor ugranak? Ki ad rá utasítást? Ki fogja betartani? Ez nem fegyveres tesület kérem... A sebesség problémát leírtam. A balesetek túlnyomó részében nem lehet oldalajtón elhagyni a gépet. Ernyővel át sem férnél rajta igazán. Az utas valszeg az sima ajtót ki sem tudja nyitni... Azt is leírtam már, hogy a többi esetben meg 20-30 másodperc alatt odapalacsintázik a gép. Még beszarni sincs időd, nemhogy ugrani. Határesetben meg agyontaposnák egymást. Nem mindenki képes rávenni magát, hogy kiugorjon a gépől. Idősek és kisgyerekek?
4. A leírt talajfogási sebességeid elég "viccesek". 10 m/s? Az 36 km/h? Ennnyivel leérve összevissza töröd magad. Ez kb. olyan, mitha 5 méter magasról ugranál le!
5. X ember elindul a gépen a kijáratok felé. A gép súlypontja csak kicsit fog felboruli... Ez egy vészelyzetben levő gépnél már alapból is gond lehet.
6. A gépen az emberek gyakorlatilag 20 fokra vannak öltözve. Mi van, ha magasan vannak és onnan ugranak? Vagy, ha kint tél van és a semmi közepén vannak?
Ezek még csak az alkalmazásbeli korlátok. Akkor jöjjenek a technikai / pénzügyi.
1. Egy tisztességes ernyő tudtommal alsó hangon 8-10 kg vagy több. A felület 100 m2 felett van és nem papírvékonyságú.. Vannak még egyéb dolgok is. Számolj egy picit.
2. Elég nagy. Turistaosztályon a büdös életben nem ülsz egy ilyenbe le, nemhogy egy utat végigülni. Még 4 pontos biztonsági öv sincs a gépeken.. Ha valami csoda folytán lenne hely ez alsó hangon száműz minden kézipoggyászt és -10-15% utas. Számold ki a méret alapján.
Ez volt az ernyős. -
halgatyó #53 Azok a katapultülések hangsebesség feletti katapultálásra is alkalmasak, és igen gyors működésűek. Azonkívül eleve olyan edzett pilótákra vannak tervezve, akik kibírják azt a 10g-t.
Ne becsüld alá a hétköznapi emberek testének ellenálló képességét. Az autóbalesetek elemzéséből -- állítólag -- az jött ki, hogy a másodperc törtrészéig egy hétköznapi, nem edzett de nem is túl öreg ember 40 g-t kibír háttól mell felé irányban