A Titanic-kutató is csatlakozik a 447-es járat kereséséhez

Még nem olvastam el az összes hozzászólást, de kérem szépen, mi a pöccenek kering 100-300 km-es magasságban az a sok mûhold, no hogy így GPS-el ne tudnák nyomon követni mûhold segitségével, meg hogy ilyen hülyék lennének a tervezõmérnökök, hogy semmi gebasszal nem számoltak, á akkor egyéb alternatív biztonsági intézkedéseket nem hozunk...Lol, de bûzlik az egész baleset.....

anglikán.

Az airfrance airbus-on nem volt gps vevo. Ellenben volt rajta muholdas adatkapcsolat (inmarsat), tehat kepes volt minden ismert adatat megadni. Egyebkent a gps kepes lett volna a meghibasodott sebessegmero rendszret helyettesiteni, mivel a pozicio adatokbol egyszeruen ki lehet szamitani a mozgasi sebesseget es iranyt. (meg akar a gep aktualis dolesszoget is) A gps rendszer alkalmazhato ballisztius raketakon is, de csak a katonai valtozaton engedelyezett a 18000 meter folotti mukodes. (14 ezer fole nem szoktak utasszallitok menni)

anglikán? <#wow2>

Geóstacc pályán.

Piramisjáték-szerû pornó reklám, ami egy randioldalt hirdet.

a gps mûholdjai 26ezer kilométer magasan vannak. még a nemzetközi ûrállomáson is használható lenne a rendszer. gps wiki

(Megsúgom: a magyar szócikk, kivételesen, nagyon kivételesen, bõvebb, mint az anglikán.)

"A GPS földfelszíni pozíciókat tud bemérni, egy repülõt 10 km magasan nem."

Persze, memt te mondod.

A fekete dobozok a könnyebb megtalálhatóság miatt rádiójeladóval, illetve hangjeladóval vannak szerelve. Viszont a víz árnyékolja ezeket. Van jel, de csak közelebbrõl lehet érzékelni. Már ha a víznyomás össze nem roppantotta mindkettõt.

Persze. Felmerül benend is, miután én a szomszédban beflémeltem.

Erre általában nincs szükség. A válaszjeladó minden sûrûbben lakott területen ki van építve, jobb is. Magyarországon három nagyobb radar van telepítve. És a radarok alapján navigálják a gépeket a légiforgalmi irányítók is.

Remélem sikerrel járnak !

Ezt hogy érted? Amúgy mi ez az oldal?

allando radioosszekottetes, GPS-adatokkal.. mint a kamionok pl, csak itt nem jo a mobilhalozat, vmi FM hosszuhullam v digit muholdas kapcsolat, a lenyeg h a repulogep allandoan sugarozna a pozicioit, nem csak ha vmi kompatibilis radarral talalkozik..
Persze draga 1 uj rendszer kiepitese, sot az egesz repules draga.. szvsz maga a kereses is draga, en hagynam ottrohadni a francia roncsot, a Titanicon tobb kincs van. 😊

az ocean melyerol nem erzekelheto semmilyen jel..

A GPS repulok pozicionalasara (sot, raketak) is alkalmas, ugy tudom..

Megvan minden?

1. Van GPS az utasszállítókon. A koordinátákat azonban nem továbbítják külsõ félnek. Van válaszjeladó is a fedélzeten, ami megadja a lekérdezõ-radarnak a járatazonosítót, repülési magasságot, stb. De ahhoz a lekérdezõ radar hatótávolságán belül kell lennie a gépnek.
2. Mint már mondtam van mindkettõ. A "szakértõk" hülyeséget feltételeznek.
3. Én is remélem, hogy megtalálják õket. Viszont ilyen mélységben olyan nagy nyomás uralkodik, ami minden további nélkül összeroppanthatja mindkettõt. Sokat bírnak, de nem mindent. Ráadásul nagy a kutatási terület. Lehet hogy azelõtt abbahagyják a kutatást, mielõtt rábukkannának a dobozokra.

A fekete doboz 30 napig sugároz jelet, hogy megtalálják.

ez jó: http://www.Marie-gets-Deflowered.com/?id=4e5cf66e

Fekete dobozba GPS, ami bizonyos erõhatás felett vagy bizonyos idõ elteltével, ha nem kap jelet aktiválódik? Azért az nem lenne rossz.

A GPS földfelszíni pozíciókat tud bemérni, egy repülõt 10 km magasan nem.
Ha jól tudom, vmelyik nagy légitársaságnak van saját mûholdas rendszere, amivel követni tudja az interkontinentális járatait.
Amúgy elég ritkán zuhannak le ezek a gépek, talán még mindig olcsóbb a kutatás, mint egy ilyen rendszert üzemeltetni, fõleg, hogy egyes alkatrészek (fekete doboz) megtalálását ugyanúgy nem garantálná.

Senki sem mondta, h kár minden erõfeszítés, egyre mennek az újabb kutatók a helyszínre. Tényként közölték, h a siker esélye csekély.

Pár kérdés felmerült bennem, mióta hírt hallani a szerencsétlenségrõl:
1. Miért nincs GPS nyomkövetõ az utasszállítókon? ha nem is cm-re pontosan, de legalább radartávolságon kívül is lehetne látni merre vannak a gépek. Így nem kéne csukott szemmel a térképen egy 600X600Km-es területre böködni, hogy hát lehet hogy itt tûnt el.
2. Illetve miért nincs GPS-es sebesség és magasságmérõ mûszer? Ez ma már egy karórányi méretû dobozban is elfér. Szenzorai nem tömõdnek el, nem jegesedek el, és ha nem is teljesen pontosak, azért másodlagos mûszerként a viharban igencsak jól jönne.
3. Fekete dobozok: Remélem megtalálják õket, de ez a pesszimista hozzáállás a kutatásvezetõk részérõl elég lehangoló. Õket miért fizetik? Én mondanám a fõnöknek, hogy "Úgy sem lesz meg a meló, hiába minden erõfeszítés", két lábbal rúgnának ki!