A Titanic-kutató is csatlakozik a 447-es járat kereséséhez

Egyébként én a pilótafülke képét azzal kombinálnám, hogy vész esetén a gép feletti uralmat át lehessen venni a földrõl. A mai automatizált technikákkal a gép beavatkozás nélkül képes leszállni. Nincs több 9/11 és pilóta kiesése miatt leesõ repülõ, talán géprablás is kevesebb, bár persze a földi irányítást is lehet zsarolni.

Mai hír ezzel kapcsolatban:

http://index.hu/tudomany/2009/09/05/az_airbus_kidobna_a_feketedobozt/

Jól értem, hogy az egyébként milliókba kerülõ gépeken 50 ezer dolláron akarnak spórolni? Vagy ez repülésenként értendõ?

"Különben a II. képen az a snájdig fiatalember meg a kopasz úr szerintem színészek lehetnek."

Nem nyert. Ez a William Cooper altal kozzetett eset ahol a hajot napokig vonszoltak (ejszaka) be a Wright-Patterson repterre ugy, hogy egy masik csapat ment elotte nappal es roviditettek a kandellabereket az ut mellett, hogy azok elferjenek alatta.

"Filmbõl vett kép."

Videobol. De ha mar filmnel/videonal tartunk mi tortent veled azota, hogy az oroszok altal lelott hajonal ez nem tunt fel?

Különben a II. képen az a snájdig fiatalember meg a kopasz úr szerintem színészek lehetnek. Filmbõl vett kép.

Szióka!

Beh jó lenne, ha igaz lenne. :-)
Mert az ufonauták kiszednének minket a pácból. Addig is, én már csak a pöfögõ kamcsatkai vulkánokban hiszek. Hátha annyi hamuval megszórják bûnös fejünket, hogy lelassul a globális felmelegedés.<#fejvakaras>

"nincs annyira egyértelmû bizonyíték, mint például egy repülõgéphangárban tárolt UFO."

"AZ utolsó felélvel azért vitatkoznék. A MANPAD találatot bekapott gép Irak felett is Airbus volt és elég komoly strukturális kárral szállt le, durván tették oda és mégsem esett szét."

Az egy A300-as volt. Az utolso meg fembol keszult, fly by wire nelkuli, hagyomanyos gep. 1972-es technika, az airbus-ok mai hibai nelkul, teljesen hidraulikus kormanyrendszerrel es annak ismert, de kezelheto gondjaival. Az elso die by wire rendszer es az elso kompozit strukturalis elemek az A320-asokra kerultek, 12 evvel kesobb. (es ezert van meg mindig 1978-as elektronika az uj airbus-okon is, az A380-ig gyakorlatilag az A320 terveit foltozgattak)

Az airbus-okban az A320 ota a szamitogep vedi a gepet a pilota altal kiadott a gepnek tul nagy megterhelest jelento parancsoktol. Ha a szamitogep leall vagy kikapcsoljak, akkor ez a vedelem megszunik es a pilota egy rossz mozdulatatol szeteshet a gep. A masik gond, hogy nincs teljes koru redundans vezerles, tehat fly by wire helyett mondjuk mechanika vagy hidraulika. (esetleg egy analog elektromos szervo rendszer, bar ezt az uj A380-on mar elvileg potoltak, idovel meglatjuk hogyan)

Megmondom az õszintét: szerintem (!) titkos katonai kísérletek folynak, most próbálgatják a jövõ fegyvereit. Hogy a lopakodó repgép után mi jöhet még, halvány lila gõzöm sincs, de hogy suttyomban fejlesztgetnek, az nyílt titok.

Már vártam erre az ufós felvetésre. Egy szavukat sem hiszem!

AZ utolsó felélvel azért vitatkoznék. A MANPAD találatot bekapott gép Irak felett is Airbus volt és elég komoly strukturális kárral szállt le, durván tették oda és mégsem esett szét.

"Igen leesett a gép. Ez az egyetlen biztos pont a történetben. Az, hogy miért, még kérdéses. Akkor is, ha mindenféle másodkézbõl származó feltevést szajkózol itt."

Csak azokat a hibak hoztam fel, amik a tobbi hasonlo airbus-nal eddig elojottek. A sebessegmero hibaja az egyik, ebbol adodik a robotpilota megbolondulasa, minek kikapcsolasa utan viszonylag konnyu szettorni a gepet egy hirtelen mozdulattal. Ez nem az adott baleset, hanem a korabbi balesetekbol szarmazo tapasztalat.

"A rádiónavigáció nem abból áll, hogy a légi irányító megmondja a frankót, hanem legalább három, egymástól független rendszerbõl áll. A következõ három rádiónavigációs rendszer minden utasszállítóba kötelezõen beépítendõ: VOR-ILS, NDB, és a rádióiránytû. Ha ezek nincsenek a gépben, akkor nem kap repülési engedélyt a nemzetközi repülõszövetségtõl. VOR-ILS. Ez az óceán közepén nem mûködik, kicsi a hatótávja. (Mielõtt belekötsz.)"

Nem fogok belekotni, viszont gps es loran jel nem jott a hibajelentesekkel egyutt, sot a pilotak sem nagyon lathattak gps adatokat a kijelzokon. Ennek a hianyat emlegetem.

"NDB navigáció. Körülbelül 5000 kilométer a hatótáv, használni is szokták.
Rádióiránytû. Bármely mûsorszóró adó irányát be tudja mérni, csak rá kell állítani. Ha elég erõs az adó, a Föld bármely pontjáról meghatározható az irányszög az RH sávban."

Ha hasznaljak. Tovabba magassagot ez nem mutat, sebesseget is csak nagyon korulmenyesen lehet vele szamolni.

"Ezen kívül még ott az Omega-nav. Bár az nem terjedt el annyira. Nem kötelezõ beépíteni."

Az omega mar evek ota nem mukodik, a loran meg igen, a hajosok hasznaljak is. Egy olcso loran vagy gps vevo kepes lett vona sebessegadatokat adni a pilotanak es pozicioadatokat a hibauzenetekkel muholdon at a menteshez/nyomozashoz.

"Meg még ott vannak a hagyományos mágneses iránytûk is. Navigálni azzal is lehet, ha nincs más."

Nem az irannyal volt a baj, a gep jo iranyba ment, csak az a kerdes, hogy jo magassagon es sebesseggel tette-e ezt?

"A pitotcsõ jegesedése. Ez a légsebességmérõ mintavevõje. Mellesleg a légnyomásos magasságmérõjéé is, meg a variométeré is. Kötelezõ fûteni, a jegesedést elkerülendõ. Ha ennek ellenére valaki azt mondja, hogy jegesedés miatt bedugult, az hantázik. Komolytalan na!"

Nem, ez az airbus-okon mar elofordult. Nem dugul be teljesen, csak hibas adatokat mutat. Nem veletlen, hogy a gyarto visszahivta oket. Az airbus mar csak javasolta a cseret, az airfrance meg ezt halasztotta el a szokasos nagyjavitasig. Egyre kisebbnek tekintettek a hibat, ahogy haladt elore az informacio a gyartotol a legitarsasagok fele.

Azt meg, hogy az airbus-ok kompozit anyaga nem viseli jol a nem rendeltetesszeru terhelest, mindenki lathatja. Egy repulogepnek nem szabad egy erosebb kormanymozdulattol szetesnie, marpedig az airbus-okkal mar joparszor megesett ez. Csak a szamitogep tartja fent a gepet, a nelkul egy atlag pilota egyszeruen nem tudja elvezetni.

Futómû nem okoz nagy kárt, letörik mint a ropi. Igaz New Yorkban is leszállt a 737es de az nagyságrendekkel kisebb gép mint az itt említett. Héjszerkezetû a törzs, ha valahol megroppan, oda az egésznek a stabilitása. Ha megnézed a videót, láthatod, hogy amelyik szárny nem ért vízbe az is letört az erõhatásoktól, pedig nem mondhatni, hogy agresszívan tette le a gépet. Ropi az egész, ha nem rendeltetésszerûen van röptetve a gép.

Az kötelezõ kapcsán azért egy apró megjegyzés. Stephen Barlay könyvében ismertetve volt egy baleset ahol kiengedett orrsegédszárnyak nélkül próbáltak felszállni, pedig azt is kötelezõ lett volna kiengedni...

Viszont tényleg nem kellene feltételezésekre építeni.

Attól függ. Ha nagy sebességgel csapódik be, akkor összetörik, de azonnal el is merül. Elõfordulhat, hogy nem szabadul ki semmi a belsejébõl.
Ha viszont a pilóta hasra szállt, az az a futómû kiengedése nélkül tette le a vízre, akkor általában egybe marad, bár többnyire a törzs és a szárny alja és ennél a típusnál a két hajtómû is megsérül. Általában többnyire ekkor még van annyi idõ, hogy tutajra szálljanak.

Na nézzük a hülyeségeidet.

A fésûs példád eleve rossz. A mûanyag fésû általában nem vezetõ anyagból van, a felgyülemlett elektromos töltés nem tud hová távozni benne. Ha valaki hozzáér akkor sül ki egy szikrával. Sokat játszottunk mi is ezzel az alsótagozatban.
De! Ha a fésû alumíniumból, vagy más fémbõl készül, akkor hiába dörzsölgeted, sohasem fog feltöltõdni. Egyszerûen kisül azon a kezeden át, amivel tartod.

Ha a te feltevésed lenne igaz, akkor a repülõgépbõl kilépõ elsõ embert kellemetlen áramütés érné.

A repülõgép külsõ burkolata nem csak azért készül vezetõanyagból, hogy a statikus töltést elvezesse, hanem azért is, hogy a belsõ elektronikát leárnyékolja. Különben annak a zaja lesüketítené az összes rádióvevõt a fedélzeten.

Igen leesett a gép. Ez az egyetlen biztos pont a történetben. Az, hogy miért, még kérdéses. Akkor is, ha mindenféle másodkézbõl származó feltevést szajkózol itt.

A rádiónavigáció nem abból áll, hogy a légi irányító megmondja a frankót, hanem legalább három, egymástól független rendszerbõl áll. A következõ három rádiónavigációs rendszer minden utasszállítóba kötelezõen beépítendõ: VOR-ILS, NDB, és a rádióiránytû. Ha ezek nincsenek a gépben, akkor nem kap repülési engedélyt a nemzetközi repülõszövetségtõl.

VOR-ILS. Ez az óceán közepén nem mûködik, kicsi a hatótávja. (Mielõtt belekötsz.)
NDB navigáció. Körülbelül 5000 kilométer a hatótáv, használni is szokták.
Rádióiránytû. Bármely mûsorszóró adó irányát be tudja mérni, csak rá kell állítani. Ha elég erõs az adó, a Föld bármely pontjáról meghatározható az irányszög az RH sávban.

Ezen kívül még ott az Omega-nav. Bár az nem terjedt el annyira. Nem kötelezõ beépíteni.

Meg még ott vannak a hagyományos mágneses iránytûk is. Navigálni azzal is lehet, ha nincs más.

A pitotcsõ jegesedése. Ez a légsebességmérõ mintavevõje. Mellesleg a légnyomásos magasságmérõjéé is, meg a variométeré is. Kötelezõ fûteni, a jegesedést elkerülendõ. Ha ennek ellenére valaki azt mondja, hogy jegesedés miatt bedugult, az hantázik. Komolytalan na!

Ha egybe maradt volna, elhagyják a gépet a felfújható csúszdákkal aztán sodródnak az árral. De ez tutira nyílegyenesen belefúrta magát, ami az úszó roncsok alátámasztanak. Kis darabok.

Itt ez a videó, simán kifogyott az üzemanyag (+egy-két apróság) és millió darabra szakadt. Ennek ellenére sok túlélõ maradt.

Ha vizet ér szerinted egybemarad a géptest?

"Elõször is, a kompozit anyagú borítás egyik eleme alufólia. Másrészt a másik eleme karbonszál (grafit), az is vezetõ anyag. Másrészt, a repülõgép felszíne a körülötte áramló levegõ dörzsölõ hatása miatt statikusan feltöltõdik, ezért raknak rá a szárnyvégekre kisütõ elektródákat. Ezek viszont nem érnek semmit sem, ha a feltöltõdött felület és a kisütõ elektróda között nincs vezetõ réteg."

A dorzsolessel feltoltott muanyag fesu is rendelkezik elektrosztatikus toltessel, de azert az emp vedelme kozel 0. A kerdeses alkatreszek egyszeruen alul vannak meretezve, mivel nem a megfelelo anyagbol epitettek oket. Az azota megtalalt farokresz is ugy nez ki, hogy egyszeruen leszakadt a geprol...

"Ami a robotpilóta hibáját illeti, volt ilyen, de már kiküszöbölték vagy tíz éve. Most már dudál, és automatikusan lekapcsol, ha nincs bejövõ jel."

Ennek ellenere leesett a gep. Ha meg leall a robotpilota vagy lekapcsoljak, akkor egy erosebb kormanymozdulat kepes szetszakitani a gepet. GPS pedig nem nagyon volt, legalabbis nem volt osszekapcsolva a fedelzeti rendszerrel, mivel a hibajelzesekhez a gep nem kuldott magarol pozicio adatokat (ez uzenetenkent kb. 10-16 extra byte lett volna, ami a teljes adatmennyiseghez kepest nem jelentos). A radionavigacios rendszer pedig nem igazan tudott mukodni, mivel az ocean adott terulete sotet folt, tehat ott senki nem latja a gepeket. Ezt egyszeruen elrontotta az airbus, tehat gyakorlatilag ott tartunk, hogy meg jo 20 evvel a vezerlorendszer kifejlesztese utan sem tudtak egy stabil es megbizhato rendszert osszehozni.

Ami viszont biztos, a pilóták nem jeleztek semmit az irányítóközpontnak. A baj hirtelen jött, és komoly hibákat okozott. Az hogy a géptörzs mikor nyílt fel ennyi adatból nem dönthetõ el, de fel kellett nyílnia, különben az utasok holttestei nem úsznának a felszínen, hanem a gépben süllyednek el.

Ennyit lehet most tudni, a többi kitaláció.

Elõször is, a kompozit anyagú borítás egyik eleme alufólia. Másrészt a másik eleme karbonszál (grafit), az is vezetõ anyag.
Másrészt, a repülõgép felszíne a körülötte áramló levegõ dörzsölõ hatása miatt statikusan feltöltõdik, ezért raknak rá a szárnyvégekre kisütõ elektródákat. Ezek viszont nem érnek semmit sem, ha a feltöltõdött felület és a kisütõ elektróda között nincs vezetõ réteg.

Ami a robotpilóta hibáját illeti, volt ilyen, de már kiküszöbölték vagy tíz éve. Most már dudál, és automatikusan lekapcsol, ha nincs bejövõ jel.

Egy interkontinentális utasszállítón mindenképp van GPS, de több más módszer is van a helyzetmeghatározásra. Elsõnek ott van az inerciális navigációs rendszer, másodiknak a többféle rádiónavigációs rendszer, és még a radar is van, ha meg minden kötél szakad, kérhetnek rádióbemérést is.
Az hogy nem közvetítenek mindent, az normális, tekintettel kell lenni az átviteli sávszélesség korlátaira is. Egyre több gép repül egy adott légtérben, hamar bedugítják a sávszélességet. Másrészt, van olyasmi is ami nem tartozik másra, ezért nem is küldik el, akkor sem, ha képesek rá.

"Faraday-kalitka, nézz utána!"

Az airbus-ok joreszt muanyagbol vannak, ami nem arnyekol semmit. A fedelzeti elektronika pedig nincs 100%-ban arnyekolva, csak 4-szeresen redundans. Viszont a sebessegmero miatt mar jopar airbus leesett, mivel a robotpilota megbolondul ha valamelyik muszer elromlik. Ez ismert tipushiba es mivel (mint azt mar jopar helyen irtam ezen az oldalon) nagyon regi a vezerlorendszer (1978-as szabvany) ezert szinte az osszes 1980-as evek ota epitett fly by wire alapu airbus-t erinti. Nem javitjak ki, csak a meghibasodo muszereket probaljak megbizhatobbra cserelni es szolnak a pilotaknak, hogy ha gyanus ertekeket latnak a muszereken, akkor kapcsoljak ki a robotpilotat, mert az esetleg megprobalhatja megolni oket. (pl. automatikusan leszallni a nyilt tenergen, mint iden januarban egy ausztral airbus) Adat pedig annyi van, amennyit a gep kuldott, tehat a fontosabb repulesi adatok megvannak, csak eppen a gep tenyleges pozicioja nem, mert a gep muholdas adatkapcsolatot kapott, gps-t viszont nem. A fekete dobozbol igazabol a hangrogzito lenne erdekes, mert a repulesi adatokat a fedelzeti szamitogep lezuhanas kozben automatikusan bekuldte a francia kozpontba.

Talán nem ezt a bulvárhíradót kéne szakértõnek venni.

Ami a villámcsapást illeti, okozhat kárt, de nem túl komolyat. A Malév egyik gépét is érte villámcsapás, kisebb károkat okozott, de semmi komolyat. A legkomolyabb sérülés az egyik iránytû átmágnesezõdése volt.

Faraday-kalitka, nézz utána!

Per pillanat annyit lehet tudni, hogy lezuhant a gép, és mivel több halottat is találtak, valószínûleg a géptörzs is felhasadt.

Ahhoz bizonyíték kell és nem spekuláció. Jelenleg szinte 0 adat van. Ez alapján a piréz marslakók is lehetnek a felelõsek... És egy büdös szót sem szóltam volna. Nyilatkozat: Ha lesz valami majd szólunk, találgatással és egyéb hülyeségek nyilatkozásával csak rontják a helyzetet szerintem.

Hát, erre mit is mondhatnék, 1 éve tudtak a hibáról és tessék. Amúgy köszi a linket.

Több szakember is megmondta, meg tudható, hogy a gépek fel vannak készítve villámcsapás ellen, önmagában a villámcsapás még nem kell hogy feltétlen lezuhanjon, a burkolat mint egy villámhárító van felszerelve, kisül a villám...persze ettõl tehet kárt az elektronikában...a mostani hirek szerint az sebesség mérõ ezeken a gépeken elromlott gyakran, az a sebesség mérõ mûszer típus...Tudtak a hibáról az Air France-nál - Tények-riport

Mert az ember már csak ilyen, szeretné tudni az események okozatát, te nem?

Repülõk elsõ osztályain már csak ilyen emberk szoktak utazni. Nincs ebben semmi rendkíbvüli. Nem értem, hogy miért keres manapság mindenki mindenhol konteót...

Ha oxigén probléma volt, akkor talán elképzelhetõ h elaludt a személyzet és az utasok is, a gép meg adta a hibaüzit.

"ha nem romlik el a rádió....." Furcsa, hogy minden csak úgy éppen elromlott a fedélzeten.. EMP... lehet mégsem egy villám vágott bele a gépbe ?? Mert ugye többek között erre is gondoltak,hogy a zivatarban esetleg belevághatott a villám.

A másik dolog, hogy ha jül hallottam a hirekbe, a fedélzeti számitógép ötpercenként küldte a hibaüzennetet, ennyi idõalatt még van idõ felvenni a kapcsolatiot a földi személyzettel, ha nem romlik el a rádió.....

Igen, mint írtam nem zárom ki a szabotázst sem, de azt soha nem fogjuk megtudni mi volt az igazi ok, de az elgondolkodtatásra ad okot, hogy igen rangos világcégek üzlet emberkék is voltak a gépen az egyik a Micheliné, és még pár nagy világcégé....

Úgylátszik itt elég sok jel utal arra,hogy furcsa körülmények között tûnt el a gép. Nem lepõdnék meg,ha kiderülne, hogy valamelyik kormánynak esetleg köze van hozzá. Nem vagyok összeesküvéselmélet rajongó mielött mindenki arra gondolna. Rengeteg dolog van amire nem kapunk választ,vagy mert idõ, pénz illetve emberi tartalékokból folyton kifogyunk,vagy pedig azért mert pont ez a célja annak a "szervezetnek" vagy azoknak embereknek akik szeretnének mindent eltitkolni a világ elõl. Rengeteg dolog van amit ha "megtapasztalnánk" lehet fel sem fognánk milyen jelentõséggel bírna az a mindennnapi életünben,vagy az egész eddig jól megszokott életvitelünkben. A legrosszabb pedig az,hogy bármikor velünk is megtörténhet egy hasonló dolog,és nem valószínû hogy a természeti erõk vagy a véletlen meghibásodás okozza majd azt.

Nagyon kiváncsi leszek,hogy valóban lesz e valami eredménye ennek a mélytengeri kutatásnak.

Másképp: ma már a legutolsó vacak Cessna is vagy két redundáns GPS-szel repül, nemhogy egy A330-as...

Mintha még mindig nem lenne világos, hogy VOLT a repülõn GPS, nem is egy, de az *helyzetmeghatározásra* való, nem rádiózásra! A pilóták tudták, hol vannak, hívhatták is volna a földi irányítást, ha akarják. A rejtély itt épp az, hogy miért nem szóltak semmit - ez váratlan problémára és gyors lezajlásra utal.

3. Ja, igen. Több gép kikerülte a zivatarfelhõt. Az airfrance miért nem tudta? Egyszerre romlott el a rádiójuk, a fedélzeti radarjuk (ha volt) és a sebmérõjük? Amúgy sem értem miért kell zivatarfelhõbe repülni, amikor az a legveszélyesebb légköri elem, ezt oktatják is.

Ettõl gyanús a baleset, a vészjelzést sem a pilóták, ha nem a fedélzeti számítógép adta le mikor már megvolt a baj, és ne csak a GPS-õl beszéljünk, más technológia is adott a repülõgépek útjának nyomon tartására, ez nem fér a fejembe a 21 századba, a pilóták az idõjárási adatokat is mindig lekérik az aktuális idõjárási adatokat, tehát kellett, hogy legyen tudomásuk a viharról, elkellett volna tudnia kerülnie...de sajnos soha nem fogjuk megtudni, hogy mi volt a baleset kiváltó oka

1. A GPS csak a "föld feletti" sebességet képes mérni (GS=ground speed), a szélhez viszonyított sebességet nem (airspeed), a repülõgép sebessége pedig a szélhez képest számít.

2. Én sem értem h a XXI.sz.-ban miért kell egy gépnek ellenõrizetlenül repülnie... A tengerbe rádióadót telepíteni túl nehéz és túl drága lenne, de talán mégis egyszerûbb és olcsóbb mint egy lezuhant gépet összevakarni.

Amúgy az újabb tipusokon van összeütközés-elleni rendszer (TCAS) és a környezõ gépeken láthatták h hol volt ez a gép. Ha ez a rendszer rögzíti az adatokat (errõl nem tudok), akkor vissza is lehetne nézni.

3. Ja, igen. Több gép kikerülte a zivatarfelhõt. Az airfrance miért nem tudta? Egyszerre romlott el a rádiójuk, a fedélzeti radarjuk (ha volt) és a sebmérõjük? Amúgy sem értem miért kell zivatarfelhõbe repülni, amikor az a legveszélyesebb légköri elem, ezt oktatják is.

1999-ben az AF alatt Szerbiában nem volt elérhetõ tudtommal, érthetõ okokból.

Mentségükre legyen szólva, a GPS nem egy tuti biztos megoldás, mert az amcsik bármikor lekapcsolhatják. De tartalék nyomkövetõ rendszerként akkor is alkalmazható lenne. Amikor esetleg nem mûködne, - de én nem tudok olyan esetrõl, hogy az USA lekapcsolta volna, persze ettõl még elõfordulhatott - akkor nyomatnák a hagyományos módszerekkel.

azért ne bonyolítsd túl.
a repcsi vészjlezett, ezzel nincs gond.
GPS meg nincs rajtuk. Hogy miért? Csak. Mert balekok ülnek mindenütt.
Ha a politikusok hülyék - márpedig azok! - akkor õk szintén hülyéket neveznek ki a felügyeletek, hatóságok, ûrközpontok, intézmények, intézetek élére. Hülye a hülyének kedvez.
Mi meg csak fórumuzunk itt, ingyen, és próbáljuk elkeülni az ilyen gázos helyzeteket, ha tudjuk. Legtöbbször nem tudjuk.

Ezzel a válaszommal Molnibalage is válaszoltam, tehát a technológia adott mégsem élnek a lehetõségével a biztonság rovására!!!

Epikurosz, a GPS nem csak szimpla útvonal tervezés és nyomkövetés, ha nem a biztonságra való törekvés technológiáját is magában hordozza, hogy miért nem készítik fel ilyenre a repülõket, én a GPS arra értettem jobban mikor még a gép a levegõben volt, tehát a pilóták miért nem tudtak kapcsolatot teremteni a földi személyzettel, az automata rendszer küldött hibariasztást....tegnapelõtt este a média még úgy közölte, hogy még nincs meg a gép, viszont már közölték este az interneten, hogy reggel 8:14-kor megtaláltak géproncsokat és holtesteket is...túl sok a kérdõjel, ezért bûzlik nekem ez a baleset, azt is eltudnám képzelni, hogy szabotázs történt, persze ez a legkisebb valószínûség, de én még nem tudok olyan gépbalesetrõl ahol a pilóták maguk ne adtak volna vész jelzést, tehát az Airbusnak elromlott a rádiója és itt kellene belépnie a GPS-ek......

A Quen Mary 2 hajó pozícióját is GPS, Mûhold követi és szinde minden tengerjáró hajót, mégsem lõtték le eddig rakétával, repülõn tehát miért nm lehet alkalmazni ezt a technológiát, gyanús, túl sok a kérdõjel......

kukacos: "a fekete doboz simán párhuzamosítható lenne egy mûholdas on-line adatrögzítéssel"
Na ez egy jó ötlet! <#eljen>

A "nem alkalmas" alatt azt értem, hogy útvonalat, ill. irány nem tervez. A pozíciót persze mutatja, és már az is valami.

Szia!
Az "Útra illesztés" valóban kikapcsolható, és akkor biciklivel vagy gyalogosan menve használható a GPS, de vízi közlekedésre - kivéve a kompos átkelést - továbbra sem alkalmas a szoftver, mármint az iGo. Biztos van olyan szoftver, amely ezt áthidalja. Turistáskodáshoz is más alkalmazást szoktak használni, nekem is van valahol, RUSSA, vagy mi a neve. Tehát, vízi és légi navigációhoz is külön szoftver kellene, az iGo nincs erre felkészítve még.

És mi bûzlik benne?

Ti komolyan azt hiszitek, hogy a GPS fõ feladata az autós navigáció? Az csak játék. *Elsõsorban* hajók és repülõgépek pozícionálására találták ki (õk nem tudnak megkérdezni egy helybélit).

Az Igo-n meg kapcsold ki az options/advanced menüben a "keep position on road" menüpontot, és már használhatod is az Antarktisztól Alaszkáig.

Ha az emberek itt néha olvasnának híreket, akkor azt is tudnák, hogy az immarsat-rendszer történetesen 24 automata jelsorozatot küldött a szervizközpontba a mûszerek meghibásodásáról, feltehetõleg aközben, amikor a repülõgép szétesett. A franciák amerikai "mûholdas segítséget" kértek a gép megtalálásához, nyilván arról van szó, hogy a rádióadásokat figyelõ kémholdak segítségével ezeket a végsõ rádióüzeneteket nagyon pontosan be lehet mérni. Pár nappal a gép lezuhanása után az amerikai segítség hatására már "nagyon pontosan" meg tudták mondani, hol zuhant le a gép.

A probléma nem itt van: egy tíz kilométer magasan szétszakadó repülõgép roncsai akár több tíz kilométeres sávon szóródhatnak szét, a tengerfenékig tartó félórás út során a roncsokat meg az áramlatok is csúnyán arrébb rakhatják. De hoztak már fel rögzítõt sok kilométer mélyrõl, nem csak a cikkben is említett esetben, szóval én adok neki úgy 50% esélyt 😊

Az ócaeáni repülések során "nem szokás" tartani a kapcsolatot. Viszont azon már én is elgondolkodtam, hogy van-e ennek értelme manapság: a fekete doboz simán párhuzamosítható lenne egy mûholdas on-line adatrögzítéssel. Több társaság már most is repülés közbeni internetet szerel fel, sok géprõl telefonálni lehet. Az immarsat-rendszer egyébként kicsit ilyen, a szervizközpont repülés közben utasításokat adhat a gép berendezéseinek, mit monitorozzon, stb. Ilyen esetekben viszont sokat segítene, hogy a balesetet vizsgálók nem tapogatóznának teljes homályban.

Az IGO autósoknak készült. Ha vízitúrára készülsz, akkor jobb ha tudod, csak helyzetmeghatározásra jó. Útvonalra ebben az esetben kifejezetten hajósoknak való program kell. Nézz körbe egy nagyobb hajósboltba!

Most komolyan mondom, nem is értem ezeket az ájgós srácokat!

Ha vadvízi túrára megyek ezzel a cuccal a Nyugati-Kárpátokban, vagy az Adriai tenger partjai mellett akarok lecsorogni a már említett yachtommal Dubrovnikig, akkor nem is tudnám használni a drágalátos programjukat? Ezért vettem meg drágán???

Na, majd kapok én lehurrogást ezért. Mert túl igényes vagyok.

Balekok.
Én egyébként, játszadozva az igómmal 8nem az egómmal!), elgondolkodtam azon, hogy, ha az Atlanti óceánt akarnám átszelni egy lélekvesztõben, akkor milyen könnyû dolgom lenne Kolumbuszékhoz képest, mert tudnám, hogy épp hol tartok.
Na, most elõvettem az ájgóm, és ráböktem a Földközi-tenger egyik pontjára. A koordinákat kiírja, és meg tudok jelölni egy tetszõleges pontot a vízben, de útvonalat nem enged tervezni, mert azt mondja, hogy "Nincs út a megadott pozíció közelében". Naná, hogy nincs, pláne poros út nincs. Közlekedési eszközök csak ezek vannak: gyalog, bicaj, gk., taxi, busz, mentõ, kamion.
A fejlesztõknek csak annyit kellene tenniük, hogy felveszik a "vízi jármû" kategóriát - komp használatának lehetõsége már van, de annál többet kérünk - és annyi. Sima szoftveres fícsõr. A mûholdak ugyanis sugároznak a tengerek és óceánok felett is - nekik tökmindegy.
Már látom az iGo 9.0-át, amellyel vezethetem a yachtom. :-)))