108
Fúziós kutatások
-
polarka #28 [URL=http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-10793883]deal "finalised"[/URL] -
polarka #27 Egyébként az ITER költségvetését is folyton nyirbálják, illetve nem fizetik meg a plusz költséget, ami a hosszas építkezés miatt felmerül.
Pedig a terveket is folyton lejjebb faragják. -
#26
1. A fúziós technológia bonyolult. Jelenleg nincs szabályozott, energiatermelésre huzamosabb ideig használható fúziós reaktorunk. Az ITER kb 10 év múlva készül el, de előreláthatólag az is csak kutatásra lesz jó.
2. Az általad említett fosszilis energiahordozókból, és az uránból van még gazdaságosan kitermelhető mennyiség.
3. Ahhoz hogy te (vagy én, vagy más fórumozó), tudjunk netezni áram kell. Az áramot meg kell termelni. Az infrastruktúra fenntartása, az energiahordozók kibányászása (és az utána okozott környezeti károk helyreállítása), a kutatás-fejlesztési költségek pénzbe kerülnek. -
#25
A Fúziós technológiával az a baj hogy amíg kőolaj, földgáz, szén van addig senkinek se kell, mert nem hoz anyagi hasznot.Elgondolkodtató. 
-
polarka #24 Egyébként köszi. Végül közvetve, de találtam rá forrást. -
polarka #23 Ezt:
"Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?"
Erre szántam válasznak:
"Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is működnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne előállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt."
De már az első linkedben volt rá utalás:
"Nagy energiájú gammasugárzás létrehozhat elektron-pozitron párt atommag jelenlétében, ha energiája nagyobb, mint az elektron nyugalmi energiájának duplája: 1,022 MeV (két részecske keletkezik). Ez a párkeltés." -
#22
na, elszúrtam a linket. itt van a létező antianyag. -
#21
és tessék. -
#20
kezdésnek, például. bár ez csak wiki, de azért a dolog létezik. -
polarka #19 Akkor 1g antianyag megsemmisüléskor 1,8*10^14J energiát szabadít fel?
Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#18
Igen, az anyag-antianyag reakcióra is érvényes az E=mc2. Vagyis a reakcióban részt vevő anyag és az antianyag egyaránt megsemmisül, és energia (gamma sugárzás) jön létre belőle. Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is működnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne előállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt. -
polarka #17 Off:
Egyébként az anyag és antianyag találkozásánál is a tömegből keletkezik energia? -
#16
A stabil ^1H és ^4He fúziónál olyan magas hőmérséklet és/vagy nyomásra van szükség, amit mesterségesen még nem nagyon sikerült előállítani fúziós reakciót velük. A főbb szóba jöhető mesterséges fúziós kísérleteknél éppen ezért a Deutérium (a Hidrogén második izotópja, ^2H) és a Trícium (a Hidrogén harmadik izotópja, ^3H) a két legalapvetőbb üzemanyag. A Hélium harmadik izotópja a ^3He még szóba jöhető, de ez a Föld felszínén szinte egyáltalán nem létezik természetes formában, a Hold felszínén és a Jupiter légköréből nyerhetnénk ki komolyabb mennyiséget.
A legáltalánosabb fúziós reakciók mesterséges reakciónál:
D+T -> 4^He + neutron (a 4^He tovább bomlásához szükséges hőmérséklet nem jön létre a reakcióból)
![]()
D+D -> T + proton (a Trícium tovább egyesülhet a D+T-nek megfelelően)
a D+D reakció másik lefolyása: D+D -> ^3He + neutron (a hélium izotóp a ^3He+D reakcióban tovább egyesülhet 4^He+proton végtermékké)
T+T -> 4^He + 2 neutron (a 4^He ismét stabil az adott hőmérsékleten, nem fuzionál semmivel)
A probléma tehát nem ott van, hogy a reakció maga elszabadulna, hanem ott, hogy nehéz stabilan fenntartani a reakció számára a szükséges feltételeket. -
polarka #15 Ahhoz sztem több H kéne. Csillagoknál van úgy kb. Remélem majd vki okosabb megaszondja... -
Cat 02 #14 Nem úgy volt h ezt nem igazán lehet kontrollálni ? Ha egyszer a H átalakul akkor egyre magasabb lesz a hőmérséklet -> He atommagnál is magfúzió lesz, megint nő a hőm. Vagy ez más ? :D -
polarka #13 E=mc^2
Fúzió során a kezdeti 2 atommag tömegének az összege nagyobb, mint a keletkező hélium tömege. Ebből a tömegkülönbségből termelődik energia.
Ugye? -
polarka #12 
-
#11
Két dolog van, egyfelől létezik az a tétel, miszerint a befektet energiánál többet nem lehet kinyerni, tehát nincs örökmozgó. Fúziós reaktoroknál a pozitív energiamérleg azt jelenti, hogy a működéséhez szükséges energiánál többet termel. A működéséhez szükséges energia az elektromágnesek energiaigénye elsődlegesen, illetve adott esetben a begyújtáshoz használt technológia (lézer vagy más) energiaigénye.
Azonban a reaktorban az üzemanyagból energia szabadul fel, tehát ez az energia az, amit kiszedünk belőle. Másképpen fogalmazva vegyük úgy, hogy a reaktor egy belső égésű motor. Ahhoz, hogy a motor működjön, szükség van elektromos energiára, hogy a gyertyák be tudják gyújtani a levegő-üzemanyag keveréket, és mondjuk legyen elektromos AC pumpánk, ami szintén igényel áramot, hogy az üzemanyagot a motorhoz juttassa. Ha a motorhoz szerelt generátor visszatermeli ezt az energiát, akkor pozitív energiamérlegről beszélünk, hiszen a befektetett energiánál, ami az akkumulátorból jön, többet termelünk, hiszen nemcsak az akkumulátort töltjük fel a generátor által, de a főtengelyből mechanikus forgómozgás is rendelkezésünkre áll.
A jelenlegi fúziós kísérleteknél az a probléma, hogy ez a motor több energiabefektetést igényel, mint amekkora energia felszabadul a működése folyamán, vagyis negatív az energiamérlege. -
Myron #10 sztem ilyenről nincs szó, szal tárgytalan
amúgy érdekes dolog lehet még a gravitációs erő kihasználása.
merhát az mindig van -
#9
ilyet hol ír? -
F1re #8 ellent mondt az eddigi torvenyeknek ?!?!?? -
F1re #7 szamomra felfoghatatlan h valami tobb energiat alitson elo mint amennyit elfogyaszt -
#6
A témáról hír az SG-n.
Itt egy kicsit bővebben írnak a NIF-ről.
Itt pedig egy kis alapozó a fúziós reaktorok elméletéről, működéséről. Igaz nem éppen friss, jó tíz éves. :) -
#5
nagyszerű! köszönjük! 
egyébként akit érdekel a fúzió, az ITER is hasonló projekt, csak más elven alapul. -
polarka #4 Egyébként a NIF weblapja tele van multimédiás ismertetőkkel. Eléggé színvonalasak... -
polarka #3 Én egyelőre nem láttam magyar oldalon (nem is töröm rajta magam), de hamarosan bizonyára több helyen is kihírezik.
Addig is itt találtam egy kis összefoglalót. -
EK1TEP #2 Magyarul? -
polarka #1 Elkészült a NIF, 2010-től foglalkoznak a fúziós kísérletekkel.
Röviden
