108
Fúziós kutatások
-
polarka #1 Elkészült a NIF, 2010-től foglalkoznak a fúziós kísérletekkel.
Röviden -
EK1TEP #2 Magyarul? -
polarka #3 Én egyelőre nem láttam magyar oldalon (nem is töröm rajta magam), de hamarosan bizonyára több helyen is kihírezik.
Addig is itt találtam egy kis összefoglalót. -
polarka #4 Egyébként a NIF weblapja tele van multimédiás ismertetőkkel. Eléggé színvonalasak... -
#5
nagyszerű! köszönjük! 
egyébként akit érdekel a fúzió, az ITER is hasonló projekt, csak más elven alapul. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6
A témáról hír az SG-n.
Itt egy kicsit bővebben írnak a NIF-ről.
Itt pedig egy kis alapozó a fúziós reaktorok elméletéről, működéséről. Igaz nem éppen friss, jó tíz éves. :) -
F1re #7 szamomra felfoghatatlan h valami tobb energiat alitson elo mint amennyit elfogyaszt -
F1re #8 ellent mondt az eddigi torvenyeknek ?!?!?? -
#9
ilyet hol ír? -
Myron #10 sztem ilyenről nincs szó, szal tárgytalan
amúgy érdekes dolog lehet még a gravitációs erő kihasználása.
merhát az mindig van -
#11
Két dolog van, egyfelől létezik az a tétel, miszerint a befektet energiánál többet nem lehet kinyerni, tehát nincs örökmozgó. Fúziós reaktoroknál a pozitív energiamérleg azt jelenti, hogy a működéséhez szükséges energiánál többet termel. A működéséhez szükséges energia az elektromágnesek energiaigénye elsődlegesen, illetve adott esetben a begyújtáshoz használt technológia (lézer vagy más) energiaigénye.
Azonban a reaktorban az üzemanyagból energia szabadul fel, tehát ez az energia az, amit kiszedünk belőle. Másképpen fogalmazva vegyük úgy, hogy a reaktor egy belső égésű motor. Ahhoz, hogy a motor működjön, szükség van elektromos energiára, hogy a gyertyák be tudják gyújtani a levegő-üzemanyag keveréket, és mondjuk legyen elektromos AC pumpánk, ami szintén igényel áramot, hogy az üzemanyagot a motorhoz juttassa. Ha a motorhoz szerelt generátor visszatermeli ezt az energiát, akkor pozitív energiamérlegről beszélünk, hiszen a befektetett energiánál, ami az akkumulátorból jön, többet termelünk, hiszen nemcsak az akkumulátort töltjük fel a generátor által, de a főtengelyből mechanikus forgómozgás is rendelkezésünkre áll.
A jelenlegi fúziós kísérleteknél az a probléma, hogy ez a motor több energiabefektetést igényel, mint amekkora energia felszabadul a működése folyamán, vagyis negatív az energiamérlege. -
polarka #12 
-
polarka #13 E=mc^2
Fúzió során a kezdeti 2 atommag tömegének az összege nagyobb, mint a keletkező hélium tömege. Ebből a tömegkülönbségből termelődik energia.
Ugye? -
Cat 02 #14 Nem úgy volt h ezt nem igazán lehet kontrollálni ? Ha egyszer a H átalakul akkor egyre magasabb lesz a hőmérséklet -> He atommagnál is magfúzió lesz, megint nő a hőm. Vagy ez más ? :D -
polarka #15 Ahhoz sztem több H kéne. Csillagoknál van úgy kb. Remélem majd vki okosabb megaszondja... -
#16
A stabil ^1H és ^4He fúziónál olyan magas hőmérséklet és/vagy nyomásra van szükség, amit mesterségesen még nem nagyon sikerült előállítani fúziós reakciót velük. A főbb szóba jöhető mesterséges fúziós kísérleteknél éppen ezért a Deutérium (a Hidrogén második izotópja, ^2H) és a Trícium (a Hidrogén harmadik izotópja, ^3H) a két legalapvetőbb üzemanyag. A Hélium harmadik izotópja a ^3He még szóba jöhető, de ez a Föld felszínén szinte egyáltalán nem létezik természetes formában, a Hold felszínén és a Jupiter légköréből nyerhetnénk ki komolyabb mennyiséget.
A legáltalánosabb fúziós reakciók mesterséges reakciónál:
D+T -> 4^He + neutron (a 4^He tovább bomlásához szükséges hőmérséklet nem jön létre a reakcióból)
![]()
D+D -> T + proton (a Trícium tovább egyesülhet a D+T-nek megfelelően)
a D+D reakció másik lefolyása: D+D -> ^3He + neutron (a hélium izotóp a ^3He+D reakcióban tovább egyesülhet 4^He+proton végtermékké)
T+T -> 4^He + 2 neutron (a 4^He ismét stabil az adott hőmérsékleten, nem fuzionál semmivel)
A probléma tehát nem ott van, hogy a reakció maga elszabadulna, hanem ott, hogy nehéz stabilan fenntartani a reakció számára a szükséges feltételeket. -
polarka #17 Off:
Egyébként az anyag és antianyag találkozásánál is a tömegből keletkezik energia? -
#18
Igen, az anyag-antianyag reakcióra is érvényes az E=mc2. Vagyis a reakcióban részt vevő anyag és az antianyag egyaránt megsemmisül, és energia (gamma sugárzás) jön létre belőle. Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is működnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne előállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt. -
polarka #19 Akkor 1g antianyag megsemmisüléskor 1,8*10^14J energiát szabadít fel?
Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek? -
#20
kezdésnek, például. bár ez csak wiki, de azért a dolog létezik. -
#21
és tessék. -
#22
na, elszúrtam a linket. itt van a létező antianyag. -
polarka #23 Ezt:
"Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?"
Erre szántam válasznak:
"Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is működnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne előállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt."
De már az első linkedben volt rá utalás:
"Nagy energiájú gammasugárzás létrehozhat elektron-pozitron párt atommag jelenlétében, ha energiája nagyobb, mint az elektron nyugalmi energiájának duplája: 1,022 MeV (két részecske keletkezik). Ez a párkeltés." -
polarka #24 Egyébként köszi. Végül közvetve, de találtam rá forrást. -
#25
A Fúziós technológiával az a baj hogy amíg kőolaj, földgáz, szén van addig senkinek se kell, mert nem hoz anyagi hasznot.Elgondolkodtató. 
-
#26
1. A fúziós technológia bonyolult. Jelenleg nincs szabályozott, energiatermelésre huzamosabb ideig használható fúziós reaktorunk. Az ITER kb 10 év múlva készül el, de előreláthatólag az is csak kutatásra lesz jó.
2. Az általad említett fosszilis energiahordozókból, és az uránból van még gazdaságosan kitermelhető mennyiség.
3. Ahhoz hogy te (vagy én, vagy más fórumozó), tudjunk netezni áram kell. Az áramot meg kell termelni. Az infrastruktúra fenntartása, az energiahordozók kibányászása (és az utána okozott környezeti károk helyreállítása), a kutatás-fejlesztési költségek pénzbe kerülnek. -
polarka #27 Egyébként az ITER költségvetését is folyton nyirbálják, illetve nem fizetik meg a plusz költséget, ami a hosszas építkezés miatt felmerül.
Pedig a terveket is folyton lejjebb faragják. -
polarka #28 [URL=http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-10793883]deal "finalised"[/URL] -
lotsopa #29 Egyesült Arab Emírségekben kéne építeni ilyen nagy költségvetésű kutatási eszközöket, legaláb telik miből fedezni az építkezést, néha már nevetséges hogy szinte szándékosan hátráltatják a fejlődést, ezt általánosíthatjuk is.
Már régen lehetne fúziós erőművek sokasága a Földön, illetve azon kívűl is! :-)
Adótok 1%-ával támogassátok az értelmet és a tudást. ( a maradék 99%-al kezdhettek mást is felőlem ;) -
#30
A vicces az, hogy nekik lenne igazán értelme ilyesmibe fogni. Ha elfogy az Olaj, és az ő kezükben lenne a gazdaságos, működőképes fúziós energia kulcsa... huhh... hát igen. Akkor aztán ők diktálhatnák a világnak mit hogy és merre. ^^
Ám ne felejtsük el, hogy az ITER költsége összeségében elenyészőnek hatnak. 21 milliárd dollár meglehetősen szerény összeg, ha általánosságban nézzük, a NASA (amely a leggazdagabb űrkutatási szervezet) évenként 16 milliárdból gazdálkodik jelenleg. Viszont például az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) több, mint 600 milliárdból - évente! Ez háromszor annyi, mint amennyi az Egyesült Arab Emírségek éves GDP-je (mi sem vagyunk sokkal elmaradva, ~184 milliárddal).
Ha nagyon akarnák, akkor természetesen áldozhatnának többet, ám túl sok a kérdőjel még az egész körül. Először is a kérdés az, hogy egyáltalán fenn lehet-e tartani huzamos ideig a reakciót (ezt még senki sem tudta megoldani), továbbá ki-e lehet nyerni valahogy gazdaságosan az energiát a reakcióból. Ha ki lehet, akkor milyen áron (technológiai és gazdasági szempontból)? Továbbá ha valaki ki is fejleszt egy ilyen technológiát, akkor azt hogy tudja értékesíteni (ie.: nem-e fog hamarosan mindenki fúziós reaktorokat gyártani az "első" által kifejlesztett úton-módon)? Valahogy senkinek sem fűlik a foga, hogy olyasmibe fektessen be, ami esetleg nem térül meg, és mások aratják le a babért. -
polarka #31 Megjegyezném, h volt 1 kisebb hír arról, h Irán is fúziós reaktor építésbe kezd. 50 kutatónak adnának vele munkát. -
polarka #32 nem válasz akart lenni -
#33
Az még odébb van. :)
Először csak a munka első fázisát, a tervezést kezdik meg, a konkrét építkezést várhatóan két év múlva lesz esedékes csak, és úgy számolnak, hogy 20-30 év, amíg valami komoly eredményt fel tudnak mutatni.
Az 50 "kutató" nem tudom honnan származik, ahol én olvastam (Al-Jazeer angol oldala) ott 50 főt felvételét említenek (az Iráni Fúziós Kutató Központ személyzetébe), és azt, hogy 8 millió dollárnak megfelelő összeget különítettek el jelenleg a feladatra. Lássuk be, ez nem valami acélos kezdet... -
polarka #34 Igen, én sem látok benne nagy esélyt. Csak gondoltam hátha vki, aki nem olvasta szívesen "hall" erről is.
Az 50 fő meg az én pontatlanságom, nem szenteltem ennek a "jelentős" hírnek nagy figyelmet :) -
lotsopa #35 Gondolom a kevés befektetett pénz miatt van olyan véleményetek erről az Iráni tervről. Lehet hogy bele kell nyogodni hogy még 40-50 év múlva is elégséges mennyiségű olajat, gázt, szenet tudnak kitermelni emberek és gépek ahhoz hogy fedezzék részben( vagy egészben) a szükségleteket. Sorra találnak új lelőhelyeket a víz alatt, néha még a szárazföld alatt is. :(
Kezd tipikus idealizmusság válni ez a fúziós történet... -
#36
A jövő energiája - Nap a Földön
"Háromféle nukleáris fúziós energiatermelési eljárással ismerkedhetünk meg, és megtudhatjuk hogyan kínálhat ez a technológia korlátlan ideig tiszta energiaforrást a világnak." -
polarka #37 Kíváncsi vagyok konkrétan milyen 3féle eljárásra gondolnak. Kerestem neten, de csak orosz verziót találtam -
#38
én se tudom, majd kedden megnézem ha nem felejtem el
egyik biztos az hogy mágneses térben lebegtetik a fúziót, több lehetőségről nem nagyon tudok -
forrai #39 A fúzió bonyolult logisztikai folyamat, amelynek stabilitási feltételei kell, hogy legyenek. Hiszen az átalakulás során a kiinduló anyagok, és végtermékek futószalagszerű cserélődése kell, hogy történjen, olyan környezetben, ahol a folyamathoz szüksége nyomás, és hőmérséklet folyamatosan, időpillanat szünet nélkül megvannak. Enélkül csak létrejön egy pillanatra, utána kialszik. Mint a Földön is.
Vagy a csillagokban! Mert ne gondoljátok, hogy a dolog úgy történt, hogy a Nap "összecsomósodott", felhevült, és azután mindjárt kitört rögtön a bolondériája! Nem dehogyis.
A Nap már rég "összecsomósodott", felhevült, és várt, valamire, ami nélkül a tartós fúziója nem indulhatott el.
Azt lehetne mondani, hogy tüzelt, és a bikára várt, aki őt megtermékenyíti- és lehetőséget ad neki, hogy a tartós, stabil fúziója elinduljon. Hogy folyamatosan meglegyen az ahhoz szükséges hőmérséklet benne. Hogy a tűz fészke létrejöjjön, ahová a kiinduló anyag eljuthat, és a végtermék távozhat.
Ami nem bomlik, és nem fuzionál többé, mert stabil, mint egy betonrepülőgép! Ami tehát erősebb az acélnál is. És mi az, ami erősebb az acélnál is ilyenkor?
Hát a vas!
Ami sem nem bomlik, se nem fúzionál, hanem felhevülve stabilan sugároz.
Mint a gyújtós a kazánban.
Valahonnan jött a vas ~8 Mrd évig, amíg eljutott a "fősorozatbeli csillagokhoz", amelyek érdekes módon, szinte egyszerre gyulladtak ki, ~6 Mrd éve!
Ki tudja ezt az egybeesést megmagyarázni? Honnan jött az a vas? Miféle bika volt, talán maga a nagy Zeusz, aki ily módon megtermékenyítette" a mi napocskánkat is? Aki ettől úgy elkezdett viháncolni, hogy már a kezdeti, instsacioner periódusban megszült egy hatalmas gázbolygót: amit "Anonymus"-nak neveztem, és ami már talán a Tejút halójába lehet, ha fel nem falta egy másik csillag, utána meg még 4-5 gázbolygót. Ugyanakkor ezek miatt a Napocskánk szépen ki is vetette magát, talán az Orion galaxis kar közepéből? Így téve lehetővé a mi sugárzásmentes életünket is.
A fúzió stabillá tételének ez az egyik feltétele. A Napban zöld színnel mutatja egy fotó a 1x ionizált vastartalmat, amivel teli a Nap.
Elég csak egy vasat forgatni a tűzben- már attól is létrejöhetne a fúzió. -
forrai #40 11x ionizált
