A hipertérből kamatoztathatnak a jövő DVD-i
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#60
értitek is amiket írtok , vagy csak írjátok....<#guluszem1><#guluszem1><#guluszem1>
Abit I-N73V, Core 2 Quad q6600 2,4 GHZ, 250 GB sata, 320 GB 2,5\", 4GB Kingmax, Samsung super multi, Benq 22\" FULL HD TFT WIN7 OP
#59
Igen. Hozzáfûzök én is 1-2 dolgot:
"...3k-be kellett beleférni."
Elvileg 3,4kHz-be a telefonhálózat miatt, de mivel a mintavételezés 8kHz lett (digitális kp-okban), ezért ráfoghatnánk, h gyakorlatilag kb. 4kHz is lehetett (Nyquist-Shannon tétel).
"Ez alapsávi modulációva kb. 3 kbit/s átvitelnek felelne meg."
C = B*ld(s) C - csatornakapacitás; B - sávszélesség; s - különbözõ esetek száma (jel állapotainak a száma); ld - logaritmus duál
Ha 2 lehetõséggel számolunk, akkor igen.
"Ekkor jött egy 5let, he bit/s-ban mérjünk, hanem baud/s-ban. Baud a jelváltozások száma. Egy jelváltozáshoz pedig több bitet rendeltek. Így keletkeztek a különféle kódolási megoldások, fázi és frekvencia modulációk kombinációival."
Azért ez nem egészen így volt, mármint, h "ekkor jött az 5let". FM rádiózás sztem létezett már elõtte is és PM, mint lehetõség is felmerült. Annyit tettek, h alkalmazták õket a digitális eljárásokban is FSK, PSK. Baud/s pedig szimbólumsebességet jelöl, bit/s információ átviteli sebességet. Ha csak 2 állapotú a moduláció, akkor számértékileg megegyezik. A baud/s "bevezetése" nem egy nagy 5let, elméletben elõtte is létezett.
Gondoltam leírok néhány dolgot, h aki nem tanulta a témát, az is kicsit többet értsen meg belõle.
"...3k-be kellett beleférni."
Elvileg 3,4kHz-be a telefonhálózat miatt, de mivel a mintavételezés 8kHz lett (digitális kp-okban), ezért ráfoghatnánk, h gyakorlatilag kb. 4kHz is lehetett (Nyquist-Shannon tétel).
"Ez alapsávi modulációva kb. 3 kbit/s átvitelnek felelne meg."
C = B*ld(s) C - csatornakapacitás; B - sávszélesség; s - különbözõ esetek száma (jel állapotainak a száma); ld - logaritmus duál
Ha 2 lehetõséggel számolunk, akkor igen.
"Ekkor jött egy 5let, he bit/s-ban mérjünk, hanem baud/s-ban. Baud a jelváltozások száma. Egy jelváltozáshoz pedig több bitet rendeltek. Így keletkeztek a különféle kódolási megoldások, fázi és frekvencia modulációk kombinációival."
Azért ez nem egészen így volt, mármint, h "ekkor jött az 5let". FM rádiózás sztem létezett már elõtte is és PM, mint lehetõség is felmerült. Annyit tettek, h alkalmazták õket a digitális eljárásokban is FSK, PSK. Baud/s pedig szimbólumsebességet jelöl, bit/s információ átviteli sebességet. Ha csak 2 állapotú a moduláció, akkor számértékileg megegyezik. A baud/s "bevezetése" nem egy nagy 5let, elméletben elõtte is létezett.
Gondoltam leírok néhány dolgot, h aki nem tanulta a témát, az is kicsit többet értsen meg belõle.
#58
A modemes hozzászóláshoz szólnék hozzá 😊. A modemes kommunikációnak volt egy korlátja. mármint, hogy 3k-be kellett beleférni. Ez alapsávi modulációva kb. 3 kbit/s átvitelnek felelne meg. Ekkor jött egy 5let, he bit/s-ban mérjünk, hanem baud/s-ban. Baud a jelváltozások száma. Egy jelváltozáshoz pedig több bitet rendeltek. Így keletkeztek a különféle kódolási megoldások, fázi és frekvencia modulációk kombinációival. Az alkalmazás mindig az aktuális vonal átviteli képességének megfelelõen történk. Az átviteli képességek több paraméter összességének függvényében alakul (hossz, átmérõ, kötések, sodrás stb.) Leginkább a hossz az ami változik az egyes végpontok esetében. Lényeg, hogy mindig van egy határ ameddig az átvitel elfogadható minõségû. Ez igaz a többi alapsávi nem hangfrekvenciás tartományban törtémõ átvitelre is.
#56
Na, én a femtoszekundumos lézerekrõl nem tudok egy kukkot sem, de a létezésükrõl onnan tudtam, hogy ilyennel bizergették meg a szemeim, ha minden igaz. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
Hol van a hipertér?
Szenzációhajhász címe lett a cikknek!
Szenzációhajhász címe lett a cikknek!
Hát egy A4-es lapra 300 dpi felbontással kb. egy 8,7 megapixeles képet lehet kinyomtatni. Hogyha úgy számolok, hogy legyen ez a kép 8 bites színmélységû és egyszerûen csak fekete-fehér, akkor ez nagyjából 2,2 GB adatmennyiségnek felel meg. (Mellesleg ez jól érzékelteti a tömörített képformátumok szükségességét is.) Szóval valóban egy teljesen közönséges nyomtatóval gigabájtos adatmennyiséget lehet felvinni egy papírra. Ez világos.
Viszont a hologram nyomtatásra én is nagyon kíváncsi lennék, mert tudtommal a nyomtatók felbontása meg sem közelíti azt, ami egy hologram rögzítéséhez szükséges interferenciakép ábrázolásához kellene. (~100000 dpi)
Viszont a hologram nyomtatásra én is nagyon kíváncsi lennék, mert tudtommal a nyomtatók felbontása meg sem közelíti azt, ami egy hologram rögzítéséhez szükséges interferenciakép ábrázolásához kellene. (~100000 dpi)
#53
Egy indiai fazon kitalált egy olyan módszert, ahol sima szines nyomtatóval sok szines pöttyben GB mennyiségû infó tárolható egy 5 forintos papírlapon. Ez egy létezõ olcsó technológia, de sose fog elterjedni mert nem praktikus.
Ellenben ha megfizethetetlen és hightech dolgokat akarunk felemlegetni, akkor volt már pár cikk arról, hogy végtelen mennyiségû adatot lehet beírni egy darab atomba is (szerintem igaziból csak nagyon nagyon sokat), ahol az írás olvasás fejletségétõl függ az adatsûrûség, mikor a cikket írták, akkor valahol néhány bit (4?) és egy byte (8 bit) között volt a már mûködõ prototípús. Nyilván ha 100 évig tart megfizethetõvé tenni, akkor addig nem fog elterjedni csak speciális területeken.
Ellenben ha megfizethetetlen és hightech dolgokat akarunk felemlegetni, akkor volt már pár cikk arról, hogy végtelen mennyiségû adatot lehet beírni egy darab atomba is (szerintem igaziból csak nagyon nagyon sokat), ahol az írás olvasás fejletségétõl függ az adatsûrûség, mikor a cikket írták, akkor valahol néhány bit (4?) és egy byte (8 bit) között volt a már mûködõ prototípús. Nyilván ha 100 évig tart megfizethetõvé tenni, akkor addig nem fog elterjedni csak speciális területeken.
#52
"- femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik"
"-De."
Pláne, hogy vagy 2-2.5 éve a Mindentudás Egyetem elõadássorozatban a KFKI lézeres részlegének embere kismillió projektet említett fell amikhez õk gyártanak ilyen Terrawatos kis fentoszekundumos lézerecskéket, többek között leendõ kísérleti fúziós reaktorok "gyújtásához".
"-De."
Pláne, hogy vagy 2-2.5 éve a Mindentudás Egyetem elõadássorozatban a KFKI lézeres részlegének embere kismillió projektet említett fell amikhez õk gyártanak ilyen Terrawatos kis fentoszekundumos lézerecskéket, többek között leendõ kísérleti fúziós reaktorok "gyújtásához".
Ha egy térben az egyes pontok (jelen esetben bitek) "helyét" 5 független paraméter határozza meg, akkor az matemetikailag egy ötdimenziós tér. A háromnál több dimenziós tereket pedig a tudományos körökben szokás hipertérnek nevezni, úgyanúgy, ahogy például az ilyen terekben lévõ testek térfogatát hipertérfogatnak, megkülönböztetve ezzel a háromdimenziós térfogattól. (Ugyanúgy, ahogy a kétdimenziós "térfogatot" felületnek, az egydimenziós "térfogatot" pedig hossznak szokás nevezni, nem pedig térfogatnak.) Szóval ez az elnevezés eléggé elfogadott, arról pedig sem a cikkíró, sem pedig a tudományos közösség nem tehet, hogy az emberek nagy részének mindenféle sci-fi filmek hatására igen fura dolgok jutnak errõl az eszébe.
Úgyhogy aki még nem találkozott volna vele, annak bemutatnám, ez kérem szépen egy hipertér. Nem keletkeznek belõle fekete lyukak, meg szingularitások, nem lehet vele idõutazni, nem lehet meglátogatni a másik dimenzióban élõ képmásunkat, csak egyszerûen van, és így hívjuk. Ennyi.
Úgyhogy aki még nem találkozott volna vele, annak bemutatnám, ez kérem szépen egy hipertér. Nem keletkeznek belõle fekete lyukak, meg szingularitások, nem lehet vele idõutazni, nem lehet meglátogatni a másik dimenzióban élõ képmásunkat, csak egyszerûen van, és így hívjuk. Ennyi.
#50
A forrás cikk címe is ez volt.
Hát ez kábé olyan, mint a kétoldalasan nyomtatott papírra azt mondanánk, hogy párhuzamos univerzumot hozunk létre.
Mondjuk a gömbvillámmal mûködõ sütõrõl a jövõ héten írtok cikket, azt kiderül, hogy csak egy retro villanyrezsó...
Mondjuk a gömbvillámmal mûködõ sütõrõl a jövõ héten írtok cikket, azt kiderül, hogy csak egy retro villanyrezsó...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#48
Csak nehogy majd fekete lyukat vagy szingularitások alakuljanak ki a hiperteres DVD-k bõl. 😊
Szerintem a Star TRekben is ezzel kikísérleteztek a vulkániak aztán mi lett belõle. 😊
Szerintem a Star TRekben is ezzel kikísérleteztek a vulkániak aztán mi lett belõle. 😊
#47
"8 bit eseten igen (8*8). De a modemek csak 7 bitet hasznalnak..."
Rendben, így már értem mire gondoltál. Csak eleinte megzavart ez: "(pcm, 56k)".
Egyébként azt nézem, h végül a régi modemeknél (V.90) is maradtak a PSK és QAM-nél. Nem?
Rendben, így már értem mire gondoltál. Csak eleinte megzavart ez: "(pcm, 56k)".
Egyébként azt nézem, h végül a régi modemeknél (V.90) is maradtak a PSK és QAM-nél. Nem?
#46
És igen! Elõbb a megfelelõ algoritmussal össze kell tömöríteni a lemezt kockára, utána lehet köbcentinként terabájtozni 😄
vagyokmintmindenember
#45
"Nem kell. Az altalam emlitett megoldas voros lezert hasznal, csak hologramm modban. Igy a rendszer tobbszazfele polarizaciot tud felvinni a ketfele valasztott lezersugar interferencia mintajakent."
Persze, de akkor az már nem az a "fekete-fehér" módszer, amit bundee említett a #33-ban és amire én az általad idézett mondatot írtam válaszul.
"A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni."
Lényegében én is ezt írtam a #36-ban.
"A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)"
Errõl írnál kicsit részletesebben? - érdekel a dolog. Linket is megköszönnék. Történetesen tudok lézernyomtatóval vetítõfóliára nyomtatni és már csak kíváncsiságból is kipróbálnám.
Persze, de akkor az már nem az a "fekete-fehér" módszer, amit bundee említett a #33-ban és amire én az általad idézett mondatot írtam válaszul.
"A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni."
Lényegében én is ezt írtam a #36-ban.
"A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)"
Errõl írnál kicsit részletesebben? - érdekel a dolog. Linket is megköszönnék. Történetesen tudok lézernyomtatóval vetítõfóliára nyomtatni és már csak kíváncsiságból is kipróbálnám.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#44
"Ha ugyanezt a hagyományos, általad fekete-fehérnek nevezett módon akarnák elérni, akkor még tovább kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát."
Nem kell. Az altalam emlitett megoldas voros lezert hasznal, csak hologramm modban. Igy a rendszer tobbszazfele polarizaciot tud felvinni a ketfele valasztott lezersugar interferencia mintajakent. Mint mondtam minden alkatresz maradhat ahogy van, csak a fejet kell kicserelni a jelenlegi dvd-s megoldasokhoz kepest. Az uj alkatresz pedig egy a voros lezerre erzekeny cmos szenzor. (eleg kis meretu cmos szenzorokat tudnak ma mar kesziteni, amik boven befernek a meghajtokba) A fontos kulonbseg a hologrammot tarolo anyag, ami lehet vekony nemesfem lemez, vagy egy ujfajta muanyag holografikus film. (mindettore van pelda, mindkettovel kiserleteztek meg itthon a muegyetemen is, csak a dvd-nel nagyobb meretu optikakkal)
"Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát."
A szinekkel azert, mert egyszeru megoldas, bar szinenkent kell egy-egy kulon szenzor. A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni. Algoritmus eleg egyszeru es publikus is. A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)
"PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s"
8 bit eseten igen (8*8). De a modemek csak 7 bitet hasznalnak, igy 8*7=56 (56k) lesz az eredmeny. A 8 bithez nem eleg jok a vonalak, de van ahol csak 6 hasznalhato bit van (48k) vagy legrosszabb esetben csak 4 (32k). Ha ennel rosszabb a hangminoseg, akkor a modemek visszakapcsolnak egy korabbi es lassabb modulaciora. Ezert van az, hogy egy 56k-s modem itthon csak nagyon ritkan tud teljes sebessegen kommunikalni. Ha viszont jobb a vonal, akkor azon mar mehet akar isdn1-es forgalom is (64k-tol felfele).
Nem kell. Az altalam emlitett megoldas voros lezert hasznal, csak hologramm modban. Igy a rendszer tobbszazfele polarizaciot tud felvinni a ketfele valasztott lezersugar interferencia mintajakent. Mint mondtam minden alkatresz maradhat ahogy van, csak a fejet kell kicserelni a jelenlegi dvd-s megoldasokhoz kepest. Az uj alkatresz pedig egy a voros lezerre erzekeny cmos szenzor. (eleg kis meretu cmos szenzorokat tudnak ma mar kesziteni, amik boven befernek a meghajtokba) A fontos kulonbseg a hologrammot tarolo anyag, ami lehet vekony nemesfem lemez, vagy egy ujfajta muanyag holografikus film. (mindettore van pelda, mindkettovel kiserleteztek meg itthon a muegyetemen is, csak a dvd-nel nagyobb meretu optikakkal)
"Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát."
A szinekkel azert, mert egyszeru megoldas, bar szinenkent kell egy-egy kulon szenzor. A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni. Algoritmus eleg egyszeru es publikus is. A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)
"PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s"
8 bit eseten igen (8*8). De a modemek csak 7 bitet hasznalnak, igy 8*7=56 (56k) lesz az eredmeny. A 8 bithez nem eleg jok a vonalak, de van ahol csak 6 hasznalhato bit van (48k) vagy legrosszabb esetben csak 4 (32k). Ha ennel rosszabb a hangminoseg, akkor a modemek visszakapcsolnak egy korabbi es lassabb modulaciora. Ezert van az, hogy egy 56k-s modem itthon csak nagyon ritkan tud teljes sebessegen kommunikalni. Ha viszont jobb a vonal, akkor azon mar mehet akar isdn1-es forgalom is (64k-tol felfele).
#43
?
#42
Igaz, haszon se.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#41
Ha a kompatibilitás nem járna árnövekedéssel vagy nem menne a használhatóság rovására, akkor semmi hátrány nem származna belõle.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#40
ember, te komoly komplexusokkal küzdhetsz... gondolj az elsõ számítógépre... lyukkártyákra és más szobaméretû megoldásokra. Jó lenne-e ha a mai mobiltelefonok kompatibilisek lennének a lyukkártyaolvasókkal, mi? 😛
#39
"A modemeknel is kiderult, hogy a fazissal es a frekvenciaval valo turkkozgetesek (14k-33.6k) helyett az adott atviteli mediumban a legnagyobb adatsuruseget a sima amplitudomodulalt formatum hozza (pcm, 56k)"
PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s. Az egésznek pedig ellentmond a BPSK-tól n-QAM-ig mindenféle moduláció. Márpedig rengeteg helyen alkalmazzák (mûholdak, kábelTV, mobilban GPSK, az új OFDM technikákban is...).
Meg eleve, ezt így nem lehet kijelenteni, h ez a jó vagy az a jó. Meg kell nézni az adott körülményeket és eldönteni, h mi lenne a legmegfelelõbb. Ha nagy adatsûrûséget akarsz, akkor minél több állapotú jelet küldesz, de minél zajterheltebb a szakasz, annál nehezebb lesz megkülönböztetni õket. Egyébként pont az AM a legkevésbé zajvédett moduláció.
PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s. Az egésznek pedig ellentmond a BPSK-tól n-QAM-ig mindenféle moduláció. Márpedig rengeteg helyen alkalmazzák (mûholdak, kábelTV, mobilban GPSK, az új OFDM technikákban is...).
Meg eleve, ezt így nem lehet kijelenteni, h ez a jó vagy az a jó. Meg kell nézni az adott körülményeket és eldönteni, h mi lenne a legmegfelelõbb. Ha nagy adatsûrûséget akarsz, akkor minél több állapotú jelet küldesz, de minél zajterheltebb a szakasz, annál nehezebb lesz megkülönböztetni õket. Egyébként pont az AM a legkevésbé zajvédett moduláció.
#38
A holografikus tárolókat én még nem merném leírni, de a többi megoldáshoz én sem fûzök sok reményt, beleértve a jelen cikkben leírtat is. A gyártók már a CD-t és a DVD-t is ott tolták el, hogy az olcsóság és a minél gyorsabb írhatóság érdekében olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek tartóssága igen csekély. Sajnos ugyanezt fogják eljátszani a holografikus tárolókkal is, ha egyáltalán valaha lesznek ilyenek a tömegtermelésben.
A memóriák meg sajnos még igen sokáig nem lesznek árban versenyképesek az optikai adathordozókkal.
A memóriák meg sajnos még igen sokáig nem lesznek árban versenyképesek az optikai adathordozókkal.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#37
Szerintem ki tudod számolni . 4.osztályos tananyag . 😄 Passzol a kérdéshez , és a kérdést feltevõ intellektusához 😊
#36
Valamiért nem holografikus tárolót akartak készíteni. Talán azért, mert olyan már van, pedig ha ráállnának és nem találnának ki minden héten új Blu-ray utódot, akkor talán a közeljövõben lenne is valami az egészbõl.
#29: Persze, hogy van, ezt a cikk is írja. De egy PC-ben használatos íróba beépíthetõ méretû és árú még nem létezik.
#33: Valószínûleg esélyesebbnek tartják a femtoszekundumos lézer miniatürizálását, mint a lényegesen rövidebb hullámhosszú lézerét. Továbbá ott van még az is, hogy egy újabb polarizáció bevezetésével a jelenleg alkalmazott lézerrel, vagyis az alapvetõ technológia megváltoztatása nélkül is megsokszorozhatják a most elérni remélt adatsûrûséget:
"Egy újabb dimenzió hozzáadásával, ami egy újabb polarizáció alkalmazását jelenti, a fenti adat akár 7,2 terabájtra is felsrófolható."
Ha ugyanezt a hagyományos, általad fekete-fehérnek nevezett módon akarnák elérni, akkor még tovább kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát.
Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát.
#29: Persze, hogy van, ezt a cikk is írja. De egy PC-ben használatos íróba beépíthetõ méretû és árú még nem létezik.
#33: Valószínûleg esélyesebbnek tartják a femtoszekundumos lézer miniatürizálását, mint a lényegesen rövidebb hullámhosszú lézerét. Továbbá ott van még az is, hogy egy újabb polarizáció bevezetésével a jelenleg alkalmazott lézerrel, vagyis az alapvetõ technológia megváltoztatása nélkül is megsokszorozhatják a most elérni remélt adatsûrûséget:
"Egy újabb dimenzió hozzáadásával, ami egy újabb polarizáció alkalmazását jelenti, a fenti adat akár 7,2 terabájtra is felsrófolható."
Ha ugyanezt a hagyományos, általad fekete-fehérnek nevezett módon akarnák elérni, akkor még tovább kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát.
Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#35
De a cikk tetszett 😊
#34
Egy adattároló legyen megbízható, gyors és olcsó - ebben a sorrendben. És ha már olcsó (kezdetben sosem az), akkor jó, ha sûrû is (kicsi a helyigénye). De legeslegelõször mûködnie kell, az itt felsorolt többi szempont csak ezután válik érdekessé. Még egyszer: mûködik > megbízható > gyors > olcsó > sûrû.
Az "egyetlen lemezen minél többet tárolhassunk" cél tehát csak az ötödik a sorban...
Nagyon-nagyon lelkes lennék, ha nem tíz évvel ezelõtt adtak volna hírt a DVD-t messze elhagyó elsõ extrém kapacitású optikai adattárolókról (azóta se jelentek meg a piacon), nem a Blu-ray lenne a jelenlegi csúcs (a kapacitása mindössze tízszeresen múlja felül a DVD-ét, de méregdrága), és fõleg akkor, ha nem az írható DVD-k élettartamának rövidsége lenne az IGAZI probléma...
Tudom, ezek piti, hétköznapi problémák egy csillogó szemû kutató számára, de ezeken fognak megbukni a találmányai. Az optikai adattárolás tehát ZSÁKUTCA, a memóriáké a jövõ, mellettük még jó ideig a vinyók is elélnek majd (olcsó alaptárolóként), szervereknél a szalagoknak is jut élettér. Az optikai lemezek megbízhatatlanok, lassúak, drágák (mert nem terjednek el), vagyis lehetnek bármilyen sûrûek, mindössze technikai érdekességek. A CD és a DVD (-R, +R, -RAM is) csak félig kivétel ez alól (mert sok év elteltével is elég megbízhatatlanok, + lassúak).
Az "egyetlen lemezen minél többet tárolhassunk" cél tehát csak az ötödik a sorban...
Nagyon-nagyon lelkes lennék, ha nem tíz évvel ezelõtt adtak volna hírt a DVD-t messze elhagyó elsõ extrém kapacitású optikai adattárolókról (azóta se jelentek meg a piacon), nem a Blu-ray lenne a jelenlegi csúcs (a kapacitása mindössze tízszeresen múlja felül a DVD-ét, de méregdrága), és fõleg akkor, ha nem az írható DVD-k élettartamának rövidsége lenne az IGAZI probléma...
Tudom, ezek piti, hétköznapi problémák egy csillogó szemû kutató számára, de ezeken fognak megbukni a találmányai. Az optikai adattárolás tehát ZSÁKUTCA, a memóriáké a jövõ, mellettük még jó ideig a vinyók is elélnek majd (olcsó alaptárolóként), szervereknél a szalagoknak is jut élettér. Az optikai lemezek megbízhatatlanok, lassúak, drágák (mert nem terjednek el), vagyis lehetnek bármilyen sûrûek, mindössze technikai érdekességek. A CD és a DVD (-R, +R, -RAM is) csak félig kivétel ez alól (mert sok év elteltével is elég megbízhatatlanok, + lassúak).
#33
Elég sok technikai problémáról írnak a megvalósíthatósággal kapcsolatban (spéci lézer), de a fent ismertetett elv alapján, miszerint nano-rudakat használnak, hogyha elhagynák a 3 színt és a 2 polarizációt, akkor elvileg már most is tudnának kb. 270GB-os lemezeket elõállítani, a régi, hagyományos "fekete-fehér" bináris logikára alapozva...
#32
Bármi legyen, csak ne Sony.
Volvo mëg SAAB. http://szomagyarito.hu
#31
oszt majd a mezei pajaszt jó eldöntheti 2016-ban mit vesz meg 10 ezer forintért
egy 4 terabájtos ssd-t,
vagy egy 7.6 terás egyszer írható ki-be lökdösendõ mo diszket, amihez vehet elõtte egy 100 ezer forintos mghajtót
egy 4 terabájtos ssd-t,
vagy egy 7.6 terás egyszer írható ki-be lökdösendõ mo diszket, amihez vehet elõtte egy 100 ezer forintos mghajtót
#30
Na ezt biztos fillérekért fogják osztogatni 😄
Xbox360 gamertag: Alwares, Nintendo Wii Lenovo Thinkpad T400
#29
"femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik"
De.
De.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Mint mondtam ez csak egy sima fem film, amire tobb szines, eltero polarizaciot hasznalo kepeket graviroznak. Ennyi erovel egy teljes hologrammot is felirhattak volna, semmivel sem lett volna nehezebb, viszont az adatsuruseg sokkal nagyobb lenne.
#27
Az már rég beköszöntött, több olyan régóta mûködõ kódolási eljárás is létezik, amely nem nullán és egyen alapul. Pl. a 100-as Ethernet (100BASE-TX) 3 feszültségszintet alkalmaz (-1V, 0V és +1V), az 1000-es Ethernet (nem száloptikás) meg már ötöt. Ezt hívják impulzus-amplitúdó modulációnak (PAM).
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#26
"mert így nem vész el egy bit."
Helyesen: kb. fél bit.
Helyesen: kb. fél bit.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#25
Valószínû, hogy egy bitet nem egyetlen rudacska tárol, már csak a lézer hullámhossza miatt sem. Ám szerintem egyszerre mindig csak egy adott polarizációjú rudak halmazát olvassák, mert így nem vész el egy bit.
Ugyanis egy adott eredõ érték (pl. 0, 0.5 és 1) csak három különbözõ értéket kódolhat, amit mondhatunk kb. másfél bitnek. Ha a polaritást is figyeled, akkor 4 különbözõ érték, vagyis 2 bit kódolása válik lehetõvé: 0:0, 0:1, 1:0, 1:1.
Az eredeti cikkben arról is írnak, hogy femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik. Az eredeti tanulmány a Nature-ben csak pénzért olvasható el (szarjanak sünt!), de szerintem azért kellhet femtoszekundumos lézer, hogy igen gyorsan válthassanak polaritást, így egy menetben ki lehessen olvasni mindkét polaritást.
Ugyanis egy adott eredõ érték (pl. 0, 0.5 és 1) csak három különbözõ értéket kódolhat, amit mondhatunk kb. másfél bitnek. Ha a polaritást is figyeled, akkor 4 különbözõ érték, vagyis 2 bit kódolása válik lehetõvé: 0:0, 0:1, 1:0, 1:1.
Az eredeti cikkben arról is írnak, hogy femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik. Az eredeti tanulmány a Nature-ben csak pénzért olvasható el (szarjanak sünt!), de szerintem azért kellhet femtoszekundumos lézer, hogy igen gyorsan válthassanak polaritást, így egy menetben ki lehessen olvasni mindkét polaritást.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#24
Beköszöntött a "fekete-fehér" bináris korszakot leváltó "színes" logika korszaka? 😊
#23
Mármint, a lézer hullámhosszától függõen.
#22
Hmm, most hogy így végiggondolom, hogyha a legkisebb logikai egység nem egy darab rúd, hanem rudak régiója, ebben viszont különbözõ típusú rudak is lehetnek, akkor egy darab régió több fajta értéket is fel tud venni a lézer hullámhosszától függetlenül.
#21
Ha nem tudnak olyan rövid hullámhosszú lézert alkalmazni, akkor hogy tárolnak egy rúdon egy elkülöníthetõ bit-nyi információt? Vagy nem egy rúd tárolja, hanem rudak régiója?
#20
Mert olyan rövid hullámhosszú lézert nem tudnak alkalmazni, kb. röntgenlézer kellene hozzá. Félvezetõ alapon talán még nem vagy csak túl drágán lehetne gyártani.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#19
Szerintem egy 20 Kg-os aranyrúdacska már épp elég infót tárolna nekem, az olyan 101111101011110000100000000 Ft😊))
(Százmillió😊))
(Százmillió😊))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
Mármint, azt a lézert használják az egész felület írására, mint a legkisebb méretû rúdakhoz valót?
#17
De miért nem borítják be az egész réteget a legkisebb méretû aranyrúddal, és azt a lézert használják az egész felületre?
#16
Csöppet sem félrevezetõ, csak nem érted a dolog lényegét. Az alkalmazott lézer hullámhossza meghatározza azt a legnagyobb sûrûságet, amellyel fel lehet vinni az adatokat a lemezre. A jelen megoldásnál azonban sokkal sûrûbben fel tudják vinni az anyagszemcséket (aranyrudacskákat), mint amit a lézer hullámhossza alapján ki lehetne használni a hagyományos elrendezés mellett.
Ha a lemez felületén nem lennének különbözõ irányban elhelyezve a rudacskák (vagy nem is lennének rudacskák, mint a szokásos lemezeken), akkor bármilyen polarizációjú vagy akár polarizálatlan lézer ugyanazokat a felületrészeket olvasztaná meg, mégpedig a hullámhossz által meghatározott finomságban.
Itt lép be a polarizáció és a rudacskák iránya. A polarizáció nem növeli ugyan a finomságot, de a hullámhossznál sokkal kisebb rudacskák közül mindig csak azok olvadnak meg, amelyek a polarizációnak megfelelõ irányban helyezkednek el.
Hasonló ez a kommersz fényképezõgépek esetéhez, ahol a színes filmre azonos felbontású objektívvel háromszor több információt tudsz felvinni, mint a pánkromatikusra (digitálisra is igaz ez). Ott ui. az objektív felbontása a korlátozó tényezõ, szemben a CCD/CMOS vagy a film sokkal nagyobb felbontásával. Vagy gondolj a Foveonra.
Ha a lemez felületén nem lennének különbözõ irányban elhelyezve a rudacskák (vagy nem is lennének rudacskák, mint a szokásos lemezeken), akkor bármilyen polarizációjú vagy akár polarizálatlan lézer ugyanazokat a felületrészeket olvasztaná meg, mégpedig a hullámhossz által meghatározott finomságban.
Itt lép be a polarizáció és a rudacskák iránya. A polarizáció nem növeli ugyan a finomságot, de a hullámhossznál sokkal kisebb rudacskák közül mindig csak azok olvadnak meg, amelyek a polarizációnak megfelelõ irányban helyezkednek el.
Hasonló ez a kommersz fényképezõgépek esetéhez, ahol a színes filmre azonos felbontású objektívvel háromszor több információt tudsz felvinni, mint a pánkromatikusra (digitálisra is igaz ez). Ott ui. az objektív felbontása a korlátozó tényezõ, szemben a CCD/CMOS vagy a film sokkal nagyobb felbontásával. Vagy gondolj a Foveonra.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#15
Mint mindig az elsõ kérdésem. Sabilitás? Hm?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
Egy picit félrevezetõnek érzem az egész cikket. Ha jól értelmezem, akkor az elréhetõ adatmennyiségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen polarizációt és lézert használnak, az adat sûrûségét az adja, hogy milyen aprók a rudak, amik tárolják az információt. Mert egyetlen egy darab rúd, az csak egyetlen egy fajta információt tud tárolni. Ha nem állnának különbözõ alakban és egyforma méretûek lennének a rudak, gyakorlatilag akkor is hasonló adatsûrûséget érnének el.
Abból a szempontból viszont tényleg érdekes, hogy egy rétegen belül több alrészt lehet kialakítani. De ettõl még nem lesz több az adat, mintha egyfajta rész lenne. Kvázi, "particionált" a lemez.
Abból a szempontból viszont tényleg érdekes, hogy egy rétegen belül több alrészt lehet kialakítani. De ettõl még nem lesz több az adat, mintha egyfajta rész lenne. Kvázi, "particionált" a lemez.
#13
"arany nanorészecskékbõl készült lemez...."
Nétt utána mekkora, hány négyzetméter felületet lehet mondjuk bearanyozni 1 gramm arannyal. Utána gondold át mennyibe kerül, és ad hozzá, hogy itt nagyságrendekkel kevesebb arany elég, mert sokall vékonyabb a réteg.
Nétt utána mekkora, hány négyzetméter felületet lehet mondjuk bearanyozni 1 gramm arannyal. Utána gondold át mennyibe kerül, és ad hozzá, hogy itt nagyságrendekkel kevesebb arany elég, mert sokall vékonyabb a réteg.
#12
Holodiszk elég régen van már, csak a lemez darabja 12.000Ft és ha jól tudom "csak" 100GB körüli, az író/olvasó viszont majd' 2.000.000 Ft. Egy termék ára nem (csak) a fejletségétõl függ vagy attól mennyire jó, hanem attól is milyen sokat gyártanak belõle.
#11
Ez gyakorlatilag egy szines hologram, ahol nem hasznaljak ki az osszes polarizaciot es szint. Ennel meg a legutobb ismertetett megoldas is jobb, ami ugyan csak voros lezert hasznal, de hagyomanyos 'muanyag' dvd lemezekre es dvd adat pont meretu hologrammokkal dolgozik, tehat sem elektronikat sem mechanikat nem kell fejleszteni hozza, csak iro/olvaso fejet, ami viszont cserebe kompatibilis a regi formatumokkal is. (cd/dvd) A modemeknel is kiderult, hogy a fazissal es a frekvenciaval valo turkkozgetesek (14k-33.6k) helyett az adott atviteli mediumban a legnagyobb adatsuruseget a sima amplitudomodulalt formatum hozza (pcm, 56k). Optikai lemezek eseten az adott frekvencian (adott szin eseten) a legnagyobb adatsuruseget a hagyomanyos hologrammok hozzak.
Oldal 1 / 2Következő →