60
-
#20
Mert olyan rövid hullámhosszú lézert nem tudnak alkalmazni, kb. röntgenlézer kellene hozzá. Félvezető alapon talán még nem vagy csak túl drágán lehetne gyártani. -
#19
Szerintem egy 20 Kg-os aranyrúdacska már épp elég infót tárolna nekem, az olyan 101111101011110000100000000 Ft:)))
(Százmillió:))) -
bundee #18 Mármint, azt a lézert használják az egész felület írására, mint a legkisebb méretű rúdakhoz valót? -
bundee #17 De miért nem borítják be az egész réteget a legkisebb méretű aranyrúddal, és azt a lézert használják az egész felületre? -
#16
Csöppet sem félrevezető, csak nem érted a dolog lényegét. Az alkalmazott lézer hullámhossza meghatározza azt a legnagyobb sűrűságet, amellyel fel lehet vinni az adatokat a lemezre. A jelen megoldásnál azonban sokkal sűrűbben fel tudják vinni az anyagszemcséket (aranyrudacskákat), mint amit a lézer hullámhossza alapján ki lehetne használni a hagyományos elrendezés mellett.
Ha a lemez felületén nem lennének különböző irányban elhelyezve a rudacskák (vagy nem is lennének rudacskák, mint a szokásos lemezeken), akkor bármilyen polarizációjú vagy akár polarizálatlan lézer ugyanazokat a felületrészeket olvasztaná meg, mégpedig a hullámhossz által meghatározott finomságban.
Itt lép be a polarizáció és a rudacskák iránya. A polarizáció nem növeli ugyan a finomságot, de a hullámhossznál sokkal kisebb rudacskák közül mindig csak azok olvadnak meg, amelyek a polarizációnak megfelelő irányban helyezkednek el.
Hasonló ez a kommersz fényképezőgépek esetéhez, ahol a színes filmre azonos felbontású objektívvel háromszor több információt tudsz felvinni, mint a pánkromatikusra (digitálisra is igaz ez). Ott ui. az objektív felbontása a korlátozó tényező, szemben a CCD/CMOS vagy a film sokkal nagyobb felbontásával. Vagy gondolj a Foveonra. -
#15
Mint mindig az első kérdésem. Sabilitás? Hm? -
bundee #14 Egy picit félrevezetőnek érzem az egész cikket. Ha jól értelmezem, akkor az elréhető adatmennyiségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen polarizációt és lézert használnak, az adat sűrűségét az adja, hogy milyen aprók a rudak, amik tárolják az információt. Mert egyetlen egy darab rúd, az csak egyetlen egy fajta információt tud tárolni. Ha nem állnának különböző alakban és egyforma méretűek lennének a rudak, gyakorlatilag akkor is hasonló adatsűrűséget érnének el.
Abból a szempontból viszont tényleg érdekes, hogy egy rétegen belül több alrészt lehet kialakítani. De ettől még nem lesz több az adat, mintha egyfajta rész lenne. Kvázi, "particionált" a lemez. -
Inquisitor #13 "arany nanorészecskékből készült lemez...."
Nétt utána mekkora, hány négyzetméter felületet lehet mondjuk bearanyozni 1 gramm arannyal. Utána gondold át mennyibe kerül, és ad hozzá, hogy itt nagyságrendekkel kevesebb arany elég, mert sokall vékonyabb a réteg. -
Inquisitor #12 Holodiszk elég régen van már, csak a lemez darabja 12.000Ft és ha jól tudom "csak" 100GB körüli, az író/olvasó viszont majd' 2.000.000 Ft. Egy termék ára nem (csak) a fejletségétől függ vagy attól mennyire jó, hanem attól is milyen sokat gyártanak belőle. -
kvp #11 Ez gyakorlatilag egy szines hologram, ahol nem hasznaljak ki az osszes polarizaciot es szint. Ennel meg a legutobb ismertetett megoldas is jobb, ami ugyan csak voros lezert hasznal, de hagyomanyos 'muanyag' dvd lemezekre es dvd adat pont meretu hologrammokkal dolgozik, tehat sem elektronikat sem mechanikat nem kell fejleszteni hozza, csak iro/olvaso fejet, ami viszont cserebe kompatibilis a regi formatumokkal is. (cd/dvd) A modemeknel is kiderult, hogy a fazissal es a frekvenciaval valo turkkozgetesek (14k-33.6k) helyett az adott atviteli mediumban a legnagyobb adatsuruseget a sima amplitudomodulalt formatum hozza (pcm, 56k). Optikai lemezek eseten az adott frekvencian (adott szin eseten) a legnagyobb adatsuruseget a hagyomanyos hologrammok hozzak. -
csibra #10 Közel jó az a szám. Számoljunk: BD lemez átmérője 12 cm, a hasznos felület (11,7 / 2)^2*3,14 - (4,5 /2)^2*3,14 = 91,56 cm2, vastagsága 1mm azaz 9,156 mc3 a BD lemez, amit megszorozva 140GB-al 1281 GB jön ki a teljes térfogatra, ha kicsit csalnak, és nem számítják bele, hogy a lemez közepén van egy lyuk, meg körülötte olyan felület ahová most nem írnak, akkor 1500 GB-re is felmegy a szám. -
rumkola #9 olyan nem is volt soha
:P -
#8
arany nanorészecskékből készült lemez....
Nekem már egy felcímkézett duplarétegű DVD is drága! -
waterman #7 ez az egész hologramosdi egy nagy rakás nyögve-nyelés. az olvasók sehol nincsenek még, az írók sehol nincsenek még, a lemezek sehol nincsenek még. ahány project annyi féle megközelítés, összeilleszthetetlen szuverén tervezetek tömkelege. sehol egy csapás, egy irány, hogy na csak azokat fejlesztjük amik kompaktak, előállíthatóak, akkorák ami belefér egy számítógépbe. neeeem.
csinálunk frigó nagyságút, eladjuk, megvesznek 100 darabot belőle, meg ezer lemezt és majd a kedves felhasználók szívnak, mint a torkosborz, ha egyszer 10 év múlva az eszközt gyártó cég már lehúzta a rolót, az utolsó működő olvasó egységet is eladták ócskavasnak, az archiváló stúdió, akinek meg elromlott a csillió dolláros gépe, ott áll lengő f*ssz*l, majd és kitörölheti a hololemezeivel, mert semmivel sem szabványosak. ellenben huszad annyiért kimenthették volna ugyanazokat az adatokat egy elterjedt adathordozóra is akár..
1,6 terabyte egy dvd méretű korong? jézus?! 2 éven belül az ssd-k akkorák lesznek. két ssd is elfér egy holo-lemez tartó tok helyén. inkább csináljanak az ssd gyártók egyszer-írható kifejezetten adattárolásra szolgáló ssd-ket. azokon rajta maradna 20 évig az adat garantáltan. mindent kétszer is eltárolhatnak, de ha egy szabványos felületen tárolják, akkor nem lesz vele később szívás..
egyszer vettem cél hardvert. ha megállt volna a hardverek fejlődése, akkor jó lenne. de nem állt meg. azóta, se eladni, se használni nem tudom, mert ma már mindent tud egy konzumer termék is, amiért régen megvettem a kütyüt, ráadásul már nincs olyan port a gépen amibe belemenne.. -
64b0r #6 Szerintem itt arra utalnak, hogy több adathordozó réteg (az ábra szerint 3) van egymás felett, mint a 8 gigás dvd-nél. És ha reklámozni kell a kapacitást, a 140 GB jobban mutat, mint ha csak egy rétegben rögzíthető adatmennyiséget írnának. -
kissssss #5 :-D van rá esély. nem lenne egy rossz ötlet csak ott a gond mire ez egyáltalán piacra kerül addigra itt a többség már rég a föld alatt pihen. -
64b0r #4 És ez mitől hipertér? Gratulálok a sok eszéhez, aki ezt a címet kitalálta. Meglátja, hogy 5 dimenzió, azt rögtön a hipertér jut eszébe..!
Kár a szenzációhajhász hülye bulvárcímért, mert a technika szerintem önmagában is kreatív, és hírértékű. Nem kéne, hogy az SG a Bors színvonalára süllyedjen... :( -
Vexille #3 hol vannak már a beígért holodiszkeim... -
osztmivan #2 "140 gigabájt információt sikerült felvinniük a lemezterület minden egyes köbcentiméterére, ami egy DVD méretű korongnál 1,6 terabájt adatmennyiséget jelent"
ausztráloknál hány köbcenti egy dvd? -
MrTressy #1 Blueray mehet a levesbe :D