94
  • blessyou
    #14
    Szombi szerintem nem gondolta komolyan, ha jól emléxem, Egelynek volt valami ilyesmi agymenése a tyúkban végbemenő hidegfúzióról...
  • Sanyix
    #13
    haggyadmár, még azt se tudják mitől alakul ki a rák. Azt sem hogy néhány genetikai betegséget hogy gyógyítsanak meg. És a slusszpoén, hogy egy hajhullás okát is csak úgy tudják megállapítani, hogy mindent próbálgatnak :D pedig csak pár szaros sejt, és még lehetne sorolni.
    Az élet teljes működéséről a nagy tudósainknak halvány fingjuk sincs, csak pár töredéket ismernek.
  • szombi
    #12
    ezt akartam mondani. ha nem kapnak magokat, hanem kálciumban szegény tápot...
  • Caro
    #11
    Ezt honnan veszed? A fotoszintézis tökéletesen ismert folyamat, a szem és az agy működése is a biokémia/biofizika szintjén.
    A logikai szintet az agyban még nem értik, de attól még az egyes sejtek működése ismert.
  • hottold
    #10
    még a kalciumban szegény táplálék is tartalmaz némi kalciumot, ab ovo ott kezdődik, hogy minden gabonaféle alapban SOK kalciumot tartalmaz, márpedig a tyúkok fő tápláléka a gabonafélék, magvak ... csodát nem tesznek tehát, egyébként az élő organizmusok valóban képesek olyan dolgokra amelyet máig rejtély övez a tudományban, hogy ne menjek messzire, ott a fotoszintézis, a szem és az agy működés is alapban rejtély máig.
  • B0nFire
    #9
    Szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom!
  • szombi
    #8
    A tojótyúkok is képesek hidegfúzióra.
    Ha mészben, kálciumban szegény táplálékot kapnak,
    akkor is képesek tojni meszes héjú tojásokat...
  • halgatyó
    #7
    Nem lettem okosabb a cikket olvasván.

    Már mindjárt a kiindulópont sem világos: melyik fúziós reakciót használták? Két olyan reakcióról tudok, amelyek relatíve könnyen végbemennek: D+Li (ebből is kétféle van) és D+T.
    A D+T az ismertebb, a jelenleg folyó sokmillió fokos hígplazmás kisérletekben ("TOKAMAK") ezt próbálják. Hátránya, hogy a triciumot valahogyan elő kell állítani, és mivel felezési ideje rövid (12év) erősen radioaktív.
    A litium ami a természetben előfordul, két izotóp keveréke: 7,5% Li-6 és 92,5% Li-7. (A Li6+D reakcióban nem keletkeznek neutronok.) Nem derült ki a cikkből, hogy melyik izotópot használták ha egyáltalán litiumot használtak.

    Nem derült ki, hogy hány neutront kaptak időegységenként, illetve semmilyen számszerű eredmény. (bevezetett áram, a rendszerben levő anyagok mennyisége, hőmérséklet emelkedés, stb)

    A CR39 nyomdetektor. Kiválóan alkalmas barlangok alfa-hátterének a mérésére, de pont ide az egyeik legrosszabb választás. A gyors neutronok (fúzióban ilyenek keletkeznek) ugyanis nagy valószínűséggel kölcsönhatás nélkül átrepülnek rajta. Előhívása macerás, kiértékelése ma már nem annyira rettenetes, az automatikus képfeldolgozás korában, de effelől vannak enyhe kétségeim.

    Mindenesetre várom a többi labor megerősítését vagy cáfolatát. A tét ugyanis óriási.
    Remélni tudom csak, hogy az ilyen hírek időnkénti felröptetése nem figyelemelterelés akar lenni a hasadási atomreaktorok továbbfejlesztésének szükségességéről, olyan időszakban, amikor időről időre kibukik a megújuló energiaforrások alkalmatlansága...
  • Epikurosz
    #6
    Ahogy mondod. Hamar ráteszik erre is a mocskos mancsukat a zsterroristák.
  • Vorpal
    #5
    Csak ne hogy ez is a terroristák kezébe kerüljön.
  • Caro
    #4
    Akkor még egyszer: a pozitív energiamérleget nem úgy értettem, hogy nem melegszik fel jobban az anyag, mint pl. a gyorsítóból belőtt nyaláb indokolná.
    Jobban felmelegszik, mert ott a fúzió.
    Csak az a probléma, hogy ha a gyorsítós elrendezéssel próbálkozunk, akkor betáplálunk a nyalábbal X energiát, a felmelegedés meg kb. X*1.01 szerese lesz.
    Ha ebből klasszikus erőművi megoldással szeretnénk áramot kapni (amivel aztán a gyorsítót is hajtjuk), akkor meg 50% körül vagyunk, max.
  • TonySoprano
    #3
    De lényegtelen az egész,mert jönnek az arabok és mindenki elhallgat erről az egészről.Mi meg szépen elfeledjük.
  • NEXUS6
    #2
    Szerintem a dolog azért fog még hosszú évtizedekig elég ellentmondásos eredményeket mutatni, mert valójában nem egyetlen reakcióról van szó!
    Érdekes módon ott is sikerült többször pozitív energia mérleget kimutatni, ahol pedig neutronokat nem tudtak detektálni.

    Szerintem a hidrogén + nikkel/palládium + impulzusos elektromos áram felépítésű, működési elvű "reaktorok" mutatnak esetenként magas energiaszintű folyamatokat, csak ezek nem elsődlegesen fűziós reakciók!!! Azok sokkal inkább egyfalyta másodlagos, vagy parazita reakciókként alakítják át az elsődleges reakcióból származó energiát.
  • Caro
    #1
    Ez kísértetiesen hasonlít a 89-es esetre, ahol voltak rendes neutrondetektorok, ott mindenhol kiszűrték, hogy működne a dolog.
    Az persze tény, hogy a hidegfúzió működik, természetesen ha egy gyorsítóval hidrogén izotópokat lövöldözünk, lesznek fúziós reakciók. A probléma, hogy ebből nem érhető el pozitív energiamérleg, mert a fúziós reakció hatáskeresztmetszete jóval kisebb a szórásénál, a szórások során viszont a részecske elveszíti az energiáját, amivel a fúzió küszöbenergiája alá kerül.
    Termikus közegben viszont működhet, mert ott a szórások a Maxwell-Boltzmann eloszlás felé viszik a plazmát, és ott ez elég nagy energiát jelent.