Újabb bizonyíték a hidegfúzióra?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#43
A KFKI-nál dolgozik, nem jogászként.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
Sztenderd szkepticista hívõ válasz.
De attól még, hogy te bohóc vagy, nem biztos, hogy rajtad kívül mindenki más is az!
De attól még, hogy te bohóc vagy, nem biztos, hogy rajtad kívül mindenki más is az!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
Jah, persze. Mindjárt én is feltöltöm az én és néhány barátom eredményét, biztos lesz, aki el is hiszi.<#bohoc>
#40
Én úgy tudtam, h valamilyen jogi diplomája van és azt hazudja, h van köze a fizikához.<#duhos2>
#39
Az internet tele van sikeres kisérleti eredményekkel!!!!
Te melyik idõsíkon létezel?
:)))
Te melyik idõsíkon létezel?
:)))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Jaj már rohattul kéne a kocsiba egy ilyen. Túl sokat fizetek a MOL-nak :(
#37
nyilvánvalóan a pisztrángokat kell fuzionálni a tyúkokkal akkor
#36
Persze, csak azt akartam mondani, hogy valószínû nem fog menni az energiatermelés a hidegfúzióval, még akkor sem ha felfedeznek pár atomot ami egyesült ezen a hömérsékleten. Mivel ahogy írtad, hiába bomlik természetes úton a rádióaktív anyag, az önmagában kevés az energia termelésre.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#35
Ez nem egészen így mûködik :)
Szóval: az hogy vannak olyan atommagok, amik bomlanak, annak nincs köze a hõmérséklethez. A magban lezajló folyamatok épeszû hõmérséklethatárok között semmivel nem befolyásolhatók. A kémia sem számít. Egyszerûen arról van szó, hogy a mag energetikailag kedvezõtlen állapotban van és a bomlással egy kedvezõbbe jut.
Egyetlen kivétel, ami befolyásolható az elektronbefogásos béta-bomlás, mert ha a mag teljesen ionizált, akkor elektronbefogás nem jöhet létre. (Helyesebben elég, ha az s pályákon nincs elektron, mert csak nekik van a magban megtalálási valószínûségük)
Az atomreaktorokban az energiát nem a bomlás termeli, hanem a hasadás. A bomlás két fajtája csak kis méretû részecskék kibocsátásával jár, a hasadás két közel azonos méretû magra osztja a kiindulási magot. Igaz, hogy némi energiát a bomlás is termel, de az a hasadáshoz képest nem jelentõs, és ez is elsõsorban nem az urán bomlása, hanem a rövid élettartamú hasadási termékeké.
Az urán bomlása neutronsugárzással váltható ki, és a neutronfluxussal arányos a reaktor teljesítménye.
A fúziónál teljesen más a helyzet, természetesen a fúzió is mûködik szobahõmérsékleten is, csak ha kiszámoljuk a reakciórátát, elenyészõen kicsit kapunk.
A magas hõmérsékletû fúzióhoz tartozik egy optimális energia, ami megmondja, hogy mi az optimális hõmérséklet. Valójában ez úgy mûködik, hogy a hõmérséklet emelkedésével elõször nõ a fúziós teljesítmény, majd a maximum után csökken, a hõleadás viszont folyamatosan nõ a hõmérséklettel. Ha a fúzióból származó plazma-fûtés teljesítménye eléri a veszteségi teljesítményt, akkor a plazma "begyújt", és a hõmérséklete gyorsan megemelkedik, és addig emelkedik, amíg az egyensúly be nem áll. Ezért önszabályozó a folyamat. Ezzel lehet áramot is termelni.
A gyorsítós fúzió mûködik, csak abból nem lehet áramot termelni, mert sokkal több a veszteség, mint a pozitív energiahányad.
Az ITER-t úgy tervezik, hogy a betáplált teljesítmény legalább 10x-esét visszaadja hõ formájában, legalább 1000 s-ig. Jelenleg a JET a csúcstartó, ott ez az arány valamivel 60% fölött van, de csak néhány századmásodpercig mûködött így.
Szóval: az hogy vannak olyan atommagok, amik bomlanak, annak nincs köze a hõmérséklethez. A magban lezajló folyamatok épeszû hõmérséklethatárok között semmivel nem befolyásolhatók. A kémia sem számít. Egyszerûen arról van szó, hogy a mag energetikailag kedvezõtlen állapotban van és a bomlással egy kedvezõbbe jut.
Egyetlen kivétel, ami befolyásolható az elektronbefogásos béta-bomlás, mert ha a mag teljesen ionizált, akkor elektronbefogás nem jöhet létre. (Helyesebben elég, ha az s pályákon nincs elektron, mert csak nekik van a magban megtalálási valószínûségük)
Az atomreaktorokban az energiát nem a bomlás termeli, hanem a hasadás. A bomlás két fajtája csak kis méretû részecskék kibocsátásával jár, a hasadás két közel azonos méretû magra osztja a kiindulási magot. Igaz, hogy némi energiát a bomlás is termel, de az a hasadáshoz képest nem jelentõs, és ez is elsõsorban nem az urán bomlása, hanem a rövid élettartamú hasadási termékeké.
Az urán bomlása neutronsugárzással váltható ki, és a neutronfluxussal arányos a reaktor teljesítménye.
A fúziónál teljesen más a helyzet, természetesen a fúzió is mûködik szobahõmérsékleten is, csak ha kiszámoljuk a reakciórátát, elenyészõen kicsit kapunk.
A magas hõmérsékletû fúzióhoz tartozik egy optimális energia, ami megmondja, hogy mi az optimális hõmérséklet. Valójában ez úgy mûködik, hogy a hõmérséklet emelkedésével elõször nõ a fúziós teljesítmény, majd a maximum után csökken, a hõleadás viszont folyamatosan nõ a hõmérséklettel. Ha a fúzióból származó plazma-fûtés teljesítménye eléri a veszteségi teljesítményt, akkor a plazma "begyújt", és a hõmérséklete gyorsan megemelkedik, és addig emelkedik, amíg az egyensúly be nem áll. Ezért önszabályozó a folyamat. Ezzel lehet áramot is termelni.
A gyorsítós fúzió mûködik, csak abból nem lehet áramot termelni, mert sokkal több a veszteség, mint a pozitív energiahányad.
Az ITER-t úgy tervezik, hogy a betáplált teljesítmény legalább 10x-esét visszaadja hõ formájában, legalább 1000 s-ig. Jelenleg a JET a csúcstartó, ott ez az arány valamivel 60% fölött van, de csak néhány századmásodpercig mûködött így.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#34
"Illetékes elvtárs" ! C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#33
Akkor kérlek világosíts fel. Többen is próbálták megismételni. Nem sikerült.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
na a tehén meg egy olyan állat, ami ihatóvá teszi a füvet.
ráadásul zöldbõl fehéret gyárt. #18 alapján ez fordított fúzió, tehát maghasadás. ebbõl következik, hogy a tehén egy kisméretû fissziós reaktor. a reaktor hûtését vízzel oldják meg. ha nem adsz hozzá vizet, akkor túlhevül és megolvad vagy akár fel is robbanhat. következtetés: minden tehén egy négylábon járó mini Csernobil.
hülye elméletbõl is lehet dolgozni, de csak mégnagyobb hülyeség lesz a vége. <#help>
ráadásul zöldbõl fehéret gyárt. #18 alapján ez fordított fúzió, tehát maghasadás. ebbõl következik, hogy a tehén egy kisméretû fissziós reaktor. a reaktor hûtését vízzel oldják meg. ha nem adsz hozzá vizet, akkor túlhevül és megolvad vagy akár fel is robbanhat. következtetés: minden tehén egy négylábon járó mini Csernobil.
hülye elméletbõl is lehet dolgozni, de csak mégnagyobb hülyeség lesz a vége. <#help>
#31
az is lehet, hogy nem is a araboktól kellene félni...
#30
A terrorizmus: az erõszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsõdleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése...
#29
Hát ez így ebben a formában nem igaz!
:)
:)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#28
áh nem baj, jobb többször mint egyszer :D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#27
Nem. Jött a kérés, hogy akkor láthatnánk az eredményt. Nem tudták megismételni soha sehol. Ez nem elzárkózás. Szernited ki az az állat tudós, aki ne látna szívesen errõl bizonyítékot. Én ismerném be elsõnek, hogy ok ez megy, ha lenne bizonyíték. De nincs!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Basszus! Ezek szerint az én szemüvegem is a szubatomi részecskék miatt karcos.
szombi: Olyan nincs, hogy kálcium, legfeljebb a hülye tévéreklámokban. Kalcium az van.
szombi: Olyan nincs, hogy kálcium, legfeljebb a hülye tévéreklámokban. Kalcium az van.
#25
az #5 -ben már elhangzott:)
\"The voices are back... Excellent.\"
#24
Szerintem az történt anno, hogy a nevezett két kémikusban a fizikustársadalom azonnal ellenfelet vélt felfedezni, mivel akkoriban a forrófúziós kutatások nagyon belendültek, rengeteg kutatóintézmény költségvetése múlott rajta.
Vagyis ha létezik is ilyen jelenség, egyszerûen rögeszmés elvi síkon elfordultak tõle, mert ugyebár nagyon mélyen van az igazság és jelentõs kutatási erõforrásokat igényelne a feltárása.
Vagyis ha létezik is ilyen jelenség, egyszerûen rögeszmés elvi síkon elfordultak tõle, mert ugyebár nagyon mélyen van az igazság és jelentõs kutatási erõforrásokat igényelne a feltárása.
#23
A mag nem csak keményítõbõl áll, vannak benne nyomelemek (pl.: vas, stb.), a talajból is nyomelemként veszi fel ezeket a növény.
Megygyõzõdhetsz róla, hogy nem csak keményítõ: égesd el, ha csak keményítõ lenne, akkor nem maradna pernye semennyi, mert a keményítõ égésterméke CO2 és H2O.
Mivel rádióaktív bomlás létezik szobahõmérsékleten, elképzelhetõ a fúzió is (nem értek hozzá, csak szerintem), de azt egy laikus is látja, hogy ahogyan a természetben lévõ urán bomlásakor felszabaduló energia csak nagy tömegeknél jelentõs, ugyan úgy a fúzióból sem lehet "konyhai módszerekkel" energiát nyerni. Az hogy élõlények elemeket állítanak elõ fúzióval, marhaság(ez már egész könnyen belátható).
Megygyõzõdhetsz róla, hogy nem csak keményítõ: égesd el, ha csak keményítõ lenne, akkor nem maradna pernye semennyi, mert a keményítõ égésterméke CO2 és H2O.
Mivel rádióaktív bomlás létezik szobahõmérsékleten, elképzelhetõ a fúzió is (nem értek hozzá, csak szerintem), de azt egy laikus is látja, hogy ahogyan a természetben lévõ urán bomlásakor felszabaduló energia csak nagy tömegeknél jelentõs, ugyan úgy a fúzióból sem lehet "konyhai módszerekkel" energiát nyerni. Az hogy élõlények elemeket állítanak elõ fúzióval, marhaság(ez már egész könnyen belátható).
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#22
A lényeg majdnem kimaradt: Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#21
Ameddig egy technológiai folyamatot legalább kis léptékben megvalósító gép nem lesz addig sajnos ez csak fantáziálgatás. Ez még a 20-adát sem teljesíti annak ami kéne. A pozitív energiamérleg is kérdéses, és ha még van is van -e annyi tartalék benne ami tényleg elég az egész folyamathoz?
Az ára? Mert a felhasznált anyagok nem éppen a gyakori és olcsó anyagog szerintem.
Az ára? Mert a felhasznált anyagok nem éppen a gyakori és olcsó anyagog szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#20
Elolvastad?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#19
Engem azért megyözöt. De menyire csõlátásba szenvednek a tudósok már azt sem hiszik el amit látnak!?!? Hogy fogunk így elõre haladni így az utolsó pillanatban a föld megmentésére sietõ tudósok ötletére is csak így reagálnak...Majd ha bekövetkezik a baj utána már csóválhatják a fejüket!
Két dolog már tudja a hidegfúziót.
A tojás és a mag.
Ha a magot csak vízzel locsolod le, akkor elkezd csirázni. A csíra meg ugye zöld, amihez meg kell vas és magnézium. Na és ha a mag csak keményítõbõl áll, és csak vízet (H2O) kapott, akkor honnan lesz ez a kétféle fém benne?
A tojás detto hasonló eljáráson megy keresztül, csak ott a kálcium is képzõdik vhogy.
A tojás és a mag.
Ha a magot csak vízzel locsolod le, akkor elkezd csirázni. A csíra meg ugye zöld, amihez meg kell vas és magnézium. Na és ha a mag csak keményítõbõl áll, és csak vízet (H2O) kapott, akkor honnan lesz ez a kétféle fém benne?
A tojás detto hasonló eljáráson megy keresztül, csak ott a kálcium is képzõdik vhogy.
#17
Égek a kíváncsiságtól.
Kara kánként folytatom tanításom.
#16
Áhh..privátban írok neked valamit Epi..
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#15
Meg a pisztrángoknak antigravitációs hajtómûvük van, mert felfelé úsznak, árral szemben. Ezt Egely bá mondta, akinek állítólag fizikus diplomája van.
Kara kánként folytatom tanításom.
#14
Szombi szerintem nem gondolta komolyan, ha jól emléxem, Egelynek volt valami ilyesmi agymenése a tyúkban végbemenõ hidegfúzióról...
#13
haggyadmár, még azt se tudják mitõl alakul ki a rák. Azt sem hogy néhány genetikai betegséget hogy gyógyítsanak meg. És a slusszpoén, hogy egy hajhullás okát is csak úgy tudják megállapítani, hogy mindent próbálgatnak :D pedig csak pár szaros sejt, és még lehetne sorolni.
Az élet teljes mûködésérõl a nagy tudósainknak halvány fingjuk sincs, csak pár töredéket ismernek.
Az élet teljes mûködésérõl a nagy tudósainknak halvány fingjuk sincs, csak pár töredéket ismernek.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#12
ezt akartam mondani. ha nem kapnak magokat, hanem kálciumban szegény tápot...
#11
Ezt honnan veszed? A fotoszintézis tökéletesen ismert folyamat, a szem és az agy mûködése is a biokémia/biofizika szintjén.
A logikai szintet az agyban még nem értik, de attól még az egyes sejtek mûködése ismert.
A logikai szintet az agyban még nem értik, de attól még az egyes sejtek mûködése ismert.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#10
még a kalciumban szegény táplálék is tartalmaz némi kalciumot, ab ovo ott kezdõdik, hogy minden gabonaféle alapban SOK kalciumot tartalmaz, márpedig a tyúkok fõ tápláléka a gabonafélék, magvak ... csodát nem tesznek tehát, egyébként az élõ organizmusok valóban képesek olyan dolgokra amelyet máig rejtély övez a tudományban, hogy ne menjek messzire, ott a fotoszintézis, a szem és az agy mûködés is alapban rejtély máig.
Kellemes kalózkodást: https://torproject.org ; Szabadalmam a trinális ámítógép, amelynek alapja a trit. Ki nem szarja le a Windows 7-et ?
#9
Szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom! <#wilting>
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#8
A tojótyúkok is képesek hidegfúzióra.
Ha mészben, kálciumban szegény táplálékot kapnak,
akkor is képesek tojni meszes héjú tojásokat...
Ha mészben, kálciumban szegény táplálékot kapnak,
akkor is képesek tojni meszes héjú tojásokat...
#7
Nem lettem okosabb a cikket olvasván.
Már mindjárt a kiindulópont sem világos: melyik fúziós reakciót használták? Két olyan reakcióról tudok, amelyek relatíve könnyen végbemennek: D+Li (ebbõl is kétféle van) és D+T.
A D+T az ismertebb, a jelenleg folyó sokmillió fokos hígplazmás kisérletekben ("TOKAMAK") ezt próbálják. Hátránya, hogy a triciumot valahogyan elõ kell állítani, és mivel felezési ideje rövid (12év) erõsen radioaktív.
A litium ami a természetben elõfordul, két izotóp keveréke: 7,5% Li-6 és 92,5% Li-7. (A Li6+D reakcióban nem keletkeznek neutronok.) Nem derült ki a cikkbõl, hogy melyik izotópot használták ha egyáltalán litiumot használtak.
Nem derült ki, hogy hány neutront kaptak idõegységenként, illetve semmilyen számszerû eredmény. (bevezetett áram, a rendszerben levõ anyagok mennyisége, hõmérséklet emelkedés, stb)
A CR39 nyomdetektor. Kiválóan alkalmas barlangok alfa-hátterének a mérésére, de pont ide az egyeik legrosszabb választás. A gyors neutronok (fúzióban ilyenek keletkeznek) ugyanis nagy valószínûséggel kölcsönhatás nélkül átrepülnek rajta. Elõhívása macerás, kiértékelése ma már nem annyira rettenetes, az automatikus képfeldolgozás korában, de effelõl vannak enyhe kétségeim.
Mindenesetre várom a többi labor megerõsítését vagy cáfolatát. A tét ugyanis óriási.
Remélni tudom csak, hogy az ilyen hírek idõnkénti felröptetése nem figyelemelterelés akar lenni a hasadási atomreaktorok továbbfejlesztésének szükségességérõl, olyan idõszakban, amikor idõrõl idõre kibukik a megújuló energiaforrások alkalmatlansága...
Már mindjárt a kiindulópont sem világos: melyik fúziós reakciót használták? Két olyan reakcióról tudok, amelyek relatíve könnyen végbemennek: D+Li (ebbõl is kétféle van) és D+T.
A D+T az ismertebb, a jelenleg folyó sokmillió fokos hígplazmás kisérletekben ("TOKAMAK") ezt próbálják. Hátránya, hogy a triciumot valahogyan elõ kell állítani, és mivel felezési ideje rövid (12év) erõsen radioaktív.
A litium ami a természetben elõfordul, két izotóp keveréke: 7,5% Li-6 és 92,5% Li-7. (A Li6+D reakcióban nem keletkeznek neutronok.) Nem derült ki a cikkbõl, hogy melyik izotópot használták ha egyáltalán litiumot használtak.
Nem derült ki, hogy hány neutront kaptak idõegységenként, illetve semmilyen számszerû eredmény. (bevezetett áram, a rendszerben levõ anyagok mennyisége, hõmérséklet emelkedés, stb)
A CR39 nyomdetektor. Kiválóan alkalmas barlangok alfa-hátterének a mérésére, de pont ide az egyeik legrosszabb választás. A gyors neutronok (fúzióban ilyenek keletkeznek) ugyanis nagy valószínûséggel kölcsönhatás nélkül átrepülnek rajta. Elõhívása macerás, kiértékelése ma már nem annyira rettenetes, az automatikus képfeldolgozás korában, de effelõl vannak enyhe kétségeim.
Mindenesetre várom a többi labor megerõsítését vagy cáfolatát. A tét ugyanis óriási.
Remélni tudom csak, hogy az ilyen hírek idõnkénti felröptetése nem figyelemelterelés akar lenni a hasadási atomreaktorok továbbfejlesztésének szükségességérõl, olyan idõszakban, amikor idõrõl idõre kibukik a megújuló energiaforrások alkalmatlansága...
Ahogy mondod. Hamar ráteszik erre is a mocskos mancsukat a zsterroristák.
Kara kánként folytatom tanításom.
#4
Akkor még egyszer: a pozitív energiamérleget nem úgy értettem, hogy nem melegszik fel jobban az anyag, mint pl. a gyorsítóból belõtt nyaláb indokolná.
Jobban felmelegszik, mert ott a fúzió.
Csak az a probléma, hogy ha a gyorsítós elrendezéssel próbálkozunk, akkor betáplálunk a nyalábbal X energiát, a felmelegedés meg kb. X*1.01 szerese lesz.
Ha ebbõl klasszikus erõmûvi megoldással szeretnénk áramot kapni (amivel aztán a gyorsítót is hajtjuk), akkor meg 50% körül vagyunk, max.
Jobban felmelegszik, mert ott a fúzió.
Csak az a probléma, hogy ha a gyorsítós elrendezéssel próbálkozunk, akkor betáplálunk a nyalábbal X energiát, a felmelegedés meg kb. X*1.01 szerese lesz.
Ha ebbõl klasszikus erõmûvi megoldással szeretnénk áramot kapni (amivel aztán a gyorsítót is hajtjuk), akkor meg 50% körül vagyunk, max.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
De lényegtelen az egész,mert jönnek az arabok és mindenki elhallgat errõl az egészrõl.Mi meg szépen elfeledjük.
#2
Szerintem a dolog azért fog még hosszú évtizedekig elég ellentmondásos eredményeket mutatni, mert valójában nem egyetlen reakcióról van szó!
Érdekes módon ott is sikerült többször pozitív energia mérleget kimutatni, ahol pedig neutronokat nem tudtak detektálni.
Szerintem a hidrogén + nikkel/palládium + impulzusos elektromos áram felépítésû, mûködési elvû "reaktorok" mutatnak esetenként magas energiaszintû folyamatokat, csak ezek nem elsõdlegesen fûziós reakciók!!! Azok sokkal inkább egyfalyta másodlagos, vagy parazita reakciókként alakítják át az elsõdleges reakcióból származó energiát.
Érdekes módon ott is sikerült többször pozitív energia mérleget kimutatni, ahol pedig neutronokat nem tudtak detektálni.
Szerintem a hidrogén + nikkel/palládium + impulzusos elektromos áram felépítésû, mûködési elvû "reaktorok" mutatnak esetenként magas energiaszintû folyamatokat, csak ezek nem elsõdlegesen fûziós reakciók!!! Azok sokkal inkább egyfalyta másodlagos, vagy parazita reakciókként alakítják át az elsõdleges reakcióból származó energiát.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#1
Ez kísértetiesen hasonlít a 89-es esetre, ahol voltak rendes neutrondetektorok, ott mindenhol kiszûrték, hogy mûködne a dolog.
Az persze tény, hogy a hidegfúzió mûködik, természetesen ha egy gyorsítóval hidrogén izotópokat lövöldözünk, lesznek fúziós reakciók. A probléma, hogy ebbõl nem érhetõ el pozitív energiamérleg, mert a fúziós reakció hatáskeresztmetszete jóval kisebb a szórásénál, a szórások során viszont a részecske elveszíti az energiáját, amivel a fúzió küszöbenergiája alá kerül.
Termikus közegben viszont mûködhet, mert ott a szórások a Maxwell-Boltzmann eloszlás felé viszik a plazmát, és ott ez elég nagy energiát jelent.
Az persze tény, hogy a hidegfúzió mûködik, természetesen ha egy gyorsítóval hidrogén izotópokat lövöldözünk, lesznek fúziós reakciók. A probléma, hogy ebbõl nem érhetõ el pozitív energiamérleg, mert a fúziós reakció hatáskeresztmetszete jóval kisebb a szórásénál, a szórások során viszont a részecske elveszíti az energiáját, amivel a fúzió küszöbenergiája alá kerül.
Termikus közegben viszont mûködhet, mert ott a szórások a Maxwell-Boltzmann eloszlás felé viszik a plazmát, és ott ez elég nagy energiát jelent.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
← ElőzőOldal 2 / 2