XXI. századi űrverseny
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#121
Háth rossz hírek ezek !!! Pedig nem is lenne rossz ha olyan ûrhajók furikáznának mint amik pl. a Star Warsben, vagy Star Trekben vannak. <#eljen>
#120
Nekem arinak tûnt a dögözésed is. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
A hidrogénbomba is egy atombomba.
#118
Mi olyan érdekes az atomban? Az, hogy utána sugároz is? Egy hidrogénbomba vagy 2000 -szer nagyobbat robban, mint az atom...
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#117
<#violent><#alien><#alien><#alien2><#alien2>
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#116
Star Trek Voyager. Ez egy idõutazó zûrhajó<#vigyor><#idiota>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#115
De ari!!!!;DDD
Mi ez???
Mi ez???
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#114
mér nem ilyen?:
#113
Csak éppen nem tudjuk az alapadatokat, szal itt nem igazán lehet statisztikázni.
Pl: Geographos is an irregular body with dimensions of about 5.1 kilometers by 1.8 kilometers (3.2 miles by 1.2 miles). Geographos is classified as an Earth-crossing asteroid because its orbit can evolve to intersect Earth's orbit. Scientists have found fewer than 300 Earth-crossing asteroids; however, they believe hundreds of thousands of objects might exist. The asteroids probably include several hundred objects larger than Geographos, thousands larger than half a mile across, and a few hundred thousand that are larger than a football field.
Szal csak tördékét ismerjük azoknak a testeknek, amelyek becsapódásukkal már jelenttõs pusztítást okozhat!
Pl: Geographos is an irregular body with dimensions of about 5.1 kilometers by 1.8 kilometers (3.2 miles by 1.2 miles). Geographos is classified as an Earth-crossing asteroid because its orbit can evolve to intersect Earth's orbit. Scientists have found fewer than 300 Earth-crossing asteroids; however, they believe hundreds of thousands of objects might exist. The asteroids probably include several hundred objects larger than Geographos, thousands larger than half a mile across, and a few hundred thousand that are larger than a football field.
Szal csak tördékét ismerjük azoknak a testeknek, amelyek becsapódásukkal már jelenttõs pusztítást okozhat!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#112
Azért az építkezéseken, a mai napig kötelezõ a sisak!😉))
Az utcán ugyan nem potyog virágcserép sûrûn, de hogy mekkora az átlagos valószínûsége egy pusztító becsapódásnak azt viszont nem tudjuk pontosan!
A légkörbe belépõ és nagy tûzgömböket produkáló meteorok szinte mindegyike regisztrálásra kerül az utóbbi 40 évben. Csak ezek az adatok titkosak, mert hogy a korai riasztó rendszer képezõ rakétaindítást detektáló mûholdak látják õket!😉))
Az utcán ugyan nem potyog virágcserép sûrûn, de hogy mekkora az átlagos valószínûsége egy pusztító becsapódásnak azt viszont nem tudjuk pontosan!
A légkörbe belépõ és nagy tûzgömböket produkáló meteorok szinte mindegyike regisztrálásra kerül az utóbbi 40 évben. Csak ezek az adatok titkosak, mert hogy a korai riasztó rendszer képezõ rakétaindítást detektáló mûholdak látják õket!😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#111
Igen 20000 lövést ad le 4-5 év alatt, de abból csak 3-4 van ami akár 700 méterre is meg tud közelíteni.
És vannak olyanok is amelyek többszáz km-re hibáznak el.
És vannak olyanok, amelyeknél észre sem venném, ha eltalálna, hacsak mondjuk nem épp a szememet találja el.
Az hogy ennyi aszteroida keresztezi a pályát nem jelenti azt, hogy a Föld közelében van amikor keresztezi, ugyanis a Föld az adott pillanatban lehet a pálya egy tök más pontján is.
És vannak olyanok is amelyek többszáz km-re hibáznak el.
És vannak olyanok, amelyeknél észre sem venném, ha eltalálna, hacsak mondjuk nem épp a szememet találja el.
Az hogy ennyi aszteroida keresztezi a pályát nem jelenti azt, hogy a Föld közelében van amikor keresztezi, ugyanis a Föld az adott pillanatban lehet a pálya egy tök más pontján is.
#110
Nagyon érdekes a példád, csakhogy qrvára mindegy, hogy milyen messzirõl jön.
Ez olyan, mintha egy folyó szélességét az alapján itélném meg, hogy milyen hosszú. Vagy egy egy utcáét.
A lövöldözõs példád esetében ha a lövész célzótudományáról lenne szó, akkor számítana, hogy milyen messzirõl lõtt, de ha az a kérdés, hogy mennyire volt hozzám közel, vagy mennyire voltam veszélyben akkor fikarcnyit sem.
Ez olyan, mintha egy folyó szélességét az alapján itélném meg, hogy milyen hosszú. Vagy egy egy utcáét.
A lövöldözõs példád esetében ha a lövész célzótudományáról lenne szó, akkor számítana, hogy milyen messzirõl lõtt, de ha az a kérdés, hogy mennyire volt hozzám közel, vagy mennyire voltam veszélyben akkor fikarcnyit sem.
#109
Biztosíték nincs, de mivel ezek ritkábbak, ezért kissebb a valószinûsége.
Nem azt mondom, hogy akkor ne is foglalkozzunk vele, hanem azt, hogy ezeket a híreket kezeljük a megfelelõ viszonyításal.
Pl arra sincs biztosíték, hogy nem esik a fejemre egy tégla vagy egy virágcserép az utcán, de ettõl még nem fogok védõsisakban járni. Holott ennek a valószinûsége feltehetõen nagyobb, mint egy meteorit becsapódásának.
Nem azt mondom, hogy akkor ne is foglalkozzunk vele, hanem azt, hogy ezeket a híreket kezeljük a megfelelõ viszonyításal.
Pl arra sincs biztosíték, hogy nem esik a fejemre egy tégla vagy egy virágcserép az utcán, de ettõl még nem fogok védõsisakban járni. Holott ennek a valószinûsége feltehetõen nagyobb, mint egy meteorit becsapódásának.
#108
Van ez a Hold anomáliák katalógusa, kb 500 évre visszamenõleg tartalmaznak megfigyeléseket, a Holdon látható fényjelenségekrõl, amik jelentõs része valszeg becsapódásnak köszönhetõ.
Asszem a NASA adta ki 1967-ben, valahol azt írják, olyan 500-600 regisztrált felvillanás, fényjelenség volt ez alatt.
Szal évi 1-2 nagyobb becsapódás a Holdon is van.
Amúgy a Holdon nem kevés kráter van ugye, és talán még 99%-uk tényleg régebbi lehet 100 millió évesnél. Az az 1 százalék azonban lévén, hogy a Hold felszíne vagy 3 mrd éves, így is elég jelentõs számú becsapódást jelenthet.
Asszem a NASA adta ki 1967-ben, valahol azt írják, olyan 500-600 regisztrált felvillanás, fényjelenség volt ez alatt.
Szal évi 1-2 nagyobb becsapódás a Holdon is van.
Amúgy a Holdon nem kevés kráter van ugye, és talán még 99%-uk tényleg régebbi lehet 100 millió évesnél. Az az 1 százalék azonban lévén, hogy a Hold felszíne vagy 3 mrd éves, így is elég jelentõs számú becsapódást jelenthet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#107
Vagyok a Hold a legjobb példa arra, hogy a légkör keményen megvéd a kisebbeltõl. A korkuat is meg kéne nézni a Holdi krátereknek. Mert ha kiderülne, hogy 99%-uk idõsebb, mint 100 millió év akkor nincs mirõl beszélni... Amikor még piszkosabb volt a világegytem, akkor a grvitáció egyfajta "porszívó" volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#106
Még az is hozzájön a példámhoz, hogy "Te" magad ha jól számolom 1400km-es köröket teszel meg...
Tehát körözöl folyamatosan mondjuk a Budapest, München, Zágráb, Budapest vonalon, és valaki Debrecenbõl rádlõ, és csak 700 méterrel megy mellé! Azért így már elég közeli a dolog... Viszont 4-5 éven belül 20.000 lövést ad le...
Tehát körözöl folyamatosan mondjuk a Budapest, München, Zágráb, Budapest vonalon, és valaki Debrecenbõl rádlõ, és csak 700 méterrel megy mellé! Azért így már elég közeli a dolog... Viszont 4-5 éven belül 20.000 lövést ad le...
#105
Ez így igaz.
Viszont itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez csak egy a 20.000-bõl. És mind a 20 ezer keresztezi a pályát, vagyis van bõven lehetõség a pontosításra.
A másik, hogy a holdon több millió becsapódás nyomot találtak. Mivel ott nemigazán van légkör (mert nincs), így a nyomokat nem tünteti el az erózió, az esõ, egyéb idõjárási körülmény, mint itt a Földön.
Vagyis a Hold a legjobb példa arra, hogy valójában mennyire sok meteor ér el minket.
Ahogy Nexus is mondja, az már tényleg csak a szerencse, hogy 5-10-vagy 500 méter az átmérõje...
Viszont itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez csak egy a 20.000-bõl. És mind a 20 ezer keresztezi a pályát, vagyis van bõven lehetõség a pontosításra.
A másik, hogy a holdon több millió becsapódás nyomot találtak. Mivel ott nemigazán van légkör (mert nincs), így a nyomokat nem tünteti el az erózió, az esõ, egyéb idõjárási körülmény, mint itt a Földön.
Vagyis a Hold a legjobb példa arra, hogy valójában mennyire sok meteor ér el minket.
Ahogy Nexus is mondja, az már tényleg csak a szerencse, hogy 5-10-vagy 500 méter az átmérõje...
#104
Magához a távolsághoz képest tényleg pontos. A találathoz szükséges pontossághoz képest viszont nevetséges pontosság.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#103
Közelítsük meg másik oldalról a kérdést.
Milyen sûrûn találják el viszonylag nagy, látványos tûzgömböt is produkáló néhány méter átmérõjû meteorok a Földet? Évente van belõle egy pár.
Mi a biztosíték, hogy a következõ, az utolsó pillanatban észlelt ilyen aszteroida, nem 10 m, hanem 10 km-es lesz?
Nincs rá biztosíték, és a statisztika sem az.
Ráadásul nem tudjuk megbecsülni az esélyét sem pontosan, mert lehet, hogy a sötét objektumok nagyrészét eddig nem is fedeztük fel.
Hiába negy tehát ez a kiba világegyetem, azért nap mint nap csapódnak be meteorok.
Milyen sûrûn találják el viszonylag nagy, látványos tûzgömböt is produkáló néhány méter átmérõjû meteorok a Földet? Évente van belõle egy pár.
Mi a biztosíték, hogy a következõ, az utolsó pillanatban észlelt ilyen aszteroida, nem 10 m, hanem 10 km-es lesz?
Nincs rá biztosíték, és a statisztika sem az.
Ráadásul nem tudjuk megbecsülni az esélyét sem pontosan, mert lehet, hogy a sötét objektumok nagyrészét eddig nem is fedeztük fel.
Hiába negy tehát ez a kiba világegyetem, azért nap mint nap csapódnak be meteorok.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#102
Itt megint a picin van a hangsúly. Nem a 250 ezer a pici...
Egy aszteroida, ami több millió km-t tesz meg, és kitudja hány százmillió km a pályája, na annál az 500 ezer km eltolódás is igen picinek számít. Persze a 250 ezer is.
Az az 500 ezer Km-es elhúzás ebben a helyzetben kb olyan, mintha téged 260km-rõl próbálnának fejbelõni, és mindössze 700 méterrel megy mellé. Persze, ezt lehet észre se vennéd, de ha azt veszed, hogy Debrecenbõl Pestre löttek... Az a 700 méter abszolút közelinek számít.
Egy aszteroida, ami több millió km-t tesz meg, és kitudja hány százmillió km a pályája, na annál az 500 ezer km eltolódás is igen picinek számít. Persze a 250 ezer is.
Az az 500 ezer Km-es elhúzás ebben a helyzetben kb olyan, mintha téged 260km-rõl próbálnának fejbelõni, és mindössze 700 méterrel megy mellé. Persze, ezt lehet észre se vennéd, de ha azt veszed, hogy Debrecenbõl Pestre löttek... Az a 700 méter abszolút közelinek számít.
#101
Ha az 500 ezer km picivel (mondjuk felével) kissebb volna, akkor 250 ezer km-re húzott volna el tõlünk az aszteroida, ami mondjuk 2/3 a Föld-Hold távolságnak...
Wow. Az emberek ugyanúgy észre sem vették volna a dolgot. Semmiféle puff nem lett volna.
Egyszerûen bulvár újságírásról van szó. Sokkal érdekesebb, ha azt mondják majdnem eltalált minket és csak "ilyen picin" múlott a dolog...
Wow. Az emberek ugyanúgy észre sem vették volna a dolgot. Semmiféle puff nem lett volna.
Egyszerûen bulvár újságírásról van szó. Sokkal érdekesebb, ha azt mondják majdnem eltalált minket és csak "ilyen picin" múlott a dolog...
#100
Hát ez súlyosan hangzik. Szerintem már most látszik, hogy jobban járt volna a NASA, ha teljesen új rendszert tervez az utolsó csavarig.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#99
Így van, az az 500 ezer km az semmi. Meg kell nézni a tényeket.
A naprendszerünk közepén lévõ Csillag az aminek a gravitációja magához vonzza a kisebb égitesteket. A naprendszerben lévõ kisbolygóövezetben több mint 200 ezer kisbolygó kering. Ezek folyamatosan ütköznek egymással, így módosítva egymás pályáját. És van olyan, amikor a pálya annyira módosul, hogy kiesik ebbõl az övezetbõl.
Ezután a Nap gravitációja miatt elindul a középpont felé, ahol a mi bolygónk is helyet kapott. Ezek közül a több száz millió km-re lévõ kavicsok közül, az egyik 500ezer km-re húzott el mellettünk.
És csak itt a hszek között megemlítettünk már 3 olyan aszteroidát, ami az elmúlt 8 évben ilyen közel húzott el.
Itt tényleg csak annyiról van szó, ha az az 500 ezer km nem annyi, hanem egy picivel kisebb, akkor puff. Most neked itt a pici szó jelentése nem tetszett 😊
Pedig te is írtad, az univerzum méretéhez, a mi méreteink mindenképpen jelentéktelenek.
Viszont ez az 500 ezer km még a Naprendszer méreteiben is igen csak pici.
Csak összehasonlítás képpen a Föld a 3. bolygó a naprendszerben, a belsõ közeli bolygókhoz tartozik, és mégis átlag 150 millió km-re kering a Naptól. Ehhet képest az 500 ezer km elenyészõ. Nincs 2x-e a Föld-Hold távolságnak.
Meteorok tízezrei húznak el mellettünk, de egyik sem ilyen közel. Itt az volt a lényeg, hogy még egy pici és eltalál...
A naprendszerünk közepén lévõ Csillag az aminek a gravitációja magához vonzza a kisebb égitesteket. A naprendszerben lévõ kisbolygóövezetben több mint 200 ezer kisbolygó kering. Ezek folyamatosan ütköznek egymással, így módosítva egymás pályáját. És van olyan, amikor a pálya annyira módosul, hogy kiesik ebbõl az övezetbõl.
Ezután a Nap gravitációja miatt elindul a középpont felé, ahol a mi bolygónk is helyet kapott. Ezek közül a több száz millió km-re lévõ kavicsok közül, az egyik 500ezer km-re húzott el mellettünk.
És csak itt a hszek között megemlítettünk már 3 olyan aszteroidát, ami az elmúlt 8 évben ilyen közel húzott el.
Itt tényleg csak annyiról van szó, ha az az 500 ezer km nem annyi, hanem egy picivel kisebb, akkor puff. Most neked itt a pici szó jelentése nem tetszett 😊
Pedig te is írtad, az univerzum méretéhez, a mi méreteink mindenképpen jelentéktelenek.
Viszont ez az 500 ezer km még a Naprendszer méreteiben is igen csak pici.
Csak összehasonlítás képpen a Föld a 3. bolygó a naprendszerben, a belsõ közeli bolygókhoz tartozik, és mégis átlag 150 millió km-re kering a Naptól. Ehhet képest az 500 ezer km elenyészõ. Nincs 2x-e a Föld-Hold távolságnak.
Meteorok tízezrei húznak el mellettünk, de egyik sem ilyen közel. Itt az volt a lényeg, hogy még egy pici és eltalál...
#98
"Rohadtul üres a világegyetem."
Ezért találták ki a gravitációt!😉))
Ha ezek a kis aszteroidák, csak úgy röpködnének, mint por a szélben akkor tök igaz lenne, amit írsz. Csakhogy a Föld azért vonzza is õket!
Másrészt fõleg, hogy egy részük szétrobban kisbolygó/üstökös maradványa, így egy viszonylag kis térrészen van belõlük jócsomó, lásd augusztusi csillaghullási szezont.
Szal itt messze nem találomra, véletlenszerûen elszórva röpködnek ezek a dögök, már jó ideje kinéztek bennünket, csak eddig szerencsénk volt, hogy megúsztuk!😉))
Ezért találták ki a gravitációt!😉))
Ha ezek a kis aszteroidák, csak úgy röpködnének, mint por a szélben akkor tök igaz lenne, amit írsz. Csakhogy a Föld azért vonzza is õket!
Másrészt fõleg, hogy egy részük szétrobban kisbolygó/üstökös maradványa, így egy viszonylag kis térrészen van belõlük jócsomó, lásd augusztusi csillaghullási szezont.
Szal itt messze nem találomra, véletlenszerûen elszórva röpködnek ezek a dögök, már jó ideje kinéztek bennünket, csak eddig szerencsénk volt, hogy megúsztuk!😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#97
Azért az speciális. Nincs ott áradás ami felöltetné, vagy hóolvadás, tektonikus mozgás, stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#96
Ha az ismert világegyetemben találomra ráböksz egy pontra akkor 10^(-24) körüli az esély, hogy ott nem a nagy büdös semmi van. Rohadtul üres a világegyetem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#95
Köszi, ez kimaradt. Érdekes koncepció, ma is tanultam vmit.😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#94
"You have to accept what I call ‘morphing’ of the operational design to take advantage of what you learned from the
Forrás (ez esetben a CRV lett volna a személyzet modulja, amit a Venture Star a hátán vitt volna fel)
Lockheed Martin plans to build VentureStars that initially carry only cargo
and begin flights in 2005. Lockheed Martin is designing the VentureStar
primarily to meet the needs of commercial customers who want to launch
satellites. However, because much of Lockheed Martin’s VentureStar
projected revenues will come from servicing the International Space
Station, the company is exploring design modifications that would enable
the vehicles to carry four or five crewmembers.
Forrás
Így hirtelen most ennyi. 😊
Forrás (ez esetben a CRV lett volna a személyzet modulja, amit a Venture Star a hátán vitt volna fel)
Lockheed Martin plans to build VentureStars that initially carry only cargo
and begin flights in 2005. Lockheed Martin is designing the VentureStar
primarily to meet the needs of commercial customers who want to launch
satellites. However, because much of Lockheed Martin’s VentureStar
projected revenues will come from servicing the International Space
Station, the company is exploring design modifications that would enable
the vehicles to carry four or five crewmembers.
Forrás
Így hirtelen most ennyi. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#93
"Egy 50 vagy 250 méterese meteor lesöpör egy várost vagy megyét, de nagy krátert nem csinál... (Nem úgy, mint ennek.)"
Vicces amit írsz, tekintve, hogy az általad belinkelt képen ha jól sejtem az Arizonai meteor kráter látható, ami az általad említett tartományba esik, vagy talán még az alatt van, és úgy tünik még több tízezer év után is elég jól látható nyoma van...
Vicces amit írsz, tekintve, hogy az általad belinkelt képen ha jól sejtem az Arizonai meteor kráter látható, ami az általad említett tartományba esik, vagy talán még az alatt van, és úgy tünik még több tízezer év után is elég jól látható nyoma van...
#92
A raktérben lévõ modul lehetett volna egyben mentõkapszula is, ha úgy van megtervezve.
Sok szempontból egyszerûbben megoldható szvsz, mint a jelenlegi ûrrepülõ esetében.
Sok szempontból egyszerûbben megoldható szvsz, mint a jelenlegi ûrrepülõ esetében.
#91
Birom ezt a "kozmikus mértékben semmi" dumát.
Egyrészt kozmikus mértékben, a Föld vagy a Naprendszer pusztulása is semmi, szóval szinte bármirõl beszélhetünk galaxisnyi méretek alatt arra nyugodtan mondhatjuk, hogy "kozmikus mértékben semmi".
Másrészt meg a konkrét esetre vonatkozóan: 500 ezer km távolságra húzott el a meteorit a Földtõl.
Egy 500 ezer km sugarú kört nézve, mint céltáblát, amelyben a Föld keresztmetszetének területe a bullseye:
Az esélye, hogy az 500 ezer km-es körön belül ide csapódjon be a meteorit: 0.015%.
Erre mondhatja valak, hogy ez a valószinûség már elég jelentõs a következményeket tekintve, de ne feledjük el, hogy ez az eset azért vált ismertté, mert az átlagosnál jóval közelebb került a meteorit a Földhöz.
Egyrészt kozmikus mértékben, a Föld vagy a Naprendszer pusztulása is semmi, szóval szinte bármirõl beszélhetünk galaxisnyi méretek alatt arra nyugodtan mondhatjuk, hogy "kozmikus mértékben semmi".
Másrészt meg a konkrét esetre vonatkozóan: 500 ezer km távolságra húzott el a meteorit a Földtõl.
Egy 500 ezer km sugarú kört nézve, mint céltáblát, amelyben a Föld keresztmetszetének területe a bullseye:
Az esélye, hogy az 500 ezer km-es körön belül ide csapódjon be a meteorit: 0.015%.
Erre mondhatja valak, hogy ez a valószinûség már elég jelentõs a következményeket tekintve, de ne feledjük el, hogy ez az eset azért vált ismertté, mert az átlagosnál jóval közelebb került a meteorit a Földhöz.
#90
No offense, uraim, de hol lehet errõl olvasni? Én abszolút nem emlékszem, hogy valaha is szóba került volna egy human-rated verzió.
#89
Csatlakozom a cikket méltatókhoz és kíváncsian várom a folytatást.
Ezzel párhuzamosan érdekelnének az európai és az orosz jövõbeli tervek is.
Ezzel párhuzamosan érdekelnének az európai és az orosz jövõbeli tervek is.
#88
Adott esetben a raktérben elhelyezett modulban vihetett volna fel embereket a világûrbe.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#87
De-de. A személyszállítást a raktérben elhelyezett modullal oldották volna meg. Embereket pedig szállítani kell, s e feladatra nem célszerü egy másik szállítóeszközt fejleszteni/fenttartani.
#86
Odáig nem jutott a program, hogy az ilyen technikai problémákat vizsgálják, de végül is mi lett volna olyan nagy nehézség? A raktérajtókat lerobbantják, és a személyzetet tartalmazó modult egy rakétahajtómû eltávolítja a Venture Star testébõl, majd ejtõernyõvel talajt ér. Ha a modul megfelelõ kiképzésû, és esetleg hõvédõ pajzsot is kap, akkor akár melyik fázisban képes lehet megmenteni a személyzetet, sõt, akár a Venture Star nélkül is visszatérhetne a világûrbõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85
na! Lassan oda jutnak vissza, a sok nyirbálás, súlycsökkentés és lekicsinyítés után, hogy megint két ûrhajós fog ücsörögni egy 3 m3-es konzervdobozban.
#84
tiszta olyan mint az orbiterben a delta glider 😊 csak picit más hátul.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#83
Sehogy, mivel az nem emberes jármû lett volna.😊
#82
Kíváncsi lennék, hogy a VentureStar-nál, hogy oldották volna meg az utasok mentését, ha azok a raktérben ülnek egy modulban.
#81
Oké oké, ebben biztos pontosabb infoid vannak. Maradjunk képrepülõgépnél 😊
#80
Hidd el, elég alaposan körüljártam a témát. Mint a típusismertetõben írtam, az SR-71 nem lopakodó gép. Sose készült annak. 😊
Csak gondold végig. Miért kellene 25km-nél magasabban, a hangsebesség háromszorosával száguldoznia, ha nem is vennék észre? Hát azért, mert nem lopakodó, de ilyen teljesítményadatok mellett nem tudja semmi elfogni (még a MiG-25-nek sem igazán lett volna rá esélye).
Ha lopakodó gép lenne, akkor viszont nincs szükség a hatalmas sebességre és a nagy repülési magasságra...
Csak gondold végig. Miért kellene 25km-nél magasabban, a hangsebesség háromszorosával száguldoznia, ha nem is vennék észre? Hát azért, mert nem lopakodó, de ilyen teljesítményadatok mellett nem tudja semmi elfogni (még a MiG-25-nek sem igazán lett volna rá esélye).
Ha lopakodó gép lenne, akkor viszont nincs szükség a hatalmas sebességre és a nagy repülési magasságra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#79
". Bár majdnem mindenhol úgy említik, hogy a gép radarelnyelõ festéssel van ellátva, és a radarok számára nehezen érzékelhetõ (sõt, olyanra is vetemedtek már, hogy az SR-71-et nevezték az elsõ lopakodó gépnek), valójában még a civil FAA (Federal Aviation Administration - Szövetségi Légügyi Igazgatóság) radarjai is többszáz km távolságból észlelték a nagy magasságban,"
Én úgy hallottam róla mint az áttörés a lopakodó technikában. Illetve az elsõ kísérlet. Lehet inkább kémrepülõ, mint az U-2.
Off/2005-ben még nem olvastam sg-t ): /
Én úgy hallottam róla mint az áttörés a lopakodó technikában. Illetve az elsõ kísérlet. Lehet inkább kémrepülõ, mint az U-2.
Off/2005-ben még nem olvastam sg-t ): /
#78
Az SR-71 nem volt lopakodó, itt írkáltam anno róla. 😉
A DynaSoar-ról itt az SG-n is olvashattál már.
A DynaSoar-ról itt az SG-n is olvashattál már.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#77
Na ez az amirõl még nem hallottam :o
Nemsemmi. Itt megint az tükrözõdik, hogy egy kifinomultabb megoldást hagytak hátra a sietség, meg talán a pénz miatt is.
De akkoriban v.színûleg inkább az idõ, mint a pénz volt a gond.
Mondjuk az sr71 már a 70-es években elérte a 25km-es magasságot... De persze az "csak" egy lopakodó volt, nem úrhajó, de a lehetõség ott van.
Nemsemmi. Itt megint az tükrözõdik, hogy egy kifinomultabb megoldást hagytak hátra a sietség, meg talán a pénz miatt is.
De akkoriban v.színûleg inkább az idõ, mint a pénz volt a gond.
Mondjuk az sr71 már a 70-es években elérte a 25km-es magasságot... De persze az "csak" egy lopakodó volt, nem úrhajó, de a lehetõség ott van.
#76
hmhmhmhm. Érdekesen hangzik. Tényleg kiváncsi leszek arra a következõ cikkre 😊
Igen, most hogy mondod, tényleg így van, a Virginék épp hogy elérik a súlytalanság állapotát. Tehát az a technológia messze nem ugyan az, mint amire a Nasa jelenleg képes.
Az, hogy van rá kereslet az biztos. Cirka 2000-en jelentkeztek a Virgines utazásokra ha jól tudom.
És most nemrég lehetett olvasni, hogy feltûnt egy újabb cég, akik 10-ed áron adják az ûrutazást, mint a Virginesek. Igaz nekik még a tesztrepülésük is csak évek múlva lesz.
Persze mindenki a profitot nézi, csak azt nem látják, ha most egy kicsit elengednék azt a bankszámlát, akkor v.színû sikerülne olyan technológiát kidolgozni, amivel olcsóbban, és egyszerûbben lehetne mindezt megvalósítani.
Ezáltal tényleg beindulna az ûrturizmus, és olcsóbban sokkal többen fizetnének rá. Persze most is effelé haladnak, csak lassabban és nehézkesebben. Inkább gyorsan szeretnének profitálni, mint hosszútávon többet.
Aztán hogy mi lesz belõle azt nem tudom. Ugye volt az ûrhotel ötlete is... Hát arról is csak 2x hallottam az elmúlt pár évben, azóta nagy a csönd.
Remélem én még megélem az ûrturizmus virágzását 😊)
Igen, most hogy mondod, tényleg így van, a Virginék épp hogy elérik a súlytalanság állapotát. Tehát az a technológia messze nem ugyan az, mint amire a Nasa jelenleg képes.
Az, hogy van rá kereslet az biztos. Cirka 2000-en jelentkeztek a Virgines utazásokra ha jól tudom.
És most nemrég lehetett olvasni, hogy feltûnt egy újabb cég, akik 10-ed áron adják az ûrutazást, mint a Virginesek. Igaz nekik még a tesztrepülésük is csak évek múlva lesz.
Persze mindenki a profitot nézi, csak azt nem látják, ha most egy kicsit elengednék azt a bankszámlát, akkor v.színû sikerülne olyan technológiát kidolgozni, amivel olcsóbban, és egyszerûbben lehetne mindezt megvalósítani.
Ezáltal tényleg beindulna az ûrturizmus, és olcsóbban sokkal többen fizetnének rá. Persze most is effelé haladnak, csak lassabban és nehézkesebben. Inkább gyorsan szeretnének profitálni, mint hosszútávon többet.
Aztán hogy mi lesz belõle azt nem tudom. Ugye volt az ûrhotel ötlete is... Hát arról is csak 2x hallottam az elmúlt pár évben, azóta nagy a csönd.
Remélem én még megélem az ûrturizmus virágzását 😊)
#75
Nekem az egyik nagy meglepetés anno az volt, amikor kiderült, hogy az elsõ amerikai ûrhajós nem az apró Mercury kabinban jutott volna fel, hanem az X-20 / DynaSoar ûrrepülõgéppel...
Az USAF (és elõször a NASA is) úgy készült, hogy repülõgép-alapúan jut fel az ûrbe. De a szovjetek sikerei miatt sietniük kellett, tehát beáldozták az egyszerûbb, de könnyebben kivitelezhetõ kapszula-tipusú ûrhajó oltárán...
Az USAF (és elõször a NASA is) úgy készült, hogy repülõgép-alapúan jut fel az ûrbe. De a szovjetek sikerei miatt sietniük kellett, tehát beáldozták az egyszerûbb, de könnyebben kivitelezhetõ kapszula-tipusú ûrhajó oltárán...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#74
Két alternatív útvonal van jelenleg (ezekrõl is majd lesz kicsit bõvebben írva), az egyik a tisztán gazdasági/civil megétérülés. Ez a Virgin/Scaled Composites féle megközelítés például. Ám õk rövid távon csak ûrugrást csinálnak, a saját teljes értékû ûrhajó, amely már LEO pályára képes állni, még odébb van (óvatos hasracsapás - mondjuk 10 év). Itt a megtérülés a lényeg, az ûrhajónak olcsónak kell lennie, az üzemeltetésnek egyszerûnek kell lennie (újrafelhasználhatóság, kis karbantartásigény, egyszerû földi kiszolgálás, stb.), és kell, hogy igény legyen rá.
A másik lehetõség hogy civil cég állami megrendelésekre hajt, de külön utakon. Ilyen a SpaceX cég vagy az Orbital. Õk is óvatosan tervezgetnek saját ûrhajót, de a ceh legalább egy részét az állam (ez esetben a NASA) fizeti majd. Az egyik felvetés éppen az lenne, hogy az Orion nem fog igazán az ISS-re mászkálni, hanem dedikáltan a Hold és majd a Mars utazás lesz a profilja, az ISS-re pedig a SpaceX vagy az Orion saját civil ûrhajója megy majd, amit a NASA bérel/fizet. Ez persze jelenleg a valószínûtlenebb forgatókönyek közé tartozik, de ha biztonságosan, és fõleg olcsóan képesek lesznek valóban erre, akkor még akár ez is megeshet...
A másik lehetõség hogy civil cég állami megrendelésekre hajt, de külön utakon. Ilyen a SpaceX cég vagy az Orbital. Õk is óvatosan tervezgetnek saját ûrhajót, de a ceh legalább egy részét az állam (ez esetben a NASA) fizeti majd. Az egyik felvetés éppen az lenne, hogy az Orion nem fog igazán az ISS-re mászkálni, hanem dedikáltan a Hold és majd a Mars utazás lesz a profilja, az ISS-re pedig a SpaceX vagy az Orion saját civil ûrhajója megy majd, amit a NASA bérel/fizet. Ez persze jelenleg a valószínûtlenebb forgatókönyek közé tartozik, de ha biztonságosan, és fõleg olcsóan képesek lesznek valóban erre, akkor még akár ez is megeshet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#73
Cifu cikkeinél nem kell. 3 modat elolvasása után teljesen nyilvánvaló hogy ki írta, a téma alapján és fõleg a stílus után.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
Off / most komolyan, ti szoktátok nézni, hogy ki írja a cikket?😛 Az elmúlt pár hónapi én észre se vettem, hogy hol van ez feltüntetve 😛
Bár tény, hogy ezentúl figyelni fogom 😊 /
Bár tény, hogy ezentúl figyelni fogom 😊 /
Oldal 1 / 3Következő →