XXI. századi űrverseny

Én egyébként nagyon sajnálom ezt a helyzetet...
Végülis a NASA-nál vannak a legjobb tudósok, kutatók, mérnönök a világon.
Elõdeiket is beleértve már több, mint 50 éve ezt csinálják... Nem kis tapasztalat lehet a hátuk mögött.
És mégis mivel kell a legjobban megküzdeni? A pénzzel...
Egy 2005-ös cikk : "Az iraki ingovány címmel kiadott tanulmány szerint az iraki háború költségei elérik az 5,6 milliárd dollárt havonta."
Vagy 3 havi háborúval egy éves NASA költségvetést basznak el, csak hogy gyilkolhassanak...

Elõször is, köszönet a jól megfogalmazott és részletgazdag cikkért.
A NASA vezetést nem feltétlen lehet hibáztatni azért, ha esetleg úgy tûnne, hogy túl konzervatív megközelítést alkalmaz mostanában. Rájuk is nagy nyomás helyezkedik a politikai vezetés felõl, kiváltképp a Bush adminisztráció 2004-es tervezete miatt, amiben ambiciózus tervek és elgondolkodások szerepelnek, de ezek sajnos nem párosultak eddig a megfelelõ anyagi háttérrel, sõt a politika se okvetlen támogatja azt. Ezek hiányában és az ezen a területen szûkösnek számító határidõkkel, nem is csoda a NASA hozzáállása, mivel nem merik megkockáztatni, hogy az esetlegessen nem eléggé kiforrott, tesztelt technológiák miatt, az új rendszer balesetett szenvedjen emberekkel a fedélzetén. A tesztelésekhez pedig ismét csak pénz kell, ami jelenleg nem áll korlátlanul a rendelkezésükre.
Az erõforrás kérdéssel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy a NASA feladatai közé nem csak az ûrrepülések tartoznak, illetve a bolygóközi küldetések. A 2009-es költségvetési évre elõirányzott mintegy 17.6 milliárd $-bõl, mindössze 5.7 milliárd $ jut közvetlenül az ûrrepülésekre, amibe beletartozik az ISS-re fordított összeg is. A maradék 12 milliárdot minden egyéb tevékenységre jut, ilyenek a mûholdas földi megfigyelések (meteorológiai, légköri megfigyelõ, stb), a felderítõ szondák fejlesztése, gyártása és vezérlése, valamint a kutatás. E mellé hozzávéve azt, hogy évrõl évre a kért forrásoknál kevesebbel kell gazdálkodnia a NASA-nak (ebben az évben közel 1 milliárd $-al kevesebbõl), már érthetõ a lassú fejlõdés, ami az emberes ûrrepüléseket illeti. Sajnos ez a terület természetébõl fakadóan hihetetlenül erõforrás igényes, mind anyagi, mind szellemi/emberi téren.
Az ARES család lehet nem lesz a tökéletes eszköz az alacsony orbitális pályára jutáshoz, vagy esetleges holdutazáshoz, de ez mégis több, mint amennyit ezen a téren a NASA 1973-óta képes volt felmutatni. 10-15 év múlva esetleg lesz olyan hajtómû, ami fele ekkora súllyal képes lesz kiadni ugyan azt a tolóerõt, de addig se lehet a kertben ücsörögve az eget bámulni.
Mindenképpen a NASA nehéz 10-15 év elé néz. Feladatai sokkal jobban bõvülnek, mint az arra fordítható erõforrások és ebbe még nincs is belekalkulálva a holnapi nap folyamán beinduló új, Obama adminisztráció elképzelései, tervei.
Annyi sejthetõ, hogy ha az Egyesült Államok gazdasági recesszióját, adócsökkentéssel és állami pénzekkel próbálják ellensúlyozni, az valószínûleg, megfog látszani az 2010 költségvetési évben a NASA-nal is.

Szal statisztikailag nemtom menyi esélye van, de tény, hogy van 20-30 ezer aszetroida, amik megfigyelésekkel igazolva keresztezik a Föld pályáját. Viszont ebbõl csak 769-et tudnak megfigyelni, mert ennyire van pénz.
De azt se szabad elfelejteni, hogy a lottó 5-öst is megnyeri valaki...

Így van. Valójában a 70-es évek óta foglalkoznak vele érdemben, mivel addig "fel se fogták" a dolog súlyos lehetõségét.
A hólivúdi filmek meg rádöbbentették õket arra, hogy mivan ha netán mégis bekövetkezik a dolog, vajon mit tennének...

Nemtom mennyire vagy jártas a témában, én 1 éve írtam egy 22 oldalas cikket, miben egy pár oldal ezzel a témával foglalkozik, így utánna jártam pár adatnak és ténynek az aszteroidákkal kapcsolatban. Számomra is meglepõ és érdekes volt 😊
Na most, a helyzet az, hogy durván 20-30.000 kisebb nagyobb olyan aszteroida kering a Naprendszerben ami keresztezi a Föld pályáját.
Ami azt jelenti, hogy minden keringési ciklusban legalább egyszer áthalad azon a vonalon, ahol a mi Földünk is.
2008 januárban, egy 250 méteres aszteroida húzott el 500 ezer km-re a Földtõl.
Mondanom se kell, hogy ez kozmikus mértékben szinte semmi.
A poén a dologban, hogy 2007 októberében fedezték fel. Vagyis október, november, december lett volna rá, hogy kitaláljanak valamit, ha ez mégis felén veszi az irányt.
Persze egy 250m-es kavicstól még nem halnánk ki, viszont ha egy városba csapódik, akkor elég durva pusztítást végezne.
Bár a NASA jelenleg is figyelemmel kíséri az 1km-nél nagyobb aszteroidák egy részét. Viszont ez össz-vissz 769 darabot jelent. Többre nincsen pénz. Így a többivel nem tudnak mit kezdeni, a kisebb darabok megfigyelésére pedig esély sincsen.
Erre lett volna megoldás, egy infra ûrtávcsõ ami egymaga elvégezte volna az összes munkát, durván 1,1 milliárdba került volna. Viszont leszavazták mert túl drága...
Ezen kívül volt a saját megjegyzésem, hogy a 2006-os adatok szerint a JSF kifejlesztése 40milliárd dollárba került.
Szal ez a helyzet, ezek a tények, ezek történtek, történnek.
Ez alapján mindenki eldöntheti, hogy van-e reális veszély, vagy ne is foglalkozzunk vele.

Azert az X sorozat tervei nem vesztek el. Most mar tudjuk, hogy egyaltalan lehet es hogyan kell aerospike hajtomuvet epiteni. Tudjuk, hogy erdemesebb femotvozetbol kesziteni az uzemanyagtartalyt (meg erdemesebb aluminium alapu keramiabol). Tudjuk, hogy milyen profil kell egy urrepulogepnek, ha a kisszogu visszaterest celozzuk be. Tudjuk, hogy kevesebb uzemanyag kell az emeloszarnyas megoldasoknak (ssto urrepulo) es ezert kisebbre lehet oket epiteni. Tudjuk, hogy jelenleg a legolcsobban uzemeltetheto es elkeszitheto raketahajtomu a szenhidrogen-oxigen alapu (orosz rendszer). Ezek utan a privat szektorbol barki epithet urrepuloket, barmelyik allam vagy szervezet szamara, akar tisztan uzleti celbol is. A versenyt mar kiirtak...

Jó cikk , köszönöm.

Engem az érdekelne, hogy az új vezetés , ha lesz ( Obama által ugye ) megint milyen visszaesések várhatok =/ . Eztis azt is szépen lefújják a gazdasági világválságra hivatkozva , tolják és tolják egyre "kijebb" a dátumokat .... =(
itt ott lefaragnak a költségvetésbõl....
De ne legyen igazam.

Érdekes, hogy csak azóta aggódnak annyira az aszeroidák miatt, mióta Hollywood sok filmet csinált errõl. Statisztikailag nézva annyira kicsi az esélye egy ilyen katasztrófának, hogy sajnálják rá a pénzt. Ha még észre is vennénk valamit mit tundnánk ma ellene tenni?

Egyetértek. A dolog jelenleg nem a fehérköpenyes bácsikon múlik, hanem sokkal inkább az állambácsin. Õ pedig jobban szeret a játszótéren minél több játékot birtokolni, ahelyett, hogy tanulna.

Mert az emberi természet nehezen változik. Azért az evolúciós játékszabályok mûködnek csak más köntösban.

Kiváncsi leszek a következõ cikkre, a várható fejlesztésekrõl.
Annyi új elgondolást és tervet hallani az elmúlt 5-10 évben...
Egyik se lett eléggé sikeres? Vagy arra se volt pénz ? =/

Így nyugiban végigolvasva a cikket két dolog merült fel bennem.
Az egy, hogy basztottnagyok ezek a hordozók...
Ha jól saccolom akkor kb 120 méter magas az Ares V. Az 4x akkora mint egy átlagos itthoni 10 emeletes panelház... Az elég meredek 😊
A másik, hogy iszonyú lassan és vontatottan mennek a dolog...
Ahhoz képest, hogy anno egy évtized alatt eljutottak a Holdra... Jó persze annak már az alapjai megvoltak, de hát azok most is megvannak.
Szal szerintem nagyon látszik, hogy nem kapnak elég pénzt. Mindenhol spórolni ahol tudnak... Így nem lehet igazán nagy dolgokat elérni.

Egyértelmû, hogy a 60-as 70-es években meg kellett verni az oroszokat.
Ezért nem volt pénzbeli limit. Az egész ország érdeke volt, hogy a NASA, amit voltaképp "csak azért" alapítottak, hogy megverjék az oroszokat az ûrversenyben.
A történelembõl is látszik, hogy miután széthullott a Szovjetunió az ûrprogramok is visszaestek, és onnantól a lényeg a spórolás lett.
Abból is látszik, hogy egy múltkori sg-s cikket idézve 1,1 milliárd $-ért elkészíthetett és fellõhetett volna a NASA egy olyan mûholdat, ami 99%-ig felderíti és nyomonköveti az összes a Földre veszélyes aszteriodát. Mivel jelenleg a Földrõl csak elenyészó hányadát tudják megfigyelni.
A lényeg a lényeg, a kormányzat ezt elutasította mert költséges. Ezzel szemben, abban az évben 40milliárd dollárt költöttek a JSF újgenerációs vadászgép kifejlesztésére... Szal ennyit a spórolásról.
Én is egyetértek abban, ha a sok háborúra költött milliárdokat ûrkutatás - fejlesztésbe ölnék, már rég nem itt tartanánk, ahol ma =/

Szerintem kb 20 év múlva megtudjuk, hogy hol is tart az amcsi katonai ûrrepülés jelenleg.

Másrészt tartok tõle, hogy az az eszement gazdaság-politikia, dereguláció, meg privatizáció, meg kiszervezés, meg akármi, ami a Világon mindenhol tapasztalható a hidegháború vége óta, az amcsiknál is rendesen leamortizálta a védelmi képességeket, és az ehhez kapcsolódó kutatást is.

Szal, igen az állam bizonyos dolgokat marha drágán csinál, csak ezek olyan dolgok, amiket nem lehet olcsón csinálni. De ha nem csináljuk, akkor hosszabbtávon még többe kerül a társadalomnak.

Jó kis cikk lett!😉))

Jól jött az info is, hogy hol tart is éppen az Ares fejlesztése.

szine minden jelentõsebb fejlesztés hátterében a katonai erõfölényhez jutás áll(t).

Szép munka Cifu. Számos olyan infó van a cikkedben, ami az eddigi magyar írásokban nem szerepelt, ezért ezer köszönet és örök hála.

Grat Cifu, jó cikk! <#eljen> (mint mindig 😉 Várjuk a folytatást!

Én annyira nem értem, miért kell elvetni minden épkézláb ötletet. Csak nem példát vettek a magyar innovációk (nem) támogatásának rendszerérõl? De viccet félre téve, ha a hadsereg így is úgy is fejleszti az X szériát, és a NASA mancsocskája is belelóg, nem lett volan hatékonyabb eleve azt fejleszteni, mégha talán rövid távon drágábbnak és bonyolultabbnak is tûnik (mire odajutnak ezek a rendszerek, hogy mûködnek, addig ezek is meghaladják majd azok bonyolultságát és költségei jócskán)?!!!

Biztosra veszem hogy akkoriban a pénz nem számitott.
De azért azt is gyanitom hogy akkoriban könnyebb volt nagy újdonságokkal elõállni lévén az egész terület szinte ismeretlennek számított.

Ha az emberiség összefogott volna és a fegyverekre kidobott sokmilliárdot erre költötte volna, már rég nem itt lennénk. Nyomorult emberiség inkább egymást irtja mint fejlõdne.
<#falbav>

60-as években mintha "kicsit" nagyobb tempóban fejlõdött volna az ûrkutatás, mint most. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi volt akkoriban a NASA költségvetés a mostani 15-17 milliárd dollárhoz képest. Van egy olyan tippem, hogy több<#szomoru1>

BTW érdekes cikk!