XXI. századi űrverseny
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
"De az szerintem tény, hogyha nem "kapcsolódik be" a fejlesztésbe a hadsereg, akkor még jónéhány évet lehetett volna várni egy mûködõ ipari energia elõállítására képes reaktorra."
Ezt nem tudom, errõl nincsenek hitelesnek nevezhetõ forrásaim.
Viszont azt tudom, hogy a maghasadást lehetõségét, már az 1900-as évek elején felfedezték, és a 2 háború között végeztek kísérleteket vele.
Aztán a tényleges megvalósítást lehet, hogy a katonaság pénzelte, nemtudom.
Aztán csak, hogy a témánál maradjunk, azt viszont tudom, hogy már a 60-as években atomrobbanással meghajtott ûrhajókat terveztek 😊)
Ez az Orion Project, amirõl elõször a Carl Sagan a Cosmos c. tudományos dok. filmjében hallottam 😊
Elképesztõ milyen elképzelések voltak már 50 évvel ezelõtt is. És konkrét tervrajzok is készültek, egyedül az volt a gond, hogy minden anyagi forrást felemésztett volna akkoriban. De szerintem felettébb érdekes!
Ezt nem tudom, errõl nincsenek hitelesnek nevezhetõ forrásaim.
Viszont azt tudom, hogy a maghasadást lehetõségét, már az 1900-as évek elején felfedezték, és a 2 háború között végeztek kísérleteket vele.
Aztán a tényleges megvalósítást lehet, hogy a katonaság pénzelte, nemtudom.
Aztán csak, hogy a témánál maradjunk, azt viszont tudom, hogy már a 60-as években atomrobbanással meghajtott ûrhajókat terveztek 😊)
Ez az Orion Project, amirõl elõször a Carl Sagan a Cosmos c. tudományos dok. filmjében hallottam 😊
Elképesztõ milyen elképzelések voltak már 50 évvel ezelõtt is. És konkrét tervrajzok is készültek, egyedül az volt a gond, hogy minden anyagi forrást felemésztett volna akkoriban. De szerintem felettébb érdekes!
#70
Cifu mindig ilyen precíz. Ha õ cikke jelenik meg vagy csak hosszú posztot ír a HT topikba az félig ünnepnap. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
"Nem, valójában arra gondoltam, hogy a tudósok legelején arra alapoztak, hogy a maghasadással járó energiával áramot is lehetne termelni."
És én nem is állítottam az ellenkezõjét. De az szerintem tény, hogyha nem "kapcsolódik be" a fejlesztésbe a hadsereg, akkor még jónéhány évet lehetett volna várni egy mûködõ ipari energia elõállítására képes reaktorra.
És én nem is állítottam az ellenkezõjét. De az szerintem tény, hogyha nem "kapcsolódik be" a fejlesztésbe a hadsereg, akkor még jónéhány évet lehetett volna várni egy mûködõ ipari energia elõállítására képes reaktorra.
#68
Nem mondtam, hogy csak a háborúk alatt. Igen azt is említettem, de késõbb inkább már úgy hivatkoztam rá, mint fegyverfejlesztés(hisz az háborús, békés és a kettõ közti állapotban is folyik).
#67
Legyen ez a cikk etalon a további SG tartalmakra nézve.<#eljen> Vagy túl magasra helyezem a mércét? Mindenesetre kíváncsian várom a folytatást.
#66
Na hát ez az. A hitelezõk sosem látnak a távoli jövõbe és persze nem is a hosszútávú haszon érdekli. Így szerintem a legtöbbnek igen maradi a gondolkodása.
Én mondjuk valami alternatív hajtásra gondoltam.
Sok-sok évvel ezelõtt láttam egy kis bemutató filmet valami lézeres meghajtásról.
Volt egy fém csészealj szerûség. Amit lézerimpulzusok vittek függõlegesen a levegõbe. Kicsinyített modellen ki is próbálták és elvileg mûködött. Persze nagyban már más kérdés. Gondolom akkor ez is eltûnt a süllyesztõben.
Ott van még a Virgin Group vele az élen. Ha sikerül bizniszt csinálniuk az ûrutazásból akkor talán az majd beindítja a gépezetet.
De szerintem amíg a támogatók és profitra várok mindig a legbiztosabb megoldásokra mennek, addig sosem lesz igazán nagy elõrelépés.
Én mondjuk valami alternatív hajtásra gondoltam.
Sok-sok évvel ezelõtt láttam egy kis bemutató filmet valami lézeres meghajtásról.
Volt egy fém csészealj szerûség. Amit lézerimpulzusok vittek függõlegesen a levegõbe. Kicsinyített modellen ki is próbálták és elvileg mûködött. Persze nagyban már más kérdés. Gondolom akkor ez is eltûnt a süllyesztõben.
Ott van még a Virgin Group vele az élen. Ha sikerül bizniszt csinálniuk az ûrutazásból akkor talán az majd beindítja a gépezetet.
De szerintem amíg a támogatók és profitra várok mindig a legbiztosabb megoldásokra mennek, addig sosem lesz igazán nagy elõrelépés.
#65
Nem, valójában arra gondoltam, hogy a tudósok legelején arra alapoztak, hogy a maghasadással járó energiával áramot is lehetne termelni.
Aztán utánna jött a ráébredés, hogy hoppá ha ezt nem is akarjuk szabályozni akkor mekkorát pukkan.
A lényeg a lényeg, a maghasadással felhasználásával kapcsolatban az elsõ gondolat nem a tömeggyilkosság volt.
És egyet értek Nexus 2. pontjával.
A Japános soha se adták volna fõl. Az amcsik választhattak egy hosszadalmas kegyetlen megszállás és az atom bomba közül. Több száz ezres katonai veszteséggel számoltak. Így a bomba sok sok amerikai katona mentette meg.
Aztán utánna jött a ráébredés, hogy hoppá ha ezt nem is akarjuk szabályozni akkor mekkorát pukkan.
A lényeg a lényeg, a maghasadással felhasználásával kapcsolatban az elsõ gondolat nem a tömeggyilkosság volt.
És egyet értek Nexus 2. pontjával.
A Japános soha se adták volna fõl. Az amcsik választhattak egy hosszadalmas kegyetlen megszállás és az atom bomba közül. Több száz ezres katonai veszteséggel számoltak. Így a bomba sok sok amerikai katona mentette meg.
#64
pláne, hogy a méteres hullámhosszú radarok elég jól látják õket
Ez folyamatosan szent meggyõzõdéssel sokan hangoztatják, csak a mértékére lennék kíváncsi. Csak van egy kis bökkenõ. Az 4. gen. gépek ezeket meg viszonylag könnyedén taccsra teszik és ezek õsrégi rendszerek alapvetõen...
Ez folyamatosan szent meggyõzõdéssel sokan hangoztatják, csak a mértékére lennék kíváncsi. Csak van egy kis bökkenõ. Az 4. gen. gépek ezeket meg viszonylag könnyedén taccsra teszik és ezek õsrégi rendszerek alapvetõen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
Arra igen. Csak lusta vagyok gépelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62
Jól jött az info is, hogy hol tart is éppen az Ares fejlesztése.
Azt követni rém nehéz. Amióta megírtam a cikket, már kiderült, hogy az Ares V. hajtómûvei túl közel vannak egymáshoz, és egymást fûtik, így most újra elõvették azt a lehetõséget, hogy egyszer használatos SSME hajtómûvekre térnek át (az SSME esetén a fúvócsõben üzemanyag kering, itt melegítik fel, és ezzel hûtik le a fúvócsövet, az RS-68-as nem alkalmaz ilyen megoldást, többek között ezért is egyszerûbb és olcsóbb), illetve ott van az a lehetõség, hogy az RS-68-asokat egymástól távolabbra helyezik el egy kereten.
Azt követni rém nehéz. Amióta megírtam a cikket, már kiderült, hogy az Ares V. hajtómûvei túl közel vannak egymáshoz, és egymást fûtik, így most újra elõvették azt a lehetõséget, hogy egyszer használatos SSME hajtómûvekre térnek át (az SSME esetén a fúvócsõben üzemanyag kering, itt melegítik fel, és ezzel hûtik le a fúvócsövet, az RS-68-as nem alkalmaz ilyen megoldást, többek között ezért is egyszerûbb és olcsóbb), illetve ott van az a lehetõség, hogy az RS-68-asokat egymástól távolabbra helyezik el egy kereten.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61
Annyi új elgondolást és tervet hallani az elmúlt 5-10 évben...
Egyik se lett eléggé sikeres? Vagy arra se volt pénz ? =/
Tervek folyamatosan születnek, a kérdés mindig az, hogy melyik kap állami támogatást/megrendelést. Ezek hiányában viszont senki sem szándékozik gigászi összegeket áldozni egy olyan rendszerbe, amely nem biztos, hogy vissza lesz képes hozni az árát (pénzügyi megtérülés). Az X-33 például (szerintem) a jobb megoldások közé tartozott volna, a nehézségek, amik felléptek, általánosnak tekinthetõek, a mostani Ares-Orion páros is már számtalan áttervezésen van túl. A lényeg, hogy aki adja a pénzt, az lásson benne fantáziát. Ha nem lát, nem lesz életképes a megoldás...
Egyik se lett eléggé sikeres? Vagy arra se volt pénz ? =/
Tervek folyamatosan születnek, a kérdés mindig az, hogy melyik kap állami támogatást/megrendelést. Ezek hiányában viszont senki sem szándékozik gigászi összegeket áldozni egy olyan rendszerbe, amely nem biztos, hogy vissza lesz képes hozni az árát (pénzügyi megtérülés). Az X-33 például (szerintem) a jobb megoldások közé tartozott volna, a nehézségek, amik felléptek, általánosnak tekinthetõek, a mostani Ares-Orion páros is már számtalan áttervezésen van túl. A lényeg, hogy aki adja a pénzt, az lásson benne fantáziát. Ha nem lát, nem lesz életképes a megoldás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60
Na ja. A fegyverkezési verseny alapvetõen egy kõ, papír, olló játék, ezért
kb ugyan azt mondtuk szerintem.
Amúgy valszeg a Tu-22M repülõgépre gondolsz, ami alapvetõen új volt az eredeti Tu-22-höz képest és csak a fegyverzet korlátozási tárgyalások miatt kapta ugyan azt a kódot. Sebességében, hatótávolságban, sárkányszerkezetben, fedélzeti rendszerekben alapvetõen eltért az elõdtípustól ami az 50-es, 60-as évek gyermeke volt.
Amúgy, ha az atom alkalmazása politikailag elfogadható lenne, és nem kéne félni az eszkalációtól (gyak attól, hogy a vesztes fél elpusztítja Világot, ha már nem gyõzhet), nem igazán jutna eszébe a kormányoknak hagyományos fegyverzet precíziós célba juttatására alkalmas roppant drága technológiájú lopakodókkal veszõdni (pláne, hogy a méteres hullámhosszú radarok elég jól látják õket). És ilyen szempontból tényleg olcsó lehet az atom, lásd olyan viszonylag kis és a saját választóikkal kevesebbet bajlódó országok fegyverkezése, mint Pakisztán, Irán, É-Korea.
kb ugyan azt mondtuk szerintem.
Amúgy valszeg a Tu-22M repülõgépre gondolsz, ami alapvetõen új volt az eredeti Tu-22-höz képest és csak a fegyverzet korlátozási tárgyalások miatt kapta ugyan azt a kódot. Sebességében, hatótávolságban, sárkányszerkezetben, fedélzeti rendszerekben alapvetõen eltért az elõdtípustól ami az 50-es, 60-as évek gyermeke volt.
Amúgy, ha az atom alkalmazása politikailag elfogadható lenne, és nem kéne félni az eszkalációtól (gyak attól, hogy a vesztes fél elpusztítja Világot, ha már nem gyõzhet), nem igazán jutna eszébe a kormányoknak hagyományos fegyverzet precíziós célba juttatására alkalmas roppant drága technológiájú lopakodókkal veszõdni (pláne, hogy a méteres hullámhosszú radarok elég jól látják õket). És ilyen szempontból tényleg olcsó lehet az atom, lásd olyan viszonylag kis és a saját választóikkal kevesebbet bajlódó országok fegyverkezése, mint Pakisztán, Irán, É-Korea.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#59
A 3. ponttal nem értek egyet. Nem abba pusztult bele. Illetve nem csak abba. A több tízezenyi harckocsi, BMP és repcsi rendszerben tartása iszonyatos pénzt emésztett fel fõleg, hogy elavultak voltak és ez nem volt szempont egyetlen gép tervezésénel sem. Már a Szu-27 és MiG-29 rendszerbeállítása sem ment rendesen. A Tu-22 gép is a hetvenes évek gyermeke volt, de teljesen csak 1980-as évek legvégére készült el.
Akkor lássuk. 10 évig az alábbi dolgok mentek párhutzamosan.
S-300 és Buk rendszerbe állítása. MiG-29, Szu-27, MiG-31, Tu-22M és Tu-160 programok. Emelett épültek a Kirov cirkálók, A Kuzenyecov (gyakorlatilag ez is bedõlt...), 6 Typhoon hordozó és Delta IV vége. És ezek még csak a legnagyobbak voltak. És ekkor jött az SDI. Ehhez képest az atomfegyerek olcsók voltak. Egy Miniutmen III rakéta silóstól kb. annyi sem volt, mint egy 4. generációs kéthajtõmûves vadászgép ára.
Az atomerõ, ha romboló képességre vetítjük filléres eszköz. Egy párszázezrbe kerülõ robbanófej 200kT hatóerõt képvisel. Számold ki, hogy mennyi ez hagyományos bombában és mennyi hordozóezköz kéne hozzá.
Akkor lássuk. 10 évig az alábbi dolgok mentek párhutzamosan.
S-300 és Buk rendszerbe állítása. MiG-29, Szu-27, MiG-31, Tu-22M és Tu-160 programok. Emelett épültek a Kirov cirkálók, A Kuzenyecov (gyakorlatilag ez is bedõlt...), 6 Typhoon hordozó és Delta IV vége. És ezek még csak a legnagyobbak voltak. És ekkor jött az SDI. Ehhez képest az atomfegyerek olcsók voltak. Egy Miniutmen III rakéta silóstól kb. annyi sem volt, mint egy 4. generációs kéthajtõmûves vadászgép ára.
Az atomerõ, ha romboló képességre vetítjük filléres eszköz. Egy párszázezrbe kerülõ robbanófej 200kT hatóerõt képvisel. Számold ki, hogy mennyi ez hagyományos bombában és mennyi hordozóezköz kéne hozzá.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
Összekapcsolva a zatomot az én gondolatmenetemmel.
Azért az amcsik végül is nem az atombombának köszönhetõen nyerték meg a II.világháborút. Viszont 2-3 dologban nagyon fontos volt, fõleg az utána következõ idõszak szempontjából.
1. A japánok azért nagy valószínûleg ennek hatására is döntöttek a kapituláció mellett, bár nemzeti önérzetbõl ezt soxor tagadják. Így nem kellett beáldozni néhány százezer amerikai katonát a szigetország elfoglalásakor. Pláne, hogy õk soha nem voltak jók a megszállás mûfajban.
2. Sztálin nem gyalogolt végig lendületbõl Európán. Hiszen pl. õ azért elõbb tudott a Bombáról, mint az azt ledobó Truman elnök!
3. Az atom a világ legköltségesebb fegyvere, nem kis mértékben járult hozzá a Szovjetunió gazdasági csõdjéhez.
Azért az amcsik végül is nem az atombombának köszönhetõen nyerték meg a II.világháborút. Viszont 2-3 dologban nagyon fontos volt, fõleg az utána következõ idõszak szempontjából.
1. A japánok azért nagy valószínûleg ennek hatására is döntöttek a kapituláció mellett, bár nemzeti önérzetbõl ezt soxor tagadják. Így nem kellett beáldozni néhány százezer amerikai katonát a szigetország elfoglalásakor. Pláne, hogy õk soha nem voltak jók a megszállás mûfajban.
2. Sztálin nem gyalogolt végig lendületbõl Európán. Hiszen pl. õ azért elõbb tudott a Bombáról, mint az azt ledobó Truman elnök!
3. Az atom a világ legköltségesebb fegyvere, nem kis mértékben járult hozzá a Szovjetunió gazdasági csõdjéhez.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#57
Nagyrészt az USA pénzeli, de techológiáért cserébe más is beszállt. A gond az, hogy valami borult az egyezségben, a haszon kisebb volt a vártnál ezért több ország kihátrált belõle fõleg, hogy még elsõ vonalas NATO tagállamok is lehet, hogy csak degradált verziókat kaphatnak gyengébb stealth képességgel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#56
Sok ország vesz részt az F-35 programban, de nem mindenki kapja meg még ezek közül sem a full dokumentációt, ebbõl is volt már veszekedés.
Az angolok csinálják pl a STOVL változathoz a függõleges emelõ csõlégcsavart, vagy hogyhíjják.
Másrészt háború, vagy béke?
Szerintem a legjobban a hidegháború, a fegyverkezési verseny fejleszti a technológiát. Mert nincs lekötve, hogy az ország olyan fegyvereket termeljen, amit nap mint nap elhasználnak a harctéren. Lásd pl a Vietnámi, vagy a jelenlegi Iraki konfliktus hatására is hány elõremutató projektet töröltek. Nem kell a rendszerek között folyamatos átmenetet biztosítani. Forradalmi ugrásokat lehet bevezetni, amik esetleg csak évtizedek alatt forrják ki magukat. Ilyenre háborúban nincs idõ. Amibõl 1-2 év alatt nem lesz bevethetõ fegyver, azt tovább csúsztatják, lásd a németek sugárhajtású vadászgépeit, atombombáját, és egyéb csodafegyvereit. 1942-körül pl. Hitler leállított szinte minden nagyobb volumenû katonai projektet, hiszen az Európai háború a vége felé közeledett.
Az angolok csinálják pl a STOVL változathoz a függõleges emelõ csõlégcsavart, vagy hogyhíjják.
Másrészt háború, vagy béke?
Szerintem a legjobban a hidegháború, a fegyverkezési verseny fejleszti a technológiát. Mert nincs lekötve, hogy az ország olyan fegyvereket termeljen, amit nap mint nap elhasználnak a harctéren. Lásd pl a Vietnámi, vagy a jelenlegi Iraki konfliktus hatására is hány elõremutató projektet töröltek. Nem kell a rendszerek között folyamatos átmenetet biztosítani. Forradalmi ugrásokat lehet bevezetni, amik esetleg csak évtizedek alatt forrják ki magukat. Ilyenre háborúban nincs idõ. Amibõl 1-2 év alatt nem lesz bevethetõ fegyver, azt tovább csúsztatják, lásd a németek sugárhajtású vadászgépeit, atombombáját, és egyéb csodafegyvereit. 1942-körül pl. Hitler leállított szinte minden nagyobb volumenû katonai projektet, hiszen az Európai háború a vége felé közeledett.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Az atombombás dolog egy baszottnagy tévhit. Elõbb találták fel az atomreaktort, illetve az azt lehetõvé tevõ reakciókat, és csak abból utánna magát a bombát.
Mert a reaktor kellett bombához plutóniumot gyártani. Ergo hibás a gondolatmeneted. Csak azért fejlesztették ki, hogy plutóniumot gyártson. A radiokatív bomblás hõjét csak kiereszetteték víz keringetésével a szabadba...
Mert a reaktor kellett bombához plutóniumot gyártani. Ergo hibás a gondolatmeneted. Csak azért fejlesztették ki, hogy plutóniumot gyártson. A radiokatív bomblás hõjét csak kiereszetteték víz keringetésével a szabadba...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
Vagy inkább fogalmazzunk úgy. Az a pénz amit fegyverkezésre költenek áttételesen nagyon komolyan elõrehozza a civil fejlesztést és csökkenti a költségeket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53
Mondtam én egy szóval is, hogy az atombomba elõbb volt, mint a reaktort?
Azért írtam így, mert ABC rend szerint a "B" jön elõbb, így atombomba-reaktor.
A 2 között egyebként is nagyjából annyi a különbség, hogy a bombánál nem szabályozzák a folyamatokat.
Magukat az alapokat a német tudósok még jóval a Los Alamosban kifejlesztett bomba(a tudósok tetemes része itt is európai volt) elõtt kidolgozták. Azonban a gyakorlati alkalmaázig csak a 2. világháborúban jutottak el. A Mannhattan-Projektbe rengeteg pénzt ölt az USA. Ipari használatra is alkalmas reaktorokat max ez után csinálhattak. Szóval nem hiszem, hogy az atombomba-reaktor nem sorolható ebbe a témába.
A JSF esetében én is inkább Molnibalage szaktudására támaszkodnék, viszont abban szinte teljesen (99%<#vigyor>) biztos vagyok, hogy nemzetközi programról van szó. A pontos részleteket nem tudom, de legalább pénzügyi téren több ország is támogatja a programot.
Az F-22-t ellentétben csak az USA pénzelte és ezt a típust nem is nagyon hajlandók eladni(bár a drága fejlesztés miatt már egy ideje fontolgatják ezt a megoldást).
Azért írtam így, mert ABC rend szerint a "B" jön elõbb, így atombomba-reaktor.
A 2 között egyebként is nagyjából annyi a különbség, hogy a bombánál nem szabályozzák a folyamatokat.
Magukat az alapokat a német tudósok még jóval a Los Alamosban kifejlesztett bomba(a tudósok tetemes része itt is európai volt) elõtt kidolgozták. Azonban a gyakorlati alkalmaázig csak a 2. világháborúban jutottak el. A Mannhattan-Projektbe rengeteg pénzt ölt az USA. Ipari használatra is alkalmas reaktorokat max ez után csinálhattak. Szóval nem hiszem, hogy az atombomba-reaktor nem sorolható ebbe a témába.
A JSF esetében én is inkább Molnibalage szaktudására támaszkodnék, viszont abban szinte teljesen (99%<#vigyor>) biztos vagyok, hogy nemzetközi programról van szó. A pontos részleteket nem tudom, de legalább pénzügyi téren több ország is támogatja a programot.
Az F-22-t ellentétben csak az USA pénzelte és ezt a típust nem is nagyon hajlandók eladni(bár a drága fejlesztés miatt már egy ideje fontolgatják ezt a megoldást).
#52
Egyetérek, hogy nagyobb kolóniákról max álmodni lehet a közel jövõben. A mostani ütem mellett örülhetünk, ha 2020-ra tényleg lesz egy kutató bázis a Holdon(ld:Bush-terv). Az emberi Mars utazás is megvalósulhat talán 2030-40 között, azonban ne felejtsük el, hogy ez is csak egy sokáig készített felfedezõ út lesz. Az ûrhajósokat valszeg évekig fogják felkészíteni és a költségek is magasra fognak rugni. Addig még rengeteg új technológiát kell kifejleszteni. Mindez azonban nem lehetetlen.
Az emberben a felfedezési vágy is megvan. Persze ezt meg lehet oldani Csillagászattal és szondákkal is, de mégiscsak más, hogyha az ember maga áll mondjuk a Marson. Az már más kérdés, hogy ennek a kivitelezése sok idõbe és pénzbe telik. Azonban szerintem nem szabad feladni az ilyen programokat, csak azért mert sokba kerülnek. Amíg más dolgokra is van pénz addig támogassák.
Bár szerintem nagy a valószínûsége, hogy még a jövõben is nem egy nagyobb technológiai újítást is a fegyverfejlesztésnek köszönhetünk majd. USA is egyre inkább megpróbál húzni az Ûrfegyverkezés felé(legalábbis 1-2 éve még így volt).
Az emberben a felfedezési vágy is megvan. Persze ezt meg lehet oldani Csillagászattal és szondákkal is, de mégiscsak más, hogyha az ember maga áll mondjuk a Marson. Az már más kérdés, hogy ennek a kivitelezése sok idõbe és pénzbe telik. Azonban szerintem nem szabad feladni az ilyen programokat, csak azért mert sokba kerülnek. Amíg más dolgokra is van pénz addig támogassák.
Bár szerintem nagy a valószínûsége, hogy még a jövõben is nem egy nagyobb technológiai újítást is a fegyverfejlesztésnek köszönhetünk majd. USA is egyre inkább megpróbál húzni az Ûrfegyverkezés felé(legalábbis 1-2 éve még így volt).
#51
Elõször is, a háborúk bizony elõsegítették a technika fejlõdését.
De amikor azt írjuk, amit te is idéztél, akkor arra gondolunk, hogy ha azt a pénzt kifejezetten az adott technika fejlesztésére, kutatására használták volna fel, akkor így is sokkal elõrébb lennénk már.
Az atombombás dolog egy baszottnagy tévhit. Elõbb találták fel az atomreaktort, illetve az azt lehetõvé tevõ reakciókat, és csak abból utánna magát a bombát.
A katonai technológiát ugye elsõsorban katonai célokra fejlesztik.
Vagyis ha egyáltalán használható civil célokra, akkor is nem kevés idõ kell, amíg azt integrálni tudják. Arról nem is beszélve, hogy csak egy elenyészõ hányada az, amit az átlagember is fel tud használni.
De tény, hogy sokat adott technológiának a sok háborúskodás.
A JSF-et a lookheed martin fejlesztette ki. Erõssen kétlem a nemzetközi összefogást, rengeteg dok filmet láttam a készítésrõl, tesztelésrõl de abszolút nem emlékszek ilyesmire.
Remélem Molnibalage kisegít a témában 😊
Szal hiába vannak katonai téren is megszorítások, ha havi 5,6 milliárd $-ba kerül az a bizonyos háború...
De amikor azt írjuk, amit te is idéztél, akkor arra gondolunk, hogy ha azt a pénzt kifejezetten az adott technika fejlesztésére, kutatására használták volna fel, akkor így is sokkal elõrébb lennénk már.
Az atombombás dolog egy baszottnagy tévhit. Elõbb találták fel az atomreaktort, illetve az azt lehetõvé tevõ reakciókat, és csak abból utánna magát a bombát.
A katonai technológiát ugye elsõsorban katonai célokra fejlesztik.
Vagyis ha egyáltalán használható civil célokra, akkor is nem kevés idõ kell, amíg azt integrálni tudják. Arról nem is beszélve, hogy csak egy elenyészõ hányada az, amit az átlagember is fel tud használni.
De tény, hogy sokat adott technológiának a sok háborúskodás.
A JSF-et a lookheed martin fejlesztette ki. Erõssen kétlem a nemzetközi összefogást, rengeteg dok filmet láttam a készítésrõl, tesztelésrõl de abszolút nem emlékszek ilyesmire.
Remélem Molnibalage kisegít a témában 😊
Szal hiába vannak katonai téren is megszorítások, ha havi 5,6 milliárd $-ba kerül az a bizonyos háború...
#50
Elõször is jól megírt cikk. Gratula!
"Ha az emberiség összefogott volna és a fegyverekre kidobott sokmilliárdot erre költötte volna, már rég nem itt lennénk. Nyomorult emberiség inkább egymást irtja mint fejlõdne."
Hát van benne valami, de azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg technológiai fejlesztés a háborúk eredménye. Csak, hogy egy párat soroljak: Atombomba-reaktor, tartósított élelmiszer, sugárhajtású repülõgépek stb. Ezek mind olyan technológiák, amik valószínûleg elõbb-utóbb megjelentek volna, de csak késõbb.
Maga az Apollo-Program is nem kis részt a Hidegháborúnak volt köszönhtetõ. Ha nem féltek volna attól, hogy az oroszok lehagyják õket az ûrért folytatott "harcban", akkor kétlem, hogy olyan sietve adtak volna több milliárd dollárt az ûrprogramhoz. Sok az ûrrepülséhez használt tech is a katonai fejlesztésekbõl származik.
"Ezzel szemben, abban az évben 40milliárd dollárt költöttek a JSF újgenerációs vadászgép kifejlesztésére... Szal ennyit a spórolásról."
Azt tegyük hozzá, hogy a JSF program nemzetközi, szóval nem csak az USA adja hozzá a pénzt és a technológiát. Ráadásul ezen gép és fõleg az F-22 Raptor(egyetlen létezõ 5.generációs vadászgép típus, a még nem szolgálatba állított F-35(JSF)-en kívül) gyártását igencsak korlátozták az utóbbi idõkben. A program támogatói sietve probálják meggyõzni az illetékeseket, hogy adjanak több pénzt a gépek gyártására. Ezenkívül sok fegyverfejlesztési programot állítottak le, vagy csökkentették a költségvetését(sok programnál annyira, hogy inkább le is állították). Szóval, azért katonai téren is vannak megszorítások.
"Ha az emberiség összefogott volna és a fegyverekre kidobott sokmilliárdot erre költötte volna, már rég nem itt lennénk. Nyomorult emberiség inkább egymást irtja mint fejlõdne."
Hát van benne valami, de azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg technológiai fejlesztés a háborúk eredménye. Csak, hogy egy párat soroljak: Atombomba-reaktor, tartósított élelmiszer, sugárhajtású repülõgépek stb. Ezek mind olyan technológiák, amik valószínûleg elõbb-utóbb megjelentek volna, de csak késõbb.
Maga az Apollo-Program is nem kis részt a Hidegháborúnak volt köszönhtetõ. Ha nem féltek volna attól, hogy az oroszok lehagyják õket az ûrért folytatott "harcban", akkor kétlem, hogy olyan sietve adtak volna több milliárd dollárt az ûrprogramhoz. Sok az ûrrepülséhez használt tech is a katonai fejlesztésekbõl származik.
"Ezzel szemben, abban az évben 40milliárd dollárt költöttek a JSF újgenerációs vadászgép kifejlesztésére... Szal ennyit a spórolásról."
Azt tegyük hozzá, hogy a JSF program nemzetközi, szóval nem csak az USA adja hozzá a pénzt és a technológiát. Ráadásul ezen gép és fõleg az F-22 Raptor(egyetlen létezõ 5.generációs vadászgép típus, a még nem szolgálatba állított F-35(JSF)-en kívül) gyártását igencsak korlátozták az utóbbi idõkben. A program támogatói sietve probálják meggyõzni az illetékeseket, hogy adjanak több pénzt a gépek gyártására. Ezenkívül sok fegyverfejlesztési programot állítottak le, vagy csökkentették a költségvetését(sok programnál annyira, hogy inkább le is állították). Szóval, azért katonai téren is vannak megszorítások.
#49
Persze mondjuk én is csinálnék olyan biztosítási konstrukciót, amirõl tudnám, hogy bekövetkezése után nem kell mint biztosítónak fizetnem, mert nem lesz, aki követelje a szerzõdés teljesítését!;DDD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#48
Szerintem ez nem csak statisztika, hanem kockázatelemzés is.
Persze viszonylag kis valószínûségû esemény (szerintem azért nem olyan kicsi mint te gondolod, -helyesebben a kis valószínûség nem kizáró tényezõ! -dobtam már én is dobókockával vagy 8X egymás után hatost😉)), de ha bekövetkezik, akkor lehúzhatjuk a rolót, + azért a technológiai fejlesztésnek lennének gazdasági elõnyei is.
Az emberek többsége érdekes módon köt biztosításokat, pláne ha kötelezõ. És káreset ugye nem mindenkivel esik meg, de pont annyi történik, amennyi a biztosítóknak még megéri.
Talán meg kéne kérdezni egy biztosítót, hogy kötne-e a kormányokkal erre biztosítást, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy sürgõsen el kéne kezdeni építgetni a kis elhárító rendszerünket.
Persze viszonylag kis valószínûségû esemény (szerintem azért nem olyan kicsi mint te gondolod, -helyesebben a kis valószínûség nem kizáró tényezõ! -dobtam már én is dobókockával vagy 8X egymás után hatost😉)), de ha bekövetkezik, akkor lehúzhatjuk a rolót, + azért a technológiai fejlesztésnek lennének gazdasági elõnyei is.
Az emberek többsége érdekes módon köt biztosításokat, pláne ha kötelezõ. És káreset ugye nem mindenkivel esik meg, de pont annyi történik, amennyi a biztosítóknak még megéri.
Talán meg kéne kérdezni egy biztosítót, hogy kötne-e a kormányokkal erre biztosítást, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy sürgõsen el kéne kezdeni építgetni a kis elhárító rendszerünket.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#47
A Dicsovery-s kép linkje nem jó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
Így van, és le se szarják... Aztán ha mégis jön az armageddon akkor meg NASA ments meg minket xD
Én mondjuk nem hinném, hogy más országnak lenne lehetõség valamit kitalálni, és valóra is váltani. Bár lehet h az usának se.
Én mondjuk nem hinném, hogy más országnak lenne lehetõség valamit kitalálni, és valóra is váltani. Bár lehet h az usának se.
#45
Ebbõl látszik, hogy fingod nincsa a statisztikáról. Az agyatlanb barmok irkálnak hülyeséget. Valójában a statisztika olyan mélyen van benne a hétköznapokban, hogy észer sem veszed.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Ezzel csak egyetérteni tudok. Persze azért nem csak a jenkiknek kéne összedobni a pénzt. De ezért összedobhatnák rá. Japán + Kanada + USA + legfejlettebb EU államok + Kína + India + Oroszország + a legnagyobb dél-amerikai államok lefednék a Föld népességének nagy hányadát és ezeknek az országonak még úgy ahogy telik is rá.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
Statisztikailag nézve ha 1 hétig híg fosásom van, 1 hétig meg szorulásom, akkor 2 hét felbontásban normális volt az emésztésem. Ennyit a statisztikáról mint hiteles "tudományról".
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#42
A párszáz évbe belefér az is, hogy az utóbbi 400 évbe csak 1 volt, sõt mivel csak statisztika lehet, hogy újabb 1000 évig nem is lesz több. Amúgy rengeteg lakatlan terület van a Földön még most is, a Tunguzkai sem hagyott krátert (ha régebben történik lehet semmilyen feljegyzés nem marad róla, csak egy kihaló mendemonda a helyiektõl). Szóval simán lehet, hogy észre sem vettek egyet, csak mondjuk nem tudták honnan jön a szökõár.(vagy több száz év alatt feledésbe merült a helyi népeknél)
#41
Végülis fölösleges ezen vitázni. Nem akarom ráderültetni az álláspontomat. (akármennyire is úgy tûnik 😛 )
Csak azt akartam az egésszel kifejezni, hogy_6_napi_háború_árából_meg lehetne oldani ezt az egészet. Mint a felfedezést, a megfigyelést, és a nyomon követést.
És akkor legalább biztos, hogy idõben tudnánk, ha valami erre jön...
Csak azt akartam az egésszel kifejezni, hogy_6_napi_háború_árából_meg lehetne oldani ezt az egészet. Mint a felfedezést, a megfigyelést, és a nyomon követést.
És akkor legalább biztos, hogy idõben tudnánk, ha valami erre jön...
#40
Az ilyen utópisztikus naív beszólásoktól megy fel a vérnyomásom.
Mi az, hogy túlszaporodva? Az attól függ. A helyi körülmények definiálják ezt. Afrikában igen, Európában nem. Csak mivel van evolúciós késztetés, az önös érdek vezérli még most is keményen a világt. Igazán önzetlenség kevés van a világban. A Föld technikailag már a '80-as évek techológiájával is képes lett volna eltartani 20 milliárd embert is, ha az önzetlen segítségnyújtás elve érvényesül. De nem. Mert az ember nem tagadja meg önnön természetét. Ez van. Lehet álmodozni, vagy szembenézni a rideg valósággal.
Bolygóközi kolóniákról álmodotni meg az én szememben röhejes. Amíg 10'000 $ /kg low orbit pályára küldés ára addig nincs mirõl beszélni. Amíg a Mars szondák 30%-50% odaveszik. Ez annyira scf-fi kategória, hogy az már röhejes. Miért nem a Földön kéne rendet tenni? Nagyon jól el lehet itt lenni hosszú távon is csak azért is tenni kell. Miért akar mindenki elmenni innen? A Földön való maradás feltételeit könnyeb technikailag megteremteni.
Jelenlegi tudásunk mellett alacsonyabb gravitáción az ember nem is életképes korlátan ideig, hát még az utódaink! Akkor meg hova akartok menni?
Mi az, hogy túlszaporodva? Az attól függ. A helyi körülmények definiálják ezt. Afrikában igen, Európában nem. Csak mivel van evolúciós késztetés, az önös érdek vezérli még most is keményen a világt. Igazán önzetlenség kevés van a világban. A Föld technikailag már a '80-as évek techológiájával is képes lett volna eltartani 20 milliárd embert is, ha az önzetlen segítségnyújtás elve érvényesül. De nem. Mert az ember nem tagadja meg önnön természetét. Ez van. Lehet álmodozni, vagy szembenézni a rideg valósággal.
Bolygóközi kolóniákról álmodotni meg az én szememben röhejes. Amíg 10'000 $ /kg low orbit pályára küldés ára addig nincs mirõl beszélni. Amíg a Mars szondák 30%-50% odaveszik. Ez annyira scf-fi kategória, hogy az már röhejes. Miért nem a Földön kéne rendet tenni? Nagyon jól el lehet itt lenni hosszú távon is csak azért is tenni kell. Miért akar mindenki elmenni innen? A Földön való maradás feltételeit könnyeb technikailag megteremteni.
Jelenlegi tudásunk mellett alacsonyabb gravitáción az ember nem is életképes korlátan ideig, hát még az utódaink! Akkor meg hova akartok menni?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Szerintem rosszul látod.
Persze, hogy nem talál el minket az égitestek 99%-a, mivel a 99,9%-a nem is keresztezi a pályánkat.
Amirõl én beszéltem, az 20-30ezer olyan aszteroida, ami rendszeresen, visszatérõ jelleggel keresztezi a Föld pályáját.
Egyszerûen fogalmazva, csak azért nem ütköztünk össze, mert jókor voltunk a jó helyen.
Így van ahogy mondod, csak pár olyan esemény volt, aminek a nyomai láthatóak.
De pont ebbõl kiindulva, ki tudja mennyi más volt még?
Egy 50 vagy 250 méterese meteor lesöpör egy várost vagy megyét, de nagy krátert nem csinál. Pár évtized alatt letisztul a terep.
Tehát csak azt akarom mondani, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy az elmúlt évezredekbe hány ilyen kisebb (50-500méter) aszteroida csapódott be, pont azért, amit te is írtál, hogy még a nagyobbaknak is alig alig látszik a nyoma.
(Nem úgy, mint ennek.)
Vagyis nem tudhatjuk mennyire gyakori jelenség ez.
Csak azt tudjuk biztosra, amik a tények. Az pedig az, hogy van egy rakás aszteroida, ami minden ciklus alatt átmegy a pályánkon. És van egy rakás NEO, földközeli aszteroida, amik igen közel kerültek hozzánk.
Ennek csak az a jelentõsége, hogy ahhoz már csak egy kicsi kell, hogy becsapódjon. Ez most nagyon egyszerûen hangzik és az is.
Persze, hogy nem talál el minket az égitestek 99%-a, mivel a 99,9%-a nem is keresztezi a pályánkat.
Amirõl én beszéltem, az 20-30ezer olyan aszteroida, ami rendszeresen, visszatérõ jelleggel keresztezi a Föld pályáját.
Egyszerûen fogalmazva, csak azért nem ütköztünk össze, mert jókor voltunk a jó helyen.
Így van ahogy mondod, csak pár olyan esemény volt, aminek a nyomai láthatóak.
De pont ebbõl kiindulva, ki tudja mennyi más volt még?
Egy 50 vagy 250 méterese meteor lesöpör egy várost vagy megyét, de nagy krátert nem csinál. Pár évtized alatt letisztul a terep.
Tehát csak azt akarom mondani, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy az elmúlt évezredekbe hány ilyen kisebb (50-500méter) aszteroida csapódott be, pont azért, amit te is írtál, hogy még a nagyobbaknak is alig alig látszik a nyoma.
(Nem úgy, mint ennek.)
Vagyis nem tudhatjuk mennyire gyakori jelenség ez.
Csak azt tudjuk biztosra, amik a tények. Az pedig az, hogy van egy rakás aszteroida, ami minden ciklus alatt átmegy a pályánkon. És van egy rakás NEO, földközeli aszteroida, amik igen közel kerültek hozzánk.
Ennek csak az a jelentõsége, hogy ahhoz már csak egy kicsi kell, hogy becsapódjon. Ez most nagyon egyszerûen hangzik és az is.
#38
Tehát az ember is egy állat, csak túl van szaporodva. Ennyi embert nem bír el a Föld, és ezért irtogatják egymást. Az ûrkutatás erre is (ha nem is a mi életünkben) alternatívát nyújt, bolygóközi kolóniák létesítésével. Mennyivel erõsebb ösztön vajon elterjedni az egész univerzumban mint kipusztítani a másikat itt a Földön?
1981 IBM intel 8088 4.77 MHz 16kbyte ram, 10MB Hdd, 5,25\" floppy drive, Monochrome monitor 83-gombos billentyűzet.
#37
Igen, jó lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Párszáz? Akkor annak nyoma kéne lennie a történelemben. Az utóbbi 400 évben a fehér ember bejárta a világot és õk rögzítették volna az ilyen eseményket. Tehát az elmúlt 400 évben 99%-os biztossággal egy volt. Voltak más kultúrák amiknek van valamilyen formában rögzített történelme. Ezek a bolygó felszínének elég nagy részét lefedik. Ekkora eseményt csak említenének vagy szóban fentmaradana, mint legenda. Lásd Atlantisz. Egyetlen civilizáció törénelmi emlékeiben sincs ennek nyoma tudtommal...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Nem látod a lényeget. Nincs olyan, hogy csak kis köpés. Vagy talál vagy nem. Pont. Nem lesz egyikbõl hirtelen másik. 75 millió év alatt az égitestek 99,999999999999999%-a nem talált el minket. Összesen két-három nagyobb esemény nyomai láthatóak / mutathatóak már csak ki, de azok is részben feltételezések.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Azért nem ilyen jó az arány. A Tunguzkaihoz hasonló nagyságú (50-100m) meteor párszáz évenként csapódik a Földbe. Annál nagyobb, (mondjuk kb. 500m) pár ezer-10ezer évenként. Km-es nagyságrendû millió évenként, pl. ami kiirtotta a dinókat 65millió éve. (ez is elég régen volt, statisztikailag jöhetne a következõ, persze nem mindegy nekünk 1 millió év ide-vagy oda) 50-100 méteres meg szinte bármikor jöhet, és az simán kiírt egy sokmilliós nagyvárost, azért te is örülnél, ha szólnának, hogy rá fog esni a településedre egy, és elhúzhatnád onnan a csíkot.
A lényeg, hogy szerintem nem olyan hülyeség az az elõrejelzés. Az más kérdés, hogy a kitelepítésen kívül mit tudnának tenni ellene.
A lényeg, hogy szerintem nem olyan hülyeség az az elõrejelzés. Az más kérdés, hogy a kitelepítésen kívül mit tudnának tenni ellene.
#33
Szerintem a veszély akkor is valós.
És pont az adja az okot rá, hogy ilyen keveset tudunk látunk, és jegyzünk fel róluk.
Pont ahogy mondtad, régebben is haltak meg rákban csak nem tudták micsoda...
Régebben is lehettek és voltak is kisebb tunguzkai szintû becsapódások, csak nem tudunk róla, vagy nem lettek feljegyezve.
Elvégre az emberiség csak az elmúlt párezer évben terjeszkedett el oly nagyon. Másrészt a jegyzett történelem is alig pár ezer éves. Tehát elõtte lévõ eseményekrõl csak a maradványokból következtethetünk. De egy 100 méteres meteornak nincs akkora nyoma, hogy évezredeken át megmaradjon.
Aztán ott van a már közhellyé vált Apophis. Link
Szal még mindig van esélyünk bekapni egyet, igaz ezt már rég felfedezték : )
És pont az adja az okot rá, hogy ilyen keveset tudunk látunk, és jegyzünk fel róluk.
Pont ahogy mondtad, régebben is haltak meg rákban csak nem tudták micsoda...
Régebben is lehettek és voltak is kisebb tunguzkai szintû becsapódások, csak nem tudunk róla, vagy nem lettek feljegyezve.
Elvégre az emberiség csak az elmúlt párezer évben terjeszkedett el oly nagyon. Másrészt a jegyzett történelem is alig pár ezer éves. Tehát elõtte lévõ eseményekrõl csak a maradványokból következtethetünk. De egy 100 méteres meteornak nincs akkora nyoma, hogy évezredeken át megmaradjon.
Aztán ott van a már közhellyé vált Apophis. Link
Szal még mindig van esélyünk bekapni egyet, igaz ezt már rég felfedezték : )
#32
A gyakorisággal csak az a gond, hogy onnan már csak egy kis "köpés" és telibe talál.
#31
Az, hogy az elhúzás gyakori kit érdekel? Semmi bajt nem okoz. A Tunguzkához hasonló dolog is úgy tûnik, hogy évmilliónként, ha egyszer elõfordul.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
Mindkettõ érv hibás. Ha valami messzirõl jön akkor pár kilóméter is tök lényegtelen a pálya szempontjáóbl, hogy eltalálja a Földet vagy sem. Miért is egyszerû belátni? A grvitációs potenciál azonos sebesség esetén mennyire tér el 1 km-rel odébb? Hát szerintem nem sokkal...
A magfigyelések alapján a világegyetem elég állandónak tûnik emberi léptékkal. Magyarán mióta az emberi civilizáció lézik (~6000 éve) pont ugyanilyen gyakori eset volt az a közelség amirõl beszélsz. Csak nem tudsz róla. Ugyanaz a szitu, mint a rákbetegség. Régen meghaltak az emberek benne csak nem tudták, hogy mitõl. Ezért is emelkedik a rákos betegések relatív gyakorisága. Most már ki tudják mutatni. Ettõl maga a rák nem lesz gyakoribb, csak pontosabban mérsz...
A magfigyelések alapján a világegyetem elég állandónak tûnik emberi léptékkal. Magyarán mióta az emberi civilizáció lézik (~6000 éve) pont ugyanilyen gyakori eset volt az a közelség amirõl beszélsz. Csak nem tudsz róla. Ugyanaz a szitu, mint a rákbetegség. Régen meghaltak az emberek benne csak nem tudták, hogy mitõl. Ezért is emelkedik a rákos betegések relatív gyakorisága. Most már ki tudják mutatni. Ettõl maga a rák nem lesz gyakoribb, csak pontosabban mérsz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Bizony azért eléggé megdöbbentõek ezek a dolgok.
És most félre ne érts nem arról beszélek, hogy jön az Armageddon és gyorsan bruce williseket kell gyártani...
A tungikai meteor cirka ~ 100méter átmérõjû volt. Több száz km-es területen letarolta az erdõket.
A TU24-es, amirõl én írtam, az 250 méteres. 3 hónappal elõtte vették észre... Vajon mit tudtak volna csinálni?
Mi pusztítást végezne ez egy sûrûn lakott országban? Ha igaznak hihetjük a Tunguzkai becsléseket, akkor ez durván ~500km-es körzetben tarolna le mindent.
Tehát nem halnánk ki, de el lehet képzelni egy Magyarországnál kicsit nagyobb négyzetet a térképen, és húzogatni ide-oda, mekkorát is pusztítana, ha mondjuk Angliába csapódik be.
Amúgy ha hiszed, ha nem de a NASA elsõ ilyen elhárítási terve pont az volt, mint a hólivúdi filmekben, atomot neki. Aztán késõbbi számítások igazolták, hogy ennek nemsok eredménye lenne.
Szóval lehet, hogy kicsi az esély, de a veszély valós. És pont az ilyen (teféle, ne értsd személyeskedésnek) gondolkodás miatt szarják le a legtöbben.
Egyedül a NASA és egy amatõr olasz csillagász foglalkozik ezzel a dologgal. Senki más a világon egy centet se költ rá.
És most félre ne érts nem arról beszélek, hogy jön az Armageddon és gyorsan bruce williseket kell gyártani...
A tungikai meteor cirka ~ 100méter átmérõjû volt. Több száz km-es területen letarolta az erdõket.
A TU24-es, amirõl én írtam, az 250 méteres. 3 hónappal elõtte vették észre... Vajon mit tudtak volna csinálni?
Mi pusztítást végezne ez egy sûrûn lakott országban? Ha igaznak hihetjük a Tunguzkai becsléseket, akkor ez durván ~500km-es körzetben tarolna le mindent.
Tehát nem halnánk ki, de el lehet képzelni egy Magyarországnál kicsit nagyobb négyzetet a térképen, és húzogatni ide-oda, mekkorát is pusztítana, ha mondjuk Angliába csapódik be.
Amúgy ha hiszed, ha nem de a NASA elsõ ilyen elhárítási terve pont az volt, mint a hólivúdi filmekben, atomot neki. Aztán késõbbi számítások igazolták, hogy ennek nemsok eredménye lenne.
Szóval lehet, hogy kicsi az esély, de a veszély valós. És pont az ilyen (teféle, ne értsd személyeskedésnek) gondolkodás miatt szarják le a legtöbben.
Egyedül a NASA és egy amatõr olasz csillagász foglalkozik ezzel a dologgal. Senki más a világon egy centet se költ rá.
#28
A hajtómûhöz hozzászámoltam a szükséges hajtóanyagot és egyéb irányító/vezérlõ rendszereket is. Igazad van, külön említenem kellett volna, elnézését a pontatlanságért.
#27
Az utóbbi 20 évben jó pár ilyen near miss volt azért, pl amire én is emléxem 5-10 éve, ami párszáz ezer km-re ment mellé, és már távolodóban vették csak sészre! Meg ilyenek.
Lásd itt
Lásd itt
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
Na most ez ellentmondás nálam. Az elõbb, hogy minimális az esély, most meg, hogy az elhúzás milyen gyakori...
Milyen léptékben? Hát képzeld el 😊
A Föld pályája a Nap körül 924.375.700 km. Na most ehhez képes az az 500.ezer km igazán nem sok.
Másrészt ugye attól függ honnan jött az az aszteroida. Ha nagyon messzirõl, akkor elég akár pár méter eltolódás, és nekünk is jöhet...
Milyen léptékben? Hát képzeld el 😊
A Föld pályája a Nap körül 924.375.700 km. Na most ehhez képes az az 500.ezer km igazán nem sok.
Másrészt ugye attól függ honnan jött az az aszteroida. Ha nagyon messzirõl, akkor elég akár pár méter eltolódás, és nekünk is jöhet...
#25
Nem a hajtómû tömege a nagy. A szükséges hajóanyagé és oxidálószeré.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
A statisztika az tényleg érdekes dolog!😊))
Vajon az a rókavadász, aki 1908. júni 30-án bóklászott az Alsó-Tungszka folyó partján, a végtelen tajgán és a fejére esett egy bazi meteor, az mit gondolhat róla? Vagy mit gondolnának politikusaink az ilyen esetek valószínûségénének/az okozott kárnak/és az elhárításhoz szükséges források arányáról, ha néhány ezer kilométerrel nyugatabbra, vagy keletebre történik a dolog?
Vajon az a rókavadász, aki 1908. júni 30-án bóklászott az Alsó-Tungszka folyó partján, a végtelen tajgán és a fejére esett egy bazi meteor, az mit gondolhat róla? Vagy mit gondolnának politikusaink az ilyen esetek valószínûségénének/az okozott kárnak/és az elhárításhoz szükséges források arányáról, ha néhány ezer kilométerrel nyugatabbra, vagy keletebre történik a dolog?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
Melyik kozmikus lépzékben? Mert az én szememben van több is. Tekintva, hogy ilyen távolságban való elhúzás lassan mindennaposnak teknithetõ szerintem. Csak eddig nem vettük észre... Az elmúlt 200 millió évben hány ilyen volt? Talán egy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
Igen ezek a fejlett technológiák nagyjából adottak, mégha a konkrét alkatrész/részegység nem is olyan, hogy csak leveszi a polcról az ember és kész.
Ezért is furcsa, hogy a NASA gyak az STS rendszer legózása mellett döntött.
Csak ugye, mint a cikkbõl is kiderül, ez nem így mûködik.
Ezek a rendszerek marha speciális eszközök, roppant szûk mûködési paraméterek között lehet üzemeltetni õket. Ez a rakjunk rá még egy szegmenst a boosterre, meg a tartály majd jó lesz a rakéta elsõ fokozzatához elképzelés, max a hálivódi filmeknél szokott bejönni, amikor jön a zaszteroida, és Búrszvillisz meg kitalálja, hogy lesz a Világ megmentve.
Ezek után tényleg csak abban lehet reménykedni, hogy a technológiák már vannak olyan olcsók, hogy nem kell állami támogatás ahhoz, hogy az ûrgazdaság beinduljon.
Ezért is furcsa, hogy a NASA gyak az STS rendszer legózása mellett döntött.
Csak ugye, mint a cikkbõl is kiderül, ez nem így mûködik.
Ezek a rendszerek marha speciális eszközök, roppant szûk mûködési paraméterek között lehet üzemeltetni õket. Ez a rakjunk rá még egy szegmenst a boosterre, meg a tartály majd jó lesz a rakéta elsõ fokozzatához elképzelés, max a hálivódi filmeknél szokott bejönni, amikor jön a zaszteroida, és Búrszvillisz meg kitalálja, hogy lesz a Világ megmentve.
Ezek után tényleg csak abban lehet reménykedni, hogy a technológiák már vannak olyan olcsók, hogy nem kell állami támogatás ahhoz, hogy az ûrgazdaság beinduljon.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs