Végre elterjedhetnek az e-könyv olvasók

Olcsó ebook reader 😄
http://szabadlinuxot.blogspot.com/2008/12/pmer-azaz-olcs-ebook-reader.html

Nincs új a nap alatt. Ez a vita is teljesen felesleges. A dolog már akkor eldõlt, amikor a kimondott szó legelõször leírásra került jó pár ezer éve. Felfoghatjuk akár evolúciónak is.
Ha pedig a körülmények megváltoznak a kevésé alkalmazkodó képesek szép lassan kihalnak, vagy egy olyan helyre húzódnak vissza ahol egy ideig még elvegetálhatnak. Úgysem a papír alakú könyv a lényeg, hanem ami benne van és az, hogy ezt minél több ember el tudja olvasni.
De egy idézettel hagy reagáljak még:

"A könyv állandó beszélgetési tárgya volt királynak és érseknek, versenyt gyûjtötték a könyveket mind a ketten. Itt most egyik kötetet a másik után szedték elõ, bírálgatták a miniatûr munkáját, ujjaik közt tapintották a pergamentet. Aztán a modern találmányról beszélgettek, a német mód szerint való könyvnyomtatásról. Nem volt ez kedves egyikeknek sem. De különbözõ módon voltak ellenségei a találmánynak. Vitéz János elvben haragudott a nyomtatásra. Veszedelmesnek tartotta, hogy a könyv könnyen hozzáférhetõ lesz. A mûveletlen ember fejét megkeveri az olvasmány, úgy vélte, és például elõrelátható, hogy a bibliát mindenki olvashatja, az a különbözõ eretnek szekták százait fogja okozni, mert minden tacskó hivatottnak fogja magát érezni, hogy a Szentírás igéit magyarázgassa és értelmezgesse. Mátyás király másképpen gondolkozott: õ a könyvek olcsó terjedését hasznosnak tartotta, mert az igazságok mindig viták által tisztázódtak, s ha általános dolog lesz könyveket olvasni, ez a magyar nép olyan tehetségeit fogja napfényre hozni, amelyek eddig elkallódtak. De a könyvnyomtatást mûvészietlennek és finomtalannak tartotta. A gyönyörûen írott és festett kódex meg a nyomtatott könyv között ugyanaz a különbség, mondta, mint a márványszobor és a tégla között. A könyv arisztokratikus szépsége meg fog szûnni, a gyönyörû, ritka könyvtárak helyét olyan könyvtárak foglalják majd el, amelyeket bárki beszerezhet."

(Harsányi Zsolt: Mátyás király)


Másrészt ami kimaradt a vitából...
Nemcsak az új könyvek kapcsán kell megemlíteni az ebook-ot. Hanem azzal a több millióval is, melyet egyszer már elõállítottak, csak épp már most senki sem hajlandó újra kinyomtatni, mert nem éri meg. Ide lehet aztán venni még az elektronikus könyvtárak anyagait is... ezt már csak meg kell toldani némi warezorással és nagyon nagy hit kell ahhoz, hogy ragaszkodjon valaki a papírhoz, amikor 73 db Lõrinz L. László könyvet olvashat pdf-ben.
Hogy ez nem legális?
Megnézném én hány tizenéves mp3 lejátszóján van legális zene... de ha már itt tartunk. Próbáljam õket meggyõzni, hogy a bakelit az igazi, amikor már a CD-t sem ismeri. Halott ügy szembe menni az árral, vagy az evolúciócval ha jobban tetszik. Még néhány évig dühöng az ipar, csiszolódnak a feltételek, de egy idõ után papír könyvet csak a könyvtárban talál meg az ember. 100 év múlva már még ott sem.

Mellesleg a papír élettartama sok mindentõl függ. Pl. Gyártási eljárástól és tárolástól. Ennél fogva néhány év és ezer év között mozoghat. Utóbbi a ritkább. 😞
Saját polcomon a 30 éves jó állapotban megõrzött könyvek lapjai már sárgulnak és töredeznek. Újabb harminc év és jövendõ unokám már hozzá sem érhet mert félõ porrá málik. Ugyanis nem tudom garantálni az alacsony páratartalmat, hõfokot a nap UV sugárzásáának kirekesztésérõl már nem is beszélve.

Márpedig a könyveknek kellemes szaguk van (nem mintha egy e-readerrel nem lehetne ezt szimulálni 😊 ). Az meg, hogy nem tartós, elég vicces kijelentés, lévén 100 évet röhögve kibír megfelelõ tárolás mellett (az meg már csak az igénytelen készítés átka, hogy olyan könyvek kerülnek forgalomba, amik 1 év után szétesnek lapjaikra).

Láttam ilyen kijelzõket és nagyon jól néznek ki (majdnem, mint a nyomtatás, persze felületesen szemlélve). A felbontásukkal sincs semmi probléma, amire szánják õket arra jók.

Ami a szükségességét illeti: én emberi áron vennék ilyet, ha képes PDF fájlok megjelenítésére (a Foxitos cucc jó eséllyel ilyen lesz). Elég sok iromány van a gépemen, amit jó volna elolvasni, de monitoron elég fárasztó. PDA-n olvastam már 1984-et, nem mondhatnám, hogy nem fájdult meg tõl e fejem... 😊

Na, akkor te is egy ilyen teremtéshívõ Darwin-tagadó szentfazék lehetsz, aki zokon vette, hogy még vitapartnernek sem tartom az adott témában. Azok szoktak így besértõdni. hehehe

Egyébként nem kellene idejárni fórumozni azoknak, akik vérig sértõdnek azon, ha valaki más vélemnénnyel van bizonyos dolgokról (kivétel a teremtéshit, azokkal nem kell vitába szállni).

Azután meg a köbig sértõdnek, ha visszaadja nekik az ember azt a szívélyes hangvételt, amit megengednek maguknak.

Pedig itt hülye egyedül te vagy...

De semmi gond ment a /ignore

Köszönjük Emese! :-)

Ezt gondold át még egyszer, ill. tanulj meg magyarul.

Ja tényleg van szaga a könyveknek, jó büdösek, mert sokan teledohányozzák, vagy penészes falak mentén tárolják. A könyvtári könyvek is mind büdösek, arról nem is beszélve, hogy tele vannak atkákkal, megsárgulnak 5-10 év alatt, foszlanak, kis méretû egészségtelen, a tüdõbe kerülõ részecskéket hullatnak, stb. A könyv ritka undorító egy adattároló, ráadásul nem is tartós.

Önfénye van a könyveknek? Talán a könyveké az vilanyégõ??

Azért míg egy telefonon végigolvasod a Csendes Don-t megvakulsz, és lestrapálod a görgetõgombot.

Nem tudom, hogy mennyire elterjedt a laptopok korában egy kivitel, amit egy pár éves konstrukcióban láttam.
A képernyõ rész nem két vagy három ponton van felfüggesztve, hanem csak egy ponton középen. A normál üzemmódban olyan mint egy laptop, de ha középen elforgatod 180 fokban kinyitott állapotban a kijelzõt, akkor visszahajtva kívül van a kijelzõ felület, ami mellékesen érintõképernyõ.

Ez pedig tipikusan alkalmassá teszi e-book alkalmazásra.

Szóval abban, hogy a meglévõ eszközök fejlesztésén keresztüli e-book alkalmazásban van ráció, nem akkora hülyeség.

Viszont a könyvnek van hangulata, tapintása, szaga, amit nem érdemes felváltani elektromos kütyükkel.

Az MP3/CD és Könyv/e-book párhuzam amit mások kifejtettek, azért sántít, mert az MP3 és a CD között nincs különbség abból a szempontból, hogy mindkettõ elektromos elven mûködik, és mindkettõ hangélményt ad vissza.
A könyv pedig egy olyan dolog, ami idegen az elektromosságtól, a könyv több betûk halmazánál. Szaga, tapintása, hangulata van. Az e-book pedig csak a betûk halmazát tudja visszaadni, de amiben többet tud nyújtani azzal csak kevesebb lesz. Pl. animált képeket csempésszünk bele? Vagy zenei aláfestést?
Ezek pont az olvasás örömét vennék el, kizökkentenének abból a katarzisból, amit egy könyv adhatna...

Hogy én is eloszlassak akkor egy súlyos tévképzetet. Olyan nem létezik, hogy monitor-szerû szemfáradás. Ami a szemet rongálja, az az alul fókuszálás, ez pedig elõfordulhat bármilyen felületen, sõt elõ is fordul sajnos. Klasszikus példája a sötétebb szoba + könyv. A könyvet még jó fényviszonyok mellett kezdtük el olvasni, ezért a betûk élesek és világosak voltak olyan távolságról nézve is, ahonnan még biztonságos az olvasás. Aztán alattomosan sötétebb lett, mivel pedig a sötétben rosszabbul látunk, az eredeti távolságról nehezen, vagy sehogy nem tudtunk már olvasni, észrevétlenül közelebb hoztuk a könyvet, végül már annyira közel, hogy a szemünk alul fókuszált. Mivel egy mobil, PDA eleve kicsi, vagy egy monitoron kicsi a betûméret, ezért sokan hajlamosak (fõleg olyanok, akiknek eleve nem tökéletes a látásuk) alul fókuszálva olvasni. Ez az egyedüli dolog, amire figyelni kell, mert ez, és csak ez okozza a szemromlást (leszámítva persze az olyanokat, mint a túl erõsre állított fényerõ, ez gyakori pislogáshoz, szemszáradáshoz vezethet, vagy a folyamatos felfelé nézés.. ezek jellemzõen monitor/tv gondok, és a rossz beállításból erednek). Egy ilyen mobil könyvnek megvan az elõnye a hagyományoshoz képest, mert adott fényerõn mûködik, magyarul, ha sötétebb lesz, nem kell lámpát gyújtani - amit amúgy sajnos mindig késõbb teszünk meg, így még mindig a leginkább szemrongáló idõtöltésünk a hagyományos könyvolvasás - mert önfényük van.

Piel! Nincs igazad abban, hogy a mobiltelefon vagy a PDA jobb alternatíva, mint a tárgyalt e-könyv-olvasók, mert több nagy hátrányuk is van vele szemben:

- háttérvilágítás, monitor-szerû szemfárasztás,
- kis képernyõméret,
- nagy energiafogyasztás.

Én is végigolvastam már egész regényeket mobiltelefon-képernyõn. Hasonlóan hozád, várakozás és miegyéb közben. De nagyon bántotta a szememet, mert egyszerûen tény: ha olyan eszközt kell olvasni, ami maga is világít, az egyszerûen rossz az ember szemének.

Az e-könyv-olvasók lényegét én abban látom, hogy a könyvhöz hasonló barátságos olvasófelületet nyújtanak.

állítsák helyett állítják

Hogy rövidre zárjam vitátokat, megemlítenék néhány dolgot. Manapság a papírt vegyipari melléktermékekbõl állítsák elõ, több a mûanyag benne mint a fa.
A kiadók a költségeiket magasan tartják mesterségesen, azért, hogy minél nagyobb legyen a nyereség, ugyanis kapitalizmus van! Azt számolnak el ami csak rá fér a p...jukra.
Én txt-ben szoktam olvasni a telefonomon, mert megtehetem, hiszen ott van mindig velem. Kicsi a kijelzõ, de idõtöltésnek megfelel, ha kényszerû a várakozás. Azután ott van a PNA is! Természetesen ebben is olvashatok, mert ez is beolvassa a szöveget.
Ebbõl kifolyólag én nem készítenék különálló e-book olvasót, hanem a meglévõ eszközeimet fejleszteném úgy, hogy alkalmassak legyenek a terjesztésre! Mindkettõben van antenna, ezért wifi vagy bluetooth kapcsolatra alkalmas mindkét készülék, szerintem csak idõ kérdése, hogy akár ezeken is olvashassunk. A PDA-t meg sem említem, mert annyi mindenre használható még szöveg megjelenítésen kívül. Nem szükséges (felesleges) egy külön eszköz ehhez. Ez csak a sznoboknak jó, hogy el tudják kápráztatni a környezetüket, mert "nekem ilyenre is telik".

Na, én is hadd szójjakbe! Szerintem praktikus lenne egy ilyen e-book olvasó. Nem kéne attól félni, hogy rontja a szemünket, hiszen vannak olyan technológiák, amelyek nem rontják. Ilyen pl a folyadékkristályos kijelzõ. Ennek persze hátránya van, lusta, kevés a kontraszt, de a könyv olvasásához elég a lusta folyadékkristály is. A papírkönyvek sincsenek alapból megvilágítva, ha olvasni akarjuk, bizony fel kell kapcsolni az olvasólámpát. Én legalábbis így szoktam.

Attól nem félek, hogy jelenleg még húzós az ára a kütyünek. A DVD játékosnak is az volt; az elsõ példányok 2-300 000 Ft-ba kerültek, és nem tudtak annyit, mint a mai 8-10 000 Ft-os DivX-es lejátszók. Ha lesz rá tömegigény, akkor lesznek erre specializálódott gyárak, gyártósorok, amelyek olcsón elõ tudják állítani a készüléket.

Én inkább attól félek, hogy nem lesz benne mit olvasni. Egyelõre nem sok mindent adnak ki digitális formában; az emberek olvasási szokásai egyenesen horrorisztikusak. Egy nem túl régi felmérés szerint az ország lakosságának a 87%-a egyáltalán nem olvas a napilapokon kívül semmit. A könyvpiac is kong. Egy ponyvaregény 2-3000 Ft, ami azért eléggé húzós.

De ha mégis van jövõje, akkor biztosan olyan írókra fognak alapozni, akiknek már ma is van nevük, és kelendõek a mûveik. Valaki Vavyan Fable-t említette, én mondjuk megemlíteném Lõrincz L Lászlót. És igenis ponyvát kell kiadni, mert az kell a jónépnek. Nem szépirodalmat, mert azokkal így is dugig vannak a raktárak.

A DRM mára már egyre inkább úgy tûnik, hogy halott dolog, mielõtt még igazán elterjedne. Ha már egyszer valaki tényleg fizetett egy termékért, legyen az zeneszám vagy e-book, nehogy már csak egy eszközön tudja lejátszani. Ha akarom akkor olvashassam az e-bookot a laptopomon, az asztali pc, és az e-book readeren is, ha már kifizettem. Aki mp3-at vásárol, az sem csak az iPodján akarja hallgatni, hanem mondjuk az autóban, vagy a konyhában fõzõcskézés közben. Szóval bele lehet tenni a DRM-et a termékbe, csak akkor eladhatatlan lesz.

Talán a könyv volt eddig az egyetlen szórakoztató-idõtöltõ "eszköz", amit elkerült a fájlcserebere. Egyszerûen azért, mert mindeddig analóg volt. Papírból. Ezt nehéz házilag sokszorosítani. Ha lesz digitális forma, minden további nélkül ez is a zenék, a filmek és a szoftverek sorsára jut. Persze próbálkozni lehet, de a technikai haladást nem lehet feltartóztatni, mint ahogy nem lehet a földrengést sem. A korral jár.

Még valami idekívánkozik a végére. A #24-re reagálva ezt írja waterman "én nem vennék semmilyen drm másolásvédelmi technikával védett tartalmat, mert egy könyvbõl is bármikor kimásolhatok egy oldalt." Ez így ebben a formában nem igaz. Idézek a Szerzõi Jogi Kézikönyvbõl egy idevágó passzust.

"39. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra
is csak kézírással vagy írógéppel másolható, tehát nem lehet ezeket
pl. fénymásolni, beszkennelni és kinyomtatni. Az említett teljes
mûvekre, sajtótermékekre vonatkozó szabad felhasználás tehát a
„hagyományos” (szinte elavultnak tekinthetõ) többszörözési
formákra vonatkozik csak."

DE!

"Példák a szabad felhasználásra:
- Idézés ,
- Oktatási vagy tudományos ismeretterjesztési célra történõ átvétel
,
- Magán- és intézményi célú többszörözés bekezdés; 35. § (4)-(5) bekezdés>bekezdés; 35. § (4)-(5) bekezdés>,
- Információs célú felhasználások .
Idézés
35. A mû részletét - az átvevõ mû jellege és célja által indokolt
terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott
megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti."

Most mivel én sem akarok szerzõi jogot sérteni, feltüntetem, hogy a forrás a A szerzõi jogi jogsértések esetén
alkalmazható jogi eszközökrõl címû szabadon letölthetõ pdf-prezentációból származik. Szerzõi: Dr. Bérczes László, Dr. Gyenge Anikó (szerk.), Dr. Lendvai Zsófia

A könyv (akit érdekel) letölthetõ innen: http://asva.hu/kezikonyv.html

Na, ezzel eleget tettem jó államporgári kötelességemnek, úgyhogy engem már vád nem érhet. <#nezze> És bocs, ha egy kicsit hosszú lére eresztettem volna a mondókámat. <#worship>

szívesen vennék egy ilyet, szerintem is úgy el fog terjedni mint az mp3

És mik azok az egyébb témák?

"Tájékozódj elõbb egy kicsit arról, hogy mibõl készül a papír seggfej. Több száz, meg ezer éves fákat vágnak ki az USA-ban is, a harmadik világban gyakorlatilag nincs is szabályozás. Ültess fát te faszkalap, csak tudod, mire megnõ, addigra már szerencsére el leszel rohadva régen."

Az erdõket újra kell telepíteni, és ahol ez nincs szabályozva a harmadik világban, ott meg azért nincs, mert termõterületnek kell az erdõ helye.
Szóval akárhogyan is erõlködsz, a könyvekhez szükséges papír nem a környezetet károsítja. Hogy milyen eszét játszó ostoba vagy az már azon is látszik, hogy szerinted ezernél is több esztendõs fákat vágnak ki. Ha egy fa már párszáz éves, akkor az már kuriózum.


"Meg nézd meg a fejlett országok e-hulladék kezelését. Egy kocsit ma 98%-ban újrahasznosítanak, ugyanilyen szigorú szabványok fognak életbe lépni a tévékre, mobilokra... Aki nem egy akkora tapló paraszt, mint te, az most is veszi a fáradságot, és eltolja a seggét a legközelebbi e-hulladék gyûjtõbe. De te csak szennyezd tovább a világot."

Hát persze, hogy én vagyok a felelõs a világ hulladékkezeléséért. :-D
Már ne haragudj, de te egy tudatlan okostojás vagy.
És, hogy kiborítsanak, csak annyi kellett, hogy felvilágosítsalak, hogy a fák, amibõl a könyvek készülnek, megújuló forrás, mert újra kell telepíteni.

Legalább odafigyelnél, hogy a Greenpeace miért is pampog, ha már megjátszod a tarisznyás környezetbuzit. Õk az esõerdõk termûfölddé tétele ellen lázonganak, és nem az ellen, hogy kivágnak egy hektárt az ötvenbõl, hogy facsemetékkel pótolják.

Hát van vagy 5 éve😄 De akkor minden nyomda amit láttam (és láttam párat) tartott magának min 1 grafikus szerkesztõ/tördelõt...kényelmesebb,egyszerübb
Nem feltétlenül kiadványokhoz,de szórólapokhoz,plakátokhoz,stb,ha a megrendelõnek nem volt csak vázlatos terve/elképzelése😊

"Ezt nem rémlik, hogy bárki is állította volna itt a hozzászólások közt. De az, hogy nem gépelve küldik, nem változtat azon például, hogy nem képesek helyesen írni. (Arról nem is beszélve, hogy néha még a gépelt kézirat is jobb lenne annál, amit leadnak. Hihetetlen formátumokban képesek produkálni a szöveget, ráadásul a lelkesebbje nekiáll saját maga formázgatni a szöveget minden hajmeresztõ módszert bevetve.)"
Ez sajna pontosan igy van😄

El fog ez terjedni, mint az mp3. Majd eljön az idõ amikor olcsó lesz, lesz online könyvtár, feltörik a DRMet és a torrent oldalakon ugyanolyan megszokott lesz könyveket letölteni, mint zenét, játékot, programot.
És visszatérünk a warez körforgásába. A gazdag kiadókhoz akik többet akarnak és szájalnak a letöltések miatt, a Pistikéhez aki örül, hogy letöltötte a Warcraft tízmilliomodik kötetét és Kovács úrhoz aki megvette, tiszta a lelkiismerete és most már bármelyik üzleti útján olvashatja a Best of Agatha Christi-t. És mindenki elégedett lesz, mint ahogy manapság a játékok és zenék esetében azok.

pár apróság:

-az ebook csak tartalom frissítéskor fogyaszt, valami több ezres nagységrendû lapozáshoz elég a minimál akksi, ami benne van (ez konkrétan a sony kütyü).

-az ebook (a sony biztos) ugyanolyan "szar", mint a könyv, mert nincs háttérvilágítása. nem is annyira kontrasztos, mint a fehér papír. mondjuk újrapapírhoz már jobban közelít. a felbontás relatíve jó, nem zavaróan pixeles.

-azt mindenki kívülrõl fújja hanyadik világban milyen a fakitermelési mentalitás, de azt senki se tudja mennyi károsanyagba kerül az ezercsilliárd forintos processzorépítõ gép, amibõl a "jaj-de-jó-elromlik-viszem-e-hulladékba" szarok készülnek. innentõl meg csak szájtépés van megin melyik a jobb.

-a könyv infrastruktúra-független, élettartama száz években mérhetõ. minden lényeges tudást ki kéne adni könyv alakban, a ponyvát meg betiltani. meg a processzort is.

Ha nem fárasztja a szemet, hanem ugyanolyan kényelmes olvasni, mint egy papírkönyvet, akkor el fog terjedni. Az emberek szeretik a praktikus dolgokat.

Azt viszont nem hiszem, hogy kiszorítja a "könyv" formájú könyvet. Egy kötetnek rengeteg elõnye van egy digitális adathalmazhoz képest:

- lehet szép, jó megfogni, jó érzés levenni a polcról,
- lehet ajándékba adni,
- konnektor nélkül is olvashatod az Isten háta mögött, vagy a sátorban, vagy akárhol,
- nem romlik el 😊
- kultúrája van, tekintélye: ha te szerzõ lennél, hidd el, sokkal jobban szeretnéd kézbe venni a mûvedet, mint monitoron látni,
- szép gyûjteményt lehet összeállítani, tekintélyes könyvespolcokkal,

és még egymillió elõnye van, csak nem akarok tíz percig gépelni.

Viszont az e-könyv nagyon praktikus lehet sok esetben, különösen, ha a terjedelemrõl, a hordozhatóságról, a kényelemrõl beszélünk.


Kotásszal meg ne foglalkozzatok, köztudott (egyéb témáiból), hogy nem normális, beteg ember.

cateran:

"Lektorokat mar nem nagyon alkalmaznak"

Valóban van, ahol ezen (is) spórolnak. Látszik is a kiadványaikon. Azonban nem mindenhol ez a helyzet szerencsére. De ezek szerint te egyetértesz vele, hogy a szerzõi kézirat alkalmatlan az olvasásra.

"A kiado kikuldi a keziratot a nyomdanak,azok elvegzik a tordelest"

A nyomdák 90%-nak hiába küldesz bármit is ma már tördelésre, mert nem foglalkoznak vele. Az vagy a kiadónál történik, vagy külön cégnél. Eléggé régen lehetett az, amikor te a könyvkiadás közelében voltál. 😊

Kefelevonatot sem szokás már küldözgetni, lévén ott a proof, azt nézik meg (na meg persze magát a pdf-et, netán a postscriptet leadás elõtt, kilövéskor, meg - ha olyan eljárással készül - a montírozóban).

"Megjegyeznem,hogy keziratokat sem papirra irva kuldenek ma mar,hanem eleve digitalisan😊"

Ezt nem rémlik, hogy bárki is állította volna itt a hozzászólások közt. De az, hogy nem gépelve küldik, nem változtat azon például, hogy nem képesek helyesen írni. (Arról nem is beszélve, hogy néha még a gépelt kézirat is jobb lenne annál, amit leadnak. Hihetetlen formátumokban képesek produkálni a szöveget, ráadásul a lelkesebbje nekiáll saját maga formázgatni a szöveget minden hajmeresztõ módszert bevetve.)

Egy nagy turot😄 Lektorokat mar nem nagyon alkalmaznak (egyetemi tankonyveket csinaltam anno par eve,Dialog Campus kiado..volt hogy a folyo szovegbe bele volt szedve a kolofon....no comment)
A kiado kikuldi a keziratot a nyomdanak,azok elvegzik a tordelest es visszakuldenek 1 kefelevonatot..ha a kiado rabolint(10 esetbol 1x sem nezik meg alaposan)mehet levilagitasra,aztan nyomasra...
Megjegyeznem,hogy keziratokat sem papirra irva kuldenek ma mar,hanem eleve digitalisan😊
Ha igenyesebb/fontosabb munkarol van szo,akkor esetleg hasznalnak lektorokat...de ez inkabb olyan 20 eve volt divat...😊
Bar gondolom kiadoja/nyomdaja valogatja...
Doktor Kotasz:"Kinyomtatnak egyszer egy könyvet, és kész. Nem egy nagy vasziszdasz az a famennyiség, ami ráadásul újra kinõ"
Kerdes hogy mennyi ido alatt....illetve hogy gyorsabban nonek-e,minthogy ujra szukseg lenne a kivagasukra..
Ne 1! konyvben gondolkozz....vannak a papirnak meg felhasznalasi teruletei...(csomagoloanyag,hogy 1 trivialisat emlitsek)
Illetve:teszem azt a tankonyvek (alt. iskolai,nyomdankent 50-100 ezres peldanyban kerulnek nyomasra,ha nem tobb)...1!fajta tankonyv..tudod te mennyi festek,papir,energia megy el, csak amig a gepmesterek belovik a nyomogepeket? Hat meg ha szines nyomas...hehe...ki kellene probalnod (mondjuk keresztszaliranyos munyomo papirral..jo sok sotet szinnel rajta...azt is megbannad, hogy megszulettel😛)

Szerintem jo dolog ez az e-olvaso,csak draga mulatsag😞

Tájékozódj elõbb egy kicsit arról, hogy mibõl készül a papír seggfej. Több száz, meg ezer éves fákat vágnak ki az USA-ban is, a harmadik világban gyakorlatilag nincs is szabályozás. Ültess fát te faszkalap, csak tudod, mire megnõ, addigra már szerencsére el leszel rohadva régen. Meg nézd meg a fejlett országok e-hulladék kezelését. Egy kocsit ma 98%-ban újrahasznosítanak, ugyanilyen szigorú szabványok fognak életbe lépni a tévékre, mobilokra... Aki nem egy akkora tapló paraszt, mint te, az most is veszi a fáradságot, és eltolja a seggét a legközelebbi e-hulladék gyûjtõbe. De te csak szennyezd tovább a világot.
Majom vagyok?, igen egy fejlett majom, te meg valami kihalófélben lévõ majom vagy. A keresés pedig csak egy dolog, ott vannak még a könyvtárak, a millió fénymásolat készítése... Az is mind energia, meg papír. De persze gondolom te ezt is leszarod, mert elhiszed, hogy a papír magától van...
A te szar dumáddal legfeljebb Kádár korszakban szocializálódott "bombázók" bugyogóját lehet nedvesíteni, szóval kösz, de inkább maradok a tarisznyásoknál, neked meg átengedem az 50-es korosztályt, látom arra hajtasz huszonéves fejjel te perverz pöcs.

Na, ez csillagos ötös... :-)

"Igen akar, mert sokkal praktikusabb, környezetkímélõbb, és rengeteg olyan új funkciót támogat, ami azelõtt elképzelhetetlen volt. De Te gondolom azok közé tartozol, akik ha valamit keresnek inkább végignyálaznak egy könyvet egy röpke délután alatt... Én inkább lefuttatok egy keresést egy e-szövegben néhány mp alatt."

Mennyire környezetkímélõ egy elektromos mûanyag szerkezet, ami áramot fogyaszt?
Mert a könyv semennyire nem károsítja a környezetet. Kinyomtatnak egyszer egy könyvet, és kész. Nem egy nagy vasziszdasz az a famennyiség, ami ráadásul újra kinõ. A környezetet az a fakitermelés rombolja, amit azért végeznek, hogy területhez jussanak. Pölö termõföldhöz. De az, amit a papír miatt vágnak ki, azt marhára újraültetik. Egyrészt, mert elõírás, másrészt, mert szeretne az erdõtulaj 15-20 év múlva is profitálni. Szóval ez a környezetkímélõs szöveg elmegy egy idióta tarisznyás bölcsészhallgató lányka bugyijának becserkészéséhez, de itt nem veszi be egy értelmes ember sem.
Ja, nem tudtad, hogy a kivágott fákat a területtulajdonosnak visszakell ültetni?
Akkor biztos te is csak egy divatból szövegelõ tályékozatlan vagy...

"De ez nem is meglepõ, sok embert láttam már, akik a weblapokat is képesek végigolvasni, mert így keresik azt a részt, amire kíváncsiak. Sajnos rengeteg még a digitális analfabéta, de szépen ki fognak halni, mert hatékony mûködésre képtelenek. Csak sajnos ma ez nem elvárás, mert a vezetõk nagy része is analfabéta még. Amint felfigyelnek egy munkahelyen arra, hogy milyen alacsony hatásfokkal is dolgoznak ezek az emberek, elindulnak a továbbképzések, személyi állomány frissítések."

Hogy te egy mekkora majom vagy!?
Tudod használni a passziánszt a startmenüben és azt hiszed, hogy informatikai zseni vagy... :-(

"Akarnak-e az emberek olvasni ilyesmin?
A válasz: igen.
Ha nem akarnának, akkor nem adnának el belõlük annyit. (Annak ellenére, hogy ezek az eszközök még kiforratlanok.)"


Akarnak a francokat!
10 éve bohóckodnak ennek a vacaknak az elterjesztésén, és karácsonyra fogyott pár darab, mert trendi ilyet ajándékba venni. Év közben meg a francnak sem kell. Ha kellene, akkor nem csak most fogyott volna.
Annyi értelme van, mint annak a konyhai kütyünek, amit ajándékba megvesznek, aki megkapja, az vigyorog a fa mellett, utána meg dobozostul bedobja a spájzba.

Robi000001:

Szerencsére én hozzájutok az engem érdeklõ könyvek nagy részéhez akár elektronikusan is, drm meg minden nélkül. 😉
De egy-egy könyvet talán megvennék. (A könyvek esetében a jelenlegi megoldás egy könyvet több <néhány> alkalommal enged hozzárendelni egy-egy eszközhöz, szóval ha eladod/elromlik és új készüléked lesz, át tudod rá tenni.)

Mint már írtam, nekem sem tetszik a DRM, de azt is felfogom, hogy anélkül nem vágnak bele az üzletbe.

Amúgy ugyanaz a helyzet, mint a blu ray (korábban dvd, cd, vhs, stb) esetében. Kevés a tartalom, az is drága, drága a lejátszó. Majd lemegy szépen mindkettõ ára. Nézd meg, mennyiért lehet hozzájutni dvd filmekhez. Majd lemegy az ebookok ára is.

Szerintem senki sem azt vitatja, hogy a kiadónak vannak költségei. Viszont a jelenlegi árpolitika, valamint a DRM erõs korlátja a digitális könyvek elterjedésének. Ennyiért egy átlagos olvasónak nem éri meg, csak a technoõrülteknek, esetleg azoknak, akik állandóan úton vannak. Ha viszont kevesen vesznek e-könyveket, olvasókat is kevesen vesznek, így annak ára is csak lassan fog csökkenni.

Te egyébként megvennéd 2/3-os áron az elektronikus könyvet? (Tudva, hogy 5-10 év múlva már használhatatlan lesz?)

Robi000001: Nem azt mondom, hogy ugyanakkora költség. Nyilván nem. De nem nulla. Ezt próbáltam lentebb megértetni.
Ahogyan a kiadói költség, a szerzõ, a fordító tiszteletdíja mind-mint továbbra is meglesz.

Amivel olcsóbb tud lenni, az a nyomdaköltség kiesése, és az olcsóbb terjesztés. De botorság azt várni, hogy tizedannyiért fogják árulni, mint a papír változatot. Pláne a piaci bevezetés idején.

Csak sokan itt meg vannak róla gyõzõdve, hogy a szerzõi kézirat önmagában alkalmas a fogyasztásra, meg arról is, hogy õk egy komoly terjesztõi megoldást összeütnek egy hétvégén, a sarokban álló gépen.

Hát, hogy ha a digitális változat terjesztésének költségei elérik a nyomtatási/raktározási/szállítási költségek nagyságát akkor valamit nagyon rosszul csinál a kiadó. Ezt persze nem lehet kizárni, de valószínûsítem, hogy inkább csak meg akarják szerezni az extra hasznot.

Azt mondod, hogy sok a 2/3-os ár, mikor a terjesztés nem kerül pénzbe? (De, kerül.)

Azt is mondhatod, hogy 1/3-al olcsóbban adják. Jelenleg a könyvek eladási árának kb. 1/3-át teszik el a terjesztõk (itthon, a külföldi helyzetet nem ismerem).
Vagyis kb. annyival adják olcsóbban, mint amit számon kérnek itt többen is rajta?

Pláne, hogy egy új termékrõl van szó, amire nyilván egyelõre kisebb a kereslet, mint a hagyományos könyvekre. Majd minél többen keresik, minél nagyobb példányban kelnek el, úgy megy le az áruk. (Pont a lentebb említett okok miatt.)

Egyébként meg ne feledjük, hogy a pénzbe kerülõ könyvek mellett nagy számban lehet ingyenesen elérhetõ irodalmat találni.

Ja végülis igazad van...
Én amúgyis a könyvnél maradok ha olvasni kell, mert az legalább nem romlik el <#hehe>
Vagy neten elolvasom, amit akarok.
Ezért nem veszek még egy elektronikus szart, hogy helyet foglaljon, vagy több pénze legyen a Sonynak, vagy akármelyik nagyvállalatnak.

Ha ez emberek jobban belegondolnának, hogy mit is jelent egy DRM-es könyv, akkor senki sem venné meg (ill. csak az, akinek egyáltalán nem számít a pénz).

Mi a különbség egy valódi könyv, és egy DRM-es könyv között?
Ha veszel egy könyvet, és vigyázol rá (nem gyújtod fel a könyvespolcot, vagy nem adod 3 éves gyerekednek kifestõskönyvnek), akkor még unokáid is el tudják majd olvasni 50 év múlva. Szerinted mi lesz a DRM-es könyveddel 50 év múlva? Az eszköz, amire vetted, már 45 éve mûködésképtelen. A cég ahol vetted, már 40 éve elfelejtette, hogy egyáltalán létezett olyan könyv, nemhogy neked megújítaná a licenszedet. De mindegy, mert hogy a formátumot már úgyse olvasná semmi 30 éve.

Egy könyvet, ha megveszed, kölcsönadhatod barátaidnak. Legfeljebb néha nem hozzák vissza, és akkor morcos leszel. A DRM-est csak az olvasóval együtt adhatod oda. És nem kicsit leszel morcos, ha nem hozzák vissza.

Ezek alapján egy DRM-es könyvért elkérni a valódi könyv árának 2/3-adát nem szép dolog. Egyszerûen nem ér annyit. Kb. annyit érhet, mint egy a könyvtárból kikölcsönzött könyv.

Egy digitális könyv terjesztési költségei pedig elhanyagolhatók a valódi könyvékhez képest, nem kell raktározni, szállítani, nem kell félni, hogy mi lesz, ha nem fogy el a készlet. , az gyakorlatilag eladási oldalon szereplõ bármilyen hirdetés bõven fedezi. Egy digitális könyvesboltnál nagyságrendekkel komplexebb honlapok is degeszre keresik magukat csak hirdetésekbõl (pl. myspace, google...).

Jó estét!

Nagyon szeretnék én is egy ilyen e-bookot, de majd akkor veszek belõle, ha 5 ezer Ft alatt lesz az ára.

Pedig milyen jó lenne...

Notebookon nem jó könyvet olvasni, mert az LCD is fárasztja a szemet.

A papír könyv olvasása sem jó, mert ahhoz nekem 1. olvasószemüveg kell 2. jó fényviszonyok kellenek. Fõleg, ha az ember ágyban olvas, a 2. pontot elég nehéz teljesíteni, tehát milyen jó lenne egy olyan könyv, amely nem égeti ki a szemet, de van saját fényforrása is, jó kontraszttal, és nem jól megvilágított szobában is lehet olvasni úgy, hogy a betûméretet igény szerint lehet növelni.

Most, én azt nem tudom, hogy a fénykép nézegetõk ezt nem tudják, e-könyvként azok nem használhatók? Mert mintha olcsóbbak lennének, de ott is kb. 50k a jó minõség, és nekem túl vastagnak tûnik.

Egy szó, mint száz, akkor lesz nekem is e-bookom, amikor a kínaiak ellopják az ipari szabadalmakat, és elkezdik olcsón nyomatni.

Én sem rajongok a DRM-ért, ám belátom, hogy anélkül nemigen fog senki sem elektronikus könyvet árulni.

A DRM-el egy nagy gond van: elsõsorban azoknak a jogait korlátozza, akik legálisan veszik meg a könyvet/zenét/játékot. Ha valaki nem akar érte fizetni, az úgyis megtalálja a szabadon másolható, korlátozás nélkül használható változatot. (Ha már valami DRM-es, akkor azt már nem feltétlenül tudod használni pl. linuxon, más eszközökön se biztos, és persze konvertálni se tudod; újratelepítéskor, gépcserekor aggódhatsz, hogy akkor mi lesz a licenszekkel…😉
Gondolj csak a másolásvédett játékokra: a rendes vevõk szívnak hogy regisztrál-e hetente a játék vagy nem (mert akkor baj lesz), sikerül-e jól beolvasni a CD-t, ami folyton zúg; ezeket a bajokat egy warezoló el se tudja képzelni, csak letölti a játékot, mountol, telepít, felülír egy fájlt és aztán gond nélkül élvezi a játékot.

Én elvbõl nem veszek DRM-es anyagot. De mp3-akat már vásároltam (igaz, azok a számok már meg is voltak elõtte 😊.
DRM helyett talán inkább azon kéne dolgozni, hogy az emberek akkor is fizessék ki a szerzõ járandóságát, hogy ha ingyen is letölthetik

galedki: Vegyél egyet, és kapsz hozzá ingyen könyveket. 😊

waterman:

"ki a betmen mondta, hogy a szerzõnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot"

Ha nem õ csinálja, az bizony pénzbe kerül (ha õ csinálja, akkor is pénz, idõ, munka, csak kevesebb).

"67 mánáger, 70 tördelõ, 40 szerkesztõ, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni"

Mem lehet valóban hozzáértõ emberek nélkül is csinálni, de olyan is lesz. Azokat a könyveket szokták a sarokba vágni a sok bosszantó hiba miatt.

"a valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni"
Hidd el, nem tudnak. Naponta látom.

"annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv"

Az nem stílusérzék kérdése. Az egy szakma. Az, hogy egy ház szép, kellemes benyomást kelt, meg a felépítése az teljesen más kérdés. Hiába álmodod meg a legszebb házat, ha te húzod fel a falakat az bizony nem lesz olyan mint szeretnéd.

"ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban"

Nos, az sg.hu -n megjelenõ cikkek általában olyanok is. Sokszor találkozhat az olvasó helyesírási hibákkal, de még értelmetlen mondatokkal is. (A tartalmuktól most tekintünk el.) Másrészt itt vannak reklámok. Szeretnél mondjuk egy olyan könyvet olvasni, amiben kétoldalanként reklámszlogenek vannak beszúrva?

A DRM-rõl meg: gondolod a szerzõnek érdeke, hogy szabadon terjeszthetõ formában kitegye? Aztán mondjuk három példányban eladja? Nyilván nem. Annál még az is jobban megéri neki, ha csak és kizárólag papíron jelenik meg a mûve. Vagy ha a haszon nem érdekli, akkor kitesz egy példányt valahová szabadon, és nem vacakol.
Vannak sokan. (Jó és rosszabb írások is. Közös bennük, hogy nem tudod elõre milyen lesz, valamint a szerkesztetlenség, esetleges fileformátum és hasonlók.)

koobe.hu potom 70 kemény magyar eFt (kiirom: hetvenezer)... mirõl beszélünk? adják ingyen, és veszek mellé könyveket. arra amúgy is sokat költök, azaz sok fa szárad a lelkemen. majd ültetek, ha lesz hely hozzá 😊
(én már régóta nézegetem valami ilyesmit, de ebben az árfekvésben nincs értelme szerintem. ja, és olvastam könyvet monitoron, elég sokat.)

Eh, nagyon feltételes az az elsõ bekezdés...majd pont az elemzõk meg a kiadók mondják meg, hogy mikor fog elterjedni...

Hiszem ha látom.

Igen akar, mert sokkal praktikusabb, környezetkímélõbb, és rengeteg olyan új funkciót támogat, ami azelõtt elképzelhetetlen volt. De Te gondolom azok közé tartozol, akik ha valamit keresnek inkább végignyálaznak egy könyvet egy röpke délután alatt... Én inkább lefuttatok egy keresést egy e-szövegben néhány mp alatt.

De ez nem is meglepõ, sok embert láttam már, akik a weblapokat is képesek végigolvasni, mert így keresik azt a részt, amire kíváncsiak. Sajnos rengeteg még a digitális analfabéta, de szépen ki fognak halni, mert hatékony mûködésre képtelenek. Csak sajnos ma ez nem elvárás, mert a vezetõk nagy része is analfabéta még. Amint felfigyelnek egy munkahelyen arra, hogy milyen alacsony hatásfokkal is dolgoznak ezek az emberek, elindulnak a továbbképzések, személyi állomány frissítések.

nem kapcsolódik szervesen ide, de a dínóról jutott eszembe:
mi lesz, ha Hamlet királyfi mellé még kapunk egy T-rexet is otthonra?
nagy nagy dínóm-dánom...

Polemius:
feladom. britt tudósok bebizonyították, hogy pistike honlapja és az amazon világméretû szerverparkja között VAN átmenet.
mellesleg ki a betmen mondta, hogy a szerzõnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot, saját fizetõs izéval etc? senki. annyit próbáltam csak kifejteni, hogy 67 mánáger, 70 tördelõ, 40 szerkesztõ, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni. és töredékébe fog kerülni. ha valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni és annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv, azt sajnálom. a többinek meg nem kell 63 mánáger, 70 tördelõ, 40.. , 15.. elég mindenbõl 2-3 is. és fele annyiba kerül. a kiadók ragaszkodnak a régi bevált technikához, hogy jól lenyúlnak mindent. a mai technikával meg a régi gépezet 80% felesleges.
ha nehéz belátni, hogy pl ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban, ahol 30ezer példányt kell megcsinálni, ahol minden oldal egyedi, és kell a 40 korrektor, hogy ne legyen benne hiba, akkor felesleges vitatkozni. ha csak ezt a cikket adnám ki egy magazinban akkor rámenne a gatyám. ha viszont 400 másikat is, akkor már megéri. mert kíváncsiak rá.
plussz: én nem vennék semmilyen drm másolásvédelmi technikával védett tartalmat, mert egy könyvbõl is bármikor kimásolhatok egy oldalt. milyen jogon tiltják meg akkor, hogy többszörösítsem a digitális médiát amiért már fizettem? attól hogy megvettem egy könyvet, és még le is másolhatnám, nem fogok nekiállni másolni és pénzért osztogatni a kópiákat. itt is az játszik, hogyha olcsón elérhetõ, akkor nagyobb tömegekhez fog legálisan elérni.

Mondom pont az lesz mint az audio cd -> mp3 esetén.

Mennyi dinoszaurusz jár ide.... 😄

Én szoktam is. Jövõre ha leesik az ára egy60Kra be is ruházok egybe.

És ha most megkérdezhetem: Te már használtál ilyet? Elolvastál pár könyvet rajta?

Mellesleg az agyagtábla, a pergamen, a papirusz is legalább annyira jónak tûnhetett annak idején, mint a nyomtatott papír ma. Mégsem jellemzõ, hogy papírusztekercsek sorakoznának ma a polcokon.

Doktor Kotász:

Akarnak-e az emberek olvasni ilyesmin?
A válasz: igen.
Ha nem akarnának, akkor nem adnának el belõlük annyit. (Annak ellenére, hogy ezek az eszközök még kiforratlanok.)

"Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz..."

Bocsánat, nem jelenti azt, hogy jó.