68
-
Polemius #28 waterman:
"ki a betmen mondta, hogy a szerzőnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot"
Ha nem ő csinálja, az bizony pénzbe kerül (ha ő csinálja, akkor is pénz, idő, munka, csak kevesebb).
"67 mánáger, 70 tördelő, 40 szerkesztő, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni"
Mem lehet valóban hozzáértő emberek nélkül is csinálni, de olyan is lesz. Azokat a könyveket szokták a sarokba vágni a sok bosszantó hiba miatt.
"a valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni"
Hidd el, nem tudnak. Naponta látom.
"annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv"
Az nem stílusérzék kérdése. Az egy szakma. Az, hogy egy ház szép, kellemes benyomást kelt, meg a felépítése az teljesen más kérdés. Hiába álmodod meg a legszebb házat, ha te húzod fel a falakat az bizony nem lesz olyan mint szeretnéd.
"ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban"
Nos, az sg.hu -n megjelenő cikkek általában olyanok is. Sokszor találkozhat az olvasó helyesírási hibákkal, de még értelmetlen mondatokkal is. (A tartalmuktól most tekintünk el.) Másrészt itt vannak reklámok. Szeretnél mondjuk egy olyan könyvet olvasni, amiben kétoldalanként reklámszlogenek vannak beszúrva?
A DRM-ről meg: gondolod a szerzőnek érdeke, hogy szabadon terjeszthető formában kitegye? Aztán mondjuk három példányban eladja? Nyilván nem. Annál még az is jobban megéri neki, ha csak és kizárólag papíron jelenik meg a műve. Vagy ha a haszon nem érdekli, akkor kitesz egy példányt valahová szabadon, és nem vacakol.
Vannak sokan. (Jó és rosszabb írások is. Közös bennük, hogy nem tudod előre milyen lesz, valamint a szerkesztetlenség, esetleges fileformátum és hasonlók.) -
galedki #27 koobe.hu potom 70 kemény magyar eFt (kiirom: hetvenezer)... miről beszélünk? adják ingyen, és veszek mellé könyveket. arra amúgy is sokat költök, azaz sok fa szárad a lelkemen. majd ültetek, ha lesz hely hozzá :)
(én már régóta nézegetem valami ilyesmit, de ebben az árfekvésben nincs értelme szerintem. ja, és olvastam könyvet monitoron, elég sokat.) -
nalidzsizpáuvö #26 Eh, nagyon feltételes az az első bekezdés...majd pont az elemzők meg a kiadók mondják meg, hogy mikor fog elterjedni...
Hiszem ha látom. -
Flammius #25 Igen akar, mert sokkal praktikusabb, környezetkímélőbb, és rengeteg olyan új funkciót támogat, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. De Te gondolom azok közé tartozol, akik ha valamit keresnek inkább végignyálaznak egy könyvet egy röpke délután alatt... Én inkább lefuttatok egy keresést egy e-szövegben néhány mp alatt.
De ez nem is meglepő, sok embert láttam már, akik a weblapokat is képesek végigolvasni, mert így keresik azt a részt, amire kíváncsiak. Sajnos rengeteg még a digitális analfabéta, de szépen ki fognak halni, mert hatékony működésre képtelenek. Csak sajnos ma ez nem elvárás, mert a vezetők nagy része is analfabéta még. Amint felfigyelnek egy munkahelyen arra, hogy milyen alacsony hatásfokkal is dolgoznak ezek az emberek, elindulnak a továbbképzések, személyi állomány frissítések. -
waterman #24 nem kapcsolódik szervesen ide, de a dínóról jutott eszembe:
mi lesz, ha Hamlet királyfi mellé még kapunk egy T-rexet is otthonra?
nagy nagy dínóm-dánom...
Polemius:
feladom. britt tudósok bebizonyították, hogy pistike honlapja és az amazon világméretű szerverparkja között VAN átmenet.
mellesleg ki a betmen mondta, hogy a szerzőnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot, saját fizetős izéval etc? senki. annyit próbáltam csak kifejteni, hogy 67 mánáger, 70 tördelő, 40 szerkesztő, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni. és töredékébe fog kerülni. ha valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni és annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv, azt sajnálom. a többinek meg nem kell 63 mánáger, 70 tördelő, 40.. , 15.. elég mindenből 2-3 is. és fele annyiba kerül. a kiadók ragaszkodnak a régi bevált technikához, hogy jól lenyúlnak mindent. a mai technikával meg a régi gépezet 80% felesleges.
ha nehéz belátni, hogy pl ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban, ahol 30ezer példányt kell megcsinálni, ahol minden oldal egyedi, és kell a 40 korrektor, hogy ne legyen benne hiba, akkor felesleges vitatkozni. ha csak ezt a cikket adnám ki egy magazinban akkor rámenne a gatyám. ha viszont 400 másikat is, akkor már megéri. mert kíváncsiak rá.
plussz: én nem vennék semmilyen drm másolásvédelmi technikával védett tartalmat, mert egy könyvből is bármikor kimásolhatok egy oldalt. milyen jogon tiltják meg akkor, hogy többszörösítsem a digitális médiát amiért már fizettem? attól hogy megvettem egy könyvet, és még le is másolhatnám, nem fogok nekiállni másolni és pénzért osztogatni a kópiákat. itt is az játszik, hogyha olcsón elérhető, akkor nagyobb tömegekhez fog legálisan elérni. -
fade2black #23 Mondom pont az lesz mint az audio cd -> mp3 esetén.
Mennyi dinoszaurusz jár ide.... :D -
fade2black #22 Én szoktam is. Jövőre ha leesik az ára egy60Kra be is ruházok egybe.
És ha most megkérdezhetem: Te már használtál ilyet? Elolvastál pár könyvet rajta? -
Polemius #21 Mellesleg az agyagtábla, a pergamen, a papirusz is legalább annyira jónak tűnhetett annak idején, mint a nyomtatott papír ma. Mégsem jellemző, hogy papírusztekercsek sorakoznának ma a polcokon. -
Polemius #20 Doktor Kotász:
Akarnak-e az emberek olvasni ilyesmin?
A válasz: igen.
Ha nem akarnának, akkor nem adnának el belőlük annyit. (Annak ellenére, hogy ezek az eszközök még kiforratlanok.) -
Doktor Kotász #19 "Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz..."
Bocsánat, nem jelenti azt, hogy jó. -
Doktor Kotász #18 Sokat dumáltok arról, hogy ekkora a kijekző vagy akkora, igényel-e külön tördelést, baromira okosak vagytok olyan dolgokban, amik még benneteket sem érdekelnek, nem hogy másokat.
Eközben mindegyikötök elsiklik a lényeg felett.
Akar-e az ember ilyen szarokon olvasni egy könyvet?
A válasz pedig az, hogy nem. Ez csak egy olyan felesleges technikai kütyü, ami olyan dolgot akar felváltani, ami sokkal jobb nála...
Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz... -
Polemius #17 waterman:
Ha kihagyod a kiadói költségeket (és ezzel azt amit egy szövegen dolgoznak), akkor amit kapsz végeredményben, az egy nagy rakás hulladék lesz. Ha láttál valaha szerzői kéziratot, akkor ezt tudhatod. Ha nem láttál, akkor örülj neki, és hidd el nekem.
Másrészt, ha a szerző az ilyen módon saját kezűleg előállított könyvet saját webshopban kívánja eladni.. Várjunk csak, hiszen legtöbbjük nem is ért hozzá!
Szóval, a szerző valakire rábízza ezt. Hogy olcsó legyen, megkér egy ismerőst, aki olcsón elvállalja, hogy hétvégén összedob egy adatbázist, lerendezi a DRM dolgot (amit vagy kifizet, vagy jogtalanul használ, ezzel pert és jó sok pénzt kockáztatva), aztán hétfőn már meg is lehet venni a websopban, olcsón.
A webshopban, amit pár ember talán meg is fog találni. És páran még meg is veszik a gagyi kivitelű e-bookot. Olcsón. Többet nem is vesznek ott semmit.
Szóval a szerző kifizetett mondjuk húszezret Pisikének a webshopos megoldásért, meg mondjuk havi 5000-et, mert Pistike többeknek is dolgozik, és egy szerverrel több helyről keres pénzt.
A szerző meg mondjuk eladott 10 könyvet az első hónapban, 500Ft-ért. Az éppen a havi költsége.
De mondjuk van több könyve, és csak a havi 5000-et kell perkálnia, mert Pistikének van már webshopja, azt nem számolja fel költségként. A több könyv több eladás, mondjuk elad 30 példányt, 500Ft-ért darabját. Van tehát 15 000 Ft bevétele abban a hónapban, ebből ki kell fizetnie 5000-et Pistikének, ki kell fizetnie a DRM jutalékot, TB-t, SZJA-t kell fizetnie. A vállalkozást terhelő adókat, járulékokat (mert ugye vállalkozóit kénytelen kiváltani ehhez már), és még nem is számoltam bele, hogy az ÁFA eleve elviszi nem kis részét az egésznek.
Szóval nem sok marad belőle a szerzőnek. Akinek ráadásul még be is kell ruháznia az egész előtt a megfelelő programokba (hacsak nem lopottat használ, de az kiderül elég hamar valószínűleg), és megtanulnia azt használni. -
fade2black #16 Figyeld meg komolyan gondolják ezek a nagy szakik a 2/3ad árat. Evvel aztán alá is írják a saját halálos itéletüket, pont mint anno a zenekiadók tették.
-
dez #15 Hát éppen ez az! E-book esetén a sokszorosítás és kézbesítés digitális, aminek a költsége a 0-felé konvergál, ugyanakkor minnél többet adnak el, annál többfelé oszlik az összköltség! Ergo... Lásd amit írtam. -
torcipepe #14 én pont így használom az enyém :P
viszont ha úgy adnák ki, mint szövegfolyam (pl: world doc.), tehát nem oldalakra bontva és oldalanként formázva, akkor:
-nem kellene tördelőhöz küldeni,
-bármilyen olvasón olvasható volna -
waterman #13 ok. tehát felsoroltad, hogy mit kell megcsinálni MINDEN esetben. te arra kerekítetted ki, mit csinál egy rakat korrektor meg a többiek (én ezt elintéztem a kiadói díjak ponttal értsd az első ponthoz lentebb). én meg arra, hogy milyen háttér kell KIZÁRÓLAG egy szimpla e-booknak, hogy a szerzőtől a fogyasztóig eljusson (ha nem jelenik meg nyomtatva is).
nem egy amazon színvonalú könyvesboltról beszéltem, azt hiszem ha úszó tárgyról beszél valaki, akkor kevesen gondolnak rögtön repülőgéphordozó anyahajóra, de veled beletenyereltem.. hány diplomamunka születik adatbázis kezelés és webes szolgáltatások ötvözésével. php-tól az asp .net-ig egy rakat lehetőség és mindegyikkel lehet színvonalas webshopot is létrehozni (igényeknek megfelelőt). az általánosság talaján egyensúlyozva a magyar viszonyokból indultam ki, ahol nem minden weblap kerül 200 millió forintba..
Flammius:
nagyon rég még gimiben csináltunk gimi újságot. tudom mekkora munka és szervezés van benne (pedig csak kb 12 oldalas kis valamik voltak). sőt! gépeltem több jegyzetet, közte analízis jegyzetet, ahol néha 10-12 perc volt egy képlet létrehozása, mert pl kétsoros volt, meg ilyenek.. - de ki beszélt erről? az az alkotás folyamata. elég jól elhatárolható a terjesztés folyamatától. a terjesztés akárhogyan is nézzük annyi, hogy felkerül egy szerverre és a juzer letöltheti. ahol ezres nagyságrendű mennyiségek vannak e-bookokból, ott már az egy filera jutó költség tulajdonképpen minimális. -
Polemius #12 dez:
Szerinted mindegy, hogy egy könyvet adnak el, vagy 100000-et egy webshopon keresztül? Mindkét esetben ugyanannyi az összköltség is meg az egy példányra vetített költség? Ugye, hogy nem.
Hogy lenne már a teljes ár nyereség?
(Arról nem is beszélve, hogy a digitális verziót is terhelik az átalányban mérhetőkön felül példányonkénti költségek az előállításán túl. DRM jutalék, adó, mindenféle járulékok.) -
dez #11 Na ja, de mindezt egyszer kell elvégezni, aztán már csak copy&paste. Utána már csak a webshopot kell fenntartani, aminek költség szempontból mindegy, hogy mennyit adnak el belőle, nincs darabonkénti költség, így 100% a nyereség rajtuk (+áfa). Ergó sokkal ésszerűbb lenne a maximális eladási mennyiségre törekedni, és az árat ennek megfelelően belőni. A 2/3-os ár a legkevésbé sem ilyen. -
Flammius #10 Látom sok közöd van az e-book készítéséhez... Mi az egyetemen non-profit alapon csináltunk pár e-book-ot, iszonyatosan sok munka, én ki is szálltam, mert napi 2-3 órát vett el. -
Polemius #9 waterman:
Látom, nem sok közöd van a könyvkiadáshoz.
Nézzük, mit kell csinálni a szerző által megírt szöveggel, mire te azt megveszed mint e-bookot, és elolvashatod:
A szerző megírja a művet, aztán elküldi a kiadóhoz.
A kiadónál a szerkesztő(k) megnézi(k), kb. azt kapták-e amit vártak. Aztán elküldik lektorhoz.
A lektor (mint neve is mutatja), lektorálja, majd visszaküldi a kiadónak.
A kiadó elküldi vagy vissza a szerzőnek, vagy egyből nyelvi lektorhoz (vagy ha van erre ember ott, akkor kiadón belül nyelvileg is ellenőrzik).
Ez után (vagy sokszor már közben) a tördelőszerkesztőhöz kerül, aki a tördelt verziót átküldi a szerkesztőnek, aki a nyelvi/szerzői korrektúrára továbbítja.
A visszaérkezett szöveget megkapja megint a tördelőszerkesztő, aki elvégzi a javításokat, módosításokat.
Ez az egész szerző-lektor-korrektor-tördelő vándorlás több körös is lehet, attól függően milyen könyvről van szó.
A végén a szerző megkapja még egyszer a véglegesnek szánt változatot, amire már rábólint ő is meg mindenki.
Ekkor készül belőle normál esetben egy nyomdának szánt verzió, amit még átnéznek páran, több munkafázisban, aztán megy a nyomdába.
Digitális verziónál nézzük, mi történik:
A könyv valószínűleg megjelenik papíron is a digitális mellett, tehát gyakorlatilag külön tördelést igényel. Ha nem csak szöveg van benne (hanem ábrák, illusztrációk, táblázatok), akkor ez eléggé macerás is lehet.
A készre tördelt verzióból kell készíteni egy olyan formátumú könyvet, ami lehetőleg minél több típusú olvasón használható (ezt nyilván tesztelni is kell), és még ráadásul valamiféle DRM is van benne.
Amikor ez készen van, akkor - a nyomda kihagyásával - megy a terjesztőhöz.
A terjesztő fenntart (vagy saját maga, vagy megfizet inkább ezért hozzáértő embereket) egy internetes boltot, ahol megveheted a könyvet.
Vagyis mi kerül pénzbe?
A kiadó költsége a nyomdai költségeket leszámítva ugyanannyi (sőt, valószínűleg még kicsivel több is, a tesztelés, meg a DRM képes formátum használata után nyilvánvalóan fizetendő díj miatt.) Hiszen ki kell fizetnie a szerzőt, esetleg a fordítót is, a rezsit, a szerkesztőket, a tördelőket, a grafikusokat, az összes egyéb munkatársát.
A terjesztőnek ki kell fizetni az informatikai háttér fenntartását (hiszen nyilván nem egy leharcolt 486-oson történik a netes bolt üzemeltetése, a szomszéd Pistike felügyeletével).
Amit tehát megspórolnak, az a nyomdai költség, a raktározás, szállítás, ilyesmik. Viszont vannak más plusz költségeik helyette.
Tehát amit te mondasz, hogy nem kerül pénzbe a kiadó, az adatbázis, meg amiket te felsorolsz, az egyszerűen nem igaz. Hidd el, nem akarsz olyan könyvet olvasni, amit a szerző kiad a keze közül először.
Ha pedig te egy hétvégén összedobsz olyan webshopot, mint ami pl. a Waterstones-nak vagy az Amazonnak van, ráadásul egyetlen mezei szerveren, akkor ne aggódj a könyvárak miatt, mert agyonkeresheted magad. -
Zoliz #8 Mentsük meg a fákat! Tegyük tönkre a szemünket digitális maszlagokkal!
Éljen Bill Gates látomása a saját 01001010 világáról! -
waterman #7 miért lopás?? ezt komolyan kérded? egy e-bookkal mi dolga a kiadónak? semmi. nyista. zéró. NULL. leírja egy adatbázisba a főbb adatokat aztán nesztek, kattints, töltsd le. szóval tételesen:
ami pénzbe kerül:
- csak a szerző jogdíja, és a további kunyerálók jogdíját kell megfizetned.
- tárolni kell az e-bookokat. tízezrével EGY gépen. a kiadónak egy szervert kell csak bérelnie, még csak nem is egy öt kilences félét.. (nagy tételben, hosszútávon minimális ez a ráfordítás..)
- a számlakiegyenlítés különböző módjainak infrastrukturális hátterének megteremtése (ez a sarki újságosnál nem jelentkezik egyedül)
- az adatbázismotor létrehozása és karbantartása. (lehet hogy lenne nekem egy hétvége, weblappal együtt..)
amiért e-bookként nem kéne fizetni:
- nincs előállítási költség. a szerző odahaza csinálhat egy pdf-et a doksiból..
- nincs papír költség és csomagolóanyag költség.
- nincs nyomtatási, fűzési, ragasztási költség.
- nincs költsége a raktározásnak (de egy pendrive kiadói részről..)
- nincs költsége a szállításnak, a szállításhoz és terítéshez nincs szükség munkaerőre.
- nem szennyezed a környezetet, van ahol pl a csomagolásra is megy ezért extra költség.
- és nincs azon költség, hogy az ellátói láncon belül mindenki maximalizálja a maga kis profitját (a könyvesbolt bérleti díja, eladók munkadíja, a hólapátos ember a könyvesbolt előtt és a többiek).
ezért gondolom, hogy egy e-book, sehogy sem ér többet 3-400 forintnál, még a legeslegebb sem. a kifejezetten szakkönyvek esetleg 500-at is megérnének.
mennyit kaphat a szerző ha a vavyan fable könyv ára 1668 forint? 250 talán? (ha valakinek van ilyen témájú pontos infója az írja le, mert ezt tippeltem.)
némi konkrétabb infó, hogy kb mi kell 1 tonna papír előállításához:
fehér papír:
kb 420 m3 víz, 1700kg fa, 720 kwh energia, 180 kg mészkő, 90 kg kén, 6 tonna gőz, 60 kg klór
újrapapír:
100 m3 víz, 1200 kg fekete fehér újságpapír, 300 kwh energia, 3 tonna gőz.
ez csak a papír. szerintem egy könyv árának jó fele származik az előállításából.
így aztán szerintem a winyó-tányéron fél négyzetmiliméter értelmes bitsorozatért a valós, kézzelfogható, nyomtatott, szagos, 200grammos, lapozható, kölcsönadható, polcra rakható könyv árának 2/3át elkérni rablás.
szerintem. -
mcganyol #6 kvp egy pda és egy háttérvilágítás nélküli epapír kijelző ég és föld a szemednek. persze az sms-t tökmindegy melyiken olvasod, de a 200. oldal után érznéd Te is a különbséget :) -
Polemius #5 A 6"-os kijelző az körülbelül egy kis formátumú könyv oldaltükrének felel meg. Mint írták, nem újságolvasásra készülnek elsősorban.
Egyébként vannak nagyobb méretűek is, csak egyelőre eléggé borsos áruk van.
3psilon:
Egyelőre tudtommal egyetlen tipust lehet megvásárolni itthon hivatalosan, azt 60-70e körül adják. (koobe/bebook/hanlin v3).
De talán jövőre hozzánk is begyűrűzik pár tipus még. A kindle is állítólag indulni akar európában, meg remélhetőleg a Sony is lép az angliai eredmények láttán (ott slágerajándék lett karácsonyra).
waterman:
Ha olcsóbban (2/3 áron, egy csomagküldőhöz képest, aki vélhetően eleve nyomott árakkal dolgozik) adják, az miért lopás? Az e-bookot is elő kell állítani, nem a fán terem. -
kvp #4 "Csak baromi sok idő lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz."
Addig hasznalhatunk latptopokat vagy pda-kat ugyanerre a celra. Pl. en anno olvastam ebook-okat egy ti89-es szamologepen (kb. qvga monokrom kijelzo) de egy ibm thinkpad-en is (elforgatott xga kijelzovel). Egy msi vagy asus minilaptop 10 inches kijelzovel pont jo erre a celra (meg eleg olcso is) es meg szamitogepnek is hasznalhato. (erdemes 90 fokkal elforgatni a kijelzett kepet es konyvkent kinyitva fogni a gepet) -
3psilon #3 Ez szerintem kicsit olyan mint a bolti játék / Steam dilemma. Hogy ők ugyanannyiért adják, pedig nincs fizikai költség, kiskernagyker, és az összeset megeszik haszonnak.
Engem egyébként tökre izgat az e-book olvasó, jó technológia meg minden. Csak baromi sok idő lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz.
Gondolom bejön és "most csak" 100.000Ft-ért megvehetjük majd, *ajándék* könyvvel... :S -
waterman #2 ezek könyv olvasásra valók! az 5 col tényleg aprócska, de a 9col már akkora olvasófelület, mint egy átlagos könyv fedőlapja, a 11col pedig már a szótárakat is letakarja simán.
szerintem az árukkal van főként gond. na meg az e-bookok árával.. ahhoz képest, hogy nem kapom meg a könyvet egy darab papírkupacként, némelyik helyen szemtelenül sokat kérnek értük. találtam olyan netes boltot is, ahol ugyanazért az e-bookért 2/3 annyit kértek, mint egy másik (csomagküldős) helyen a rendes nyomtatott könyvért!!! hát mi ez ha nem lopás? -
T0nk #1 Majd akkor fognak 'áttörni' ha annyiba fog kerülni egy reader mint most egy újság, olyan könnyű lesz, és akkora méretű. Ne röhögtessenek már az 5 meg 11 colos kijelzővel...