Végre elterjedhetnek az e-könyv olvasók
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Sokat dumáltok arról, hogy ekkora a kijekzõ vagy akkora, igényel-e külön tördelést, baromira okosak vagytok olyan dolgokban, amik még benneteket sem érdekelnek, nem hogy másokat.
Eközben mindegyikötök elsiklik a lényeg felett.
Akar-e az ember ilyen szarokon olvasni egy könyvet?
A válasz pedig az, hogy nem. Ez csak egy olyan felesleges technikai kütyü, ami olyan dolgot akar felváltani, ami sokkal jobb nála...
Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz...
Eközben mindegyikötök elsiklik a lényeg felett.
Akar-e az ember ilyen szarokon olvasni egy könyvet?
A válasz pedig az, hogy nem. Ez csak egy olyan felesleges technikai kütyü, ami olyan dolgot akar felváltani, ami sokkal jobb nála...
Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#17
waterman:
Ha kihagyod a kiadói költségeket (és ezzel azt amit egy szövegen dolgoznak), akkor amit kapsz végeredményben, az egy nagy rakás hulladék lesz. Ha láttál valaha szerzõi kéziratot, akkor ezt tudhatod. Ha nem láttál, akkor örülj neki, és hidd el nekem.
Másrészt, ha a szerzõ az ilyen módon saját kezûleg elõállított könyvet saját webshopban kívánja eladni.. Várjunk csak, hiszen legtöbbjük nem is ért hozzá!
Szóval, a szerzõ valakire rábízza ezt. Hogy olcsó legyen, megkér egy ismerõst, aki olcsón elvállalja, hogy hétvégén összedob egy adatbázist, lerendezi a DRM dolgot (amit vagy kifizet, vagy jogtalanul használ, ezzel pert és jó sok pénzt kockáztatva), aztán hétfõn már meg is lehet venni a websopban, olcsón.
A webshopban, amit pár ember talán meg is fog találni. És páran még meg is veszik a gagyi kivitelû e-bookot. Olcsón. Többet nem is vesznek ott semmit.
Szóval a szerzõ kifizetett mondjuk húszezret Pisikének a webshopos megoldásért, meg mondjuk havi 5000-et, mert Pistike többeknek is dolgozik, és egy szerverrel több helyrõl keres pénzt.
A szerzõ meg mondjuk eladott 10 könyvet az elsõ hónapban, 500Ft-ért. Az éppen a havi költsége.
De mondjuk van több könyve, és csak a havi 5000-et kell perkálnia, mert Pistikének van már webshopja, azt nem számolja fel költségként. A több könyv több eladás, mondjuk elad 30 példányt, 500Ft-ért darabját. Van tehát 15 000 Ft bevétele abban a hónapban, ebbõl ki kell fizetnie 5000-et Pistikének, ki kell fizetnie a DRM jutalékot, TB-t, SZJA-t kell fizetnie. A vállalkozást terhelõ adókat, járulékokat (mert ugye vállalkozóit kénytelen kiváltani ehhez már), és még nem is számoltam bele, hogy az ÁFA eleve elviszi nem kis részét az egésznek.
Szóval nem sok marad belõle a szerzõnek. Akinek ráadásul még be is kell ruháznia az egész elõtt a megfelelõ programokba (hacsak nem lopottat használ, de az kiderül elég hamar valószínûleg), és megtanulnia azt használni.
Ha kihagyod a kiadói költségeket (és ezzel azt amit egy szövegen dolgoznak), akkor amit kapsz végeredményben, az egy nagy rakás hulladék lesz. Ha láttál valaha szerzõi kéziratot, akkor ezt tudhatod. Ha nem láttál, akkor örülj neki, és hidd el nekem.
Másrészt, ha a szerzõ az ilyen módon saját kezûleg elõállított könyvet saját webshopban kívánja eladni.. Várjunk csak, hiszen legtöbbjük nem is ért hozzá!
Szóval, a szerzõ valakire rábízza ezt. Hogy olcsó legyen, megkér egy ismerõst, aki olcsón elvállalja, hogy hétvégén összedob egy adatbázist, lerendezi a DRM dolgot (amit vagy kifizet, vagy jogtalanul használ, ezzel pert és jó sok pénzt kockáztatva), aztán hétfõn már meg is lehet venni a websopban, olcsón.
A webshopban, amit pár ember talán meg is fog találni. És páran még meg is veszik a gagyi kivitelû e-bookot. Olcsón. Többet nem is vesznek ott semmit.
Szóval a szerzõ kifizetett mondjuk húszezret Pisikének a webshopos megoldásért, meg mondjuk havi 5000-et, mert Pistike többeknek is dolgozik, és egy szerverrel több helyrõl keres pénzt.
A szerzõ meg mondjuk eladott 10 könyvet az elsõ hónapban, 500Ft-ért. Az éppen a havi költsége.
De mondjuk van több könyve, és csak a havi 5000-et kell perkálnia, mert Pistikének van már webshopja, azt nem számolja fel költségként. A több könyv több eladás, mondjuk elad 30 példányt, 500Ft-ért darabját. Van tehát 15 000 Ft bevétele abban a hónapban, ebbõl ki kell fizetnie 5000-et Pistikének, ki kell fizetnie a DRM jutalékot, TB-t, SZJA-t kell fizetnie. A vállalkozást terhelõ adókat, járulékokat (mert ugye vállalkozóit kénytelen kiváltani ehhez már), és még nem is számoltam bele, hogy az ÁFA eleve elviszi nem kis részét az egésznek.
Szóval nem sok marad belõle a szerzõnek. Akinek ráadásul még be is kell ruháznia az egész elõtt a megfelelõ programokba (hacsak nem lopottat használ, de az kiderül elég hamar valószínûleg), és megtanulnia azt használni.
Minden jog fenntartva!
#16
Figyeld meg komolyan gondolják ezek a nagy szakik a 2/3ad árat. Evvel aztán alá is írják a saját halálos itéletüket, pont mint anno a zenekiadók tették.
#15
Hát éppen ez az! E-book esetén a sokszorosítás és kézbesítés digitális, aminek a költsége a 0-felé konvergál, ugyanakkor minnél többet adnak el, annál többfelé oszlik az összköltség! Ergo... Lásd amit írtam.
#14
én pont így használom az enyém 😛
viszont ha úgy adnák ki, mint szövegfolyam (pl: world doc.), tehát nem oldalakra bontva és oldalanként formázva, akkor:
-nem kellene tördelõhöz küldeni,
-bármilyen olvasón olvasható volna
viszont ha úgy adnák ki, mint szövegfolyam (pl: world doc.), tehát nem oldalakra bontva és oldalanként formázva, akkor:
-nem kellene tördelõhöz küldeni,
-bármilyen olvasón olvasható volna
#13
ok. tehát felsoroltad, hogy mit kell megcsinálni MINDEN esetben. te arra kerekítetted ki, mit csinál egy rakat korrektor meg a többiek (én ezt elintéztem a kiadói díjak ponttal értsd az elsõ ponthoz lentebb). én meg arra, hogy milyen háttér kell KIZÁRÓLAG egy szimpla e-booknak, hogy a szerzõtõl a fogyasztóig eljusson (ha nem jelenik meg nyomtatva is).
nem egy amazon színvonalú könyvesboltról beszéltem, azt hiszem ha úszó tárgyról beszél valaki, akkor kevesen gondolnak rögtön repülõgéphordozó anyahajóra, de veled beletenyereltem.. hány diplomamunka születik adatbázis kezelés és webes szolgáltatások ötvözésével. php-tól az asp .net-ig egy rakat lehetõség és mindegyikkel lehet színvonalas webshopot is létrehozni (igényeknek megfelelõt). az általánosság talaján egyensúlyozva a magyar viszonyokból indultam ki, ahol nem minden weblap kerül 200 millió forintba..
Flammius:
nagyon rég még gimiben csináltunk gimi újságot. tudom mekkora munka és szervezés van benne (pedig csak kb 12 oldalas kis valamik voltak). sõt! gépeltem több jegyzetet, közte analízis jegyzetet, ahol néha 10-12 perc volt egy képlet létrehozása, mert pl kétsoros volt, meg ilyenek.. - de ki beszélt errõl? az az alkotás folyamata. elég jól elhatárolható a terjesztés folyamatától. a terjesztés akárhogyan is nézzük annyi, hogy felkerül egy szerverre és a juzer letöltheti. ahol ezres nagyságrendû mennyiségek vannak e-bookokból, ott már az egy filera jutó költség tulajdonképpen minimális.
nem egy amazon színvonalú könyvesboltról beszéltem, azt hiszem ha úszó tárgyról beszél valaki, akkor kevesen gondolnak rögtön repülõgéphordozó anyahajóra, de veled beletenyereltem.. hány diplomamunka születik adatbázis kezelés és webes szolgáltatások ötvözésével. php-tól az asp .net-ig egy rakat lehetõség és mindegyikkel lehet színvonalas webshopot is létrehozni (igényeknek megfelelõt). az általánosság talaján egyensúlyozva a magyar viszonyokból indultam ki, ahol nem minden weblap kerül 200 millió forintba..
Flammius:
nagyon rég még gimiben csináltunk gimi újságot. tudom mekkora munka és szervezés van benne (pedig csak kb 12 oldalas kis valamik voltak). sõt! gépeltem több jegyzetet, közte analízis jegyzetet, ahol néha 10-12 perc volt egy képlet létrehozása, mert pl kétsoros volt, meg ilyenek.. - de ki beszélt errõl? az az alkotás folyamata. elég jól elhatárolható a terjesztés folyamatától. a terjesztés akárhogyan is nézzük annyi, hogy felkerül egy szerverre és a juzer letöltheti. ahol ezres nagyságrendû mennyiségek vannak e-bookokból, ott már az egy filera jutó költség tulajdonképpen minimális.
\"The voices are back... Excellent.\"
#12
dez:
Szerinted mindegy, hogy egy könyvet adnak el, vagy 100000-et egy webshopon keresztül? Mindkét esetben ugyanannyi az összköltség is meg az egy példányra vetített költség? Ugye, hogy nem.
Hogy lenne már a teljes ár nyereség?
(Arról nem is beszélve, hogy a digitális verziót is terhelik az átalányban mérhetõkön felül példányonkénti költségek az elõállításán túl. DRM jutalék, adó, mindenféle járulékok.)
Szerinted mindegy, hogy egy könyvet adnak el, vagy 100000-et egy webshopon keresztül? Mindkét esetben ugyanannyi az összköltség is meg az egy példányra vetített költség? Ugye, hogy nem.
Hogy lenne már a teljes ár nyereség?
(Arról nem is beszélve, hogy a digitális verziót is terhelik az átalányban mérhetõkön felül példányonkénti költségek az elõállításán túl. DRM jutalék, adó, mindenféle járulékok.)
Minden jog fenntartva!
#11
Na ja, de mindezt egyszer kell elvégezni, aztán már csak copy&paste. Utána már csak a webshopot kell fenntartani, aminek költség szempontból mindegy, hogy mennyit adnak el belõle, nincs darabonkénti költség, így 100% a nyereség rajtuk (+áfa). Ergó sokkal ésszerûbb lenne a maximális eladási mennyiségre törekedni, és az árat ennek megfelelõen belõni. A 2/3-os ár a legkevésbé sem ilyen.
#10
Látom sok közöd van az e-book készítéséhez... Mi az egyetemen non-profit alapon csináltunk pár e-book-ot, iszonyatosan sok munka, én ki is szálltam, mert napi 2-3 órát vett el.
#9
waterman:
Látom, nem sok közöd van a könyvkiadáshoz.
Nézzük, mit kell csinálni a szerzõ által megírt szöveggel, mire te azt megveszed mint e-bookot, és elolvashatod:
A szerzõ megírja a mûvet, aztán elküldi a kiadóhoz.
A kiadónál a szerkesztõ(k) megnézi(k), kb. azt kapták-e amit vártak. Aztán elküldik lektorhoz.
A lektor (mint neve is mutatja), lektorálja, majd visszaküldi a kiadónak.
A kiadó elküldi vagy vissza a szerzõnek, vagy egybõl nyelvi lektorhoz (vagy ha van erre ember ott, akkor kiadón belül nyelvileg is ellenõrzik).
Ez után (vagy sokszor már közben) a tördelõszerkesztõhöz kerül, aki a tördelt verziót átküldi a szerkesztõnek, aki a nyelvi/szerzõi korrektúrára továbbítja.
A visszaérkezett szöveget megkapja megint a tördelõszerkesztõ, aki elvégzi a javításokat, módosításokat.
Ez az egész szerzõ-lektor-korrektor-tördelõ vándorlás több körös is lehet, attól függõen milyen könyvrõl van szó.
A végén a szerzõ megkapja még egyszer a véglegesnek szánt változatot, amire már rábólint õ is meg mindenki.
Ekkor készül belõle normál esetben egy nyomdának szánt verzió, amit még átnéznek páran, több munkafázisban, aztán megy a nyomdába.
Digitális verziónál nézzük, mi történik:
A könyv valószínûleg megjelenik papíron is a digitális mellett, tehát gyakorlatilag külön tördelést igényel. Ha nem csak szöveg van benne (hanem ábrák, illusztrációk, táblázatok), akkor ez eléggé macerás is lehet.
A készre tördelt verzióból kell készíteni egy olyan formátumú könyvet, ami lehetõleg minél több típusú olvasón használható (ezt nyilván tesztelni is kell), és még ráadásul valamiféle DRM is van benne.
Amikor ez készen van, akkor - a nyomda kihagyásával - megy a terjesztõhöz.
A terjesztõ fenntart (vagy saját maga, vagy megfizet inkább ezért hozzáértõ embereket) egy internetes boltot, ahol megveheted a könyvet.
Vagyis mi kerül pénzbe?
A kiadó költsége a nyomdai költségeket leszámítva ugyanannyi (sõt, valószínûleg még kicsivel több is, a tesztelés, meg a DRM képes formátum használata után nyilvánvalóan fizetendõ díj miatt.) Hiszen ki kell fizetnie a szerzõt, esetleg a fordítót is, a rezsit, a szerkesztõket, a tördelõket, a grafikusokat, az összes egyéb munkatársát.
A terjesztõnek ki kell fizetni az informatikai háttér fenntartását (hiszen nyilván nem egy leharcolt 486-oson történik a netes bolt üzemeltetése, a szomszéd Pistike felügyeletével).
Amit tehát megspórolnak, az a nyomdai költség, a raktározás, szállítás, ilyesmik. Viszont vannak más plusz költségeik helyette.
Tehát amit te mondasz, hogy nem kerül pénzbe a kiadó, az adatbázis, meg amiket te felsorolsz, az egyszerûen nem igaz. Hidd el, nem akarsz olyan könyvet olvasni, amit a szerzõ kiad a keze közül elõször.
Ha pedig te egy hétvégén összedobsz olyan webshopot, mint ami pl. a Waterstones-nak vagy az Amazonnak van, ráadásul egyetlen mezei szerveren, akkor ne aggódj a könyvárak miatt, mert agyonkeresheted magad.
Látom, nem sok közöd van a könyvkiadáshoz.
Nézzük, mit kell csinálni a szerzõ által megírt szöveggel, mire te azt megveszed mint e-bookot, és elolvashatod:
A szerzõ megírja a mûvet, aztán elküldi a kiadóhoz.
A kiadónál a szerkesztõ(k) megnézi(k), kb. azt kapták-e amit vártak. Aztán elküldik lektorhoz.
A lektor (mint neve is mutatja), lektorálja, majd visszaküldi a kiadónak.
A kiadó elküldi vagy vissza a szerzõnek, vagy egybõl nyelvi lektorhoz (vagy ha van erre ember ott, akkor kiadón belül nyelvileg is ellenõrzik).
Ez után (vagy sokszor már közben) a tördelõszerkesztõhöz kerül, aki a tördelt verziót átküldi a szerkesztõnek, aki a nyelvi/szerzõi korrektúrára továbbítja.
A visszaérkezett szöveget megkapja megint a tördelõszerkesztõ, aki elvégzi a javításokat, módosításokat.
Ez az egész szerzõ-lektor-korrektor-tördelõ vándorlás több körös is lehet, attól függõen milyen könyvrõl van szó.
A végén a szerzõ megkapja még egyszer a véglegesnek szánt változatot, amire már rábólint õ is meg mindenki.
Ekkor készül belõle normál esetben egy nyomdának szánt verzió, amit még átnéznek páran, több munkafázisban, aztán megy a nyomdába.
Digitális verziónál nézzük, mi történik:
A könyv valószínûleg megjelenik papíron is a digitális mellett, tehát gyakorlatilag külön tördelést igényel. Ha nem csak szöveg van benne (hanem ábrák, illusztrációk, táblázatok), akkor ez eléggé macerás is lehet.
A készre tördelt verzióból kell készíteni egy olyan formátumú könyvet, ami lehetõleg minél több típusú olvasón használható (ezt nyilván tesztelni is kell), és még ráadásul valamiféle DRM is van benne.
Amikor ez készen van, akkor - a nyomda kihagyásával - megy a terjesztõhöz.
A terjesztõ fenntart (vagy saját maga, vagy megfizet inkább ezért hozzáértõ embereket) egy internetes boltot, ahol megveheted a könyvet.
Vagyis mi kerül pénzbe?
A kiadó költsége a nyomdai költségeket leszámítva ugyanannyi (sõt, valószínûleg még kicsivel több is, a tesztelés, meg a DRM képes formátum használata után nyilvánvalóan fizetendõ díj miatt.) Hiszen ki kell fizetnie a szerzõt, esetleg a fordítót is, a rezsit, a szerkesztõket, a tördelõket, a grafikusokat, az összes egyéb munkatársát.
A terjesztõnek ki kell fizetni az informatikai háttér fenntartását (hiszen nyilván nem egy leharcolt 486-oson történik a netes bolt üzemeltetése, a szomszéd Pistike felügyeletével).
Amit tehát megspórolnak, az a nyomdai költség, a raktározás, szállítás, ilyesmik. Viszont vannak más plusz költségeik helyette.
Tehát amit te mondasz, hogy nem kerül pénzbe a kiadó, az adatbázis, meg amiket te felsorolsz, az egyszerûen nem igaz. Hidd el, nem akarsz olyan könyvet olvasni, amit a szerzõ kiad a keze közül elõször.
Ha pedig te egy hétvégén összedobsz olyan webshopot, mint ami pl. a Waterstones-nak vagy az Amazonnak van, ráadásul egyetlen mezei szerveren, akkor ne aggódj a könyvárak miatt, mert agyonkeresheted magad.
Minden jog fenntartva!
#8
Mentsük meg a fákat! Tegyük tönkre a szemünket digitális maszlagokkal!
Éljen Bill Gates látomása a saját 01001010 világáról!
Éljen Bill Gates látomása a saját 01001010 világáról!
#7
miért lopás?? ezt komolyan kérded? egy e-bookkal mi dolga a kiadónak? semmi. nyista. zéró. NULL. leírja egy adatbázisba a fõbb adatokat aztán nesztek, kattints, töltsd le. szóval tételesen:
ami pénzbe kerül:
- csak a szerzõ jogdíja, és a további kunyerálók jogdíját kell megfizetned.
- tárolni kell az e-bookokat. tízezrével EGY gépen. a kiadónak egy szervert kell csak bérelnie, még csak nem is egy öt kilences félét.. (nagy tételben, hosszútávon minimális ez a ráfordítás..)
- a számlakiegyenlítés különbözõ módjainak infrastrukturális hátterének megteremtése (ez a sarki újságosnál nem jelentkezik egyedül)
- az adatbázismotor létrehozása és karbantartása. (lehet hogy lenne nekem egy hétvége, weblappal együtt..)
amiért e-bookként nem kéne fizetni:
- nincs elõállítási költség. a szerzõ odahaza csinálhat egy pdf-et a doksiból..
- nincs papír költség és csomagolóanyag költség.
- nincs nyomtatási, fûzési, ragasztási költség.
- nincs költsége a raktározásnak (de egy pendrive kiadói részrõl..)
- nincs költsége a szállításnak, a szállításhoz és terítéshez nincs szükség munkaerõre.
- nem szennyezed a környezetet, van ahol pl a csomagolásra is megy ezért extra költség.
- és nincs azon költség, hogy az ellátói láncon belül mindenki maximalizálja a maga kis profitját (a könyvesbolt bérleti díja, eladók munkadíja, a hólapátos ember a könyvesbolt elõtt és a többiek).
ezért gondolom, hogy egy e-book, sehogy sem ér többet 3-400 forintnál, még a legeslegebb sem. a kifejezetten szakkönyvek esetleg 500-at is megérnének.
mennyit kaphat a szerzõ ha a vavyan fable könyv ára 1668 forint? 250 talán? (ha valakinek van ilyen témájú pontos infója az írja le, mert ezt tippeltem.)
némi konkrétabb infó, hogy kb mi kell 1 tonna papír elõállításához:
fehér papír:
kb 420 m3 víz, 1700kg fa, 720 kwh energia, 180 kg mészkõ, 90 kg kén, 6 tonna gõz, 60 kg klór
újrapapír:
100 m3 víz, 1200 kg fekete fehér újságpapír, 300 kwh energia, 3 tonna gõz.
ez csak a papír. szerintem egy könyv árának jó fele származik az elõállításából.
így aztán szerintem a winyó-tányéron fél négyzetmiliméter értelmes bitsorozatért a valós, kézzelfogható, nyomtatott, szagos, 200grammos, lapozható, kölcsönadható, polcra rakható könyv árának 2/3át elkérni rablás.
szerintem.
ami pénzbe kerül:
- csak a szerzõ jogdíja, és a további kunyerálók jogdíját kell megfizetned.
- tárolni kell az e-bookokat. tízezrével EGY gépen. a kiadónak egy szervert kell csak bérelnie, még csak nem is egy öt kilences félét.. (nagy tételben, hosszútávon minimális ez a ráfordítás..)
- a számlakiegyenlítés különbözõ módjainak infrastrukturális hátterének megteremtése (ez a sarki újságosnál nem jelentkezik egyedül)
- az adatbázismotor létrehozása és karbantartása. (lehet hogy lenne nekem egy hétvége, weblappal együtt..)
amiért e-bookként nem kéne fizetni:
- nincs elõállítási költség. a szerzõ odahaza csinálhat egy pdf-et a doksiból..
- nincs papír költség és csomagolóanyag költség.
- nincs nyomtatási, fûzési, ragasztási költség.
- nincs költsége a raktározásnak (de egy pendrive kiadói részrõl..)
- nincs költsége a szállításnak, a szállításhoz és terítéshez nincs szükség munkaerõre.
- nem szennyezed a környezetet, van ahol pl a csomagolásra is megy ezért extra költség.
- és nincs azon költség, hogy az ellátói láncon belül mindenki maximalizálja a maga kis profitját (a könyvesbolt bérleti díja, eladók munkadíja, a hólapátos ember a könyvesbolt elõtt és a többiek).
ezért gondolom, hogy egy e-book, sehogy sem ér többet 3-400 forintnál, még a legeslegebb sem. a kifejezetten szakkönyvek esetleg 500-at is megérnének.
mennyit kaphat a szerzõ ha a vavyan fable könyv ára 1668 forint? 250 talán? (ha valakinek van ilyen témájú pontos infója az írja le, mert ezt tippeltem.)
némi konkrétabb infó, hogy kb mi kell 1 tonna papír elõállításához:
fehér papír:
kb 420 m3 víz, 1700kg fa, 720 kwh energia, 180 kg mészkõ, 90 kg kén, 6 tonna gõz, 60 kg klór
újrapapír:
100 m3 víz, 1200 kg fekete fehér újságpapír, 300 kwh energia, 3 tonna gõz.
ez csak a papír. szerintem egy könyv árának jó fele származik az elõállításából.
így aztán szerintem a winyó-tányéron fél négyzetmiliméter értelmes bitsorozatért a valós, kézzelfogható, nyomtatott, szagos, 200grammos, lapozható, kölcsönadható, polcra rakható könyv árának 2/3át elkérni rablás.
szerintem.
\"The voices are back... Excellent.\"
#6
kvp egy pda és egy háttérvilágítás nélküli epapír kijelzõ ég és föld a szemednek. persze az sms-t tökmindegy melyiken olvasod, de a 200. oldal után érznéd Te is a különbséget 😊
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#5
A 6"-os kijelzõ az körülbelül egy kis formátumú könyv oldaltükrének felel meg. Mint írták, nem újságolvasásra készülnek elsõsorban.
Egyébként vannak nagyobb méretûek is, csak egyelõre eléggé borsos áruk van.
3psilon:
Egyelõre tudtommal egyetlen tipust lehet megvásárolni itthon hivatalosan, azt 60-70e körül adják. (koobe/bebook/hanlin v3).
De talán jövõre hozzánk is begyûrûzik pár tipus még. A kindle is állítólag indulni akar európában, meg remélhetõleg a Sony is lép az angliai eredmények láttán (ott slágerajándék lett karácsonyra).
waterman:
Ha olcsóbban (2/3 áron, egy csomagküldõhöz képest, aki vélhetõen eleve nyomott árakkal dolgozik) adják, az miért lopás? Az e-bookot is elõ kell állítani, nem a fán terem.
Egyébként vannak nagyobb méretûek is, csak egyelõre eléggé borsos áruk van.
3psilon:
Egyelõre tudtommal egyetlen tipust lehet megvásárolni itthon hivatalosan, azt 60-70e körül adják. (koobe/bebook/hanlin v3).
De talán jövõre hozzánk is begyûrûzik pár tipus még. A kindle is állítólag indulni akar európában, meg remélhetõleg a Sony is lép az angliai eredmények láttán (ott slágerajándék lett karácsonyra).
waterman:
Ha olcsóbban (2/3 áron, egy csomagküldõhöz képest, aki vélhetõen eleve nyomott árakkal dolgozik) adják, az miért lopás? Az e-bookot is elõ kell állítani, nem a fán terem.
Minden jog fenntartva!
#4
"Csak baromi sok idõ lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz."
Addig hasznalhatunk latptopokat vagy pda-kat ugyanerre a celra. Pl. en anno olvastam ebook-okat egy ti89-es szamologepen (kb. qvga monokrom kijelzo) de egy ibm thinkpad-en is (elforgatott xga kijelzovel). Egy msi vagy asus minilaptop 10 inches kijelzovel pont jo erre a celra (meg eleg olcso is) es meg szamitogepnek is hasznalhato. (erdemes 90 fokkal elforgatni a kijelzett kepet es konyvkent kinyitva fogni a gepet)
Addig hasznalhatunk latptopokat vagy pda-kat ugyanerre a celra. Pl. en anno olvastam ebook-okat egy ti89-es szamologepen (kb. qvga monokrom kijelzo) de egy ibm thinkpad-en is (elforgatott xga kijelzovel). Egy msi vagy asus minilaptop 10 inches kijelzovel pont jo erre a celra (meg eleg olcso is) es meg szamitogepnek is hasznalhato. (erdemes 90 fokkal elforgatni a kijelzett kepet es konyvkent kinyitva fogni a gepet)
#3
Ez szerintem kicsit olyan mint a bolti játék / Steam dilemma. Hogy õk ugyanannyiért adják, pedig nincs fizikai költség, kiskernagyker, és az összeset megeszik haszonnak.
Engem egyébként tökre izgat az e-book olvasó, jó technológia meg minden. Csak baromi sok idõ lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz.
Gondolom bejön és "most csak" 100.000Ft-ért megvehetjük majd, *ajándék* könyvvel... :S
Engem egyébként tökre izgat az e-book olvasó, jó technológia meg minden. Csak baromi sok idõ lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz.
Gondolom bejön és "most csak" 100.000Ft-ért megvehetjük majd, *ajándék* könyvvel... :S
#2
ezek könyv olvasásra valók! az 5 col tényleg aprócska, de a 9col már akkora olvasófelület, mint egy átlagos könyv fedõlapja, a 11col pedig már a szótárakat is letakarja simán.
szerintem az árukkal van fõként gond. na meg az e-bookok árával.. ahhoz képest, hogy nem kapom meg a könyvet egy darab papírkupacként, némelyik helyen szemtelenül sokat kérnek értük. találtam olyan netes boltot is, ahol ugyanazért az e-bookért 2/3 annyit kértek, mint egy másik (csomagküldõs) helyen a rendes nyomtatott könyvért!!! hát mi ez ha nem lopás?
szerintem az árukkal van fõként gond. na meg az e-bookok árával.. ahhoz képest, hogy nem kapom meg a könyvet egy darab papírkupacként, némelyik helyen szemtelenül sokat kérnek értük. találtam olyan netes boltot is, ahol ugyanazért az e-bookért 2/3 annyit kértek, mint egy másik (csomagküldõs) helyen a rendes nyomtatott könyvért!!! hát mi ez ha nem lopás?
\"The voices are back... Excellent.\"
#1
Majd akkor fognak 'áttörni' ha annyiba fog kerülni egy reader mint most egy újság, olyan könnyû lesz, és akkora méretû. Ne röhögtessenek már az 5 meg 11 colos kijelzõvel...
← ElőzőOldal 2 / 2