A kreacionizmus hadat üzen a materializmusnak

"Én igazat adok a kreacionizmusnak is, mert van egy csomo dolog amit az intelligens tervezés jobban alátamaszt, mint az evulúció. Itt van pl a kigyóméreg vagy az olyan rovarok, melyek úgy néznek ki mint a környezetük (pl botsáska). Ilyen dolgok bazmeg nem fejlõdhettek ki pusztán "véletlenül"."

Azt értsd meg, hogy az ilyen élõlények NEM azért fejlõdtek ki olyanra, hogy pl el tudjanak rejtõzni, hanem véletlenszerûen fejlõdtek (mutációk során) és az maradt életben és szaporodott tovább amelyiknek nagyobb volt az esélye a túlélésre.

(csak egy példa: Görögben -és asszem egy ideig nálunk is volt ilyen- voltak fehér- és szürkelepkék amelyek vándoroltak mindenfelé. Mindkét színû példány egymás mellet élt amíg egy olyan helyre keveredtek, ahol szinte csak olyan fákon éltek amelyek olyan szürkék voltak mint a szürkelepkék. A rovarevõk csak a fehéreket szúrták ki, a szürkék megúszták. Ezek után hibás lenne feltételezned, hogy isten olyan ügyesen teremtette õket, csak azért mert úgy jobban el tudnak bújni...)

A genetikában és ezen belül a mutációban (vagyis a hibás gének öröklésében) nincs logika ill szabályszerûség. Csak alakul ahogy tud és a mûködõképes marad életben, és arra mondják sokan, hogy "-Hú, mintha csak meg lett volna tervezve!!"

Nem maga a változás logikus hanem az eredménye, vagyis hogy az életképesebb éli túl (egy ideig).

"De mitõl függ az, hogy normális gyerek?"

Génektõl függ, hogy normalis-e és "normális"-e.

"Ha azt látja a gyerek a környezetében, hogy rugdossa a szülõk rugdossák meg kínozzák állandóan a kutyát, nem fogják õk sem sajnálni."

Tévedés. Kisérletekkel igazolt.

""Ha mindenki lelkiismeret nélküli lenne, nem biztos hogy lemnének egyébb mechanizmusok, amik meggátolják a társadalom ellenes viselkedést, azaz nem lenne társadalom"
Pont ebben látom szerepét a vallásoknak. Az emberek mindig is hittek valamiben, akár a természetben, akár az õseik szellemeiben, vagy a sorsban."

Jó, de mitõl legyen hívõ egy olyan ember, akinek majdnem csak logikája van, miért higyen valamiben ami, az Õ érdekei ellen van?
Gondold át mégeygszer.

A kis kreátorok állandó tudomány elleni támadása kitûnõen bizonyítja hogy félnek.
Félnek hogy a tudomány erõsödése miatt el fogják veszíteni a sok primitív és tudatlan ember feletti hatalmukat, mert isten a tudatlan és tudni nem akaró emberek kényelmes magyarázata mindenre amit nem akarnak és amit képtelenek értelmezni és felfogni.

A tudomány fejlõdésével pedig egyre több "isteni csodáról" bizonyosodik be hogy mégsem akkora csoda.
Az hogy valamit nem értünk nem azt jelenti hogy csoda és isteni beavatkozás történt.
MINDENRE létezik logikus magyarázat, ami nem valami isteni hókuszpókusz, és remélhetõleg ez majd segít abban hogy isten állatkertje egyszer végleg csõdbe menjen. 😉

Falra hányt borsót tetszett már enni?

Értelmetlen dolog a vallásokat belekeverni ebbe az ujitásba.

Balogh Béla A Végsö Valóság cimü könyve is ezzel a témával foglalkozik, nagyon érdemes elolvasni sokat tanulhat belöle az ember.

A materializmus át fog alakulni, ugy ahogy elötte a Newtoni modell és a többi idejétmúlt nézet. Már a kifejezés is megbukott, hogy materializmus, mert minden anyag energiából épül fel. Balogh foglalkozik a gondolattal, hogy az agy önmagában nem képes gondolatok létrehozására.
Amit itt olvastam erröl az irányzatról, az egy modern inkvizicio képét festi le nekem. Van egy alap kiindulási pont amit vallásos köntösbe bujtatnak. Ahogy a cikkben is irták a vitákat a tudatlanság szüli. Sokan nem veszik észre, hogy mindenki másként gondolkodik és ezt a másikra próbálja eröszakolni. higgyen az ember abban, amiben szeretne. A teremtés vs. evolucio lehet egy dolog 2 mozzanata is. Ez a vita kb olyan mintha a vakok tapogatnának egy elefántot. Az egyik azt mondja, hogy az elefánt egy hosszú izmos lény, a másik azt mondja hogy erös és vaskos. Mindkettönek igaza van, de vitáznak mert nem ugyan ott fogták meg az elefántot.

BUKNI FOG mert a fizika 2 tartooszlopa a relativitás-elmélet és a kvantum-elmélet több helyen is ellentmond egymásnak.

Amig az emberek ilyen barbárok, hogy -izmusokat akarnak másokra eröltetni, akkor mindig lesznek olyanok akik a rendszer ellen lesznek. Fel kéne már nöni és nem azt nézni, hogy a másik milyen hülye, hogy xy-ba hisz. Mindenki higgyen amibe akar, ugyis igaza lesz, ha meg nem hisz benne akkor is igaza lesz. Ilyen világban élünk, legalábbis én. <#pias><#buck>

De mitõl függ az, hogy normális gyerek? Neveléstõl, hogy mit lát a környezetében. Ha azt látja a gyerek a környezetében, hogy rugdossa a szülõk rugdossák meg kínozzák állandóan a kutyát, nem fogják õk sem sajnálni.

Miben különböztek a tigristõl meg az állatoktól, amíg az emberek nem civilizációban, birodalomban éltek, hanem a természetben, törzsekben illetve családokban, társadalmi szempontból?

Annyira genetikai adottság ez szvsz, mint a kommunikáció. Valamilyen szinten ott van mindenkiben (ha nem lenne, akkor egyáltalán nem létezne), de ma már szinte nem is vesszük kommunikációnak, ahogy az egyik állat figyelmezteti a másikat valamire.

"Ha mindenki lelkiismeret nélküli lenne, nem biztos hogy lemnének egyébb mechanizmusok, amik meggátolják a társadalom ellenes viselkedést, azaz nem lenne társadalom"
Pont ebben látom szerepét a vallásoknak. Az emberek mindig is hittek valamiben, akár a természetben, akár az õseik szellemeiben, vagy a sorsban.

Nah most utálni fogtok mert hittérítõset fogok játszani... aki választ akar a kérdéseire, olvasgassa eztet itten: www.seth.hu
Én olvasgattam, és tetszett, többet nem mondok, nézegesse meg akit érdekel...

Nem a genetikai adottság tanította rá az embereket, ha úgy tetszik beléjük drótozta. Csak mondjuk figyeld meg, ha valakik kínoznak egy állatot, általában az emberek, sõt az egészen kis gyerekek is sajnálni fogják. Vagy gondolj bele, ha egy "normális" gyerek valami rosszat csínál, az után bûntudatot érez, ami akár akkora is lehet, hogy könnyekbe borúló szemmel, elmondja valakinek.

Ezek a mechanizmusok, annak köszönhetõen vannak, hogy az ember egy szociális állat faj. Ha mindenki lelkiismeret nélküli lenne, nem biztos hogy lemnének egyébb mechanizmusok, amik meggátolják a társadalom ellenes viselkedést, azaz nem lenne társadalom, csak mindenki magáért, akkor meg miben különböznénk mondjuk a tigrisektõl szígorúan társadalmi szemszögbõl nézve?

Szerinted kulturális képzõdmények alakítanak ki olyan emberi viselkedésformákat, melyeket már 2 éves gyerekek is mutatnak? Ez szerintem erõsen hihetetlen. A jó, és rossz is sokkal régebbi, mint a vallások, még egy kutya is felosztja jóra, és rosszra a környezetét, pedig nem hiszem, hogy vallásos.

Ma már nem kell vallás, hogy kialakuljon.

"ahhoz neki magának is részt kell venni a bûn-bûnös-büntetõ szociális játékban"
Pont ez a lényeg, hogy mi az ami arra vette az embereket, hogy részt vegyenek ebben a játékban? A vallás, ami erre tanította az embereket, nem? :-) A jelenleg kialakult erkölcsi jó és rossz a vallások miatt alakulhatott ki, ez nélkül nincs lelkiismeret.

Elismerem, valóban rosszul tudtam. Köszönõm, hogy kijavítottál.

"Pedig a lelkiismeret, bûntudat szerintem is a vallásoknak köszönhetõen alakult ki. "

Na, megint egy nyájas olvasó. :-)

A bûntudat megelõzte a vallásokat, mert szerintem a tabukra épül. Tabu volt az õsközösségekben sok minden, és a tabuk megsértését büntették, bizony.

A vallás készen kapta a bûntudatot, maradjunk ennyiben.

Nyálas olvasó!

Maradjon az Õrtoronynál, ott nem írnak Istentelen szamárságokat.

"Hát bár nekem is kétségeim vannak; a filozófia hivatalosan tudománynak számít. Philo - tudomány, Sophia - szeret/szeretete."

Nyájas olvasó!
Ön is rosszul tudja.

filó = szeretni vmit
szófia = bõlcsesség

"A fajok között, hol található az átmeneti állapot, úgy tudom nincs egy fajnál se ilyen bizonyíték."

Nyájas olvasó!
Ön rosszul tudja.
Az Ön ismerethiányát csak Ön tudja pótolni.

Nem vagyok szerkesztõ, de megpróbálok válaszolni :-)

Nyájas olvasó!

Az SG nem törvényszék, hogy eldöntse mi a jó, mi a rossz, híreket közöl, de a hírnök újságíró és a fórumozók kifejthetik véleményüket.
Kérjük közlésünk szíves tudomásulvételét.

Megértésében bízva,
egy másik fórumozó.

Embereknek nincsenek nagyon ösztönös viselkedései, fõleg nem a társas érintkezésen belül. Így természetesen a bûntudat sem ösztön, de nem is gondolat. Hogy ki mikor érez bûntudatot egyénfüggõ, mint ahogy az is, ki mit tart bûnnek.
A gondolatmeneted ott hibádzik, hogy ahhoz, hogy valakit büntetni lehessen, és ne csak megverni, megcsonkítani, megölni, stb; ahhoz neki magának is részt kell venni a bûn-bûnös-büntetõ szociális játékban, ha erre vak, akkor a büntetés nem lesz büntetés. Mint minden más társas játékra, erre is nevelni kell az embereket, hogy kiteljesedjen ez az eleve meglévõ készség. Ha nem lenne nyelvi készség, akkor hiába szocializálnánk valakit erre a viselkedésre, soha nem beszélne, de a nyelvi készség, ha csökevényesen is, de utat tör magának emberi minta nélkül is.

Amúgy szerintem túl nagy jelentõséget tulajdonítotok a fejlett, már-már keresztényi lelkiismeretnek, bûntudatnak. Én a bûntudatot szinte hírbõl sem ismerem, és a lelkiismeretemmel sincsenek gondjaim, és nem azért mert annyira szent lennék, mégis normális, átlagos a viselkedésem, nem lettem se sorozatgyilkos, se semmi ilyesmi. Ugyanakkor tény, hogyha nem lennének más gátló hatások, akkor valószínûleg öltem volna már embert (és nem hirtelen felindulásból, vagy valami nagy sérelem miatt, hanem apróságokért, megfoghatatlan ellenszenv érzése miatt), de (szerencsére, vagy nem szerencsére) olyan közösségi rendszerben élünk, ahol rengeteg mechanizmus gátolja a hasonló viselkedésformákat. Sokkal több gyilkosságot követtek/követnek el szent meggyõzõdésbõl (a szentet nem vallási értelemben használtam), közösség, sõt erkölcs által támogatva, mint antiszociális hajlamú indíttatásból. Egyszerûen ilyen az ember.

Tisztelt Szerkesztõség!

Remélem nem veszik sértésnek, de egy kicsit egyoldalúnak találom ennek a cikknek a
közlését. Régóta olvasójuk vagyok, de idáig az intelligens tervezést , ha burkoltan is, de cinikusan tálalták, míg az evolucionizmust puszta tényként kezelték. Szerintem mindkettõnél, ha tudományosan vizsgáljuk, félre kell tenni a hitet. De megjegyzem, szerintem a materializmushoz nagyobb hitre van szükség.
Egyik sincs bizonyítva! Ez nem a kereszténységrõl szól, hanem, ha tudományosam vizsgálok egy tézist, annak van tudományosan végzett bizonyítási eljárása.
Az embereknek meg kellene hagyni a szabadságukat, mit fogadjanak el, és ezt az iskolákban is így kellene tanítani. Nem a világnézetemhez kell igazítani a felfedezést, mert akkor az szubjektív, elfogult marad!
A tudomány nem arra hivatott, hogy eldöntsön világnézeti különbségeket. Hozzáteszem annyi minden van amit nem látunk, vagy nem érzékelünk mégis van.
A tér és idõ hogyan állt elõ? Az anyag honnan lett? Az anyag önszervezõ képessége honnan ered? Az információ hol található? Termodinamika második fõtételét semmibe vegyük?
A fajok között, hol található az átmeneti állapot, úgy tudom nincs egy fajnál se ilyen bizonyíték.
Mellesleg melyik faj rendelkezik intuitív képességgel, vagy melyik tud alkotni?
Az evolúcióra könnyû magyarázatot adni, mert mindenre megoldás az IDÕ!!!


Egy optimista :-))

Elolvastam, de ugyan azt tudom mondani. Biológiai adottság, ezekszerint tudjuk hogy miért és agy melyik területén van a lelkiismeret. De valakinek egyáltalán nincs lelkiismerete, valaki pedig azért is bûntudatot érez amiért egyáltalán nem kellene. Összefügg a gondolkodásmóddal (hittel), és az egyéniséggel (amit nagyrészt körülmények alakítanak ki).

Tessék elolvasni a #95-öt is! Ezek MRI-ivel és agyhullámokkal végzett komoly agykutatzásokon és pszichológiai kuatásokon alapúlnak.

De ez is olyan dolog, hogy persze biológiai "adottság", de szerintem nem tartozik az ösztönökhöz a bûntudat, lelkiismeret! Aki úgy nõ fel, hogy nem találkozunk a bûntudatnak a gondolatával sem, abban nem fog kialakulni (de nem is hisz abban, hogy bárki megbûntet az miatt). Nem azt mondom, hogy megfog ölni mindenkit akit úgy érez, de ha megöl valakit aki miatt esetleg nem érezte "biztonságba magát" nem lesz utána bûntudata, nem fog erre gondolni. Míg mi képesek vagyunk bele is õrülni, ha valakit megöltünk mégha nem is szándékosan. Ez az utóbbi erõsebb bûntudat alakulhatott ki a vallásoknak köszönhetõen.

Szánalom...

"Már másnak is írtam, de leírom még egyszer, nem elvek, ésszerûnek tartott belátások,s tb. mentén cselekszünk, hanem szokások, társadalmi erõk, kódolt viselkedésformák, minták... mentén."

Na ebben tér el az általam #92 említett elsõ három személyiség zavarban szenvedõ emberek. Nekeik a szükségleteiken túl csak a logikájuk van és ego-centrikus érzelmeik (pszichók és szociók mesetében) ezek is felszínesek. Õk valóban csak elvek, észerúnek tartott, belátások stzerint cselekednek. Õket a társdadalomhoz, max csak az köti, hogy õk az emberi ragadozok, melyeknek mások csupán tárgyak, amiket manipulálni kell és kihasználni, õnös érdekbõl, illetve, hogy kell a publikum nekik.

A1274815:

Nem csak annak számít, hanem az is. Nagyon sok minden épül rá, a többi tudományok is sokszor ide nyúlnak vissza mikor komolyabb problémák merülnek fel, meg egyáltalán, a tudományos gondolkodásnak itt vannak a gyökerei. Persze szerteágazó tudomány, számtalan területtel.

Genetikai okai vannak, gondolom pár éven belül maguk a gének is meglesznek (optimizmusom egyik oka, hogy kezd beindulni a bonobók komolyabb tanulmányozása, akik viselkedésüknek pont ezen vonásaiban hasonlítanak ránk a leginkább).
Extrém példát hoztál, a szülõi minta tényleg nagyon fontos, de megkockáztatom, hogy az ilyen környezetben felnõtt gyerekeknek is a nagyobbik része teljesen átlagos viselkedést mutatna, egyszerûen nem lehet azokkal a folyamatokkal szembe menni, amikre biológiailag rendelve vagyunk. Pl. próbálj meg egy gyereket megakadályozni abban, hogy megtanuljon beszélni, elég extrém szituációt kell létrehoznod, és egészen biztos, hogy még ezek után is fog mutatni valamiféle nyelvi/logikai/rendszerezési viselkedést.

Már másnak is írtam, de leírom még egyszer, nem elvek, ésszerûnek tartott belátások,s tb. mentén cselekszünk, hanem szokások, társadalmi erõk, kódolt viselkedésformák, minták... mentén. Utólag persze elõállunk valamiféle egybefüggõ, ésszerû történettel, sõt az egész folyamatot ész vezéreltnek (okok-okozatok, célok hálójában) látjuk.

"Nem, a kérdéseim a tudományhoz is szólnak. A tudomány alapvetõen nem tud rájuk válaszolni.
A vallás és a filozófia már részben igen. És épp ezért szükség is van rájuk."

Hát bár nekem is kétségeim vannak; a filozófia hivatalosan tudománynak számít. Philo - tudomány, Sophia - szeret/szeretete.

"Pedig a lelkiismeret, bûntudat szerintem is a vallásoknak köszönhetõen alakult ki. Miért alakulhatott ki vkiben bûntudat valami rossz cselekedet után?"

Rosszúl tudod, a lekiismeret bizonyos fajta agyi mûködéseknek köszönhetõ két kritikus részbõl áll: az áldozattal szembeni empátia (limbikus rendszer az agyban) és a bûntudat (ez pedig az agy hátsobb részén található meg).

Remélem ilyesmivel nem kerülök szembe. Tudom, hogy miért írtad le, és elég szomorú dolog. Amit írtam az az ahogy én reagálnék hasonló helyzetbenrá. Magyarán, ha nem lennék ateista, akkor nagyon haragudnék Istenre. Viszont megértem, ha valakinek azok a "válaszok" esetleg megnyugvást jelentenek, de nem nekem.

Pedig a lelkiismeret, bûntudat szerintem is a vallásoknak köszönhetõen alakult ki. Miért alakulhatott ki vkiben bûntudat valami rossz cselekedet után?
-Féltek a természeti erõk, vagy õseik szellemének bûntetéseitõl (természeti népek)
-Féltek, hogy Isten megbûntet, vagy ha újjászületünk akkor vissza fogják kapni - egyszerûen fogalmazva.
-olyan filozófiát, vallást követtek, ami a szeretetre, erõszakmentességre és ilyenekre épül.

Ha valakit úgy nevelnek fel, hogy állandóan gyilkosságokat lát, és nem követ késõbb sem vallást/filozófiát, nem lesz bûntudata akárhány embert öl meg.

"meg fogsz lepõdni, az emberek többségét alapvetõen ez tartja vissza (na meg a törvények)."

Ha ez emberek többsége alatt azt a remélhetõleg hazánkban is kisebbségnek számító következõ személyiség zavarosakat érted, akkor vagy rossz helyen vagy elhelyezkedve, vagy komoly bajok vannak (értsd paranoia, ami IT szakmában nem is biztos, hogy baj).

Anti-szociális (szociópata): manipulatív, hazudozó, lekiismertnélküli, mások jogait semmibe vevõ empátiára képtelen, jõvõképnélküli ember
Nárcisztikus: Magát übermenschnek tartó, beképzelt, hazudozó, embátia nélküli ember
Pszichopata: lekiismeret nélküli, ravasz, magát übermenschnek tartó, hazudozó, irreális jövõképet üldözõ, arrogáns, manipulatív ember
Borderline: Néha szereti magát és méásokat, aztán hírtelen utalja magát és/vagy másokat, magában gyakran kártevõ, változó jövõképpel rendelkezõ, hírtelen haragú (és ekkor gyakran elmebetegként is viselkedik), hazudozó, manipulatív ember.

Ja és, hogy még jobb legyen ezek genetikai eredetûek, a leg ujabb kutatások szerint és mind egytõl egyig gyúgyíthatalan. Ha hiszel Istenben, akkor majd egyszer kérdezd meg, hogy miért itél bizonyos embereket már szûletésükkor a pokolba?

Ugyanezt mondom én is, csak szerintem sokkal jobb Feyerabend-tõl a Módszer ellen, mert nagyon olvasmányos, és provokatív, így még az is végig fogja olvasni, aki esetleg félbehagyná Kuhn könyvét.

Tessék már egy kicsit tovább nézni a felszínnél!

-A tudományok nem lenézik a vallásokat, hanem egyszerûen a vallásos tanok nem tudományos elméletek (bár persze foglalkozik tudományág a vallásokkal is).

-A tudományok nem csak természettudományokból állnak (sok alant felvetett problémára épp a többi tudomány területén keresendõ a válasz).

-Úgy tûnik, sokakban valamiféle homályos kép él a tudományok mibenlétérõl és mûködésérõl. Tessék már kicsit utánaolvasni valami tudományelméleti könyvben. Ajánlott pl. A tudományos forradalmak szerkezete.

A lelkiismeretnek nem sok köze van a hithez, és a valláshoz, eleve olyan korban alakul ki, amikor még ilyenekkel nem is foglalkozik egy gyerek, utána pedig már nem sokat változik.

A valóságot meggyõzõdésem, hogy sem filozófiai, sem tudományos módon nem fogjuk még csak megközelíteni sem, viszont elképzelhetõ, hogy ezt a fogalmat esetleg értelmetlennek fogjuk tekinteni.

A régieket ne becsüld le Arisztotelésznél pl. kevés körültekintõbb gondolkodó volt. A maguk idejében az akkori tudományos elméletek ugyanolyan kiválóak voltak, mint most a mieink.

"Elég szomorú az, hogy téged, csak az tart vissza attól, hogy ösztönlénnyé válj, hogy fosol attól, hogy valaki jól seggbe rúg a halálod után. Ez nem vall túl szofisztikált elmére…"

meg fogsz lepõdni, az emberek többségét alapvetõen ez tartja vissza (na meg a törvények). Természetesen ez ennél némileg összetettebb, mivel nem konkrétan attól félnek hogy a túloldalt valaki seggberúg, hanem a saját lelkiismereteiktõl. Csakhogy ugye a kettõ összefügg, mivelhogy a lelkiismereted milyenléte alapvetõen függ a szocializálodásodtól,amit viszont a hit és a vallás alakitott ki évezredeken keresztül. és persze a kigyó a farkába harap effektus.

Mondjuk ez nem jutott eszembe de tény ,hogy ugyanarra a jelenségre, lehet több különbözõ logikusnak tûnõ válasz is,és sokáig egy téves válasz fogadnak el valósnak.Valószínûleg most is van egy-két ilyen dolog.Ez az amirõl beszéltünk,hogy a tudomány hibázik,de korrigálja magát.Ezek általában csak akkor derülnek csak ki ha kicsit mélyebben belemennek a témába. Az is tény ,hogy az általad említett valóságot,a szín tiszta valóságot lehet 100%-ig nem fogjuk leírni egy darabig,amit a tudomány alkot az csak egy modell,ami alapján bármikor reprodukálhatjuk,stb... az adott jelenséget.Pontossági hiba pl sokszor elõfordul.Ma már lényegesen más a helyzet mint a régebbi korokban,akkor még nem fonódtak össze a tudományok,elég felületesen mentek bele a dolgokba,könnyen elõfordulhatott,hogy a jelenségre adott válasz csak részigazság,stb.. Mert nem állt rendelkezésre elég info pl más rokon elméletek,gyakorlatok,hogy leellenõrizzük az egyes részfolyamatokat és változatos körülmények közt teszteljük.Ez a hiba többnyire csak a kibontakozóban lévõ teljesen új területekre jellemzõ.
Megyek aludni 😊

Az egyes szám elsõ személy használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott illetõ magáról beszél...

Amúgy az "ösztönlénnyé" vált ember nem lop, csal hazudik... teljesen más természetünk van.

"Hisz mi gátolna meg benne hogy gátlástalanul csaljak lopja hazudjak gyilkoljak stb stb, ha komolyan azt hiszem hogy a halál után nincs semmi"

Elég szomorú az, hogy téged, csak az tart vissza attól, hogy ösztönlénnyé válj, hogy fosol attól, hogy valaki jól seggbe rúg a halálod után. Ez nem vall túl szofisztikált elmére…

Nem, a kérdéseim a tudományhoz is szólnak. A tudomány alapvetõen nem tud rájuk válaszolni.
A vallás és a filozófia már részben igen. És épp ezért szükség is van rájuk.

Ha nem kételkednék vmiben, akkor azt jelenti hogy elfogadnám azt a nézetet, filozófiát/vallást vagy elméletet. Sajnos e téren nem látok egy olyan elméletet sem, amit el tudnék kételkedés nélkül fogadni 😛

"Ha az élet olyan egyszerû lenne, hogy meg tudnánk érteni, olyan hülyék lennénk hogy nem értenénk." (nem tudom hol olvastam) 😊)

A legeredetibb módon a gyerekek kérdeznek. A Te kérdéseid pedig nem a tudományhoz szólnak, hanem a filozófiához, ott pedig van is rájuk válasz.

Túl 'racionálisnak' fogod fel az embert. A viselkedésünket nem észérvek, belátások, hosszú történelmi tapasztalatok vezérlik, hanem biológiai tényezõk, szokások, társadalmi kötöttségek, elvárások, stb. Az észnek inkább csak utólagos, kiértékelõ szerepe van, ám ilyenkor hajlamos magára, mint mozgatórugóra tekinteni, pedig ettõl nagyon messze van😊 A tudatunk fut a testünk után, és nem fordítva.

lényegtelen. olyan dologról vitatkozunk amit sosem fogtok megérteni, csak amikor ti magatok kerültök ilyen helyzetbe. aki még fiatal és nem volt ilyen élménye az ezeket a kérdéseket még nem fogja megérteni. Hidd el nekem, amikor majd te kerülsz
hasonló helyzetbe hogy igenis fontossá válnak ezek a kérdések, nagyon nem fog kielégiteni a tudomány válasza.

> Ha lemodellezik, hogy mit fogok gondolni pár percel elõre, akkor elhiszem :-)

Es ha alternativ elmeletek sem adnak ra valaszt, hogy mit fogsz gondolni par perccel kesobb fogsz bennuk ketelkedni? <#ravasz1>

"és ezt a két választ elfogadnánk és elhinnénk, akkor egy k.rva nagy anarchia lenne. Hisz mi gátolna meg benne hogy gátlástalanul csaljak lopja hazudjak gyilkoljak stb stb"
Az a gondolat, hogy "lehet, hogy elvehetnék akármit, de akkor tõlem is elvennének akármit, így inkább nem veszek el semmit" (bár ezt én sem tartom valószínûnek, nem ilyennek ismerem az embereket) és így senki sem tesz tönkre senkit és semmit, mert mindenki tudja, hogy csoportosan többet érhetünk el, mint egyedül (a korábbi faji szintû tapasztalatok alapján), és így is lehetek boldog, még akár kompromisszumok árán is (már ha veszteségnek számít az, hogy nem lopok, gyilkolok).

Egy tudós nem fogja azt mondani Neked, hogy tessék ez és ez az agyunk, tudatunk... Õ annyit fog mondani, hogy én ezekkel a módszerekkel most ilyen, és ilyen irányban tudok kutatni, látok esélyt arra, hogy magyarázatot találjak erre, és erre a jelenségre, problémára. A tudós felõl mindenki azt gondol, amit akar, abban hisz, amiben akar. Ez ugyanúgy áll a filozófusra is, õ se fog mást tenni, mint felvázol huszonakárhány elméletet, megmutatja hol melyik miért mond ellent, melyik milyen más elméletekre, és hogyan szorul rá, milyen érvek támasztják alá az egyiket, másikat. Ha egy filozófus híve egy elméletnek, az se jelent többet, mint, hogy úgy gondolja, hogy azon az úton elindulva jó érveket tud felhozni más elméletek ellen, a sajátja mellett, stb.

"igen, ez kb. a nesze semmi fogd meg jól a tudomány részérõl. nem vagy vele sem elõrébb sem hátrébb."
Rendben, akkor tudományos szemszögbõl azt lehet mondani, hogy a szubjektív én teljesen máshogy értékeli a vele megtörtént dolgokat, mint a nem vele megtörtént, vagy vele nem megtörtént eseményeket. Kb. úgy, mint amikor jól érezzük magunkat gyorsan telik az idõ, de ha nem, akkor jóval lassabbnak érezzük - ha velünk történik meg valami, azt igencsak észleljük, tudatosul bennünk, nagyobb hangsúlyt kap, míg ha valami nem így van (pedig közben ugyanúgy zuhannak le más repülõk folyamatosan), akkor azok mellett elsiklunk, akaratlanul is.

(Rigidus: "Mivel jelenleg arra nincsen mod, hogy egy ember minden verplazmajat, sejtjet, genjet, molekulajat vagy a testeben elo bakteriumotat kivetel nelkul nyomon kovessuk, elemezzuk es kiertekeljuk, a kerdest megvalaszolatlanul hagyjuk." de idõvel hátha olyan gép is alkotható lesz, ami elég mély szinten képes végigvezetni az eseményeket ahhoz, hogy az ilyen kérdésekre is választ adhassanak. 😊

Igen egyidõben írtuk, de nem nagyon ad választ számomra. Ha lemodellezik, hogy mit fogok gondolni pár percel elõre, akkor elhiszem :-) Vagy legalább azt, hogy egy állat hogyan fog dönteni 1-1 soklehetõséges helyzetben. Addig egy kicsit kételkedõ maradok abban, hogy tényleg mindent csak ezek a "kémiai vagy fizikai folyamatok" irányítanak, és nincs semmi más.
Én úgylátom, hogy nem zárja ki a jelenlegi ismereteink nem zárják ki azt, hogy legyen valamilyen formában lélek, vagy bármilyen olyan dolog, ami más mint a jelenleg elképzelhetõ vagy ismert dolgok.

"Viszont valószinüleg ez az iszonyú nagy szerencsénk. Mert ha belegondolunk a két kérdés tudományos válaszába:
-mi az élet értelme: semmi, egy véletlenül kialakult valami
-mi van a halál után: semmi, meghalsz és vége, a tested elbomlik stb stb

és ezt a két választ elfogadnánk és elhinnénk, akkor egy k.rva nagy anarchia lenne. Hisz mi gátolna meg benne hogy gátlástalanul csaljak lopja hazudjak gyilkoljak stb stb, ha komolyan azt hiszem hogy a halál után nincs semmi, és hogy az életem értelmetlen, egy célja van éspedig hogy amig élek minnél jobban éljek. szóval nehéz kérdések ezek, és nem is biztos hogy a tudomány válasza jó n ekünk"

Ezek szintén nem tudományos válaszok, viszont tévesen szokás annak tekinteni õket. Amúgy enm hiszem, hogy különösebb társadalmi hatásai lennének, ha ezekbe 'belegondolnának' az emberek, vagy 'igazságként' fogadnák el õket. Az emberi viselkedés nagy részt biológiailag van meghatározva, egy gondolat átgondolása ezt képtelen megváltoztatni. Biológiai felépítésünk pedig az együttmûködésre, együttérzésre, önzetlenségre, stb. hangol minket.