A Midori válthatja le a Windowst

Szerintem ez a kesztyû dolog ha jól megvalósul, simán kinyomhatja a piacról az egeret.

Az egeret ezerszer kényelmesebb használni.

Ne felejtsük el hogy vannak már érintés nélküli képernyõk is.

Hozzávalók:
- Mûszerész haver.
- Sarki elektronikai bolt.
- Youtube "Low-Cost Multi-touch"

Egy kicsit attól félek, hogy habár szerintem a Singularity egy nagyon jó koncepció háziszámítógépes felhasználás szintjén. De lehet, hogy nagygépes sokfelhasználós hálózatos rendszernél meg a mmonolit, vagy max modul rendszerû kernelre épülõ OS lenne jobb. Emléxem az Amiga milyen könnyen indult, meg kicsi erõforrás igénye volt, de aztán ahogy romlott a progik minõsége úgy fagyott minden 10 percben, mionnyuk nem lassította adolgokat, legalább is a Win/DOS-hoz képest mert az még rosszabb volt és igazából a memória védelem hiánya volt az oka, amit azért a késõbbi változatoknál kiküszöböltek.

Na szal amitõl viszont igazán félek az az, hogy a M$ urai úgy gondolják, hogy mivel a Win segítségével kerültek magas pozíciókba, így egyszerûen befékeznek minden új kezdeményezésnek, mert féltik a kis zsíros állásukat.

Na bakter ezér szeretek fórumozni, rögtön jött 1-2 hsz, amik évtizedes homályokat oszlattak az agyamban!😉))

Köszi!😉

lehet nem nagyon használtál érintõképernyõt, de minden nehézkesebben kezelhetõ mint az egér.. lehet hogy nagyobb szabadságot nyújtanak, de pl egy kesztyû: órákon át nem tudod a kezed a levegõben tartani és mutogatni a semmibe, mert fárasztó, még akkor is ha rambótól örökölted a bicepszed. érintõképernyõ: nagyon látványos, iszonyat interaktív, csak úgyanúgy leszakad az ember keze, plusz saját tapasztalat, hogy nap végére olvashatatlanságig összepiszkolódik. úgyhogy amikor olyan volt elõttem, akkor is csak nagy ritkán használtam. a pda-kon nagyon jó, mert úgysem azon írnám a több tíz oldalas doksikat, de a jó öreg egeret én még nem temetném.

A merõben új dolog alatt egyértelmûen a Windows kidobását kell érteni. Ami elavult, az az ablakkezelés például.

Olyan megérzésem van, hogy a Singularity OS mellé egy új beviteli eszközt is kapunk. Az egér már sok tekintetben elavultnak minõsül, a különbözõ kutatóintézetek pedig szépen csendben fejlesztgetik például a kesztyût, amely képes mozdulatokat, gesztikulációt értelmezni. Például egyetlen mozdulattal kinagyíthatunk ablakokat, könnyen lehet zoomolni a két mutatóujjat közelítve/távolítva (kép, böngészõ betûméret). Emlékezzünk csak a Minority Report (Különvélemény) ide vonatkozó képkockáira.

A jövõ hardware elemeit pedig úgy tudom elképzelni, hogy minden eszköz képes saját maga futtatni a drivereit és csak input/output paraméterekkel rendelkezik az OS felé, meg egy verziólekérdezéssel. Megmondja a minimális, gyorsan futó alap kernelnek hogy õ miféle eszköz, milyen beviteli és kimeneti paraméterekkel rendelkezik és milyen gyakorisággal vár frissítést a paraméterekre. Mellé még egy plusz kommunikációs port kell a softwarenek, amelyen képes a saját driverét OS-tõl függetlenül frissíteni. Mennyivel könnyebb lenne az életünk...

Midori ... zõd ... lol ... érdekes névválasztás. Mindenesetre jó lenne többet tudni róla mert ez eddig édeskevés.

A programokat nem eldugja, logikusan rendezi, amit ha ismer az ember, nagyon hasznos dolog a win bárhova káosz és mindent beleszarni a registrybe megoldás helyett. Firefox kilépések anyám gépén mennek linuxon, amikor 10 tap van megnyitva... de a gépben 128mb ram van, én gépemen linuxon még nem lépett ki firefox, viszont vindózon nem az volt a legstabilabb böngészõm 😄

Nyitott vagyok az újítások felé 😊
A hírbõl viszont két dolog jött le:
- még nagyon távol van
- még a microsoftnál is keresik ennek az új iránynak a helyét..

"Érdekes, amikor megvettem annakidején az Amigáról szóló 1-2 könyvemet, akkor valahogy zéró ismerettel is el tudtam mûködtetni a gépet, pedig akkor még net sem nagyon volt, ahol a felmerülõ kérdéseknek utána tudtam volna nézni, mert nem is kellett."

Azert az amiga az egyseges hardverevel kozelebb alt egy mai konzolhoz. Viszont tenyleg jobban volt kitalalva. Egy hardvervedelem nelkuli realtime mikrokernel volt az os alatt. A midori is pont ilyen, csak a programozasi nyelvet csereltek le bcpl-rol sing#-ra. A bcpl a c elodje volt, kifejezetten kernelirasra optimalizalva. A sing# a c# egy valtozata kifejezetten kernelirasra optimalizalva. A softveres process vedelem es a user modu driverek/rendszerszolgaltatasok is jellemzoi ennek az architekturanak.

A midoriaban az egyik ujitas az, hogy a vedelmet egy objektumorientalt nyelv segitsegevel valositja meg, ugy mint annak idejen a xerox alto gepek, ahol egy kis binaris mikrokernel folott ult egy biztonsagos nyelv, a smalltalk, amiben az operacios rendszer felso szintu komponenseit irtak. (pl. ablakozo, filerendszer, halozati stack) Mindezt egy 8 magos smt-s cpu-n. Ez a forradalmi 1972-es technologia jelentheti a jovot. Szerintem egy kicsit le vagyunk maradva...

Nos ez jól hangzik. Kíváncsian várom, mi lesz belõle.
Jó lenne már túllépni ezen az "egy szoftwer mindenek felett" szemléleten.
A politikusok ezt elõre menekülésnek mondják.
Azaz, ha már sokan utálnak, akkor egy kis csoportunk csináljon valami forradalmian újat, így a párt visszaszerzi a tömegek bizalmát.

Rigidusnak köszönöm az érthetõ hsz.-ét a memóriacímzésrõl.
Nem gondolkodtál még el egy könyv írásáról az oprendszerek mûködésérõl?

na ennek a felét se értettem, de elhiszem 8).

akárhogy is, bár nem pártolom az ms-t, de ha csinálnak nekem vmi csicsamentes, kicsi, gyors vindózt, én megsimogatom pista bácsi kopasz fejét...

Urak, mielott tuz ala veszitek egymast az elkovetkezendo 100-150 HSZ-ben:

A Singularity egy teljesen alapoktol ujratervezett es irt operacios rendszer. Nem alacsonyszintu nyelveket hasznalnak a kernel irasara, hanem a C# egy subsetjet, a Sing#-ot ami egy fejlett objektumorientalt nyelv es kimondottan rendszerszoftverek irasara fejlesztettek ki.

A mai operacios rendszerek a memoriat alapvetoen ket fo egysegre osztjak. UNIX-os korokben ezt hivjak kernelspace-nek es userspace-nek. Ez nem valami feature, hanem egy 60-as 70-es evekben alkototott modszer, hogy fizikailag elszeparalja a rendszerszoftvereket a felhasznaloi szoftverektol igy a teljes rendszer hibaturese es biztonsagossaga novelheto.

Az objektumorientalt nyelvek csak kesobb jelentek meg amelyek megoldast nyujthattak volna a problemaa, de a hardware - es kulonosen a memoria - arak azok tovabbra is az egekben voltak. Az objektumorientalt nyelvek - feladattol fuggoen - altalaban tobb rendszereroforrast emesztenek fel, viszont toredeke energiaval lehet fejleszteni, karbantartani oket, nem beszelve a kodujrahasznalhatosagra gazdagabb lehetosegek vannak, igy komplex szoftvereknel a teljes kodmeret toredekere csokkentheto. Ebbol termeszetesen az is kovetkezik, hogy hibalehetoseg is es a karbantartashoz szukseges fejlesztoi garda is csokken.

Azota az objektumorientalt nyelvek is messze jobbak mint akkoriban, ill. a hardware arak is elerhetobb aron vannak, viszont az emberi tenyezo a legnagyobb problema. Ahogy a szamitogepek elterjedtek ugy kialakult a "sok birka egy helyen" hatas. Na ez egy erdekes jelenseg, mert amikor ez koma eleri az embereket, onnettol kezdve nem kepesek az orruknal tovabb latni, csak habozas nelkul mennek a tomeg utan. Olyankor ha valaki megszolal, hogy "emberek, aljunk mar meg egy kicsit gondoljuk vegig ezt ujra" akkor a nagyjabol a 80 szazalek heves kopkodesbe kezd. (tobbek kozott ezert egtem ki es mondhatnam az undor elfog a mai "szamitastechnikatol" vagy "informatikatol")

Magyarul, van egy visszamaradott tomeghiszteria ami ott kezdodik, hogy valaki egyszer azt mondta, hogy: "objektumorientalt nyelvben orultseg kernelt irni, mert a teljes rendszer lassu lesz". Az mar mas kerdes, hogy azota a hardware arak jelentosen csokkentek es a nyelvek is alkalmasak, a lenyeg a birkaoszton. Szemelyes meggyozodesem es tapasztalatom, hogy napjainkban aki ilyet allit az vagy nem tudja, hogy egy operacios rendszer hogy mukodik, vagy nem programozott meg objektumorientalt nyelvben vagy ha igen akkor az egesz emberiseg halas lenne ha abbahagyna.

Es akkor vissza a singularity-re. A hagyomanyos operacios rendszereknel a kernelspace alatt allokalt memoria kozvetlenul irhato a kernel altal, ehhez a felhasznaloi programok nem ferhetnek hozza. Az utobbiaknak a kernelspacebol mappelt memoria all a rendelkezesere.

Miert vastagitottam ki? Azert mert ez onmagaban kepes 20-40%-os hatasfokveszteseget okozni. Ha ugyanezt az operacios rendszert objektumorientaltan keszitjuk el es az egyes szoftverkomponenseket hozzaferesi jogosultsagok szerint az osztalyokba/objektumokba valo szervezes altal izolaljuk el egymastol akkor ez a hatasfokveszteseg megszunik.

Helyette viszont meg fog jelenni egy masik hatasfokvezteseg, de egy alaposan atgondolt es odafigyelessel elkeszitett objektumorientalt OS-nel a legrosszabb esetben is az 5%-ot nem haladhatja meg!

A puffertulcsordulasi problemakat pedig azert szunteti meg, mert az objektumorientalt nyelveknel a memoria allokalas es cimkezeles transzparensen tortenik. Magyarul: nem a programozonak kell puffer-eket cimezgetni meg a szamlalojukat, mutatojukat szinkronban tartani, hanem egyreszt a nyelv tipusbisztos, masreszt pedig annak a programkonyvtarai mar tartalmazzak ezeket es konnyeden, bisztonsagosan felulirhatok is, ha valamilyen specialis viselkedesre akarjak azt birni (pl.: bizonyos elemek szurese a pufferbol, dinamikus meretezes, stb). Ezert van az, hogy nem fordulhat elo, hogy valamelyik puffer mutatoja tulcsordul es ilyenkor olyan cimtartomanyra mutathat ami mar egy masik program altal le van foglalva es akar mas jogosultsaggal fut.

A nemi szervemet mertem volna feltenni tétnek, hogy a szádból ma el fog hangzani a "nevetséges" szó... Nagyon unalmas, és sablon szöveg <#levele>. Egy saját gondolatod volt már? <#kuss>

Meglátjuk, minden esetre én lennék a legboldogabb ha megszabadulnánk ettõl a Windows dologtól...

Engem a pingvinezéssel kapcsolatban csak az zavar, hogy sajna annál sokkal nagyobb tudás kell a Linux optimális mûködtetéséhez, mint amivel én rendelkezem. Mondjuk úgy sokkal több annál, mint ami egy dúrván 150 oldalas használati utasításban összefoglalható.

Érdekes, amikor megvettem annakidején az Amigáról szóló 1-2 könyvemet, akkor valahogy zéró ismerettel is el tudtam mûködtetni a gépet, pedig akkor még net sem nagyon volt, ahol a felmerülõ kérdéseknek utána tudtam volna nézni, mert nem is kellett. Hát azóta ennyivel hülyébb lettem!😉))

Valójában hülyeségeket beszélsz.

Már megint új alapok? Nekem nem tetszik ez az új alapok dolog valahogy 😊
Ja és duke: Remélem, adja majd az ég, hogy nem Linux-alapú rendszerük lesz. <#eplus2> Habár elég szimpatikus a pingvin és szemben a Winnel még szeretni is lehet, azért ne õ irányítsa már a rendszeremet. Hát mi az, hogy ha nincs elég lemezterület, nem is enged be? Mi az, hogy szerkesztgetni kell fájlokat, ha be akarok állítani egy csicsát? Mi az, hogy a programjaimat valahova eldugva rakja el, és csinál magának vagy 20 rendszermappát a gyökérre? És egyáltalán mik azok a Firefox kilépések netezéskor?

Hát ha megnézed valamelyik linket, akkor látod, hogy ez egy mikrokerneles OS-rõl van szó, a Linux meg alapvetõen nem olyan.

Szerintem ez egy jó koncepció, skálázható, gyors, könnyen az eltérõ hardverekhez alakítható OS-t lehet csinálni, vagy is nagyjából az ellentétét annak ami ma a Win-t jellemzi.

Ráadásul saját fejlesztés, szal végre valamit letesz a M$ az asztalra.
Mondjuk talán csak az a ciki, hogy ilyen OS-t ezelött 25 ávvel már megalkottak.

A Windows meg CP/M (DOS) és VMS (NT) alapú, a UNIX-okhoz nem sok köze van, a Multics-hoz meg még kevesebb.

Na ez ami nevetséges... a UNIX nem a Multics alapjaira épült, hanem a Multics hiányosagaiból tanult. És néhány apróságon kívül amely a régi korlátolt hardverbõl ered, nem hinném, hogy jobban meglehet csinálni. A modern OS-ek nem javíthatnak rajta csak bõvíthetik olyan dolgokkal amelyek akkor nem léteztek még. A többi hülye duma.

Ez nagyon érdekes lesz ha tényleg így lesz. Lehet kukázni minden eddigi programot, drivert. (?)

helyesírást minek? értelmezõ kéziszótárt inkább :/

Hát te jó nagy barom vagy.

Máshol is kiemelik, hogy "az összes mai operációs rendszer a 60-as években használt Multics platform alapelgondolásaira épít", így a linux is.

Tehát ez valami totál új dolog lesz.

Duke, szabadidõdben forgasd inkább a helyesírási kéziszótárat!

Vagy nem.

"miszerint a teljes Windows-koncepciót félreteszik, megvizsgálva, hogyan is festene egy ilyen új platform. "

Valojaban a microsoft semmi mast nem csinal,mint midori neven kiad egy sajat Linux disztribúciot.Mert belatak vegre,hogy keptelenek egy mukodo oprendszert irni,pedig mar jo ideje probalkoznak.Osszeszedik majd a vilaghalon talalhato ingyenes linux programokat,es nagy penzert eladjak majd a hulyeknek,akik beveszik,hogy tenyleg egy szuper uj oprendszerrol van szo.