97
  • polarka
    #97
    Elkészült a NIF (az oldalon elég sok érdekesség, tájékoztató anyag van kicsiknek és nagyoknak) 2010-től foglalkoznak a fúziós kísérletekkel.
    Röviden
  • babajaga
    #96
    "A Vulcan egy másodperc töredékére a világ elektromosság termelésének százszorosát koncentrálta egy parányi területen."

    Nem részletezem miért baromság ez.De baromság elemi fizikai ismeretekkel is.
  • Molnibalage
    #95
    Az erőmű ára az nem volt leírva. Ne tudd meg, hogy milyen piszok drága egy ilyen. Nem mindenhol van ám sivatag. Ja és nem egyenletesen ad ez sem...
  • dez
    #94
    Rossz helyre jött.
  • dez
    #93
    A cikkben említett cég: http://solartran.com.au/
  • dez
    #92
    Így a látogatottság is jóval magasabb lett mellesleg.
  • dez
    #91
    Asszem itt volt szó róla, hogy "a napenerigia egy vicc". Szóval: http://www.sg.hu/cikkek/60296
  • dez
    #90
    Aham, csak azóta megjelent pár ütős gamer oldal, hardcore elemzőkkel, stb., profilt kellett váltani. :)
  • ge3lan
    #89
    SuperGamez, írták is már.
    www.supergamez.hu így is bejön még az oldal.
  • Molnibalage
    #88
    Ezt már kérdezte tőlem más is. Nem tudtam válaszolni..
  • sanyynn
    #87
    OFF TOPIC
    Volt, hogy mi az SG rövidítése: StarGate... mi más?
    SG Kockák Egységben az erő! Hozzátok létre az első fúziós reaktort!
    ON TOPIC

    Nekem már az is elég, hogy egyáltalán foglalkoznak vele, nem kell mindig az eredményeket nézni :)
  • Molnibalage
    #86
    Ismerem személyesen őt, többször is hosszan elbeszélgettem vele, órát is halgattam nála is és a tanszék tagjaitól is többet.
  • Zodd
    #85
    Igen ő a BME kisérleti reaktorának a vezetője.
    Valóban nagytudású ebben a témakörben.
  • Epikurosz
    #84
    Mai ajánlatom:
    Michio Kaku: Az idő rejtelmei (sorozat)
    Kattanj rá az m1-en, most!
  • Adenoma
    #83
    olvasva rengeted intelligenciával megáldott kedves fórumozó hozzászólásait, a következőket tudom elmondani:
    úristen, lézerrel gyújtott h bomba. atommal sokkal egyszerűbb....
  • Molnibalage
    #82
    Igen, érdemes végignézni.
  • waterman
    #81
    igen ezt láttam. valóban nem pakson dolgozik, de azt hiszem a szava legalább annyit ér:) már régen volt, hogy minden részletre emlékezzek.
    kicsit hosszú a videó, de azt hiszem olyan kérdéseket feszeget, amiket érdemes olyantól is hallani aki valóban ért hozzá, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom a linkelt videót.
  • Molnibalage
    #80
    Ez volt az nem?
    Ő nem Pakson dolgozik, de tényleg nagyágyú a témában.
  • waterman
    #79
    az mtv1-en volt egy riport még pár hónapja jó későn éjjel a paksi atomerőmű egyik fontos emberével, volt egy olyan mondata, hogy ő atomerőmű mellett élne inkább, mert a szénerőműben ugye elégetik a több millió éve föld alatt pihenő szenet, némi szennyeződéssel és az időközben felvett radioaktív részecskékkel együtt. ilyen módon a radioaktiv részecskék is kijutnak a légkörbe, és az erőmű környékén szépen dúsul. azt mondja, hogy egy szénerőmű környékén az így kialakult sugárzás simán többszöröse annak ami egy atomerőmű mellett mérhető. szóval én is az atomot támogatom pláne, hogy a paksi atomerőművet úgy tervezték, hogy bármikor mellé lehet pakolni még 2 blokkot.
    paksi atomerőmű honlapján a reaktorbalesetekről. csernobil is le van írva pontosan.
  • Molnibalage
    #78
    Leírtam mi volt. Olvasd el. Ezen felül minden más lényeges eltérés az én verziómtól téves, felesleges terjeszteni.
  • pasi29uk
    #77
    A sugarhulladek-szennyezesrol annyit, hogy a regi eromuvek hulladekabol nemi hokuszpokusz utan az uj fejlesztesu eromuvek lazan eleldegelnenek. Nem ertem hol itt a hiba. Amugy ha valasztanom kellene, hogy egy szen, vagy atomeromu kozeleben eljek inkabb az atomot valasztanam, eltem szeneromu kozeleben hmmmm.... nem kivanom senkinek sem.

  • akoshun
    #76
    amúgy: amennyire én emlékszem még valami leállítás dolog is vlt csernobilban, de aztán mégis vissza kellett kapcsolniuk mert szóltak nekik fentről, hogy nem jó mert nincs áram a fél országban... nos hát ezt ugye nem lehet, le-föl kapcsolgatni egy atomreaktort, azt hiszem legalább egy nap kell az újraindításig.
  • akoshun
    #75
    "A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili. "

    ez nem így van, legalábbis legjobb tudomásom szerint. és akkor s hatalmas emberi hülyeség kellett a katasztrófához. Én pedig azt mondom, hogy most már talán hiába is lenne a hülyeség, még úgy sem lehetne baj.
    És ez a probléma, ez az amit kevesen tudnak. Különben Molnibalage kimerítően írt a témában, nem ismételném, de lényeg a lényeg: nincsen rendesen elmondva, hogy mi micsodam és mi mennyire veszélyes, és ez a baj, ezért félnek az emberek az atomerőművektől és az onnan kapott energiától.
    Az egyetlen, sajnos valós probléma az a radioaktív hulladék elhelyezése. Ugyan nem lenne nagy probléma ez sem, de mégsem akar senki egy ilyen mellett éln, különben meg tudom érteni valahol.
  • dez
    #74
    [bocs, de az ugyanolyan egy szó - csak mert így két szóban más a jelentése]
  • Benedekco
    #73
    off:
    kiégetett olajat kell használni alaposan többször átszürve... sokkal jobb mint a tiszta és így már "olcsóbb" is, főleg ha van ismerős egy étteremben... a legalitás meg olyan amilyen... és van ismerek olyat aki 20éve ezzel hajtja...
    amúgy csak a reakció miatt írtam ide, hogy aszondta, hogy" ha tényleg annyira jó lenne mindenki ezt használná" valami motorról volt szó és fingom sincs róla, hogy jó-e vagy sem, 1*űen csak szétesik az agyam akkor mikor valaki így nyilatkozik, erre írtam hogy Nekem is mondták ezt régen a növényi olaj meghajtásra... bele se gondolnak az emberek csak rábasszák, hogy ha igaz lenne mindenki ezt tenné... hát ennyi...
  • Molnibalage
    #72
    "A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili."

    A Csernobili az egy "1,5 körös" RBMK rektor volt grafit moderátorral ahol a hűtővíz elforr részben, míg a paksi egy kétkörös nyomotvizzes rektor. Kapitális tévedést írtál le barátom...

    Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt szovjetúnió tagállamain kívûl nem található meg sehol és ott is NAGYON komolyan át lettek alakítva, hogy alapvetõ kezdvezõtlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak. Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.

    Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben mûködés közben lehet cserélni a fûtõelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelõ idõben kivéve a hasadó anyagot FEGYVERMINÕSÉGÛ (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerhetõ. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál elkészült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség.. Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. ALAPVETÕEN különbözõ konstrukció.

    Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hûtõközeg szökése estén a teljesítménye nõ! Ez alapvetõen gáz. A másik, hogy a hûtõközeg képeselforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még 400-450 fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hõcserélõben adja át a hõjét a szekunder körnek ahol vizet forralank és megy a turbinára. A létezõ legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból gõz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos
    ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hûtõközeg is egyben. Azt tudni
    kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Tehát egy baleset után a további hasadások MEGSZÛNNEK! Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hõt, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.

    Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott KÍSÉRLET és nem ÜZEMSZERÛ mûködés közben következett be! Ezt sajnos sokan nem tudják! Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és elõírást SÚLYOSAN megszegtek. A kísérlet célja "vicces módón" épp egy baleset idején bekövetkezõ lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hûtõvíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot (az erõmû saját mûködéséhez is termel áramot!) akkor is legyen hûtve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levõ turbia MOZGÁS energiáját hasznosítanák addig amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak. A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön erra a célra kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott... Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek. Innentõl tömörre veszem és nem is emlékszem fejbõl
    mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó
    rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette
    amire õk számítottak. Már EKKOR le volt kapcsolva több biztonsági
    berendezés is! Csakhogy vagy egy sajtos jelensége a reaktorok ez fajtájának
    amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az
    USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessene! A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az
    lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rõl felugrott
    10000% hõteljesíményre. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még
    megpróláták az utolsó lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba,
    hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak a nagy hõ miatt a rudak
    "alagutai" eldeformálódtak és nem estek be (azér használtak ejtést, mert a
    gravitáció mindig mûködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg). A
    hûtõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású gõz lett belõle. Igenám csak ott
    voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei. Akkor egy kis kémia. Mi is volt
    régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... BAMMMMM! A rektor
    ekkor szállt el. A több száz tonnár rektorfedelet több száz méterre
    találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg
    égett napokig és terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt. A
    katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy
    több biztosági réteg van. Pénzhiány miatt ezen mérnöki gátak közül többet
    kispóróltak. Zseniális...
    Mi levonandó tanulság?

    - Képzelten emberek (egyszerû mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
    csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna, ahogy milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? SEMMILYEN! Ma már ez technikailag lehetetlen!

    - A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, SEHOL máshol nem épültek ilyenek. Politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejtetjük, hogy hol és miként végezte...

    - Ennek megfelelõen ma már sziumlációs megerõsítõ tréningeken kell részt vennie a rektor kezelõ személyzetének ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak. A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.

    - Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.

    - Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban. Tehát a rektorok biztonságát TERMÉSZETI törvények garantálják!!!
  • kogasom
    #71
    A paksi blokk ugyan olyan gyártmány, ugyan olyan típus, mint a csernobili. Az viszont tény, hogy hasonló katasztrófa lehetetlen, mivel mindegyik csernobilihoz hasonló erőművet ellátták megfelelő épülettel (amiből már robbanás esetén nincs kiszóródás). Amőgy a csernobili _szándékos_ volt, konkrétan egy félresikerült kísérlet eredménye, aminek az idejére kikapcsolták a biztonsági rendszert.
    A Greenpeace pedig rendszeresen bizonyítja atom témában, hogy arrafele senki nem hallott még az atomerőmű működéséről.
  • akoshun
    #70
    srácok, srácok...
    Először is a mai atomreaktorok (konkrétan Paksra gondolok) nem úgy működnek mint a Csernobili. Nem igazán látom, hogy mi állja az útját további reaktorok felhúzásának. Hasonló katasztrófa lehetetlen. Abban sem vagyok biztos hogy szándékosan elő lehetne e idézni.
    Attól nem kell félni, hogy a katonaság felhasználja... Mármint, szar lenne ezzel a technológiával egy háborúban találkozni, de ha már oda kerül a sor hogy ilyesmikkel dobálóznak... Nos, most is képesek lennénk kipusztítani magunkat, ha oda kerülne a sor.
    Mellesleg még az első postokban felmerült a Greenpeace, meg ilyenek. Tudom, hogy mindig vannak indokok, hogy miért kell tiltakozni és miért nem, de... hát, hogy is mondjam... inkább a szén? Már amíg egyáltalán lehet választani. Én áttérnék az atomra és majd pártíz év múlva jöhetnének a fúziósok, remélhetőleg addigra meglennének.
    Ha meg már ennyire eloffoltunk akkor én mégtovább mennék. A hidrogénes autó sajnos nem túl jó ötlet, de ott se nagyon van választás. Aki látott manapság benzinkutat, az a saját bőrén érezheti a "válságot". Bocs a szóért, elcsépelt, de itt taán mégis ezt kell használni.
    Hogy ezek mind hogy jönnek? Hát talán valami megoldás-féle lehet majd egyszer belőle. Mert ha mondjuk holnaptól nulla lenne az olaj/földgáz amit hasznáhatunk, akkor nem csak a kocsk nem mennének de áram se lenne... legalábbis reggel és este biztos nem. Az ilyesmiket érdemes végiggondolni, mielőtt nagyon elutasítunk egy új dolgot. Főleg hogy még sehol nem tart, de már nem tetszett sokaknak. Szerintem go for it.
  • kukacos
    #69
    "Ezzel a fejlesztéssel max azt érik el, hogy töredéke lesz a felezési idő."

    Kíváncsivá tettél: hogyan érik el?
  • willcox
    #68
    Ha jól emlékszem az első elérhetősége ez volt: budapest.hu/supergamez. De ez már nagyon régen volt. Akkoriban még regisztráció nélkül is hozzá lehetett szólni, de ez később megváltozott. Kérdezzétek Mortimert, mert ő a kezdetektől itt volt.
  • viCtah
    #67
    nekem is ez rémlett, de nem mertem baromságot írni :)
    köszkösz
  • bvalek2
    #66
    Nekem azt írták a nagy öregek, hogy SuperGamez, de ki tudja.
  • Gipsz75
    #65
    Deutérium...Star Trek rulez :))
  • Epikurosz
    #64
    RE: utolsó mondatod

    Nem vagy egy reménytelen eset. :-)
  • dez
    #63
    Most már közelebb van az 500-hoz, de volt ez másként is.
    Meg gondolom nem literes kisker áron vették.
    Mindenesetre nem csak menne vele az autó, hanem sokan használták, még ha tilos is volt. Talán keverték is valamilyen arányban, nem tudom.

    Minden országban nem kis különadó van az üzemanyagárban.
  • viCtah
    #62
    pont témához kapcsolódó, hogy többen most itt offoltak sg miatt, mostanában úgy is ezen gondolkodtam: Minek is a rövidítése az sg??? Mikor elkezdtem ide járni, még az egész szót be kellett írni.
  • Molnibalage
    #61
    Most mennyi az olaj ára? 400 Ft? Kicsit drágább, mint a másik két hajtóanyag... Az egy dolog, hogy ESETLEG menne vele az autó, csak kisebb teljesítménnyel és az élettartamát is megnézém. Mivel az égési folyamat nem egész a tervezett módon zajlana le az eredetihez képest, megnézném, hogy a motor meddig húzza. Arról nem is beszélve, hogy az olaj viszkozitása ehnyén szólva más, mint a diesel olajé vagy a benziné.

    A és a magyar törvények miatt ezt nem is lehet, mert a motor hajtóanyagok után valami hülye adót kell fizetni. Volt ebből valami gond is 1-2 éve. A magyar jog- adó- és bankrendszer mellesleg egy rakás szar.
  • dez
    #60
    Dádádádááám: olajjal. :)
  • Molnibalage
    #59
    Mivel? Nem lehetne teljes értelmes mondatokban fogalmazni, hogy érteni is lehessen? Napraforgó mivel?
  • R0sc0
    #58
    magyarországon 10 millió focista, 10 millio politikus meg 10 millió atomfizikus él. ennyi.