Thrawn#43
Ha már a két rendszer összehasonlításánál tartunk: A Szojuzok 100 körüli repülésszámmal bírnak, a Shuttle picit többel. Mindkét oldalon 2 halálos áldozatokat követelő baleset volt. A Szojuz 1 összetákolt konstrukció volt, még tartott a verseny a holdraszállásért, Komarov vagy-vagy alapon repült, nem jött össze. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov megúszhatta volna, ha szkafanderben repülnek, igaz, akkor 3 fő be sem fért volna a leszállóegységbe.
A két korai baleset óta is voltak meleg pillanatok a Szojuzzal, szerencsére közvetlen életveszély nem állt fenn, illetve ha fennált is a már említett mentőrakétás esetnél, a mentőrendszer tette a dolgát. Ballisztikus leszállás is volt már ezt megelőzően is, pl. a szovjet bolgár közös űrepülésnél, amikor is nem sikerült összekapcsolódniuk a Szaljuttal.
A shuttle első balesete a túlfeszített ütemterv "eredménye", a start előtt a mérnökök világosan megmondták, hogy ebben a hidegben a szilárdhajtóanyagú rakétákkal baj lehet. A második baleset már valóban visszavezethető a rendszer konstrukciójára, mégpedig a párhuzamos elrendezésre. A Columbia megsemmisülése előtt is szállt már le gép lyukas szárnnyal - nyilván a z akkor még kevésbé figyelt lehulló szigetelés okozta -, csak éppen picinyke lyuk volt, szerencsére nem okozott katasztrófát.
Hogy melyik a biztonságosabb? Döntse el ki-ki maga.
Annyit még hozzátennék, hogy a halálos kimenetelű Szojuz balesetek még vastagon a szovjet diktatúra idejére estek, mivel mindkettő a leszállásnál történt, kénytelenek voltak bevallani, miután a sikeres startot már világgá kürtölték. Ha a felszállásnál történtek volna a balesetek, akkor ezek az űrhajók "hivatalosan" nem is léteztek volna. Továbbá a kötelező gyász, katonai temetés, stb. után nagyon gyorsan levették napirendről a témát, nehogy tovább tépázzák a birodalom tekintélyét. A Szojuz katasztrófák ennek fényében kisebb jelentőségűnek tűnnek.