127612
  • georgesmatyas
    #96465
    angolszász módszert vezetném be. Akit csak 1x is rajtakapnak az vágják ki a snecibe! (mondom ezt úgy, hogy gyűlölöm/tem a magyar oktatás porosz rendszerét, ahol értelmetlen felelgetésekkel és dolgozatokkal húzták az időt, ahelyett, hogy gyakorlatban is hasznosítható tudást kaptunk volna)
  • Dzsini
    #96464
    Szinte soha - egyetemen már szinte mindig készítettem, és ott nagyon ritkán használtam is (mire elkészült, már megtanultam - ezt teszi a többszöri átgondolás, kivonatolás, kulcsszavak gyűjtése), de középiskolában nem.
  • Szavazó roBOT
    #96463
    Olvastad már a Bibliát? ==>> Gyakran puskáztál iskolában?
  • Zóanagyvarázsló
    #96462
    Természetesen mértéküket, általánosságukat tekintve ez így van, értelek; de ha arról van szó, hogy a katolikusok számára mi fontos az Ószövetségből, a Zsoltárok könyve sem kerülhető meg. Az oktató mondása szellemes és találó, de felületes szemlélő leegyszerűsítő következtetésekre juthat belőle.
  • georgesmatyas
    #96461
    Inkább Koránt, de Talmudod sohasoha!
    Allah, a Könyörületes és az Irgalmas Nevében
    "Akik pedig rossztettel jönnek, azok arccal dobattatnak be a Pokol tüzébe."
  • tigeroo
    #96460
    következő kérdés: bhagavad gita?:D
  • Dzsini
    #96459
    Egy misét és egy istentiszteletet összehasonlítva: nincs annyira. Ahogy az egyetemen egy oktatóm mondta: a katolicizmus a szem, a protestantizmus a fül egyháza. A zsoltárok éneklése, ismerete sokkal inkább része a mindennapi protestáns hitéletnek, mint a katolikusnak.
  • Zóanagyvarázsló
    #96458
    Miért, a katolikusoknál mióta nincs komoly szerepe a zsoltároknak?
  • Zóanagyvarázsló
    #96457
    Szeretem az efféle kutatásokat, azt már kevésbé, amikor a többség a címből és a hatásvadász cikkekből a szája íze szerint leegyszerűsíti a tanulságot. (Nyilván nem rád gondolok, hiszen nem fűztél hozzá kommentárt.) Itt amúgy lehet olvasni a részleteit is az általad linkeltnek tanulságos, a kérdések pedig elég könnyűek, aki még nem látott Szentírást, az is felszívhat elég műveltséget hozzá a híradóból vagy a popkultúrából.

    Volt egy magyar kutatás is a témában, talán úgy 5 éve olvastam róla a nyomtatott sajtóban, abban nem az ateisták "nyertek", hanem rendszeres vallásgyakorlók, de a maguk módján vallásosakat simán kenterbe verték. És ez nem meglepő, ha valakit megkeresztelnek gyerekkorában, eljár évente éjféli misére, valamiben hisz is, az valószínűleg valamilyen szinten hívőnek vallja magát, de nyilvánvalóan felületesen áll a témához, az ismeretei sem lesznek túl mélyek. Nálunk a hit, vallás és egyház fogalma rendre keveredik a magánbeszélgetésekben, de talán a közbeszédben is, sokan nehezen választják el őket egymástól. Nálunk sokan úgy hiszik magukat ateistának, hogy a szó jelentésével sincsenek tisztában, jó néhányszor hallottam már például, hogy ateista, mert nem szereti az egyházakat, de a vallással semmi baja, netán még hisz is Istenben. Ez ugye meredek :) Az öntudatosabb ateisták, akik egy része korábbi vallásosságukat adták fel bizonyos hatásra, eleve jobban képben lehetnek. Mások pedig egyszerűen csak éppen azért, mert foglalkoztatja őket a téma kritikai szempontból, már jó eséllyel kiművelhetik magukat bizonyos vagy akár magas szinten, esetleg nemcsak tesznek a témára, hanem mondjuk ateista irodalmat olvasnak, így máris jobban műveltek az átlagnál. Mellesleg a személyes véleményem is az, hogy ha már valakii fennhangon ateista - ennek hiánya rájuk nézve is kínos lenne ebben a kérdéskörben, nem csak a vallásosakra. Egy azonban biztos: nem közvetlenül és önmagában a hit hiánya vagy megléte miatt lesz okos vagy buta, művelt vagy műveletlen az egyén. Az viszont gyakran ijesztő, hogy az ember személyét illető dolgokban is hajlandó tájékozatlan maradni.
  • Dzsini
    #96456
    Meg a teljes Zsoltárok a protestáns egyházaknak...
  • QuippeR
    #96455
    abban teljesen igazad van, a többség vagy nem ért velem egyet, vagy legalábbis nem foglalkoztatja ez a kérdés. (szerintem mondjuk utóbbiak többen vannak, de ez megint lényegtelen.)
  • Zóanagyvarázsló
    #96454
    Tisztázzuk, te ezt írtad:

    mert gyakorlatilag két mondatban összefoglalható a Krisztus-követők számára lényegi része, és nagyjából minden más szövegrészben konkrétan ellentétes a világfelfogása az újszövetségi istenképpel.

    És tőlem nyugodtan lehet ez a véleményed, meg tudom, ott volt a "szerintem" is, de azért mégiscsak valahol az jön le, hogy a Krisztus-követők számára fogalmazod meg így. Ha ők nem értenek egyet veled, nincs mit ezzel kezdeni. Lehetne itt okoskodni arról is, hogy a Koránban mely részek fölöslegesek, miben kéne hinniük a muszlimoknak, de sok értelmét nem látnám.

    Ez az egyik fele, a másik, amit írtam, mert az nem egy-két levélre vonatkozott. A néhány plusz evangélium mondjuk kissé meredekebb megállapítás, most mondjam azt, hogy én inkább egy rendezői változatot néznék meg új csavarral a végén? ;) (Ugye ami nem került be, az okkal nem - Júdás evangéliuma például egy későbbi kor sajátos gnosztikus irányzat interpretációját próbálta ráerőltetni a témára, az más kérdés, hogy neked ettől filozófiailag bejöhet, én még nem olvastam, csak a hátteréről hallottam ezt-azt.)
  • QuippeR
    #96453
    gondolom teológián azért is megbuktatnának, ha azt mondanám, hogy teljesen felesleges volt a Bibliába belerakni az Ószövetséget, a Jelenések könyvét, meg még néhány levelet, cserébe meg elfért volna néhány plusz evangélium, de ettől még ez a véleményem.
  • Zóanagyvarázsló
    #96452
    Ezzel kevés pap vagy hitoktató értene egyet (bár mindig vannak renitensek), teológián alighanem buktatás járna érte. Ha megnézed a liturgiát, ha megnézed, hogy bizonyos részeihez milyen sokat nyúlnak, és miként kapcsolódik az Újszövetséghez, akkor azért láthatod, hogy a good-to-know-n túl mutat. (Például a tízparancsolat is, melyre Dzsini célzott.)
  • Zóanagyvarázsló
    #96451
    Természetesen a konkrét korabeli jogot tükröző részei valóban nem számítanak modernnek, de az azért jól kitapintható, hogy a korabeli zsidóknál mi számított halálra méltó bűnnek, az alábbihoz hasonlók, vele egy csoportba tehetők nem. Szóval maga logikája megvan, és már csak ezért is érdemes olvasgatni, hittől függetlenül is, ha már rendelkezik bizonyos háttérrel az ember, akkor bizony sokat megtudhat a kor embereinek gondolkodásáról, a vallás kialakulása mögött meghúzódó okokról is.

    Az ugyebár nem ateizmus kérdése, hogy valaki csak és kizárólag mesekönyvet lát benne, de - helyén kezelendő - kordokumentumot nem. (Ez persze véletlenül azt jelenti, hogy szerintem mindenkinek kötelező jelleggel be kell darálni)
  • QuippeR
    #96450
    ha arra célzol, amit sejtek, az inkább csak good-to-know, nem lényegi rész.

    (Jn 13,34:
    “Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!")
  • Dzsini
    #96449
    Ha már ennyire egyszerűsítesz, legyen tíz mondat :)
  • QuippeR
    #96448
    egyrészt a tudomány nem áll szemben a vallással.

    másrészt, legalábbis a kereszténység esetében (csak ezt ismerem, erről tudok nyilatkozni) sosem azok voltak a lényeges pontok, amik például ebben a topikban is előjöttek. az Ószövetséget szerintem például tök felesleges tárgyalni ilyen szempontból, mert gyakorlatilag két mondatban összefoglalható a Krisztus-követők számára lényegi része, és nagyjából minden más szövegrészben konkrétan ellentétes a világfelfogása az újszövetségi istenképpel.
  • Dzsini
    #96447
    Szerintem inkább az agnosztikusok, egy elzárkózó ateista nem, vagy kevésbé fogja tanulmányozni a vallásokat.
  • ManoNegra
    #96446
    Számomra nem kár, engem érdekel, és ezért is olvasgatom a bibliát, és végülis mindegyik vallás érdekel. Nem határolódok el a New Age elől sem, de mindet fenntartásokkal kezelem. A tudomány álláspontja is meghatározó ebben a kérdésben, de nem szabad (szerintem) hogy az egyedüli kizárólagos vélemény legyen.
  • Dzsini
    #96445
    Nem mindegy, hogy ki tudja "jól", amíg nincs egyikre sem bizonyíték (és arra sincs, hogy lehetetlen az, amiben hisz), viszont az akármiben hívő személy számára megfelel az, amiben hisz?

    Kár azon körözni, hogy vajon Isten teremtette a világot a semmiből, vagy egy tojásból kelt ki, a mítoszokat, ahogy a szent könyveket nem jó módszer tényanyagként kezelni, nem azért készültek. Sokadszor futsz ennek neki, és sokadszor jutunk el odáig, hogy te szó szerint akarod értelmezni azt, amit olvasol egy mitologikus szövegben.
  • Hegi90
    #96444
    ezelőtti szavazással összekapcsolva:

    Atheists, agnostics most knowledgeable about religion, survey says
  • broman191
    #96443
    Uhhh...ez a nemleges arány elég durva. :O
  • ManoNegra
    #96442
    Azért azt cáfolnám, hogy a nemzettudat 17-19 századi találmány lenne, legalábbis nálunk magyaroknál ez megvolt, és erősebb volt mint az hogy magukat kereszténynek tekintették. De maga a kereszténység is más volt itt, mint máshol. (ami köszönhető annak, hogy minden nép más, ezért alakulhatott ki a kereszténységen belül is több irányzat) A hit pedig megmarad az emberben, mert mintha kódolva lenne benne, hogy keresse a magyarázatot, azonban ahogy a világ kitágult - ahogy írod - mindenki lehetőséget kapott a saját hitét terjeszteni. Ahogyan itt is alakul lassan a rózsaszín unikornis egyház szektája...

    Viszont mi van akkor, ha mégis Ők tudták jól, nem mi?
  • Dzsini
    #96441
    Egyrészt szó sincs senkiről ma sem, másrészt egy nagy mértékben szekularizált, viszont komoly érzelmi-hitbeli, "biztonságérzetbeli" deficittel élő világ van körülöttünk. Egyrészt akkor sem valószínű, hogy mindenki abszolút mértékben hitte azt, hogy Isten szól hozzájuk (lásd az aranyborjú esetét, amikor egy vezető nem túl hosszú távolléte alatt máris találtak pótlást maguknak), másrészt sokkal több megmagyarázhatatlan dolog volt a világukban*, és a családnál nagyobb csoport egységét a nemzetség, a közös ős, a vallás tartotta fenn, nem volt még jelen a 17-19. század nagy társadalmi találmánya, a nemzettudat, ami valláson és nyelven felülkerekedve tartott össze csoportokat. Az identitás meghatározásának évezredekig elsődleges momentuma az volt, hogy "én zsidó vagyok", vagy "én keresztény vagyok" - főleg akkor, ha a környezet nem az volt. Emellett egy nehéz sorban élő (egyiptomi szolgaság) népcsoportnál még sokkal nagyobb hatása van a kiválasztottságtudat megerősítésének, erőt az a hit, hogy az aktuális szenvedés csak egy út a szebb jövő felé, és a dicsőséges ősök után nekünk előbb-utóbb újra jó lesz (a hosszú vándorlás után elérjük a tejjel-mézzel folyó Kánaán földjét). Egy szegény, éhes, boldogtalan kisgyerek is szívesen lapozgatja úgy a Superman képregényt úgy, hogy elképzeli önmagát kiválasztott, különleges szerepben.

    * - ma már sok mindent sikerült megmagyarázni a közvetlen környezetből, viszont ezzel együtt nagyon kitárult a horizont - ez okozza az első mondatban említett kettősséget, és ezért egyre divatosabb az ezotéria ezer ága, a keleti tanok, a wicca, a druidizmus, a feng shui, vagy akár az UFO-hit, vagy a sztárkultusz (pl. Elvis Presley vagy Zámbó Jimmy vallásos szintű imádata). Kell egy lelki kapaszkodó is nagyon sok embernek, hogy ne érezze magát teljesen elveszettnek ebben a végtelen világban, és sokak számára a "nagy" egyházi intézmények erre nem felelnek meg, hiszen "pedofilok gyülekezete", "megáldották a fegyvereket a háborúk előtt", "gyerekeket küldtek háborúba", "terroristák", "mindenkit csak kizsákmányolnak", stb.
  • ManoNegra
    #96440
    Nekem az Ószövetség akkor is úgy tűnik, mintha Ők valóban abszolút mértékig hitték volna, hogy Isten szól hozzájuk. Nos itt mintha már ezt senki nem nagyon hinné el. Akkor ki az, aki nem veszi figyelembe az akkori korok szokásait hiedelmeit??
  • Dzsini
    #96439
    Igazad van, ki kellett volna emelnem, hogy nem konkrét igehelyre hivatkoztam, túlzással éltem. Amúgy Mózes könyvei (főleg a harmadik, amiben rengeteg törvény és szokás le van írva) - tele vannak igen cifra dologgal, amire a mai civilizáció már elég ferdén tekinthet, érthető módon. Valóban, pont az a kor volt, amikor a halálbüntetés kezdett eltűnni, és az anyagi (főleg állat, esetenként szolga) kártérítés került a helyére a közösségen belüli vétkekért, de még jelen volt a halálos bűn kategóriája. Hasonlóan, mint I. Istvánnál nálunk az államalapítás utáni törvényeknél - alkalmazkodni kellett a megváltozó viszonyokhoz. Így alakul ki egy kultúra, nincs is ezzel semmi probléma - viszont (és erre próbáltam célozni, remélem sikeresen) - az akkori törvénykezési céllal is készült szövegeket nem szabad szó szerint venni, és főleg a mai kultúrára vonatkoztatni, mert nagyon hamar komoly problémák lehetnek belőle, félreértésekre ad okot.
    Ez a "probléma" például az említett szigorú ortodox zsidókkal is, saját csoportjukon belül akár jól is működhet az ilyen típusú törvénykezés, de a környező államalakulat már nem áll mögötte - hasonló a probléma az iszlám Saríával, ami sokszor ellentmondásba kerül egy állam törvénykezésével.
  • Zóanagyvarázsló
    #96438
    Ez nem ilyen egyszerű, nem lenne elég hozzá óhéberből és helyenként arámiból perfektnek lenni (az Újszövetséghez pedig görögből), hanem sok száz év szentíráskutatási tudásanyagával is rendelkezni kellene, de minimum a korabeli társadalmi és kulturális viszonyok alapos ismeretével (ami egyébként sem ártana hozzá, de fordításhoz egyenesen követelmény). Ez nem várható el senkitől. Lehet vallásellenesnek lenni, de ezen az alapon minden sok ezer éves történelmi-kulturális szöveg kidobható az ablakon.

    Jelenleg az úgymond leghivatalosabb verzió, a Vulgatát az eredeti szövegek alapján - évtizedek alatt, ökumenikusan, tudósok sora által, szóval nem egy játék lokalizációjáról van szó - revizionáló Nova Vulgata, relatíve "hozzáférhető" nyelven ennél hitelesebb változatot nem találsz. Ez szó szerint nézve inkább a magyarnak felel meg, de lényeges különbség nincs az angol és német verzióban sem, egyszerűen más szót használnak ugyanarra.
  • Zóanagyvarázsló
    #96437
    Az általad idézett - szellemes, de néhol sajnos erősen pontatlan - viccben van benne, a Bibliában szó nincs ennél az esetnél halálbüntetésről. Csak azért szólok közbe, hogy nehogy ez is hibásan terjedjen el. (Mellesleg Schlessinger nem keresztényként, hanem kőkemény ortodox zsidóként használta fel az Ószövetségi idézeteket, hogy konkrétan az említett elhangzott-e tőle, az közel lényegtelen.)
  • Lacee86
    #96436
    „Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az.”
    Mózes harmadik könyve, 18. fejezet, 22. vers

    Aki ezt a South Park részt látta, az máris tud vmi pluszt a Bibliáról. :D
  • ManoNegra
    #96435
    Az ég dörög rendesen...
  • Fbn Lx
    #96434
    az ószövetséget elkezdtem olvasni, talán a feléig jutottam, nekem ez az isten zsidókkal más népeket legyilkoltat meg apa a lányait dugja nem annyira fekszik
    szent szövegnek beteg, pornónak meg gagyi
  • Matthew Baker
    #96433
    Sátánista vagyok így tehát nem :) de elég sok dolgot hallottam belőle
  • ManoNegra
    #96432
    Ebben az esetben nagy, egyébként csak a PC jegyében, nehogy valakit megsértsek.
  • clio1616v
    #96431
    az attól függ, az időhatározó kicsi k
  • ManoNegra
    #96430
    Jaj, nagy k a Korán.
  • ManoNegra
    #96429
    Mintha a koránnak is az Ószövetség lenne az alapja, és a Tóra Mózes öt könyve. (azt hiszem legalábbis) Tehát egy kicsit túlzás az, hogy mindenki tesz rá.
  • ManoNegra
    #96428
    Ne haragudj hogy gondolkodni merészelek.
  • QuippeR
    #96427
    na bumm. és akkor most mi van? gondolom minden keresztény gondolkodó másfél évezrede azzal a kérdéssel fekszik és kel, hogy másnaposan miket csinált Noé.

    de persze az is lehet, hogy mindenki tesz rá magasról, ahogy az ószövetségi "tanítások" 90 százalékára.
  • tigeroo
    #96426
    El akarom olvasni. Az egyhaz mar mas teszta.. De sztem van a tanitasaban valami. Meg vegulis a fabulakban is van tanulsag, a bibliaban is minden szimbolum