A Hold fiatalabb és földszerûbb, mint hittük
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#96
Sziasztok!
Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :
"Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételû kõzet esetén a nyomás növekedésével együtt nõ a kõzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hõmérsékletre van szükség, hogy a kõzet folyékony lehessen.
toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erõhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kõzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnõ a hõmérséklet
- ha megváltozik a kõzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.
Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok!
Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :
"Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételû kõzet esetén a nyomás növekedésével együtt nõ a kõzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hõmérsékletre van szükség, hogy a kõzet folyékony lehessen.
toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erõhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kõzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnõ a hõmérséklet
- ha megváltozik a kõzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.
Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok!
#95
Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkezõ fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelõ energiával, a híres képlet: E=m*c^2.
Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy idõben visszafelé haladó elektron. Õszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az idõben elõre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.
Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok) <#idiota>
Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy idõben visszafelé haladó elektron. Õszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az idõben elõre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.
Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok) <#idiota>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#94
Te figyelj, te nekem olyan okosnak tûnsz.
Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).
Ha ütköznek, akkor lesz belõlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).
Ha ütköznek, akkor lesz belõlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#92
Részletkérdés.
Ami érdekesebb:
- ?
- plazma
- gáááz
- folyadék
- szilárd
- neutronleves
- kvarkleves
A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk?
Ami érdekesebb:
- ?
- plazma
- gáááz
- folyadék
- szilárd
- neutronleves
- kvarkleves
A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk?
Kara kánként folytatom tanításom.
#91
Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?
Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sõt! Teljesen egyértelmû, hogy a rétegzõdés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sõt! Teljesen egyértelmû, hogy a rétegzõdés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
#90
1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó.
2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
"Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban."
Kifejtenéd bõvebben hogyan következik belõle?
Kifejtenéd bõvebben hogyan következik belõle?
#88
Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.
No, de mit ír a Wiki:
"Az égitest magja meglehetõsen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérõjû mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részbõl áll: a belsõ mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külsõ mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetbõl álló rész. A mag fõként vasból és kénbõl épül fel. A mag mérete meglehetõsen kicsi, a bolygótest átmérõjének hozzávetõleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.
A Hold átlagos sûrûsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sûrûségû hold a Naprendszerben. A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Itt az érdekes ez: "A mag fõként vasból és kénbõl épül fel."
és
"A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
No, de mit ír a Wiki:
"Az égitest magja meglehetõsen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérõjû mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részbõl áll: a belsõ mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külsõ mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetbõl álló rész. A mag fõként vasból és kénbõl épül fel. A mag mérete meglehetõsen kicsi, a bolygótest átmérõjének hozzávetõleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.
A Hold átlagos sûrûsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sûrûségû hold a Naprendszerben. A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Itt az érdekes ez: "A mag fõként vasból és kénbõl épül fel."
és
"A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
Kara kánként folytatom tanításom.
#87
A belsõ mag elméletileg szilárd, holott ott van a legnagyobb nyomás...
#86
Mi itt a vita tárgya?
A göm forma gravitáció hatására törvényszerûen kialakul, ugyanis a göm az a mértani alakzat, amelyhez a legkisebb felületi nyomás kapcsolódik. Jól mondom?
Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak, így az nem téma, hogy minden bolygó közepe olvadt, folyékony, és kurva meleg van odabent.
Egyéb kérdés?
A göm forma gravitáció hatására törvényszerûen kialakul, ugyanis a göm az a mértani alakzat, amelyhez a legkisebb felületi nyomás kapcsolódik. Jól mondom?
Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak, így az nem téma, hogy minden bolygó közepe olvadt, folyékony, és kurva meleg van odabent.
Egyéb kérdés?
Kara kánként folytatom tanításom.
#85
jogos, de 1részt számold át km-re, másrészt meg jól hangzott :) ettõl függetlenül meg mondom nem kötekedés, de ha már valamennyire pontoskodunk..
Blackmail the Universe
#84
Te tényleg ennyire gyökér vagy? <#falbav>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#83
Akkor a szobrászok hülyék mint az állat, minek faragják a szerencsétlen marhák a követ amikor nyomással olyan formát lehetne létrehozni amilyent csak akarnak.
#82
Kérdezd meg az elsõ geológust, aki az utadba kerül. Azt fogja mondani, hogy összegyûrõdik, mint egy papírlap.
Így keletkezett a Himalája, az Andok, meg a Kárpátok is, meg az összes lánc-hegység a földön.
Így keletkezett a Himalája, az Andok, meg a Kárpátok is, meg az összes lánc-hegység a földön.
#81
Pécs környékérõl származom, de biztos nem a Mecsek az egyetlen mészkõhegység Magyarországon. Menj el kirándulni oda, és a saját szemeddel láthatod, mi történt a mészkõvel nagy nyomáson. És persze az összes többi kõzetfajtával is.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#80
Ó!
#79
"szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt"
Csakhogy lényeges különbség hogy fémet akarsz "folyatni" nyomással vagy mészkövet. Van fogalmad mi lesz a közettel ebben az esetben?
Csakhogy lényeges különbség hogy fémet akarsz "folyatni" nyomással vagy mészkövet. Van fogalmad mi lesz a közettel ebben az esetben?
#78
Semmit az ég világon, nem kapcsolódik a témához. Már írtam: nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. Ez a lényeg, nem a halmazállapot.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#77
És az mit bizonyít hogy a föld belseje még mindíg folyékony?
#76
"mert nagyon nem gömb a Föld"
Annyira "nagyon" nem az, hogy 0,17%-ban tér el tõle mindössze. Ami kevesebb, mint a biliárdgolyóknál megengedett 0,22%-os tolerancia...
Annyira "nagyon" nem az, hogy 0,17%-ban tér el tõle mindössze. Ami kevesebb, mint a biliárdgolyóknál megengedett 0,22%-os tolerancia...
#75
Szóval az anyagszerkezettan az nem tudomány. Hmmm.
Pedig annak az eredményei sokkal könnyebben bizonyíthatóak, mint a Föld vagy a Hold kialakulásáé...
Márpedig ez a tudomány azt mondja, hogy szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt.
Pedig annak az eredményei sokkal könnyebben bizonyíthatóak, mint a Föld vagy a Hold kialakulásáé...
Márpedig ez a tudomány azt mondja, hogy szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt.
#74
Az a tudomány hogy a föld és a hold folyékony állapotban lett gömbalakú.
#73
nem kötekedésképpen, de az eddig leírt gömb szókat vegyük forgási ellipszoidnak, mert nagyon nem gömb a Föld ;) ez amúgy lényegtelen abból a szempontból, hogy érthetõ amit mondtok, és csak azért írok kommentet, mert így viszont akkor kedves babajaga, bele is vontuk a dologba a (tengely körüli) forgást-> azt pedig ugye nem kell magyaráznom, hogy egy pörgõ-forgó amorf anyagból lévõ test sokkal hamarabb veszi fel a gömb alakot, egyáltalán, gömb alakot vesz fel egy idõ után. a másik meg az, hogy még ha porrá is kéne haullania a bolygónak, akkor is együttesen akkora tömeg lenne viszonylag helyen, hogy újra összeállna bolygóvá:) mellesleg nem tudom miért vannak mostanában egyre többen tudományelennes hanguléatban?:)
Blackmail the Universe
#72
Toma nézz csak ide ;) valami hasonló, igaz sokféle ilyen van azon a jó kis oldaon, amit Soundmaker (áldassék a neved, nagyon köszi:) ) mutatott
Blackmail the Universe
#71
Hagyd! Van aki képtelen megérteni amit mások mondanak, vagy írnak. (lehet hogy el sem olvasta?)<#sniffles>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#70
Bocs, tehát nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#69
Ha hidegen állnak össze, akkor is gömbalakúak lesznek. Nem véletlen hogy minden 500-600 km-nél nagyobb égitest gömb alakú. Nem tudsz ezek km-es kockát építeni, a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#68
"gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek. "
Azok még meleg folyékony állapotukban vették fel a gömbalakot, mint a föld meg a hold is.
Azok még meleg folyékony állapotukban vették fel a gömbalakot, mint a föld meg a hold is.
#67
Engem is szintén C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#66
"Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az ûrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por. "
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna, ehhez nem kell porrázúzódnia az egész hegységnek. Mint írtam a Föld szilárd kérge nem túl vastag a bolygó méretéhez képest. A Holdnak is valószínûleg lehet nem szilárd része, a Holdrengésekbõl következtetve. Tehát könnyû belátni, hogy elég hosszú idõ után gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek.
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna, ehhez nem kell porrázúzódnia az egész hegységnek. Mint írtam a Föld szilárd kérge nem túl vastag a bolygó méretéhez képest. A Holdnak is valószínûleg lehet nem szilárd része, a Holdrengésekbõl következtetve. Tehát könnyû belátni, hogy elég hosszú idõ után gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#65
Na látom közben megelõztél. :D
#64
Érdekes pl fémeket hidegsajtolással elég szépen lehet formázni anélkül, hogy porrá omlanának holott azok is szilárd anyagok.
És ez igaz tetszõleges anyagra nagyobb léptékben, hiszen semmilyen anyag nem tökéletesen merev.
Mellesleg egyet értek veled abban, hogy a Hold is olvadt állapotú volt valamikor, csak azt mondtam, hogy ha egy bolygóból kiszakadna egy nagyobb darab, akkor annak a helyét eltüntetné a saját gravitációja, és újra gömbalakot venne fel.
És ez igaz tetszõleges anyagra nagyobb léptékben, hiszen semmilyen anyag nem tökéletesen merev.
Mellesleg egyet értek veled abban, hogy a Hold is olvadt állapotú volt valamikor, csak azt mondtam, hogy ha egy bolygóból kiszakadna egy nagyobb darab, akkor annak a helyét eltüntetné a saját gravitációja, és újra gömbalakot venne fel.
#63
Ez igaz, de a Hold alakját az határozza meg, hogy mi történik a belsejében. Gondolj bele, a gyurma is szilárd, meg a viasz is. Itt a kulcsszó a "szilárd", nem a "kristályos". Az amorf anyagok is szilárdak, és képesek törés nélkül alakot váltani. Tulajdonképpen az üveget is tekintheted nagy viszkozitású folyadéknak. Mégis szilárd anyag, mert terjedhetnek benne transzverzális hullámok, vagy valami ilyesmi.
A lényeg, hogy a Hold majdnem teljes egészében szilárd halmazállapotú, a megjában van még annyi hõ, hogy egy része ott olvadt legyen, de az ebbõl a szempontból lényegtelen. A saját súlya viszont gömb-alakúra deformálja az alakját. Mint egy óriási gyurmagolyó.
A lényeg, hogy a Hold majdnem teljes egészében szilárd halmazállapotú, a megjában van még annyi hõ, hogy egy része ott olvadt legyen, de az ebbõl a szempontból lényegtelen. A saját súlya viszont gömb-alakúra deformálja az alakját. Mint egy óriási gyurmagolyó.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#62
Hát igen, ez csak közvetett bizonyíték, mert a hullámok által elszállított energia miatt szûkül a keringõ égitestek pályája, de magukat a hullámokat nem detektálták. Ezért bár ez a legvalószínûbb magyarázat, nem vehetõ 100%-osnak. Azonban függetlenül attól, hogy gravitációs hullámok miatt, vagy nem, a két égitest által alkotott rendszerek sem stabilak, ezt a megfigyelés bizonyítja, szóval a Nobel-díj jogos volt.
Ha majd egy gravitációs detektor végre jelezni fog, abból is Nobel-díj lesz. Szerintem nem rossz ez a rendszer, osztogassák csak a díjakat :)
Ha majd egy gravitációs detektor végre jelezni fog, abból is Nobel-díj lesz. Szerintem nem rossz ez a rendszer, osztogassák csak a díjakat :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#61
Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az ûrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por.
#60
Csak ugye gravitációs hullámot még senki nem látott!!!;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#59
koszonom!
#58
A kölcsönösen kötött rendszerek (mint a Plútó-Charon páros) sem maradnak meg örökké, mert folyamatosan gravitációs sugárzást bocsátanak ki, és ezzel a potenciális energia csökken a rendszerben, tehát a Charon le fog zuhanni a Plútóra. Ez viszont iszonyúan sok idõt vesz igénybe.
Például már láttam kiszámolva, hogy a Föld a keringésekor folyamatosan 313 watt teljesítménnyel sugároz gravitációs hullámokat. Na most ez semmi a potenciális energiájához képest, úgyhogy szerintem valami trilliószor trilliószor trilliós évnek kell eltelnie, hogy a Föld belezuhanjon az addigra kihûlt, fekete törpe Napba.
Viszont vannak például kettõs neutroncsillagok, meg fehér törpék, amik nagyon közel keringenek egymáshoz, és ott ez az effektus már mérhetõ. Már sikerült megfigyelni, ahogy spirális pályán közelítenek egymáshoz. Ezért a felfedezésért 1993-ban kiosztottak egy fizikai Nobel-díjat.
Például már láttam kiszámolva, hogy a Föld a keringésekor folyamatosan 313 watt teljesítménnyel sugároz gravitációs hullámokat. Na most ez semmi a potenciális energiájához képest, úgyhogy szerintem valami trilliószor trilliószor trilliós évnek kell eltelnie, hogy a Föld belezuhanjon az addigra kihûlt, fekete törpe Napba.
Viszont vannak például kettõs neutroncsillagok, meg fehér törpék, amik nagyon közel keringenek egymáshoz, és ott ez az effektus már mérhetõ. Már sikerült megfigyelni, ahogy spirális pályán közelítenek egymáshoz. Ezért a felfedezésért 1993-ban kiosztottak egy fizikai Nobel-díjat.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#57
én kérek elnézést :D
#56
kb. 500-600 km-es átmérõ fölött mindegy, hogy egy égitest folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagból áll, mert a saját gravitációja miatt, a beljesében lévõ nyomás erõsebb mint bármely anyag szilárdsági ellenállása, és gömb alakúvá formálja az alakját.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#55
t0ma!
A cikkben szereplõ kép címét nem tudom,de itt találsz nagyon szép háttereket. Vannak kategóriák is.. Használd egészséggel...
Solarvoyager wallpapers
A cikkben szereplõ kép címét nem tudom,de itt találsz nagyon szép háttereket. Vannak kategóriák is.. Használd egészséggel...
Solarvoyager wallpapers
#54
A kötött keringés azt jelenti, hogy a holdaknál szinkronban van a tengely körüli forgási idõ és a keringési idõ, ahogy írtad. Ez igaz a naprendszerbeli holdak túlnyomó többségére, a Mars holdjaira is, mert mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a Mars felé.
Szerintem te arra gondolsz, ami a Plútó - Charon párosnál van, ott mindkét égitest ugyanazt az oldalát fordítja egymás felé. Elõbb utóbb a Föld és a Hold is így fog keringeni, de ezt érthetõ okokból egy többholdas rendszerben nem lehet megcsinálni, mert különbözõ pályákon más a keringési idõ, a központi bolygó nem tudja mindkettõ felé ugyanazt az arcát mutatni.
Szóval a "kötött" szó csak a holdakra vonatkozik. És bvalek, nem blavek :)
Szerintem te arra gondolsz, ami a Plútó - Charon párosnál van, ott mindkét égitest ugyanazt az oldalát fordítja egymás felé. Elõbb utóbb a Föld és a Hold is így fog keringeni, de ezt érthetõ okokból egy többholdas rendszerben nem lehet megcsinálni, mert különbözõ pályákon más a keringési idõ, a központi bolygó nem tudja mindkettõ felé ugyanazt az arcát mutatni.
Szóval a "kötött" szó csak a holdakra vonatkozik. És bvalek, nem blavek :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#52
A Hold sem teljesen kihült égitest, ugyanis vannak holdrengések, ami a lemezek elmozdulására utal, akkor a Hold belseje sem szilárd...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#51
Ezért mondtam, hogy a Föld-Hold szinkron forgás elég ritka lehet.. én sem hiszem hogy minden hold ugyanazt az oldalát mutatná mindig az anyabolygója felé..
#50
Azért ha Földet most érné hasonló katasztrófa, pármillió év allat egészen biztos hogy nagyából ismét gömb formát venne fel.
Ha a földet arányaiban egy almához hasonlítanánk, akkor a szilárd kéreg alig lenne vastagabb az almahéjnál. A Föld kerület nagyjábol 40 000 km a szilárd földkéreg meg 200 km alatt van a legvastagabb részeken, de vannak hihetetlenül vékony óceáni lemezek is... Tehát a föld egy másik bolygó ütközése után teljesen folyékony bolygóként viselkedne (a cikkben Mars méretûrõl írnak)
Ha a földet arányaiban egy almához hasonlítanánk, akkor a szilárd kéreg alig lenne vastagabb az almahéjnál. A Föld kerület nagyjábol 40 000 km a szilárd földkéreg meg 200 km alatt van a legvastagabb részeken, de vannak hihetetlenül vékony óceáni lemezek is... Tehát a föld egy másik bolygó ütközése után teljesen folyékony bolygóként viselkedne (a cikkben Mars méretûrõl írnak)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#49
Miféle lyukról beszélsz? Nehogy azt hidd már hogy egy szilárd anyag is gömbalakot vesz fel. A hold képlékeny állapotban került a helyére!
#48
"Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik "
Ez egyáltalán nem törvényszerûség a holdaknál! Tévedés azt hinni hogyha a mi holdunk így kering akkor mindegyik.
Ez egyáltalán nem törvényszerûség a holdaknál! Tévedés azt hinni hogyha a mi holdunk így kering akkor mindegyik.
#47
a kepet 1600x1200-ba de szeretnem....
Oldal 1 / 2Következő →