96
-
Martouf #96 Sziasztok!
Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :
"Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételű kőzet esetén a nyomás növekedésével együtt nő a kőzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hőmérsékletre van szükség, hogy a kőzet folyékony lehessen.
toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erőhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kőzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnő a hőmérséklet
- ha megváltozik a kőzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.
Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok! -
bvalek2 #95 Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkező fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelő energiával, a híres képlet: E=m*c^2.
Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy időben visszafelé haladó elektron. Őszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az időben előre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.
Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok)
-
Epikurosz #94 Te figyelj, te nekem olyan okosnak tűnsz.
Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).
Ha ütköznek, akkor lesz belőlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
-
bvalek2 #93 Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká. -
Epikurosz #92 Részletkérdés.
Ami érdekesebb:
- ?
- plazma
- gáááz
- folyadék
- szilárd
- neutronleves
- kvarkleves
A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk? -
L3zl13 #91 Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?
Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sőt! Teljesen egyértelmű, hogy a rétegződés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem. -
Epikurosz #90 1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó.
2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz. -
L3zl13 #89 "Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban."
Kifejtenéd bővebben hogyan következik belőle? -
Epikurosz #88 Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.
No, de mit ír a Wiki:
"Az égitest magja meglehetősen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérőjű mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részből áll: a belső mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külső mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetből álló rész. A mag főként vasból és kénből épül fel. A mag mérete meglehetősen kicsi, a bolygótest átmérőjének hozzávetőleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.
A Hold átlagos sűrűsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sűrűségű hold a Naprendszerben. A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Itt az érdekes ez: "A mag főként vasból és kénből épül fel."
és
"A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban. -
L3zl13 #87 A belső mag elméletileg szilárd, holott ott van a legnagyobb nyomás... -
Epikurosz #86 Mi itt a vita tárgya?
A göm forma gravitáció hatására törvényszerűen kialakul, ugyanis a göm az a mértani alakzat, amelyhez a legkisebb felületi nyomás kapcsolódik. Jól mondom?
Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak, így az nem téma, hogy minden bolygó közepe olvadt, folyékony, és kurva meleg van odabent.
Egyéb kérdés? -
Su0my #85 jogos, de 1részt számold át km-re, másrészt meg jól hangzott :) ettől függetlenül meg mondom nem kötekedés, de ha már valamennyire pontoskodunk.. -
bvalek2 #84 Te tényleg ennyire gyökér vagy? 
-
babajaga #83 Akkor a szobrászok hülyék mint az állat, minek faragják a szerencsétlen marhák a követ amikor nyomással olyan formát lehetne létrehozni amilyent csak akarnak. -
teddybear #82 Kérdezd meg az első geológust, aki az utadba kerül. Azt fogja mondani, hogy összegyűrődik, mint egy papírlap.
Így keletkezett a Himalája, az Andok, meg a Kárpátok is, meg az összes lánc-hegység a földön. -
bvalek2 #81 Pécs környékéről származom, de biztos nem a Mecsek az egyetlen mészkőhegység Magyarországon. Menj el kirándulni oda, és a saját szemeddel láthatod, mi történt a mészkővel nagy nyomáson. És persze az összes többi kőzetfajtával is. -
babajaga #80 Ó! -
babajaga #79 "szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt"
Csakhogy lényeges különbség hogy fémet akarsz "folyatni" nyomással vagy mészkövet. Van fogalmad mi lesz a közettel ebben az esetben? -
bvalek2 #78 Semmit az ég világon, nem kapcsolódik a témához. Már írtam: nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. Ez a lényeg, nem a halmazállapot. -
babajaga #77 És az mit bizonyít hogy a föld belseje még mindíg folyékony? -
L3zl13 #76 "mert nagyon nem gömb a Föld"
Annyira "nagyon" nem az, hogy 0,17%-ban tér el tőle mindössze. Ami kevesebb, mint a biliárdgolyóknál megengedett 0,22%-os tolerancia... -
L3zl13 #75 Szóval az anyagszerkezettan az nem tudomány. Hmmm.
Pedig annak az eredményei sokkal könnyebben bizonyíthatóak, mint a Föld vagy a Hold kialakulásáé...
Márpedig ez a tudomány azt mondja, hogy szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt. -
babajaga #74 Az a tudomány hogy a föld és a hold folyékony állapotban lett gömbalakú. -
Su0my #73 nem kötekedésképpen, de az eddig leírt gömb szókat vegyük forgási ellipszoidnak, mert nagyon nem gömb a Föld ;) ez amúgy lényegtelen abból a szempontból, hogy érthető amit mondtok, és csak azért írok kommentet, mert így viszont akkor kedves babajaga, bele is vontuk a dologba a (tengely körüli) forgást-> azt pedig ugye nem kell magyaráznom, hogy egy pörgő-forgó amorf anyagból lévő test sokkal hamarabb veszi fel a gömb alakot, egyáltalán, gömb alakot vesz fel egy idő után. a másik meg az, hogy még ha porrá is kéne haullania a bolygónak, akkor is együttesen akkora tömeg lenne viszonylag helyen, hogy újra összeállna bolygóvá:) mellesleg nem tudom miért vannak mostanában egyre többen tudományelennes hanguléatban?:) -
Su0my #72 Toma nézz csak ide ;) valami hasonló, igaz sokféle ilyen van azon a jó kis oldaon, amit Soundmaker (áldassék a neved, nagyon köszi:) ) mutatott -
toto66 #71 Hagyd! Van aki képtelen megérteni amit mások mondanak, vagy írnak. (lehet hogy el sem olvasta?) 
-
bvalek2 #70 Bocs, tehát nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. -
bvalek2 #69 Ha hidegen állnak össze, akkor is gömbalakúak lesznek. Nem véletlen hogy minden 500-600 km-nél nagyobb égitest gömb alakú. Nem tudsz ezek km-es kockát építeni, a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. -
babajaga #68 "gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek. "
Azok még meleg folyékony állapotukban vették fel a gömbalakot, mint a föld meg a hold is. -
toto66 #67 Engem is szintén C: -
toto66 #66 "Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az űrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por. "
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna, ehhez nem kell porrázúzódnia az egész hegységnek. Mint írtam a Föld szilárd kérge nem túl vastag a bolygó méretéhez képest. A Holdnak is valószínűleg lehet nem szilárd része, a Holdrengésekből következtetve. Tehát könnyű belátni, hogy elég hosszú idő után gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek. -
L3zl13 #65 Na látom közben megelőztél. :D -
L3zl13 #64 Érdekes pl fémeket hidegsajtolással elég szépen lehet formázni anélkül, hogy porrá omlanának holott azok is szilárd anyagok.
És ez igaz tetszőleges anyagra nagyobb léptékben, hiszen semmilyen anyag nem tökéletesen merev.
Mellesleg egyet értek veled abban, hogy a Hold is olvadt állapotú volt valamikor, csak azt mondtam, hogy ha egy bolygóból kiszakadna egy nagyobb darab, akkor annak a helyét eltüntetné a saját gravitációja, és újra gömbalakot venne fel. -
bvalek2 #63 Ez igaz, de a Hold alakját az határozza meg, hogy mi történik a belsejében. Gondolj bele, a gyurma is szilárd, meg a viasz is. Itt a kulcsszó a "szilárd", nem a "kristályos". Az amorf anyagok is szilárdak, és képesek törés nélkül alakot váltani. Tulajdonképpen az üveget is tekintheted nagy viszkozitású folyadéknak. Mégis szilárd anyag, mert terjedhetnek benne transzverzális hullámok, vagy valami ilyesmi.
A lényeg, hogy a Hold majdnem teljes egészében szilárd halmazállapotú, a megjában van még annyi hő, hogy egy része ott olvadt legyen, de az ebből a szempontból lényegtelen. A saját súlya viszont gömb-alakúra deformálja az alakját. Mint egy óriási gyurmagolyó. -
bvalek2 #62 Hát igen, ez csak közvetett bizonyíték, mert a hullámok által elszállított energia miatt szűkül a keringő égitestek pályája, de magukat a hullámokat nem detektálták. Ezért bár ez a legvalószínűbb magyarázat, nem vehető 100%-osnak. Azonban függetlenül attól, hogy gravitációs hullámok miatt, vagy nem, a két égitest által alkotott rendszerek sem stabilak, ezt a megfigyelés bizonyítja, szóval a Nobel-díj jogos volt.
Ha majd egy gravitációs detektor végre jelezni fog, abból is Nobel-díj lesz. Szerintem nem rossz ez a rendszer, osztogassák csak a díjakat :) -
babajaga #61 Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az űrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por. -
#60
Csak ugye gravitációs hullámot még senki nem látott!!!;) -
t0ma #59 koszonom! -
bvalek2 #58 A kölcsönösen kötött rendszerek (mint a Plútó-Charon páros) sem maradnak meg örökké, mert folyamatosan gravitációs sugárzást bocsátanak ki, és ezzel a potenciális energia csökken a rendszerben, tehát a Charon le fog zuhanni a Plútóra. Ez viszont iszonyúan sok időt vesz igénybe.
Például már láttam kiszámolva, hogy a Föld a keringésekor folyamatosan 313 watt teljesítménnyel sugároz gravitációs hullámokat. Na most ez semmi a potenciális energiájához képest, úgyhogy szerintem valami trilliószor trilliószor trilliós évnek kell eltelnie, hogy a Föld belezuhanjon az addigra kihűlt, fekete törpe Napba.
Viszont vannak például kettős neutroncsillagok, meg fehér törpék, amik nagyon közel keringenek egymáshoz, és ott ez az effektus már mérhető. Már sikerült megfigyelni, ahogy spirális pályán közelítenek egymáshoz. Ezért a felfedezésért 1993-ban kiosztottak egy fizikai Nobel-díjat. -
Soundmaker #57 én kérek elnézést :D