96
-
bvalek2 #56 kb. 500-600 km-es átmérő fölött mindegy, hogy egy égitest folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagból áll, mert a saját gravitációja miatt, a beljesében lévő nyomás erősebb mint bármely anyag szilárdsági ellenállása, és gömb alakúvá formálja az alakját. -
Soundmaker #55 t0ma!
A cikkben szereplő kép címét nem tudom,de itt találsz nagyon szép háttereket. Vannak kategóriák is.. Használd egészséggel...
Solarvoyager wallpapers -
bvalek2 #54 A kötött keringés azt jelenti, hogy a holdaknál szinkronban van a tengely körüli forgási idő és a keringési idő, ahogy írtad. Ez igaz a naprendszerbeli holdak túlnyomó többségére, a Mars holdjaira is, mert mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a Mars felé.
Szerintem te arra gondolsz, ami a Plútó - Charon párosnál van, ott mindkét égitest ugyanazt az oldalát fordítja egymás felé. Előbb utóbb a Föld és a Hold is így fog keringeni, de ezt érthető okokból egy többholdas rendszerben nem lehet megcsinálni, mert különböző pályákon más a keringési idő, a központi bolygó nem tudja mindkettő felé ugyanazt az arcát mutatni.
Szóval a "kötött" szó csak a holdakra vonatkozik. És bvalek, nem blavek :) -
ge3lan #53 Nem olyan ritka ez
link
Csak idő kell hozzá -
toto66 #52 A Hold sem teljesen kihült égitest, ugyanis vannak holdrengések, ami a lemezek elmozdulására utal, akkor a Hold belseje sem szilárd... -
Soundmaker #51 Ezért mondtam, hogy a Föld-Hold szinkron forgás elég ritka lehet.. én sem hiszem hogy minden hold ugyanazt az oldalát mutatná mindig az anyabolygója felé.. -
toto66 #50 Azért ha Földet most érné hasonló katasztrófa, pármillió év allat egészen biztos hogy nagyából ismét gömb formát venne fel.
Ha a földet arányaiban egy almához hasonlítanánk, akkor a szilárd kéreg alig lenne vastagabb az almahéjnál. A Föld kerület nagyjábol 40 000 km a szilárd földkéreg meg 200 km alatt van a legvastagabb részeken, de vannak hihetetlenül vékony óceáni lemezek is... Tehát a föld egy másik bolygó ütközése után teljesen folyékony bolygóként viselkedne (a cikkben Mars méretűről írnak) -
babajaga #49 Miféle lyukról beszélsz? Nehogy azt hidd már hogy egy szilárd anyag is gömbalakot vesz fel. A hold képlékeny állapotban került a helyére! -
babajaga #48 "Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik "
Ez egyáltalán nem törvényszerűség a holdaknál! Tévedés azt hinni hogyha a mi holdunk így kering akkor mindegyik. -
t0ma #47 a kepet 1600x1200-ba de szeretnem.... -
Soundmaker #46 Blavek!
Nem is a holdak kötött keringésére gondoltam, hanem arra, hogy szinkronban van a tengely körüli forgási idő és a keringési idő. Tudtommal a Mars holdjai a mars 1 tengelyforgási ideje alatt kb. 2x kerülik meg a bolygót, és azt is fordítva mert a felszínről nézve nyugatról keletre tűnnek fel.
Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik a Marséval (nem tudom nem néztem utána), de a keringési idő az teljesen más. Ugyanez még bonyorultabb a Jupiter és Szatrnusz holdak esetében, mert azt már tekinthetjük egy mini naprendszernek csillag nélkül.
Szóval a keringési idő és a tengelyforgási idő szinkron csak a Föld-Hold párosra lehet igaz. Ezért gondolom úgy hogy ez valamilyen arányosságot feltételez, mert a Phobos és Deimos jóval kisebb a Marsnál, a Jupiter- Szaturnusz holdak szintén.
Sőt azt is megkockáztatom, hogy a fent említett helyeken nem mindig látod a holdak ugyanazon arcát a gyorsabb keringési idő miatt..
Ha tévednék én kérek elnézést :D -
ge3lan #45 Ja de végülis az is igaz, hogy a Hold lassul, mivel nagyobb sugarú pályához kisebb körsebesség tartozik. Szal a Föld gyorsítja, mégis lassul - égi mechanikai paradoxon -
ge3lan #44 Félig jól mondod, a deformált Földre a Hold forgatónyomatékot fejt ki, lassítja. Az ellenhatás meg az, hogy a Föld gyorsatja a Holdat, mivel hogy gyorsabban forog mint a Hold keringése.
Szóval végülis energia adódik át a Holdnak, ami garavitációs potenciális energiában nyílvánul meg, egyre távolabb kerül a Földtől. -
Vers #43 nem mostanában olvastam ilyen franko leirást, gratula a tudásodhoz :)
-
#42
Te egyn jo hulye vagy,..... -
L3zl13 #41 Mi az, hogy szilárd volt-e már? Most az?
Még ha nem lenne folyékony a belseje akkor sem maradna lyuk. A saját gravitációja elegendő ahhoz, hogy a nagyobb torzulásokat kiegyenlítse, és úlyra kvázi-gömb formára alakítsa magát, mint minden bolygó. (Hiszen ez a bolygó definíciója is.)
Ha meg folyékony volt (folyékonyabb mint most) akkor miért nem kellett kisbolygó? Úgy érted egyszer csak fogta magát egy rakás anyag arrébb állt, hogy alakítson egy másik égitestet?
-
ROTFLMAO #40 Most hogy erre a fontos dologra feny derult, a maradek kutatasi penzt talan a rak vagy az hiv ellenszerere lehetne forditani, vagy esetleg a marson vagy holdon emberi kolonia letrehozasara stb. Szerintem legalabbis kurvamindegy mikor letekezett a fold meg a hold, azzal hogy +-30 millio ev, nem jutunk elobbre. Inkabb verjetek mint ilyen hulyesegekkel foglalkoztok: http://sexxx.blog.hu :-D -
Szefmester #39 lehet hogy most orbitális hülyeséget írok ide, de sztem a hatás-ellenhatás elvével lassítják az óceánok a holdat.. ha én egy adag vizet nekiállok forgatni a fazékban akkor sztem nem csak én mozgatom a kezemmel a "vizet" hanem a víz is a kezem.. vagy tévedek?
Szal sztem attól hogy a hold miatt van árapály az nem jelenti azt hogy az árapálynak nincs visszahatása a holdra.. -
Prof William #38 Azt hiszem egy ilyen területvisszacsatolásba belepusztulna az emberiség... -
Csaba42 #37 El vagyok keseredve: azt reméltem, kirobbantok a sok okostóni között egy jó kis vitát, de csak egy kérdés! Szörnyű, hová fajul ez a világ?! :) -
mstummer #36 Igyvan! Mindennek az alapja az Elirium 115 :D -
babajaga #35 "Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold."
És ez mikor volt? A föld már szilárd volt? Akkor hol van a kiszakadás helye? Ha meg folyékony akkor nem kellett kisbolygó. -
L3zl13 #34 A tide önmagában az árapály. Ennek vannak különböző fajtái, de az árapály mindegyiket magában foglalja.
"Unlike ocean tides, the Earth tide"
Kéretik különös figyelmet fordítani az ocean előtagra. Ha már az egyiket szókapcsolatként értelmezed, akkor a másikat miért nem? -
smore #33 "...a tudomány kiterjesztette a jelentését..." :D
persze, a tudomány, amely mindezt úgy tette meg, hogy alkotott egy ÚJ angol szókapcsolatot, amit persze kishazánkban nem úgy értelmeznek, ahogy kellene... -
smore #32 Ha valaki vette volna a fáradtságot, hogy elolvassa az angol szócikket, akkor rájött volna, hogy meg van különböztetve az earth tide (body tide) /ez az, amiről ti beszéltek/, és az ocean tide /árapály/. arról meg, hogy valamely túlbuzgó forditó ezt összekeveri, és általánosit, inkább nem nyilatkoznék.
"Unlike ocean tides, the Earth tide encompass the entire body of the Earth and is unhindered..."
Kéretik különös figyelmet forditani az Unlike szóra, melynek jelentése "ellentétben" vagy "eltérően".
Uff -
L3zl13 #31 Igaz, de azért általában a szócikk szinvonaláról észre lehet venni, hogy totális baromság, vagy legalábbis van valami alapja.
Ezen kívül az általam belinkelt szócikknél meg lehet nézni a Stanford Egyetem illetve a CERN oldalára mutató linkeket is, amelyek már eléggé megbízhatóak szerintem. -
bvalek2 #30 Érdekes elszólás, erről nekem a Pusztító jutott az eszembe, amíg le volt fagyasztva, kötni horgolni tanították... "Ezt a pulóvert neked kötöttem az éjjel" 
A Wikipédiának ez esetben igaza van, tényleg ezt jelenti az árapály szó. Persze, eredetileg csak a tengerre vonatkozott, de a tudomány kiterjesztte a jelentését. -
#29
szövett-->szöveg :D -
#28
A wikipédia nem szentírás, elég sok hiba és rosszul meg fogalmazott szövett van benne. -
L3zl13 #27 Mássz a falra.
Wiki Earth tide -
bvalek2 #26 Sajnállak, mászhatsz. Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások.(Wikipedia) A szó ezt jelenti, senkit sem érdekel, hogy neked nem tetszik. -
smore #25 engem nem kell arról meggyőzni, hogy a vizen kivül másra is hat a gravitáció...
viszont szárazföldekkel, meg minden egyébbel kapcsolatban, ami nem folyékony, ne beszélj már nekem árapály-jelenségről, mert falra mászok. nyilván minden mindennel kölcsönhatásban van, de az NEM árapály -
skyblade #24 Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold. Meg a hold régen közelebb volt a földhöz, és folyamatosan távolodik azóta is. -
haxoror #23 A Hold a Föld része!!!!
Adják vissza a kiszakított területeket!!!!
-
bvalek2 #22 A vörös óriás Nap nem fogja elérni a Földet, mert a megnövekedett napszél miatt az anyaga majdnem felét elveszti, ezért a Föld pályája kitolódik, és elkerüli ezt a veszélyt. Erről már több helyen is olvastam, a Hold távolodik, egészen addig, mígnem 55 mai nap alatt kerüli meg a Földet. Ekkor a Föld forgási ideje is 55-szöröse lesz a mainak. Ezért persze mindketten ugyanazt az oldalukat fogják egymás felé mutatni. Ezt nem én számoltam ki, csak olvastam róla, de szeretném idővel én is kiszámolni. -
L3zl13 #21 "Egyébként a Föld forgása is így lassul, egy idő után a Föld is ugyanazt az oldalát fogja mutatni a Hold felé."
Na ez azért nem biztos, tekintve, hogy előbb válik a Nap Vörös óriássá és emésztie el a Földet és a Holdat, mint, hogy ez bekövetkezne.
Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtől, ezzel együtt nő a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is.
Nem tudom, hogy a Föld lassulása, vagy a Hold keringési idejének növekedése nagyobb ütemű, de ez mindenképp megnehezíti, hogy a Föld forgása "utolérje" a Holdét. -
bvalek2 #20 Nincs ellentmondás, a Mars és a Jupiter holdjai is kötötten keringenek. A Phobos, és a Deimos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Mars felé. A nagy Galilei-holdak a Jupiter körül, mind ugyanazt az oldalukat fordítják a Jupiter felé. A Titán is így kering a Szaturnusz körül.
Csak nagyon kicsi, és nagyon távolról keringő, nemrég befogott aszteroidaholdak nem keringenek kötötten, de idővel azok is be fognak állni.
Több égitestnek a rendszerben az a hatása, hogy az állandó deformálódás akkor is megmarad, ha már mind kötötten keringenek. Pl az Io ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiternek, ezért azon már nem mozog a dagálykúp, de az Europa és a Ganymedes is okoz rajta dagályt, ami a kölcsönös helyzetük változása miatt mozog, ezért az Io belseje felhevül, és vulkánok vannak rajta. Ez a potenciális energia rovására történik, ezért majd sokmilliárd év múlva ezek a holdak le fognak zuhanni a Jupiterre.
Egyébként ezek a holdak okoznak árapályt a bolygójukon is, pl. a Titán okoz dagálykúpot a Szaturnuszon, csak ez a hatás annyira minimális, hogy az óriási Szaturnusz szinte észre sem veszi.
Igazság szerint nem létezik stabil gravitációsan kötött rendszer, előbb utóbb mind összeomlik egyetlen égitestté, de ez néhol milliárdszor milliárd év múlva következik csak be. -
bvalek2 #19 Nem csak a vízre hat a gravitáció. Ha ez így lenne, a száraztészta lebegne :)
A Földön nem csak az óceánok mozognak a Hold miatt, hanem a szárazföldek is, csak kisebb mértékben. A Holdon is van árapály, amit a Föld okoz, ott a felszínt deformálja a Föld gravitációja. Mivel a Föld forog a Holdhoz képest, az árapály okozta deformáció feszültséget kelt az anyagában, ezt a munkát pedig a forgási energia rovására végzi.
Árapályt a Nap is okoz a Földön, és minden más bolygón is. -
Soundmaker #18 amúgy én is gondolkodtam rajta, hogy tényleg furcsa hogy egy föld-hold páros bolygóknál tényleg általános lehet az, hogy a kisebb égi kísérő hogy úgymond lefékeződik a nagyobb társ mellett és szinkronban kering. Bár ennek elentmond az , hogy pl.: a mars holdjai vagy a Jupiter holdjai nem így viselkednek. Valószínű, hogy ez a szinkron mozgás csak az egy kísérős rendszerben működik mint a Föld-Hold páros. Ahol már több kísérő van a rendszerben más erőhatások, más gravitációs környezet alakul ki..
ÉRDEKES dolog :D
Áj'm szó ekszájted!!!!!
-
smore #17 ha ezt az árapály-dolgot kifejtenéd bővebben... a Holdon nincs viz, ami áradjon... ami meg a Földön "árapad", az meg éppen a Hold gravitációja miatt teszi, nem pedig forditva...