A Hold fiatalabb és földszerûbb, mint hittük
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
Blavek!
Nem is a holdak kötött keringésére gondoltam, hanem arra, hogy szinkronban van a tengely körüli forgási idõ és a keringési idõ. Tudtommal a Mars holdjai a mars 1 tengelyforgási ideje alatt kb. 2x kerülik meg a bolygót, és azt is fordítva mert a felszínrõl nézve nyugatról keletre tûnnek fel.
Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik a Marséval (nem tudom nem néztem utána), de a keringési idõ az teljesen más. Ugyanez még bonyorultabb a Jupiter és Szatrnusz holdak esetében, mert azt már tekinthetjük egy mini naprendszernek csillag nélkül.
Szóval a keringési idõ és a tengelyforgási idõ szinkron csak a Föld-Hold párosra lehet igaz. Ezért gondolom úgy hogy ez valamilyen arányosságot feltételez, mert a Phobos és Deimos jóval kisebb a Marsnál, a Jupiter- Szaturnusz holdak szintén.
Sõt azt is megkockáztatom, hogy a fent említett helyeken nem mindig látod a holdak ugyanazon arcát a gyorsabb keringési idõ miatt..
Ha tévednék én kérek elnézést :D
Nem is a holdak kötött keringésére gondoltam, hanem arra, hogy szinkronban van a tengely körüli forgási idõ és a keringési idõ. Tudtommal a Mars holdjai a mars 1 tengelyforgási ideje alatt kb. 2x kerülik meg a bolygót, és azt is fordítva mert a felszínrõl nézve nyugatról keletre tûnnek fel.
Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik a Marséval (nem tudom nem néztem utána), de a keringési idõ az teljesen más. Ugyanez még bonyorultabb a Jupiter és Szatrnusz holdak esetében, mert azt már tekinthetjük egy mini naprendszernek csillag nélkül.
Szóval a keringési idõ és a tengelyforgási idõ szinkron csak a Föld-Hold párosra lehet igaz. Ezért gondolom úgy hogy ez valamilyen arányosságot feltételez, mert a Phobos és Deimos jóval kisebb a Marsnál, a Jupiter- Szaturnusz holdak szintén.
Sõt azt is megkockáztatom, hogy a fent említett helyeken nem mindig látod a holdak ugyanazon arcát a gyorsabb keringési idõ miatt..
Ha tévednék én kérek elnézést :D
#45
Ja de végülis az is igaz, hogy a Hold lassul, mivel nagyobb sugarú pályához kisebb körsebesség tartozik. Szal a Föld gyorsítja, mégis lassul - égi mechanikai paradoxon
#44
Félig jól mondod, a deformált Földre a Hold forgatónyomatékot fejt ki, lassítja. Az ellenhatás meg az, hogy a Föld gyorsatja a Holdat, mivel hogy gyorsabban forog mint a Hold keringése.
Szóval végülis energia adódik át a Holdnak, ami garavitációs potenciális energiában nyílvánul meg, egyre távolabb kerül a Földtõl.
Szóval végülis energia adódik át a Holdnak, ami garavitációs potenciális energiában nyílvánul meg, egyre távolabb kerül a Földtõl.
#43
nem mostanában olvastam ilyen franko leirást, gratula a tudásodhoz :)
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#41
Mi az, hogy szilárd volt-e már? Most az?
Még ha nem lenne folyékony a belseje akkor sem maradna lyuk. A saját gravitációja elegendõ ahhoz, hogy a nagyobb torzulásokat kiegyenlítse, és úlyra kvázi-gömb formára alakítsa magát, mint minden bolygó. (Hiszen ez a bolygó definíciója is.)
Ha meg folyékony volt (folyékonyabb mint most) akkor miért nem kellett kisbolygó? Úgy érted egyszer csak fogta magát egy rakás anyag arrébb állt, hogy alakítson egy másik égitestet?
Még ha nem lenne folyékony a belseje akkor sem maradna lyuk. A saját gravitációja elegendõ ahhoz, hogy a nagyobb torzulásokat kiegyenlítse, és úlyra kvázi-gömb formára alakítsa magát, mint minden bolygó. (Hiszen ez a bolygó definíciója is.)
Ha meg folyékony volt (folyékonyabb mint most) akkor miért nem kellett kisbolygó? Úgy érted egyszer csak fogta magát egy rakás anyag arrébb állt, hogy alakítson egy másik égitestet?
#40
Most hogy erre a fontos dologra feny derult, a maradek kutatasi penzt talan a rak vagy az hiv ellenszerere lehetne forditani, vagy esetleg a marson vagy holdon emberi kolonia letrehozasara stb. Szerintem legalabbis kurvamindegy mikor letekezett a fold meg a hold, azzal hogy +-30 millio ev, nem jutunk elobbre. Inkabb verjetek mint ilyen hulyesegekkel foglalkoztok: http://sexxx.blog.hu :-D
#39
lehet hogy most orbitális hülyeséget írok ide, de sztem a hatás-ellenhatás elvével lassítják az óceánok a holdat.. ha én egy adag vizet nekiállok forgatni a fazékban akkor sztem nem csak én mozgatom a kezemmel a "vizet" hanem a víz is a kezem.. vagy tévedek?
Szal sztem attól hogy a hold miatt van árapály az nem jelenti azt hogy az árapálynak nincs visszahatása a holdra..
Szal sztem attól hogy a hold miatt van árapály az nem jelenti azt hogy az árapálynak nincs visszahatása a holdra..
#38
Azt hiszem egy ilyen területvisszacsatolásba belepusztulna az emberiség...
#37
El vagyok keseredve: azt reméltem, kirobbantok a sok okostóni között egy jó kis vitát, de csak egy kérdés! Szörnyû, hová fajul ez a világ?! :)
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#36
Igyvan! Mindennek az alapja az Elirium 115 :D
E.Gy.B.E. Airsoft Team
#35
"Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold."
És ez mikor volt? A föld már szilárd volt? Akkor hol van a kiszakadás helye? Ha meg folyékony akkor nem kellett kisbolygó.
És ez mikor volt? A föld már szilárd volt? Akkor hol van a kiszakadás helye? Ha meg folyékony akkor nem kellett kisbolygó.
#34
A tide önmagában az árapály. Ennek vannak különbözõ fajtái, de az árapály mindegyiket magában foglalja.
"Unlike ocean tides, the Earth tide"
Kéretik különös figyelmet fordítani az ocean elõtagra. Ha már az egyiket szókapcsolatként értelmezed, akkor a másikat miért nem?
"Unlike ocean tides, the Earth tide"
Kéretik különös figyelmet fordítani az ocean elõtagra. Ha már az egyiket szókapcsolatként értelmezed, akkor a másikat miért nem?
#33
"...a tudomány kiterjesztette a jelentését..." :D
persze, a tudomány, amely mindezt úgy tette meg, hogy alkotott egy ÚJ angol szókapcsolatot, amit persze kishazánkban nem úgy értelmeznek, ahogy kellene...
persze, a tudomány, amely mindezt úgy tette meg, hogy alkotott egy ÚJ angol szókapcsolatot, amit persze kishazánkban nem úgy értelmeznek, ahogy kellene...
#32
Ha valaki vette volna a fáradtságot, hogy elolvassa az angol szócikket, akkor rájött volna, hogy meg van különböztetve az earth tide (body tide) /ez az, amirõl ti beszéltek/, és az ocean tide /árapály/. arról meg, hogy valamely túlbuzgó forditó ezt összekeveri, és általánosit, inkább nem nyilatkoznék.
"Unlike ocean tides, the Earth tide encompass the entire body of the Earth and is unhindered..."
Kéretik különös figyelmet forditani az Unlike szóra, melynek jelentése "ellentétben" vagy "eltérõen".
Uff
"Unlike ocean tides, the Earth tide encompass the entire body of the Earth and is unhindered..."
Kéretik különös figyelmet forditani az Unlike szóra, melynek jelentése "ellentétben" vagy "eltérõen".
Uff
#31
Igaz, de azért általában a szócikk szinvonaláról észre lehet venni, hogy totális baromság, vagy legalábbis van valami alapja.
Ezen kívül az általam belinkelt szócikknél meg lehet nézni a Stanford Egyetem illetve a CERN oldalára mutató linkeket is, amelyek már eléggé megbízhatóak szerintem.
Ezen kívül az általam belinkelt szócikknél meg lehet nézni a Stanford Egyetem illetve a CERN oldalára mutató linkeket is, amelyek már eléggé megbízhatóak szerintem.
#30
Érdekes elszólás, errõl nekem a Pusztító jutott az eszembe, amíg le volt fagyasztva, kötni horgolni tanították... "Ezt a pulóvert neked kötöttem az éjjel" <#nyes>
A Wikipédiának ez esetben igaza van, tényleg ezt jelenti az árapály szó. Persze, eredetileg csak a tengerre vonatkozott, de a tudomány kiterjesztte a jelentését.
A Wikipédiának ez esetben igaza van, tényleg ezt jelenti az árapály szó. Persze, eredetileg csak a tengerre vonatkozott, de a tudomány kiterjesztte a jelentését.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#27
Mássz a falra.
Wiki Earth tide
Wiki Earth tide
#26
Sajnállak, mászhatsz. Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások.(Wikipedia) A szó ezt jelenti, senkit sem érdekel, hogy neked nem tetszik.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#25
engem nem kell arról meggyõzni, hogy a vizen kivül másra is hat a gravitáció...
viszont szárazföldekkel, meg minden egyébbel kapcsolatban, ami nem folyékony, ne beszélj már nekem árapály-jelenségrõl, mert falra mászok. nyilván minden mindennel kölcsönhatásban van, de az NEM árapály
viszont szárazföldekkel, meg minden egyébbel kapcsolatban, ami nem folyékony, ne beszélj már nekem árapály-jelenségrõl, mert falra mászok. nyilván minden mindennel kölcsönhatásban van, de az NEM árapály
#24
Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold. Meg a hold régen közelebb volt a földhöz, és folyamatosan távolodik azóta is.
#23
A Hold a Föld része!!!!
Adják vissza a kiszakított területeket!!!! <#gun>
Adják vissza a kiszakított területeket!!!! <#gun>
#22
A vörös óriás Nap nem fogja elérni a Földet, mert a megnövekedett napszél miatt az anyaga majdnem felét elveszti, ezért a Föld pályája kitolódik, és elkerüli ezt a veszélyt. Errõl már több helyen is olvastam, a Hold távolodik, egészen addig, mígnem 55 mai nap alatt kerüli meg a Földet. Ekkor a Föld forgási ideje is 55-szöröse lesz a mainak. Ezért persze mindketten ugyanazt az oldalukat fogják egymás felé mutatni. Ezt nem én számoltam ki, csak olvastam róla, de szeretném idõvel én is kiszámolni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#21
"Egyébként a Föld forgása is így lassul, egy idõ után a Föld is ugyanazt az oldalát fogja mutatni a Hold felé."
Na ez azért nem biztos, tekintve, hogy elõbb válik a Nap Vörös óriássá és emésztie el a Földet és a Holdat, mint, hogy ez bekövetkezne.
Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtõl, ezzel együtt nõ a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is.
Nem tudom, hogy a Föld lassulása, vagy a Hold keringési idejének növekedése nagyobb ütemû, de ez mindenképp megnehezíti, hogy a Föld forgása "utolérje" a Holdét.
Na ez azért nem biztos, tekintve, hogy elõbb válik a Nap Vörös óriássá és emésztie el a Földet és a Holdat, mint, hogy ez bekövetkezne.
Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtõl, ezzel együtt nõ a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is.
Nem tudom, hogy a Föld lassulása, vagy a Hold keringési idejének növekedése nagyobb ütemû, de ez mindenképp megnehezíti, hogy a Föld forgása "utolérje" a Holdét.
#20
Nincs ellentmondás, a Mars és a Jupiter holdjai is kötötten keringenek. A Phobos, és a Deimos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Mars felé. A nagy Galilei-holdak a Jupiter körül, mind ugyanazt az oldalukat fordítják a Jupiter felé. A Titán is így kering a Szaturnusz körül.
Csak nagyon kicsi, és nagyon távolról keringõ, nemrég befogott aszteroidaholdak nem keringenek kötötten, de idõvel azok is be fognak állni.
Több égitestnek a rendszerben az a hatása, hogy az állandó deformálódás akkor is megmarad, ha már mind kötötten keringenek. Pl az Io ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiternek, ezért azon már nem mozog a dagálykúp, de az Europa és a Ganymedes is okoz rajta dagályt, ami a kölcsönös helyzetük változása miatt mozog, ezért az Io belseje felhevül, és vulkánok vannak rajta. Ez a potenciális energia rovására történik, ezért majd sokmilliárd év múlva ezek a holdak le fognak zuhanni a Jupiterre.
Egyébként ezek a holdak okoznak árapályt a bolygójukon is, pl. a Titán okoz dagálykúpot a Szaturnuszon, csak ez a hatás annyira minimális, hogy az óriási Szaturnusz szinte észre sem veszi.
Igazság szerint nem létezik stabil gravitációsan kötött rendszer, elõbb utóbb mind összeomlik egyetlen égitestté, de ez néhol milliárdszor milliárd év múlva következik csak be.
Csak nagyon kicsi, és nagyon távolról keringõ, nemrég befogott aszteroidaholdak nem keringenek kötötten, de idõvel azok is be fognak állni.
Több égitestnek a rendszerben az a hatása, hogy az állandó deformálódás akkor is megmarad, ha már mind kötötten keringenek. Pl az Io ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiternek, ezért azon már nem mozog a dagálykúp, de az Europa és a Ganymedes is okoz rajta dagályt, ami a kölcsönös helyzetük változása miatt mozog, ezért az Io belseje felhevül, és vulkánok vannak rajta. Ez a potenciális energia rovására történik, ezért majd sokmilliárd év múlva ezek a holdak le fognak zuhanni a Jupiterre.
Egyébként ezek a holdak okoznak árapályt a bolygójukon is, pl. a Titán okoz dagálykúpot a Szaturnuszon, csak ez a hatás annyira minimális, hogy az óriási Szaturnusz szinte észre sem veszi.
Igazság szerint nem létezik stabil gravitációsan kötött rendszer, elõbb utóbb mind összeomlik egyetlen égitestté, de ez néhol milliárdszor milliárd év múlva következik csak be.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#19
Nem csak a vízre hat a gravitáció. Ha ez így lenne, a száraztészta lebegne :)
A Földön nem csak az óceánok mozognak a Hold miatt, hanem a szárazföldek is, csak kisebb mértékben. A Holdon is van árapály, amit a Föld okoz, ott a felszínt deformálja a Föld gravitációja. Mivel a Föld forog a Holdhoz képest, az árapály okozta deformáció feszültséget kelt az anyagában, ezt a munkát pedig a forgási energia rovására végzi.
Árapályt a Nap is okoz a Földön, és minden más bolygón is.
A Földön nem csak az óceánok mozognak a Hold miatt, hanem a szárazföldek is, csak kisebb mértékben. A Holdon is van árapály, amit a Föld okoz, ott a felszínt deformálja a Föld gravitációja. Mivel a Föld forog a Holdhoz képest, az árapály okozta deformáció feszültséget kelt az anyagában, ezt a munkát pedig a forgási energia rovására végzi.
Árapályt a Nap is okoz a Földön, és minden más bolygón is.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#18
amúgy én is gondolkodtam rajta, hogy tényleg furcsa hogy egy föld-hold páros bolygóknál tényleg általános lehet az, hogy a kisebb égi kísérõ hogy úgymond lefékezõdik a nagyobb társ mellett és szinkronban kering. Bár ennek elentmond az , hogy pl.: a mars holdjai vagy a Jupiter holdjai nem így viselkednek. Valószínû, hogy ez a szinkron mozgás csak az egy kísérõs rendszerben mûködik mint a Föld-Hold páros. Ahol már több kísérõ van a rendszerben más erõhatások, más gravitációs környezet alakul ki..
ÉRDEKES dolog :D
Áj'm szó ekszájted!!!!! <#taps><#idiota><#wilting>
ÉRDEKES dolog :D
Áj'm szó ekszájted!!!!! <#taps><#idiota><#wilting>
#17
ha ezt az árapály-dolgot kifejtenéd bõvebben... a Holdon nincs viz, ami áradjon... ami meg a Földön "árapad", az meg éppen a Hold gravitációja miatt teszi, nem pedig forditva...
#16
Ha arra gondolsz, hogy ugyanolyan fizikai felépítésû anyagból van, mármint protonok, elektronok, stb. akkor igazad van. Valószínûleg itt arra gondoltak, hogy egyes nyomelemek összetétele a kõzetekben eltérõ, meg a napszél határása He3 izotópok hamozódnak fel a talajban, ami a Földön a légkör miatt nem történhet meg.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#15
ez esetleg igaz. nagyjából minden anyag eredete ugyanarra/ugyanoda vezethetõ vissza. viszont nem minden anyag található meg mindenhol a világûrben...
#14
Ööööö, nem lapos?
#13
csak más és más kombinációban.. :P
A Holdnak meg azért látod mindig ugyanazt az oldalát mert a saját tengelyforgási ideje megegyezik a föld körüli keringési idejével. Így nem érzékelhetõ a forgómozgás a földrõl, ezért látod mindig ugyanazt az oldalát.
A Holdnak meg azért látod mindig ugyanazt az oldalát mert a saját tengelyforgási ideje megegyezik a föld körüli keringési idejével. Így nem érzékelhetõ a forgómozgás a földrõl, ezért látod mindig ugyanazt az oldalát.
#12
Pedig nincsen összefüggés. A legtöbb hold ugyanazt az oldalát mutatja az anyabolygója felé, egy idõ után a befogott holdak is így keringenek. Az árapály fékezi a forgásukat, mígnem beállnak a bolygójuk felé. Egyébként a Föld forgása is így lassul, egy idõ után a Föld is ugyanazt az oldalát fogja mutatni a Hold felé.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#11
Subidiumból!????
;D
;D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
mesélj...
#8
Pontosan van.
#7
én értek hozzá, de szerintem a kiszakadás tényének és annak, hogy mindig ugyanaz az oldala látható, semmi köze egymáshoz...
#6
Eléggé egyértelmû hogy a hold a föld anyagából szakadt ki ezért látható mindig ugyanaz oldala.
#5
Miért találhatók?
#4
közös légkör?
#3
Amúgy nem tudom miért kell ilyen hálivúdiasan elképzelni a dolgot?
És mi van ha nem volt semmilyen ütközés, csak a Hold meg a Föld közös anyagkorongból csomósodott össze (innen a hasonló összetétel), szépen megközelítették egymást és végül a Föld befogta.
És mi van ha nem volt semmilyen ütközés, csak a Hold meg a Föld közös anyagkorongból csomósodott össze (innen a hasonló összetétel), szépen megközelítették egymást és végül a Föld befogta.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#2
És azt mivel magyarázzák, hogy olyan anyagok is találhatóak a Holdon, ami a Földön nem?
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#1
Numero Uno <#idiota>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
← ElőzőOldal 2 / 2