171
-
Amergin #91 Megfordul, csak ha nem volt akkor mi volt? Az az elfogadott nézet, hogy a vöröseltolódás a tér tágulására vezethető vissza. Ebből logikus következtetés, hogy a tágulásnak lenni kellett kezdetének. 
-
who am I 7 #90 de egyébként én sem zárkózom el tőle..lehet ő lesz az, aki a relativitáselméletet sárba"tiporja" 
-
who am I 7 #89 wanek, elszaladt a VÁLASZADÁS elől, tuti hgoy vmi vaj van a fején whehehe 
mondjuk, azt, h hülyeségeket beszél 
-
wanek #88 Az meg sem fordult a fejedben, hogy nem volt ősrobbanás? -
Amergin #87 A cikkben olvasható hogy '8 milliárd fényévre található Ia típusú szupernóva 12%-kal fényesebb robbanást produkált, mint a jóval közelebbi példányok...'
1 kérdés: hogyan lehet 8 mrd fényévre lévő galaxisban fehér törpe?
Ha feltételezem hogy a naphoz nagyságrendileg hasonló fősorozati csillagokból alakul ki életük végén fehér törpe és elfogadom, hogy az ősrobbanás 13.7 mrd éve volt akkor a fenti objektumnak 5.7 mrd éve volt kialakulni. Ez pedig nem értem hogy hogy lehet amikor a Nap a fehér törpecsillag állapotba kb. 10 mrd év alatt jut el. Avagy:
Van olyan kiinduló tömeg a csillagkeletkezések folyamán amellyel a csillag 5.7 mrd év alatt el tud jutni a vörös óriás majd a fehér törpe állapotba? -
#86
Látványos lehetett annak idején az a ragyogó csillag az égbolton. :) Majd ha a Betelgeuse is robban, akkor lesz majd két Napunk egy időre. -
kow83 #85 Igen igen... Ezt a Schrödinger macskájában is figyelmébe ajánlották azoknak akik szeretnek párhuzamot vonni a keleti filozófia és a kvantummechanika vívmányai között. :) -
Deus Ex #84 Ne tévesszük szem elől, hogy mi nem a valóságról, hanem a valóságról alkotott modellekről beszélgetünk, így csak azt mondhatjuk, a rel szerint ilyen a világ, a kvantumfizika szerint olyan, a húrelmélet szerint amolyan. Különösebben nem akarom az időt sem túlmisztifikálni, csak azt jegyeztem meg, hogy a relen kívül a többi elmélet nagyvonalúan elintézi.
Abból a szempontból érdekes lehet szokatlan következményeket hosszasabban boncolgatni, hogy a tisztelt hallgatóság körében zsigeri szinten tudatosuljon, az univerzum alapvető természete idegen a hétköznapi környezetünktől, ami csupán egy kis energiájú állapota egy igen vad cigánykerekezésre képes rendszernek. -
bvalek2 #83 Ez így van, tolvajnyelven szólva, fényszerű pályán a sajátidő változása nulla: dt = 0. Gondolom filozófiai könyvekre gondoltál, fizikaórán ilyesztően hamar túltettük magunkat rajta :) -
kow83 #82 Abba sokan bele sem gondolnak, hogy a fény számára idő nem is létezik. Pusztán erről a mondatról lehetne írni 2-3 könyvet :) -
bvalek2 #81 "Attól még, hogy a "normális" x idő helyett 1/20-ad x idő alatt teszik meg a távolságot ***, az a 200 méter 200 méter marad (lévén, hogy az idő nem befolyásolja a teret)."
*** na de ugyanakkora sebességgel, lévén a fénysebesség állandó!
Szóval a csillagozott rész után nincs értelme folytatni a mondatodat. Az idő meg nem befolyásoja a teret, ezt nem tudom honnan veszed, nem erről volt szó. Jó sokat téptem a számat ebben a fórumban, meg még a legelején forrást is belinkeltem (mondjuk angol nyelvű), olvasgassál.
Te úgy túlmisztifikálod a távolságokat, mint egyesek az időt. Itt arról volt szó, hogy egyes megfigyelők mit mérnek, semmi többről. A fénysebességet mind ugyanakkorának tapasztalják, de a megtett útra, és az eltelt időre más és más eredményt kapnak, ugyanannál a fénysugárnál. -
bvalek2 #80 Relativitáselmélettel amatőrködöm, a többit alig ismerem, ezért nem tudok érdemben nyilatkozni róluk. Es sem relativitáselmélet, de azért leírom:
Feynman szerint a pozitronok időben visszafelé haladó elektronok. Megjegyzem, nem azért mert a fénysebességnél gyorsabbak bizonyos vonatkoztatási rendszerekben, hanem normál világvonalakon közlekednek, a fénynél lassabban, csak "rossz" irányban.
Szóval, ha látunk egy elektront, és egy pozitront megsemmisülni, és keletkezik egy foton (annihiláció), akkor Feynman szerint csak annyi történt, hogy jött egy elektron, kibocsátott egy fotont, aztán visszafordult az időben, és úgy távozott. A távozó elektront érkező pozitronnak látjuk.
És ha egy nagyenergiájú fotonból egy pozitron és egy elektron alakul ki, akik kétfelé repülnek (párkeltés) akkor az történt, hogy jött egy elektron visszafelé az időben, gondolt egyet, elindított a múltba egy fotont, aztán menetirányba fordult, és a jövő felé távozott. Itt az érkező elektront látjuk távozó pozitronnak (a fotonok mindkét irányba szimmetrikusak).
Így az elektronok sohasem semmisülnek meg, csak néha hátrafele mozognak az időben. Talán nem kell ecsetelnem, hogy ez emnnyire ellentétes a relativitáselmélettel.
Ezt Feynman Q.E.D. című ismeretterjesztő könyvében olvastam, ahol nem részletezte a folyamatot, például azt sem, hogy lehetne-e szerinte így információt közölni a múlttal. -
Csaba42 #79 "Még a két lámpa közötti távolságot sem 200 méternek mérik, hanem ennél kevesebbnek."
Attól még, hogy a "normális" x idő helyett 1/20-ad x idő alatt teszik meg a távolságot, az a 200 méter 200 méter marad (lévén, hogy az idő nem befolyásolja a teret). -
Deus Ex #78 Elfogadom azt, amit és amennyit a rel mond az időről, viszont a többi elmélet esetében vajmi kevéssé tértek ki az elmélet időre vonatkozó jóslataira. Halovány műkedvelő szintem foglalkozm az ilyesmivel, talán ha szakértője lennék a területnek, talán evidens volna ez, és nem tünne fel.
Az írásaidat olvasva az ötlött fel bennem, hogy valyon felismernénk-e egy időben visszafelé zajló folyamatot? Oké, hogy az okozat megelőzi az okot, a zárt rendszer entrópiája csökken, de felmerül-e valakiben, hogy esetleg ütésállóbb problémák esetében végezzen ilyen jellegű vizsgálatokat. Hiszen oly mélyen gyökerezik az egy irányú idő gondolata..
Mindemellett ha létezhetne az időutazás, az talán az univerzum megismerhetőségét, mint kozmológiai alapelvet lehetetlenítené el, és itt nem elsősorban a tudat kiváltotta időutazásokra gondolok, hanem a természetszerűleg bekövetkezőekre. -
bvalek2 #77 A relativitáselmélet elég régimódi fizika, minden értéket tetszőleges pontossággal meghatározhatsz, csak a kitartásodon, meg a mérőműszereden múlik, nincs elvi korlát. A ponthoz közelítő megfigyelő jelene is egy pontszerű időpillanathoz közelít.
A kvantummechanika már gördít eléd némi akadályt, de pl. az energiaváltozás ismeretének a rovására javíthatsz az időtartam pontosabb mérésén. Persze egy szinten túl nem fogod tudni megmondani hogy a részecskéd enrgiája akkora mint egy neutrínónak, vagy mint az Univerzumnak, de az időt, azt hót ziher pontosan tudni fogod :)
A már említett modern elméletek, kvantumgravitáció, szuperhúrok, Heim elmélet stb. szerint az idő diszkrét értékeket vehet fel, tehát szerintük az életünk Plank-időnként felvett filmkockák sorozata. Ezek az elméletek azonban egymásnak is ellentmondanak, és a legtöbb kijelentésük még nincs bizonyítva.
Ha már az időről filozofálunk, vagy az egyik szélsőség, akik szerint nincs semmiféle idő, az órák járnak, a fizikai folyamatok zajlanak, az idő csak illúzió. A relativitáselméletnek is kb. ez a háttere, de az a téridő szerkezet, ami kirajzolódik pl. a Nap körül, több mint elgondolkodtató, lehet hogy mégis van benne valami.
A másik, hogy az idő valami kézzelfoghatóan létező dolog, vagy egy áramlás, vagy valami tér, országút, amin akár megállhatnánk, és visszafordulhatnánk, elvont elméletek kvantumosítják, meg extra felcsavarodó kis idődimenziókat feltételeznek, stb. A konkrét tartalmáról viszont nincs mondanivalójuk. Engem például érdekelne, hogy egy időfolyam minek a függvényében változik? Van szuperidő, vagy mi a szösz? :) -
Deus Ex #76 Rendben, hogy nincs abszolút jelen, de egy pontszerűhőz minden határon túl tartó megfigyelő számára elképzelésem szerint kellene lennie saját jelenének, vagy én értek félre valamit.
Az is oké, hogy a rel és a kvantumosítás perpill eléggé hadilábon áll egymással, ugye nem kellene mindenféle igen sajátos következménynel járó - felcsavarodott extra dimenziók, p-bránok, multivezum, etc. - sem szórakozni, ha ez evidens lenne, igazából én arra lettem volna kíváncsi, hogy a rel, és a reltől eltérő megközelítést alkalmazó elméletek miképpen vélekednek a minden határon túl rövidülő időtartamokról, s így a jelenről. -
bvalek2 #75 Ez igaz, a kettő egyszerre nem határozható meg tetszőleges pontossággal, de mi úgy tanultuk, hogy az idő a kvantummechanikában is mindig folytonos spektrumú (szemben az energiával, ami pl. a hidrogénatomban elektronnál diszkrét, szabad elektronnál folytonos, stb.). Ez a hagyományos Schrödinger-féle, és a relativisztikus Dirac-féle kvantummechanikában is így van. Az idő diszkrét értékeivel tudtommal csak kvantumgravitáció-, meg húrelméletekben próbálkoznak. -
bvalek2 #74 Nincs olyan, hogy abszolút jelen, ez egy relatív fogalom, nézőpont kérdése.
Ha pl. tőlem jobbra és balra száz-száz méterre, az én nézőpontomból egyszerre kapcsolnak fel egy-egy lámpát, azt egy mozgó megfigyelő nem egyidejűnek észleli, hanem mozgásától függően vagy az egyiket, vagy a másikat látja előbb felkapcsolódni. Még a két lámpa közötti távolságot sem 200 méternek mérik, hanem ennél kevesebbnek.
Ha mondjuk a jobboldali lámpa kapcsol fel először, és a fénye hatására egy fényszenzor felkapcsolja a baloldali lámpát is, akkor a különböző megfigyelők azt fogják tapasztalni, hogy a fényjel hozzájuk képest is fénysebességgel mozgott, de attól függően hogy milyen sebességgel mozognak a kísérlet helyszínéhez képest, különböző hosszúnak mérik a két lámpa távolságát, és a felkapcsolódások közötti időt is (a felkapcsolódások sorrendje viszont ebben az esetben állandó, előbb ok, utána okozat).
A relativitáselmélet egyébként klasszikus determinisztikus elmélet, nincs benne határozatlansági elv. De ettől függetlenül láthatod a fentiekből, hogy nincs olyan hogy abszolút jelen, a dolgok létezését nem a jelenük határozza meg, mert az nem egyértelmű, és nem is egyidejű.
Különben a kvantumgravitációs, meg szuperhúr elméletek próbálkoznak az idő meg egyéb dolgok kvantumosításával, eddig nem értek el semmilyen eredményt. Eredménynek ugyanis azt lehetne tekinteni, ha egy rejtélyes jelenséget megmagyaráznának, vagy egy eddig nem ismert dolgot előre jeleznének, de ilyet eddig nem tettek. -
snakekiller #73 A hat. reláció szerint bármilyen energiaváltozás és a közben eltelt idő egyszerre nem határozható meg tetszőleges pontossággal. Ld. még a Planck időt is. -
Deus Ex #72 Nem tudom, hogy wanek úr miatt sírjak-e vagy nevessek, egyfelől ezzel a hittel és mindent-tagadással talán szerencsésebb volna vallást alapítani, mint természettudományokkal foglalkozni, viszont másfelől felhergeli a hozzáértőket, akik így érdekes és tartalmas hozzászólásokat írnak.. -
Deus Ex #71 Milyen vastag a jelen? A mindennapi felfogásunk szerint a múlt és a jövő ugyanúgy létezik, mint két szomszédos szoba, amiben már jártunk, illetve ahol még nem, de azért nagyjából sejtjük, hogy mi van ott, csak éppen az ajtókat nem tudjuk kinyitni, és nem tudunk átségálni beléjük. Node mekkora szoba a jelen, amiben voltaképpen minden létezik? Meddig tart a jelen? Diszkrét vagy folytonos? Ha diszkrét, mi van közötte?
A Heisenberg-féle határozatlanság az időre is vonatkozik? Létezik legrövidebb időtartam, amelybe nem nyerhetünk betekintést? -
bvalek2 #70 Ennél többet ne hibázzak 
-
Epikurosz #69 Na, találtam rajtad fogást:
- relativitáselmélet
- általános relativitáselmélet
- kvantummechanika, kvantumfizika
ez mind kisbetű, kivéve, ha mondat elején van.
;-) -
WoHu #68 Wanek: lenyűgöző hozzászólásaidat olvasva immár csupán egy kérdésem maradt megválaszolatlanul. A te elméleteid mit jósolnak meg? Kifejtenéd, hogy az általad felvázolt fizikai elméletek hogyan magyarázzák az általunk ismert (a relativitáselmélet által egyébként megjósolt) jelenségeket és folyamatokat? Esetleg fel tudnál mutatni valamilyen bizonyítékot állításaid alátámasztására?
Most komolyan, én nyitott vagyok az általad ismertetett elképzelések felé is, de ahhoz hogy elfogadjam őket, bizonyítékokra, bárki által megismételhető kísérletekre lenne szükség.
Válaszodat előre is köszönöm! -
bvalek2 #67 Az Einstein-egyenlet határozza meg azt a bizonyos diagramot, az adott égitest tömege és energiája alapján. Az egy jó kérdés, hogy miért illeszkednek olyan görbült diagramokra az események, és a differenciálgeometrikai módszerekkel meghatározott helyi egyenesek, a geodetikusok miért írják le helyesen a próbatestek mozgását. Az éter, görbült téridőszövet, sötét energia, extra dimenziók, rezgő húzok, és társaik semmivel sem komolyabbak, mint Epikurosz elmélete a fehér törpéket manipuláló ufókról :) De ezeknek nincs közül a Relativitáselmélethez.
Amikor felparcellázzák a faluban a földmérők az új telkeket, egyiknek sem fáj azon a feje, hogy közben a lábuk alatt vándorolnak a kontinensek. Az nem az ő szakmájuk. A Relativitáselmélet kihozza a négy megfigyelt jelenségből az amit csak tud, a többi nem dolga. -
bvalek2 #66 Ez vicces 
- Talán van rá magyarázat. Szerintem te egy szellemmel hadakozol. Mármint nem velem, én is az élők táborát erősítem, csak szerintem fura dolgokat hiszel a Relativitáselméletről. Ha arra gondolsz, hogy az előbb megengedtem az éter létezését, nos, ez is csak egy szó, annak hívod, aminek jól esik, ennyi erőből hívhatod sötét energiának is. A Relativitáselméletnek ez nem tárgya mondom, leírja a világ működését (és a leíráshoz szükségtelen az éter, vagy társai), de magyarázatot nem ad rá. Talán ezzel kellett volna kezdenem...
- Azt a leképezést hívják tér-idő diagramnak! Csak az Ált.-Rel. diagramjának négy tengelye van, egyiken az idővel, a többi a térbeli helyzet. Ja, és ezeken a diagramokon a tengelyek rendszerint görbék, görbevonalú koordinátarendszer, mint a Föld felszínén a szélességi-hosszúsági fokok. Ez nem jelenti azt, hogy van valamiféle görbült téridő-szövet. De ha azt mondom, hogy a téridő görbült a Föld környezetében, ez a kijelentés helyes, csak szem előtt kell tartani, hogy mit jelent a téridő szó. Mért időtartamokat és távolságokat, egy "fura" grafikonon ábrázolva.
Bocs hogy ilyen terjengősen írok, nem tudom ennél rövidebben és frappánsabban megfogalmazni, de talán átjön a lényeg. Én is szkeptikusan álltam hozzá, de rájöttem, hogy Relativitáselmélettel érdemes foglalkozni. Szerves része annak a racionális természet megismerési folyamatnak, ami a reneszánsz idején indult el az európai civilizációban, és a felvilágosodás korában folytatódott, szórakoztató szellemi kihívás.
Einstein (mondom, német nyelvű, kultúrájú, identitású tudós, aki nem gyakorolta a vallását) egyébként tudománytalannak tartotta a kvantummechanikát, hátha ezzel felkeltem az érdeklődésedet az elmélete iránt
-
wanek #65 bvalek2: nem értelek téged. Egyszer elutasítod, amit írok, egyszer meg elfogadod. A kettő egyszerre nem megy.
"Mi a bajod a téridővel? még sosem láttál út-idő diagramot?" - már hogyne láttam volna! De ez csak egy leképzés, ami nem azt jelenti, hogy létezik. -
bvalek2 #64 Visszatérve az időre, amit az ídőről mondasz, az lényegében igaz. A Relativitáselméletben csak arról van szó, hogy különböző megfigyelők két esemény között különböző eltelt időket mérhetnek, semmi többről. Nincs idő ami folyna, nincs idő, amiben utazni lehetne, itt egyszerűen ketyegő órákról van szó.
Vannak akik nem értik a Relativitáselméletet, de rajonganak érte, és túlmisztifikálják. Sajnálom ha nekik csalódást kell okoznom, az alapján amit nekem tanítottak, nincsen kézzelfogható téridő, se idő. Távolság van két tárgy között, meg eltelt idő van két esemény között, millió módszer van a kettő mérésére. A relativitáselmélet szerint különböző sebességű megfigyelők a saját órájukon mást mérnek, ennyi.
Ezeket az eredményeket nem csak a megfigyelő sebessége, hanem a közelben lévő tömeggel, energiával rendelkező testek is befolyásolják, ez az Általánosított Relativitáselmélet, azért ez a neve, mert több dolgot vesz figyelembe. Ez csak egy leíró elmélet, választ ad a hogyan-ra, de nem foglalkozik a miért-tel.
Lehet hogy igazad van, tényleg létezik éter, és pont úgy működik, ahogy a Relativitáselmélet leírja, de ezt nem tudhatjuk meg a Relativitáselméletből, további kutatásokra van szükség. -
bvalek2 #63 A négy alapelvet nem érdemes sem támogatni, sem megkérdőjelezni. Azok tapasztalatok, amik eddig kivétel nélkül megállták a helyüket, de persze nincs kőbe vésve, hogy ez mindig így lesz. Lehet hogy egy még pontosabb mérés eltérést fog tapasztalni, de eddig minden rendben, és a Relativitáselmélet ezekre alapszik, semmi másra. -
bvalek2 #62 Nem érted az inerciarendszer fogalmát, mert ragaszkodsz az abszolút vonatkoztatási rendszerhez, ami pedig nincsen. Olvasd el mégegyszer a definíciót.
A fény mindenhez képest fénysebességgel terjed. Ha mozgatod a mérőberendezést, akkor is ugyanazt a sebességet méri. Ha több különböző mérőberendezésed van, amik egymáshoz képest össze-vissza mozognak, mind 299792458 m/s sebességet fognak mérni. Ez annyira így van, hogy a magyar Bay Zoltán javaslatára, a nemzetközi SI mértékrendszerben a fénysebességet használják a méter definiciójában.
Már elmondtam a véleményemet a "szerintem" és a "valóság" közötti különbségről. Számomra az éter meg a sötét anyag ugyanúgy mese. Amíg nincs megmérve, lefényképezve, bebizonyítva, addig csak képzeletbeliek, mint az égi szférák.
Az a golyó, ami az egyik nézőpontból gyorsabb a fénynél, a másikban visszafelé halad. Pont ez a lényeg. Mivel minden nézőpontból ugyanolyan gyors a fény, az észlelt eltelt idő, és a látszólag megtett távolság változik, megfigyelőről megfigyelőre. Ezért nem lehet a fénynél gyorsabban haladni, azt egyesek már időutazásnak látnák. Ez matematikailag a Lorentz transzformáció.
Mi a bajod a téridővel? még sosem láttál út-idő diagramot? Miért a szavakba kötsz bele? Valahogy el kellett nevezni azt a diagramot. -
Legendary #61 Wanek! Te amúgy mire alapozod a "tudásod"? Jó lenne ha kicsit elgondolkodnál. -
wanek #60 Nem hiszem, hogy el lennék tévedve. Inkább te vagy megvezetve. -
wanek #59 1. Semmi sem akadályoz meg téged abban, hogy felvegyél egy (1 db) kitüntetett koordinátarendszert, és abban végezz el minden számítást. Az egész elmélet buktatója az, hogy elkezdenek saját inerciarendszereket bevezetni, és az azokban lévő törvényszerűségeket kivetíteni az egészre.
2. Időutazás szerintem sem lehetséges.
3. A fény fénysebességgel terjed. De nem mindenhez képest ugyanakkora sebességgel.
4. Éter szerintem van.
"Ez miatt nem lehetséges a fénysebességnél gyorsabb utazás sem, hiszen az a test, amelyik a fénynél gyorsabbnak látszik az egyik inerciarendszerben, a másikban az időben visszafelé haladónak látszik, ami lehetetlen" - van hangsebességnél gyorsabb utazás, a hang mégsem "látszik" visszafelé haladónak. Ha lenne olyan golyó (tételezzük fel), ami a fénysebességnél gyorsabban menne, akkor még azelőtt eltalálna valamit, minthogy a torkolattűz érzékelhető lenne. De ez korántsem jelenti azt, hogy itt bármiféle időutazás lenne, csupán azt jelenti, hogy túlságosan is a fénysebességhez viszonyítunk mindent, amit az általad említett, "magát németnek valló" ember beletrükközött az elméletébe. Így nem is lehet csodálkozni azon, hogy sokak számára hihető, hiszen alapvetően vizuális érzékelésre támaszkodunk.
A téridő egy baromság. Van tér, használhatunk időt is (mint bármi mást), de téridő nincs. -
Legendary #58 Kedves Wanek! :) Mi az hogy a halandzsámat tartsam meg a haverjaimnak? Azok alapján amit írtál neked fogalmad sincs a dolgokról, vagy pedig nagyon el vagy tévedve. "Az idő meg csak egy segédfogalom" - ha ezt tényleg így gondolod, akkor neked közöd nincs a fizikához.
Bocs ha nyers vagyok, nem szeretnélek megbántani, de nagyon el vagy tévelyedve.
-
wanek #57 Kispajtás! Jól bemagoltál pár hozzászólást innen az sg-ről, és a szimpatikusokból szemezgettél. Neked nem fogom külön leírni azt, amit azokra már leírtam. -
Epikurosz #56 Érdekes és szép összefoglaló, még én is megértettem.
Az ilyeneket érdemes egy stabil honlapra, és onnan, ahová kell, csak bemásolni. :-)
Szóval, koherens, érthető, persze, a kétkedéseket ettől függetlenül nem muszáj elhessegetni. Nekem, most - per pillanat - nincsenek, de talán másoknak. -
bvalek2 #55 - A lenti tapasztalatokra épül az Általános Relativitáselmélet. Bármelyikről kiderülne, hogy nem mindig igaz, az elmélet megdőlne. Időrendben:
1. Az interciarendszerek egyenértékűsége - relativitás elve
Ha egy testre nem hat külső erő, akkor egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Azt a koordinátarendszert, amelyben ezt a mozgást egy egyenes egyenlete írja le, inerciarendszernek nevezzük. Ezek a vonatkoztatási rendszerek egyenértékűek.
Más megfogalmazásban nincs abszolút sebessége a testeknek, csak egymáshoz képest van relatív sebességük, ezt még jó öreg Galilei mester (olasz) ismerte fel. (Filozófiailag: Newton abszolút tere nem létezik)
2. Zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet - kazualitás elve
Vagy a hőtan második főtétele, a lényege az, hogy egy rendszer rendezettlensége csak növekedni tud, magától nem fog csökkenni, ezt a tulajdonságát az entrópiával jellemezzük. Ez miatt vannak nem megfordítható folyamatok, ami szigorú tekintetű Clausius mester (német) érdeme.
Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy okot sosem előzheti meg az okozat. Fermi szerint mivel nem vagyunk tele időutazó túristákkal, azt bizonyítja, hogy nem lehetséges időutazás. (Filozófiailag: az idő nem olyasmi, amiben utazni lehet, az események sorrendjét nem lehet megbolygatni)
3. A fény sebessége minden inerciarendszerben állandó - fénysebesség elve
Vagyis a fentebb említett koordinátarendszerben ha megmérjük a fény sebességét, mindig egy állandó értéket kapunk, akkor is, ha a koordinátarendszerünk egy másik testhez képest nagy sebességgel közlekedik.
Ez egy tapasztalati tény, amit elméletileg nagy szakállú Maxwell mesternek (skót) sikerült megfogalmaznia, ő ismerte fel, hogy a fény elektromágneses hullám, és a róla elnevezett egyenletekből levezethető az állandó sebessége. (Filozófiailag: nincs azonnali távolhatás)
4. A súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége - ekvivalencia elve
Nagy pontosággal igazolta Eötvös mester (magyar!), és utána modern eszközökkel még többen a kétfajta mérési módszerrek meghatározott tömeg egyenlőségét. Ha ez nem így lenne, még a Kepler-törvények sem lennének igazak.
Einstein (németországban született, német anyanyelvű, német iskolába járt, német professzorok által kitanított, önmagát németnek tartó ember volt, aki nem tartotta azt a vallást amibe beleszületett, és nem volt cionista, csak utálta a háborút) fogalmazta meg ez alapján az ekvivalencia elvet, mely szerint a szabadon eső vonatkoztatási rendszerek is inerciarendszerek. (Filozófiailag: nincs éter)
- Nézzük meg, hogy milyen következményei vannak, ha ezeket az elveket egyszerre alkalmazzuk:
Ha az inerciarendszerek egyenértékűek, azok is, amelyek egymás mellett száguldanak el, de a fénysebesség mindegyikben állandó, akkor más hosszúságúnak látszik a megtett út, és az eltelt idő az egyik inerciarendszerből, mint a másikból. Többé nincs garantálva, hogy két esemény egyidőben következik be, ez az egyik megfigyelő szerint lehet hogy így van, a másik szerint viszont nem.
Az viszont garantált, hogy a két esemény sohasem cserélődhet fel, egyik nézőpontból sem. Ez miatt nem lehetséges a fénysebességnél gyorsabb utazás sem, hiszen az a test, amelyik a fénynél gyorsabbnak látszik az egyik inerciarendszerben, a másikban az időben visszafelé haladónak látszik, ami lehetetlen.
Az ekvivalencia-elv értelmében a szabadoneső testek is ugyanolyan tehetetlenségi mozgást végeznek, mint a gravitációs testektől távol lévők. Tehát mindekettő egyenes vonalú, egyenletes mozgásnak minősül. Itt az "egyenes vonalú egyenletes" fogalmát kell pontosítani, hiszen egy elhajított kő nyilván nem egyenes vonalon mozog. Mint kiderült, a geometriából, földméréstanból átvett geodetikus fogalma felel meg legjobban az ilyen testek pályájának.
Tehát a fenti elvek fényében nem létezik gravitációs erő, hanem a testek mindig geodetikusok mentén mozognak, amiknek a paraméteres egyenletét persze az adott koordinátarendszerekben lehet felírni. Az Általános Relativitáselmélet problémája a koordinátarendszer megtalálása, és annak a hiperfelületnek a vizsgálata, amin kifeszülnek.
egy koordinátarendszerben egy függvény valaminek valammitől való függését jelenti, semmi eretnek nincs abban, ha az egyik tengelyre az időt tesszük, a többire a térbeli kiterjedéseket. Mint kiderült, például a Föld körüli téridőnek van koordinátáktól független görbülete is, ezt filozófiailag nehéz megemészteni, de egy pragmatikus tudósnak nem az a dolga, hogy a száját jártassa, hanem hogy keresse a magyarázatot a világ jelenségeire. -
bvalek2 #54 Gondoltam leírok egyszer minden lényegeset, aztán már nem kell ismételnem magam, most sem fogom. A kételyeidre ott van a válasz a #37-es hozzászólásomban, valószínűleg nem olvastad végig, vagy nem elég figyelmesen. Ha olyan kérdésed/észrevételed van, amit nem írtam le, arra szívesen válaszolok:
- Nézd, a "szerintem", meg a "valóság" két külön dolog, ez mellett pont te szoktál érvelni. Ki van fejtve a #37-es hozzászólásban.
- Rosszul fejeztem ki magam, a nyomás nem válik végtelenné, hanem végtelenhez tart egy bizonyos tömeghatárhoz közeledve. Persze a kizárási elv csak egy véges nyomásig tudja megakadályozni az összeomlást, szóval még a végtelen előtt neutroncsillagből fekete-lyuk lesz, a fehér törpe szétrobban Ia szupernóvaként, ha kap anyagot egy szomszéd csillagról, erről szól a cikk.
- Nézd, az biztos, hogy a neutroncsillag után nincs nég egy csillagállapot, a fent említett tömeghatár miatt. Azt ami utána jön, felőlem nevezhetjük "zsákbamacskának", ha nem tetszik a "fekete-lyuk" név.
- Megakadályozzák az összeomlást, egy bizonyos határig. Egy bizonyos nyomás fölött beadják a derekukat.
- A relativitáselméletben az a szép, hogy nincs újabb tényező az elméletben. Pont ezért ellenzem a sötét anyagot, meg a sötét energiát, nem kellenek. Van egy összefüggő matematikai egyenletrendszer, ami néhány egyszerű megfigyelt tapasztalaton alapszik, és kész. Nincs toldozva-foldozva.
- Leírtam #37-ben hogyan mérték meg a tömegét. Kepler, Cavendish, ismerős nevek?
- Az eredmények "összecsengése" nem azt jelenti, hogy saját magával igazolja magát. Newtoni gravitációs képlettel nem fognak összecsengeni, a galaxisoknál ezért jött a sötét anyag mizéria. Mert még csillagászok között is vannak, akik nem fogadják el a relativitáselméletet, na szenvednek is rendesen.
Ha ennyire határozott a véleményed, biztos érdekel is a téma, nem kell az amatőr összefoglalómra hagyatkozni, töltsd le a tankönyveket amiket a #2-esben belinkeltem, egyetemen oktatják, asztrofizikus hallgatóknak. -
zakzag #53 wanek: "A térnek semmi köze az időhöz. Ez olyan, mint a mennyi 2 alma meg 3 körte." - az ált. és spec. relativitáselmélet szerint amit állítasz az nem igaz. Sőt nemcsak hogy a tér és idő, hanem a benne levő anyag is nagyon összefügg egymással. Tömeg közelében (azaz nagyobb gravizációs térben) az idő lelassul, ezt az állítást már a gps rendszereknél is fel kellett használni (ti. ottfent gyorsabban járnak a műholdak atomórái). Az inerciarendszerben mozgó testekről, az idődilattációról és hosszkontrakcióról nem is beszélve. De gondolom ezt te már régen tudod, csak valamiért mégsem hiszed el. "Ha elfogadjuk az éter létezését, és annak anyagi tulajdonságot tulajdonítunk,..." - miért kellene elfogadni? A rel.emélet egyik konkurrens elméletében (Lorenz-elv) feltételezték az éter meglétét - azonban a rel.elmélettel sokkal több dolgot magyaráztak meg (többek között azokat is amiket a Lorenz elvvel) - csak nem kellett belevenni az étert. Egyébként ez a mondat: "az anyag nem más, mint az éter különböző energiaállapotú és frekvenciájú rezgése" ez nekem elég érthetetlen, kifejtenéd? -
wanek #52 Elég zavaros lett.