Gond van a szupernóvákkal

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#121
Nem tudom hogy mennyire vették figyelembe a tágulás miatti torzulást. De akkor olyan üregeket látnánk, amelyek keskenyek, de látóirányban jó hosszúak. Oldalirányban nincsenek gyors mozgások (az is doppler-eltolódással járna, észrevennénk). A milliárd fényéves lyuk viszont tudtommal olyan alakú, mint egy darab kenyér.

OFF: a korrupt kormánynak az az érdeke, hogy a tisztességes politikusokat is utáld, mert akkor legyintesz, hogy úgyis mindegyik ugyanolyan, és nem mész el leszavazni õket. Azért OV-t célozta be a kormánypropaganda, mert félnek tõle, tudják, hogy csak neki van esélye leváltani ezt a sötét bagázst. Most hogy egy csomó sötét ügylet kiderült a kormányoldalon, megint elkezdték köpködni. Persze a bíróságon megint OV fog gyõzni, de az már nem lesz szalagcím...

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#120
bvalek2: én mindkét oldalt szívesen látnám valahol jó messze (1-2 fényévnyi távolságban).

ha megengeded azonban, lenne egy csillagászati kérdésem:
#110-re: ezekkel a 120 millió fényéves, illetve 1 milliárd fényéves üres térrészekkel kapcsolatban érdekes lehet azon elgondolkodni, hogy voltaképpen ezek haladhatnak? mert ha igen, akkor lehet, hogy valójában 'csak' 1 millió fényévnyi hosszúak mondjuk, de mi 120 évnyi helyváltoztatásukat látjuk egy pillanatba sûrítve??

Blackmail the Universe

#119
Pontosan így beszél az, aki életében nem hallotta OV-t beszélni. Neked is csak ugyanazt tudom válaszolni, amit a #111-esben írtam. Azok, akik ezzel a hülyeséggel teletömték a fejed, betojtak, és elõbb a Fidesz lett hirtelen szalonképes nekik, aztán nemsokára õk fogják a leghangosabban skandálni hogy "Viktor! Viktor!". Akik téged (is) befolyásolnak, aljas köpönyegforgatók, ne hallgass rájuk.

Hogy ne legyen teljesen off, a Fidesz kormány még ûrkutatásra is többet költött, mint a mostani, mert volt annyi eszük, hogy felfogják, támogatni kell a szürkeállományt.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#118

Aham, OV játszik az érzelmekkel: folyamatosan uszít, lázít, próbál manipulálni, mert mást képtelen tenni, hogy magához ragadja a nagybetûs HATALMAT (meg falunak focipályát építeni kórház helyett).

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#117
Radiokarbon meghatározás nem hiszem, hogy mûködne, mert maga a szén csak egy csillag öregkorában keletkezik.
(Még földi léptékben is csak 40-60 ezer évre visszamenõleg pontos módszer.)

Kara kánként folytatom tanításom.

#116
Nocsak.
A jelenleg regnáló hatalom romlottsága tudományos alapon is levezethetõ, ezt rég tudtam.
:-)
Amúgy, persze, igazad van.

Kara kánként folytatom tanításom.

#115
Köszönöm, letöltöttem és elolvastam. Úgy tûnik, hogy egy nagy vöröseltolódású kvazár szemmel láthatóan fizikai kontaktusban van egy galaxissal, aminek a vöröseltolódása sokkal kisebb. Mivel a kvazárokról feltételezik, hogy milliárdszoros naptömegû fekete lyukak, és a beléjük hulló anyag surlódása okozza a fényt és röntgen-sugárzást, lehet hogy gravitációs vöröseltolódásról van szó.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#114
A link helyesen:

PDF
#113
Kurt Gödel és Albert Einstein Princeton-ban (Institute of Advanced Studies), 1950

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#112

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#111
Tekintettel a politizálásra, megérteném ha ki lenne moderálva ez a hozzászólás, csak fontosnak éreztem, hogy az igazság oldalán megszólaljak.

OFF:

Szerinted OV játszik az érzelmekkel, aki minden megnyilatkozásában felhívja rá a figyelmet, hogy be kell tartani az alkotmányt, és a törvényeket? Ha olyan szemét lenne, mit az a vörösnáci a parlamentben (aki éppen építi az Új Rendet, a SturmAbteilungot most Inkal Security-nek hívják, és minket egyenlõre elüldözni akar, bár utalt már rá, hogy lesz idõvel begyûjtés is...), már rég átvehette volna a hatalmat, a kormányt már szinte senki sem támogatja.

Kb. leírtad azt a szemetet, amit Pártkeltében meg Hitgyülis TV-ben szoktak fröcsögni a múmiák. Démonizálni kell az aktuális ellent. Sajnos te is csak azt hallod meg, amit hangosabban üvöltenek. De bezzeg szadeszék befostak a legutóbbi közvéleménykutatási eredményektõl, gyoran nyilatkoztak, hogy OV nélkül a Fidesznek is széttennék a lábukat. Még egy hónap, és Orbánért fognak imádkozni a Hit Csarnokában. Ezek kb. ennyire következetesek, csak a hatalom megtartása a fontos nekik, meg a néphülyítés.

Megsúgom, van egy másik nyilvánosság is Magyarországon, és ott már régóta vannak kész tervek. És ott közvéleménykutatásoktól függetlenül azt mondják, amit õszintén gondolnak. Az a bizonyos narancsszínû pártvezér, meg a társai szerényen, és racionálisan nyilatkoznak idõnként, hogy szerintük mit kellene tenni. Csak a bégetõ birkák a mi adónkból túlharsogják. De nem baj, találtak már legalább egymillió értelmes embert, akik melléjük álltak az aláírásukkal, és lesz még több is.

ON

Hogy valami témába vágót is írjak, a vöröseltolódás NEM politikai jelenség 😊

Különben meg volt egy Kurt Gödel nevû zseniális úriember is, Einstein legjobb barátja amikor már mindketten Amerikában éldegéltek. A beszélgetéseik lényege az volt, hogy Einstein néha elõjött egy zseniális ötlettel, Gödel másnap már megcáfolta. Szegény Albertnek teljesen elvette a hitét a saját elméletében.

Na de Gödel is alkotott érdekes dolgokat, a Gödel-féle forgó Univerzumban nincsen õsrobbanás, és a világvonalak önmagukba térnek vissza, a távoli jövõben minden megint megtörténik, aztán bebizonyította, hogy nem lehet mindent bebizonyítani ami igaz (a természetes számok halmazán), és ateista létére csinált egy bizonyítást Isten létére. Érdemes a Wikipédiában rákeresni erre az érdekes emberre:

Kurt Gödel

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#110
1. Hogy állapította meg az a nagyszerû asszisztens, hogy azok a nagyon vöröseltolódott tárgyak közelebb vannak hozzánk?

2. Hogy zárta ki, hogy nem gravitációs, vagy doppler eredetû vöröseltolódásról van szó (a kozmológiai csak egy a három közül)?

Azért kérdem, mert a PDF-et nem tudom megnézni, azt írja ki, hogy "Not fould".

Az õsrobbanás elmélete nem jósol olyasmiket, hogy ne lehetnének 30 millió fényévnél nagyobb struktúrák, õsrobbanás ugyanis sokféleképpen végbemehet, még sok elméleti modellünk van, nehéz választani köztük. Az égvilágon semmit sem jósol meg, csak következtetnek a megtörténtére abból, hogy tágulónak látszik körülöttünk a világegyetem. Ezen kívül az is utal arra hogy megtörtént, hogy a nagyon vöröseltolódott halvány objektumok korábbi fejlõdési szakaszban vannak, mit a közeliek, vagyis a múltban az egész Univerzum fiatalabb volt, ez is a születés elméletét erõsíti az öröktõl fogva létezéssel szemben.

A 120 millió fényéves struktúra régi hír lehet, milliárd fényéves üres térrészt is találtak már, meg hasonlóan nagy galaxisokból álló szerteágazó szerkezeteket. Ezek tulajdonképpen jó hírek, mert az ilyen egyenletlen Univerzum tágulási modellje jobban illeszkedik a megfigyelthez, tehát sötét energiára nincs szükség a magyarázathoz.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#109
A szemünk elõtt van, mégis érinthetetlen..inkább ez a hihetetlen, mintsem az hogy ott van 😄 De egyébként jah...Felnézel, és fel se fogod, hogy mit látsz..majd csak talán nagyon soká...de addig is..szépek és csillognak 😄

FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P

#108
ja amúgy az is - számomra, még mindig - HIHETETLEN, hogy amit felpillantva látunk, az 8 milliárd éves, mondjuk...

Szóval nem is tudom, mirõl beszéltek Ti: HÁT ITT VAN A SZEMÜNK ELÕTT AZ IDÕUTAZÁS!! Nem öncélú, önzõ, hanem sokkal nagyobb léptékû, sokkal lenyûgözõbb, csodálatosabb idõutazás ez, a létezés már már legkoraibb szakaszaiba bepillantást engedõ utazás.. Nem tudom, kell-e ennél több? Lehet, hogy ez naivan hangzik, én is tudnék mondani most egy-két dolgot, amit másként csinálnék az elmúlt hónapban (óó, életem szerelme, egyebek..<#szomoru1>)

Igaz, ez a Jövõbe annyira nem enged betekintést, bár ez is nézõpont kérdése: minél többet ismerünk meg a múltunkból, annál többet tudhatunk a jövõnkrõl, közhely, de pl ha tudjuk, hogy ha eldobunk egy követ, ilyen és ilyen sebességgel, akkor az megközelítõleg itt és itt érhet földet, ezen és ezen egyenletek szerint.. Érdekes ebbe is belegondolni, ha egyre több ismeretünk lesz, egyre több egyenletünk, akkor mi sülhet ki a dologból?<#integet2>


A tudomány fejlõdésének egyik legérdekesebb korszakában élünk, amikor bármilyen elmélet megdõlhet/bármilyen elmélet igazzá válhat, ezek igazolására megvan a megfelelõ technikai háttér, ha meg nincs, akkor 1-2 éven belül meglesz, et cetera, et cetera: bele sem merek gondolni, hogy ha 50 év múlva kinyitok egy, akármelyik boltban megvásárolt csillagászati könyvet, mikrõl fogok olvasni... de akárcsak 10 év múlva is.. Barátaim, az a helyzet, hogy marhára nagy mázlisták vagyunk!<#wink>


Én a magam részérõl marha nagy vigyorral a fejemen olvasgatok könyveket, nézem a (tudományos) híreket, közben ugyanígy élem a kis életemet<#nevetes1>

Blackmail the Universe

#107
Radiokarbon kormeghatározás tartok tõle, hogy csak földi léptékekben mûködik, de a többi kormeghatározás is lényegében így zajlik: megnézzük valaminek az anyagi összetételét, és a már létezõ ismereteink alapján próbálunk jó becslést adni arra, hogy kb. mennyi idõnek kellett eltelnie, hogy ilyen legyen.
#106
Utó Irat: kételkedni lehet és kell is, az visz elõre minket, de attól, mert valamit nem tudunk elképzelni, nem kell rögtön !fröcsögve! leszólni azokat, akik meg el tudják.. jó éjt.<#awink>

Blackmail the Universe

#105
Ezek csak szimpla filozofálgatások lennének, mellõzve a száraz tudományos anyagot. Pl. ha a fény számára nincs idõ, akkor a világmindenség kezdete óta "ugyanazt látja", vagy olyan durva dolgokat is el lehet bele lehet magyrázni, hogy a fény mindent és mindenkit összeköt egyszerre (real-time), vagy a fény minden válasz birtokosa, csak nem tudjuk még 'olvasni'...

Látod, elég nagy a lehetõségek száma 😊


Epikurosz:
Ok, ez kezd meggyõzni, hogy baromira nem tudunk semmit az világegyetem õskoráról, csak a mi teóriáink szerint elképzelhetõ, hogy volt ilyen is akár... Ezt te is alátámasztod, vagy szerinted vannak "kézzelfogható" dolgok, mint pl. radiocarbon kormeghatározás ( ez mûködik egyáltalán kozmoligia léptékekben? ) vagy megtámadhatatlan egyenletek?

http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva

#104
Érdekes, Tisztelt Wanek Úr hogy elhagyta topicot és nem örökíti át ránk A Tudást <#ravasz1>

Az már nagyon a vége egy érvekkel nem rendelkezõ 'vitapartner' szereplésének, amikor 'majd egyszer megbeszéljük, de csak veled, mert veled látom csak értelmét ezért és ezért'...

Én kérek elnézést a párhuzamért, és hogy ide is beoffolom a politikát, de narancsszínû ellenzékbácsi ugyanezt csinálja, mindenre NEM, érzelmi dumák, csak azt nem mondja, mit kéne tenni, mi az, ami szerinte helyes. (másik oldal meg no comment...<#shakehead>)<#violent>

Szóval összegzésként: Tisztelt Wanek Úr, várjuk az összes Ön által megkérdõjelezett állításra a helyes választ, szeretném egy kicsit jobban megismerni a(z Ön) világ(á)nak a mûködését...


persze tudom, bocsi, hogy meg mertelek szólítani, szellemileg nem vagyok elég ehhez<#idiota> ... de akkor legalább érints meg a Felvilágosítás Kezével! Ohh és mellesleg csak 1 kérdés: ELTE-re jársz(ami alapból még nem AKKORA baj..<#buck>)? Vagy most taposod az Általános 8. osztályát? Hatodjára? Alapvetõen még evvel sem lenne baj, meg avval sem, hogy egyes esetekben a régi elméleteket szeretnéd vallani/vallod, de ezek is inkább csak kiollózott szavak, legalábbis szerintem nem egy jóltájékozott nézet elemei... Meg az sem baj, ha nem vagy tájékozott, de akkor ne Einstein-i magasságból nézz le ránk, ó gyarló emberekre, és ne okíts ki mindenkit, aki nem azt HISZI, amit te...

Ismét hadd kérjek elnézést, hogy kötözködõ, primitív és egyéb, szellemi alsóbbrendûségemrõl tanúságot tevõ magatartást gyakoroltam az irányodba. Legalább további szép estét hadd kívánjak. Üdv.


<#falbav><#help><#confused><#levele>
<#duhos2>

Blackmail the Universe

#103
Csak egy kis ízelítõ :

2Edwin Hubble's assistant, Halton Arp, has documented examples of HIGHLY redshifted objects CLOSER TO EARTH than LOW redshifted objects.

This debunks the hypothesis that redshift=expansion. It also debunks the Big Bang.

http://arxiv.org/PS_cache/astro-ph/pdf/0409/040921 5v1.pdf

The Big Bang PREDICTS that there can be no structures larger than 30 million light years across, since gravity cannot have had enough time to form anything larger in the 14 billion years since time began.

But we have OBSERVED structures as large as 120 million lightyears across."innen

Kara kánként folytatom tanításom.

#102
Nem, itt nem érzésekrõl van szó, hanem nagyon is mérésekrõl.

#101
Ez k*rva érdekesen hangzik, a könyvet majd alaposan lecsekkolom (amúgy is rég volt már érdekes, "nemtankönyv" könyv a kezemben)!<#eljen>

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#100
100.-iiiiik..!!! yeah!!! <#idiota>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#99
Egyébként a szupernóvákat már jópár éve nem "standard gyertyaként" hanem "kalibrált gyertyaként" használják a távolságok és a tágulás méréséhez, épp a cikkben említett probléma miatt. Nem igazán értem, mitõl aktuális ez a cikk.
#98
A foton számára nem telik az idõ, mi pedig nem az õ vonatkozási rendszerében csücsülünk. A saját vonatkozási rendszerében mindenki fénysebességû mozgást végez a téridõben, s választhat, hogy ezt idõszerû vagy térszerû mozgás formájában teszi. Ha térszerû mozgásra elhasználod az egészet, akkor az idõ megáll számára.

Legalábbis így olvastam..:-)
#97
Bocsánat, úgy kellett volna kezdenem, hogy:

Tisztelt Wanek Úr!

Kara kánként folytatom tanításom.

#96
Wanek Úr!

Szerintem, az lenne a legcélszerûbb, ha te is összefoglalnád a nézeteid, úgy, ahogy bvalek2 megtette, jó példáját adva ezzel a rendszerezõ elme munkája eredményének. Enélkül nem megy.

Nem másért, de vagyunk páran, akik valamilyen oknál fogva nem tudunk belemélyedni ezekbe az elméletekbe, de szeretnénk naprakészen lenni, és megismerni minden (!) fél elméletét.

Az ilyen összefoglaló, rendszerezett ismeretanyag, elhelyezve egy honlapon (szerzõi joggal védve), máskor is felhasználható lenne, elég lenne csak egy link egy adott oldalra.

Másrészt, az ismeretek rendszerezésével saját magadnak is segítenél, mert tisztábban látnád a saját erényeideit és hibáidat, de a vitapartnerek gyenge pontjaira is jobban tudnál reagálni.

Nekünk, kívülállóknak meg, tényleg egy aranybánya lenne az ilyen.

Kara kánként folytatom tanításom.

#95
Ha nem is 2-3 könyv terjedelemben, de 1-2 mondatban leírnád ezt? Adódik a kérdés, hogy ha a fény számára nincs idõ, akkor miért van szükség idõre a terjedéshez? És miért tûnik legalábbis úgy más esetekben, hogy idõ nélkül "jár be" bizonyos utakat?

#94
A relt valószínûleg semmi sem fogja úgymond a sárba tiporni, mert a természet megismerésének folyamata a legritkább esetben követeli meg mérések ezreivel a hibahatáron belül egyezõ jóslatot adó elméletek radikális elvetését. A megismerés folyamán a tapasztaltakkal megegyezõ jóslatokat adó elméleteket keresnek, majd pedig meghatározzák azok értelmezési tartományát. Attól, hogy tudjuk, bizonyos esetekben szükség van a relre, a hétköznapi esetekben nagyon jól mûködik a Newtoni fizika, nem köpködték le az úriember szobrát Cambridge-ben, nem írták be a nevét kis betûkkel a tanszékvezetõk könyvébe, és nem gyújtották fel a házát, bármennyire is természetesnek tartaná ezt a mai, csupán szélsõségekkel minõsítve közízlést formáló médiát fogyasztó nagyközönség.

A fizikai elméletek inkább hagymahéj szerûen rétegzõdnek egymásra, amikor egy addig jól mûködö elméletnek sikerül eljutni a határáig, vagyis sikerül olyan helyzeteket találni, ahol a tapasztalat és az elmélet jóslatai nagyon nem esnek egybe, akkor szépen keresnek egy befoglaló elméletet, amely visszaadja az elõzõ elmélet alkalmazási területén a tapasztalatokkal egybevágó jóslatokat, plusz ott is jól mûködik, ahol az elõzõ nem. Azután kezdõdik a folyamat elõrõl, keressük az új elmélet határait. De attól az elõzõ elmélet nagyon fontos alkotás, hiszen nélküle nem léphettünk volna a következõre.

Lehet vagdalkozni, hogy nem volt õsrobbanás, lehet tagadni a relt tiszteletre méltó kitartással, de ha valaki valóban szeretne ehhez a szellemi játékhoz valamit hozzátennie, akkor elõször azt kellene megismernie, mit tudunk eddig. Kár valakinek a körmét ott aggatnia egy teóriába, ahol ez jól mûködik, úgysem fog tudni olyasmit mondani helyette, ami érdemben különbözik tõle, de jó jóslatokat tesz. Ott érdemes fogást keresni, ahol látszik, hogy az elmélet eljutott a határáig, csak ezekkel meg az a baj, hogy éktelenül nehéz azokon a határterületeken dolgozni, a világ legzseniálisabb matematikusainak és fizikusainak is évtizedekbe telik mire egy icipici haladást fel tudnak mutatni. A rel bár hatalmas szellemi alkotás, ráérzéses alapon megtalálható volt. Viszont a kvantumos elméletek esetében a hétköznapi tapasztalatoktól olyan radikális módon eltérõ körülmények figyelembe vételével kell dolgozni, hogy ott az emberi intuníció, a haladás egyik fõ eszköze sajnos nem mûködik megfelelõen, minden icipici dolgot számolni kell, s ráadásul sok esetben még nem léteznek matematikai eszközök a számítások elvégzésére.

Ha pedig valakinek az alapfeltevése lényegében csak arra terjed ki, hogy az emlúlt pár ezer év gondolkodói alapvetõen minden tekintetben hibás eredményre jutottak, s ezt sem kortársaik, sem utódaik nem vették észre, emellett nem hajlandó tanulni és logikusan gondolkodni, azzal nincs mirõl vitatkozni, az nem fizika, hanem hit. A hitét pedig tiszteletben tartom mindenkinek.😊
#93
A fénysebességét (még a mai modern) mûszerekkel NEM lehet halálos pontossággal bemérni (más kérdés, hogy egy mérés sosem 100%-os, bizonyos hibaszázalék mindig becsúszik, ami rengeteg körülménytõl függ).

Az meg, hogy a fénysebesség "állandó" semmi köze hozzá, hogy én spec. y km/h-val haladok, és a 200 méter távolságot mennyi idõ alatt teszem meg.

És mivel misztifikáltam túl (ha lennél oly kedves, részletezd)? Az meg, hogy az egyes emberek különbözõnek érzik (és nem mérik) azt a megtett utat, a haladási sebességüktõl függ (vagyis mennyi utat tesznek meg x idõ alatt).

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#92
Csupán azért írtam ebbe a topicba, be mert nem szerettem volna, ha azt hiszed, hogy megfutamodok. A cikk korántsem a relativitáselméletrõl szól, de mindegy.
Veled szívesen vitatkoznék, de a pár nagy arcú épületes hozzászólásától inkább megkímélem magam. Talán majd egyszer személyesen, ha lesz rá alkalom, folytathatjuk.
#91
Megfordul, csak ha nem volt akkor mi volt? Az az elfogadott nézet, hogy a vöröseltolódás a tér tágulására vezethetõ vissza. Ebbõl logikus következtetés, hogy a tágulásnak lenni kellett kezdetének.<#alien2>

iSS!

#90
de egyébként én sem zárkózom el tõle..lehet õ lesz az, aki a relativitáselméletet sárba"tiporja" <#nyes>

FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P

#89
wanek, elszaladt a VÁLASZADÁS elõl, tuti hgoy vmi vaj van a fején whehehe<#hehe> mondjuk, azt, h hülyeségeket beszél <#vigyor>

FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P

#88
Az meg sem fordult a fejedben, hogy nem volt õsrobbanás?
#87
A cikkben olvasható hogy '8 milliárd fényévre található Ia típusú szupernóva 12%-kal fényesebb robbanást produkált, mint a jóval közelebbi példányok...'
1 kérdés: hogyan lehet 8 mrd fényévre lévõ galaxisban fehér törpe?
Ha feltételezem hogy a naphoz nagyságrendileg hasonló fõsorozati csillagokból alakul ki életük végén fehér törpe és elfogadom, hogy az õsrobbanás 13.7 mrd éve volt akkor a fenti objektumnak 5.7 mrd éve volt kialakulni. Ez pedig nem értem hogy hogy lehet amikor a Nap a fehér törpecsillag állapotba kb. 10 mrd év alatt jut el. Avagy:
Van olyan kiinduló tömeg a csillagkeletkezések folyamán amellyel a csillag 5.7 mrd év alatt el tud jutni a vörös óriás majd a fehér törpe állapotba?

iSS!

rotator
#86
Látványos lehetett annak idején az a ragyogó csillag az égbolton. 😊 Majd ha a Betelgeuse is robban, akkor lesz majd két Napunk egy idõre.

#85
Igen igen... Ezt a Schrödinger macskájában is figyelmébe ajánlották azoknak akik szeretnek párhuzamot vonni a keleti filozófia és a kvantummechanika vívmányai között. 😊

http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva

#84
Ne tévesszük szem elõl, hogy mi nem a valóságról, hanem a valóságról alkotott modellekrõl beszélgetünk, így csak azt mondhatjuk, a rel szerint ilyen a világ, a kvantumfizika szerint olyan, a húrelmélet szerint amolyan. Különösebben nem akarom az idõt sem túlmisztifikálni, csak azt jegyeztem meg, hogy a relen kívül a többi elmélet nagyvonalúan elintézi.
Abból a szempontból érdekes lehet szokatlan következményeket hosszasabban boncolgatni, hogy a tisztelt hallgatóság körében zsigeri szinten tudatosuljon, az univerzum alapvetõ természete idegen a hétköznapi környezetünktõl, ami csupán egy kis energiájú állapota egy igen vad cigánykerekezésre képes rendszernek.
#83
Ez így van, tolvajnyelven szólva, fényszerû pályán a sajátidõ változása nulla: dt = 0. Gondolom filozófiai könyvekre gondoltál, fizikaórán ilyesztõen hamar túltettük magunkat rajta 😊

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#82
Abba sokan bele sem gondolnak, hogy a fény számára idõ nem is létezik. Pusztán errõl a mondatról lehetne írni 2-3 könyvet 😊

http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva

#81
"Attól még, hogy a "normális" x idõ helyett 1/20-ad x idõ alatt teszik meg a távolságot ***, az a 200 méter 200 méter marad (lévén, hogy az idõ nem befolyásolja a teret)."

*** na de ugyanakkora sebességgel, lévén a fénysebesség állandó!

Szóval a csillagozott rész után nincs értelme folytatni a mondatodat. Az idõ meg nem befolyásoja a teret, ezt nem tudom honnan veszed, nem errõl volt szó. Jó sokat téptem a számat ebben a fórumban, meg még a legelején forrást is belinkeltem (mondjuk angol nyelvû), olvasgassál.

Te úgy túlmisztifikálod a távolságokat, mint egyesek az idõt. Itt arról volt szó, hogy egyes megfigyelõk mit mérnek, semmi többrõl. A fénysebességet mind ugyanakkorának tapasztalják, de a megtett útra, és az eltelt idõre más és más eredményt kapnak, ugyanannál a fénysugárnál.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#80
Relativitáselmélettel amatõrködöm, a többit alig ismerem, ezért nem tudok érdemben nyilatkozni róluk. Es sem relativitáselmélet, de azért leírom:

Feynman szerint a pozitronok idõben visszafelé haladó elektronok. Megjegyzem, nem azért mert a fénysebességnél gyorsabbak bizonyos vonatkoztatási rendszerekben, hanem normál világvonalakon közlekednek, a fénynél lassabban, csak "rossz" irányban.

Szóval, ha látunk egy elektront, és egy pozitront megsemmisülni, és keletkezik egy foton (annihiláció), akkor Feynman szerint csak annyi történt, hogy jött egy elektron, kibocsátott egy fotont, aztán visszafordult az idõben, és úgy távozott. A távozó elektront érkezõ pozitronnak látjuk.

És ha egy nagyenergiájú fotonból egy pozitron és egy elektron alakul ki, akik kétfelé repülnek (párkeltés) akkor az történt, hogy jött egy elektron visszafelé az idõben, gondolt egyet, elindított a múltba egy fotont, aztán menetirányba fordult, és a jövõ felé távozott. Itt az érkezõ elektront látjuk távozó pozitronnak (a fotonok mindkét irányba szimmetrikusak).

Így az elektronok sohasem semmisülnek meg, csak néha hátrafele mozognak az idõben. Talán nem kell ecsetelnem, hogy ez emnnyire ellentétes a relativitáselmélettel.

Ezt Feynman Q.E.D. címû ismeretterjesztõ könyvében olvastam, ahol nem részletezte a folyamatot, például azt sem, hogy lehetne-e szerinte így információt közölni a múlttal.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#79
"Még a két lámpa közötti távolságot sem 200 méternek mérik, hanem ennél kevesebbnek."
Attól még, hogy a "normális" x idõ helyett 1/20-ad x idõ alatt teszik meg a távolságot, az a 200 méter 200 méter marad (lévén, hogy az idõ nem befolyásolja a teret).

8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia

#78
Elfogadom azt, amit és amennyit a rel mond az idõrõl, viszont a többi elmélet esetében vajmi kevéssé tértek ki az elmélet idõre vonatkozó jóslataira. Halovány mûkedvelõ szintem foglalkozm az ilyesmivel, talán ha szakértõje lennék a területnek, talán evidens volna ez, és nem tünne fel.

Az írásaidat olvasva az ötlött fel bennem, hogy valyon felismernénk-e egy idõben visszafelé zajló folyamatot? Oké, hogy az okozat megelõzi az okot, a zárt rendszer entrópiája csökken, de felmerül-e valakiben, hogy esetleg ütésállóbb problémák esetében végezzen ilyen jellegû vizsgálatokat. Hiszen oly mélyen gyökerezik az egy irányú idõ gondolata..

Mindemellett ha létezhetne az idõutazás, az talán az univerzum megismerhetõségét, mint kozmológiai alapelvet lehetetlenítené el, és itt nem elsõsorban a tudat kiváltotta idõutazásokra gondolok, hanem a természetszerûleg bekövetkezõekre.
#77
A relativitáselmélet elég régimódi fizika, minden értéket tetszõleges pontossággal meghatározhatsz, csak a kitartásodon, meg a mérõmûszereden múlik, nincs elvi korlát. A ponthoz közelítõ megfigyelõ jelene is egy pontszerû idõpillanathoz közelít.

A kvantummechanika már gördít eléd némi akadályt, de pl. az energiaváltozás ismeretének a rovására javíthatsz az idõtartam pontosabb mérésén. Persze egy szinten túl nem fogod tudni megmondani hogy a részecskéd enrgiája akkora mint egy neutrínónak, vagy mint az Univerzumnak, de az idõt, azt hót ziher pontosan tudni fogod 😊

A már említett modern elméletek, kvantumgravitáció, szuperhúrok, Heim elmélet stb. szerint az idõ diszkrét értékeket vehet fel, tehát szerintük az életünk Plank-idõnként felvett filmkockák sorozata. Ezek az elméletek azonban egymásnak is ellentmondanak, és a legtöbb kijelentésük még nincs bizonyítva.

Ha már az idõrõl filozofálunk, vagy az egyik szélsõség, akik szerint nincs semmiféle idõ, az órák járnak, a fizikai folyamatok zajlanak, az idõ csak illúzió. A relativitáselméletnek is kb. ez a háttere, de az a téridõ szerkezet, ami kirajzolódik pl. a Nap körül, több mint elgondolkodtató, lehet hogy mégis van benne valami.

A másik, hogy az idõ valami kézzelfoghatóan létezõ dolog, vagy egy áramlás, vagy valami tér, országút, amin akár megállhatnánk, és visszafordulhatnánk, elvont elméletek kvantumosítják, meg extra felcsavarodó kis idõdimenziókat feltételeznek, stb. A konkrét tartalmáról viszont nincs mondanivalójuk. Engem például érdekelne, hogy egy idõfolyam minek a függvényében változik? Van szuperidõ, vagy mi a szösz? 😊

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#76
Rendben, hogy nincs abszolút jelen, de egy pontszerûhõz minden határon túl tartó megfigyelõ számára elképzelésem szerint kellene lennie saját jelenének, vagy én értek félre valamit.

Az is oké, hogy a rel és a kvantumosítás perpill eléggé hadilábon áll egymással, ugye nem kellene mindenféle igen sajátos következménynel járó - felcsavarodott extra dimenziók, p-bránok, multivezum, etc. - sem szórakozni, ha ez evidens lenne, igazából én arra lettem volna kíváncsi, hogy a rel, és a reltõl eltérõ megközelítést alkalmazó elméletek miképpen vélekednek a minden határon túl rövidülõ idõtartamokról, s így a jelenrõl.
#75
Ez igaz, a kettõ egyszerre nem határozható meg tetszõleges pontossággal, de mi úgy tanultuk, hogy az idõ a kvantummechanikában is mindig folytonos spektrumú (szemben az energiával, ami pl. a hidrogénatomban elektronnál diszkrét, szabad elektronnál folytonos, stb.). Ez a hagyományos Schrödinger-féle, és a relativisztikus Dirac-féle kvantummechanikában is így van. Az idõ diszkrét értékeivel tudtommal csak kvantumgravitáció-, meg húrelméletekben próbálkoznak.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#74
Nincs olyan, hogy abszolút jelen, ez egy relatív fogalom, nézõpont kérdése.

Ha pl. tõlem jobbra és balra száz-száz méterre, az én nézõpontomból egyszerre kapcsolnak fel egy-egy lámpát, azt egy mozgó megfigyelõ nem egyidejûnek észleli, hanem mozgásától függõen vagy az egyiket, vagy a másikat látja elõbb felkapcsolódni. Még a két lámpa közötti távolságot sem 200 méternek mérik, hanem ennél kevesebbnek.

Ha mondjuk a jobboldali lámpa kapcsol fel elõször, és a fénye hatására egy fényszenzor felkapcsolja a baloldali lámpát is, akkor a különbözõ megfigyelõk azt fogják tapasztalni, hogy a fényjel hozzájuk képest is fénysebességgel mozgott, de attól függõen hogy milyen sebességgel mozognak a kísérlet helyszínéhez képest, különbözõ hosszúnak mérik a két lámpa távolságát, és a felkapcsolódások közötti idõt is (a felkapcsolódások sorrendje viszont ebben az esetben állandó, elõbb ok, utána okozat).

A relativitáselmélet egyébként klasszikus determinisztikus elmélet, nincs benne határozatlansági elv. De ettõl függetlenül láthatod a fentiekbõl, hogy nincs olyan hogy abszolút jelen, a dolgok létezését nem a jelenük határozza meg, mert az nem egyértelmû, és nem is egyidejû.

Különben a kvantumgravitációs, meg szuperhúr elméletek próbálkoznak az idõ meg egyéb dolgok kvantumosításával, eddig nem értek el semmilyen eredményt. Eredménynek ugyanis azt lehetne tekinteni, ha egy rejtélyes jelenséget megmagyaráznának, vagy egy eddig nem ismert dolgot elõre jeleznének, de ilyet eddig nem tettek.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#73
A hat. reláció szerint bármilyen energiaváltozás és a közben eltelt idõ egyszerre nem határozható meg tetszõleges pontossággal. Ld. még a Planck idõt is.

#72
Nem tudom, hogy wanek úr miatt sírjak-e vagy nevessek, egyfelõl ezzel a hittel és mindent-tagadással talán szerencsésebb volna vallást alapítani, mint természettudományokkal foglalkozni, viszont másfelõl felhergeli a hozzáértõket, akik így érdekes és tartalmas hozzászólásokat írnak..