49
-
#49
jóvanna..másnaposan elég érthetően fogalmaztam :DDD -
matt taylor #48 Most akartam leülni fizikát tanulni, de amit írtálaz elég is volt mára 
-
Epikurosz #47 valóban időigényes ez a fejlesztés.
de most igazából, burmából érkező híreket olvasva, el is ment akedvem a fórumozástól. Talán van olyan rakéta, amit oda lehetne lőni, szelektíven a junta embereire...
de az ensz, a bt, az eu, megint egy nagy szar. -
Epikurosz #46 ne döngesd a nyitott kapumat. -
kukacos #45 Hát ez pont fordítva igaz. Nukiból van elég, sok is. Mind működik a világűrben. Rakétából egy működőképes darab sincs, ami kellene egy ilyen eltérítéshez. Manőverező egység, ami képes lenne a felszínhez közel levezényelni egy robbantást, még tervezőasztalon sincs. A hordozórakéta megépítése lenne a védekezés legnehezebb része, a Saturn V kifejlesztése pl. 5 évig tartott egy extrém feszített űrversenyben, ahol nem a pénz volt az akadály. -
halgatyó #44 Nem az ISO miatt írtam m/mp-ben. Minden számadat akkor ér valamit, ha valamilyen belső érzékkel érezzük annak nagyságrendjét. Ez tul.képpen összehasonlítás a korábbi tapasztalatokkal. Minden új ismeretet az agy megpróbál beleilleszteni a korábbi tapasztalatokból létrehozott RENDSZERbe. Ez a megértés.
Ezért adjuk meg pl. két város távolságát km-ben és nem mikronban, de egy bacilus méretét az utóbbiban. Általában nem szeretjük a túlságosan nagy vagy túl kicsi számokat. A mértékegységeket ennek megfelelően választjuk ki.
Az űrbeli sebességek (ill egyéb kozmikus adatok) felhasználási területe nem az, hogy az autók sebességéhez viszonyítsuk, vagy kiszámítsuk hogy egy meteor hány tized óra alatt érne mondjuk Budapestről Miskolcra. Ezeket az adatokat más űrbeli adatokkal vetjük össze, amely adatok általában km/s-ban vannak megadva. Ha mozgási energiát akarunk számolni, akkor is jobb a m/sec. -
Epikurosz #43 45 m/s = 162 km/h! -
Epikurosz #42 Írád:
egy ember max. 45 m/s sebbel eshet.
Most olvastam egy hírt a rádió lapján és elgondolkodtatott.
-
Epikurosz #41 Ennyivel meg besegítek én is:
E = m×g×h + m×v×v/2
ahol h=nemtom
m = legyen 100 kiló
g = 9,81 m/ss
v=az ismeretlen, ugyanis a kráter méreteiből az energia kiszámolható, de te is adtál egy tippet -
Epikurosz #40 tudom, hogy nem iso, de én még jobban szerettem a sebességeket km/h-ban kapni. -
halgatyó #39 Egy kis meteorológia:-)
Amikor fönt repül, akkor meteornak híjják. Amikor lejött közénk, akkor meteorit.
A légkör sokat levesz a tömegéből, minél kisebb, annál inkább. Egy olyan vasmeteor, ami ott fönn pár tonna, már leérhet a Föld felszínére. Emlékezzünk a Skylab leestére, annak pár darabja ugyancsak lejött.
Minél laposabb szögben éri a légkört, annál jobban elpárolog és lefékeződik. A légkör fölött a meteor sebessége legalább 11 km/mp, de lehet akár 60 km/mp is. A légkör alján is marad valami a lendületéből, de jóval kevesebb. A sebessége itt lenn már igen messze esik a kozmikus sebességektől, de mindenképpen meghaladja az adott test saját zuhanási sebességét.
(amit egy test a súlyával a levegő ellenállása ellenében képes lenne elérni, ha nagyon magasról szabadon engednénk. Pl. egy ember maximum kb 45m/mp sebességgel esik, ennél jobban nem gyorsul fel a levegő ellenállása miatt, bármilyen magasról engedjük el)
Milyen mélyen fúródik bele a talajba egy zuhanó test? Nos, ez a sűrűségétől függ elsősorban (a talaj sűrűsége adott). Ha a test sűrűsége kisebb a talaj sűrűségénél, akkor nem fúródik bele. (Aki nem hiszi, próbáljon meg egy teniszlabdát nagy erővel rálőni víz felszínére)
Ha a becsapódó test nagyon puha (vagy folyékony) akkor sem fog mélyre behatolni, legalábbis nagyobb része szétterülve a felületnek fogja átadni az energiátját.
Hadd saccoljak pár számadatot a jelen esettel kapcsolatban. Egy kb. 14m átmérőjű kráter létrehozásához kb. 50 kg trotilt kell felrobbantani (Ez csak sacc. Nem vagyok robbantási szakértő, de katonakoromban robbantottunk jópárat). Az 1 km távolságban betört ablakok kb. alátámasztják ezt a saccolt adatot.
Ennek az 50 kg trotilnak az energiája kb. 2,6 * 10^8 J. (kb. 6 liter benzin elégetésének felel meg)
HA feltételezzük, hogy a becsapódó test 100 kg tömegű volt, akkor csak alapműveleteket kell végezni a sebesség meghatározásához: 2,4 km/mp.
HA azt tételezzük fel, hogy 200 kg, akkor csak 1,7 km/sec sebességgel csapódott be. (Ismétlem: ezek saccolt adatból vannak számolva, tehát nagyságrendi becslének tekinthetők)
Úgy hiszem tehát, hogy a kozmikus sebességnél jóval kevesebbel, de a hang sebességénél gyorsabban repült becsapódáskor.
(Egy 30 cm átmérőjű, 7 kg/liter sűrűségű test (vasmeteorit, nem 100% vasból) tömege majdnem 100 kg, innen eredt az első sacc adat) -
Epikurosz #38 rakétát gyártani azért már annyira nem gond, ha megvan a nuki. -
kukacos #37 Annyira még az a videoklip (filmnek nem nevezném) se volt irreális. 17 nappal előtte maximum sírt áshatsz magadnak. Szerintem csak a felkészülésre volt ennyi idejük vagy mittudomén.
-
kukacos #36 Egy ballisztikus rakéta össze sem hasonlítható egy 130 tonnát LEO-ra állító rendszerrel. Aszteroida-eltérítésre nem sokat érnek. Egyébként kb. 4000 van usákoknak az enduring stockpile-ban. -
assdf #35 Az amrageddonban sem a robbantással volt a gond, hanem hogy csak 17 nappal előtte vették észre... -
Epikurosz #34 "5 db Ares V (nincs még kész, kb. Saturn V ekvivalens) rakéta kellene vagy 52 Delta IV-H."
Nemtod vélwetlenül, hány atomrakétája van jelenleg usa-nak?
10.000? -
kukacos #33 Témához kapcsolódik: parázs viták szoktak itt menni, lehet-e aszteroidák ellen védekezni. Általában a többség fatalista, én meg azt védem, hogy a mai atomfegyverekkel már simán menne a dolog, akár csak a felszínen robbantva is, még fúrni sem kellene. Nemrégiben találtam ezt, és úgy látszik, a NASA velem egy véleményen van:
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/report2007.html
Szépen ki van számolva, hogy különböző eltérítési technikákkal milyen esélyünk van, mennyi indításra lenne szükség. A 94. oldal környékén kezdődik a különböző scenario-k elemzése (Apophis 2029, stb.). A legtöbb esetben elég egyetlen felszíni nukleáris robbantás, amit egy Delta IV felvisz, és igazából a fúrás meg sem éri.
Viszont a legdurvább reális esetben, amikor mélyűri üstökös érkezne, nagyon gáz a helyzet: nagytömegű objektum (kilométeres átmérő), rendkívül nagy relatív sebesség, és nagyon kevés idő (< 2 év) állna rendelkezésre. 5 db Ares V (nincs még kész, kb. Saturn V ekvivalens) rakéta kellene vagy 52 Delta IV-H. Szóval ilyen esetben Föld-méretű összefogás és már kidolgozott, létező technológiák nélkül nem lenne esély. Nem ártana erre áldozni egy kicsit, hogy vészhelyzetben ez nagy áldozatok árán, de megtehető legyen, mert ez jelenleg kétséges. -
ashead #32 Most úgy őszintén, szerinted egy meteorit milyen sebességgel csapódik be ? Elárulom a hangsebességnél jóval gyorsabban... Egyébként a kráter mérete miatt ezt a kosárlabdától a néhány méteresig terjedő mérettartományt nem is értem. Egy több méteres meteorit tudtommal nem ekkorka krátert csinál. A szöveg tele van pontatlanságokkal meg értelmetlenségekkel. Ha valakinek az újdonság hogy egy meteorit a becsapódásakor jókora hőt fejleszt a kinetikus energiából az milyen szakértő ? Ez elemi szintű fizika. -
Epikurosz #31 Usgyí! -
#30
WÁÁÁÁÁ szaladjuk LoooooooL -
#29
VÁGJUNK VISSZA MI IS CSAPÓDJUNK BE HOZZÁJUK :):):):):):):):)!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ÉN TUDTAM ! ELŐRE MEGMONDTAM AMIKOR MEGHALLOTTAM HOGY BECSAPÓDOTT ' METEÓR ÉN MONDTAM HOGY JÖNNEK AZ UFO
-K !!!!!!!! ÁÁÁÁÁ SEGÍTSÉG !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-
#28
Nem mindegy, már úgyis itt vannak...
LOL -
dez #27 10 fok mínusz
minusz 10 fok
... -
Epikurosz #26 Szióka!
"érdemben" - ezen van a lényeg. :-)
Most pedig dezre reagálok (vagy: lereagálom dezt), mert megérdemli:
"a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világűr hidegétől átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet, igaz a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Akkor csináljunk érdemi szövegelemzést, okés?
1. "a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világűr hidegétől átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet,"
Jaj! Ez fájt. Komolyan.
A meteoritok jellemzően sziklás állagúak, mert ha nem, akkor a felső légkörben elolvadna, elpárologna, elillanna, elégne. Ráadásul a meteoritok többségének anyagában van vas, ami piszokul fel tud hevülni. Gyakorlatilag csak a nagy méretű meteoritoknak marad a belseje mélyhideg, de azoknak is a külső felülete izzik, mint a vaskályha, és emiatt, amikor becsapódnak kötelező a hőhatás. És nem ilyen kis teszetosza kézmeleg hőről van itt szó, hanem oylanról, amely képes például a homokot üvegesíteni, magyarán 1500-tól 2500 fokig terjedő hővel kelle számolni. Ez már azért jó darabos forróság, hót meleg.
2. "a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Én elolvastam ezt a mondatrészt 2x, 3x, és a legjobb indulattal is aggályosnak tartom, Nekem, ugyanis az jött le belőle, hogy 3800 méter tengerszint feletti magasságban a víz forráspontja -10°C. Pedig lehetett volna érthetőben, magyarosabban is megfogalmazni:
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius fokkal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10%-kal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami akár 90°C-ra is lecsökkentheti a víz forráspontját...
Mondjam tovább?
Csodálatos nyelvünk van, amely rengeteg lehetőséget biztosít arra, hogy mondandónkat logikusan, félre nem érthetően, de tömören, sőt, változatosan, hangsúlyos részeket kiemelve tudjuk közölni. Kár lenne tehát kihasználatlanul hagyni eme lehetőségeket és ellinkeskedni a szöveget.
Várom az érdemi cukkolásokat. :-)
-
#25
Megjöttek a predátorok...
hehe -
#24
Vagy inkább komposztál:P
Na, gyerekek, pörgessétek már a topikot. Halljuk a lehetséges verziókat stb. stb. aztán jöjjön kicsiny hazánk politikai élete. Úgyis az szokott a vége lenni:D -
who am I 7 #23 igen, ezen én is jót derültem 
-
syn7h37ic #22 minden meteorit hangsebesség felett jön. Úgy kb. második kozmikus sebességgel 
-
#21
kiszámoltad?... -
Akuma #20 "a becslések szerint egy kosárlabdától néhány méteres átmérőig terjedhetett."
Egy kosárlabda méretű max akkor csinálhata ilyen krátert, ha hangsebesség feletti sebességgel csapódott volna be, talán még akkor se... -
dez #19 A filmre kompenzálsz? Ez miféle pszichés beállítódás? ;)
Talán apellálsz. :) -
#18
Pont a ma este képernyőre kerülő "Armageddon"-ban van az a szöveg,miszerint azt mondja a NASA-tól az faszi az elnöknek, hogy az égbolt fürkészésére mindössze 3%-ra van kapacitásuk,de az égbolt rohadt nagy ám:DDDD
Gondolom azért a film nincs messze a valóságtól,vagyis a legtöbbet akkor észlelnek ,amikor a fejünkre baszódott,vagy épp elháríthatatlan közelségbe ért...
Fene tudja,bár én csak egy filmre komponzálok,lehet másképp müködik az egész megfigyelés :))))
-
roonin #17 Ja a forraspont nyomasfuggo. -
dez #16 Mi a hülyeség? Hogy 3900 méteren 90 fokon forr a víz? -
#15
Mit baszakodni ennyit ezzel van a viágban sokkal nagyobb gondok,azzal nem törődnek.... -
#14
Már vártam én is. Te Epikurosz. Nem vagy te véletlenül Réz András vagy valami hasonló mindenhez értő emberke.
Komolyan mondom te mindenhez értesz, mindenhez érdemben hozzá tudsz szólni. -
kukacos #13 De még a beépített terület sem azt jelenti, hogy házak állnak rajta. Ez a terület pl. lehet, hogy beépítettnek számít ebben a 10% statisztikában, elvégre nem messze tőle állt egy ház. -
#12
Megjött minden tudódok atyja... -
Epikurosz #11 "a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világűr hidegétől átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet, igaz a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Hülyeség.
"Jackson, aki jelenleg a szeizmikus adatokat böngészi munkatársaival, úgy véli, a becsapódás kinetikai energiája generálhatta a hőt. "
Hogy ez a Jackson mekkora okos, kb. annyi esze van, mint egy negyedikes általános iskolásnak. De még egy ősember is tudta, hogy ha összedörzsölök két tárgyat, az felhevül.
-
#10
Ha meg az egész Föld felszínhez viszonyitjuk, akkor jóval kisebb.