Nem egyértelmű a perui meteorit esete
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49
jóvanna..másnaposan elég érthetõen fogalmaztam 😄DD
What about the forests?
#48
Most akartam leülni fizikát tanulni, de amit írtálaz elég is volt mára<#guluszem1>
#47
valóban idõigényes ez a fejlesztés.
de most igazából, burmából érkezõ híreket olvasva, el is ment akedvem a fórumozástól. Talán van olyan rakéta, amit oda lehetne lõni, szelektíven a junta embereire...
de az ensz, a bt, az eu, megint egy nagy szar.
de most igazából, burmából érkezõ híreket olvasva, el is ment akedvem a fórumozástól. Talán van olyan rakéta, amit oda lehetne lõni, szelektíven a junta embereire...
de az ensz, a bt, az eu, megint egy nagy szar.
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
ne döngesd a nyitott kapumat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#45
Hát ez pont fordítva igaz. Nukiból van elég, sok is. Mind mûködik a világûrben. Rakétából egy mûködõképes darab sincs, ami kellene egy ilyen eltérítéshez. Manõverezõ egység, ami képes lenne a felszínhez közel levezényelni egy robbantást, még tervezõasztalon sincs. A hordozórakéta megépítése lenne a védekezés legnehezebb része, a Saturn V kifejlesztése pl. 5 évig tartott egy extrém feszített ûrversenyben, ahol nem a pénz volt az akadály.
#44
Nem az ISO miatt írtam m/mp-ben. Minden számadat akkor ér valamit, ha valamilyen belsõ érzékkel érezzük annak nagyságrendjét. Ez tul.képpen összehasonlítás a korábbi tapasztalatokkal. Minden új ismeretet az agy megpróbál beleilleszteni a korábbi tapasztalatokból létrehozott RENDSZERbe. Ez a megértés.
Ezért adjuk meg pl. két város távolságát km-ben és nem mikronban, de egy bacilus méretét az utóbbiban. Általában nem szeretjük a túlságosan nagy vagy túl kicsi számokat. A mértékegységeket ennek megfelelõen választjuk ki.
Az ûrbeli sebességek (ill egyéb kozmikus adatok) felhasználási területe nem az, hogy az autók sebességéhez viszonyítsuk, vagy kiszámítsuk hogy egy meteor hány tized óra alatt érne mondjuk Budapestrõl Miskolcra. Ezeket az adatokat más ûrbeli adatokkal vetjük össze, amely adatok általában km/s-ban vannak megadva. Ha mozgási energiát akarunk számolni, akkor is jobb a m/sec.
Ezért adjuk meg pl. két város távolságát km-ben és nem mikronban, de egy bacilus méretét az utóbbiban. Általában nem szeretjük a túlságosan nagy vagy túl kicsi számokat. A mértékegységeket ennek megfelelõen választjuk ki.
Az ûrbeli sebességek (ill egyéb kozmikus adatok) felhasználási területe nem az, hogy az autók sebességéhez viszonyítsuk, vagy kiszámítsuk hogy egy meteor hány tized óra alatt érne mondjuk Budapestrõl Miskolcra. Ezeket az adatokat más ûrbeli adatokkal vetjük össze, amely adatok általában km/s-ban vannak megadva. Ha mozgási energiát akarunk számolni, akkor is jobb a m/sec.
#43
45 m/s = 162 km/h!
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
Írád:
egy ember max. 45 m/s sebbel eshet.
Most olvastam egy hírt a rádió lapján és elgondolkodtatott.
egy ember max. 45 m/s sebbel eshet.
Most olvastam egy hírt a rádió lapján és elgondolkodtatott.
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
Ennyivel meg besegítek én is:
E = m×g×h + m×v×v/2
ahol h=nemtom
m = legyen 100 kiló
g = 9,81 m/ss
v=az ismeretlen, ugyanis a kráter méreteibõl az energia kiszámolható, de te is adtál egy tippet
E = m×g×h + m×v×v/2
ahol h=nemtom
m = legyen 100 kiló
g = 9,81 m/ss
v=az ismeretlen, ugyanis a kráter méreteibõl az energia kiszámolható, de te is adtál egy tippet
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
tudom, hogy nem iso, de én még jobban szerettem a sebességeket km/h-ban kapni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#39
Egy kis meteorológia:-)
Amikor fönt repül, akkor meteornak híjják. Amikor lejött közénk, akkor meteorit.
A légkör sokat levesz a tömegébõl, minél kisebb, annál inkább. Egy olyan vasmeteor, ami ott fönn pár tonna, már leérhet a Föld felszínére. Emlékezzünk a Skylab leestére, annak pár darabja ugyancsak lejött.
Minél laposabb szögben éri a légkört, annál jobban elpárolog és lefékezõdik. A légkör fölött a meteor sebessége legalább 11 km/mp, de lehet akár 60 km/mp is. A légkör alján is marad valami a lendületébõl, de jóval kevesebb. A sebessége itt lenn már igen messze esik a kozmikus sebességektõl, de mindenképpen meghaladja az adott test saját zuhanási sebességét.
(amit egy test a súlyával a levegõ ellenállása ellenében képes lenne elérni, ha nagyon magasról szabadon engednénk. Pl. egy ember maximum kb 45m/mp sebességgel esik, ennél jobban nem gyorsul fel a levegõ ellenállása miatt, bármilyen magasról engedjük el)
Milyen mélyen fúródik bele a talajba egy zuhanó test? Nos, ez a sûrûségétõl függ elsõsorban (a talaj sûrûsége adott). Ha a test sûrûsége kisebb a talaj sûrûségénél, akkor nem fúródik bele. (Aki nem hiszi, próbáljon meg egy teniszlabdát nagy erõvel rálõni víz felszínére)
Ha a becsapódó test nagyon puha (vagy folyékony) akkor sem fog mélyre behatolni, legalábbis nagyobb része szétterülve a felületnek fogja átadni az energiátját.
Hadd saccoljak pár számadatot a jelen esettel kapcsolatban. Egy kb. 14m átmérõjû kráter létrehozásához kb. 50 kg trotilt kell felrobbantani (Ez csak sacc. Nem vagyok robbantási szakértõ, de katonakoromban robbantottunk jópárat). Az 1 km távolságban betört ablakok kb. alátámasztják ezt a saccolt adatot.
Ennek az 50 kg trotilnak az energiája kb. 2,6 * 10^8 J. (kb. 6 liter benzin elégetésének felel meg)
HA feltételezzük, hogy a becsapódó test 100 kg tömegû volt, akkor csak alapmûveleteket kell végezni a sebesség meghatározásához: 2,4 km/mp.
HA azt tételezzük fel, hogy 200 kg, akkor csak 1,7 km/sec sebességgel csapódott be. (Ismétlem: ezek saccolt adatból vannak számolva, tehát nagyságrendi becslének tekinthetõk)
Úgy hiszem tehát, hogy a kozmikus sebességnél jóval kevesebbel, de a hang sebességénél gyorsabban repült becsapódáskor.
(Egy 30 cm átmérõjû, 7 kg/liter sûrûségû test (vasmeteorit, nem 100% vasból) tömege majdnem 100 kg, innen eredt az elsõ sacc adat)
Amikor fönt repül, akkor meteornak híjják. Amikor lejött közénk, akkor meteorit.
A légkör sokat levesz a tömegébõl, minél kisebb, annál inkább. Egy olyan vasmeteor, ami ott fönn pár tonna, már leérhet a Föld felszínére. Emlékezzünk a Skylab leestére, annak pár darabja ugyancsak lejött.
Minél laposabb szögben éri a légkört, annál jobban elpárolog és lefékezõdik. A légkör fölött a meteor sebessége legalább 11 km/mp, de lehet akár 60 km/mp is. A légkör alján is marad valami a lendületébõl, de jóval kevesebb. A sebessége itt lenn már igen messze esik a kozmikus sebességektõl, de mindenképpen meghaladja az adott test saját zuhanási sebességét.
(amit egy test a súlyával a levegõ ellenállása ellenében képes lenne elérni, ha nagyon magasról szabadon engednénk. Pl. egy ember maximum kb 45m/mp sebességgel esik, ennél jobban nem gyorsul fel a levegõ ellenállása miatt, bármilyen magasról engedjük el)
Milyen mélyen fúródik bele a talajba egy zuhanó test? Nos, ez a sûrûségétõl függ elsõsorban (a talaj sûrûsége adott). Ha a test sûrûsége kisebb a talaj sûrûségénél, akkor nem fúródik bele. (Aki nem hiszi, próbáljon meg egy teniszlabdát nagy erõvel rálõni víz felszínére)
Ha a becsapódó test nagyon puha (vagy folyékony) akkor sem fog mélyre behatolni, legalábbis nagyobb része szétterülve a felületnek fogja átadni az energiátját.
Hadd saccoljak pár számadatot a jelen esettel kapcsolatban. Egy kb. 14m átmérõjû kráter létrehozásához kb. 50 kg trotilt kell felrobbantani (Ez csak sacc. Nem vagyok robbantási szakértõ, de katonakoromban robbantottunk jópárat). Az 1 km távolságban betört ablakok kb. alátámasztják ezt a saccolt adatot.
Ennek az 50 kg trotilnak az energiája kb. 2,6 * 10^8 J. (kb. 6 liter benzin elégetésének felel meg)
HA feltételezzük, hogy a becsapódó test 100 kg tömegû volt, akkor csak alapmûveleteket kell végezni a sebesség meghatározásához: 2,4 km/mp.
HA azt tételezzük fel, hogy 200 kg, akkor csak 1,7 km/sec sebességgel csapódott be. (Ismétlem: ezek saccolt adatból vannak számolva, tehát nagyságrendi becslének tekinthetõk)
Úgy hiszem tehát, hogy a kozmikus sebességnél jóval kevesebbel, de a hang sebességénél gyorsabban repült becsapódáskor.
(Egy 30 cm átmérõjû, 7 kg/liter sûrûségû test (vasmeteorit, nem 100% vasból) tömege majdnem 100 kg, innen eredt az elsõ sacc adat)
#38
rakétát gyártani azért már annyira nem gond, ha megvan a nuki.
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Annyira még az a videoklip (filmnek nem nevezném) se volt irreális. 17 nappal elõtte maximum sírt áshatsz magadnak. Szerintem csak a felkészülésre volt ennyi idejük vagy mittudomén.
#36
Egy ballisztikus rakéta össze sem hasonlítható egy 130 tonnát LEO-ra állító rendszerrel. Aszteroida-eltérítésre nem sokat érnek. Egyébként kb. 4000 van usákoknak az enduring stockpile-ban.
#35
Az amrageddonban sem a robbantással volt a gond, hanem hogy csak 17 nappal elõtte vették észre...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#34
"5 db Ares V (nincs még kész, kb. Saturn V ekvivalens) rakéta kellene vagy 52 Delta IV-H."
Nemtod vélwetlenül, hány atomrakétája van jelenleg usa-nak?
10.000?
Nemtod vélwetlenül, hány atomrakétája van jelenleg usa-nak?
10.000?
Kara kánként folytatom tanításom.
#33
Témához kapcsolódik: parázs viták szoktak itt menni, lehet-e aszteroidák ellen védekezni. Általában a többség fatalista, én meg azt védem, hogy a mai atomfegyverekkel már simán menne a dolog, akár csak a felszínen robbantva is, még fúrni sem kellene. Nemrégiben találtam ezt, és úgy látszik, a NASA velem egy véleményen van:
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/report2007.html
Szépen ki van számolva, hogy különbözõ eltérítési technikákkal milyen esélyünk van, mennyi indításra lenne szükség. A 94. oldal környékén kezdõdik a különbözõ scenario-k elemzése (Apophis 2029, stb.). A legtöbb esetben elég egyetlen felszíni nukleáris robbantás, amit egy Delta IV felvisz, és igazából a fúrás meg sem éri.
Viszont a legdurvább reális esetben, amikor mélyûri üstökös érkezne, nagyon gáz a helyzet: nagytömegû objektum (kilométeres átmérõ), rendkívül nagy relatív sebesség, és nagyon kevés idõ (< 2 év) állna rendelkezésre. 5 db Ares V (nincs még kész, kb. Saturn V ekvivalens) rakéta kellene vagy 52 Delta IV-H. Szóval ilyen esetben Föld-méretû összefogás és már kidolgozott, létezõ technológiák nélkül nem lenne esély. Nem ártana erre áldozni egy kicsit, hogy vészhelyzetben ez nagy áldozatok árán, de megtehetõ legyen, mert ez jelenleg kétséges.
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/report2007.html
Szépen ki van számolva, hogy különbözõ eltérítési technikákkal milyen esélyünk van, mennyi indításra lenne szükség. A 94. oldal környékén kezdõdik a különbözõ scenario-k elemzése (Apophis 2029, stb.). A legtöbb esetben elég egyetlen felszíni nukleáris robbantás, amit egy Delta IV felvisz, és igazából a fúrás meg sem éri.
Viszont a legdurvább reális esetben, amikor mélyûri üstökös érkezne, nagyon gáz a helyzet: nagytömegû objektum (kilométeres átmérõ), rendkívül nagy relatív sebesség, és nagyon kevés idõ (< 2 év) állna rendelkezésre. 5 db Ares V (nincs még kész, kb. Saturn V ekvivalens) rakéta kellene vagy 52 Delta IV-H. Szóval ilyen esetben Föld-méretû összefogás és már kidolgozott, létezõ technológiák nélkül nem lenne esély. Nem ártana erre áldozni egy kicsit, hogy vészhelyzetben ez nagy áldozatok árán, de megtehetõ legyen, mert ez jelenleg kétséges.
#32
Most úgy õszintén, szerinted egy meteorit milyen sebességgel csapódik be ? Elárulom a hangsebességnél jóval gyorsabban... Egyébként a kráter mérete miatt ezt a kosárlabdától a néhány méteresig terjedõ mérettartományt nem is értem. Egy több méteres meteorit tudtommal nem ekkorka krátert csinál. A szöveg tele van pontatlanságokkal meg értelmetlenségekkel. Ha valakinek az újdonság hogy egy meteorit a becsapódásakor jókora hõt fejleszt a kinetikus energiából az milyen szakértõ ? Ez elemi szintû fizika.
#30
WÁÁÁÁÁ szaladjuk LoooooooL
#29
VÁGJUNK VISSZA MI IS CSAPÓDJUNK BE HOZZÁJUK 😊😊😊😊😊😊😊😊!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ÉN TUDTAM ! ELÕRE MEGMONDTAM AMIKOR MEGHALLOTTAM HOGY BECSAPÓDOTT ' METEÓR ÉN MONDTAM HOGY JÖNNEK AZ UFO
-K !!!!!!!! ÁÁÁÁÁ SEGÍTSÉG !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ÉN TUDTAM ! ELÕRE MEGMONDTAM AMIKOR MEGHALLOTTAM HOGY BECSAPÓDOTT ' METEÓR ÉN MONDTAM HOGY JÖNNEK AZ UFO
-K !!!!!!!! ÁÁÁÁÁ SEGÍTSÉG !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
"...közösség elleni izgatás, már lassan minden nyelvbotlás..."
#28
Nem mindegy, már úgyis itt vannak...
LOL
LOL
#27
10 fok mínusz
minusz 10 fok
...
minusz 10 fok
...
#26
Szióka!
"érdemben" - ezen van a lényeg. :-)
Most pedig dezre reagálok (vagy: lereagálom dezt), mert megérdemli:
"a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világûr hidegétõl átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet, igaz a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Akkor csináljunk érdemi szövegelemzést, okés?
1. "a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világûr hidegétõl átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet,"
Jaj! Ez fájt. Komolyan.
A meteoritok jellemzõen sziklás állagúak, mert ha nem, akkor a felsõ légkörben elolvadna, elpárologna, elillanna, elégne. Ráadásul a meteoritok többségének anyagában van vas, ami piszokul fel tud hevülni. Gyakorlatilag csak a nagy méretû meteoritoknak marad a belseje mélyhideg, de azoknak is a külsõ felülete izzik, mint a vaskályha, és emiatt, amikor becsapódnak kötelezõ a hõhatás. És nem ilyen kis teszetosza kézmeleg hõrõl van itt szó, hanem oylanról, amely képes például a homokot üvegesíteni, magyarán 1500-tól 2500 fokig terjedõ hõvel kelle számolni. Ez már azért jó darabos forróság, hót meleg.
2. "a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Én elolvastam ezt a mondatrészt 2x, 3x, és a legjobb indulattal is aggályosnak tartom, Nekem, ugyanis az jött le belõle, hogy 3800 méter tengerszint feletti magasságban a víz forráspontja -10°C. Pedig lehetett volna érthetõben, magyarosabban is megfogalmazni:
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius fokkal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10%-kal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami akár 90°C-ra is lecsökkentheti a víz forráspontját...
Mondjam tovább?
Csodálatos nyelvünk van, amely rengeteg lehetõséget biztosít arra, hogy mondandónkat logikusan, félre nem érthetõen, de tömören, sõt, változatosan, hangsúlyos részeket kiemelve tudjuk közölni. Kár lenne tehát kihasználatlanul hagyni eme lehetõségeket és ellinkeskedni a szöveget.
Várom az érdemi cukkolásokat. :-)
"érdemben" - ezen van a lényeg. :-)
Most pedig dezre reagálok (vagy: lereagálom dezt), mert megérdemli:
"a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világûr hidegétõl átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet, igaz a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Akkor csináljunk érdemi szövegelemzést, okés?
1. "a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világûr hidegétõl átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet,"
Jaj! Ez fájt. Komolyan.
A meteoritok jellemzõen sziklás állagúak, mert ha nem, akkor a felsõ légkörben elolvadna, elpárologna, elillanna, elégne. Ráadásul a meteoritok többségének anyagában van vas, ami piszokul fel tud hevülni. Gyakorlatilag csak a nagy méretû meteoritoknak marad a belseje mélyhideg, de azoknak is a külsõ felülete izzik, mint a vaskályha, és emiatt, amikor becsapódnak kötelezõ a hõhatás. És nem ilyen kis teszetosza kézmeleg hõrõl van itt szó, hanem oylanról, amely képes például a homokot üvegesíteni, magyarán 1500-tól 2500 fokig terjedõ hõvel kelle számolni. Ez már azért jó darabos forróság, hót meleg.
2. "a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Én elolvastam ezt a mondatrészt 2x, 3x, és a legjobb indulattal is aggályosnak tartom, Nekem, ugyanis az jött le belõle, hogy 3800 méter tengerszint feletti magasságban a víz forráspontja -10°C. Pedig lehetett volna érthetõben, magyarosabban is megfogalmazni:
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius fokkal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10%-kal lehet kevesebb, mint a tengerszinten...
- ...ami akár 90°C-ra is lecsökkentheti a víz forráspontját...
Mondjam tovább?
Csodálatos nyelvünk van, amely rengeteg lehetõséget biztosít arra, hogy mondandónkat logikusan, félre nem érthetõen, de tömören, sõt, változatosan, hangsúlyos részeket kiemelve tudjuk közölni. Kár lenne tehát kihasználatlanul hagyni eme lehetõségeket és ellinkeskedni a szöveget.
Várom az érdemi cukkolásokat. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Megjöttek a predátorok...
hehe
hehe
#24
Vagy inkább komposztál😛
Na, gyerekek, pörgessétek már a topikot. Halljuk a lehetséges verziókat stb. stb. aztán jöjjön kicsiny hazánk politikai élete. Úgyis az szokott a vége lenni😄
Na, gyerekek, pörgessétek már a topikot. Halljuk a lehetséges verziókat stb. stb. aztán jöjjön kicsiny hazánk politikai élete. Úgyis az szokott a vége lenni😄
#23
igen, ezen én is jót derültem <#nyes>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#22
minden meteorit hangsebesség felett jön. Úgy kb. második kozmikus sebességgel<#nezze>
#21
kiszámoltad?...
practitioner of the forbidden arts of death
#20
"a becslések szerint egy kosárlabdától néhány méteres átmérõig terjedhetett."
Egy kosárlabda méretû max akkor csinálhata ilyen krátert, ha hangsebesség feletti sebességgel csapódott volna be, talán még akkor se...
Egy kosárlabda méretû max akkor csinálhata ilyen krátert, ha hangsebesség feletti sebességgel csapódott volna be, talán még akkor se...
#19
A filmre kompenzálsz? Ez miféle pszichés beállítódás? 😉
Talán apellálsz. 😊
Talán apellálsz. 😊
#18
Pont a ma este képernyõre kerülõ "Armageddon"-ban van az a szöveg,miszerint azt mondja a NASA-tól az faszi az elnöknek, hogy az égbolt fürkészésére mindössze 3%-ra van kapacitásuk,de az égbolt rohadt nagy ám😄DDD
Gondolom azért a film nincs messze a valóságtól,vagyis a legtöbbet akkor észlelnek ,amikor a fejünkre baszódott,vagy épp elháríthatatlan közelségbe ért...
Fene tudja,bár én csak egy filmre komponzálok,lehet másképp müködik az egész megfigyelés 😊)))
Gondolom azért a film nincs messze a valóságtól,vagyis a legtöbbet akkor észlelnek ,amikor a fejünkre baszódott,vagy épp elháríthatatlan közelségbe ért...
Fene tudja,bár én csak egy filmre komponzálok,lehet másképp müködik az egész megfigyelés 😊)))
What about the forests?
#17
Ja a forraspont nyomasfuggo.
#16
Mi a hülyeség? Hogy 3900 méteren 90 fokon forr a víz?
#15
Mit baszakodni ennyit ezzel van a viágban sokkal nagyobb gondok,azzal nem törõdnek....
||| I5 2500K@4ghz |8 GB RAM|HD 7850 2GB OC||| Battlelog,PSN ID:PetiSX
#14
Már vártam én is. Te Epikurosz. Nem vagy te véletlenül Réz András vagy valami hasonló mindenhez értõ emberke.
Komolyan mondom te mindenhez értesz, mindenhez érdemben hozzá tudsz szólni.
Komolyan mondom te mindenhez értesz, mindenhez érdemben hozzá tudsz szólni.
#13
De még a beépített terület sem azt jelenti, hogy házak állnak rajta. Ez a terület pl. lehet, hogy beépítettnek számít ebben a 10% statisztikában, elvégre nem messze tõle állt egy ház.
#12
Megjött minden tudódok atyja...
#11
"a meteoritok felszíni rétege elég a légkörben, ami a talaj felé száguld az már csak egy, a világûr hidegétõl átitatott mag, tehát egy meteorit becsapódás nem forralhatja fel a vizet, igaz a becsapódás helyszíne elég nagy, 3800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ami csökkenti a víz forráspontját, de ez legfeljebb 10 Celsius mínusz lehet."
Hülyeség.
"Jackson, aki jelenleg a szeizmikus adatokat böngészi munkatársaival, úgy véli, a becsapódás kinetikai energiája generálhatta a hõt. "
Hogy ez a Jackson mekkora okos, kb. annyi esze van, mint egy negyedikes általános iskolásnak. De még egy õsember is tudta, hogy ha összedörzsölök két tárgyat, az felhevül.
Hülyeség.
"Jackson, aki jelenleg a szeizmikus adatokat böngészi munkatársaival, úgy véli, a becsapódás kinetikai energiája generálhatta a hõt. "
Hogy ez a Jackson mekkora okos, kb. annyi esze van, mint egy negyedikes általános iskolásnak. De még egy õsember is tudta, hogy ha összedörzsölök két tárgyat, az felhevül.
Kara kánként folytatom tanításom.
#10
Ha meg az egész Föld felszínhez viszonyitjuk, akkor jóval kisebb.
#9
A föld szárazföldi területének 10%-a beépített. 1:10-hez az esélye, hogy ilyen beépített területre zuhan egy meteorit.
#8
azért van olyan is, bár általába kicsik.
RF ONLINE Nethyrrea -LVL51 ARMOR RIDER - Novus server BlackTide L2- BDEyes Lvl 87 ISS/73necro EVE Online - Nethyrrean FGC/RAX
Azért fura hogy a meteoritok, ha be is csapódnak sose olyan helyre ahol házak vannak....
PS4 ID: Vordengo
#6
Jaja, nem attól félnek hogy városba csapódik és meghal 1000 ember, hanem hogy egy pl 1 km-es meteor olyan változásokat okoz, hogy milliárdok halnak éhen.
Gracie Barra
#5
A csillagászok csak a nagyobbakat (ha jól tudom a fél km átmérõjûeket) veszik igazán figyelembe az annál kisebb elég a légkörben
ha meg nem ég el, akkor most lesz egy ilyen kráter, nem hal ebbe bele a föld
ha meg nem ég el, akkor most lesz egy ilyen kráter, nem hal ebbe bele a föld
http://csiri.blog.hu
ez aggasztó?😊 erre ki kellett volna küldeni brúszviliszt?
#3
Miért lenne aggasztó? A csillagászok örülnek, ha a veszélyt jelentõ objektumokat sikerül észlelniük, nincs se kapacitásuk ilyen méteres kis kavicsokra, se túl sok értelme rájuk pazarolni az energiát.
Gracie Barra
#2
bocs. "hogy BE is csapódott"
#1
Na és persze egyetlen csillagász sem látta a föld felé száguldó ojjektumot... Pedig volt akkora, vagy legalábbis olyan "összetételû" hogy ne is csapódott. Aggasztó.