halgatyó#39
Egy kis meteorológia:-)
Amikor fönt repül, akkor meteornak híjják. Amikor lejött közénk, akkor meteorit.
A légkör sokat levesz a tömegéből, minél kisebb, annál inkább. Egy olyan vasmeteor, ami ott fönn pár tonna, már leérhet a Föld felszínére. Emlékezzünk a Skylab leestére, annak pár darabja ugyancsak lejött.
Minél laposabb szögben éri a légkört, annál jobban elpárolog és lefékeződik. A légkör fölött a meteor sebessége legalább 11 km/mp, de lehet akár 60 km/mp is. A légkör alján is marad valami a lendületéből, de jóval kevesebb. A sebessége itt lenn már igen messze esik a kozmikus sebességektől, de mindenképpen meghaladja az adott test saját zuhanási sebességét.
(amit egy test a súlyával a levegő ellenállása ellenében képes lenne elérni, ha nagyon magasról szabadon engednénk. Pl. egy ember maximum kb 45m/mp sebességgel esik, ennél jobban nem gyorsul fel a levegő ellenállása miatt, bármilyen magasról engedjük el)
Milyen mélyen fúródik bele a talajba egy zuhanó test? Nos, ez a sűrűségétől függ elsősorban (a talaj sűrűsége adott). Ha a test sűrűsége kisebb a talaj sűrűségénél, akkor nem fúródik bele. (Aki nem hiszi, próbáljon meg egy teniszlabdát nagy erővel rálőni víz felszínére)
Ha a becsapódó test nagyon puha (vagy folyékony) akkor sem fog mélyre behatolni, legalábbis nagyobb része szétterülve a felületnek fogja átadni az energiátját.
Hadd saccoljak pár számadatot a jelen esettel kapcsolatban. Egy kb. 14m átmérőjű kráter létrehozásához kb. 50 kg trotilt kell felrobbantani (Ez csak sacc. Nem vagyok robbantási szakértő, de katonakoromban robbantottunk jópárat). Az 1 km távolságban betört ablakok kb. alátámasztják ezt a saccolt adatot.
Ennek az 50 kg trotilnak az energiája kb. 2,6 * 10^8 J. (kb. 6 liter benzin elégetésének felel meg)
HA feltételezzük, hogy a becsapódó test 100 kg tömegű volt, akkor csak alapműveleteket kell végezni a sebesség meghatározásához: 2,4 km/mp.
HA azt tételezzük fel, hogy 200 kg, akkor csak 1,7 km/sec sebességgel csapódott be. (Ismétlem: ezek saccolt adatból vannak számolva, tehát nagyságrendi becslének tekinthetők)
Úgy hiszem tehát, hogy a kozmikus sebességnél jóval kevesebbel, de a hang sebességénél gyorsabban repült becsapódáskor.
(Egy 30 cm átmérőjű, 7 kg/liter sűrűségű test (vasmeteorit, nem 100% vasból) tömege majdnem 100 kg, innen eredt az első sacc adat)