101
-
#61
Eccerű példa:
--van egy 1cm3 térfogatú jégkockád a tömege 0,917 gramm (mert a jég sűrűsége 0,917 g/cm3)
--a jégkockád pontosan 0,917 cm3 vizet szorít ki (a víz 1g/cm3 így a felhajtóerő egyensúlyban van a jég súlyával, a jég úszik)
--ha a 0,917 grammos jégdarabod elolvad hány cm3 1g/cm3 sűrűségű vizet kapsz? -
dez #60 Azért vess csak erre a képre egy pillantást! Az ott jobb oldalon Grönland...
![]()
-
Epikurosz #59 Ne bonyolítsd!
A jég a vízszint felett van, tehát, ha elolvad belefolyik a vízbe, és növeli a tengerek szintjét. Ez ilyen egyszerű.
Ha a rumos poharadba sok jégkockát teszel, akkor az itóka kiloccsan. Ennyi. -
Cody #58 Ez egyszerűen hihetetlen, hogy ezt nem lehet megérteni! Ráadásul már többször is el lett magyarázva.
Írok én is egy magyarázatot, hátha segít:
Adott egy pohár víz egy darab jéggel. A kialakult vízszintet nézve a vízből "hiányzik" a jégdarab vízszint alatti része. Vegyük ezt x tömegű, hiányzó víznek. Archimedes törvénye alapján ez az x tömeg egyenlő a jég tömegével (tehát a felhajtó erő egyensúlyban van a jég súlyával, vagyis a jég úszik). Ha a jég elolvad, akkor a jégből származó víznek pontosan ugyanakkora marad a tömege, mint volt, vagyis x. Ez pedig továbbra is egyenlő a "hiányzó" víz tömegével.
Ne felejtsétek el, hogy a víz tömege halmazállapot változás után sem változik, csak a térfogata és a hőmérséklete (meg még egy csomó más paraméter, de ez most nem érdekes).
A fenti példában a víz hőmérséklettől függő térfogat változását elhanyagoltam. Vagyis azt hogy, a pohár víz hőmérséklete a jég elolvadása után csökken valamennyit és ez térfogat változással jár.
Mivel a víz térfogata 4 Cfok-on a legkisebb, ezért ha a pohár víz mondjuk 4 Cfok-os volt és mondjuk 3 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben nőtt a térfogata, tehát nőtt a vízszint. Ha mondjuk 18 Cfok-os volt és 17.9 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben csökkent a térfogata, tehát csökkent a vízszint.
De ez utóbbi hatás tényleg elhanyagolható mértékű, főleg óceáni viszonylatban! -
Cleawer #57 " a tömege számít (!), vagyis a tömegével megegyező térfogatú mennyiségű vizet szorít ki"
hö? Ezzel azt akarod mondani hogy 1t vas ugyan annyi vizet szorít ki ,mint 1t ólom? -
xen #56 A kör középen nem tudom miért van, de ez sok műholdfelvételből összeollózott kép, ami látszik a többi fekete részből is, ha megnézed a google earth műholdfelvételeket ott is hasonlóan elkülönülő részekből áll a kép, csak ott nem hiányzik egy rész sem, esetleg nagyon rossz a felbontása. -
qtpman #55 DE HÁT DÖGÖLJENEK MEG MIT VITÁZNAK?????????!!!! TENNÉNEK VMIT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLEEEEEEEEN istenem.............. -
#54
ez nekem is szemet szúrt :) szerintem ott van a kimeneti nyílása a tengelynek, ami körül forog a Föld... vagy az egész nem is műholdas felvétel, hanem egy sima iskolai földgömböt fotóztak -
xen #53 Igen a poháron az alkoholos filces jelölés tényleg a favágás kategóriája, tényleg nem sok az amivel emelkedni fog vagy emelkedhet a vízszint, de nem 0! -
xen #52 Amúgy meg hogy a fenébe ne lenne magasabb a vízszint ha elolvad a pohárba a jégkocka. Egyébként kb. a jégkocka térfogatának 10%-val fog nőni a vízszint ahhoz képest amennyi a vizszint ,ha benn a jég a pohá vízben, de ez függ a jég hőmérsékletétől is. De ha nem hiszed el akkor mindjárt írok neked egy fizika házi feladatot aztán számold ki. -
xen #51 Miért is nem fog növekedni? Hányadikas vagy te kisokos? -
Dredd #50 na jó, a fizikai definíciókban lehet, hogy nem vagyok a legjobb, de ettől a lényeg nem változik: az északi-sark jégsapkájának elolvadásával a világtengerek szintje nem fog növekedni, pláne nem 5 métereket. -
Filiic #49 Érdekes ez az ábra, de úgy tudom, hogy a tengervíz amikor megfagy az édesvíz fagy ki belőle.(főleg északon, ahol annyira nem is sós.) -
Filiic #48 Úszó test elolvad, már nem úszó:cP -
#47
Ebből a távolságból bazi nagy dolognak kéne lenni ott, ráadásul az északi sark kellős közepén, így a kettő együtt elég valószínűtlen. -
irkab1rka #46 A tenger szine nem szamit annyira, mint gondolnatok. A beeső napfény szöge már eleve indokolja, hogy ott alig van fény, amit el lehetne nyelni (de alapjában igaz, hogy a szin belejátszik az elnyelésbe, de gondolj más bolygók sarkköri területeire) -
irkab1rka #45 "megjelölni a vízszintet a poháron"
Ez tetszett... ez jo hozzaallas a globalis felmelegedeshez. Van egy szabaly szakikam, amit biztos nap mint nap alkalmazol. Mérd mikrometerrel, jelöld krétával, vágd baltával.
Hozzátenném még csak azért, hogy ne zavarjuk össze az 5.-eseket, a tétel valahogy igy szól verses formában: "Minden vizbe mártott test / a súlyából annyit veszt / amennyi az általa / kiszorított víz súlya". Persze a lényeg csak annyi, hogy a nem a térfogata számít, hanem a vízben lévő térfogat. Ezt csak azert mondom, mert a jéghgynek alapvetően két része van.
![]()
FYI
Ebből meg ugye a "vak is láthassa" hogy nem mindegy, hogy az a kis sósviz, amiről itt szó van milyen hőmérsékletű. Ha felmelegedik, akkor csökken a sűrűsége, ami a térfogat/nyomás változásával jár. Azt már rád bizom, hogy kitaláld, hogy melegítés hatására vajon azonos nyomáshoz nagyobb vagy kisebb térfogat tartozik-e.
"Sok jég ha elolvad akkor nem lehűti az áramlatot, hanem felmelegíti.". Mert miért is? Miért, szerinted honnan vonja el a hőt az a sok jég? Az elsüllyedt orosz atomtengeralattjáróktól?? Vagy az van, hogy a napocska megolvasztja a sarki jégsapkákat, de a jamaikai vizek nem lesznek melegebbek? Nem hiszem, hogy te ezt elhiszed...
HUmanEmber41st: azt hiszem az a kör középen azért van ott, mert a felvétel nem az antartisz fölött készült, hanem az egyenlitő környékéről készült több felvételből van összerakva a kép. Azt hiszem egyszerűen pontatlan az a rész a rossz rálátás miatt, ezért az eredeti képeken ki lett már végva (csak tippelek)
Amúgy meg éljen Rejtő Jenő. -
kricsi #44 Remélem én ezt megélem, még ilyenkor is a pénzen gondolkoznak. -
juzosch #43 Úszó testekről van szó!!! Ha a vascsónakunkra ráteszünk egy marhanak hungaroceltömböt, sokszorosára nő a térfogat, mégis ugyanannyit szorít ki. (a tömb tömege minimálisnak tekintve)
Ha a test elsüllyed, akkor az teljesen más kérdés. -
#42
"ui4.: így visszaolvasva nem is értem, hogy lehetett ilyet írni: "Ugyanis a vízbe mártott test a saját térfogatával egyenlő térfogatú vizet szorít ki. Mindegy hogy mennyi a súlya." ált. iskola 5. osztály fizikakönyv. vagy a liberálbolsevikok a fizikát is meghamisítják? ugyanmár, LOL. hogy lenne már minegy, mennyi a súlya vazze. én gondolkozom, mielőtt postolok, de látom van itt pár postfarmer, aki csak ír, csak ír, akár hülyeséget is."
nem, te sem gondolkodsz (vagy pedig nagyon félreértettél valamit --> azaz nem gondolkodtál :)) -
Komolytalan #41 Inkább sivatagi növényeket emlegess, mivel bár a hőmérséklet is emelkedik szépen, a csapadék mennyisége sokkal durvábban csökken. -
Komolytalan #40 Sok jég ha elolvad akkor nem lehűti az áramlatot, hanem felmelegíti. Pontosan azért, mert a jégtakaró az fehér, vagyis a napfényt visszaveri elég nagy százalékban. A tenger meg kék v. zöld - lényeg hogy sötét szín, így felveszi a nap hőjét. Ezért gondolják azt, hogy lassulhat/megállhat a Golf áramlat, mert az Északi sarkon nem lesz elég hűvös a víz ahhoz, hogy a hőmérsékletkülönbség fenntartsa az áramlást. Egyébként ugyanez az effekt megvan szárazföldön is, vagyis ahol már kilátszik egy kis (barna) föld, annak a környékén sokkal gyorsabban megolvad a jég (napsütés esetén), mint azt a hőmérséklet indokolná.
Tenger vizszint emelkedésnél nem kéne a hőmérséklet emelkedést sem figyelmen kívül hagyni, úgy már összejön hamar az 5m. -
SiroMokuska #39 Ha jobban belegondolunk bődületesen nagy szarban vagyunk mi emberiség! Mindenhol energia vesz minket körül, hogy legyen otthon energia, hogy legyen benne berendezés energia, hogy müködjenek energia, ha kilépek az utcára és sétálok az is energia és nagy részét szénhidrogénekből nyerjük aminek a melléghatásait most kezdjuk érteni tapasztalni. Ráadásul nincs igazi alternatíva, a fissziós erőműveket is véges mennyiségű hasadóanyag táplálja, a fúzió még álom (ami többet termelne mint amennyit fogyaszt), a "zöld" energia sem elég zöld a "sötétzöldeknek" és én nem hiszem, hogy vmelyik nagyhatalom susmusban titkolna vmi nagyágyút hiszen ha most kijátszaná már óriási elönyben lenne a szénhidrogénen vegetáló többivel szemben. Ezért úgy gondolom, hogy az utolsó csepp olaj és gramm szén után, 1szép nagy üvegházban fogunk megsülni ha addig agyon nem csap minket 1 meteor 
-
HUmanEmber41st #38 És mi az a fekete kör alakú folt középen?
Vajon mit retusáltak onnét ki? -
Jonah #37 szerintem még most vigyünk paprikát a sarkvidékekre, hogy ha elolvadnak, ne kelljen sokat kevergetni a halászlét... xD
Ja, addig meg termeljünk kenyérnek valót, utána marha nagy szükség lesz rá :(
de komolyan: grönland azért is fontos, mert a világ édesvízkészletének egy nagyobb szelete van ott jégbe zárva.
kissé aggasztó a tendencia, pl. itt magyarországon sem véletlen a nekünk szélsőségesnek mutatkozó időjárás. Egyre inkább szubtrópusi éghajlat leszünk, és sajnos előfordulhat az az eset, hogy kékestetőn beérik a fügefa gyümölcse, az alföldön meg a kókusz és datolya....
üdv.
-
Dany007 #36 Aham, lehet hogy inkább a hőmérséklet a fontos tényező, mert ugye a melegebb áramlatok vannak fenn és a hideg lenn. Vagyis lehet ha a sok jeges víz ( =) )elolvad és lehűti az áramlatokat akkor az okoz valamit. Hát nemtom.
Nemolyanrég hallottam ennek a magyarázatát, de már csak részletekre emlékszem ezért sem akarok okoskodni. -
Filiic #35 Néha kihagyok egy egy szót, az ne zavarjon meg senkit. Kihagy az agy. -
Filiic #34 Én úgy tudtam (lehet rosszúl), hogy ezek az áramlatok a hőmérséklet különbségek miatt alakultak, így nem kéne, hogy befolyásolja alapvetően a víz sótartalma. Globálisan egyébként nem hiszem, hogy sokat változna a sótartalma a tengervíznek. Persze nehezen keveredik, így sósabb meg kevésbé sósabb részek. Azt írja a wiki, hogy 2,5% az édesvíz, ennek 68%a van jégben, és ennek gondolom nagy része az Antarktiszon van. Mittom én a fele jég elolvad, az 0,85% a tengervíznek. A tengervíz átlagos sótartalma 3,5%(ha jól olvastam). Akkor az átlagosan 3,47%ra való romlást jelent. Remélem nem rontottam el semmit:c) -
SiroMokuska #33 A tengeri áramlások inkább a hőmérséklet külömbségek miatt vannak. Ha a sarkkörökön növekszik a víz hőmérséklete az jobban befolyásolhatja az áramlásokat mint azt csak a víz sűrűsége tenné.szvsz -
Filiic #32 Nem mondja jól! Hülyeséget írt, én meg csak nem jó példát.(ok, már felfogtam, ha elolvad, összemegy). De a tömeghez ennek semmi köze. Két azonos térfogatú különböző tömegű test ugyan annyi vizet szorít ki. A jég olvadásánál nem ezért nem emelkedik, hanem mert különleges eset! -
kukacos #31 Ez egy régi elmélet, egyelőre nem látszik, hogy a Golf kihagyna, de persze biztosat senki sem tud. -
Dany007 #30 Én mondjuk arra gondoltam, hogy ha az a rengeteg édesvíz beleőmlik a sósvízbe, nem fogja az befolyásolni az áramlatok egyensúlyát?Az egyenlítő felől induló meleg áramlatokra gondolok amik nagyban meghatározzák a térségünl időjárását. -
fade2black #29 és?
Dred ezt jolmondja. Nemhiszed végezd el a poharas kisérletet.
Ettöl függetlenül a vizszint emelkedik mert
Sarkokon hömérséklet sokkal jobban nő mint a föld más részein. Déli sarkrol pedig nem kevés víz folyhat le és Kanada/oroszoban se kevés víz leledzik hó/jég állapotban.
Nehezen számolhato:-A földön átlaghömérésklete nő -> víz átlaghömérséklete nő. Hőtágulás kis dolognak tünik de valójában.... (A 4Cn a legkissebb a víz térfogata miatt számolhato nehezen.) -
Destro #28 @Filiic: Még szerencse, hogy nincs ott Godzilla, aki szánt szándékkal lehúzná ;P
Egyébként a nagyhatalmak versengésének hála, mind a katonai, kereskedelmi és nyersanyagbeli húsbavágó kérdések okán ez lesz az elkövetkező pár évtized új vadnyugata. Asszem nem is lenne rossz rittyenteni egy fasza kis kalandregényt a témában... :) -
Filiic #27 Kicsit irrelevánsan fogalmazom meg a mondandómat:c) -
Filiic #26 Édes vizek mennyísége nem függ attól, hogy hova folyik, mert az édesvíz nem a hegyekben/felhőkben terem, hanem maga a tengervíz sótalanítva (a Nap teszi ezt). A globális felmelegedés hatására sztem több víznek kel elpárolognia, így összességében több édesvízünk lesz, mint felmelegedés nélkül. Növekvő szárasságnak csak lokálisan kéne előfordulnia, de ez persze csak okoskodás.
/Nem közvetlenül neked címeztem, csak ahoz a témához tarozik/ -
csiríz #25 nemtom már hol olvastam, de álítólag, ha az összes jég elolvad ami csak van a Földön, az kb 60m-el emeli meg az óceánok szintjét. Magyarország legalacsonyabb pontja meg 75(?). szal no problem. -
Filiic #24 Na, az üres palackos példádra visszatérve, ha lehúzod a palackot, több vizet szorít ki, pedig a tömege ugyanennyi. Furcsa, mi? Ugyanígy, ha lehúzod a jeget a víz alá, több vizet fog kiszorítaní. -
kukacos #23 Ha Grönland jege elolvad, az már nem lesz vicc, az valóban méterekkel tudja megemelni a vízszintet. A szárazföldeken kilométer vastag a jégtakaró, Grönlandon is. A nyílt tengert borító jég átlagosan viszont csak kb. 3 méter vastag (ezért tudják pl. atomtengeralattjárók tetszés szerint áttörni). Szerencsére az Antarktiszon viszont növekszik a jégtakaró.
-
Filiic #22 Ellenkező esetben, ha a higanyos több vizet szorít ki(magasabb lenne a vízszint), akkor honnan jön az a sok víz(térfogat) Nem fog kitágulni:c)
