Megnyílt az Északnyugati Átjáró

Miért is nem fog növekedni? Hányadikas vagy te kisokos?

na jó, a fizikai definíciókban lehet, hogy nem vagyok a legjobb, de ettõl a lényeg nem változik: az északi-sark jégsapkájának elolvadásával a világtengerek szintje nem fog növekedni, pláne nem 5 métereket.

Érdekes ez az ábra, de úgy tudom, hogy a tengervíz amikor megfagy az édesvíz fagy ki belõle.(fõleg északon, ahol annyira nem is sós.)

Úszó test elolvad, már nem úszó:cP

Ebbõl a távolságból bazi nagy dolognak kéne lenni ott, ráadásul az északi sark kellõs közepén, így a kettõ együtt elég valószínûtlen.

A tenger szine nem szamit annyira, mint gondolnatok. A beesõ napfény szöge már eleve indokolja, hogy ott alig van fény, amit el lehetne nyelni (de alapjában igaz, hogy a szin belejátszik az elnyelésbe, de gondolj más bolygók sarkköri területeire)

"megjelölni a vízszintet a poháron"
Ez tetszett... ez jo hozzaallas a globalis felmelegedeshez. Van egy szabaly szakikam, amit biztos nap mint nap alkalmazol. Mérd mikrometerrel, jelöld krétával, vágd baltával.

Hozzátenném még csak azért, hogy ne zavarjuk össze az 5.-eseket, a tétel valahogy igy szól verses formában: "Minden vizbe mártott test / a súlyából annyit veszt / amennyi az általa / kiszorított víz súlya". Persze a lényeg csak annyi, hogy a nem a térfogata számít, hanem a vízben lévõ térfogat. Ezt csak azert mondom, mert a jéghgynek alapvetõen két része van.

FYI
Ebbõl meg ugye a "vak is láthassa" hogy nem mindegy, hogy az a kis sósviz, amirõl itt szó van milyen hõmérsékletû. Ha felmelegedik, akkor csökken a sûrûsége, ami a térfogat/nyomás változásával jár. Azt már rád bizom, hogy kitaláld, hogy melegítés hatására vajon azonos nyomáshoz nagyobb vagy kisebb térfogat tartozik-e.

"Sok jég ha elolvad akkor nem lehûti az áramlatot, hanem felmelegíti.". Mert miért is? Miért, szerinted honnan vonja el a hõt az a sok jég? Az elsüllyedt orosz atomtengeralattjáróktól?? Vagy az van, hogy a napocska megolvasztja a sarki jégsapkákat, de a jamaikai vizek nem lesznek melegebbek? Nem hiszem, hogy te ezt elhiszed...

HUmanEmber41st: azt hiszem az a kör középen azért van ott, mert a felvétel nem az antartisz fölött készült, hanem az egyenlitõ környékérõl készült több felvételbõl van összerakva a kép. Azt hiszem egyszerûen pontatlan az a rész a rossz rálátás miatt, ezért az eredeti képeken ki lett már végva (csak tippelek)

Amúgy meg éljen Rejtõ Jenõ.

Remélem én ezt megélem, még ilyenkor is a pénzen gondolkoznak.

Úszó testekrõl van szó!!! Ha a vascsónakunkra ráteszünk egy marhanak hungaroceltömböt, sokszorosára nõ a térfogat, mégis ugyanannyit szorít ki. (a tömb tömege minimálisnak tekintve)

Ha a test elsüllyed, akkor az teljesen más kérdés.

"ui4.: így visszaolvasva nem is értem, hogy lehetett ilyet írni: "Ugyanis a vízbe mártott test a saját térfogatával egyenlõ térfogatú vizet szorít ki. Mindegy hogy mennyi a súlya." ált. iskola 5. osztály fizikakönyv. vagy a liberálbolsevikok a fizikát is meghamisítják? ugyanmár, LOL. hogy lenne már minegy, mennyi a súlya vazze. én gondolkozom, mielõtt postolok, de látom van itt pár postfarmer, aki csak ír, csak ír, akár hülyeséget is."

nem, te sem gondolkodsz (vagy pedig nagyon félreértettél valamit --> azaz nem gondolkodtál 😊)

Inkább sivatagi növényeket emlegess, mivel bár a hõmérséklet is emelkedik szépen, a csapadék mennyisége sokkal durvábban csökken.

Sok jég ha elolvad akkor nem lehûti az áramlatot, hanem felmelegíti. Pontosan azért, mert a jégtakaró az fehér, vagyis a napfényt visszaveri elég nagy százalékban. A tenger meg kék v. zöld - lényeg hogy sötét szín, így felveszi a nap hõjét. Ezért gondolják azt, hogy lassulhat/megállhat a Golf áramlat, mert az Északi sarkon nem lesz elég hûvös a víz ahhoz, hogy a hõmérsékletkülönbség fenntartsa az áramlást. Egyébként ugyanez az effekt megvan szárazföldön is, vagyis ahol már kilátszik egy kis (barna) föld, annak a környékén sokkal gyorsabban megolvad a jég (napsütés esetén), mint azt a hõmérséklet indokolná.
Tenger vizszint emelkedésnél nem kéne a hõmérséklet emelkedést sem figyelmen kívül hagyni, úgy már összejön hamar az 5m.

Ha jobban belegondolunk bõdületesen nagy szarban vagyunk mi emberiség! Mindenhol energia vesz minket körül, hogy legyen otthon energia, hogy legyen benne berendezés energia, hogy müködjenek energia, ha kilépek az utcára és sétálok az is energia és nagy részét szénhidrogénekbõl nyerjük aminek a melléghatásait most kezdjuk érteni tapasztalni. Ráadásul nincs igazi alternatíva, a fissziós erõmûveket is véges mennyiségû hasadóanyag táplálja, a fúzió még álom (ami többet termelne mint amennyit fogyaszt), a "zöld" energia sem elég zöld a "sötétzöldeknek" és én nem hiszem, hogy vmelyik nagyhatalom susmusban titkolna vmi nagyágyút hiszen ha most kijátszaná már óriási elönyben lenne a szénhidrogénen vegetáló többivel szemben. Ezért úgy gondolom, hogy az utolsó csepp olaj és gramm szén után, 1szép nagy üvegházban fogunk megsülni ha addig agyon nem csap minket 1 meteor <#vigyor1><#kacsint>

És mi az a fekete kör alakú folt középen?
Vajon mit retusáltak onnét ki?

szerintem még most vigyünk paprikát a sarkvidékekre, hogy ha elolvadnak, ne kelljen sokat kevergetni a halászlét... xD
Ja, addig meg termeljünk kenyérnek valót, utána marha nagy szükség lesz rá 😞

de komolyan: grönland azért is fontos, mert a világ édesvízkészletének egy nagyobb szelete van ott jégbe zárva.
kissé aggasztó a tendencia, pl. itt magyarországon sem véletlen a nekünk szélsõségesnek mutatkozó idõjárás. Egyre inkább szubtrópusi éghajlat leszünk, és sajnos elõfordulhat az az eset, hogy kékestetõn beérik a fügefa gyümölcse, az alföldön meg a kókusz és datolya....


üdv.

Aham, lehet hogy inkább a hõmérséklet a fontos tényezõ, mert ugye a melegebb áramlatok vannak fenn és a hideg lenn. Vagyis lehet ha a sok jeges víz ( =) )elolvad és lehûti az áramlatokat akkor az okoz valamit. Hát nemtom.
Nemolyanrég hallottam ennek a magyarázatát, de már csak részletekre emlékszem ezért sem akarok okoskodni.

Néha kihagyok egy egy szót, az ne zavarjon meg senkit. Kihagy az agy.

Én úgy tudtam (lehet rosszúl), hogy ezek az áramlatok a hõmérséklet különbségek miatt alakultak, így nem kéne, hogy befolyásolja alapvetõen a víz sótartalma. Globálisan egyébként nem hiszem, hogy sokat változna a sótartalma a tengervíznek. Persze nehezen keveredik, így sósabb meg kevésbé sósabb részek. Azt írja a wiki, hogy 2,5% az édesvíz, ennek 68%a van jégben, és ennek gondolom nagy része az Antarktiszon van. Mittom én a fele jég elolvad, az 0,85% a tengervíznek. A tengervíz átlagos sótartalma 3,5%(ha jól olvastam). Akkor az átlagosan 3,47%ra való romlást jelent. Remélem nem rontottam el semmit:c)

A tengeri áramlások inkább a hõmérséklet külömbségek miatt vannak. Ha a sarkkörökön növekszik a víz hõmérséklete az jobban befolyásolhatja az áramlásokat mint azt csak a víz sûrûsége tenné.szvsz

Nem mondja jól! Hülyeséget írt, én meg csak nem jó példát.(ok, már felfogtam, ha elolvad, összemegy). De a tömeghez ennek semmi köze. Két azonos térfogatú különbözõ tömegû test ugyan annyi vizet szorít ki. A jég olvadásánál nem ezért nem emelkedik, hanem mert különleges eset!

Ez egy régi elmélet, egyelõre nem látszik, hogy a Golf kihagyna, de persze biztosat senki sem tud.

Én mondjuk arra gondoltam, hogy ha az a rengeteg édesvíz beleõmlik a sósvízbe, nem fogja az befolyásolni az áramlatok egyensúlyát?Az egyenlítõ felõl induló meleg áramlatokra gondolok amik nagyban meghatározzák a térségünl idõjárását.

és?
Dred ezt jolmondja. Nemhiszed végezd el a poharas kisérletet.

Ettöl függetlenül a vizszint emelkedik mert
Sarkokon hömérséklet sokkal jobban nõ mint a föld más részein. Déli sarkrol pedig nem kevés víz folyhat le és Kanada/oroszoban se kevés víz leledzik hó/jég állapotban.
Nehezen számolhato:-A földön átlaghömérésklete nõ -> víz átlaghömérséklete nõ. Hõtágulás kis dolognak tünik de valójában.... (A 4Cn a legkissebb a víz térfogata miatt számolhato nehezen.)

@Filiic: Még szerencse, hogy nincs ott Godzilla, aki szánt szándékkal lehúzná ;P

Egyébként a nagyhatalmak versengésének hála, mind a katonai, kereskedelmi és nyersanyagbeli húsbavágó kérdések okán ez lesz az elkövetkezõ pár évtized új vadnyugata. Asszem nem is lenne rossz rittyenteni egy fasza kis kalandregényt a témában... 😊

Kicsit irrelevánsan fogalmazom meg a mondandómat:c)

Édes vizek mennyísége nem függ attól, hogy hova folyik, mert az édesvíz nem a hegyekben/felhõkben terem, hanem maga a tengervíz sótalanítva (a Nap teszi ezt). A globális felmelegedés hatására sztem több víznek kel elpárolognia, így összességében több édesvízünk lesz, mint felmelegedés nélkül. Növekvõ szárasságnak csak lokálisan kéne elõfordulnia, de ez persze csak okoskodás.
/Nem közvetlenül neked címeztem, csak ahoz a témához tarozik/

nemtom már hol olvastam, de álítólag, ha az összes jég elolvad ami csak van a Földön, az kb 60m-el emeli meg az óceánok szintjét. Magyarország legalacsonyabb pontja meg 75(?). szal no problem.

Na, az üres palackos példádra visszatérve, ha lehúzod a palackot, több vizet szorít ki, pedig a tömege ugyanennyi. Furcsa, mi? Ugyanígy, ha lehúzod a jeget a víz alá, több vizet fog kiszorítaní.

Ha Grönland jege elolvad, az már nem lesz vicc, az valóban méterekkel tudja megemelni a vízszintet. A szárazföldeken kilométer vastag a jégtakaró, Grönlandon is. A nyílt tengert borító jég átlagosan viszont csak kb. 3 méter vastag (ezért tudják pl. atomtengeralattjárók tetszés szerint áttörni). Szerencsére az Antarktiszon viszont növekszik a jégtakaró.

Ellenkezõ esetben, ha a higanyos több vizet szorít ki(magasabb lenne a vízszint), akkor honnan jön az a sok víz(térfogat) Nem fog kitágulni:c)

Jelenleg is a folyók édesvize beleömlik a tengerekbe. Sõt, a szintén édesvizû esõ is. Itt maximum arról lehet(ne) szó, hogy a sós víz sûrûsége esetleg hígul, de ez annak a függvénye, hogy a sós vizek mennyire számítanak telített oldatnak.

Megtöltesz egy palackot cukros vízzel, egy másikat meg higannyal, mind2 lesüllyed, mert nehezebb a víznél, de azt beláthatod, hogy a tömegük nem azonos... Ellenben mind2 annyi vizet fog kiszorítaní, amekkora a palack->ugyanannyit.

thx, már kezdtem azt hinni, mindenki hülye, csak én vagyok pöttyös labda 😊

Legalább lesz mi elpárologjon, abból a sok jégbõl másképp nem jutna hozzánk édesvíz:c)

most nem azért, de nem tök mindegy, mennyi része van a víz alatt, és mennyi látszik ki belõle? úristen, nem nekem kéne az általánost újrajárni, a tömege számít (!), vagyis a tömegével megegyezõ térfogatú mennyiségû vizet szorít ki - a jégkockából is kilátszik valamennyi a pohárban, mégsem lesz magasabb a víz szintje, ha elolvad. btw kíváncsi vagyok, hogyan használsz egy literes vastömböt, az én ismereteim szerint azt kilóban mérik. és az egy literes üres palack nem ugyanannyi vizet fog kiszorítani, mint egy egy kilós vasdarab, tekintve, hogy a palack üres, ezért lebeg a vízen. na mindegy, ha hinni akartok a globális hisztériakeltésben, higgyetek benne.

ui.: Grönland jege annyira minimális ezekben a számítgatásokban, hogy nagyon, 1% alatti mennyiségrõl beszélünk. ha az összes jég elolvadna ott, az sem emelné pár centinél többel a vízszintet, ti meg itt 5 méterekrõl beszéltek.

ui2: az óceán azért elég kevés helyen szobahõmérsékletû a világon, bár van ilyen, pl. Tahiti körül és a Csendes-óceáni korallszigetek körül egy-két sekélyebb lagúnában.

ui3: tessék kipróbálni a kísérletet otthon, nem bonyolult. pont ugyanolyan magasan lesz a vízszint a jég elolvadása után, mint amikor a jégkockákat beletettük.

ui4.: így visszaolvasva nem is értem, hogy lehetett ilyet írni: "Ugyanis a vízbe mártott test a saját térfogatával egyenlõ térfogatú vizet szorít ki. Mindegy hogy mennyi a súlya." ált. iskola 5. osztály fizikakönyv. vagy a liberálbolsevikok a fizikát is meghamisítják? ugyanmár, LOL. hogy lenne már minegy, mennyi a súlya vazze. én gondolkozom, mielõtt postolok, de látom van itt pár postfarmer, aki csak ír, csak ír, akár hülyeséget is.

Azért tényleg kár, tekintve, hogy az édesvíz hiánya állítólag hamarosan globális probléma lesz. De majd a sarkokra megyünk jéghegyet bányászni, ha marad még belõle.

Mármint abban, hogy a vízen lebegõ jég elolvadása semmivel sem emeli meg a vízszintet. Cnut helyesen korrigált abban, hogy nem a *tömegüknek* megfelelõ térfogatú vizet szorítanak ki, hanem a súlyuk csökken a térfogatuknak megfelelõ tömegû vízzel. Ahogy jó öreg Arkhimédesz ezt felfedezte, és még kiabált is hozzá.

Hmm engem inkább az zavar, hogy az a tömérdek mennyiségû édesvíz szép "lassan" beleolvad a tengerek, óceánok sósvizébe...

Teljesen igazad van, a többiek meg csúnyán beégették magukat <#wink>

<#shakehead>

Józan paraszti eszeddel viszont neked is eszedbe juthatott volna, hogy pont azért van a jéghegyeknek csak 4/5-e (inkább 9/10-e szerintem...) víz alatt, mert kissebb a sûrûségük. Azaz elolvadás után a térfogatuk csökken. Méghozzá pont 5/4-ére (vagy 10/9-ére)...
A másik fele igaz. A Grönlandot borító jégtakaró is ugyanúgy olvad, az meg emeli a vízszintet.
Ugyanez szól Cnutnak is.

Újra kellene próbálkozz az általad említett iskolatípussal. Meg a a kísérletedet is bepróbálhatod. Ugyanis a vízbe mártott test a saját térfogatával egyenlõ térfogatú vizet szorít ki. Mindegy hogy mennyi a súlya. Ha egy 1 literes üres plackor, vagy egy 1 literes vastömböt teszek a vízbe az 1 litert fog kiszorítani. Ha van 1 liter jég és az megolvad, akkor eleinte kisebb lesz a térfogata, mert a víz +4fokon a legsûrûbb, de +4fok fölött a térfogata újra nõni fog, ha szobahõmérsékletû lesz, akkor éri el kb a -10fokos jég térfogatát.

józan paraszti ésszel eszedbe juthatott volna, hogy egyrészt a jéghegyeknek csak 4/5-e van víz alatt, a többi viszont kilátszik belõle.
(másrészt meg a jégtakaró egy része nem tengerben, hanem szárazföldön van, ami ha elolvad, akkor lefolyik a szárazföldrõl)

miért is?

ha jól tudom, az északi-sarki jég az óceánt borítja, vagyis vízben van. egyszerûbben, nem szárazföld van alatta, hanem víz, vagyis az egész jégtakaró a vízben úszik.

na most én az általános iskola 5. osztályában azt tanultam fizika órán, hogy a vízben lévõ testek pontosan a tömegüknek megfelelõ térfogatú vizet szorítanak ki, vagyis ha jég van a vízben, ami felolvad, akkor a vízszint pont olyan magas lesz, mint elõtt. ezt amúgy egy vizespohárral és pár jégkockával le is lehet otthon tesztelni (jól jön még egy alkoholos filc, megjelölni a vízszintet a poháron). így nem értem, hogy ha akár az egész északi-sarki jégtakaró is felolvad, akkor miért lesz egy centivel is magasabb a vízszint a kikötõkben, és úgy általában a tengerpartokon? mert józan paraszti ésszel belegondolva, a vízszint a teljes jégtakaró felolvadása esetén sem lesz egy centivel sem magasabb.

a déli-sarki jégtakaró persze más tészta, mert az szárazföldön van, vagyis ha olvad, akkor többlet-víz jut az óceánokba. ott viszont az átlaghõmérséklet -40 fok, ehhez azért baromira sokat kéne melegedni globálisan, hogy megolvadjon. arról nem is beszélve, hogy szárazföld van alatta, amit a nap nem tud úgy felmelegíteni, mint a vizet.

Ez így van, bár az az apróság lehet zavarni fogja õket hogy az említett kikötõket (meg az összes többi tengeri kikötõt) kb 5 méter víz fogja borítani. De hát ez csak egy apróság.

Az oroszoknak marhajól jön a dolog. Ezentúl Rotterdamból és a nagy északi-kikötõkbõl nagyon gyorsan elérhetõvé válnak Kína gazdag, nyersanyagokra éhes tengerparti városai.

ez elég szar mi lesz még itt.

Hát ez qrva jó. még jól is jön a nagyhatalmaknak ez a helyzet. És persze nem a probléma megoldásán dolgoznak, hanem máris marakodnak a jogokon, amibõl hasznot húzhatnak. DÖGÖLJENEK MEG!!!