Megnyílt az Északnyugati Átjáró

Szerintem találkozzunk valahol és végezzk el a kísérletet, vezessük le egymásnak a saját elképzelésünket és vitázzunk a témán.

Nem értem miért adod fel! Ha már ennyit írtál a témában, akkor gondolom érdekel is.

Az 1%-os mondatod értelmetlen, mert az írásodból nem derül ki, hogy mire vonatkozik. Mindenesetre, ha a jégbe levegõ is belefagy, akkor sem változik a vízszint, olvadás után.
Ha az egész jégtömb térfogatának fele levegõ, akkor sem.

Kész feladtam! Fagyáskor a jég 9%ot tágul általában, átlagosan 1/10-edrésze látszik ki a vízszint felett (ha sok levegõbuborék van benne ez az arány lehet 1/7 is). Mivel a levegõbuborékok olvadás után nem növelik a vízszintet, nem érdemes vele foglalkozni. 1% különbség pedig nem nagy, és tudásom sem kétségbevonhatatlan, így én feladtam mindennemû további következtetést..

Szia!

Az #58-ban írtam egy magyarázatot, próbáld megérteni!

Addig is nézzük a te logikádat, vagyis felejtsük el az erõket, nézzük csak a térfogatot.

Egy adott méretekkel rendelkezõ tartályba tett vízmennyiség térfogata egyértelmûen meghatározza a vízszint magasságát. Ebbõl a szempontból tényleg csak a térfogat számít. Vegyük az alábbi példát újra, tehát a jég úszik a vízen.

A képlet a következõ:

A vízszint azért nem fog változni, mert a jég által kiszorított térfogat egyenlõ a jég olvadásából származó víz térfogatával.

Te is tudod, hogy a víz térfogata megnõ, ha megfagy és jég lesz belõle, akkor miért olyan nehéz elképzelni, hogy ha elolvad, akkor a térfogata vissza fog csökkenni!

Itt a lényeg a te térfogatos vizsgálatodban: a jég pontosan arra a térfogatra fog zsugorodni, mint amekkora a jég víz alatti része volt! Ezért nem változik a vízszint!

A jég és a víz sokmindenben különbözik, így ha lefagyasztod a vizet, annak térfogata megnõ, sûrûsége lecsökken ezért úszik a vizen. Az erõkkel nemtudom mért is foglalkozol, ugyanis az csak arra kell, hogy meg tudd mondani úszik e a vízen valami vagy meg elsüllyed (általa kiszorított víztérfogat lesz a felhajtóerõ, de ezt tudjuk már..). 1. ha elsüllyed akkor a teljes térfogatával növekszik a befogadó víz térfogata 2. ha lebeg, akkor a vízszint alatti térfogatával növekedik a víz térfogata ergo ezt kell vizsgálni!!
"Ha csak a víz alatt lévõ jég szorítani ki a víz tömegét, magát az anyagát, akkor a víz felett lévõ jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni!" Tehát a víz alatti jég térfogata a fontos, mivel azzal megegyezõ térfogatú víz súlya lesz a felhajtóerõ és az egész jégtömb súlya a fontos, ugyanis a felhajtóerõbõl kivonva a teljes jég súlyát, ki tudjuk számolni, hogy lebeg a jég a vízen. A súly, csak is ennek eldöntéséhez kell. Azz hogy a test mekkora térfogattal növeli meg a víztérfogatot dönti el, mennyire emelkedik a vízszint, és mivel eleinte 1/3rész jég nincs a vízszint alatt az olvadás elõtt nem, olvadás után beleszámít a vízszintbe!

Pont ez az, ami így nem igaz!

Hiszen a víz felett lévõ jégrész is NYOMJA a víz alatt lévõ jégrészt, így a víz alatt lévõ jég súlya a víz felett lévõvel együtt számítandó!
Vagy gondolj bele másképp: Mi az az erõ, ami megtartja a víz felett lévõ jégrészt? Mi az a tartóerõ, mely ezt a jeget a víz felett tartja. Ha csak a víz alatt lévõ jég szorítani ki a víz tömegét, magát az anyagát, akkor a víz felett lévõ jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni!

Archimes a felhajtóerõ nagyságát számolta ki, miszerint az egyenlõ a test által kiszorított térfogatú víz súlyával, nem? Ezt nem hazudtoltam meg szerintem. A különbég abból fakad, hogy a jég 0,8 a víz pedig 1 g/cm3 sûrûségû így van az, hogy úszik a vízen a jég és ha netán elolvadna, akkor az addig vízszint feletti kilátszó jégsapka immáron folyékony halmazállapota miatt megnöveli a vízszintet.

Igen, érthetõ voltál, de ARchimédesz bácsi most ráncolná a szemöldökét, ha téged olvasna.

Különben, most olvasom, hogy az arktiszi jég vastagsága 1 méter körüli, szemben a régebbi 1,5 méterrel. Azért ez engem meglepett, mert én vastagabbra gondoltam. Mondjuk, akkor nincs is olyan nehéz dolguk a jégtörõ hajóknak, 1 m vastag jeget még én is fel tudnék törni jégcsákánnyal.

Sziasztok!

NonsenS-nek címezném levemlemet:
Elõször is az okfejtésed teljesen korrekt, kivéve azt, hogy te a felhajtóerõröl és tömegrõl beszélsz, miszerint valami akkor úszik a vízen, ha a saját súlya kevesebb, mint az általa kiszorított víztérfogat súlya. Itt azonban az a lényeg, hogy egy jégtömb 2/3-a víz alatt van, 1-3 pedig vízszint felett, így ez a hatalmas víz feletti jégtömeg az, ami megemeli majd az óceánok vízszintjét, ha elolvad, mert ugyabár az a víz feletti térfogat most nem az "óceánokban" van, de ha elolvad, megnöveli a térfogatukat, így a vízszintet is. Remélem érthetõ voltam.

Hát, ha fogod a fejed, azt jelenti van neked.

Itt senki nem az úszó jégtáblák miatt aggódik, hanem Grönland, antarktisz, alpesi gleccserek stb. elolvadása miatt.

Az ÉNYÁ környékén meg én nem mernék megesküdni, hogy az a rengeteg jég úszik a vízen, szerintem a sekély víz miatt, partmentén támaszkodik sok jég a kontinentális talapzatra, így ha elolvad, növeli az óceánok vízszintjét.

Na, még mindig fogod?

És elnézést az egy-két elírásért....

Úristen: A fejem fogtam a hsz-ek olvasása közben.

A józan paraszti ész valóban sokszor jó, de sokszor viszont nem. Nem szabad csak arra hagyatkozni minden esetben.
Hogy Arkhimédész törvényét (azt hiszem, hogy) szó szerint idézzem:
"A folyadékba mártott test annyit veszít a súlyából, mint az általa
kiszorított folyadék súlya"

Fogsz 1, azaz egy liternyi vizet, lefagyasztod, s az jégkocká lesz. Belehelyezed a folyadékba (jelen esetbe vízbe) és az kiszorít valamennyi vizet. Ezáltal a súlya nulla lesz. Itt megjegyezném, hogy ha ólom- vagy vasgolyót helyezünk a vízbe, akkor annak marad súlya és az már más történet.
Szóval ennek a valamennyi mennyiségû víznek kell kiszámolni a térfogatát. Arkhimédész törvényét felhasználva (amibe ha beleköttök, akkor az már nem az sg.hu "informatika és tudománn"yal foglalkozó internetes hírportál fórumának feladata elbírálni, hanem inkább egy elmegyógyé) "a vízbe mártott test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya". Tehát ugyebár az eredeti 1 liter víz súlya körülbelül 10 N (itt nem számítva a N~kg közötti átváltási pontatlanságokat, s azt, hogy a hõmérsékletváltozásra változik a térfogata), s akkor köteles ennyi vizet kiszorítani, mikor vízbe tettük. Miután elolvadt, akkor is ugyanúgy 10 N súlyú vizet szorít ki, hiszen ilyenkor is gyakorlatilag a súlytalanság állapotában van. És mivel ugyanannyi vizet szorít ki fagyott és folyékony állapotban is (tk. a jégkocka és az olvadt víz), ezért mi lenne az az erõ, amely felnyomná a vízszintet????



Bocsánat, hogy újból felhoztam a témát. Õszinte résztvétem Dredd, hiába az értelem, s szándék, ha elvész!

Gratula, sikerült megfejtened a két kép közötti rejtélyes összefüggést.
Egyébként nem ezért tettem be, de mindegy.

lehet hogy hülyeséget kérdezek, de ha elszakad a szárazföldektõl, akkor merre indul majd el a jégkocka? hirtelen nem vágom merre mennek alatta az áramlatok (ha vannak...).

Akkor tessék helyesen fogalmazni: Távol-Kelet. Értek én a szép szóból.

hü, ez olyan "elõtte-utána"-szerû ábra, mint a tévéshopban szokott lenni...

Rajtad kívül mindenki érti, hogy itt "Ázsia" alatt annak kereskedelmi szempontból lényeges részére gondolunk, ez jelenleg Kína és Japán, hamarosan India és Indonézia, de semmiképpen sem Libanon... Aha, a nickemre pályázol, nem igaz? 😊

mucuska!

ha felülsz hajóra Szalonikiben, és kiszállsz Szidónban (segítek: libanon) akkor honnan indultál és hoiva jutottál? Kettõt találhatsz!

Nem vagy ma formában... Hol itt a baromság? Az állítás az, hogy EU és Ázsia között a legrövidebb tengeri útvonalról van szó. Az állítás igaz. London-Tokió 12600 km ÉNYÁ-n át, Panamán át 22000 km, Athén-Tokió 15000 km Szuezen át. Talán nem a kiterített Föld-térképen kellene nézelõdni, mert mint egy ideje tudjuk, ez a bolygó gömbölyû és az a vetület csúnyán torzít.

A Boszpuruszon át szeretném megnézni, hogy eljutsz tengeri úton Ázsiába, az ÉKÁ pedig hosszabb, mint az ÉNYÁ a Bering-szorosig. Ha pedig nem vetted volna észre, a tengeri kereskedelemrõl van szó, ami mellesleg túlnyomó része a világkereskedelemnek. A kínai pólót aligha teherautón hozzák Szibérián át.

Érdekes, #59-ben még egy olyan válaszra írtad ezt, ami úszó jégrõl beszél... 😊 De persze már azt is sokszor leírtuk, ha Grönlandról leolvad a jég, akkor jajnekünk, de az még sokáig tart és a cikkben errõl szó nincs.

Just ice for Grönland!

A másik, amely szintén rövid:
Skandinávia északi csücskét megkerülve Murmansz felé veszed az irányt. Ez az ÉKÁ, nem mindig hajózható, de orosz atomjégtörõk vigyázzák lépteid.

Google térkép itt (nem nagy szám)

Amúgy persze, az ÉNYÁ-n keresztül is el lehet jutni EU-ból Ázsiába, de kétlem, hogy ez lenne a legrövidebb tengeri út. A legrövidebb út az, amelyet a lepantói kereskedõk is használtak, a Közel-Keleten át, vagy akár a Boszporuszt átszelve Isztanbulban (ez tutti rövid, és még száraz lábbal is megtehetõ, a hídon).

"A globális felmelegedés hatására újra járható az Európa és Ázsia közötti legközvetlenebb hajózási útvonal."

Baromság. sürgõsen javítandó!
Az észak-nyugati átjáró (továbbiakban: ÉNYÁ) az Atlanti-óceánt kötné össze a Csendes-óceánnal északon, mert ugye középen a Panama-csatorna, délen pedig a Horn-fok biztosít átjárót a két óceán között. Semmi köze Európához vagy Ázisához.

Az más. De az északi sark nagy része nem egy úszó jégtömb szilárd talapzat nélkül?

Én nem úszó jégrõl beszélek, hanem jégsapkáról, gleccserekrõl.

Javaslom, hogy tanulmányozd Arkhimédesz munkásságát MÉG ennél is behatóbban... <#smile> Az úszó jég elolvadása gyakorlatilag nem változtatja meg a vízszintet. Egyedüli különbség a sós/édes víz kicsit eltérõ szerkezetébõl adódhat, de ez elhanyagolható (és itt sem a különbözõ sûrûség számít, hanem hogy a Na+Cl ionoknak is kell hely).

Egyébként azt hiszem, tényleg valamelyik általános iskolai fizikaversenyen találkoztam ezzel a példával elõször...

(Vagyis elõször azt akartam írni, "úgy érted".)

(És ugye nyelvtan sem. 😛 Nem ide figyeltem.)

Úgye nem azt akarod mondani, hogy fizikatanár vagy?

Gondolom nem értetted meg amit írtam, csak gyorsan átfutottad és elsõre bonyolultnak tûnt.

Nem bonyolítottam semmit, ennél egyszerûbben nem lehet már elmagyarázni. A példa ezért jó, mert benne van, hogy ki kivel van és mit nem vesznek sokan figyelembe.

A rumos pohárba plusz tömeget teszel, amivel kiszorítod a rumot, ezért loccsan ki. A jéghegyek pedig most is a vízben vannak!

Srácok! Én nem akarok lehurrogni senkit, de amit az elsõ hozzászólásomban írtam, az pontosan úgy van, erre mérget vehettek. Venni kellene a fáradságot és meg kellene érteni, legalább annak aki ebben a témában hozzászól!

ne feledjétek! George W. Bush megmondta, nincs klímaváltozás, vagy felmelegedés. 😊

Ez kiraly! Vegre mehetunk oda is szemetlni!!XD

lolnem.. bocs, nagyon fáradt vagyok, nem tudom, hogy juthatott eszembe, hogy az északi sarknak szilárd a talapzata.

Én még nem jártam ott, de tudtommal az északi sarkon inkább szilárd talapzaton van a jég, szóval ha az olvad, akkor nõ a vízszint. 😊

Egyáltalán nem..

Ha szilárd talapzatról olvad le a jég, csak akkor növekszik a víz szintje, úszó jéghegy lehet bármekkora, elolvadása nem növeli a vízszintet.

Kipróbálhatod egy pohár vízben jégkockával.

afene :S <#falbav>

Csakhogy a jég sûrûsége kisebb is. Éppen azzal az ~1/10-del... Elolvad, összesûrûsödik a 9/10-re.

Amelyiknek nagyobb a térfogata😄 Viszont elég nagy sz*rban leszünk ha Grönland is leolvad <#ijedt>

Én nem értem min lehet ennyit vitázni :S Nekem is van egy elgondolásom de az talán egyszerûbb.
A sokak álltal említett Arkhimedes szerint a vízbe merülõ testrõl van szó.
Viszont a jégnek csak a 9/10-e van a víz alatt! Vagyis az a vízfelszín felett lévõ 1/10 nem szoríthat ki semmit !
Amúgy meg ha egy lavor vízbe beledobsz egy kis ólomgolyót, és egy leeresztett labdát melyik fog több vizet kiszorítani ?😊

Eccerû példa:
--van egy 1cm3 térfogatú jégkockád a tömege 0,917 gramm (mert a jég sûrûsége 0,917 g/cm3)
--a jégkockád pontosan 0,917 cm3 vizet szorít ki (a víz 1g/cm3 így a felhajtóerõ egyensúlyban van a jég súlyával, a jég úszik)
--ha a 0,917 grammos jégdarabod elolvad hány cm3 1g/cm3 sûrûségû vizet kapsz?

Azért vess csak erre a képre egy pillantást! Az ott jobb oldalon Grönland...

Ne bonyolítsd!

A jég a vízszint felett van, tehát, ha elolvad belefolyik a vízbe, és növeli a tengerek szintjét. Ez ilyen egyszerû.

Ha a rumos poharadba sok jégkockát teszel, akkor az itóka kiloccsan. Ennyi.

Ez egyszerûen hihetetlen, hogy ezt nem lehet megérteni! Ráadásul már többször is el lett magyarázva.

Írok én is egy magyarázatot, hátha segít:

Adott egy pohár víz egy darab jéggel. A kialakult vízszintet nézve a vízbõl "hiányzik" a jégdarab vízszint alatti része. Vegyük ezt x tömegû, hiányzó víznek. Archimedes törvénye alapján ez az x tömeg egyenlõ a jég tömegével (tehát a felhajtó erõ egyensúlyban van a jég súlyával, vagyis a jég úszik). Ha a jég elolvad, akkor a jégbõl származó víznek pontosan ugyanakkora marad a tömege, mint volt, vagyis x. Ez pedig továbbra is egyenlõ a "hiányzó" víz tömegével.

Ne felejtsétek el, hogy a víz tömege halmazállapot változás után sem változik, csak a térfogata és a hõmérséklete (meg még egy csomó más paraméter, de ez most nem érdekes).

A fenti példában a víz hõmérséklettõl függõ térfogat változását elhanyagoltam. Vagyis azt hogy, a pohár víz hõmérséklete a jég elolvadása után csökken valamennyit és ez térfogat változással jár.

Mivel a víz térfogata 4 Cfok-on a legkisebb, ezért ha a pohár víz mondjuk 4 Cfok-os volt és mondjuk 3 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben nõtt a térfogata, tehát nõtt a vízszint. Ha mondjuk 18 Cfok-os volt és 17.9 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben csökkent a térfogata, tehát csökkent a vízszint.

De ez utóbbi hatás tényleg elhanyagolható mértékû, fõleg óceáni viszonylatban!

" a tömege számít (!), vagyis a tömegével megegyezõ térfogatú mennyiségû vizet szorít ki"
hö? Ezzel azt akarod mondani hogy 1t vas ugyan annyi vizet szorít ki ,mint 1t ólom?

A kör középen nem tudom miért van, de ez sok mûholdfelvételbõl összeollózott kép, ami látszik a többi fekete részbõl is, ha megnézed a google earth mûholdfelvételeket ott is hasonlóan elkülönülõ részekbõl áll a kép, csak ott nem hiányzik egy rész sem, esetleg nagyon rossz a felbontása.

DE HÁT DÖGÖLJENEK MEG MIT VITÁZNAK?????????!!!! TENNÉNEK VMIT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLEEEEEEEEN istenem..............

ez nekem is szemet szúrt 😊 szerintem ott van a kimeneti nyílása a tengelynek, ami körül forog a Föld... vagy az egész nem is mûholdas felvétel, hanem egy sima iskolai földgömböt fotóztak

Igen a poháron az alkoholos filces jelölés tényleg a favágás kategóriája, tényleg nem sok az amivel emelkedni fog vagy emelkedhet a vízszint, de nem 0!

Amúgy meg hogy a fenébe ne lenne magasabb a vízszint ha elolvad a pohárba a jégkocka. Egyébként kb. a jégkocka térfogatának 10%-val fog nõni a vízszint ahhoz képest amennyi a vizszint ,ha benn a jég a pohá vízben, de ez függ a jég hõmérsékletétõl is. De ha nem hiszed el akkor mindjárt írok neked egy fizika házi feladatot aztán számold ki.