101
-
#101
Szerintem találkozzunk valahol és végezzk el a kísérletet, vezessük le egymásnak a saját elképzelésünket és vitázzunk a témán. -
Cody #100 Nem értem miért adod fel! Ha már ennyit írtál a témában, akkor gondolom érdekel is.
Az 1%-os mondatod értelmetlen, mert az írásodból nem derül ki, hogy mire vonatkozik. Mindenesetre, ha a jégbe levegő is belefagy, akkor sem változik a vízszint, olvadás után.
Ha az egész jégtömb térfogatának fele levegő, akkor sem. -
Keli85 #99 Kész feladtam! Fagyáskor a jég 9%ot tágul általában, átlagosan 1/10-edrésze látszik ki a vízszint felett (ha sok levegőbuborék van benne ez az arány lehet 1/7 is). Mivel a levegőbuborékok olvadás után nem növelik a vízszintet, nem érdemes vele foglalkozni. 1% különbség pedig nem nagy, és tudásom sem kétségbevonhatatlan, így én feladtam mindennemű további következtetést.. -
Cody #98 Szia!
Az #58-ban írtam egy magyarázatot, próbáld megérteni!
Addig is nézzük a te logikádat, vagyis felejtsük el az erőket, nézzük csak a térfogatot.
Egy adott méretekkel rendelkező tartályba tett vízmennyiség térfogata egyértelműen meghatározza a vízszint magasságát. Ebből a szempontból tényleg csak a térfogat számít. Vegyük az alábbi példát újra, tehát a jég úszik a vízen.
A képlet a következő:
A vízszint azért nem fog változni, mert a jég által kiszorított térfogat egyenlő a jég olvadásából származó víz térfogatával.
Te is tudod, hogy a víz térfogata megnő, ha megfagy és jég lesz belőle, akkor miért olyan nehéz elképzelni, hogy ha elolvad, akkor a térfogata vissza fog csökkenni!
Itt a lényeg a te térfogatos vizsgálatodban: a jég pontosan arra a térfogatra fog zsugorodni, mint amekkora a jég víz alatti része volt! Ezért nem változik a vízszint! -
Keli85 #97 A jég és a víz sokmindenben különbözik, így ha lefagyasztod a vizet, annak térfogata megnő, sűrűsége lecsökken ezért úszik a vizen. Az erőkkel nemtudom mért is foglalkozol, ugyanis az csak arra kell, hogy meg tudd mondani úszik e a vízen valami vagy meg elsüllyed (általa kiszorított víztérfogat lesz a felhajtóerő, de ezt tudjuk már..). 1. ha elsüllyed akkor a teljes térfogatával növekszik a befogadó víz térfogata 2. ha lebeg, akkor a vízszint alatti térfogatával növekedik a víz térfogata ergo ezt kell vizsgálni!!
"Ha csak a víz alatt lévő jég szorítani ki a víz tömegét[igazad van, a teljes tömb súlya szorítja ki a vizet, de sűrűségkülönbség miatt x lefagyasztott víz 2/3x vizet szorít ki], magát az anyagát, akkor a víz felett lévő jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni!" Tehát a víz alatti jég térfogata a fontos, mivel azzal megegyező térfogatú víz súlya lesz a felhajtóerő és az egész jégtömb súlya a fontos, ugyanis a felhajtóerőből kivonva a teljes jég súlyát, ki tudjuk számolni, hogy lebeg a jég a vízen. A súly, csak is ennek eldöntéséhez kell. Azz hogy a test mekkora térfogattal növeli meg a víztérfogatot dönti el, mennyire emelkedik a vízszint, és mivel eleinte 1/3rész jég nincs a vízszint alatt az olvadás előtt nem, olvadás után beleszámít a vízszintbe! -
#96
Pont ez az, ami így nem igaz!
Hiszen a víz felett lévő jégrész is NYOMJA a víz alatt lévő jégrészt, így a víz alatt lévő jég súlya a víz felett lévővel együtt számítandó!
Vagy gondolj bele másképp: Mi az az erő, ami megtartja a víz felett lévő jégrészt? Mi az a tartóerő, mely ezt a jeget a víz felett tartja. Ha csak a víz alatt lévő jég szorítani ki a víz tömegét, magát az anyagát, akkor a víz felett lévő jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni! -
Keli85 #95 Archimes a felhajtóerő nagyságát számolta ki, miszerint az egyenlő a test által kiszorított térfogatú víz súlyával, nem? Ezt nem hazudtoltam meg szerintem. A különbég abból fakad, hogy a jég 0,8 a víz pedig 1 g/cm3 sűrűségű így van az, hogy úszik a vízen a jég és ha netán elolvadna, akkor az addig vízszint feletti kilátszó jégsapka immáron folyékony halmazállapota miatt megnöveli a vízszintet. -
Epikurosz #94 Igen, érthető voltál, de ARchimédesz bácsi most ráncolná a szemöldökét, ha téged olvasna.
Különben, most olvasom, hogy az arktiszi jég vastagsága 1 méter körüli, szemben a régebbi 1,5 méterrel. Azért ez engem meglepett, mert én vastagabbra gondoltam. Mondjuk, akkor nincs is olyan nehéz dolguk a jégtörő hajóknak, 1 m vastag jeget még én is fel tudnék törni jégcsákánnyal. -
Keli85 #93 Sziasztok!
NonsenS-nek címezném levemlemet:
Először is az okfejtésed teljesen korrekt, kivéve azt, hogy te a felhajtóerőröl és tömegről beszélsz, miszerint valami akkor úszik a vízen, ha a saját súlya kevesebb, mint az általa kiszorított víztérfogat súlya. Itt azonban az a lényeg, hogy egy jégtömb 2/3-a víz alatt van, 1-3 pedig vízszint felett, így ez a hatalmas víz feletti jégtömeg az, ami megemeli majd az óceánok vízszintjét, ha elolvad, mert ugyabár az a víz feletti térfogat most nem az "óceánokban" van, de ha elolvad, megnöveli a térfogatukat, így a vízszintet is. Remélem érthető voltam. -
Epikurosz #92 Hát, ha fogod a fejed, azt jelenti van neked.
Itt senki nem az úszó jégtáblák miatt aggódik, hanem Grönland, antarktisz, alpesi gleccserek stb. elolvadása miatt.
Az ÉNYÁ környékén meg én nem mernék megesküdni, hogy az a rengeteg jég úszik a vízen, szerintem a sekély víz miatt, partmentén támaszkodik sok jég a kontinentális talapzatra, így ha elolvad, növeli az óceánok vízszintjét.
Na, még mindig fogod? -
#91
És elnézést az egy-két elírásért.... -
#90
Úristen: A fejem fogtam a hsz-ek olvasása közben.
A józan paraszti ész valóban sokszor jó, de sokszor viszont nem. Nem szabad csak arra hagyatkozni minden esetben.
Hogy Arkhimédész törvényét (azt hiszem, hogy) szó szerint idézzem:
"A folyadékba mártott test annyit veszít a súlyából, mint az általa
kiszorított folyadék súlya"
Fogsz 1, azaz egy liternyi vizet, lefagyasztod, s az jégkocká lesz. Belehelyezed a folyadékba (jelen esetbe vízbe) és az kiszorít valamennyi vizet. Ezáltal a súlya nulla lesz. Itt megjegyezném, hogy ha ólom- vagy vasgolyót helyezünk a vízbe, akkor annak marad súlya és az már más történet.
Szóval ennek a valamennyi mennyiségű víznek kell kiszámolni a térfogatát. Arkhimédész törvényét felhasználva (amibe ha beleköttök, akkor az már nem az sg.hu "informatika és tudománn"yal foglalkozó internetes hírportál fórumának feladata elbírálni, hanem inkább egy elmegyógyé) "a vízbe mártott test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya". Tehát ugyebár az eredeti 1 liter víz súlya körülbelül 10 N (itt nem számítva a N~kg közötti átváltási pontatlanságokat, s azt, hogy a hőmérsékletváltozásra változik a térfogata), s akkor köteles ennyi vizet kiszorítani, mikor vízbe tettük. Miután elolvadt, akkor is ugyanúgy 10 N súlyú vizet szorít ki, hiszen ilyenkor is gyakorlatilag a súlytalanság állapotában van. És mivel ugyanannyi vizet szorít ki fagyott és folyékony állapotban is (tk. a jégkocka és az olvadt víz), ezért mi lenne az az erő, amely felnyomná a vízszintet????
Bocsánat, hogy újból felhoztam a témát. Őszinte résztvétem Dredd, hiába az értelem, s szándék, ha elvész! -
dez #89 Gratula, sikerült megfejtened a két kép közötti rejtélyes összefüggést.
Egyébként nem ezért tettem be, de mindegy. -
lapaleves #88 lehet hogy hülyeséget kérdezek, de ha elszakad a szárazföldektől, akkor merre indul majd el a jégkocka? hirtelen nem vágom merre mennek alatta az áramlatok (ha vannak...). -
Epikurosz #87 Akkor tessék helyesen fogalmazni: Távol-Kelet. Értek én a szép szóból. -
Anteris #86 hü, ez olyan "előtte-utána"-szerű ábra, mint a tévéshopban szokott lenni... -
kukacos #85 Rajtad kívül mindenki érti, hogy itt "Ázsia" alatt annak kereskedelmi szempontból lényeges részére gondolunk, ez jelenleg Kína és Japán, hamarosan India és Indonézia, de semmiképpen sem Libanon... Aha, a nickemre pályázol, nem igaz? :) -
Epikurosz #84 mucuska!
ha felülsz hajóra Szalonikiben, és kiszállsz Szidónban (segítek: libanon) akkor honnan indultál és hoiva jutottál? Kettőt találhatsz! -
kukacos #83 Nem vagy ma formában... Hol itt a baromság? Az állítás az, hogy EU és Ázsia között a legrövidebb tengeri útvonalról van szó. Az állítás igaz. London-Tokió 12600 km ÉNYÁ-n át, Panamán át 22000 km, Athén-Tokió 15000 km Szuezen át. Talán nem a kiterített Föld-térképen kellene nézelődni, mert mint egy ideje tudjuk, ez a bolygó gömbölyű és az a vetület csúnyán torzít.
A Boszpuruszon át szeretném megnézni, hogy eljutsz tengeri úton Ázsiába, az ÉKÁ pedig hosszabb, mint az ÉNYÁ a Bering-szorosig. Ha pedig nem vetted volna észre, a tengeri kereskedelemről van szó, ami mellesleg túlnyomó része a világkereskedelemnek. A kínai pólót aligha teherautón hozzák Szibérián át.
-
kukacos #82 Érdekes, #59-ben még egy olyan válaszra írtad ezt, ami úszó jégről beszél... :) De persze már azt is sokszor leírtuk, ha Grönlandról leolvad a jég, akkor jajnekünk, de az még sokáig tart és a cikkben erről szó nincs. -
jasszka #81 Just ice for Grönland! -
Epikurosz #80 A másik, amely szintén rövid:
Skandinávia északi csücskét megkerülve Murmansz felé veszed az irányt. Ez az ÉKÁ, nem mindig hajózható, de orosz atomjégtörők vigyázzák lépteid. -
Epikurosz #79 Google térkép itt (nem nagy szám)
Amúgy persze, az ÉNYÁ-n keresztül is el lehet jutni EU-ból Ázsiába, de kétlem, hogy ez lenne a legrövidebb tengeri út. A legrövidebb út az, amelyet a lepantói kereskedők is használtak, a Közel-Keleten át, vagy akár a Boszporuszt átszelve Isztanbulban (ez tutti rövid, és még száraz lábbal is megtehető, a hídon).
-
Epikurosz #78 "A globális felmelegedés hatására újra járható az Európa és Ázsia közötti legközvetlenebb hajózási útvonal."
Baromság. sürgősen javítandó!
Az észak-nyugati átjáró (továbbiakban: ÉNYÁ) az Atlanti-óceánt kötné össze a Csendes-óceánnal északon, mert ugye középen a Panama-csatorna, délen pedig a Horn-fok biztosít átjárót a két óceán között. Semmi köze Európához vagy Ázisához. -
#77
Az más. De az északi sark nagy része nem egy úszó jégtömb szilárd talapzat nélkül? -
Epikurosz #76 Én nem úszó jégről beszélek, hanem jégsapkáról, gleccserekről. -
kukacos #75 Javaslom, hogy tanulmányozd Arkhimédesz munkásságát MÉG ennél is behatóbban... 
Az úszó jég elolvadása gyakorlatilag nem változtatja meg a vízszintet. Egyedüli különbség a sós/édes víz kicsit eltérő szerkezetéből adódhat, de ez elhanyagolható (és itt sem a különböző sűrűség számít, hanem hogy a Na+Cl ionoknak is kell hely).
Egyébként azt hiszem, tényleg valamelyik általános iskolai fizikaversenyen találkoztam ezzel a példával először... -
dez #74 (Vagyis először azt akartam írni, "úgy érted".) -
dez #73 (És ugye nyelvtan sem. :P Nem ide figyeltem.) -
dez #72 Úgye nem azt akarod mondani, hogy fizikatanár vagy? -
Cody #71 Gondolom nem értetted meg amit írtam, csak gyorsan átfutottad és elsőre bonyolultnak tűnt.
Nem bonyolítottam semmit, ennél egyszerűbben nem lehet már elmagyarázni. A példa ezért jó, mert benne van, hogy ki kivel van és mit nem vesznek sokan figyelembe.
A rumos pohárba plusz tömeget teszel, amivel kiszorítod a rumot, ezért loccsan ki. A jéghegyek pedig most is a vízben vannak!
Srácok! Én nem akarok lehurrogni senkit, de amit az első hozzászólásomban írtam, az pontosan úgy van, erre mérget vehettek. Venni kellene a fáradságot és meg kellene érteni, legalább annak aki ebben a témában hozzászól! -
#70
ne feledjétek! George W. Bush megmondta, nincs klímaváltozás, vagy felmelegedés. :) -
#69
Ez kiraly! Vegre mehetunk oda is szemetlni!!XD -
#68
lolnem.. bocs, nagyon fáradt vagyok, nem tudom, hogy juthatott eszembe, hogy az északi sarknak szilárd a talapzata. -
#67
Én még nem jártam ott, de tudtommal az északi sarkon inkább szilárd talapzaton van a jég, szóval ha az olvad, akkor nő a vízszint. :) -
#66
Egyáltalán nem..
Ha szilárd talapzatról olvad le a jég, csak akkor növekszik a víz szintje, úszó jéghegy lehet bármekkora, elolvadása nem növeli a vízszintet.
Kipróbálhatod egy pohár vízben jégkockával. -
Dany007 #65 afene :S 
-
dez #64 Csakhogy a jég sűrűsége kisebb is. Éppen azzal az ~1/10-del... Elolvad, összesűrűsödik a 9/10-re. -
#63
Amelyiknek nagyobb a térfogata:D Viszont elég nagy sz*rban leszünk ha Grönland is leolvad 
-
Dany007 #62 Én nem értem min lehet ennyit vitázni :S Nekem is van egy elgondolásom de az talán egyszerűbb.
A sokak álltal említett Arkhimedes szerint a vízbe merülő testről van szó.
Viszont a jégnek csak a 9/10-e van a víz alatt! Vagyis az a vízfelszín felett lévő 1/10 nem szoríthat ki semmit !
Amúgy meg ha egy lavor vízbe beledobsz egy kis ólomgolyót, és egy leeresztett labdát melyik fog több vizet kiszorítani ?:)