109
-
#69
Nos, ti arra gondoltok, hogy a sötét anyag valaminek a léte (töltés nélküli részecskék)! Én arra gondolok, hogy valaminek a nem léte! Hatalmas szakadások az univerzum szövetén.
Például nézzük az árnyékot. A jelenség háttere, hogy bizonyos területre kevesebb fény jut! Az árnyék önmagában egy nem létező jelenség, mert nincs anyagi kiterjedése, de mégis látható! A sötét anyag nem létezik csak van egy hatás ami hat a látható anyagra!
-
bvalek2 #68 Általában teljesen egyet értek veled, de ebben a konkrét esetben szerintem nem erről van szó. Ha helyesek a cikkek, amiket lentebb belinkeltem, akkor a sötét anyag problémáját a relativitáselmélet eszközeivel is meg lehet oldani.
Newton képleteivel számolnak, mert a csillagok lassúak a fénysebességhez képest, de a sokmilliárd égitestből álló rendszerek, mint a galaxisok mozgása erősen nemlineáris probléma, ezért csak az Einstein-egyenlet megoldásával lehet helyesen tárgyalni. Einstein képletével nincs szükség sötét anyagra, a rejtély meg van oldva.
Általában pedig, úgy látom, hogy a 70-es évek eleje óta nem volt érdemi előrelépés a fizika területén. Az elméletek termelése azóta is exponenciálisan gyorsul, de utoljára a kvarkok felfedezése és az elektromos-gyenge kölcsönhatások egyesítése volt bizonyítható eredmény. A többi jó gumicsont a matematikusoknak, de kisérletek és megfigyelések nem támasztják alá őket.
Pedig rejtélyekből van bőven, de mégsem jönnek azok az elméletek, amik magyarázatot adnának. Sajnos a publikációs kényszer irdatlan szeméttermelésre kényszeríti a kutatókat, és nem marad idejük kutatni. -
#67
"A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsájt ki és nem nyel el, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból következtetünk. Az Univerzum általunk megfigyelhető részének 4%-át alkotja a hagyományosan is megfigyelhető anyag, 22% a sötét anyag aránya, és 74% a még kevésbé ismert sötét energia része.
A sötét anyag jelenlétére jelenleg a következő megfigyelésekből következtethetünk:
* A csillagok sebességeloszlása galaxisokban
* A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
* A csillagközi gáz sűrűség-, hőmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
* A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás
Több elképzelés is létezik a sötét anyag mibenlétéről:
* Csillagközi ködök: távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak. Azonban az alacsony hőmérsékletű hidrogén sokkal stabilabb molekuláris állapotban, viszont a molekuláris hidrogén jószerével láthatatlan. Elképzelhető, hogy az eddig is ismert hidrogénfelhők tömege a mostani vélekedés többszörösét teszi ki.
* kompakt objektumok: fekete lyukak, fehér törpék, neutroncsillagok és a feltételezett kvarkcsillagok
* barna törpék
* neutrínók
* WIMPek (gyengén kölcsönható nehéz részecskék)
* LSB-k (kicsi felszíni fényességű galaxisok)
* MACHO-k (nagytömegű kompakt haloobjektumok)"
a Wikipediaból. link -
#66
"A másik lehetőség szerint a sötét anyagot nem csupán a gravitáció befolyásolja, hanem egy eddig még ismeretlen kölcsönhatás is a részecskéi között. Ez az alternatíva a fizikai alapelvek újragondolását igényelné, mindemellett aligha lehetne megfigyelésekkel alátámasztani."
Általában, ha a fizikában ha már bizonyos jelenségeket egyáltalán képtelenek leírni az adott kor elméleteivel, akkor jön az, hogy az alapokat kell újra átgondolni vagy más szemszögből vizsgálni a jelenséget. Lásd Relativitás elmélet. Teljesen új szemszögből és gondolkodás móddal vizsgálta Einstein a dolgok menetét és nem csak hogy sokkal pontosabban letudta így írni őket, hanem ezekből kifolyóan rengeteg új dolgot fedezett/fedeztek fel. Lehet, hogy ismét elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol ismét át kell gondolnunk a fizikáról eddig alkotott képünket. Csak sajnos olyan problémák akadnak, amelyek eddig is voltak. Pl a generációs problémák. A régi nagykoponyák, nem tudják elfogadni az újabb elméleteket, hiszen alapjaiban döntik meg azokat az elméleteket, amelyekkel egész életükben foglalkoztak, és ezt egyszerüen nem tudják elfogadni. Ugyanígy történt az éter-elmélettel vagy a Nagy-Bumm elmélettel. HIába hogy már az 1920-as évek végén előálltak az elmélettel, egészen a 60-as évekig nagy mértékben elzárkózott előle a tudományos világ, hiszen kb ekkora következett be egy generáció váltás. Kb olyan ez mint a bürokrácia. Nem csak hogy a politikusok kevés pénzt adnak mindenre, még az emberek büszkesége, makacssága is hátráltatja a fejlédést nagyon sokszor. -
bvalek2 #65 Mutass példát, kezd te -
#64
Nem érzitek úgy, hogy mások tudományos nézeteit majmoljátok? 
Dobjatok be valami eredetit még ha nincs is tudományos alapja. Legyetek kreatívak!
-
bvalek2 #63 Kötési energia nem hat semmi között. A kötési energia az az energia, amit be kell fektetni, ha egy kötött részecskét ki akarsz szabadítani egy kötött állapotból (nukleonból, atomból, molekulából, Naprendszerből). Tehát minden kölcsönhatásra jellemző.
A neutronban kvarkok vannak, az erős kölcsönhatás tartja őket össze. Az erős kölcsönhatás közvetítő részecskéi a gluonok.
A gyenge kölcsönhatás a béta bomlásokban játszik szerepet, ilyen a neutron bomlása is. De a neutron összetartásában nem vesz részt. -
#62
(Természetesen nem simán a fluxusról, hanem fluxussűrűségről van szó!;) -
Anotino #61 "legalábbis szerinted használható..."
Miert ne lenne az? Az egesz csillagaszat egyik legfobb motivacioja a tengeri navigacio segitese volt (bolygok jovobeni helyzetenek megjoslasa az egbolton).
Ma meg mar ittvannak a muholdjaink, nomeg a google earth.
"a vallás pedig befelé próbál haladni tehát inkább az, ami használhatóbb" "de mindkettő dogmákra épül, amit ha megkérdőjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni"
Biztos hasznalhato. Amig igeny van ra, addig nem vitatom hisz izlesek es pofonok (nameg neveltetes). Igazabol az a baj, hogy a vallas nem nagyon halad semerre. A tudomanyt speciel sokkal kevesbe tartom dogmatikusnak. Vannak elmeletek amik berogzodnek egy idore, de ha megcafoljak es letezik egy eletkepesebb alternativa, akkor kepesek levaltani. -
#60
De, de, de, ez tök jó!
Végülis egyfajta indukált bomlásnak felel meg, ami kvantummechanikailag leírható, másrészt pl magyarázat lehet bizonyos csillagok instabilitására, vagy a szupernova robbanások nagyságára. Gyakorlatilag a csillagok magjában a neutron és neutrino fluxus változása, amíg közel lineárisan történik, addig egyfajta szabályozó szelep lehet, és a csillag által kisugárzott energia csak lassan változik, vagy egy állandó értékhez közelít, de ha a fluxusok bizonyos paraméterek hatására történő megváltozását leíró görbéknek ez a viszonylag lineáris szakasza rövid, akkor a csillag kitöréseket produkál! -
Caro #59 Nem pont a kötési energia, mert az nukleonok között hat, itt a gyenge kölcsönhatás működik. -
Caro #58 Azért a "tök jó"-tól elég messze van szerintem, ezt csak leírtam azért, hogy nem olyan egyszerű a dolog. :) -
#57
Feltételezük, hogy a feltételezésünk nem feltételezésen alapul! 
Sajna már nincs esti mese!
-
#56
Nos végül is ez a kvantummechanika elméleti alapját jelentő végtelen dimenziós Hilbert-tér valós fizikai tartalommal történő felruházásának pongyola megfogalmazása;) Itt ezen a fórumon szerintem elmegy, másrészt sokkal több tölem sem igazán telne.
Amit a sötét anyagról írtam az egyfajta egyszerűsített képe az úgynevezett HDM-nek (Hot Dark Matter), melyre pont a neutrinot szokták a legvalószínűbb részecskének jelölni, de egy kicsit elszállt a fantáziám.;) -
bvalek2 #55 Jujj... nekem úgy tűnik, hogy hangzatos szavak lettek a jelentésüktől függetlenül összedobálva.
1. Le kéne tisztázni, hogy mit jelent amit leírtál? Te nyilván mást értesz bizonyos szavak jelentése alatt, mint a többiek.
2. Bármi megfigyelés, vagy kisérlet, ami igazolja az állításaidat? Mert anélkül az egészet bele lehet tenni az esti meseblokkba (van még olyan egyáltalán? ezer éve nem néztem TV-t) -
#54
Amúgy meg mi a tér?
Az anyag lehetséges állapotainak összessége. Annál több dimenzióval rendelkezik/jellemezhető, minnél több erővel kerül az adott anyag/részecske kölcsönhatásba.
Alap esetben a világ végtelen dimenziós - minden mindennel kapcsolatban van és a kapcsolat azonnali-, de az erők ezt a mindennel kölcsönhatásban levő halmazt felszabdalják, asszimetriákat hoznak létre melyeken belül terek és a terek létrejöttével létre jön az idő is, mert a különböző folyamatok sorrendiségében differenciák alakulnak ki.
Mi most a több alpvető erőt és ezek mentén létrejővő párhuzamos univerzumokat tartalmazó világként értelmezzük a mindenséget, ami mint írtam végtelen nagy energián egy egységnek látható.
Folytatva és kicsit egzotikus irányba elvive Caro gondolatmenetét: ha léteznek gravitációs töltés nélküli, de elektromos töltéssel rendelkező részecskék, akkor ezen részscskék nem követi le az általunk ismert téridőt, mozgásuk soran. Egy teljesen más struktúrát hoznak létre, mint a mi általunk ismert univerzum, féregjukakat, hirtelen megjelenő energia kilövelléseket okoznak! A töltött, tömeggel rendelkező részecskékkel kölcsönhatva, növelhatik azok tömegét, csomósodásokat, vagy robbanásokat idézhetnek elő.
-
bvalek2 #53 Nem szeretném lehűteni a lelkesedésedet, de ez az élet megoldott problémáinak egyike. Az iskolás válasz valahol a kötési energia környékén keresendő, a haladó pedig a kvantumtérelmélet elsajátításával ismerhető meg...
Caro:
A sötét anyaggal az a baj, hogy a cikk szerint teljesen véletlenszerű a viselkedése. Ha olyan semleges részecskékből állna, mint amiről te írsz, máris nem lenne lehetséges, hogy hol tele van egy galaxis vele, hol tök üresek, hol a semmi közepén van állítólag sötét anyag.
A cikkben olvasható sötét anyag tulajdonságok leginkább a nem létező részecskéket jellemzik... -
#52
Üdv!
Amióta az emberiség megkérdőjelezte isteni eredetét, megint sötét(anyagban)-ben tapogatózik! Ezzel azt akarom mondani, hogy istennel mindent meg lehetet magyarázni. Az alma azért esik le a fáról, mert isten igy akarta, egyszerű tudomány.J Most meg 100 év alatt össze kelet hozni gyorsan valamit isten helyére. Erre jön ez a sötétanyag és összebarmolja 100 év tudományos munkáját (szívás)! J Az embereknek kell valami kapaszkodó, hogy tudják igazolni önön létük értelmét! A tudósok ezért güriznek nap mint nap és eszkábálnak össze fizikai törvényeket! Amik általában bizonyos idő elteltével meg cáfolódnak. A lényeg, hogy amíg ebben a világban élünk sose fogjuk megérteni, hogyan működik az univerzum! Nézzük az atomokat az építőköveket. A tudósok most azt feltételezik, hogy kvarkokból állnak, de ez csak feltételezés, mert bizonyítani senki sem tudta. Az olyan bizonyítékok, mint hogy valamilyen hatást generálnak a környezetükre például az elektronokra -amik szintén csak elméletben léteznek- az csak fikció! Tehát ha az alapokat nem értjük –ennyi erővel egy másik univerzum is lehet egy atomba zárva- akkor az egészet nem értjük, és nem is fogjuk soha!
Ui.: Tévedés ne essék, nem vagyok vallásos!
-
#51
Wow!!!
Ez tök jó elmélet! Én is sokat gondolkodtam azon, hogy miért olyan bomlékonyak a neutronok. Ez nagyon teccik! -
wanek #50 "Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban." - ami nincs, abban mi lenne misztikus?
Szellemek sincsenek, mégis sokan állítják az ellenkezőjét, mint az állítólagos testelhagyók.
Szerintem egy pár alapvető emberi tulajdonság tartja fenn ezeket a dolgokat, mint hiszékenység, tudatlanság, a tömegből való kitűnni vágyás, szenzációra való éhség, stb. -
assdf #49 Ez az egész csak egy nagy mese. Az egésznek csak annyi a haszna, hogyha egyszer majd odakerülönk hogy közelebbi kapcsolatunk lesz az adott dologgal, akkor legalább lesz valami alap elmélet amiből kiindulva ki lehet majd dolgozni hogy hogy is müködik az adott valami.
Addig meg röhögőgörcsöt kapok amikor valaki megsaccolja hogy mennyi az univerzum tömege, meg hogy mekkora sebeséggel mozog majd a szerintük hiányzó tömeget megprobálják kitalálni...
Ez kb olyan mintha egy a világtól elzárt szigeten lévő benszülött törzset (akik 100 főből állnak és még sosem jártak máshol és sosem hallottak más kontinensről vagy emberekről) megkérdeznénk hogy szerintük mennyi a föld lakossága. Majd hosszas tanakodás osztás szorzás után kijelenték maximum 2-300 fő lehet a szigetük méretét figyelembe véve...
-
Caro #48 Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban.
A neutrínókat is ide sorolják, pedig ezeknek a létezését sem vitatja senki, bár nem ez a feltételezett sötét anyag fő alkotóeleme.
Egyszerűen a sötét anyag nem töltött részecskékből áll. Ettől kezdve láthatatlan. Ha nem látjuk, attól meg még létezhet. A sötét energia sokkal nagyobb misztikum számomra.
Egy hülye elmélet pl.: mi van akkor, ha pl. a neutron bomlása a neutrínók következménye? Lehet, hogy a neutron stabil lenne, ha nincsenek a közelben neutrínók? Ezt megmérni nem tudjuk, mi csak itt a Naphoz viszonylag közel tudjuk megmérni a neutronok felezési idejét, szóval lehet, hogy neutrínómentes övezetekben stabil. És akkor ennyi erővel a sötét anyag lehet nem más, csak szabad neutronok. A detektálások szerint a galaxisok külső peremén helyezkedik el, ahol kevés a csillag, így kicsi a neutrínófluxus is.
Ez az egész csak feltételezés persze, és minden bizonnyal több szempontból is támadható, de annyi minden lehetséges amire még nem gondoltunk.
100 évvel ezelőtt még az atomok léte is vitatott volt (lásd pl. Mach), az antianyagról sem tudtak semmit.
Ma már tudjuk, hogy ezek vannak. Ugyanilyen egyszerű elfogadni a sötét anyagot is. -
bvalek2 #47 Oké, megvárjuk a következő Relativitáselméletes cikket :)
A Nobel-díj bizottságról nekem is megvan a véleményem, amikor háborús bűnösöknek osztogatnak béke-díjakat, meg ismeretlen firkászoknak irodalmit, bele sem merek gondolni a többi díj jogosságába. Azért néha ráhibáznak a jóra, lássuk be, Szent-Györgyi nem véletlenül kapott Nobel-díjat. :)
Szerintem ez a lényeges különbség a tudomány és (néhány) vallás között, nem égetik el mágján azt, aki mást gondol (mikike, olvastad ezt? :) ). A lényeg, hogy nincs uralkodó elmélet, nincs doktrína.
Pártolom a relativitáselméletet, de nem tetszene, ha mindenki elfogadná, mert mindig benne van a pakliban, hogy talán mégsem úgy van. Hogy nem csak jót írjak róla, súlyos gondok vannak vele, mint pl. a szingularitások megjelenése (ahol végtelenül erős gravitáció lenne), és a zárt időszerű világvonalak lehetősége (amik mentén vissza lehetne utazni az időben). Ezekre nincs sem bizonyíték, sem normális magyarázat. Ez nem változtat azon a tényen, hogy eddig minden megfigyelés és kisérlet igazolta a Relativitáselmélet képleteit. Valószínűleg még pontosabb kisérletekkel meg lehet buktatni a Relativitáselméletet, meglátjuk. -
wanek #46 "Az idealizált tér egy bölcsészfogalom" - ez butaság. Köze nincs a bölcsészethez. Mellesleg én nem vagyok bölcsész.
"És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)" - azt tudtad, hogy csak olyan emberek kaphatnak Nobel-díjat, akik valamilyen tudományos akadémia tagjai?
Ez a topic végül is nem a relativitáselmélet helyes, vagy helytelen voltáról szól, így itt ezzel kapcsolatban nem vitázom tovább. Esetleg majd egy azzal foglalkozó topicban.
Mindenesetre érdekes, hogy a fizikusok többsége egyetért a relativitáselmélet helyességében, de ugyanazok a fizikusok nyomatják ezt a sötét anyag/energia baromságot is, holott te pl. éppen az ellenkezőjét állítod, ugyanakkor elfogadod a relativitáselméletet. Hogyan is van ez? -
#45
legalábbis szerinted használható...
amúgy tényleg ez az egy a különbség, a tudomány a külső világot kémleli, a vallás pedig befelé próbál haladni
tehát inkább az, ami használhatóbb
de mindkettő dogmákra épül, amit ha megkérdőjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni -
bvalek2 #44 Az idealizált tér egy bölcsészfogalom. Fizikában csak az számít, hogy ha felhasználod az elméletedben, akkor helyes az eredmény, vagy sem. Ha úgy használod fel mint Newton, akkor nem helyes. Einstein eldobta az egészet, felhasznált egy másik térfogalmat, amivel helyes eredményeket kapott.
Ha van egy fizikai modelled, ami idealizált tér feltételezésével is működik, akkor nagyon kiváncsi vagyok rá. És szerintem a Nobel-díj bizottság is :) -
wanek #43 Egyetértek. -
wanek #42 Ezzel csak azért nem értek egyet, mert akárhogy is próbálsz különbséget tenni, mégiscsak időről van szó. Az meg nem görbül.
Másrészt az általam helyesnek tartott idealizált térrel ez összeegyeztethetetlen. -
bvalek2 #41 Ezért mondják, hogy egy kisérlet nem kisérlet, két kisérlet fél kisérlet, négy kisérlet egy kisérlet, de mint tudjuk egy kisérlet nem kisérlet...
Csak akkor fogadható el egy kisérlet, ha mások is meg tudják ismételni, más eszközökkel, más elven, bármikor, stb.
Pl. ha a csodadoktor 100 műtétet végez, és ebből a véletlennél nem többször sikeres, akkor rendszerint arra a kevésre szokott hivatkozni, hogy de hát volt amikor sikerült... 100-ból 99-szer sikerüljön, na az már valami. Ja, és tanítsa meg nekem hogy kell, és tudjam én is megcsinálni. Továbbá egy kisérlet nem azon múlik, hogy a jelenlevők mind hisznek-e benne. Akkor is működnie kell, ha szkeptikusok csinálják. -
wanek #40 Manapság az a baj, hogy pénzcentrikussá vált minden. Magyarul: a nagytőke osztja a pénzt, és sok esetben meg is határozza, hogy mit kéne igazolni/bizonyítani a nagyobb profit reményében. Ez egyes tudományágaknál nagyon szembetűnő, egyeseknél kevésbé észrevehető. -
bvalek2 #39 Az idő tényleg egy fizikai segédfogalom, nem több, és nem kevesebb. A téridő is egy fizikai segédfogalom, nem több és nem kevesebb. Az egyik koordinátáját elneveztük koordinátaidőnek, ami nem egyezik meg azzal az idővel, amit te észlelsz, szóval nincs is semmi gond.
Lehet hogy a téridő képzeletbeli, de kit érdekel? Pszeudo-Riemann sokaság neked jobban megfelel? Nem az a lényeg, hogy minek nevezem, hanem az, hogy a képlet helyes-e. A kvarkoknak sincs ízük, de az ember kínjában úgy hívja. Az elnevezésen vitatkozzanak a bölcsészek. A képlet jó (egyenlőre), a többi érdektelen. -
wanek #38 Ezzel egyetértek, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy vannak rosszul elvégzett kisérletek, és rossz mérési módszerek. Erre csak rátehet egy lapáttal, ha az eredményeket rosszul értelmezik. -
wanek #37 "Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridő" - nincs olyan, hogy téridő.
Az idő egyébként is csak egy képzett, fizikai segédfogalom, így meggörbülni sem tud. -
bvalek2 #36 Az elutasítás természetesen az elméletre vonatkozik, nem a kisérletre, tényekkel nem vitatkozom. Kisérlet és megfigyelés mindig előbbre való, mint a "nézet" :) -
bvalek2 #35 Lehet hogy hibás nézet, lehet hogy nem, de működik. Nekem elég földhöz ragadt a világnézetem. Ami működik azt elfogadom, ami nem, azt nem. Ha jön egy megfigyelés, ami ellenkezik Einstein elméletével, azonnal el fogom utasítani. Egyenlőre minden megfigyelés és kisérlet igazolja, amíg ez nem változik, addik nekem a gravitáció = térgörbület.
A tér + erőhatások magyarázat a gravitációra már megbukott. Hogy lehetne helyes nézet, ha ránézek a Merkúrra a távcsőben, és egyszerűen nem ott van, ahol Newton szerint, hanem máshol? történetesen ott, ahol Einstein szerint lennie kell. -
bvalek2 #34 Jó példa a tudomány működésére a Merkúr napközelpontjának vándorlása. A XIX. század közepén olyan pontosak lettek a megfigyelések, hogy kiderült, a Merkúr nem pont úgy mozog ahogy a fizikusok elképzelték. Erre jöttek az ötletek...
A csillagászoktól:
- Hátha egy belső bolygó zavaró hatása okozza a mozgásban az eltérést? Nem találták meg. A SOHO már néhány km-es részleteket is lát a Nap felszínén, szóval nagyobbacska kavicsokon kívül más nincs ott, ma már biztos.
- Hátha a Naprendszerbeli por okozza? Ezt is lehet megfigyeléssel ellenőrizni, nem jött be, nincs annyi por, ott, ahol ehhez lennie kéne.
A fizikusok:
- Kitaláltak mindefélét, az éterszéltől kezdve, megvariálták a newtoni gravitációelméletet, stb. Persze sikerült ráerőltetni a Merkúr mozgására a képletüket, de amikor a többi bolygó mozgását is ki akarták számolni, akkor ökörségek jöttek ki. Ekkor két dolgot lehet tenni: ragaszkodni a hülyeséghez, és feltételezni, hogy éterviharok vannak a Naprendszerben, vagy dolgozni tovább a megoldáson.
- Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridő, és jé, kijött az eredmény. Ellenőrizték más bolygókra is, azoknak a mozgása is szépen kijött. Egy darabig még voltak akik nem hitték el, ezért sok más megfigyelést is végeztek, csillagászok távcsővel, laborasszisztensek lézerekkel, hogy a nagyszakállú professzor uraknak is be kellett látni, hogy Einsteinnek igaza van.
Szerintem valami hasonló történik megint. Van egy jelenség, amit Newton képletével nem lehet megmagyarázni, Einsteinével igen. Most minek erőlködünk sötét anyagos hülyeségekkel? Csak mert jól hangzik, és lehet érte támogatást kapni? Ezzel jár a publikálási kényszer a tudományban... -
wanek #33 Ezzel viszont nem értek egyet. Ugyanis szerintem hibás nézet az, hogy "gravitáció = térgörbület". Én elhiszem, hogy neked ezt most így tanítják, az én időmben másként tanították, de - hozzá kell tennem, hogy sok dologgal már akkor sem értettem egyet, amikor azt tanították -, később aztán ezek egy részéről ki is derült, hogy rosszul tanították, mert azóta változott az általános felfogás.
Én azt az elvet vallom, hogy van az idealizált tér, és abban különböző erőhatások. Butaság lenne magát a teret az egyik kitüntetett erőhatással egyenlővé tenni, mert - magára a gravitációra vonatkozóan ugyan egyszerűbben lehet számításokat végezni, de - más erőhatások vizsgálatakor fölöslegesen bonyolódik a dolog.
PS: az einsteini relativitáselmélettel egyébként sem értek egyet. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem, hanem csak nem fogadom el. -
wanek #32 Azzal semmi bajom, ha a csillagászok megfigyelik az észlelhető, Földön kívüli világot, és ezt dokumentálják is. A gond akkor kezdődik, ha mindenféle egzotikus magyarázatokkal jönnek elő. -
bvalek2 #31 Szeretném megvédeni a csillagászokat. Ez nem egy csillagászati topik, hanem asztrofizikai. A csillagászat elsősorban megfigyelésből áll, a jelenségek magyarázatát más tudományágaktól szokták kölcsönvenni, pl. most a fizikától. Az itt ismertetett magyarázat szerintem is hülyeség, de amit a csillagászok tettek, az annyi, hogy szép képeket készítettek távcsővel, és katalogizálták amit láttak. Szerintem enél tisztább tudomány nincs a világon. Minden belemagyarázás nélkül megfigyeljük a természetet, és leírjuk azoknak, akiknek nincs óriástávcső a hátsó kertjében.
De a diplomás túlképzés által kitermelt majmoknak is meg kell élni valamiből, ezért jönnek a sötét anyagos elméletekkel... -
bvalek2 #30 Sajnálom hogy csak 88 év után tudod meg, de a gravitáció = térgörbület. Ezt igazolja a számos megfigyelés és kisérlet, például a fényelhajlás, és a geodetikus precesszió, amit nemrég mért meg a Gravitiy Probe B űrszonda, 1%-os pontossággal. A fényelhajlást még magyarázhatod gravitációs erővel (eleve rossz eredmény jön ki), de a geodetikus precesszió csak görbült sokaságokon jelentkezik. Ezek után kezdheted magyarázni, hogy a fehér valójában fekete, de aki kinyitja a szemét, azonnal látja, hogy mégiscsak fehér...
Sőt, horribile dictu (nem tudom mit jelent, de olyan menő latinul idézni :) ), a tömeg nemcsak görbíti a teret, hanem pl. a forgó tömeg torzítja, csavarja is. Épp most számolom ki a forgó Nap esetében, kell a diplomamunkámhoz.