Bonyolódik a sötét anyag rejtélye
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
Nem pont a kötési energia, mert az nukleonok között hat, itt a gyenge kölcsönhatás mûködik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#58
Azért a "tök jó"-tól elég messze van szerintem, ezt csak leírtam azért, hogy nem olyan egyszerû a dolog. :)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#57
Feltételezük, hogy a feltételezésünk nem feltételezésen alapul!<#falbav>
Sajna már nincs esti mese!<#rinya>
Sajna már nincs esti mese!<#rinya>
Csak a semmi lehet tökéletes!
#56
Nos végül is ez a kvantummechanika elméleti alapját jelentõ végtelen dimenziós Hilbert-tér valós fizikai tartalommal történõ felruházásának pongyola megfogalmazása;) Itt ezen a fórumon szerintem elmegy, másrészt sokkal több tölem sem igazán telne.
Amit a sötét anyagról írtam az egyfajta egyszerûsített képe az úgynevezett HDM-nek (Hot Dark Matter), melyre pont a neutrinot szokták a legvalószínûbb részecskének jelölni, de egy kicsit elszállt a fantáziám.;)
Amit a sötét anyagról írtam az egyfajta egyszerûsített képe az úgynevezett HDM-nek (Hot Dark Matter), melyre pont a neutrinot szokták a legvalószínûbb részecskének jelölni, de egy kicsit elszállt a fantáziám.;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Jujj... nekem úgy tûnik, hogy hangzatos szavak lettek a jelentésüktõl függetlenül összedobálva.
1. Le kéne tisztázni, hogy mit jelent amit leírtál? Te nyilván mást értesz bizonyos szavak jelentése alatt, mint a többiek.
2. Bármi megfigyelés, vagy kisérlet, ami igazolja az állításaidat? Mert anélkül az egészet bele lehet tenni az esti meseblokkba (van még olyan egyáltalán? ezer éve nem néztem TV-t)
1. Le kéne tisztázni, hogy mit jelent amit leírtál? Te nyilván mást értesz bizonyos szavak jelentése alatt, mint a többiek.
2. Bármi megfigyelés, vagy kisérlet, ami igazolja az állításaidat? Mert anélkül az egészet bele lehet tenni az esti meseblokkba (van még olyan egyáltalán? ezer éve nem néztem TV-t)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#54
Amúgy meg mi a tér?
Az anyag lehetséges állapotainak összessége. Annál több dimenzióval rendelkezik/jellemezhetõ, minnél több erõvel kerül az adott anyag/részecske kölcsönhatásba.
Alap esetben a világ végtelen dimenziós - minden mindennel kapcsolatban van és a kapcsolat azonnali-, de az erõk ezt a mindennel kölcsönhatásban levõ halmazt felszabdalják, asszimetriákat hoznak létre melyeken belül terek és a terek létrejöttével létre jön az idõ is, mert a különbözõ folyamatok sorrendiségében differenciák alakulnak ki.
Mi most a több alpvetõ erõt és ezek mentén létrejõvõ párhuzamos univerzumokat tartalmazó világként értelmezzük a mindenséget, ami mint írtam végtelen nagy energián egy egységnek látható.
Folytatva és kicsit egzotikus irányba elvive Caro gondolatmenetét: ha léteznek gravitációs töltés nélküli, de elektromos töltéssel rendelkezõ részecskék, akkor ezen részscskék nem követi le az általunk ismert téridõt, mozgásuk soran. Egy teljesen más struktúrát hoznak létre, mint a mi általunk ismert univerzum, féregjukakat, hirtelen megjelenõ energia kilövelléseket okoznak! A töltött, tömeggel rendelkezõ részecskékkel kölcsönhatva, növelhatik azok tömegét, csomósodásokat, vagy robbanásokat idézhetnek elõ.
Az anyag lehetséges állapotainak összessége. Annál több dimenzióval rendelkezik/jellemezhetõ, minnél több erõvel kerül az adott anyag/részecske kölcsönhatásba.
Alap esetben a világ végtelen dimenziós - minden mindennel kapcsolatban van és a kapcsolat azonnali-, de az erõk ezt a mindennel kölcsönhatásban levõ halmazt felszabdalják, asszimetriákat hoznak létre melyeken belül terek és a terek létrejöttével létre jön az idõ is, mert a különbözõ folyamatok sorrendiségében differenciák alakulnak ki.
Mi most a több alpvetõ erõt és ezek mentén létrejõvõ párhuzamos univerzumokat tartalmazó világként értelmezzük a mindenséget, ami mint írtam végtelen nagy energián egy egységnek látható.
Folytatva és kicsit egzotikus irányba elvive Caro gondolatmenetét: ha léteznek gravitációs töltés nélküli, de elektromos töltéssel rendelkezõ részecskék, akkor ezen részscskék nem követi le az általunk ismert téridõt, mozgásuk soran. Egy teljesen más struktúrát hoznak létre, mint a mi általunk ismert univerzum, féregjukakat, hirtelen megjelenõ energia kilövelléseket okoznak! A töltött, tömeggel rendelkezõ részecskékkel kölcsönhatva, növelhatik azok tömegét, csomósodásokat, vagy robbanásokat idézhetnek elõ.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Nem szeretném lehûteni a lelkesedésedet, de ez az élet megoldott problémáinak egyike. Az iskolás válasz valahol a kötési energia környékén keresendõ, a haladó pedig a kvantumtérelmélet elsajátításával ismerhetõ meg...
Caro:
A sötét anyaggal az a baj, hogy a cikk szerint teljesen véletlenszerû a viselkedése. Ha olyan semleges részecskékbõl állna, mint amirõl te írsz, máris nem lenne lehetséges, hogy hol tele van egy galaxis vele, hol tök üresek, hol a semmi közepén van állítólag sötét anyag.
A cikkben olvasható sötét anyag tulajdonságok leginkább a nem létezõ részecskéket jellemzik...
Caro:
A sötét anyaggal az a baj, hogy a cikk szerint teljesen véletlenszerû a viselkedése. Ha olyan semleges részecskékbõl állna, mint amirõl te írsz, máris nem lenne lehetséges, hogy hol tele van egy galaxis vele, hol tök üresek, hol a semmi közepén van állítólag sötét anyag.
A cikkben olvasható sötét anyag tulajdonságok leginkább a nem létezõ részecskéket jellemzik...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#52
Üdv!
Amióta az emberiség megkérdõjelezte isteni eredetét, megint sötét(anyagban)-ben tapogatózik! Ezzel azt akarom mondani, hogy istennel mindent meg lehetet magyarázni. Az alma azért esik le a fáról, mert isten igy akarta, egyszerû tudomány.J Most meg 100 év alatt össze kelet hozni gyorsan valamit isten helyére. Erre jön ez a sötétanyag és összebarmolja 100 év tudományos munkáját (szívás)! J Az embereknek kell valami kapaszkodó, hogy tudják igazolni önön létük értelmét! A tudósok ezért güriznek nap mint nap és eszkábálnak össze fizikai törvényeket! Amik általában bizonyos idõ elteltével meg cáfolódnak. A lényeg, hogy amíg ebben a világban élünk sose fogjuk megérteni, hogyan mûködik az univerzum! Nézzük az atomokat az építõköveket. A tudósok most azt feltételezik, hogy kvarkokból állnak, de ez csak feltételezés, mert bizonyítani senki sem tudta. Az olyan bizonyítékok, mint hogy valamilyen hatást generálnak a környezetükre például az elektronokra -amik szintén csak elméletben léteznek- az csak fikció! Tehát ha az alapokat nem értjük –ennyi erõvel egy másik univerzum is lehet egy atomba zárva- akkor az egészet nem értjük, és nem is fogjuk soha!
Ui.: Tévedés ne essék, nem vagyok vallásos!
Amióta az emberiség megkérdõjelezte isteni eredetét, megint sötét(anyagban)-ben tapogatózik! Ezzel azt akarom mondani, hogy istennel mindent meg lehetet magyarázni. Az alma azért esik le a fáról, mert isten igy akarta, egyszerû tudomány.J Most meg 100 év alatt össze kelet hozni gyorsan valamit isten helyére. Erre jön ez a sötétanyag és összebarmolja 100 év tudományos munkáját (szívás)! J Az embereknek kell valami kapaszkodó, hogy tudják igazolni önön létük értelmét! A tudósok ezért güriznek nap mint nap és eszkábálnak össze fizikai törvényeket! Amik általában bizonyos idõ elteltével meg cáfolódnak. A lényeg, hogy amíg ebben a világban élünk sose fogjuk megérteni, hogyan mûködik az univerzum! Nézzük az atomokat az építõköveket. A tudósok most azt feltételezik, hogy kvarkokból állnak, de ez csak feltételezés, mert bizonyítani senki sem tudta. Az olyan bizonyítékok, mint hogy valamilyen hatást generálnak a környezetükre például az elektronokra -amik szintén csak elméletben léteznek- az csak fikció! Tehát ha az alapokat nem értjük –ennyi erõvel egy másik univerzum is lehet egy atomba zárva- akkor az egészet nem értjük, és nem is fogjuk soha!
Ui.: Tévedés ne essék, nem vagyok vallásos!
Csak a semmi lehet tökéletes!
#51
Wow!!!
Ez tök jó elmélet! Én is sokat gondolkodtam azon, hogy miért olyan bomlékonyak a neutronok. Ez nagyon teccik!
Ez tök jó elmélet! Én is sokat gondolkodtam azon, hogy miért olyan bomlékonyak a neutronok. Ez nagyon teccik!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#50
"Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban." - ami nincs, abban mi lenne misztikus?
Szellemek sincsenek, mégis sokan állítják az ellenkezõjét, mint az állítólagos testelhagyók.
Szerintem egy pár alapvetõ emberi tulajdonság tartja fenn ezeket a dolgokat, mint hiszékenység, tudatlanság, a tömegbõl való kitûnni vágyás, szenzációra való éhség, stb.
Szellemek sincsenek, mégis sokan állítják az ellenkezõjét, mint az állítólagos testelhagyók.
Szerintem egy pár alapvetõ emberi tulajdonság tartja fenn ezeket a dolgokat, mint hiszékenység, tudatlanság, a tömegbõl való kitûnni vágyás, szenzációra való éhség, stb.
#49
Ez az egész csak egy nagy mese. Az egésznek csak annyi a haszna, hogyha egyszer majd odakerülönk hogy közelebbi kapcsolatunk lesz az adott dologgal, akkor legalább lesz valami alap elmélet amibõl kiindulva ki lehet majd dolgozni hogy hogy is müködik az adott valami.
Addig meg röhögõgörcsöt kapok amikor valaki megsaccolja hogy mennyi az univerzum tömege, meg hogy mekkora sebeséggel mozog majd a szerintük hiányzó tömeget megprobálják kitalálni...
Ez kb olyan mintha egy a világtól elzárt szigeten lévõ benszülött törzset (akik 100 fõbõl állnak és még sosem jártak máshol és sosem hallottak más kontinensrõl vagy emberekrõl) megkérdeznénk hogy szerintük mennyi a föld lakossága. Majd hosszas tanakodás osztás szorzás után kijelenték maximum 2-300 fõ lehet a szigetük méretét figyelembe véve...
Addig meg röhögõgörcsöt kapok amikor valaki megsaccolja hogy mennyi az univerzum tömege, meg hogy mekkora sebeséggel mozog majd a szerintük hiányzó tömeget megprobálják kitalálni...
Ez kb olyan mintha egy a világtól elzárt szigeten lévõ benszülött törzset (akik 100 fõbõl állnak és még sosem jártak máshol és sosem hallottak más kontinensrõl vagy emberekrõl) megkérdeznénk hogy szerintük mennyi a föld lakossága. Majd hosszas tanakodás osztás szorzás után kijelenték maximum 2-300 fõ lehet a szigetük méretét figyelembe véve...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#48
Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban.
A neutrínókat is ide sorolják, pedig ezeknek a létezését sem vitatja senki, bár nem ez a feltételezett sötét anyag fõ alkotóeleme.
Egyszerûen a sötét anyag nem töltött részecskékbõl áll. Ettõl kezdve láthatatlan. Ha nem látjuk, attól meg még létezhet. A sötét energia sokkal nagyobb misztikum számomra.
Egy hülye elmélet pl.: mi van akkor, ha pl. a neutron bomlása a neutrínók következménye? Lehet, hogy a neutron stabil lenne, ha nincsenek a közelben neutrínók? Ezt megmérni nem tudjuk, mi csak itt a Naphoz viszonylag közel tudjuk megmérni a neutronok felezési idejét, szóval lehet, hogy neutrínómentes övezetekben stabil. És akkor ennyi erõvel a sötét anyag lehet nem más, csak szabad neutronok. A detektálások szerint a galaxisok külsõ peremén helyezkedik el, ahol kevés a csillag, így kicsi a neutrínófluxus is.
Ez az egész csak feltételezés persze, és minden bizonnyal több szempontból is támadható, de annyi minden lehetséges amire még nem gondoltunk.
100 évvel ezelõtt még az atomok léte is vitatott volt (lásd pl. Mach), az antianyagról sem tudtak semmit.
Ma már tudjuk, hogy ezek vannak. Ugyanilyen egyszerû elfogadni a sötét anyagot is.
A neutrínókat is ide sorolják, pedig ezeknek a létezését sem vitatja senki, bár nem ez a feltételezett sötét anyag fõ alkotóeleme.
Egyszerûen a sötét anyag nem töltött részecskékbõl áll. Ettõl kezdve láthatatlan. Ha nem látjuk, attól meg még létezhet. A sötét energia sokkal nagyobb misztikum számomra.
Egy hülye elmélet pl.: mi van akkor, ha pl. a neutron bomlása a neutrínók következménye? Lehet, hogy a neutron stabil lenne, ha nincsenek a közelben neutrínók? Ezt megmérni nem tudjuk, mi csak itt a Naphoz viszonylag közel tudjuk megmérni a neutronok felezési idejét, szóval lehet, hogy neutrínómentes övezetekben stabil. És akkor ennyi erõvel a sötét anyag lehet nem más, csak szabad neutronok. A detektálások szerint a galaxisok külsõ peremén helyezkedik el, ahol kevés a csillag, így kicsi a neutrínófluxus is.
Ez az egész csak feltételezés persze, és minden bizonnyal több szempontból is támadható, de annyi minden lehetséges amire még nem gondoltunk.
100 évvel ezelõtt még az atomok léte is vitatott volt (lásd pl. Mach), az antianyagról sem tudtak semmit.
Ma már tudjuk, hogy ezek vannak. Ugyanilyen egyszerû elfogadni a sötét anyagot is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#47
Oké, megvárjuk a következõ Relativitáselméletes cikket :)
A Nobel-díj bizottságról nekem is megvan a véleményem, amikor háborús bûnösöknek osztogatnak béke-díjakat, meg ismeretlen firkászoknak irodalmit, bele sem merek gondolni a többi díj jogosságába. Azért néha ráhibáznak a jóra, lássuk be, Szent-Györgyi nem véletlenül kapott Nobel-díjat. :)
Szerintem ez a lényeges különbség a tudomány és (néhány) vallás között, nem égetik el mágján azt, aki mást gondol (mikike, olvastad ezt? :) ). A lényeg, hogy nincs uralkodó elmélet, nincs doktrína.
Pártolom a relativitáselméletet, de nem tetszene, ha mindenki elfogadná, mert mindig benne van a pakliban, hogy talán mégsem úgy van. Hogy nem csak jót írjak róla, súlyos gondok vannak vele, mint pl. a szingularitások megjelenése (ahol végtelenül erõs gravitáció lenne), és a zárt idõszerû világvonalak lehetõsége (amik mentén vissza lehetne utazni az idõben). Ezekre nincs sem bizonyíték, sem normális magyarázat. Ez nem változtat azon a tényen, hogy eddig minden megfigyelés és kisérlet igazolta a Relativitáselmélet képleteit. Valószínûleg még pontosabb kisérletekkel meg lehet buktatni a Relativitáselméletet, meglátjuk.
A Nobel-díj bizottságról nekem is megvan a véleményem, amikor háborús bûnösöknek osztogatnak béke-díjakat, meg ismeretlen firkászoknak irodalmit, bele sem merek gondolni a többi díj jogosságába. Azért néha ráhibáznak a jóra, lássuk be, Szent-Györgyi nem véletlenül kapott Nobel-díjat. :)
Szerintem ez a lényeges különbség a tudomány és (néhány) vallás között, nem égetik el mágján azt, aki mást gondol (mikike, olvastad ezt? :) ). A lényeg, hogy nincs uralkodó elmélet, nincs doktrína.
Pártolom a relativitáselméletet, de nem tetszene, ha mindenki elfogadná, mert mindig benne van a pakliban, hogy talán mégsem úgy van. Hogy nem csak jót írjak róla, súlyos gondok vannak vele, mint pl. a szingularitások megjelenése (ahol végtelenül erõs gravitáció lenne), és a zárt idõszerû világvonalak lehetõsége (amik mentén vissza lehetne utazni az idõben). Ezekre nincs sem bizonyíték, sem normális magyarázat. Ez nem változtat azon a tényen, hogy eddig minden megfigyelés és kisérlet igazolta a Relativitáselmélet képleteit. Valószínûleg még pontosabb kisérletekkel meg lehet buktatni a Relativitáselméletet, meglátjuk.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#46
"Az idealizált tér egy bölcsészfogalom" - ez butaság. Köze nincs a bölcsészethez. Mellesleg én nem vagyok bölcsész.
"És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)" - azt tudtad, hogy csak olyan emberek kaphatnak Nobel-díjat, akik valamilyen tudományos akadémia tagjai?
Ez a topic végül is nem a relativitáselmélet helyes, vagy helytelen voltáról szól, így itt ezzel kapcsolatban nem vitázom tovább. Esetleg majd egy azzal foglalkozó topicban.
Mindenesetre érdekes, hogy a fizikusok többsége egyetért a relativitáselmélet helyességében, de ugyanazok a fizikusok nyomatják ezt a sötét anyag/energia baromságot is, holott te pl. éppen az ellenkezõjét állítod, ugyanakkor elfogadod a relativitáselméletet. Hogyan is van ez?
"És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)" - azt tudtad, hogy csak olyan emberek kaphatnak Nobel-díjat, akik valamilyen tudományos akadémia tagjai?
Ez a topic végül is nem a relativitáselmélet helyes, vagy helytelen voltáról szól, így itt ezzel kapcsolatban nem vitázom tovább. Esetleg majd egy azzal foglalkozó topicban.
Mindenesetre érdekes, hogy a fizikusok többsége egyetért a relativitáselmélet helyességében, de ugyanazok a fizikusok nyomatják ezt a sötét anyag/energia baromságot is, holott te pl. éppen az ellenkezõjét állítod, ugyanakkor elfogadod a relativitáselméletet. Hogyan is van ez?
#45
legalábbis szerinted használható...
amúgy tényleg ez az egy a különbség, a tudomány a külsõ világot kémleli, a vallás pedig befelé próbál haladni
tehát inkább az, ami használhatóbb
de mindkettõ dogmákra épül, amit ha megkérdõjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni
amúgy tényleg ez az egy a különbség, a tudomány a külsõ világot kémleli, a vallás pedig befelé próbál haladni
tehát inkább az, ami használhatóbb
de mindkettõ dogmákra épül, amit ha megkérdõjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#44
Az idealizált tér egy bölcsészfogalom. Fizikában csak az számít, hogy ha felhasználod az elméletedben, akkor helyes az eredmény, vagy sem. Ha úgy használod fel mint Newton, akkor nem helyes. Einstein eldobta az egészet, felhasznált egy másik térfogalmat, amivel helyes eredményeket kapott.
Ha van egy fizikai modelled, ami idealizált tér feltételezésével is mûködik, akkor nagyon kiváncsi vagyok rá. És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)
Ha van egy fizikai modelled, ami idealizált tér feltételezésével is mûködik, akkor nagyon kiváncsi vagyok rá. És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#43
Egyetértek.
#42
Ezzel csak azért nem értek egyet, mert akárhogy is próbálsz különbséget tenni, mégiscsak idõrõl van szó. Az meg nem görbül.
Másrészt az általam helyesnek tartott idealizált térrel ez összeegyeztethetetlen.
Másrészt az általam helyesnek tartott idealizált térrel ez összeegyeztethetetlen.
#41
Ezért mondják, hogy egy kisérlet nem kisérlet, két kisérlet fél kisérlet, négy kisérlet egy kisérlet, de mint tudjuk egy kisérlet nem kisérlet...
Csak akkor fogadható el egy kisérlet, ha mások is meg tudják ismételni, más eszközökkel, más elven, bármikor, stb.
Pl. ha a csodadoktor 100 mûtétet végez, és ebbõl a véletlennél nem többször sikeres, akkor rendszerint arra a kevésre szokott hivatkozni, hogy de hát volt amikor sikerült... 100-ból 99-szer sikerüljön, na az már valami. Ja, és tanítsa meg nekem hogy kell, és tudjam én is megcsinálni. Továbbá egy kisérlet nem azon múlik, hogy a jelenlevõk mind hisznek-e benne. Akkor is mûködnie kell, ha szkeptikusok csinálják.
Csak akkor fogadható el egy kisérlet, ha mások is meg tudják ismételni, más eszközökkel, más elven, bármikor, stb.
Pl. ha a csodadoktor 100 mûtétet végez, és ebbõl a véletlennél nem többször sikeres, akkor rendszerint arra a kevésre szokott hivatkozni, hogy de hát volt amikor sikerült... 100-ból 99-szer sikerüljön, na az már valami. Ja, és tanítsa meg nekem hogy kell, és tudjam én is megcsinálni. Továbbá egy kisérlet nem azon múlik, hogy a jelenlevõk mind hisznek-e benne. Akkor is mûködnie kell, ha szkeptikusok csinálják.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#40
Manapság az a baj, hogy pénzcentrikussá vált minden. Magyarul: a nagytõke osztja a pénzt, és sok esetben meg is határozza, hogy mit kéne igazolni/bizonyítani a nagyobb profit reményében. Ez egyes tudományágaknál nagyon szembetûnõ, egyeseknél kevésbé észrevehetõ.
#39
Az idõ tényleg egy fizikai segédfogalom, nem több, és nem kevesebb. A téridõ is egy fizikai segédfogalom, nem több és nem kevesebb. Az egyik koordinátáját elneveztük koordinátaidõnek, ami nem egyezik meg azzal az idõvel, amit te észlelsz, szóval nincs is semmi gond.
Lehet hogy a téridõ képzeletbeli, de kit érdekel? Pszeudo-Riemann sokaság neked jobban megfelel? Nem az a lényeg, hogy minek nevezem, hanem az, hogy a képlet helyes-e. A kvarkoknak sincs ízük, de az ember kínjában úgy hívja. Az elnevezésen vitatkozzanak a bölcsészek. A képlet jó (egyenlõre), a többi érdektelen.
Lehet hogy a téridõ képzeletbeli, de kit érdekel? Pszeudo-Riemann sokaság neked jobban megfelel? Nem az a lényeg, hogy minek nevezem, hanem az, hogy a képlet helyes-e. A kvarkoknak sincs ízük, de az ember kínjában úgy hívja. Az elnevezésen vitatkozzanak a bölcsészek. A képlet jó (egyenlõre), a többi érdektelen.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#38
Ezzel egyetértek, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy vannak rosszul elvégzett kisérletek, és rossz mérési módszerek. Erre csak rátehet egy lapáttal, ha az eredményeket rosszul értelmezik.
#37
"Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridõ" - nincs olyan, hogy téridõ.
Az idõ egyébként is csak egy képzett, fizikai segédfogalom, így meggörbülni sem tud.
Az idõ egyébként is csak egy képzett, fizikai segédfogalom, így meggörbülni sem tud.
#36
Az elutasítás természetesen az elméletre vonatkozik, nem a kisérletre, tényekkel nem vitatkozom. Kisérlet és megfigyelés mindig elõbbre való, mint a "nézet" :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#35
Lehet hogy hibás nézet, lehet hogy nem, de mûködik. Nekem elég földhöz ragadt a világnézetem. Ami mûködik azt elfogadom, ami nem, azt nem. Ha jön egy megfigyelés, ami ellenkezik Einstein elméletével, azonnal el fogom utasítani. Egyenlõre minden megfigyelés és kisérlet igazolja, amíg ez nem változik, addik nekem a gravitáció = térgörbület.
A tér + erõhatások magyarázat a gravitációra már megbukott. Hogy lehetne helyes nézet, ha ránézek a Merkúrra a távcsõben, és egyszerûen nem ott van, ahol Newton szerint, hanem máshol? történetesen ott, ahol Einstein szerint lennie kell.
A tér + erõhatások magyarázat a gravitációra már megbukott. Hogy lehetne helyes nézet, ha ránézek a Merkúrra a távcsõben, és egyszerûen nem ott van, ahol Newton szerint, hanem máshol? történetesen ott, ahol Einstein szerint lennie kell.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#34
Jó példa a tudomány mûködésére a Merkúr napközelpontjának vándorlása. A XIX. század közepén olyan pontosak lettek a megfigyelések, hogy kiderült, a Merkúr nem pont úgy mozog ahogy a fizikusok elképzelték. Erre jöttek az ötletek...
A csillagászoktól:
- Hátha egy belsõ bolygó zavaró hatása okozza a mozgásban az eltérést? Nem találták meg. A SOHO már néhány km-es részleteket is lát a Nap felszínén, szóval nagyobbacska kavicsokon kívül más nincs ott, ma már biztos.
- Hátha a Naprendszerbeli por okozza? Ezt is lehet megfigyeléssel ellenõrizni, nem jött be, nincs annyi por, ott, ahol ehhez lennie kéne.
A fizikusok:
- Kitaláltak mindefélét, az éterszéltõl kezdve, megvariálták a newtoni gravitációelméletet, stb. Persze sikerült ráerõltetni a Merkúr mozgására a képletüket, de amikor a többi bolygó mozgását is ki akarták számolni, akkor ökörségek jöttek ki. Ekkor két dolgot lehet tenni: ragaszkodni a hülyeséghez, és feltételezni, hogy éterviharok vannak a Naprendszerben, vagy dolgozni tovább a megoldáson.
- Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridõ, és jé, kijött az eredmény. Ellenõrizték más bolygókra is, azoknak a mozgása is szépen kijött. Egy darabig még voltak akik nem hitték el, ezért sok más megfigyelést is végeztek, csillagászok távcsõvel, laborasszisztensek lézerekkel, hogy a nagyszakállú professzor uraknak is be kellett látni, hogy Einsteinnek igaza van.
Szerintem valami hasonló történik megint. Van egy jelenség, amit Newton képletével nem lehet megmagyarázni, Einsteinével igen. Most minek erõlködünk sötét anyagos hülyeségekkel? Csak mert jól hangzik, és lehet érte támogatást kapni? Ezzel jár a publikálási kényszer a tudományban...
A csillagászoktól:
- Hátha egy belsõ bolygó zavaró hatása okozza a mozgásban az eltérést? Nem találták meg. A SOHO már néhány km-es részleteket is lát a Nap felszínén, szóval nagyobbacska kavicsokon kívül más nincs ott, ma már biztos.
- Hátha a Naprendszerbeli por okozza? Ezt is lehet megfigyeléssel ellenõrizni, nem jött be, nincs annyi por, ott, ahol ehhez lennie kéne.
A fizikusok:
- Kitaláltak mindefélét, az éterszéltõl kezdve, megvariálták a newtoni gravitációelméletet, stb. Persze sikerült ráerõltetni a Merkúr mozgására a képletüket, de amikor a többi bolygó mozgását is ki akarták számolni, akkor ökörségek jöttek ki. Ekkor két dolgot lehet tenni: ragaszkodni a hülyeséghez, és feltételezni, hogy éterviharok vannak a Naprendszerben, vagy dolgozni tovább a megoldáson.
- Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridõ, és jé, kijött az eredmény. Ellenõrizték más bolygókra is, azoknak a mozgása is szépen kijött. Egy darabig még voltak akik nem hitték el, ezért sok más megfigyelést is végeztek, csillagászok távcsõvel, laborasszisztensek lézerekkel, hogy a nagyszakállú professzor uraknak is be kellett látni, hogy Einsteinnek igaza van.
Szerintem valami hasonló történik megint. Van egy jelenség, amit Newton képletével nem lehet megmagyarázni, Einsteinével igen. Most minek erõlködünk sötét anyagos hülyeségekkel? Csak mert jól hangzik, és lehet érte támogatást kapni? Ezzel jár a publikálási kényszer a tudományban...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#33
Ezzel viszont nem értek egyet. Ugyanis szerintem hibás nézet az, hogy "gravitáció = térgörbület". Én elhiszem, hogy neked ezt most így tanítják, az én idõmben másként tanították, de - hozzá kell tennem, hogy sok dologgal már akkor sem értettem egyet, amikor azt tanították -, késõbb aztán ezek egy részérõl ki is derült, hogy rosszul tanították, mert azóta változott az általános felfogás.
Én azt az elvet vallom, hogy van az idealizált tér, és abban különbözõ erõhatások. Butaság lenne magát a teret az egyik kitüntetett erõhatással egyenlõvé tenni, mert - magára a gravitációra vonatkozóan ugyan egyszerûbben lehet számításokat végezni, de - más erõhatások vizsgálatakor fölöslegesen bonyolódik a dolog.
PS: az einsteini relativitáselmélettel egyébként sem értek egyet. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem, hanem csak nem fogadom el.
Én azt az elvet vallom, hogy van az idealizált tér, és abban különbözõ erõhatások. Butaság lenne magát a teret az egyik kitüntetett erõhatással egyenlõvé tenni, mert - magára a gravitációra vonatkozóan ugyan egyszerûbben lehet számításokat végezni, de - más erõhatások vizsgálatakor fölöslegesen bonyolódik a dolog.
PS: az einsteini relativitáselmélettel egyébként sem értek egyet. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem, hanem csak nem fogadom el.
#32
Azzal semmi bajom, ha a csillagászok megfigyelik az észlelhetõ, Földön kívüli világot, és ezt dokumentálják is. A gond akkor kezdõdik, ha mindenféle egzotikus magyarázatokkal jönnek elõ.
#31
Szeretném megvédeni a csillagászokat. Ez nem egy csillagászati topik, hanem asztrofizikai. A csillagászat elsõsorban megfigyelésbõl áll, a jelenségek magyarázatát más tudományágaktól szokták kölcsönvenni, pl. most a fizikától. Az itt ismertetett magyarázat szerintem is hülyeség, de amit a csillagászok tettek, az annyi, hogy szép képeket készítettek távcsõvel, és katalogizálták amit láttak. Szerintem enél tisztább tudomány nincs a világon. Minden belemagyarázás nélkül megfigyeljük a természetet, és leírjuk azoknak, akiknek nincs óriástávcsõ a hátsó kertjében.
De a diplomás túlképzés által kitermelt majmoknak is meg kell élni valamibõl, ezért jönnek a sötét anyagos elméletekkel...
De a diplomás túlképzés által kitermelt majmoknak is meg kell élni valamibõl, ezért jönnek a sötét anyagos elméletekkel...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#30
Sajnálom hogy csak 88 év után tudod meg, de a gravitáció = térgörbület. Ezt igazolja a számos megfigyelés és kisérlet, például a fényelhajlás, és a geodetikus precesszió, amit nemrég mért meg a Gravitiy Probe B ûrszonda, 1%-os pontossággal. A fényelhajlást még magyarázhatod gravitációs erõvel (eleve rossz eredmény jön ki), de a geodetikus precesszió csak görbült sokaságokon jelentkezik. Ezek után kezdheted magyarázni, hogy a fehér valójában fekete, de aki kinyitja a szemét, azonnal látja, hogy mégiscsak fehér...
Sõt, horribile dictu (nem tudom mit jelent, de olyan menõ latinul idézni :) ), a tömeg nemcsak görbíti a teret, hanem pl. a forgó tömeg torzítja, csavarja is. Épp most számolom ki a forgó Nap esetében, kell a diplomamunkámhoz.
Sõt, horribile dictu (nem tudom mit jelent, de olyan menõ latinul idézni :) ), a tömeg nemcsak görbíti a teret, hanem pl. a forgó tömeg torzítja, csavarja is. Épp most számolom ki a forgó Nap esetében, kell a diplomamunkámhoz.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#29
#16:"Persze most lehet jönni a dedós dumával, hogy bezzeg n évvel ezelõtt nem is gondoltuk volna, hogy stb, stb." - neked azért sikerült elõjönnöd ezzel.
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy nincs szükség kutatásra. A hittudományokat pedig csak a csillagászathoz hasonlítottam, a fizika egy kicsit több annál...
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy nincs szükség kutatásra. A hittudományokat pedig csak a csillagászathoz hasonlítottam, a fizika egy kicsit több annál...
#28
100 évvel ezelõtt a mai világot ha elmesélnéd az embereknek, akkor kiröhögnének. KB így látjuk mi is a jövõt most. Az hogy szeritned az ûrutazás még fényévek, az lehet hogy a mai felgyorsult életben csak 20-30 év, és megvalósul. Makó Jeruzsálemtõl manapság nincs messze. 100 évvel ezelõtt, vagy ma mennyi különbség van az utazásban? kb így fejlõdünk. ÉS vedd figyelembe hogy 100 éve ahogy közlekedtek, és ahogy 1000 éve közlekedtek. A fejlõdés is felgyorsult. Ha valamit kutatsz, akkor megpróbálod felfogni mi is történhet, és az eddigi tapasztalatok alapján próbálsz tippelni, és kísérleteket építessz az elméleted köré, hogy jól gondoltad, vagy másfelé indulj, és újragondold a témát. Ez a kutatás. Ez valójában hit kérdése. Ha nem hinnél abban hogy valamit felfedezhetsz a kísérletek alatt, akkor miért is kezdenél bele? A nagy különbség a hittudományokkal, hogy innen sokmindent használsz manapság is amit nehéz lenne megcáfolni.
#27
"Ugye Einstein tömeg görbiti teret is ök igazolták elöször kisérleti uton...." - a tér nem görbül. A térnek csak egyetlen jellemzõje van: kiterjedése. Vagyis semmilyen erõ nem hat rá. Az már más kérdés, hogy bizonyos erõhatások görbületet hoznak létre. De ott nem a tér görbül, hanem az erõvonalak. Szemléletes példája a mágneses erõvonalak, amiket vasporral láthatóvá lehet tenni.
#26
Azert vannak lenyeges kulonbsegek.
Ha tudomanyosan bizonyitott/bizonyithato vmi, akkor az felhasznalhato valamire. Es mar vidaman pofog is a gozgep, es mukodik a plazmatv amihez paks loki az aramot.
Ha azt targyaljuk, hogy melyik kitalalt figura mit csinalt, es egy lathatatlan birodalomnak mi a szervezeti felepitese, ill az abszolut uralkodoja(i)nak a szerepkore, azzal nem jutunk sokkal elorebb. Aki esetleg felhaborodik ezen az agnosztikus szovegen, haborodjon le pls :)
Wanek: nem az a lenyeg, hogy egy csapasra megismerjuk az "eszlelheto" vilagot. Hanem az, hogy egy modellt talaljunk ami minel tobb altalunk eszlelt jelenseget megmagyaraz. Szvsz jo, hogy kiserleteznek uj elmeletekkel, es nem ulunk a baberjainkon okori ismeretekkel. Jopar hasznos eredmeny lepottyant mar beloluk.
Ha tudomanyosan bizonyitott/bizonyithato vmi, akkor az felhasznalhato valamire. Es mar vidaman pofog is a gozgep, es mukodik a plazmatv amihez paks loki az aramot.
Ha azt targyaljuk, hogy melyik kitalalt figura mit csinalt, es egy lathatatlan birodalomnak mi a szervezeti felepitese, ill az abszolut uralkodoja(i)nak a szerepkore, azzal nem jutunk sokkal elorebb. Aki esetleg felhaborodik ezen az agnosztikus szovegen, haborodjon le pls :)
Wanek: nem az a lenyeg, hogy egy csapasra megismerjuk az "eszlelheto" vilagot. Hanem az, hogy egy modellt talaljunk ami minel tobb altalunk eszlelt jelenseget megmagyaraz. Szvsz jo, hogy kiserleteznek uj elmeletekkel, es nem ulunk a baberjainkon okori ismeretekkel. Jopar hasznos eredmeny lepottyant mar beloluk.
#25
hát igen, még nagyon gyerekcipõben járunk...
#24
a tudomány is hit
tudom, hogy ezt tagadni illik, de sajna ez a helyzet
tudom, hogy ezt tagadni illik, de sajna ez a helyzet
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#23
Minden bizonnyal itt is kell lennie, de mivel nem lép elektromos kölcsönhatásba, ezért lehetetlen "megfogni", legalábbis számunkra, és ezért mérni is eléggé nehézkes lenne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#22
Nem értem miért kell olyan messzire nézegetni.Miért nem vizsgálják itt a sötét anyagot,itt is van egy csillag 1 CsE-re tõlünk? Sõt én feltételezem,hogy akkor itt a földön is lenni kell belõle,ha létezik.
anno 1987
#21
Hát azért a csillagászat már 1001 dolgot igazolt/cáfolt nagyon messze vanaz hittudománytol.
Ugye Einstein tömeg görbiti teret is ök igazolták elöször kisérleti uton....
Ugye Einstein tömeg görbiti teret is ök igazolták elöször kisérleti uton....
#20
Hogyan is akarunk megérteni ilyen dolgokat mint a sötét anyag, mikor a gravitáció mibenlétét sem ismerjük pontosan!? <#rolleyes>
#19
Mindenesetre sok dolgot nem tudunk még fizikából, csillagászatból. Az új dolgok felfedezésével az a baj, hogy mindig mindent be akarunk illeszteni a régen elfogadott törvények közé. Sokszor nem akarjuk elhinni a nyilvánvaló dolgokat sem, mert valamelyik általánosan elfogadott törvényünket megsérti. Pedig sokszor rúgtunk fel általánosan elfogadott dolgokat pl. sokáig hitték az emberek, hogy a Föld lapos. Arról már nem is beszélve, hogy ha a felfedezést nem egy széles körben ismert - elismert tudóstól származik, már gyakran nem is fogadja el a tudományos világ.
Mivel a természet egyensúlyra törekszik, és a látható anyagot már részben ismerjük, ezért lehetséges a sötét anyag létezése. Mindennek megvan a párja, ellentéte a világegyetemben. Más dolog az, hogy nem ismerjük a sötét anyag viselkedését, mert nehezen tudjuk megtapasztalni. Valószínûleg nagyon földhözragadtak vagyunk.
Mivel a természet egyensúlyra törekszik, és a látható anyagot már részben ismerjük, ezért lehetséges a sötét anyag létezése. Mindennek megvan a párja, ellentéte a világegyetemben. Más dolog az, hogy nem ismerjük a sötét anyag viselkedését, mert nehezen tudjuk megtapasztalni. Valószínûleg nagyon földhözragadtak vagyunk.
#18
Amúgy biztos, hogy ezek a struktúrák egymás közelében vannak? Pl a látszólagos kettõs csillagoknak sincs semmi közük egymáshoz, csak tõlünk nézve tartoznak össze.
Persze lehet mondani, hogy hát persze mert a vörös eltolódásuk hasonló. Csak ugye ha van sötét anyag akkor annak ugye tömege is van és amellett, hogy eltéríti a fény irányát a frekvenciáját is megváltoztatja. Szal mi itt lehet hogy gondolkodunk egy egyszerû topológiájú gömbszimmetrikus táguló unicverzumban, amit a Hubble-állandóval próbálunk többek között jellemezni miközben lehet, hogy az univerzum struktúrája sokkal de sokkal bonyolultabb, és a vörös eltolódás értékek sem valami tágulásból, vagy akár abból is de emellett még rengeteg másból is fakadhatnak!!!
Persze lehet mondani, hogy hát persze mert a vörös eltolódásuk hasonló. Csak ugye ha van sötét anyag akkor annak ugye tömege is van és amellett, hogy eltéríti a fény irányát a frekvenciáját is megváltoztatja. Szal mi itt lehet hogy gondolkodunk egy egyszerû topológiájú gömbszimmetrikus táguló unicverzumban, amit a Hubble-állandóval próbálunk többek között jellemezni miközben lehet, hogy az univerzum struktúrája sokkal de sokkal bonyolultabb, és a vörös eltolódás értékek sem valami tágulásból, vagy akár abból is de emellett még rengeteg másból is fakadhatnak!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
Meg is mondtad az õszintét!<#nyes><#nyes>
Gigabyte P67A-UD4-B3,I5-2500K, Corsair DDR3 8GB 1866 Mhz CL9, Sapphire ATI HD 6950 2 GB GDDR5, SB X-FI Gamer, Samsung BX 2431, Logitech MX 5500
#16
Az a nagy büdös helyzet, hogy árva fogalmuk sincs arról, hogy az észlelhetõ világ valójában mekkora, és annak mekkora a tömege. Tippelgetnek, számolgatnak, ki tudja, hogy egyáltalán helyesek-e ezek a számítások. Sokféle elmélet, még több fajta számítás, egyik sem passzol a másikhoz, de mindenki hirdeti fennhangon a saját igazát. Én a csillagászatot kb. annyira tartom hitelesnek, mint a hittudományokat. Mindkettõ alapja az, hogy soha a büdös életben nem bizonyosodhatunk meg az állítások valóságtartalmáról. Elméletek jönnek-mennek, a helyzet nem sokat változott. Persze most lehet jönni a dedós dumával, hogy bezzeg n évvel ezelõtt nem is gondoltuk volna, hogy stb, stb. Minél jobban megismerjük a világot, annál inkább rá kell döbbennünk arra, hogy a scifi filmekben bemutatott csillagközi kalandok olyan messze vannak tõlünk, mint Makó Jeruzsálemtõl.
#15
Más számítások szerint pedig a látható anyag pont annyi amennyi kell. Nem tudom hogy melyik számításnak van igaza, de a mostani cikk is arról szól, hogy teljesen véletlenszerû tulajdonságai vannak a sötét anyagnak, sehogy sem passzolnak az elképzelések róla. Aztán ott van az aláírásodban is idézett tudós elmélete, ami szerint nem kell sötét anyag. Hajlamos vagyok hinni neki, túl gyakran volt már igaza.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#14
Igen ez így van, de én úgy tudom nem elég a látható anyag.
Sõt a látható-anyag egyes számítások szerint csak töredéke a sötét-anyaghoz képest.
Sõt a látható-anyag egyes számítások szerint csak töredéke a sötét-anyaghoz képest.
Tedd rá a kezed a forró tûzhelyre egy percre és egy órának tûnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tûnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein
#13
Einstein nem a sötét anyagot vette be a számításaiba, hanem a kozmológiai állandót, mégpedig azért, mert az egyenleteibõl kijött, hogy az Univerzum tágul, de õ ezt nem hitte el. Azért kellett a kozmológiai állandó, hogy a világegyetemet összetartsa.
Aztán jött Hubble, aki csillagász volt, és megfigyelésekkel bizonyította, hogy a világegyetem mégis tágul. Einstein ezzel a ballépéssel elszalasztotta a második Nobel-díját :)
A látható anyag nem kevés, az egész azon múlik, hogy milyen képletet használsz. Newtoni képlet szerint kevés, Einsteini képlet szerint pont elegendõ. És még kozmológiai állandó sem kell hozzá.
Aztán jött Hubble, aki csillagász volt, és megfigyelésekkel bizonyította, hogy a világegyetem mégis tágul. Einstein ezzel a ballépéssel elszalasztotta a második Nobel-díját :)
A látható anyag nem kevés, az egész azon múlik, hogy milyen képletet használsz. Newtoni képlet szerint kevés, Einsteini képlet szerint pont elegendõ. És még kozmológiai állandó sem kell hozzá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#12
Úgy tudom Einstein is belevette a számításaiba, a sötét-anyagot de hibának vélte és elhagyta a számításaiból.
A látható anyag kevés, a galaxisok-galaxishalmazok összetartásához ezért feltételezik a sötét-anyag létét.
A látható anyag kevés, a galaxisok-galaxishalmazok összetartásához ezért feltételezik a sötét-anyag létét.
Tedd rá a kezed a forró tûzhelyre egy percre és egy órának tûnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tûnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein
#11
Kozmológiai állandó nélkül. Tengelyszimmetrikus pormegoldásról van szó. Kijön, hidd el, nem kell sötét anyag:
General Relativity Resolves Galactic Rotation Without Exotic Dark Matter
Galactic Dynamics via General Relativity: A Compilation and New Developments
Sötét energia más tészta, az Univerzum gyorsuló tágulását próbálják magyarázni vele.
General Relativity Resolves Galactic Rotation Without Exotic Dark Matter
Galactic Dynamics via General Relativity: A Compilation and New Developments
Sötét energia más tészta, az Univerzum gyorsuló tágulását próbálják magyarázni vele.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#10
ez már Rolikáért kiált :-D