109
-
wanek #29 #16:"Persze most lehet jönni a dedós dumával, hogy bezzeg n évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy stb, stb." - neked azért sikerült előjönnöd ezzel.
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy nincs szükség kutatásra. A hittudományokat pedig csak a csillagászathoz hasonlítottam, a fizika egy kicsit több annál... -
sathinel #28 100 évvel ezelőtt a mai világot ha elmesélnéd az embereknek, akkor kiröhögnének. KB így látjuk mi is a jövőt most. Az hogy szeritned az űrutazás még fényévek, az lehet hogy a mai felgyorsult életben csak 20-30 év, és megvalósul. Makó Jeruzsálemtől manapság nincs messze. 100 évvel ezelőtt, vagy ma mennyi különbség van az utazásban? kb így fejlődünk. ÉS vedd figyelembe hogy 100 éve ahogy közlekedtek, és ahogy 1000 éve közlekedtek. A fejlődés is felgyorsult. Ha valamit kutatsz, akkor megpróbálod felfogni mi is történhet, és az eddigi tapasztalatok alapján próbálsz tippelni, és kísérleteket építessz az elméleted köré, hogy jól gondoltad, vagy másfelé indulj, és újragondold a témát. Ez a kutatás. Ez valójában hit kérdése. Ha nem hinnél abban hogy valamit felfedezhetsz a kísérletek alatt, akkor miért is kezdenél bele? A nagy különbség a hittudományokkal, hogy innen sokmindent használsz manapság is amit nehéz lenne megcáfolni. -
wanek #27 "Ugye Einstein tömeg görbiti teret is ök igazolták elöször kisérleti uton...." - a tér nem görbül. A térnek csak egyetlen jellemzője van: kiterjedése. Vagyis semmilyen erő nem hat rá. Az már más kérdés, hogy bizonyos erőhatások görbületet hoznak létre. De ott nem a tér görbül, hanem az erővonalak. Szemléletes példája a mágneses erővonalak, amiket vasporral láthatóvá lehet tenni. -
Anotino #26 Azert vannak lenyeges kulonbsegek.
Ha tudomanyosan bizonyitott/bizonyithato vmi, akkor az felhasznalhato valamire. Es mar vidaman pofog is a gozgep, es mukodik a plazmatv amihez paks loki az aramot.
Ha azt targyaljuk, hogy melyik kitalalt figura mit csinalt, es egy lathatatlan birodalomnak mi a szervezeti felepitese, ill az abszolut uralkodoja(i)nak a szerepkore, azzal nem jutunk sokkal elorebb. Aki esetleg felhaborodik ezen az agnosztikus szovegen, haborodjon le pls :)
Wanek: nem az a lenyeg, hogy egy csapasra megismerjuk az "eszlelheto" vilagot. Hanem az, hogy egy modellt talaljunk ami minel tobb altalunk eszlelt jelenseget megmagyaraz. Szvsz jo, hogy kiserleteznek uj elmeletekkel, es nem ulunk a baberjainkon okori ismeretekkel. Jopar hasznos eredmeny lepottyant mar beloluk. -
tpeterr #25 hát igen, még nagyon gyerekcipőben járunk... -
#24
a tudomány is hit
tudom, hogy ezt tagadni illik, de sajna ez a helyzet -
Caro #23 Minden bizonnyal itt is kell lennie, de mivel nem lép elektromos kölcsönhatásba, ezért lehetetlen "megfogni", legalábbis számunkra, és ezért mérni is eléggé nehézkes lenne. -
#22
Nem értem miért kell olyan messzire nézegetni.Miért nem vizsgálják itt a sötét anyagot,itt is van egy csillag 1 CsE-re tőlünk? Sőt én feltételezem,hogy akkor itt a földön is lenni kell belőle,ha létezik. -
fade2black #21 Hát azért a csillagászat már 1001 dolgot igazolt/cáfolt nagyon messze vanaz hittudománytol.
Ugye Einstein tömeg görbiti teret is ök igazolták elöször kisérleti uton.... -
Piel #20 Hogyan is akarunk megérteni ilyen dolgokat mint a sötét anyag, mikor a gravitáció mibenlétét sem ismerjük pontosan!? 
-
Piel #19 Mindenesetre sok dolgot nem tudunk még fizikából, csillagászatból. Az új dolgok felfedezésével az a baj, hogy mindig mindent be akarunk illeszteni a régen elfogadott törvények közé. Sokszor nem akarjuk elhinni a nyilvánvaló dolgokat sem, mert valamelyik általánosan elfogadott törvényünket megsérti. Pedig sokszor rúgtunk fel általánosan elfogadott dolgokat pl. sokáig hitték az emberek, hogy a Föld lapos. Arról már nem is beszélve, hogy ha a felfedezést nem egy széles körben ismert - elismert tudóstól származik, már gyakran nem is fogadja el a tudományos világ.
Mivel a természet egyensúlyra törekszik, és a látható anyagot már részben ismerjük, ezért lehetséges a sötét anyag létezése. Mindennek megvan a párja, ellentéte a világegyetemben. Más dolog az, hogy nem ismerjük a sötét anyag viselkedését, mert nehezen tudjuk megtapasztalni. Valószínűleg nagyon földhözragadtak vagyunk. -
#18
Amúgy biztos, hogy ezek a struktúrák egymás közelében vannak? Pl a látszólagos kettős csillagoknak sincs semmi közük egymáshoz, csak tőlünk nézve tartoznak össze.
Persze lehet mondani, hogy hát persze mert a vörös eltolódásuk hasonló. Csak ugye ha van sötét anyag akkor annak ugye tömege is van és amellett, hogy eltéríti a fény irányát a frekvenciáját is megváltoztatja. Szal mi itt lehet hogy gondolkodunk egy egyszerű topológiájú gömbszimmetrikus táguló unicverzumban, amit a Hubble-állandóval próbálunk többek között jellemezni miközben lehet, hogy az univerzum struktúrája sokkal de sokkal bonyolultabb, és a vörös eltolódás értékek sem valami tágulásból, vagy akár abból is de emellett még rengeteg másból is fakadhatnak!!! -
Dinosaur #17 Meg is mondtad az őszintét! 
-
wanek #16 Az a nagy büdös helyzet, hogy árva fogalmuk sincs arról, hogy az észlelhető világ valójában mekkora, és annak mekkora a tömege. Tippelgetnek, számolgatnak, ki tudja, hogy egyáltalán helyesek-e ezek a számítások. Sokféle elmélet, még több fajta számítás, egyik sem passzol a másikhoz, de mindenki hirdeti fennhangon a saját igazát. Én a csillagászatot kb. annyira tartom hitelesnek, mint a hittudományokat. Mindkettő alapja az, hogy soha a büdös életben nem bizonyosodhatunk meg az állítások valóságtartalmáról. Elméletek jönnek-mennek, a helyzet nem sokat változott. Persze most lehet jönni a dedós dumával, hogy bezzeg n évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy stb, stb. Minél jobban megismerjük a világot, annál inkább rá kell döbbennünk arra, hogy a scifi filmekben bemutatott csillagközi kalandok olyan messze vannak tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől. -
bvalek2 #15 Más számítások szerint pedig a látható anyag pont annyi amennyi kell. Nem tudom hogy melyik számításnak van igaza, de a mostani cikk is arról szól, hogy teljesen véletlenszerű tulajdonságai vannak a sötét anyagnak, sehogy sem passzolnak az elképzelések róla. Aztán ott van az aláírásodban is idézett tudós elmélete, ami szerint nem kell sötét anyag. Hajlamos vagyok hinni neki, túl gyakran volt már igaza. -
#14
Igen ez így van, de én úgy tudom nem elég a látható anyag.
Sőt a látható-anyag egyes számítások szerint csak töredéke a sötét-anyaghoz képest. -
bvalek2 #13 Einstein nem a sötét anyagot vette be a számításaiba, hanem a kozmológiai állandót, mégpedig azért, mert az egyenleteiből kijött, hogy az Univerzum tágul, de ő ezt nem hitte el. Azért kellett a kozmológiai állandó, hogy a világegyetemet összetartsa.
Aztán jött Hubble, aki csillagász volt, és megfigyelésekkel bizonyította, hogy a világegyetem mégis tágul. Einstein ezzel a ballépéssel elszalasztotta a második Nobel-díját :)
A látható anyag nem kevés, az egész azon múlik, hogy milyen képletet használsz. Newtoni képlet szerint kevés, Einsteini képlet szerint pont elegendő. És még kozmológiai állandó sem kell hozzá. -
#12
Úgy tudom Einstein is belevette a számításaiba, a sötét-anyagot de hibának vélte és elhagyta a számításaiból.
A látható anyag kevés, a galaxisok-galaxishalmazok összetartásához ezért feltételezik a sötét-anyag létét. -
bvalek2 #11 Kozmológiai állandó nélkül. Tengelyszimmetrikus pormegoldásról van szó. Kijön, hidd el, nem kell sötét anyag:
General Relativity Resolves Galactic Rotation Without Exotic Dark Matter
Galactic Dynamics via General Relativity: A Compilation and New Developments
Sötét energia más tészta, az Univerzum gyorsuló tágulását próbálják magyarázni vele. -
tpeterr #10 ez már Rolikáért kiált :-D -
Caro #9 Melyikből? Kozmológiai állandóval, vagy anélkül?
Bár az nem módosítja nagyon a közeli anyaghalmazok viselkedését, de egyikből sem jön ki sötét anyag és sötét energia nélkül. -
Caro #8 Nem. Olyan anyag, amiről azt feltételezik, hogy nem lép elektromos kölcsönhatásba. -
bvalek2 #7 Távoli névrokonommal ez ügyben csak egyetérteni tudok :) -
UnnameD #6 Érdekes lesz majd 200 év múlva aki visszatekint, és csak ennyit mond: pedig olyan egyértelmű, miért nem jöttek rá egyből?!
Szerintem kezdik nagyon túlbonyolítani az egész témát, rossz úton járnak. -
#5
Olyan Star Trek feelingű ez a cikk :D -
bvalek2 #4 Ha jól értem, a sötét anyag teljesen random módon helyezkedik el, ebben az esetben. Elgondolkodtak már valaha rajta, hogy az agyrémjük tényleg ott van, vagy csak odaképzelik? Ha nem az általános iskolás newtoni képlettel számolják a galaxisok tömegét, hanem a relativitáselmélettel, érdekes módon nincs hiányzó anyag, szépen kijön az a tömeg, amit látunk távcsőben.
Newton mellett az az érv, hogy a csillagok lassan keringenek, de azzal nem törődnek, hogy pár száz milliárd van belőlük, és az egész probléma erősen nemlineáris. Szóval nem úgy működik a számítás, hogy összeadogatják a csillagok gravitációját, ahogy most teszik, hanem meg kell oldani az Einstein-egyenletet korong alakú, nulla nyomású anyageloszlásra, amik a galaxisok. -
wanek #3 Van sg-n pár gumicsont, ami időről időre felüti a fejét. Ilyen többek között a nanocső, a sötét anyag, fekete lyuk, kvantumbizgerék, foton, és a MIT elfajzott agyszüleményei. Ezek mindegyike erősen veri alulról Mari néni teóriáit. -
neoG #2 Ne aggódj.Biztos lesz itt az SG-n valaki hozzá értő 
-
#1
A sötét anyag nem a tér maga???????
Nem értem, remélem valaki elmagyarázza