50%-hoz közelít a napcellák hatásfoka
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#69
Na, akkor adjunk esélyt a magyar pénztárcának is: 😄 :
Egy darab feketére festett vashodó + egy darab tusrózsa, és nyáron van melegvized, oszt tusóhacc. 😄
Egyébként a gyakorlatban egyik ismerõsömnél: egy fekete széles rozsdamentes fémhordó (passzív keringtetéssel, hogy ne csak a felsõ szakasz legyen meleg) egy is központira szerelhetõ bojler (két lyuk a bojleren, egy spirálcsõ halad végig a bojler tartályában - kereskedelemben kapható és nem sokkal drágább, mint a hagyományos), egy differenciál-termosztat (ami figyeli a kinti tartályban és a bojlerben lévõ víz hõmérésklet-különbségét) és egy vízpumpa (ami kb. 5 percig mûködik óránként a termosztát szabályzásának függvényében... ez kb. 5 W fogysztást igényel óránként, szemben a hagyományos bojler 1500-2000 W-os fogyasztásával).
A rendszer tavasztól õszig szépen üzemel és gyönyörûen nullázza a melegvízre fordítandó pénzt. Télen használhatatlan és üzemen kívül. Az élettartam 100 év. Talán nem úgy, mint a Verbatim floppy-knál. 😄 A megtérülés garantált.
(Egyedül a fürdõszobában található plusz csõpár ocsmány. Mondjuk elrejthette volna a fal felé.)
Egy darab feketére festett vashodó + egy darab tusrózsa, és nyáron van melegvized, oszt tusóhacc. 😄
Egyébként a gyakorlatban egyik ismerõsömnél: egy fekete széles rozsdamentes fémhordó (passzív keringtetéssel, hogy ne csak a felsõ szakasz legyen meleg) egy is központira szerelhetõ bojler (két lyuk a bojleren, egy spirálcsõ halad végig a bojler tartályában - kereskedelemben kapható és nem sokkal drágább, mint a hagyományos), egy differenciál-termosztat (ami figyeli a kinti tartályban és a bojlerben lévõ víz hõmérésklet-különbségét) és egy vízpumpa (ami kb. 5 percig mûködik óránként a termosztát szabályzásának függvényében... ez kb. 5 W fogysztást igényel óránként, szemben a hagyományos bojler 1500-2000 W-os fogyasztásával).
A rendszer tavasztól õszig szépen üzemel és gyönyörûen nullázza a melegvízre fordítandó pénzt. Télen használhatatlan és üzemen kívül. Az élettartam 100 év. Talán nem úgy, mint a Verbatim floppy-knál. 😄 A megtérülés garantált.
(Egyedül a fürdõszobában található plusz csõpár ocsmány. Mondjuk elrejthette volna a fal felé.)
#68
"Ez a napcella már tényleg mûködõképesnek nevezhetõ" - nyilatkozott büszkén a projektet vezetõ Allan Barnett" Ez igazán biztató<#wow1>
Ahhoz még több tíz évet kéne várni hogy igazán 100százalékot közelítõ haszna legyen,csak azthiszem akkor már késö lesz...
Ahhoz még több tíz évet kéne várni hogy igazán 100százalékot közelítõ haszna legyen,csak azthiszem akkor már késö lesz...
#67
Én nem aggódnék, mert ezek a pénzes paraziták nem életképesek hosszú távon.
A tudományos kultúráé a jövõ.<#eljen>
A tudományos kultúráé a jövõ.<#eljen>
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#66
A fejlõdés nem áll meg...csak meg-megtorpan.
Európának (Kínának, stb.) tovább kell mennnie, megcélozva a még jobb hatásfokot. Továbbá az olcsó elõállítást és a hosszú élettartamot.
Ehhez azonban kutatás kell. KUTATÁS. Csak egy szó, de mi mmindent tartalmaz!
Tartalmazza a társadalom megfelelõ irányultságát, érdeklõdését a tudományok és technika irányában. Tartalmazza a gyermekek érdeklõdését, és a magas színvonalú oktatást (amibe a nevelés is beletartozik, szóval nem olyan egyszerû az egész.)
Sajnos, manapság Európa nem ebbe az irányba halad. A reálgazdaság (ipari termelés) megbecsültsége rohamosan romlik. A tehetséges gyerekek (egyre kevesebb van) inkább mennek közgazdásznak, jogásznak, SÕT! Olyan okádék, felesleges baromsáágok felé fordul a legtöbb gyerek, mint: "kommunikáció" (NEM elektronikusm hanem a "szóvivõ", hazudozó letagadó) meg "marketing" meg hasonlók.
Akinek pénze van, az nem a termelésbe fekteti, hanem kereskedni akar, és ez még a jobbik eset. Vagy ami még károsabb (hosszú távon, össztársadalmi szinten) megpróbál belesímulni ebbe az egyre izmosodó pénzügyi szektorba. Ahol a pénz pénzt fial, igazi értékteremtõ munka nélkül.
Vagy alapít valamilyen hatóság-szerû rablóbandát, amely a kisemberek zsebét fosztogatja, életcéljaikat, vágyaikat, terveiket tapossa meg. (szartisjus, fASVA, fizetõparkolási cégek, stb.)
Így pedig nem lesznek megoldva az elõttünk tornyosuló problémák. Sajna.
Majd a Kínaiak. Ha van eszük, és idõben okulnak a sorsunkból.
Európának (Kínának, stb.) tovább kell mennnie, megcélozva a még jobb hatásfokot. Továbbá az olcsó elõállítást és a hosszú élettartamot.
Ehhez azonban kutatás kell. KUTATÁS. Csak egy szó, de mi mmindent tartalmaz!
Tartalmazza a társadalom megfelelõ irányultságát, érdeklõdését a tudományok és technika irányában. Tartalmazza a gyermekek érdeklõdését, és a magas színvonalú oktatást (amibe a nevelés is beletartozik, szóval nem olyan egyszerû az egész.)
Sajnos, manapság Európa nem ebbe az irányba halad. A reálgazdaság (ipari termelés) megbecsültsége rohamosan romlik. A tehetséges gyerekek (egyre kevesebb van) inkább mennek közgazdásznak, jogásznak, SÕT! Olyan okádék, felesleges baromsáágok felé fordul a legtöbb gyerek, mint: "kommunikáció" (NEM elektronikusm hanem a "szóvivõ", hazudozó letagadó) meg "marketing" meg hasonlók.
Akinek pénze van, az nem a termelésbe fekteti, hanem kereskedni akar, és ez még a jobbik eset. Vagy ami még károsabb (hosszú távon, össztársadalmi szinten) megpróbál belesímulni ebbe az egyre izmosodó pénzügyi szektorba. Ahol a pénz pénzt fial, igazi értékteremtõ munka nélkül.
Vagy alapít valamilyen hatóság-szerû rablóbandát, amely a kisemberek zsebét fosztogatja, életcéljaikat, vágyaikat, terveiket tapossa meg. (szartisjus, fASVA, fizetõparkolási cégek, stb.)
Így pedig nem lesznek megoldva az elõttünk tornyosuló problémák. Sajna.
Majd a Kínaiak. Ha van eszük, és idõben okulnak a sorsunkból.
#65
Egyrészt örülök neki, hogy eljutottak eddig az 50%-ig.
Másrészt sajnos nem nagyon valószínû, hogy a következõ 20 évben ezek a napelemek elterjedjenek, két okból:
-- Az USA katonai fejlesztése. A technológia nehezen fog kiszivárogni a titkos gyárból. Tehát mindenkinek ki kell fejlesztenie saját magának, ami a megfelelõ (és tömeges) háttér-technológia nélkül nem lesz sikeres.
-- Úgy körbe lesz bástyázva szabadalmakkal, minden apró részletében, hogy ha valaki tõlük függetlenül csinál egy hasonlót, majd jól beperelik, letiltják, 50 év börtönre itélik, stb...
Másrészt sajnos nem nagyon valószínû, hogy a következõ 20 évben ezek a napelemek elterjedjenek, két okból:
-- Az USA katonai fejlesztése. A technológia nehezen fog kiszivárogni a titkos gyárból. Tehát mindenkinek ki kell fejlesztenie saját magának, ami a megfelelõ (és tömeges) háttér-technológia nélkül nem lesz sikeres.
-- Úgy körbe lesz bástyázva szabadalmakkal, minden apró részletében, hogy ha valaki tõlük függetlenül csinál egy hasonlót, majd jól beperelik, letiltják, 50 év börtönre itélik, stb...
#64
Nem azt mondtam, hogy te találtad ki ezt a 0,1%, csak azt, hogy szél esetében nem olyan könnyû ezt az arányt meghatározni, mint mondjuk napenergiánál, vagy a vízenergiánál, tekintve, hogy a szél mértéke igan nagy határok közöt változik viszonylag rövid idõtartamon belül természetes körülmények között is, anélkül, hogy ennek bármiféle negatív hatása lenne.
És mivel te általánosságban természetes forrásokról beszéltél, nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan szélenergiára ez egyértelmûen alkalmazható.
És akkor még jön az, amit mondtam, hogy a felhasználható szélenergia potenciál a globális felmelegedés miatt növekszik, tehát ha ebbõl elveszünk valamennyit, az egyátalán nem biztos, hogy káros, sõt.
Azt meg továbbra sem értem, hogy miért kéne figyelmen kívül hagyni egy energiaforrást egy adott helyen, ami hatékonyan ki tudja elégíteni a környezõ igényeket, csak azért, mert az az energiafajta nem képes ellátni a föld teljes energiaszükségletét. (El tudja, csak jelentõs részt kell hozzá felhasználni.)
Szélsõséges példa: Mi a halálnak kellene a sarkkörre mindenáron napelemeket telepíteni, amikor a napelemek hatásfokától függetlenül talán soha nem lesz a leghatékonyabb módszer?
De még egy naposabb helyen is könnyen elképzelhetõ, hogy a napelemek helyett a szélturbina, vagy más energiaforrás felhasználása elõnyösebb valamilyen környezeti okból.
Tehát ha napenergiából felhasználási helytõl függetlenül bármi más alternatívánál olcsóbban tudunk elõállítani áramot, akkor rendben, de nem tudni, hogy ezt valaha sikerül-e elérni, addig viszont nem lehet kijelenteni, hogy a többi energiaforrásnak nincs jövõje.
És mivel te általánosságban természetes forrásokról beszéltél, nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan szélenergiára ez egyértelmûen alkalmazható.
És akkor még jön az, amit mondtam, hogy a felhasználható szélenergia potenciál a globális felmelegedés miatt növekszik, tehát ha ebbõl elveszünk valamennyit, az egyátalán nem biztos, hogy káros, sõt.
Azt meg továbbra sem értem, hogy miért kéne figyelmen kívül hagyni egy energiaforrást egy adott helyen, ami hatékonyan ki tudja elégíteni a környezõ igényeket, csak azért, mert az az energiafajta nem képes ellátni a föld teljes energiaszükségletét. (El tudja, csak jelentõs részt kell hozzá felhasználni.)
Szélsõséges példa: Mi a halálnak kellene a sarkkörre mindenáron napelemeket telepíteni, amikor a napelemek hatásfokától függetlenül talán soha nem lesz a leghatékonyabb módszer?
De még egy naposabb helyen is könnyen elképzelhetõ, hogy a napelemek helyett a szélturbina, vagy más energiaforrás felhasználása elõnyösebb valamilyen környezeti okból.
Tehát ha napenergiából felhasználási helytõl függetlenül bármi más alternatívánál olcsóbban tudunk elõállítani áramot, akkor rendben, de nem tudni, hogy ezt valaha sikerül-e elérni, addig viszont nem lehet kijelenteni, hogy a többi energiaforrásnak nincs jövõje.
#63
Nem én találtam ki.
De csak annyit mondok, hogy a FÖLD EGÉSZ szélteljesítménye 370 TW, az össz energia felhasználás telejsítménye pedig 15 TW, és ez várhatóan csak növekedni fog (egyre jobban).
Már most is az összes szél kb. 5%-át ki kellene vonni, hogy ezt fedezni tudjuk. Azt hiszem nem kell firtatni, hogy ez milyen következményekkel járna.
Ezért nincs jövõje a nem nap alapú megújuló energiaforrásoknak (kivétel talán a geotermikus).
De csak annyit mondok, hogy a FÖLD EGÉSZ szélteljesítménye 370 TW, az össz energia felhasználás telejsítménye pedig 15 TW, és ez várhatóan csak növekedni fog (egyre jobban).
Már most is az összes szél kb. 5%-át ki kellene vonni, hogy ezt fedezni tudjuk. Azt hiszem nem kell firtatni, hogy ez milyen következményekkel járna.
Ezért nincs jövõje a nem nap alapú megújuló energiaforrásoknak (kivétel talán a geotermikus).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#62
A TV -ben ma szó volt a cellákról de a ekkora hatásfokról szó sem volt. Egy akkora tábláról mutatták hogy 1,4KWW-os ragyogó napsütésben hogy sok ház tetején el se férne. Felhõs idõben meg 500W-os.
#61
"csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt"
És ez a 0.1% mégis mibõl lett kiszámítva? Nem tudom mennyire megbízható ez az érték szélre vonatkoztatva, és másik kérdés, hogy mi lenne ez a következmény.
Ráadásul a globális felmelegedés miatt növekszik az a hõmennyiség, ami a szelet generálja, tehát ha tényleg sikerülne ezt számottevõ mértékben csökkenteni az talán még jó is volna...
A túlhasználat és az egyátalán nem használat között pedig vannak fokozatok.
Annak sem látom okát, hogy miért kellene feltétlenul egyféle forrásból fedezni a teljes szükségletet.
És ez a 0.1% mégis mibõl lett kiszámítva? Nem tudom mennyire megbízható ez az érték szélre vonatkoztatva, és másik kérdés, hogy mi lenne ez a következmény.
Ráadásul a globális felmelegedés miatt növekszik az a hõmennyiség, ami a szelet generálja, tehát ha tényleg sikerülne ezt számottevõ mértékben csökkenteni az talán még jó is volna...
A túlhasználat és az egyátalán nem használat között pedig vannak fokozatok.
Annak sem látom okát, hogy miért kellene feltétlenul egyféle forrásból fedezni a teljes szükségletet.
#60
Van akváriumod? nem?! -> akkor buzi vagy....
Rákeresni a "Hofi" és a "logika" szavakra kell, ha nem érted....
Rákeresni a "Hofi" és a "logika" szavakra kell, ha nem érted....
#59
Ez igaz, csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye (becslések szerint), és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt. Messze nem. A Nap meg bõven.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#58
Mellesleg:
"A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki."
Szóval ezek után a 20%-ot kitevõ akkumlátorok mellet még további 10%-nyi napelemet is cipelhetnek extrába. Micsoda elõrehaladás. 😄
"A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki."
Szóval ezek után a 20%-ot kitevõ akkumlátorok mellet még további 10%-nyi napelemet is cipelhetnek extrába. Micsoda elõrehaladás. 😄
#57
szuper csak mi lenne ha nem háborús célokra használnák
_______ Verein für Raumschiffahrt - Wernher von Braun _______
#56
Miért nem kapható napelemes autó? Mert nem kell senkinek. Lassú, drága, kényes.
Nem érdemes vele foglalkozni az autógyáraknak.
"És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni"
Nos azért ahhoz kell ám egy elég drága töltõberendezés is. (Fél milla körül.)
De ez tényleg nagyon jó volna, csak éppen az állam elesne a jövedéki adótól.
Most erre lehet mondani, hogy a kapzsi szemetek hátráltatják a környezetvédelmet, de gazdaságilag ez igenis egy valós probléma, amit az államnak pótolnia kell valahonnan.
Ráadásul a magyarokat ismerve rövid idõn belül sorra robbanának fel a házak országszerte mert házi barkáccsal akarták kiváltani az említett drága töltõberendezést.
Nem érdemes vele foglalkozni az autógyáraknak.
"És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni"
Nos azért ahhoz kell ám egy elég drága töltõberendezés is. (Fél milla körül.)
De ez tényleg nagyon jó volna, csak éppen az állam elesne a jövedéki adótól.
Most erre lehet mondani, hogy a kapzsi szemetek hátráltatják a környezetvédelmet, de gazdaságilag ez igenis egy valós probléma, amit az államnak pótolnia kell valahonnan.
Ráadásul a magyarokat ismerve rövid idõn belül sorra robbanának fel a házak országszerte mert házi barkáccsal akarták kiváltani az említett drága töltõberendezést.
#55
"A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fénybõl szél..."
Még ekkora hülyeséget...
Képes vagy beleszámolni a rendszerbe a napenergiából szél folyamat hatásfokát a rendszerbe?
Miért? Be akarod fedni az egész földet napelemmel, hogy a szél helyett áramot állíthass elõ? Nyilván nem, tehát a szél mindenképpen létrejön tõled függetlenül, és az erre elhasználódó napenergia nem veszteség, tehát a szél innentõl különálló energiaforrásként kezelendõ, amit vagy felhasználsz áram termelésre, vagy nem.
Még ekkora hülyeséget...
Képes vagy beleszámolni a rendszerbe a napenergiából szél folyamat hatásfokát a rendszerbe?
Miért? Be akarod fedni az egész földet napelemmel, hogy a szél helyett áramot állíthass elõ? Nyilván nem, tehát a szél mindenképpen létrejön tõled függetlenül, és az erre elhasználódó napenergia nem veszteség, tehát a szél innentõl különálló energiaforrásként kezelendõ, amit vagy felhasználsz áram termelésre, vagy nem.
#54
Az gondolom eszedbe sem jutott, hogy ehhez az eredményhez olyan fejlesztésekre volt szükség más kapcsolódó területeken amelyek 20 éve még nem voltak elérhetõek. És akármennyi pénzt öltél volna bele akkor sem tudták volna sokkal korábban megvalósítani...
#53
Ott van még a lézeres összenyomáson alapuló megoldás is (a fúzióra), csak az még fejletlenebb a TOKAMAK-okhoz képest.
#52
Igazad van Sehonnai bitang, és nem értem, miért nem kapni napelemes autót, mert már van, olyan is ami 4-6 órát tud üzemelni nap nélkül is. És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni, kereskedelmi forgalomban is kapható, csak elég drága, de környezetbarát.
#51
Tudom, hogy a kollektor melegvizet csinál, a napelem meg áramot. És ott van a hidrogéncella, amiben lehet tárolni az energiát, bár az is több millió Ft.
#50
Mivel én szegény vagyok, azért nem tudom megfizetni, de egyévi jövedelembõl (átlegosból) már szinte az egész házat el lehet látni. Egy átlagember meg tudná fizetni.
#49
"plasztik napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet."
Mert ezek a festekek mar az uj nanotechnologias rendszerre epulnek, szemben a hagyomanyos szilicium napelemekkel. A technolgia meg draga es a kesz cella serulekeny. Eleg egy kis karcolas a huzalozasnal vagy egy adag por es maris hasznalhatatlanna valnak.
A napelemek csak puffer tarolokkal hasznalhatoak jol. Ilyen tarolo tipuok a szivattyus viztarozo (amit szerintem erdemes mar meglevo duzzaszokhoz hozzaadni alacsony vizhozam esetere) vagy a hidrogencellas tarolo. Az utobbi azert jo, mert kozvetlenul elhelyezheto a nap/szel eromu melle, majd kozpontilag iranyitva a toltest/kisutest tokeletesen szabalyozhato a halozat. Ha pedig marad plusz kapacitas, akkor ezt a hidrogenmennyiseget fel lehet hasznalni hidrogencellas jarmuvekben vagy hordozhato generatorokban, esetleg futesre.
Egyebkent a jelenlegi legjobb megoldas az atomenergia es a hidrogencella lenne. A jovoben pedig a fuzios reaktorok. (mind a nagyhofoku tokamak rendszerek, mind a nagysebessegu fusor megoldasok)
Mert ezek a festekek mar az uj nanotechnologias rendszerre epulnek, szemben a hagyomanyos szilicium napelemekkel. A technolgia meg draga es a kesz cella serulekeny. Eleg egy kis karcolas a huzalozasnal vagy egy adag por es maris hasznalhatatlanna valnak.
A napelemek csak puffer tarolokkal hasznalhatoak jol. Ilyen tarolo tipuok a szivattyus viztarozo (amit szerintem erdemes mar meglevo duzzaszokhoz hozzaadni alacsony vizhozam esetere) vagy a hidrogencellas tarolo. Az utobbi azert jo, mert kozvetlenul elhelyezheto a nap/szel eromu melle, majd kozpontilag iranyitva a toltest/kisutest tokeletesen szabalyozhato a halozat. Ha pedig marad plusz kapacitas, akkor ezt a hidrogenmennyiseget fel lehet hasznalni hidrogencellas jarmuvekben vagy hordozhato generatorokban, esetleg futesre.
Egyebkent a jelenlegi legjobb megoldas az atomenergia es a hidrogencella lenne. A jovoben pedig a fuzios reaktorok. (mind a nagyhofoku tokamak rendszerek, mind a nagysebessegu fusor megoldasok)
A napkollektorok (== haztartasi melegviz gyartas) vagy mocsokdragak, vagy sok a melo es riziko veluk. (A badogkiviteluben nyaron megbuggyan a fagyallo, ami nem olcso es nem is kornyezetbarat.) Elvben nagyon sokara megterul, gyakorlatilag a hazai - megnyirbalt - energiatamogatasi rendszer mellett sem.
Tudom, naiv otlet, de lenne pofonegyszerubb sporolasi lehetoseg is: plasztik (ma meg nagyon rossz hatasfoku) napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet. Egy modositott inditomotorral nagyszeruen lehetne dugoban araszolni es hataron varakozni. De ilyet meg a hibrideken sem latni. Miert?
Tudom, naiv otlet, de lenne pofonegyszerubb sporolasi lehetoseg is: plasztik (ma meg nagyon rossz hatasfoku) napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet. Egy modositott inditomotorral nagyszeruen lehetne dugoban araszolni es hataron varakozni. De ilyet meg a hibrideken sem latni. Miert?
#47
Önmagában az nyilván nem, de sokkal kevesebb delejt kell hagyományos módon elõállítani. Fõleg ha a mai pazarló cuccokat energiatakarékossal váltjuk ki.
IBM T61 ND218HL *** Core2 Quad Q6600, Gigabyte 8800 GTX, 4 GB Kingmaxx, 1.6 TB SATA, TT Big Typhoon, SB X-Fi Fatal1ty Platinum Champion, CM Stacker, Dell 2007 WFP, Vista Ultimate BOX, Office 2007 BOX
#46
Ez király, nyáron tök fasza lenne ilyenrõl hajtani a notebookot.
IBM T61 ND218HL *** Core2 Quad Q6600, Gigabyte 8800 GTX, 4 GB Kingmaxx, 1.6 TB SATA, TT Big Typhoon, SB X-Fi Fatal1ty Platinum Champion, CM Stacker, Dell 2007 WFP, Vista Ultimate BOX, Office 2007 BOX
#45
"Már ideje lesz megszabadulni a villamosmûvektõl 😊 Se szénerõmûvek, se atomerõmûvek, egy szép új tiszta jövõ elé nézünk 😊"
Megnézném azt a szép új tiszta jövõt amit a napelemek meg a szél tart el energiával 😄😄😄😄😄😄😄😄😄
Megnézném azt a szép új tiszta jövõt amit a napelemek meg a szél tart el energiával 😄😄😄😄😄😄😄😄😄
#44
Azért nem kell a világ megváltását látni ebben az egyébként rendkívül figyelemre méltó eredményben.... Ez csupán annyit jelent hogy ahol eddig is megérte használni ott majd kevesebb is elég lessz és helyet takarékolnak meg mondjuk egy ûrszondán... Vagy mondjuk egy nagyobb holdbázist tud majd ellátni egy kisebb kollektor... A cikkben is kiderül hogy ez nem nagyipari villamos ellátást fog szolgálni (persze kitudja milessz a jövõben) hanem mondjuk az amcsi katonának tök sokáig fog mûködni a GPS meg a harcászati számítógépe 😊... Szóval bármilyen hatásfoka is lessz a napelemeknek akkor is az atomenergia (és egyszer talán 50 év múlva 😊 a fúziós energia) fogja kiszolgálni a jövõ városait, gyárait stb..... Mellesleg pehelyke ne keverd össze a napelemeket a nap kollektorokkal mert a kettõnek a napfényen kívül nem sok köze van egymáshoz... Az meg hogy kinek éri meg bioházat építenie???? Háth annak akinek nagyon sok pénze van mert még mindig borzalmasan drága bár valóban megtérül csak háth majd egyszer... 😊
#43
Fizethetnenek, de:
- nem versenykepesek az atomenergiaval semmilyen teren
- nem eleg esz nelkul felhuzni a nap/szeleromuveket, mert egy bizonyos szazalek felett gyonyoruen meg lehet veluk boritani a halozatot (uzemzavar eseten meg szazalektol fuggetlenul is, volt mar ra pelda, nem is egyszer), tehat fel kell huzni hozzajuk valamilyen szabalyozhato tartalekkapacitast, pl. egy szivattyus vizeromuvet, ami azert nem olcso, ellenben draga.
Mindent osszevetve, szerintem ha azokat a milliardokat odaadjuk a KFKI-RMKI-nak (fuzios energia kutatasa), vagy bedobjuk egy uj atomeromu epitesebe, mindenkepp jobban jarunk.
A hazakra meg fel lehet huzni persze, de az legjobb esetben is csak felmegoldas (a nagyfogyasztokra nem mukodik, ha nem sut a nap, akkor kb. mindenkinel egyforman nem sut, tehat a teljes energiafelvetel a halozatrol megy, tehat a kapacitasnak meg kell lennie, ha meg tarolni akarod, akkor ott van a kemiai modszer (akksi, amibol rekordmennyisegu mergezo anyagot lehet kijuttatni, arrol nem is beszelve, hogy a dinamikus terhelest nem szeretik), vagy a mechanikai (mint pl. a caterpillar UPS-e, amiben egy sok tonnas rotor porog vakuumban, tobbtizezres percenkenti fordulattal, magneses levitacioval, es ez tarolja az energiat - ezt gondolom nem kell magyarazni, hogy milyen draga)).
- nem versenykepesek az atomenergiaval semmilyen teren
- nem eleg esz nelkul felhuzni a nap/szeleromuveket, mert egy bizonyos szazalek felett gyonyoruen meg lehet veluk boritani a halozatot (uzemzavar eseten meg szazalektol fuggetlenul is, volt mar ra pelda, nem is egyszer), tehat fel kell huzni hozzajuk valamilyen szabalyozhato tartalekkapacitast, pl. egy szivattyus vizeromuvet, ami azert nem olcso, ellenben draga.
Mindent osszevetve, szerintem ha azokat a milliardokat odaadjuk a KFKI-RMKI-nak (fuzios energia kutatasa), vagy bedobjuk egy uj atomeromu epitesebe, mindenkepp jobban jarunk.
A hazakra meg fel lehet huzni persze, de az legjobb esetben is csak felmegoldas (a nagyfogyasztokra nem mukodik, ha nem sut a nap, akkor kb. mindenkinel egyforman nem sut, tehat a teljes energiafelvetel a halozatrol megy, tehat a kapacitasnak meg kell lennie, ha meg tarolni akarod, akkor ott van a kemiai modszer (akksi, amibol rekordmennyisegu mergezo anyagot lehet kijuttatni, arrol nem is beszelve, hogy a dinamikus terhelest nem szeretik), vagy a mechanikai (mint pl. a caterpillar UPS-e, amiben egy sok tonnas rotor porog vakuumban, tobbtizezres percenkenti fordulattal, magneses levitacioval, es ez tarolja az energiat - ezt gondolom nem kell magyarazni, hogy milyen draga)).
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
#42
nem azt mondtat, hogy olcsó? közben pedig te sem engedheted meg magadnak, mint kiderült a végére:c
#41
édi
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fénybõl szél, akkor már inkább közvetlen napenergiára érdemes építani.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#39
Nem muszáj a napenergiára összpontosítani, ott van még a szélenergia, és biomassza. Azoknak is van jövõjük, de Mo.-n nem kedvez a szélnek, ellenben a napenergia igen jó. Én még csak 3 házat láttam egész életemben, amin napelem, vagy kollektor volt. Hát ez igen kevés. Beszéd helyett CSELEKEDNI kéne. Vegyetek ti is, a kollektor olcsó és jó. Mo.-n nagyon jó a geotermikus energia, sajnos arról keveset hallani, pedig jó lenne. Budán már van egy ilyen ház, alig van rezsije. Mindent egybevetve akaraterõ nélkül semmi sincs. Én nagyon szegény vagyok, csak ezért nics napelemem. De a milliárdosok ebbe is fektethetnének, szélfarmok, naperõmûvek, megfizethetõk.
#38
Az csak szükségmegoldás (max. megbízott igazgató lehet). de nálunk is van pár 40 körüli egyetemi tanár...
#37
Halleluja! Háromszoros hurrá a mérnököknek! Hip, Hip Hurrá! Ennek nagyon ideje volt már.
Ja. A dragonfly köztudottan sárkánylégy, nem? És a horseradish nem egyéb, mint lóretek. Holott az elsõ szitakötõt jelent, a második pedig sima, mezei tormát.
Ennyit a szó szerinti fordításról.<#mf1><#banplz>
Ennyit a szó szerinti fordításról.<#mf1><#banplz>
#35
Esetleg nem "nap sejt"?
😊
😊
#34
Ha az egyes cellák hatásfoka 42% akkor tök mindegy mennyit legózol össze belõlük 42% lesz az egész. Ettõl függetlenül szvsz a napelem az napelem és nem napcella.
#20: Az Outlook Express meg kitekintõ gyorsvonat...
#20: Az Outlook Express meg kitekintõ gyorsvonat...
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#33
Egyelore ott tart a dolog, hogy az ilyesmivel termelo eromuvektol haromszoros aron kell atvenni a termelt energiat.... Szoval nem valoszinu.
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
#32
Nem csak tanszékvezetõk lehetnek egyetemi tanárok, és nem csak egyetemi tanárok lehetnek tanszékvezetõk... 😊 (láttam már olyan docenst, aki tanszékvezetõ volt)
#31
Az associate professor magyarul docens.
#30
Ha így mûxik, akkor a spektrum több részre bontásával, valszeg tényleg elég jó hatásfokot tudnak majd még elérni. Talán a 60-70-80% sem lehetetlen.😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#29
Nem nagyon kell abban bízni, hogy az energialobbi engedni fogja ezek tömeges elterjedését. Vesznek majd törvényeket ellene. Elég, ha mondjuk adókötelessé teszik a vele termelt energiát, de gondolom ötletük nekik is van bõven. Nálunk meg egyébként is lovagkereszttel szeretné díjazni gyurcsifercsi, hogy a franciák megvették szaréhúgyé az egész villamos- és gázenergia hálózatot. De ez kicsit más téma...
Mondjuk a tömeges elterjedéshez nem is igazán a hatásfok a lényeges, hanem a teljesítmény/ár viszonyszám. A mai nepelemek kb. 18-25 évnyi megtérülési idõvel rendelkeznek (és akkor még a többi tartozékot
Mondjuk a tömeges elterjedéshez nem is igazán a hatásfok a lényeges, hanem a teljesítmény/ár viszonyszám. A mai nepelemek kb. 18-25 évnyi megtérülési idõvel rendelkeznek (és akkor még a többi tartozékot
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#28
Ha jol ertem akkor a megoldas egy haromkomponensu napcella es egy specialis gyujtolencse reteg kombinacioja. Ha 1 reteg kb. 20 szazalekos, akkor a 3 reteg a jelenlegi gyartastechnologiaval lehet akar 60 is, persze a legkor a fenyt nem egyenletesen engedi at. Viszont az urben ez a rendszer elerheti az elmeleti maximumot. A gyujtolencsek pedig a poziciofuggetlenseghez kellenek, tovabba a cellak elemei kozotti helyre eso feny atiranyitasara es a feny komponensekre bontasara.
#27
Amúgy most jut eszembe, hogy a thermo-fotocellák (vagy hogy nevezik megyarul) eddig is kb ilyen hatásfokúak voltak. Ezek nem a látható spektrumra, hanem hõsugárzásra vannak optimalizálva.
Csináltak is egy ilyen kocsit. Gázzal ment, de gyakorlatilag minden környezetvédelmi szabvány alatt volt a kibocsájtása, és nem is volt olyan bonyolult, mint pl egy üzemanyagcellás kocsi.
Csináltak is egy ilyen kocsit. Gázzal ment, de gyakorlatilag minden környezetvédelmi szabvány alatt volt a kibocsájtása, és nem is volt olyan bonyolult, mint pl egy üzemanyagcellás kocsi.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
Hát azért 100% nem, de sok.
Az 50% már nagyon jó.
Majd arra leszek kíváncsi, hogy nanocsövekbõl milyet tudnak gyártani.
Az 50% már nagyon jó.
Majd arra leszek kíváncsi, hogy nanocsövekbõl milyet tudnak gyártani.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#25
Vegre valami komoly haladas,es mind ezt par tiz millio dollarbol.Hol tartananak,ha mondjuk az elmult 40-50 ev olajra koltoltott tizezer milliardjainak csak a szazad reszet erre koltottek volna.Mar 20 eve volna 100 % hatasfoku napcellank,aminek negyzetmetere mondjuk 5 ezer forint es nem 250 ezer,mint a mostani 12-15 % hatasfokuaknak.
#24
A napelem és a napcella két különbözõ dolog: a napelem magyar nyelvben egy egész panelt jelöl, amin rengeteg napcella lehet. A cikkben pedig arról van szó, hogy az egyes cellák hatásfokát növelték.
#23
"Christiana Honsberg, co-principal investigator and associate professor of electrical and computer engineering."
Szóval segédprofesszor.
Szóval segédprofesszor.
#22
Az USA egyetemein mindenki megkapja a professzor címet, aki oktat. Mo. -n csak a tanszékvezetõk kapják meg ezt a titulust. Azaz lehet óraadó tanár, vagy tanársegéd is.
Persze elõfordult már tanszékvezetõ a 30-as korosztályból is.
Persze elõfordult már tanszékvezetõ a 30-as korosztályból is.
#21
mint tudjuk angolrol magyarra szo szerint kell forditani ugye...
szerintem
#20
Lehet itthon napelemnek nevezik nemtudom de a solar cell az szószerint nap cellát jelent, ugyhogy jó a fordítás.
Ati
Oldal 1 / 2Következő →