69
  • haxy27
    #1
    Tervezek othonra 5KW napcella telepitését a tetöre akkor lehet hogy várok még egy kicsit. mondjuk 5 év mulva már remélem kapható lesz.
  • norbre
    #2
    szerintem is jobb ha vársz, valszeg még tovább tökéletesítik majd a dolgot..
  • NorbyI
    #3
    Jah egy 10-20 év múlva biztos kapható lesz a közönséges emberek számára is.
  • mikloss
    #4
    Egy mostani átlagos napcellának mekkora a hatékonysága ha ennek 42,8%?
  • Zodd
    #5
    Nem értem ez mitől ujdonság, ezeket már teszt laborokba több helyen is előállították, közel azonos hatásfokkal. (már 3-4 éve tanították az egyetemen is)
    Itt max a tömeggyártásra való felkészülés az ami lényeges lehet.
  • haxy27
    #6
    te már most is kapható 20% hatásfoku csak jó pénzért ugy 220E ft/220W
  • floatr
    #7
    Olvasva az etanolos cikket ez bíztatóbbnak tűnik.
  • sehonnai bitang
    #8
    Engem par dolog mindig piszkalni szokott, ha szoba kerulnek a napcellak.
    Az egyik az, hogy kitermelik-e valaha is az eloallitasukba fektetett energiat? (Az otthoni megterules kerdese nyilvanvaloan negativ, csakugy mint egy modern napkollektor vagy mondjuk egy elektromos robogo eseteben.)
    A masik pedig az, hogy a tudomanyos marketing hirekben sosem emlitik az elettartamot. Tudtommal a napcellak hatasfoka eleg hamar felezodik.
  • Balu0
    #9
    Olvasd el figyelmesebben.. ez a cucc 1 cm vastag és nem kell mindíg pont a nap felé irányítani se.. + alkalmas lesz tömeggyártásra és nem kell egy m2-ért a fél ország költségvetését kifizetned...

    szvsz ha minden jól megy 3 - 5 éven belül lehet cserélni a cserepeket a háztetőn napcellára...
  • NEXUS6
    #10
    Ezen a területen tényleg jelentős előrelépésnek tűnik.

    Ha az élettartam is OK, meg exrém gyártástechnológiája sincs (pl mérgező anyagok stb.), illetve a feldolgozása/újrahasznosítása is rendben, akkor konnyen lehet akár forradalmi fejlesztés is!
  • Zro
    #11
    Már ideje lesz megszabadulni a villamosművektől :) Se szénerőművek, se atomerőművek, egy szép új tiszta jövő elé nézünk :)
  • pehelyke
    #12
    Csak nehogy addigra késő legyen!
  • MisterZ
    #13
    A képről annyit, hogy a lány ilyen fiatalon biztos nem professzor, PhD gyanús...
  • NEXUS6
    #14
    Szerintem csak olyan szert szed, mint amit a másik cikkben is írnak.;)))
  • waterman
    #15
    amit kirakhat bárki a háztetőre, azok kb 12-16%os hatékonyságúak. a 20-30% hatékonyság körüliek pedig kinn vannak főként a világűrben és műholdakat hajtanak, ezek sokkalta drágábbak per pill, mintsemhogy megérné felpakolni őket a háztetőre
  • Szefmester
    #16
    "A hároméves szakaszra 100 millió dollárt kapott a konzorcium, az eddigi eredményeket 13 millióból hozták tető alá"

    Azért sztem ez a nem semmi.. még a költségvetés ötödét sem használták fel és ilyen eredményeket mutattak fel.. kiváncsi leszek mi lesz a vége. Nem kicsit lenne jó ha az ár/teljesítmény/költség aránya jó lenne :D pár és valóban érdemes lenne rá cserélni, persze ha az élettartama is jó lenne.
  • donatus13
    #17
    30 év garancia van rá szoval annyira szar biztos nincs...
  • sehonnai bitang
    #18
    Vannak otthon Verbatim floppyjaim, asszem 100 ev garanciaval. Minden relativ. :)
  • Emmegki
    #19
    Már megint tudnak fordítani az SG-nél, a solar cell magyarul napelem és nem napcella.
  • K Ace
    #20
    Lehet itthon napelemnek nevezik nemtudom de a solar cell az szószerint nap cellát jelent, ugyhogy jó a fordítás.
  • alma2
    #21
    mint tudjuk angolrol magyarra szo szerint kell forditani ugye...
  • teddybear
    #22
    Az USA egyetemein mindenki megkapja a professzor címet, aki oktat. Mo. -n csak a tanszékvezetők kapják meg ezt a titulust. Azaz lehet óraadó tanár, vagy tanársegéd is.
    Persze előfordult már tanszékvezető a 30-as korosztályból is.
  • Cat #23
    "Christiana Honsberg, co-principal investigator and associate professor of electrical and computer engineering."

    Szóval segédprofesszor.
  • Cat #24
    A napelem és a napcella két különböző dolog: a napelem magyar nyelvben egy egész panelt jelöl, amin rengeteg napcella lehet. A cikkben pedig arról van szó, hogy az egyes cellák hatásfokát növelték.
  • duke
    #25
    Vegre valami komoly haladas,es mind ezt par tiz millio dollarbol.Hol tartananak,ha mondjuk az elmult 40-50 ev olajra koltoltott tizezer milliardjainak csak a szazad reszet erre koltottek volna.Mar 20 eve volna 100 % hatasfoku napcellank,aminek negyzetmetere mondjuk 5 ezer forint es nem 250 ezer,mint a mostani 12-15 % hatasfokuaknak.
  • Caro
    #26
    Hát azért 100% nem, de sok.
    Az 50% már nagyon jó.
    Majd arra leszek kíváncsi, hogy nanocsövekből milyet tudnak gyártani.
  • NEXUS6
    #27
    Amúgy most jut eszembe, hogy a thermo-fotocellák (vagy hogy nevezik megyarul) eddig is kb ilyen hatásfokúak voltak. Ezek nem a látható spektrumra, hanem hősugárzásra vannak optimalizálva.

    Csináltak is egy ilyen kocsit. Gázzal ment, de gyakorlatilag minden környezetvédelmi szabvány alatt volt a kibocsájtása, és nem is volt olyan bonyolult, mint pl egy üzemanyagcellás kocsi.
  • kvp
    #28
    Ha jol ertem akkor a megoldas egy haromkomponensu napcella es egy specialis gyujtolencse reteg kombinacioja. Ha 1 reteg kb. 20 szazalekos, akkor a 3 reteg a jelenlegi gyartastechnologiaval lehet akar 60 is, persze a legkor a fenyt nem egyenletesen engedi at. Viszont az urben ez a rendszer elerheti az elmeleti maximumot. A gyujtolencsek pedig a poziciofuggetlenseghez kellenek, tovabba a cellak elemei kozotti helyre eso feny atiranyitasara es a feny komponensekre bontasara.
  • AgentKis
    #29
    Nem nagyon kell abban bízni, hogy az energialobbi engedni fogja ezek tömeges elterjedését. Vesznek majd törvényeket ellene. Elég, ha mondjuk adókötelessé teszik a vele termelt energiát, de gondolom ötletük nekik is van bőven. Nálunk meg egyébként is lovagkereszttel szeretné díjazni gyurcsifercsi, hogy a franciák megvették szaréhúgyé az egész villamos- és gázenergia hálózatot. De ez kicsit más téma...

    Mondjuk a tömeges elterjedéshez nem is igazán a hatásfok a lényeges, hanem a teljesítmény/ár viszonyszám. A mai nepelemek kb. 18-25 évnyi megtérülési idővel rendelkeznek (és akkor még a többi tartozékot [akksik, inverter stb...] nem is számoltam), ez a legnagyobb hibájuk. A hatásfok szerintem másodlagos, mivel 10-20 négyzetméter még az elérhető árú 12-18%-osból napelemmel is elég villanyt nyomna egy átlagos háztartásnak. Persze fűtésre már nem jutna, ahhoz vagy nagyobb terület, vagy nagyobb hatásfok kellene...
  • NEXUS6
    #30
    Ha így műxik, akkor a spektrum több részre bontásával, valszeg tényleg elég jó hatásfokot tudnak majd még elérni. Talán a 60-70-80% sem lehetetlen.;)
  • kandeláber
    #31
    Az associate professor magyarul docens.
  • Admiral
    #32
    Nem csak tanszékvezetők lehetnek egyetemi tanárok, és nem csak egyetemi tanárok lehetnek tanszékvezetők... :) (láttam már olyan docenst, aki tanszékvezető volt)
  • eax
    #33
    Egyelore ott tart a dolog, hogy az ilyesmivel termelo eromuvektol haromszoros aron kell atvenni a termelt energiat.... Szoval nem valoszinu.
  • Emmegki
    #34
    Ha az egyes cellák hatásfoka 42% akkor tök mindegy mennyit legózol össze belőlük 42% lesz az egész. Ettől függetlenül szvsz a napelem az napelem és nem napcella.

    #20: Az Outlook Express meg kitekintő gyorsvonat...
  • snorbi
    #35
    Esetleg nem "nap sejt"?
    :)
  • Gabe Dearborne
    #36
    Ja. A dragonfly köztudottan sárkánylégy, nem? És a horseradish nem egyéb, mint lóretek. Holott az első szitakötőt jelent, a második pedig sima, mezei tormát.

    Ennyit a szó szerinti fordításról.
  • Scroll
    #37
    Halleluja! Háromszoros hurrá a mérnököknek! Hip, Hip Hurrá! Ennek nagyon ideje volt már.
  • sgbo
    #38
    Az csak szükségmegoldás (max. megbízott igazgató lehet). de nálunk is van pár 40 körüli egyetemi tanár...
  • pehelyke
    #39
    Nem muszáj a napenergiára összpontosítani, ott van még a szélenergia, és biomassza. Azoknak is van jövőjük, de Mo.-n nem kedvez a szélnek, ellenben a napenergia igen jó. Én még csak 3 házat láttam egész életemben, amin napelem, vagy kollektor volt. Hát ez igen kevés. Beszéd helyett CSELEKEDNI kéne. Vegyetek ti is, a kollektor olcsó és jó. Mo.-n nagyon jó a geotermikus energia, sajnos arról keveset hallani, pedig jó lenne. Budán már van egy ilyen ház, alig van rezsije. Mindent egybevetve akaraterő nélkül semmi sincs. Én nagyon szegény vagyok, csak ezért nics napelemem. De a milliárdosok ebbe is fektethetnének, szélfarmok, naperőművek, megfizethetők.
  • Caro
    #40
    A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fényből szél, akkor már inkább közvetlen napenergiára érdemes építani.