112
-
![505thZajcev[PT]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10431179801079915435.gif "505thZajcev[PT]")
#112
Ott van a Danger Danger felirat :P -
tompka #111 A tetőablaknál mi az a piros hármszög?kép
A sérülésnél a kerámia csempék igen csak tönkre van menvekép
azért ez nem veszélyes?
a farok résznél van egy jó nagy égéskép -
#110
Hagyjad, meg fiatalka!:) -
tompka #109 Amúgy ha a két szilárd rakéta helyett folyékonyt használnának akkor milyen nagyságú lenne a rekéta? -
#108
Dehogy nincs hőfejlődés az orosz űrhajóknál. Szojuznál asszem 7g-s a maximum lassulás belépés közben, űrsiklónál 1,5 szóval az orosz cuccoknál rövid időn belül sokkal több hő keletkezik, de ott a hőpajzs jó vastag, és tényleg párolog, mivel csak 1x használatos. -
Epikurosz #107 Ne idétlenkedj annyit.
A felső légkörben akár ezer fok is leeht elméletileg, de ez egy nagy semmi, mert olyan ritka a légkör, hogy ezer fokban - éjjel - megfagynál.
A belépéskor az űrsikló külső burkolata 2000 fok körülre ízzik fel, ezért kellenek a kerámialapok bazi nagy testeknél.
A sima űrhajóknál, mint amilyenek az oroszoké, aszem nincs ekkora hőfejlődés, és ami van, azt úgy oldaják meg, hogy eleve vastagabb a kapszula fala, a külső fémrétegek elpárolognak, és ugye, amikor valami párolog, az hőt von el a környezetétől. Ennek köszönhető, hogy bent a kabinban kellemes 20 fokos szobahőmérséklet van, kellemesebb, mint most nálad a szobában. Úgyhogy, az a 10-12 perc, amíg földet ér a cucc, sima úgy. Vágod? -
tompka #106 Itt éppen most vállik le:kép
ilyennel emelik fel:kép2
a tesztgép:kép3 -
mrzool #105 Wrong, immáron sokadszorra... Azt nem értem, hogy miért érzed szükségét egy csomó fals és félinformációnak a topikba szemetelését. Ha érdekel a téma, az dícséretes, de akkor tájékozódj hiteles forrásból, és ne dezinformáld az olvasókat. -
babajaga #104 Ha most nézted az Atlantis földetérését egy Boeing elötte teljesen lejátszotta a leereszkedést. Csak nem szállt le a kifutón hanem átstartolt. -
tompka #103 A legszebb kép!
kép -
Thrawn #102 Szép kép, ezen jól látszik, hogy ilyen nagy a shuttle. Ez a példány egyénként Enterprise névre hallgat és soha nem járt az űrben, csak az aerodinamikai tulajdonságait tesztelték. Nem véletlen, hogy ma a pilótakiképzésen egy módosított Boeingen gyakorolnak. Most fejből nem tudom, melyiken, nem a 747-en, hanem egy kisebben, talán egy 737-en, olyanon, ami nagyjából akkora, mint a shuttle. Ezt a Boeinget aerodinamikai szempontból lebutítják, elrontják, hogy a siklási tulajdonságai megegyezzenek az űrrepülőgépével, majd ezzel a géppel kell kikapcsolt hajtóművel landolni, miután a shuttle is siklórepüléssel ér földet. -
tompka #101 Amúgy az durva hogy az ISS mentőhajóját pénz hiány miatt törölték! -
tompka #100 100. 
Az Orion tervben lévő gépek:kép -
tompka #99 Itt van amiről beszéltem:kép
itt már szétváltak! -
tompka #98 Az hogy gyorsan jön le,szerintem jó mert a lassan lépne be a légkörbe akkor ígyis-úgyis felgyorsulna mert hat rá a grav. és ha lassan jönne akkor is felmelegedne és szerintem a gép védőpajzsa hosszútávon nem bírja a meleget.
így gyorsan lépnek be így hamarabb lent vannak. amik leesnek az űrben csempék azok szép lassan lépnek be a légkörbe de már nem ér le.szóval elég. -
#97
Ja kb. Itt A TEMP oszlopban lévő számokat nézd, Kelvin fokban van mérve, a 0,0 azt jelenti hogy nem mérhető. Egyébként 165 és 288 K között mozog. -
tompka #96 DE mondjuk az Orion is felrobbanhat nem? pl.vmiért nembírja a terhelést,vagy vmi űrszemét neki megy! mondjuk nekem mindíg is jobban tetszett az űrsikló! az EU is tervez siklót! -
darkhill #95 igen igen azt tudtam hogy a surlódástól izzik fel ez azért alap csak gondoltam hogy ezek a rétegek kicsit hosszabbak... de én 1000 fokra emléxem... vagy csak ilyen -60 meg 10 fokok vannak ? -
#94
Mert ezek között a rétegek között annyi a különbség, hogy míg egyik rétegben -60 fok van, másikban +10, és hát ezek olyan hőmérsékletkülönbségek, amelyeknek nincs jelentőségük. Az űrhajó a légköri súrlódástól izzik fel, nem attól hogy egyik rétegben melegebb van :D -
darkhill #93 Emberek (persze akik értenek hozzá mit pl Thrawn meg csapata:D) volt egy hozzászólás "tompka" #49 amire a kelta csak annyit mondott hogy "erre inkább nem ir semmit" ^^ de ha jol tom a rétegek ugye amik vannak és 1000 fokos hőm. is van ott azért ott nem birja sokáig asszem a hővédő parjzs az nagyon gyorsan le hül nagyon magas hőmérsékletről de nem tom hogy hogy birja a hosszutávű magas hőmérsékletet... szóval végülis miértis hülyesség az hogy gyorsan át akkarnak jutni ezeken a "rétegeken"?
P.S.: bocs ha nagy hülyesség de ez a téma nem az erősségem
-
Thrawn #92 Nem praktikusabb. Biztonságosabb és talán olcsóbb. A két sikló elvesztése - bár mindkét eetben emberi mulasztás történt - túl sok volt, most már az olyan küldetéseket, ami nem az ISS-re megy - pl. Hubble szervizelése - borzasztóan veszélyesnek minősítik, pedig eddig is voltak ilyen küldetések szép számmal, sőt, a néhány MIR látogatáson és az ISS építésén kívül csak ilyenek voltak. A siklók leállításával elvesztik a képeséget a komoly űrbeli szerelési tevékenységre. A shuttle kétszintes lakótere elég helyet bizosított 10-15 napos önálló küldetések végrehajtásához a maga kb. 70 köbméteres hasznos térfogatával. Az Orion ehhez kicsi, némileg az Apollo korszakot hozza visza a maga szardíniásdoboz zsúfoltságával. -
#91
Mert nem kell semmit fejleszteni. Előveszik az apollok terveit, kicsit átdolgozzák, beraknak egy modern számítógépet, felhasználják az űrsikló srb-it, és ennyi. Bár ezzel is elfaszkodnak jópár évet. -
tompka #90 Amúgy miért praktikusabb egy Orion féle űrhajó? -
#89
a fizikai meg nem elég erős :) -
#88
Fogtam, és köszi az értelmes és érthetö magyarázatokat mindenkinek....hát ez gáz akkor :)
irány a fizikai motorok, ezek a kémiaiak már nagyon elavultak :) -
Thrawn #87 Még egy adalék. A holdkomp tömege kb. 19 tonna volt. Ebből kb. 4.5 tonna a felszálló tömeg, a többi a leszálló fokozat tömege, abból is túlnyomórészt az üzemanyagé. Miért a holdkompot hozom fel? Mert ott légköri fékezés nélkül kellett leszállni, a végét nem számítva úgy, ahogy Te gondolod a sikló esetében. Na most a Holdraszállás esetében 1.6 km/sec-ről kellett fékezni, a sikló esetében 7.8 km/sec-ről és itt nem egyenes arányosság van a sebeségváltozás és az üzemanyagszükséglet között, hanem exponenciális. -
Thrawn #86 Nem értettelek félre. Üzemanyagfelhasználás szempontjából szinte mindegy, hogy 28000 km/h sebeségről nullára, vagy 500 km/h-ra lassítasz-e. Ezenkívül megint csak jelentős mennyiségű üzemanyagot igényelne a pályán tartás a lassítás alatt, hiszen amint elkezd fékezni, máris jön lefelé (emiatt Keplernél lehet panaszt tenni), mint a kő és ezen csak úgy lehet változtatni, hogy a menetiránnyal ellenkező irányú impulzus mellett lefelé irányulót is közölni kell a géppel, hogy a magassága megmaradjon, vagy legalábbis ne süllyedjen olyan szintre, ahol már jelentős lehet a súrlódás. No de ha így teszünk, akkor sem jutunk sehová, mivel lefelé jövet a gép helyzeti energiája alakul mozgási energiává, szépen begyorsulna, mire elérné azt a magasságot, ahol a légkör már érezhetően fékezi. Szóval nem, ez így nem működőképes, irdatlan üzemanyagfelhasználás, több tízezer tonna indulótömeg továbbra is.
Javaslom, nézz utána az ún. rakétaképletnek, az alapján már nyilvánvaló az exponenciálisan növekvő üzemanyagigény minden egyes plusz kilogramm tömegre nézve. -
#85
A rakéták üzemanyagának nagy része nem a légkörből való kiemelkedésre megy el, hanem a pályasebesség elérésére. Szal ha az űrben lassítana le, akkor is alig kevesebb üzemanyag kéne mint most az induláshoz, aztán meg ezt az üzemanyagot is fel kéne vinni, így induláskor is sokkal több üzemanyag kéne.
Amúgy mondtam hogy kisebb hővédelemmel is lehet légköri fékezést végezni. -
teddybear #84 Sajnos az ötleted nem jó. Ahhoz hogy lelassíts a felszinhez képest az űrsiklót, komoly teljesítményre van szükség, azaz nagy rakétára. De az ürsikló nem csak keringési sebességgel, de helyzeti energiával is rendelkezik. Mégsozzá sokkal. Ott van ugye a kb 120 tonna sajátsúly, de nem szabad elelejteni a többszáz kilométeres keringési magasságot sem. Ettől az energiától valahogy meg kell szabadulni, és a legegyszerűbb a légköri fékezés. -
#83
Félreértettél..
én arra gondoltam, hogy a többezer km/h sebesség helyett párszázzal beléptetni a légkörbe, és ugy levitorláztatni..
tehát még kinnt az ürben lelassitani, hogy ne kelljen ekkora hövédelem,meg belépési sebesség
nem a teljes leszállásra értettem a meghajtást, csak az ürben a lefékezésre.. -
tompka #82 Szép landolás:D -
Thrawn #81 Kelta: ha teljes egészében rakétás fékezéssel akarnánk a siklót leszállítani, akkor az egész rendszer induló tömege a mostani ~2300 tonna helyett több tízezer tonna lenne, ennek kivitelezése jelenleg műszaki képtelenség, meg értelmetlen is, akkora összegbe kerülne. -
#80
Itt egy orbiteres légkörbe lépős video (x264-el kódolva)
A lehető legjobban követtem a valóságot, a belépési pálya is szinte teljesen megegyezett a hivatalossal. A kifutópálya fölé érve van egy kis rángatás, mert az állásszög tartó autopilóta trimmeléssel tartja a sikló helyzetét, amit pedig vissa kell állítani alapra, és ezt persze minden alkalommal elfelejtem, és 10 másodperc birkózás után jut eszembe :)
Az OMS hajtómű gyújtás, vagyis a pályáról letérés lemaradt, csak a lassításhoz megfelelő pozicióba állásból látszik valami.
Ja mivel visszajátszás, az időgyorsítás, és a vágás van beiktatva, mert amúgy kb 2 órás lenne a video :D -
#79
Igen és ezt le is írtam neki, de úgylátszik nem vette észre :D -
joebacsi777 #78 Nem tudom miből idéztél, de pont ma követtem egy vitát a www.nasaspaceflight.com-on és pont arról a klasszikus media félreértelmezésről beszéltek, miszerint S fordulókat csinálna. Ilyen ugyanis nem történik csak jobbra majd balra döntik a gépet, ettől persze módosul valamennyire az iránya ennek segítségével éri el a 900km-es crossrange-t vagyis az orbitális síkjától névlegesen ennyire tud legmesszebb leszállni. De, hogy prózaian fogalmazzak "a botkormányt nem húzzák fel" tehát nincs szó S fordulókról. -
tompka #77 ezt tudtam.amikor élőben adták a nasatv-ben akkor már a belépés előtt 1órával elkezdett bukfencezni.a farok néz előre és azért a kis hajtóművet bekell indítani hogy a földkörüli pályáról lejöjjön. és ha már módosította a pályát akkor előre fordul és belép. -
babajaga #76 Ha nem felejtetted volna el szó volt arról hogy lép be a légkörbe a sikló és hogy miért nem pattan le, hát ezért nem. Sokan nem tudják ezt és én azoknak írtam és idéztem egy ismertetőből. -
#75
Bocs, hogy megint zargatlak, csak egy kérdés..:
Te miröl irtál, vagy mire válaszoltál, vagy mi az értelme annak amit ide bepötyögtél?????? mert valahogy egszerüen nem értem......
bemásolod ide a cikk egy pár mondatát, és aztán füzöl hozzá valami teljesen értelmetlen mondatot....ööö te látod ennek értelmét?? -
babajaga #74 "Ezután az asztronauták 40 fokos állásszögű helyzetbe hozzák a gépet, az űrsikló ugyanis ilyen helyzetben tud biztonságosan belépni a légkörbe (nem pedig lepattanni róla). Az űrsikló ezt követően – háton és farokkal előre – belemerül a légkörbe, majd fokozatosan átfordul a farka körül. Ezután széles S-fordulókkal csökkentik a sebességét – írja az urvilag.hu.
Az űrrepülőgép nagyjából 60-70 kilométeres magasságban, 6 km/s-os sebességnél kezd el jelenősen lassulni, és ebben a magasságban izzik fel legjobban a burkolata (több ezer Celsius-fokra). További S-fordulók után az "
Azt elfelejtette mindenki hogy az űrsikló hátrafelé bukfencezve lép be a légkörbe, nem csak úgy nekimegy mint bolond borjú az anyjának.
-
#73
hát, köszönöm, tényleg okosodtam általad...
mégegyszer köszi