112
-
joebacsi777 #72 De kevesebb kell hozza, de ennek a 120 tonnanak is a 10%-a manoverezo uzemanyag. Masreszt miutan a szilard hajtoanyagu raketak kiemelik a legkor surubb reszebol gyakorlatilag minimalis legellenallassal gyorsulja a 7.8-bol az utolso 5km/secundumot. A 6% a feljuttatott hasznos tomeg hatekonysag, ami egyebkent kifejezetten jonak szamit. Ez az arany megmaradna a tobb uzemanyaggal kibovitett rendszernel is, az indito sulyban erosen megmutatkozna. A 120 tonna jo parszorosa kell a vakumban valo ilyen merteku lassitashoz is. Nem beszelve, hogy sebesseg nelkul olyan szogben "esne" bele a legkorbe, ami valoszinuleg szettorne ezt a nem tul elegans konstrukciot. Masreszt a rendszer mar igy is hiperdraga es maximalisan "optimalizalva" van arra a kb 20 tonna rakomanyra amit a rakterben felvisz. Nem lenne ertelme megcsinalni, nagyon bonyolult lenne, es ha egyaltalan mukodhetne akkor is csillagaszati arakon tenne. -
#71
Azért ez lehangoló egy kicsit, ennyire nyamvadt technikával rendelkezni, ez kb olyan mintha balatonra kéne lemennem agy ladával, de el kéne huznom mögötte 5 tartálykamiont hogy legyen hazafele is lé :)
evidens, hogy a lada nem tudná elhuzni :)
kezdem érteni a problemát, csak még egy kérdés,(látom vágod a témát)
a 6% hatásfok, az kint az ürben is annyi? ugyanis az auto gyorsitásához 0 rol 100-ra több energia kell, mint 100-rol 0-ra lassitáshoz... nem?
ergo, az ürhajó lassitásához, nem lenne legendö sokkal kevesebb anyag? hiszen ott nem 2000t cuccot kéne lassitani, hanem csak 120tonnát
( plusz a lé önsulya, világos) -
joebacsi777 #70 bocs palyara :) -
#69
tényleg?? nahát!! hát köszönöm ezt az uj informáciot neked..:)
neked nem tünik fel sosem, hogy nem a kérdésre válaszolsz, hanem irsz valami teljesen másrol, amit kutya se kérdezett??? -
joebacsi777 #68 Kb 2000 tonna az ossztomege az egesznek ami elindul felfele, ebbol 120 tonna all pajara, tehat kb 6% ... Valoban nem kene 1000 tonna valamennyivel kevesebb is eleg lenne. Ha ezt a 6%-os hatekonysagot nezzuk akkor maris 20000 tonnas indito tomegnel vagyunk az STS rendszerben... Ekkorat meg senki meg sem probalt elinditani... Nem is beszelve arrol, hogy nem lehetne a hidrogén-oxigén meghajtást alkalmazni a folyékony hidrogén ugyanis szökik a tartályból és egy kéthetes küldetés végére nem maradna semmi. :) A fizikat pedig halistennek kutatjak ugyhogy meg barmi megtortenhet egyszer. :) -
babajaga #67 "felszálláshoz és a pályára álláshoz mennyi üzemanyag kell?"
Azt a rakéták végzik. Az előző ürrepülőgépen voltak kamerák melyek az utólsó rakéta levállását is közvetítette, és látszott amikor a gép önmagától átfordult az ellipszis pályára, még korrigálni sem kellett. -
tompka #66 Igazad van nem Orion terven volt egy teherszállító hanem az "X" programban. csak ezt visszadobták. így terveznek egy másikat! -
#65
A repülőgép tömege, kialakítása, szárnyainak mérete, terhelése, súlypontja, sebessége mind-mind befolyásolják a siklószámot. -
#64
Hm, felszálláshoz és a pályára álláshoz mennyi üzemanyag kell? kb?
mert én ugy gondoltam (tudom, nem értek hozzá)hogy a légkörön át a felgyorsitás a szökési sebességre, sokkal több üzemanyagot igényel, mint kint az ürben lassan lefékezgetni 8km/sec sebességröl kb 4-500km/h sebességre.
De ha te azt állitod, és tényleg igy van, hogy egy ürsikó lelassitásához ilyen irdatlan mennyiségü üzemanyag kell, akkor értem a dolgot.
tehát a normális ürhajó megépitéséhez, olyan hajtómü kéne ami nem igényel ilyen irdatlan mennyiségü nyálat :)
-
joebacsi777 #63 Egyszeru fizika. De probalgasd egy kicsit az orbiter szimulátort. Eleg hamar raerez az ember arra, hogy is mukodik az orbitalis mechanika...
ingyen letoltheto innen http://orbit.medphys.ucl.ac.uk/ -
joebacsi777 #62 Meg még annyit szeretnék hozzátenni, hogy Suni nem a legtöbb időt a világűrben töltött nő lett, hanem a leghosszabb űratazást teljesített. Amúgy nem is rossz a cikk, bármilyen komment leszivárog a magyar lapokra az csak jó. :) -
babajaga #61 "Az olyan érvek, hogy leesne mint egy kö, az hülyeség"
Ezt te írtad, Honnan tudod hogy hülyeség? -
joebacsi777 #60 Pontosan igy tortent. De egyet repult. Ember nelkul. -
joebacsi777 #59 Pont azért lép be gyorsan a légkörbe mivel a légkör lassítja le! Ha eltekintünk a művelet eleve mechanikai lehetetlenségétől, akkor a 120tonnás össz orbiternek több mint 1000 tonna üzemanyagot kéne magával vinnie, hogy lelassitson... Ami persze, hazt jelenti, hogy kb az eredeti sulyanak a 100xosaval kene indulnia. Ez persze nagyobb ureszkozt es megtobb uzemanyagot jelent ordogi korben (a szamokat nagysag erzekelteteskent irtam, ha valakit erdekel pontosan mi kene utana szamolgathatok) A cel pont az, hogy a levego surlodasa lassitsa le.
A kipannatas: Az egyszeru foldkorul keringo valami nem tud megpattanni (bocs :) ) nem eleg nagy a sebessége hozzá. Az apollo urhajoknak volt egy szuk visszatero folyosoja, aminel ha laposabban erkezik a nagy sebesseg miatt pont ugy pattant volna meg a legkörön, mint a kavics a vizen. A szovjet Zond urhajok elso par peldanya egyebkent erdekes modon direkt "pattintva" erkezett vissza a legkorbe... De az egy eleg ketsegbeesett szovjet urprogram termeke volt. :) -
#58
Légyszives mutasd meg azt a beirásomat ahol én azt irtam, hogy a NASA emberei nem értenek hozzá!!!
mutasd meg!! ha nem tudod,akkor mért irsz valotlant???, he????
kb. ennyit érsz, ember.0
nem értek hozzá, és?? azért kérdezek,
veled ellentétben aki ugyanugy nem ért hozzá,de osztod itt az észt mintha te neked fogalmad lenne valamiröl is.... röhejes vagy :) -
#57
Szóval senkinek fogalma sincs róla itt..:)
kár, azt hittem valaki végre elmagyarázza..
de azért kösz az építő jellegü beirásokat. -
babajaga #56 Annyira nem értesz a repüéshez hogy hihetetlen! A Nasa szakemberei szerinted nem értenek hozzá! -
joebacsi777 #55 Az orion tervben nem épül sikló, hanem egy felturbozott kapszula. Ennek 2 nagyon egyszeru oka van. A holdrol visszaerkezo urhajo a 7.8km/sec-es elso kozmikus sebesseg helyett tobb mint 10km/sec-el erekezik a legkorbe, ezt a keramia panelek mar nem birnak. A masik ugye újfent a tömeg azt a két bazinagy szárnyat felvinni az űrbe újra visszahozni és újra felvinni amikor az egész útnak kb 30 percén át használjuk elég drága mulatság. -
tompka #54 Hát a buránra már nem volt pénz így beszüntették. és nemrég megsemmisült!
a szerelő csarnok tetőszerkezete összeomlott! -
babajaga #53 "asszem sok nála nehezebb gép simán repül"
EZ IS EGY HOZZÁNEMÉRTŐ FELTÉTELEZÉS! A GÉP VITORLÁZÓKÉPESSÉGE AZ ALAKJÁTÓL FÜGG! ÍRTAM IS HOGY ZÖMÖK! EZ A GÉP ARRA LETT TERVEZVE AMIT MOST CSINÁL ÉS NEM MÁSRA! -
joebacsi777 #52 A tesztrepulesek soran probalgattak, hogy ezzel a "darab teglaval" hogy is lehet leszallni. Ezt meg regi veteran apollo asztronautak vegeztek erdekes korok voltak. Eloszor nem is mertek egy hatso a motorokat elfedo resz nelkul repultetni(aerodinamika), mert nem tudtak, hogy fog sullyedni :) -
joebacsi777 #51 Az űrutazás legnagyobb gátja a feljuttatandó tömeg, egy esetleges plusz hajtómű megnövelné a tömeget és még bonyolultabbá tenne egy amúgy is irdatlanul bonyolult szerkezetet. A szovjet burant amig teszteltek pl volt rajta olyan hajtomu amivel ra tudott segiteni a siklasra de az egyetlen eles bevetesen mar nem repult. -
#50
erre inkább nem irok semmit :) -
tompka #49 Amúgy azért izzik fel mert vannak különféle légköri rétegek és azok különféle hőmérsékletüek! vannak rétegek ahol jó melegvan és ahol jó hideg van!
amúgy az hogy szép lassan jönne be akkor úgy siklana a gép mint egy repülő és ezekben a rétegekben szerintem nem bírna ki sokat a gép.így szerintem gyors sebességnél hamarabb túl vannak a "gázos" részeken. csak azt nem értem amikor közvetítik a landolás van amikor meredeken "zuhan". de miért zuhan? miért nem jó szépen lassan leszálni? -
#48
Értelek, illetve nem értem.
ez a szempont?? az emberek és a hajó biztonságos visszahozatala ellen???
takarékoskodni minden áron????
de ha van itt valaki,aki ezt ki tudja számolni, annak nagyon örülnék..
véleményem szerint annyira sok nem kellhet... -
#47
Ne haragudj,ez nagy butaság volt -
babajaga #46 "mért nem csak 4-500-al?? azzal még tud siklani"
Azzal épp az északi sarkon kötne ki! -
mrzool #45 Kérlek számold ki, hogy mennyi üzemanyagra lenne szükség a ~8km/sec sebességről közel nullára lasítania. Aztán ezek után úgy vélem már meg is kapod a választ a kérdésedre. -
#44
Ne is haragudj, de én sehol nem irtam ilyeneket amikkel te itt vádolsz! ugyhogy nem értelek...
Én csak kérdeztem valamit, erre te olyan szavakat adsz a számba, ameiket nem irtam le!
ekkora súlyu?? asszem sok nála nehezebb gép simán repül..
nem lehet lassan ereszkedi?? akkor hogyan száll le lassan??? ez értelmetlen érv volt amit irtál,
mit értesz az alatt hogy nem tud lassan ereszkedni?? hiszen lassan száll le..
???
-
babajaga #43 Te ezek szerint jobban tudod mint a NASA szakemberei, hogyan kell lehozni az űrsiklót. Ott csupa hülye dolgozik akik ehhez nem értenek.Ekkora súlyú és ilyen zömök géppel nem lehet lassan ereszkedni, miért nem érted? -
#42
Továbbra sem kaptam választ.
Az olyan érvek, hogy leesne mint egy kö, az hülyeség, nem azt irtam hogy a földig legyen kicsi a sebessége, hanem a légkörbe való belépéskor, ott még vagy 100km
magasan van..
majd mikor bent van a légkörben, gyorsuljon fel siklási sebességre, 300km/h-500km/h-ra, és szálljon le.
kérdésem az még mindig, mért jön be többezer km/h sebességgel a légkörbe, hogy felizzon, mért nem csak 4-500-al?? azzalmég tud siklani(vitorlázni)
nos? -
#41
Egyébként itt egy kép róluk. -
babajaga #40 Az egyik nagy baj mintha néhányan nem érzékelnék az űrsikló és egy nagy szállítórepülőgép közötti szignifikáns különbséget. -
#39
Annyi igazság van benne, hogy az Enterprise nevű sikló, amit csak légköri tesztekre használtak, indult 747-es hátáról. Ezt nemtudom hogy vitték véghez a 747-es függőleges vezérsíkjának lekaszálása nélkül, bár talán egy loldáskor való fullos féxárny kiengedés, és meredek zuhanással meg lehet csinálni. Egyébként a sikló irányítása távirányítással történt, mert csak megközelítési és leszállási teszt volt. Ezen a szakaszon(HAC), amúgy is mindíg a pilóta irányít, amúgy számítógép. -
mrzool #38 Valszeg az RTLS-re gondolt, amit szerintem sem én, sem a NASA munkatársai nem szeretnének élőben látni - soha. Nem hiába írtam, hogy nem a blikkből kellene tájékozódni, félelmetes amiket összeírkál a srác.:) -
babajaga #37 "Párszor volt olyan hogy a szállítógépnek elkelett mennie pont amikor a sikló a hátán volt.ilyenkor egyszerüen leoldják a siklót és az magától "
Képtelenség! Ilyen nem volt és nem is lehetett. -
#36
Fú nemmondod hogy így van, mintha jópár órát il2-ztem, meg orbitereztem volna, és mintha ezt tapasztaltam volna :D A probléma az, hogy amit írtál annak semmi köze nincs ahhoz amire válaszoltam. -
babajaga #35 A repülőgép kis sebességnél a sebességvesztés miatt lezuhan. Az nem úgy van hogy kis sebességgel vitorlázok. Van egy a repülőhöz optimális sebesség. -
#34
Ahhoz hogy ne pattanjon le, nem kell semmilyen sebesség. Gondolj már bele, kis sebességnél miért pattanna le? -
babajaga #33 Tudod mi kerül a legtöbbe? A biztosítás díja. Mert hogy képzeled hogy biztosítás nélkül átrepülnek Floridába?