Egy kifosztott bolygón élünk
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#139
"Szerinted mit fog csinálni az a nagy olajmágnás aki pénzre éhezik és tudomást szerez arról, hogy valaki feltalált egy ilyen találmányt ami miatt senki nem venne tõle olajat?"
Elkezdené eladogatni az olajkútjait meg finomítóit, és átállna az új technológiára. Egy ilyen technológia kizárólagos forgalmazása simán pótolná a csökkenõ olajbevételeket. De ha ez önmagában nem is lenne elég, az már inkább ösztönözné az illetõt, hogy fogy az olaj. Vagy az, hogy véletlenul más teszi rá a kezét, és akkor mindent elveszít.
Egyébként meg mindenképp 1-2 évtizedig eltartana az átállás folyamata, mivel óriási infrastruktúra épül az olajra, amit nem könnyû lecserélni. Szóval nem fog egyik napról a másikra elértéktelenedni az olaj. A csökkenõ olajár pedig még el is nyújtja a folyamatot, mert olcsó benzin mellett az ember kevésbbé motivált az autócserére.
Elkezdené eladogatni az olajkútjait meg finomítóit, és átállna az új technológiára. Egy ilyen technológia kizárólagos forgalmazása simán pótolná a csökkenõ olajbevételeket. De ha ez önmagában nem is lenne elég, az már inkább ösztönözné az illetõt, hogy fogy az olaj. Vagy az, hogy véletlenul más teszi rá a kezét, és akkor mindent elveszít.
Egyébként meg mindenképp 1-2 évtizedig eltartana az átállás folyamata, mivel óriási infrastruktúra épül az olajra, amit nem könnyû lecserélni. Szóval nem fog egyik napról a másikra elértéktelenedni az olaj. A csökkenõ olajár pedig még el is nyújtja a folyamatot, mert olcsó benzin mellett az ember kevésbbé motivált az autócserére.
#138
Szerinted mit fog csinálni az a nagy olajmágnás aki pénzre éhezik és tudomást szerez arról, hogy valaki feltalált egy ilyen találmányt ami miatt senki nem venne tõle olajat?Persze, hogy rögtön megfenyegti vagy lelöveti és elveszi a találmányát...De erre akár Bush is képeslenne, mert õ is nagyon benne van az egész olajbizniszben.
Ez az én véleményem.Nyugodtan kritizáljatok, írjatok róla véleményt csak ne fikázzátok légyszíves.
Ez az én véleményem.Nyugodtan kritizáljatok, írjatok róla véleményt csak ne fikázzátok légyszíves.
#137
Ha jól emlékszem akkor a CO2 megkötés kb 60%át a tengerben élõ algák végzik.
Asszem azzal is foglalkoztak hogy a felszabaduló CO2t a furótoronyról nem a légkörbe eregették hanem a tenger alatt lévõ mészrétegben megkötötték.
Asszem azzal is foglalkoztak hogy a felszabaduló CO2t a furótoronyról nem a légkörbe eregették hanem a tenger alatt lévõ mészrétegben megkötötték.
#136
"A nyersanyagpazarlás egyik fõ oka szerintem a rövid élettartamú, többnyire javíthatatlan termékekben van. Száz évvel ezelõtt mindent úgy csináltak meg, hogy örökké tartson."
Nem mindíg jó örökké tartó dolgokat csinálni. Ha egy termék túl tartós, az gátolja a fejlõdést, mert nem veszel újat, amíg nem megy tönkre (ha mégis, akkor meg feleslegesen volt tartós). Másrészt gyakran a sokkal tartósabb kivitelezés arányosan drágább is, így vásárláskor sokkal nagyobb befektetés, így kevesebben engedhetik meg maguknak, vagyis csökken az életszínvonal.
Természetesen sok esetben a tartósság nem kerül sokba, és nem probléma az elavulás, így nyugodtan lehet tartós egy termék (azért vannak ilyenek is szép számmal).
A rövid élettartamú termékek nersanyag pazarlására pedig megoldás az újrahasznosítás.
Nem mindíg jó örökké tartó dolgokat csinálni. Ha egy termék túl tartós, az gátolja a fejlõdést, mert nem veszel újat, amíg nem megy tönkre (ha mégis, akkor meg feleslegesen volt tartós). Másrészt gyakran a sokkal tartósabb kivitelezés arányosan drágább is, így vásárláskor sokkal nagyobb befektetés, így kevesebben engedhetik meg maguknak, vagyis csökken az életszínvonal.
Természetesen sok esetben a tartósság nem kerül sokba, és nem probléma az elavulás, így nyugodtan lehet tartós egy termék (azért vannak ilyenek is szép számmal).
A rövid élettartamú termékek nersanyag pazarlására pedig megoldás az újrahasznosítás.
#135
Csád-tó
Kara kánként folytatom tanításom.
#134
Képzeld el, mi van akkor, ha egy reltive vékony hártyából készült pb-gázt tartalmazó tartály falán pl. elnyomja valaki a csikket. Csak így a léghajóról jutott eszembe... Az emberi hülyeség ellen nincs orvosság.
Viszont szivárgás esetén a lentebb említett okokból kifolyólag sokkal kisebb a robbanásveszély, mint a benzin vagy esetleg a gépkocsik üzemanyagaként szolgáló gázok esetében. Viszont ha két idióta frontálisan ütközik egymással 200-al, akkor tényleg egy kicsit kisebb az esély a maradványaik megtalálására...
Viszont szivárgás esetén a lentebb említett okokból kifolyólag sokkal kisebb a robbanásveszély, mint a benzin vagy esetleg a gépkocsik üzemanyagaként szolgáló gázok esetében. Viszont ha két idióta frontálisan ütközik egymással 200-al, akkor tényleg egy kicsit kisebb az esély a maradványaik megtalálására...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#133
Klasszikus mechanikában egy dimenzióban csak helytõl függõ erõ esetén akármikor bebizonyítom 😉
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#132
Most hülyülsz? Persze, hogy az oktatás hibája, ha valaki elvégezhet egy iskolát úgy, hogy nem fogta fel az energiamegmaradást és pár hasonló alapvetõ dolgot.
Ha tényleg felfogja, és nem csak bemagolja, akkor nem kérdõjelezné meg az igazságát csak úgy bemondásra.
Én megértem, hogy az akit nem érdekel a fizika, nem akar mindenféle képletekkel foglalkozni, és a doga után már nem is emlékszik rá, de azért egy ilyen dolog, mint az energiamegmaradás olyan kéne, hogy legyen, mint a szorzás, vagy az olvasás.
Ha tényleg felfogja, és nem csak bemagolja, akkor nem kérdõjelezné meg az igazságát csak úgy bemondásra.
Én megértem, hogy az akit nem érdekel a fizika, nem akar mindenféle képletekkel foglalkozni, és a doga után már nem is emlékszik rá, de azért egy ilyen dolog, mint az energiamegmaradás olyan kéne, hogy legyen, mint a szorzás, vagy az olvasás.
#131
Nos, képzelj el egy tartályt, aminek az aljában van egy kis víz, fölötte pedig levegõ, 420 ppm CO2 koncentrációval. A vízben lesz valamekkora CO2 koncentráció (nem nulla), dinamikus egyensúlyban a fölötte levõ levegõvel.
Nem tudom hogy mekkora lesz ez, azért írtam 1/100ezret. Biztos hogy már sokan megmérték (nem nehéz) és vannak táblázatok. A valóságban azonban a vízben levõ egyéb anyagok (fõleg a biológiai) sokkal több CO2-t is leköthetnek.
Nem tudom hogy mekkora lesz ez, azért írtam 1/100ezret. Biztos hogy már sokan megmérték (nem nehéz) és vannak táblázatok. A valóságban azonban a vízben levõ egyéb anyagok (fõleg a biológiai) sokkal több CO2-t is leköthetnek.
#130
Azért, mert azok akik kiemelkedtek valamilyen tantárgyból, nem a tankönyvbõl tanultak, hanem a könyvtárat bújták. Vagy volt egy kiemelkedõ tanáruk aki a hivatalos órán kívül foglalkozott velük.
Az iskolarendszer fõ problémája (manapság egyre inkább) nemcsak oktatási jellegû, de ezt hadd ne ragozzam itt. Csak egy vicc:
"kisfiam, ha folyton a tábla felé lövöldözöl, amikor magyarázok, le fogom rontani a magatartásjegyedet!"
Az iskolarendszer fõ problémája (manapság egyre inkább) nemcsak oktatási jellegû, de ezt hadd ne ragozzam itt. Csak egy vicc:
"kisfiam, ha folyton a tábla felé lövöldözöl, amikor magyarázok, le fogom rontani a magatartásjegyedet!"
#129
Látod, erre az algás megkötõdésre nem is gondoltam hirtelen. Pedig sokkal több CO2 kötõdhet meg a vízben biológiai okból. De ha gondoltam volna, akkor se tudnék még hozzávetõleges számot se kiizzadni a mennyiségek becsléséhez.
"ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának" szerintem ha hirtelen TELJESEN abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor sem csökkenne azonnal a légkör CO2 tartalma, hanem jó sokáig szinten maradna. De a kibocsátás csak lassan, évtizdeke alatt fog csökkenni, vagyis a CO" mennyiség növekedése fog lassan csökkenni:-))
Hát, a C14-es kormeghatározással tényleg gond lesz. De ez csak az elkövetkezõ 50ezer évben okoz majd problémát:-)
"ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának" szerintem ha hirtelen TELJESEN abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor sem csökkenne azonnal a légkör CO2 tartalma, hanem jó sokáig szinten maradna. De a kibocsátás csak lassan, évtizdeke alatt fog csökkenni, vagyis a CO" mennyiség növekedése fog lassan csökkenni:-))
Hát, a C14-es kormeghatározással tényleg gond lesz. De ez csak az elkövetkezõ 50ezer évben okoz majd problémát:-)
#128
A szódavízben nyomás alatt van a CO2 ha nincs nyomás a vízben nem marad szinte semmi.
#127
Most az miért az oktatás hibája hogy elmagyarázzák baromagyúnak az anyag és energiamegmaradás törvényét általánosban és középben is és semmi nem ragad meg belõle. Amikor ilyen süketfasz vízzel hajtott autóval hülyíti eszébe se jut amit tanult.
#126
A vízzel csak az a probléma, hogy ha a mész-szénsav egyensúly eltolódik benne, annak nagyon súlyos következményei lehetnek a víz élõvilágára.
Azért mondtam, hogy a vízben van végleges megkötõdés is (karbonátok), de ez nagyon kis mennyiség.
A másik gond, hogy a nagy CO2 koncentráció miatt a vizekben nagyon feldúsulhat{nak/tak} az algák, mivel van nekik bõven kaja, ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának, és a bomlásuk visszaadná a légkörnek a CO2-t.
Aztán belép még egy probléma, de ezt már úgyis elrontottuk 😊
Ebbõl a korból szinte lehetetlen lesz a C14-es kormeghatározás 😊
Azért mondtam, hogy a vízben van végleges megkötõdés is (karbonátok), de ez nagyon kis mennyiség.
A másik gond, hogy a nagy CO2 koncentráció miatt a vizekben nagyon feldúsulhat{nak/tak} az algák, mivel van nekik bõven kaja, ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának, és a bomlásuk visszaadná a légkörnek a CO2-t.
Aztán belép még egy probléma, de ezt már úgyis elrontottuk 😊
Ebbõl a korból szinte lehetetlen lesz a C14-es kormeghatározás 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#125
Még valami eszembe jutott. A tengervízben történõ megkötõdés ugyanolyan ideiglenes, mint ha az erdõ fái kötnék meg. Egy idõ után mind a két "tartály" telítõdik.
Való igaz, hogy az óceánok sokkal több CO2-t tudnak megkötni, mint az erdõk, részben sokkal nagyobb területük miatt, részben a sok nagyságrenddel nagyobb víztömeg még igen kis % mellett is ... számoljunk csak
1 m2-nyi földfelület felett 10 tonna levegõ van. A CO2 koncentráció 420 ppm, ami molekula darabszám arány, súlyra átszámolva 5,8 kg CO2 van ebben a 10 tonna levegõben. Ha a tengervíz H2CO3 tartalma 0,01 ezrelék (azaz 1/százezred) akkor 1 tonna víz meg tud kötni (10gramm H2CO3) 7,1 gramm CO2-t.
Vagyis ez esetben az 5,8 kg CO2 megkötéséhez 800 méter vastag víz kellene. Elvileg tehát elfér benne, még több is.
Nézzük az erdõt. Ha egy õserdõ fáit elterítenénk a talajon (csak gondolatban) akkor becslésem szerint kn. 2 méter vastag réteget kapnánk (ez most csak nagyságrendi becslés, egy erdészethez értõ ember pontosíthatná). 2 méter vastag faréteg, ha teljesen kiszárad, mondjuk 1 tonna négyzetméterenként.
A fa anyaga fõleg lignin és cellulóz, ami nagyjából a COH2 molekula többszöröse, vagyis 40%-a szén, 53%-a oxigén, 7%-a hidrogén. Vagyis 1 tonna fa 4 mázsa szenet tartalmaz, ami egyenértékû 1,5 tonna CO2-vel.
Ha 1 m2 földfelület fölött 5,8 kg CO2 van, akkor 1,5 tonna CO2 250 m2 földfelület fölött van. Vagyis 1 m2 õserdõ annyi CO2-t tart folyamatosan lekötve (dinamikus egyensúlyban), amennyi 250 m2 földfelület fölötti levegõ teljes CO2 tartalma.
Való igaz, hogy az óceánok sokkal több CO2-t tudnak megkötni, mint az erdõk, részben sokkal nagyobb területük miatt, részben a sok nagyságrenddel nagyobb víztömeg még igen kis % mellett is ... számoljunk csak
1 m2-nyi földfelület felett 10 tonna levegõ van. A CO2 koncentráció 420 ppm, ami molekula darabszám arány, súlyra átszámolva 5,8 kg CO2 van ebben a 10 tonna levegõben. Ha a tengervíz H2CO3 tartalma 0,01 ezrelék (azaz 1/százezred) akkor 1 tonna víz meg tud kötni (10gramm H2CO3) 7,1 gramm CO2-t.
Vagyis ez esetben az 5,8 kg CO2 megkötéséhez 800 méter vastag víz kellene. Elvileg tehát elfér benne, még több is.
Nézzük az erdõt. Ha egy õserdõ fáit elterítenénk a talajon (csak gondolatban) akkor becslésem szerint kn. 2 méter vastag réteget kapnánk (ez most csak nagyságrendi becslés, egy erdészethez értõ ember pontosíthatná). 2 méter vastag faréteg, ha teljesen kiszárad, mondjuk 1 tonna négyzetméterenként.
A fa anyaga fõleg lignin és cellulóz, ami nagyjából a COH2 molekula többszöröse, vagyis 40%-a szén, 53%-a oxigén, 7%-a hidrogén. Vagyis 1 tonna fa 4 mázsa szenet tartalmaz, ami egyenértékû 1,5 tonna CO2-vel.
Ha 1 m2 földfelület fölött 5,8 kg CO2 van, akkor 1,5 tonna CO2 250 m2 földfelület fölött van. Vagyis 1 m2 õserdõ annyi CO2-t tart folyamatosan lekötve (dinamikus egyensúlyban), amennyi 250 m2 földfelület fölötti levegõ teljes CO2 tartalma.
#124
Az örökmozgó iránti vágy olyan erõs az emberekben, mint az örök ifjúság utáni.
Vannak egészen ötletes és szellemes megoldások is, amin tudósok és mérnökök agyalhatnak, hogyan magyarázzák meg hogy miért NEM mûködik. (Ezek mind ún. másodfajú perpeetum mobile ötletek amit eddig láttam)
A vízzel hajtott motor nem ilyen ötletes, hanem egy ordítóan durva, ostba szélhámosság. Döbbenetes, hogy ennyi embert meg lehet ilyennel téveszteni! Az oktatás nemcsak Magyarországon, de az egész világon is súlyos válsággal küzd, mert nem képes követni a világ tudományos fejlõdését. Sajnos ez részben az emberi test szellemi korlátaiból is származik. (Az emberiségnek ebben az évszázadban meg kell kezdenie a saját korlátainak tágítását, különben a tudományos fejlõdés el fog akadni)
Ahhoz azonban, hogy az ilyen vízzel hajtott motor és társai marhaságát lássuk, nem kell annyit tanulni, hogy a korlátainkat feszegessük<#nezze>
Az emberiségnek óriási erõfeszítéseket kell tennie hogy megoldja a problémákat. A csodavárás igen kis mennyiségben lehet gyógyszer, mert oldja a szorongást és egy kis pihenést ad a kilátástalanságban. De túladagolva súlyos méreg.
Az örökmozgó akkor fog az ölünkbe hullani ha a sült galamb kipottyintja a markából:-)
Vannak egészen ötletes és szellemes megoldások is, amin tudósok és mérnökök agyalhatnak, hogyan magyarázzák meg hogy miért NEM mûködik. (Ezek mind ún. másodfajú perpeetum mobile ötletek amit eddig láttam)
A vízzel hajtott motor nem ilyen ötletes, hanem egy ordítóan durva, ostba szélhámosság. Döbbenetes, hogy ennyi embert meg lehet ilyennel téveszteni! Az oktatás nemcsak Magyarországon, de az egész világon is súlyos válsággal küzd, mert nem képes követni a világ tudományos fejlõdését. Sajnos ez részben az emberi test szellemi korlátaiból is származik. (Az emberiségnek ebben az évszázadban meg kell kezdenie a saját korlátainak tágítását, különben a tudományos fejlõdés el fog akadni)
Ahhoz azonban, hogy az ilyen vízzel hajtott motor és társai marhaságát lássuk, nem kell annyit tanulni, hogy a korlátainkat feszegessük<#nezze>
Az emberiségnek óriási erõfeszítéseket kell tennie hogy megoldja a problémákat. A csodavárás igen kis mennyiségben lehet gyógyszer, mert oldja a szorongást és egy kis pihenést ad a kilátástalanságban. De túladagolva súlyos méreg.
Az örökmozgó akkor fog az ölünkbe hullani ha a sült galamb kipottyintja a markából:-)
#123
Az eset Afrikában történt néhány éve, azt hiszem Ugandában. Vulkanikus eredetû gázkitörés volt a víz alatt, semmi kapcsolat sincs a légköri CO2 problémával.
Az óceánok vizében %-os arányban iszonyúan kevés CO2 van, ne szódavizet képzelj el (a legerõsebb szódavíz is csak 1,5%) Ennyibõl soha nem lesz tömeges fulladásos katasztrofa
Az óceánok vizében %-os arányban iszonyúan kevés CO2 van, ne szódavizet képzelj el (a legerõsebb szódavíz is csak 1,5%) Ennyibõl soha nem lesz tömeges fulladásos katasztrofa
#122
Igaz, levegõvel való keveredés nélkül nem ég a hidrogén, de azért nem lettem volna ott :S
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#121
A Hindenburg nem robbant fel hanem csak kigyulladt.
#120
"egyébként pont azért vásárolják fel az olajcégek az alternatív fejlesztéseket, nehogy azokat piacra dobják, és még magukat állítják be a nagy fejlesztõknek"
Ja persze, ez sokkal logikusabb, mint hogy mondjuk elõre gondolkoznak, és már menekítik át a pénzüket másba, mielõtt elfogyna az olaj. 😄
Ja persze, ez sokkal logikusabb, mint hogy mondjuk elõre gondolkoznak, és már menekítik át a pénzüket másba, mielõtt elfogyna az olaj. 😄
#119
Arról nem is beszélve, hogy az olajban szegény, de gazdag országok (pl Japán) többet adnának érte, mint az olajcégek.
#118
Ó igen, mert mint tudjuk csak az olajcégeknek van pénzük a világon. És éppen pont nekik van a kezükben a szupertechnológia de ott bezzeg mindenki tud róla.
Az elsõ ember, aki levédetné ennek a "szupertechnológiának" a szabadalmát, annyit aratna, hogy a jelenlegi olajbevétele aprópénz volna mellette. (A teljes jármûipar, energiaipar az õ kezébe kerülne.) És ugye még arról sem kellene lemondani, mert ha most piacra dobják az új technológiát, még akkor is legalább 10-20 évig lesz rá kereslet bõven.
Ehelyett szépen kussolnak, hátha véletlenül valaki "újrafelfedezi" és elõttük levédeti a cuccot, és így szépen elbuknak mindent.
Igen, ez teljesen ésszerûnek tünik. 😄
Az elsõ ember, aki levédetné ennek a "szupertechnológiának" a szabadalmát, annyit aratna, hogy a jelenlegi olajbevétele aprópénz volna mellette. (A teljes jármûipar, energiaipar az õ kezébe kerülne.) És ugye még arról sem kellene lemondani, mert ha most piacra dobják az új technológiát, még akkor is legalább 10-20 évig lesz rá kereslet bõven.
Ehelyett szépen kussolnak, hátha véletlenül valaki "újrafelfedezi" és elõttük levédeti a cuccot, és így szépen elbuknak mindent.
Igen, ez teljesen ésszerûnek tünik. 😄
#117
A CO2 igazából csak a tengerben kötõdik meg, de nagyon kis mennyiségben ahhoz képest, amekkora résztvesz a körforgásban.
A probléma ott kezdõdik, hogy ha a vízben túl sok CO2 van, akkor elképzelhetõ, hogy egyszerre kijön nagy mennyiség belõle.
Ilyen már megtörtént valami tónál, és rengetegen meghaltak miatta.
A probléma ott kezdõdik, hogy ha a vízben túl sok CO2 van, akkor elképzelhetõ, hogy egyszerre kijön nagy mennyiség belõle.
Ilyen már megtörtént valami tónál, és rengetegen meghaltak miatta.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#116
"És miért késleltetnék a nagy "kaszálást", nem az lenne az érdekük, hogy minél elõbb kaszáljanak ezzel az állítólagos szupertechnológiával?"
nem.
ha most piacra dobnák, lakatot tehetnének a kõolajkútjaikra, amikbõl fényûzõ életet élnek.
egyébként pont azért vásárolják fel az olajcégek az alternatív fejlesztéseket, nehogy azokat piacra dobják, és még magukat állítják be a nagy fejlesztõknek
az ilyen lámák, mint te még el is hiszik<#lama><#idiota>
nem.
ha most piacra dobnák, lakatot tehetnének a kõolajkútjaikra, amikbõl fényûzõ életet élnek.
egyébként pont azért vásárolják fel az olajcégek az alternatív fejlesztéseket, nehogy azokat piacra dobják, és még magukat állítják be a nagy fejlesztõknek
az ilyen lámák, mint te még el is hiszik<#lama><#idiota>
#115
Mindenki pihenjen, szórakozzon, autózzon, nõzzön!
A kis zöld faszik a Marson már nyitogatják a rakétasilókat
A kis zöld faszik a Marson már nyitogatják a rakétasilókat
#114
Én vennék olyan hûtõt. De az tény, hogy ez egyre fogyó kisebbség.
A zöld növényzet csak akkor alakítja vissza véglegesen a CO2-t oxigénné, ha nem korhad el (eltemetõdik, elszenesedik). Ez azonban a zöldtömegnek csak kis részére igaz (tõzegesedés). A többi vagy elkorhad, vagy elégetjük elõbb-utóbb (épületfa, bútor).
Valamennyit tartalékol az igaz, ha 1 km2 erdõ fatömegében megkötött szenet nézzük, az több is lehet mint ugyanazon km2 fölötti légtömeg teljes széntartalma a CO2-bõl. Nem tudom, hogy mennyi az erdõ fatömege négyzetkilométerenként, valaki erdészethez értõt meg kellene kérdeznem.
A zöld növényzet csak akkor alakítja vissza véglegesen a CO2-t oxigénné, ha nem korhad el (eltemetõdik, elszenesedik). Ez azonban a zöldtömegnek csak kis részére igaz (tõzegesedés). A többi vagy elkorhad, vagy elégetjük elõbb-utóbb (épületfa, bútor).
Valamennyit tartalékol az igaz, ha 1 km2 erdõ fatömegében megkötött szenet nézzük, az több is lehet mint ugyanazon km2 fölötti légtömeg teljes széntartalma a CO2-bõl. Nem tudom, hogy mennyi az erdõ fatömege négyzetkilométerenként, valaki erdészethez értõt meg kellene kérdeznem.
#113
Rábát az eu-bizottság leszarja.
Ilyen hozzállásnál szerintem tök mindegy már mi fogy el vagy mikor.
Kukába dobjuk a Földet és ezzel együtt mindent.
Ilyen hozzállásnál szerintem tök mindegy már mi fogy el vagy mikor.
Kukába dobjuk a Földet és ezzel együtt mindent.
ASUS M2N;AMD 4850e;Ati HD4650;2x2GB,MX510+Steelpad_QCK
#112
84 millio hordo / nap a Vilag koolajfogyasztasa. 2020-ra sok szakerto szerint a kitermeles kb. 30%-kal csokken. Meglehetosen gyors utem es oriasi mennyiseg esik ki. Alkohol es biodizel - ki lehet szamolni, mekkora terulet kell hogy ezt a fogyasztast potoljuk. NAGYON SOK. Lehetetlen annyit termelni biouzemanyagbol mint amennyit fogyasztunk. A masik baj, hogy a befektett es a kinyert energia aranya nagyon rossz.
Elorejelzesek
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f2/PU200611_Fig1.png
A mar belinkelt Oildrum oldalon rengeteg elemzes van es a kilatasok egyaltalan nem rozsasak.
http://www.theoildrum.com/
Elorejelzesek
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f2/PU200611_Fig1.png
A mar belinkelt Oildrum oldalon rengeteg elemzes van es a kilatasok egyaltalan nem rozsasak.
http://www.theoildrum.com/
#111
Én az olajtól félek legkevésbé. Arra már rengeteg alternatíva létezik.
Hõerõmûvek helyett atom, vagy megújuló források.
Benzin helyett alkohol, dízel helyett biodízel.
Nincs semmi ami olyan hatékony lenne az emberek meggyõzésére a kõolajról való átállásra, mint a magas olajárak.
Hõerõmûvek helyett atom, vagy megújuló források.
Benzin helyett alkohol, dízel helyett biodízel.
Nincs semmi ami olyan hatékony lenne az emberek meggyõzésére a kõolajról való átállásra, mint a magas olajárak.
#110
"a #106 számításba nem vetted bele, hogy a zöld növényzet vissza is alakítja a co2-õt. ha csak egyirányú lenne a folyamat, akkor tényleg logikusnak tûnne."
Valamint azt is kihagyta, hogy nem kokszot égetünk az autókban, hanem szénhidrogént, és a hidrogén is elreagál oxigénnel. 😄
Valamint azt is kihagyta, hogy nem kokszot égetünk az autókban, hanem szénhidrogént, és a hidrogén is elreagál oxigénnel. 😄
#109
Nem is csak a kimerules a baj, hanem a csucstermeles idopontja. Minden veges eroforras kitermelese kb. egy harang alaku gorbet kovet. Ez igaz 1 banyara, 1 teruletre, de az egesz vilagra is. Akkor van gond amikor tuljutunk a kitermelesi csucson. Onnantol a termelesben megindul a lejto, az arak az egbeszoknek.
Ami mar elerte a csucsot:
- arany
- olaj (valoszinuleg)
- ivoviz (valoszinuleg)
Hamarosan (10 even belul) csucstemeles:
- nikkel
- rez
- platina
- ezust
Az Olaj-csucs a legkozvetlenebb fenyegetes. Linkek ehhez:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9105736
Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- - Index Fórum
http://www.matud.iif.hu/06jan/09.html
Magyar tudomany cikk tavalyrol
http://lifeaftertheoilcrash.net/BreakingNews.html
Peak Oil: Life After the Oil Crash
http://www.theoildrum.com/
The Oil Drum | Discussions about Energy and Our Future
Tekintve, hogy mennyire az olajtol fugg a teljes Vilaggazdasag, a kovetkezmenyek nagyon sulyosak lehetnek. Nem, nem fogy ki az olaj csak eleri a csucstermelest es onnantol egyre kevesebb, egyre dragabban.
Ami mar elerte a csucsot:
- arany
- olaj (valoszinuleg)
- ivoviz (valoszinuleg)
Hamarosan (10 even belul) csucstemeles:
- nikkel
- rez
- platina
- ezust
Az Olaj-csucs a legkozvetlenebb fenyegetes. Linkek ehhez:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9105736
Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- - Index Fórum
http://www.matud.iif.hu/06jan/09.html
Magyar tudomany cikk tavalyrol
http://lifeaftertheoilcrash.net/BreakingNews.html
Peak Oil: Life After the Oil Crash
http://www.theoildrum.com/
The Oil Drum | Discussions about Energy and Our Future
Tekintve, hogy mennyire az olajtol fugg a teljes Vilaggazdasag, a kovetkezmenyek nagyon sulyosak lehetnek. Nem, nem fogy ki az olaj csak eleri a csucstermelest es onnantol egyre kevesebb, egyre dragabban.
#108
"És ha valami elromlott, akkor meg lehetett javítani, többnyire valami olcsó alkatrész cseréjével."
-hát igen.. dehát ki vesz manapság már olyan hûtõt, amiben nincs mikrokomputer, hogy pontosan annyit menjen a masina amennyit kell? 20 éve egy bimetál fémkapcsoló elvégezte egy egész mikrokomputer feladatát.. de ma már az ugye nem jó a célra..
a #106 számításba nem vetted bele, hogy a zöld növényzet vissza is alakítja a co2-õt. ha csak egyirányú lenne a folyamat, akkor tényleg logikusnak tûnne.
-hát igen.. dehát ki vesz manapság már olyan hûtõt, amiben nincs mikrokomputer, hogy pontosan annyit menjen a masina amennyit kell? 20 éve egy bimetál fémkapcsoló elvégezte egy egész mikrokomputer feladatát.. de ma már az ugye nem jó a célra..
a #106 számításba nem vetted bele, hogy a zöld növényzet vissza is alakítja a co2-õt. ha csak egyirányú lenne a folyamat, akkor tényleg logikusnak tûnne.
\"The voices are back... Excellent.\"
#107
A nyersanyagpazarlás egyik fõ oka szerintem a rövid élettartamú, többnyire javíthatatlan termékekben van. Száz évvel ezelõtt mindent úgy csináltak meg, hogy örökké tartson. Persze nem tartott örökké, de nagyon sokáig használhatók voltak ezek a cuccok. Bútorok, fürdõszobai eszközök, hûtõszkerények, lakás alkatrészei, stb. És ha valami elromlott, akkor meg lehetett javítani, többnyire valami olcsó alkatrész cseréjével.
Ma kidobjuk, és újat veszünk. Sokan pusztán divatból b**nak ki a szemétbe jól használható cuccokat. (Aztán adományoznak egy kis pénzt valamelyik szájtépõ ál-környezetvédõ bandának, és ezzel meg van nyugodva a lelkiismeretük)
Néhányan próbálunk barkácsolgatni, de ez a kevés ember nem változtatja meg a tendenciákat. Ezen kellene elsõsorban változtatni.
Ma kidobjuk, és újat veszünk. Sokan pusztán divatból b**nak ki a szemétbe jól használható cuccokat. (Aztán adományoznak egy kis pénzt valamelyik szájtépõ ál-környezetvédõ bandának, és ezzel meg van nyugodva a lelkiismeretük)
Néhányan próbálunk barkácsolgatni, de ez a kevés ember nem változtatja meg a tendenciákat. Ezen kellene elsõsorban változtatni.
#106
Olyan dolgokat vonsz egy kalap alá, amik nem tartoznak össze. Ez napjaink sajtójának is kedvenc módszere.
A bevételcentrikusság és a levegõ használata két különbözõ dolog.
A bevételcentrikusságról meg a gazdasági "liberalizmusról" sokat lehetne írni, de az egyre inkább tapasztalható, hogy mostanában a gazdasági, politikai és az ezekkel összefüggõ ideológiai tendenciák egy szûk csoport gazdasági érdekeit és mérhetetlen hatalmát szolgálják.
Mostanában pont olyan tendenciák láthatók,
hogy a hatalom (helyi, azaz önkurmányzatok, országos és azon kívüli egyaránt)
a bevétel növelését a dolgozó középosztály életminõségének a rontásával próbálja megoldani (off példák ezrei)
és ehhez a környezetvédelem jelszavait használja fel, amit a sajtó segítségével nyomat az agyunkba ezerrel
Másik témakör a légkör használata meg a köbcentik.
Ha a légkör használatát akarod kiszámolni, akkor nem az autók köbcentijébõl kell kiindulni (a legtöbb autó a napnak csak kicsiny hányadában mûködik) hanem az emberiség szén, gáz és olaj felhasználásából.
A Föld légkörének össztömege kb 5*10^15 tonna (ejtsd: öt-ször-tíz-a-tizenötödiken tonna) ez könnyen kijön, a kb 500 millió négyzetkilométer felszín minden négyzetcentimétere fölött 1 kg-nyi levegõ van (ezért van 1 atmoszféra nyomás a felszínen)
Ebbõl 20%, azaz 10^15 tonna az oxigén.
Az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja -- elcsépelt adat -- 350 ppm-rõl 420 ppm-re nõtt, a különbség 70 ppm. A ppm (parts per million) részecske darabszám arányt jelent, súlyszázalékban ez kissé eltérõ, mivel az oxigén molekulasúlya 32, a CO2-é pedig 44. Ám 1 db O2 molekulából 1 db CO2 molekula lesz, tehát a ppm oxigén fogyásból ugyanannyi ppm CO2 növekedés lesz.
Tehát: a légkör oxigén koncentrációja durván 200ezer ppm, ebbõl elfogyasztottunk (?) kb. 70 ppm-et. Ebben minden bennevan, a vaskohászattól a földek szántásán keresztül az erõmûvekig. A közlekedés részaránya a teljes energiafogysztásból nem több 10%-nál még az iparilag fejlett országokban sem.
Vagyis nem igaz hogy a légkör minden köbcentimétere keresztülment egy autó hengerén. Demagógia!
A bevételcentrikusság és a levegõ használata két különbözõ dolog.
A bevételcentrikusságról meg a gazdasági "liberalizmusról" sokat lehetne írni, de az egyre inkább tapasztalható, hogy mostanában a gazdasági, politikai és az ezekkel összefüggõ ideológiai tendenciák egy szûk csoport gazdasági érdekeit és mérhetetlen hatalmát szolgálják.
Mostanában pont olyan tendenciák láthatók,
hogy a hatalom (helyi, azaz önkurmányzatok, országos és azon kívüli egyaránt)
a bevétel növelését a dolgozó középosztály életminõségének a rontásával próbálja megoldani (off példák ezrei)
és ehhez a környezetvédelem jelszavait használja fel, amit a sajtó segítségével nyomat az agyunkba ezerrel
Másik témakör a légkör használata meg a köbcentik.
Ha a légkör használatát akarod kiszámolni, akkor nem az autók köbcentijébõl kell kiindulni (a legtöbb autó a napnak csak kicsiny hányadában mûködik) hanem az emberiség szén, gáz és olaj felhasználásából.
A Föld légkörének össztömege kb 5*10^15 tonna (ejtsd: öt-ször-tíz-a-tizenötödiken tonna) ez könnyen kijön, a kb 500 millió négyzetkilométer felszín minden négyzetcentimétere fölött 1 kg-nyi levegõ van (ezért van 1 atmoszféra nyomás a felszínen)
Ebbõl 20%, azaz 10^15 tonna az oxigén.
Az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja -- elcsépelt adat -- 350 ppm-rõl 420 ppm-re nõtt, a különbség 70 ppm. A ppm (parts per million) részecske darabszám arányt jelent, súlyszázalékban ez kissé eltérõ, mivel az oxigén molekulasúlya 32, a CO2-é pedig 44. Ám 1 db O2 molekulából 1 db CO2 molekula lesz, tehát a ppm oxigén fogyásból ugyanannyi ppm CO2 növekedés lesz.
Tehát: a légkör oxigén koncentrációja durván 200ezer ppm, ebbõl elfogyasztottunk (?) kb. 70 ppm-et. Ebben minden bennevan, a vaskohászattól a földek szántásán keresztül az erõmûvekig. A közlekedés részaránya a teljes energiafogysztásból nem több 10%-nál még az iparilag fejlett országokban sem.
Vagyis nem igaz hogy a légkör minden köbcentimétere keresztülment egy autó hengerén. Demagógia!
#105
Nagyon átgondolatlan kormánybevételcentrikus béna világban hiába minden.
amíg biznisz van a benzinbe addig pöfögnek ezek a vacak autók.
a világon ma már nincs olyan négyzetcenti levegõ ami meg ne fordult volna egy motor égésterében. 😞
matekozzátok ki! egy 1.5 literes motor forog percenként ezerrel.....
Szép jövõt nekünk és az államkasszáknak. csá
amíg biznisz van a benzinbe addig pöfögnek ezek a vacak autók.
a világon ma már nincs olyan négyzetcenti levegõ ami meg ne fordult volna egy motor égésterében. 😞
matekozzátok ki! egy 1.5 literes motor forog percenként ezerrel.....
Szép jövõt nekünk és az államkasszáknak. csá
#104
Na ja, a Hindenburgnál sem a robbanásban, hanem az esésben haltak meg inkább, mert a hidrogénrobbanás nagyon gyorsan felfele szállt, lefele nem nagyon melegített, meg térfogati energiasûrûségre nem volt túl nagy.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#103
Ez a legkisebb problémánk!! Hogy elfogy 1 ritkaföldfém, az relatív..
Lelõhelyek mindig lesznek, csak esetleg drága a kitermelés ill még nincs hozzá megfelelõ technológia. Hogy megéri-e v sem, azt a piac határozza meg.
Ha már nem éri meg indiumot használni az LCD-tvkben -nagy ügy- akkor lesz helyette más kijelzõ-megoldás. Van 1 rakat kutatás/találmány félretéve ínséges idõkre. 😉
Globálisan soha nem tudnak dönteni ilyen kérdésben, országok soha nem tudnak összefogni v pontos felméréseket végezni. Mindig lesznek ellenérdekek, lokális v Föld szinten. A piacnál vagyis a kereslet-kínálatnál jobban, ezt nem tudjuk szabályozni.
(Statisztikákat pedig marha jó készíteni, ilyen céget szeretnék magamnak..)
Ennél sokkal nagyobb probléma a környezetszennyezés és az ökológiai lábnyom többi része ill a környezetünkre gyakorolt más, pl biológiai erõforrás kiaknázások, pazarlások.
Persze jó, h erre is felhívják az emberek figyelmét, talán a fogyasztói társadalom néhány zombija ráébred arra, h nem feltétlenül a fejlett nyugat pazarló életmódja a követendõ, hanem van alternatíva, ami akár 1 élhetõbb/harmónikusabb élet.
Lelõhelyek mindig lesznek, csak esetleg drága a kitermelés ill még nincs hozzá megfelelõ technológia. Hogy megéri-e v sem, azt a piac határozza meg.
Ha már nem éri meg indiumot használni az LCD-tvkben -nagy ügy- akkor lesz helyette más kijelzõ-megoldás. Van 1 rakat kutatás/találmány félretéve ínséges idõkre. 😉
Globálisan soha nem tudnak dönteni ilyen kérdésben, országok soha nem tudnak összefogni v pontos felméréseket végezni. Mindig lesznek ellenérdekek, lokális v Föld szinten. A piacnál vagyis a kereslet-kínálatnál jobban, ezt nem tudjuk szabályozni.
(Statisztikákat pedig marha jó készíteni, ilyen céget szeretnék magamnak..)
Ennél sokkal nagyobb probléma a környezetszennyezés és az ökológiai lábnyom többi része ill a környezetünkre gyakorolt más, pl biológiai erõforrás kiaknázások, pazarlások.
Persze jó, h erre is felhívják az emberek figyelmét, talán a fogyasztói társadalom néhány zombija ráébred arra, h nem feltétlenül a fejlett nyugat pazarló életmódja a követendõ, hanem van alternatíva, ami akár 1 élhetõbb/harmónikusabb élet.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#102
Most eszembe jut az elözõ tvnk ami 22évet szolgált és azért ment tönre mert ledobtuk. És még van egy kökorszaki szintén jóval 20év fölött járó !!Nokia TVnk is amit viszont nem dobtuk el és minden nap megy kb 2ht amióta megvan.
A ledobott helyett vettünk egy újat egy csillivilli samsungot. Képminõségre sehol nemvolt a régihez képest és 4év után megada magát.
Kitalálta ezt Samsung/LG.... megyünk is a boltb a héten venni egy újat.... éljen a 20+évig használható környezettudatos minõség.
A ledobott helyett vettünk egy újat egy csillivilli samsungot. Képminõségre sehol nemvolt a régihez képest és 4év után megada magát.
Kitalálta ezt Samsung/LG.... megyünk is a boltb a héten venni egy újat.... éljen a 20+évig használható környezettudatos minõség.
#101
"...a hidrogén elõállításához ugyan annyi energia kell, mint amennyi felszabadul az égésekor..."
Valamennyivel több energia kell hozzá.
"...A gond a hidrogén kezelésével van. Egyrészt biztonságilag problémás, másrészt a durván hõszigetelt nyomásálló tartályok költsége is gondot jelent..."
Csak az utóbbi okozza a nagyobb problémát és nem csak a nyomásállóság a probléma, mivel a hidrogén szinte minden anyagon keresztülmászik, a tartály anyaga sem teljesen mindegy.
De mivel a legkönnyebb ismert elem, ezért ha vmi gáz van (pl. megreped a kotla, amiben tárolják), akkor másodpercek alatt elszáll a légkörbe. Ilyen téren biztonságosabb mint a benzin és tsai. Ha épületben történik az eset, akkor az adott épületbõl is villámgyorsan megszökik, feltéve hogy az nem hermetikusan zárt...
Valamennyivel több energia kell hozzá.
"...A gond a hidrogén kezelésével van. Egyrészt biztonságilag problémás, másrészt a durván hõszigetelt nyomásálló tartályok költsége is gondot jelent..."
Csak az utóbbi okozza a nagyobb problémát és nem csak a nyomásállóság a probléma, mivel a hidrogén szinte minden anyagon keresztülmászik, a tartály anyaga sem teljesen mindegy.
De mivel a legkönnyebb ismert elem, ezért ha vmi gáz van (pl. megreped a kotla, amiben tárolják), akkor másodpercek alatt elszáll a légkörbe. Ilyen téren biztonságosabb mint a benzin és tsai. Ha épületben történik az eset, akkor az adott épületbõl is villámgyorsan megszökik, feltéve hogy az nem hermetikusan zárt...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#100
Legalább jó motorjaink lesznak.
#99
Surface chemistry - bazalt és vas-oxid legfõképp.
De lehet hogy úgy fogunk élni, mint a Csodálatos napok címû dél-koreai rajzfilmben...
De lehet hogy úgy fogunk élni, mint a Csodálatos napok címû dél-koreai rajzfilmben...
#98
A marson vannnak ásványok? Végsõ esetben ott is lehetne bányászni...
#97
Hidrogént víz lebontásával lehet elõállítani, amihez csak elektromosság kell, meg víz, és egy atomerõmû pl ahhoz képest amennyi energiát termel, nem sokat szennyez, fõleg ha jól kezelik a hulladékot, szóval ha nem széntüzelésû erõmûvek állítják elõ a lebontáshoz szükséges áramot, akkor elég környezetbarát.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#96
Nekem annyi mondanivalóm lenne, hogy nagyon fontos lenne odafigyelni, és végre TENNI is valamit azért, hogy ne romboljuk le az élõvilágunkat. Én amit magamtól tudok, meg is teszem.
Éppen ezért: rohadjon ki a bele az összes greenpeace-esnek.
Éppen ezért: rohadjon ki a bele az összes greenpeace-esnek.
Blackmail the Universe
#95
"Hidrogénnel valóban mûködne az autó, csak az a baj" (mármint Gróf úr "találmányával")
1. hogy a víz bontását olyan módon szeretné megoldani, ahogy azt nem lehet (víz nukleáris energiája, plazma, izotóp)
2. hogy az alapítvány honlapján olyan egyetemekre hivatkozik, akik nem adták a nevüket az egészhez, sõt elhatárolódtak tõle
3. hogy olyan összeesküvéselméletes körítést tesz az egész köré, hogy az az egészet hiteltelenné teszi
4. ja és még pénzt kunyerál
1. hogy a víz bontását olyan módon szeretné megoldani, ahogy azt nem lehet (víz nukleáris energiája, plazma, izotóp)
2. hogy az alapítvány honlapján olyan egyetemekre hivatkozik, akik nem adták a nevüket az egészhez, sõt elhatárolódtak tõle
3. hogy olyan összeesküvéselméletes körítést tesz az egész köré, hogy az az egészet hiteltelenné teszi
4. ja és még pénzt kunyerál
#94
Na látod ebben igazad van. A gond a hidrogén kezelésével van. Egyrészt biztonságilag problémás, másrészt a durván hõszigetelt nyomásálló tartályok költsége is gondot jelent.
#93
"Ki mondta hogy sugárfertõzést kapsz?"
Tudod ahol nukleáris reakció megy végbe, ott sugárzás is van. Talán utánna kéne nézned (és Gróf Spanyolnak is) a fúzió folyamatának.
"Sehol se volt olyan említés, hogy ez "sima" motorokkal is mûködik."
Látom TE nem olvastad el a szabadalmat. Az égéstérben semmiféle változtatásról nincs szó. 😄
"Vajon azért, mert ÁLLÍTÓLAG nem termelõdik radioaktív szemét utánna."
Ha egy szerkezet tartósan sugárzásnak van kitéve, akkor benne is feldúsulnak az izotópok, és maga is sugárzóvá válik. Tehát maga a motor, vagy méginkább az egész autó radioaktív hulladékká válik.
"Honnan tudod, hogy kik támogatják?"
Az általad belinkelt oldalon írják. 😄
Tudod ahol nukleáris reakció megy végbe, ott sugárzás is van. Talán utánna kéne nézned (és Gróf Spanyolnak is) a fúzió folyamatának.
"Sehol se volt olyan említés, hogy ez "sima" motorokkal is mûködik."
Látom TE nem olvastad el a szabadalmat. Az égéstérben semmiféle változtatásról nincs szó. 😄
"Vajon azért, mert ÁLLÍTÓLAG nem termelõdik radioaktív szemét utánna."
Ha egy szerkezet tartósan sugárzásnak van kitéve, akkor benne is feldúsulnak az izotópok, és maga is sugárzóvá válik. Tehát maga a motor, vagy méginkább az egész autó radioaktív hulladékká válik.
"Honnan tudod, hogy kik támogatják?"
Az általad belinkelt oldalon írják. 😄
#92
De így is olcsóbb a gyárakat felszerelni környezetkímélõ -szûrõ berendezésekkel, mint minden egyes autót. Ráadásul ha sikerülne módot találni arra, hogy kevesebb energiával, vagy ne vízbõl állítsunk elõ hidrogént, akkor tökéletes lenne.
#91
Hidrogénnel valóban mûködne az autó, csak az a baj, hogy a hidrogén elõállításához ugyan annyi energia kell, mint amennyi felszabadul az égésekor. Így nem mûködhet úgy, hogy vizet tanklunmk, csak úgy ha gyárakban elõállítják a hidrogánt és azt tankolják a kocsiba. De ezzel csak azt érjük el, hogy nem az autó, hanem a gyár ill erõmû fog szennyezni
#90
-Vajon azért, mert ÁLLÍTÓLAG nem termelõdik radioaktív szemét utánna.
-Honnan tudod, hogy kik támogatják?
-Honnan tudod, hogy kik támogatják?
Oldal 1 / 3Következő →