139
-
BiroAndras #139 "Szerinted mit fog csinálni az a nagy olajmágnás aki pénzre éhezik és tudomást szerez arról, hogy valaki feltalált egy ilyen találmányt ami miatt senki nem venne tőle olajat?"
Elkezdené eladogatni az olajkútjait meg finomítóit, és átállna az új technológiára. Egy ilyen technológia kizárólagos forgalmazása simán pótolná a csökkenő olajbevételeket. De ha ez önmagában nem is lenne elég, az már inkább ösztönözné az illetőt, hogy fogy az olaj. Vagy az, hogy véletlenul más teszi rá a kezét, és akkor mindent elveszít.
Egyébként meg mindenképp 1-2 évtizedig eltartana az átállás folyamata, mivel óriási infrastruktúra épül az olajra, amit nem könnyű lecserélni. Szóval nem fog egyik napról a másikra elértéktelenedni az olaj. A csökkenő olajár pedig még el is nyújtja a folyamatot, mert olcsó benzin mellett az ember kevésbbé motivált az autócserére. -
Nabukonodozor #138 Szerinted mit fog csinálni az a nagy olajmágnás aki pénzre éhezik és tudomást szerez arról, hogy valaki feltalált egy ilyen találmányt ami miatt senki nem venne tőle olajat?Persze, hogy rögtön megfenyegti vagy lelöveti és elveszi a találmányát...De erre akár Bush is képeslenne, mert ő is nagyon benne van az egész olajbizniszben.
Ez az én véleményem.Nyugodtan kritizáljatok, írjatok róla véleményt csak ne fikázzátok légyszíves. -
Nabukonodozor #137 Ha jól emlékszem akkor a CO2 megkötés kb 60%át a tengerben élő algák végzik.
Asszem azzal is foglalkoztak hogy a felszabaduló CO2t a furótoronyról nem a légkörbe eregették hanem a tenger alatt lévő mészrétegben megkötötték. -
BiroAndras #136 "A nyersanyagpazarlás egyik fő oka szerintem a rövid élettartamú, többnyire javíthatatlan termékekben van. Száz évvel ezelőtt mindent úgy csináltak meg, hogy örökké tartson."
Nem mindíg jó örökké tartó dolgokat csinálni. Ha egy termék túl tartós, az gátolja a fejlődést, mert nem veszel újat, amíg nem megy tönkre (ha mégis, akkor meg feleslegesen volt tartós). Másrészt gyakran a sokkal tartósabb kivitelezés arányosan drágább is, így vásárláskor sokkal nagyobb befektetés, így kevesebben engedhetik meg maguknak, vagyis csökken az életszínvonal.
Természetesen sok esetben a tartósság nem kerül sokba, és nem probléma az elavulás, így nyugodtan lehet tartós egy termék (azért vannak ilyenek is szép számmal).
A rövid élettartamú termékek nersanyag pazarlására pedig megoldás az újrahasznosítás. -
Epikurosz #135 Csád-tó -
szivar #134 Képzeld el, mi van akkor, ha egy reltive vékony hártyából készült pb-gázt tartalmazó tartály falán pl. elnyomja valaki a csikket. Csak így a léghajóról jutott eszembe... Az emberi hülyeség ellen nincs orvosság.
Viszont szivárgás esetén a lentebb említett okokból kifolyólag sokkal kisebb a robbanásveszély, mint a benzin vagy esetleg a gépkocsik üzemanyagaként szolgáló gázok esetében. Viszont ha két idióta frontálisan ütközik egymással 200-al, akkor tényleg egy kicsit kisebb az esély a maradványaik megtalálására... -
Caro #133 Klasszikus mechanikában egy dimenzióban csak helytől függő erő esetén akármikor bebizonyítom ;) -
L3zl13 #132 Most hülyülsz? Persze, hogy az oktatás hibája, ha valaki elvégezhet egy iskolát úgy, hogy nem fogta fel az energiamegmaradást és pár hasonló alapvető dolgot.
Ha tényleg felfogja, és nem csak bemagolja, akkor nem kérdőjelezné meg az igazságát csak úgy bemondásra.
Én megértem, hogy az akit nem érdekel a fizika, nem akar mindenféle képletekkel foglalkozni, és a doga után már nem is emlékszik rá, de azért egy ilyen dolog, mint az energiamegmaradás olyan kéne, hogy legyen, mint a szorzás, vagy az olvasás. -
halgatyó #131 Nos, képzelj el egy tartályt, aminek az aljában van egy kis víz, fölötte pedig levegő, 420 ppm CO2 koncentrációval. A vízben lesz valamekkora CO2 koncentráció (nem nulla), dinamikus egyensúlyban a fölötte levő levegővel.
Nem tudom hogy mekkora lesz ez, azért írtam 1/100ezret. Biztos hogy már sokan megmérték (nem nehéz) és vannak táblázatok. A valóságban azonban a vízben levő egyéb anyagok (főleg a biológiai) sokkal több CO2-t is leköthetnek. -
halgatyó #130 Azért, mert azok akik kiemelkedtek valamilyen tantárgyból, nem a tankönyvből tanultak, hanem a könyvtárat bújták. Vagy volt egy kiemelkedő tanáruk aki a hivatalos órán kívül foglalkozott velük.
Az iskolarendszer fő problémája (manapság egyre inkább) nemcsak oktatási jellegű, de ezt hadd ne ragozzam itt. Csak egy vicc:
"kisfiam, ha folyton a tábla felé lövöldözöl, amikor magyarázok, le fogom rontani a magatartásjegyedet!" -
halgatyó #129 Látod, erre az algás megkötődésre nem is gondoltam hirtelen. Pedig sokkal több CO2 kötődhet meg a vízben biológiai okból. De ha gondoltam volna, akkor se tudnék még hozzávetőleges számot se kiizzadni a mennyiségek becsléséhez.
"ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának" szerintem ha hirtelen TELJESEN abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor sem csökkenne azonnal a légkör CO2 tartalma, hanem jó sokáig szinten maradna. De a kibocsátás csak lassan, évtizdeke alatt fog csökkenni, vagyis a CO" mennyiség növekedése fog lassan csökkenni:-))
Hát, a C14-es kormeghatározással tényleg gond lesz. De ez csak az elkövetkező 50ezer évben okoz majd problémát:-) -
babajaga #128 A szódavízben nyomás alatt van a CO2 ha nincs nyomás a vízben nem marad szinte semmi. -
babajaga #127 Most az miért az oktatás hibája hogy elmagyarázzák baromagyúnak az anyag és energiamegmaradás törvényét általánosban és középben is és semmi nem ragad meg belőle. Amikor ilyen süketfasz vízzel hajtott autóval hülyíti eszébe se jut amit tanult. -
Caro #126 A vízzel csak az a probléma, hogy ha a mész-szénsav egyensúly eltolódik benne, annak nagyon súlyos következményei lehetnek a víz élővilágára.
Azért mondtam, hogy a vízben van végleges megkötődés is (karbonátok), de ez nagyon kis mennyiség.
A másik gond, hogy a nagy CO2 koncentráció miatt a vizekben nagyon feldúsulhat{nak/tak} az algák, mivel van nekik bőven kaja, ha viszont abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor azok meghalnának, és a bomlásuk visszaadná a légkörnek a CO2-t.
Aztán belép még egy probléma, de ezt már úgyis elrontottuk :)
Ebből a korból szinte lehetetlen lesz a C14-es kormeghatározás :) -
halgatyó #125 Még valami eszembe jutott. A tengervízben történő megkötődés ugyanolyan ideiglenes, mint ha az erdő fái kötnék meg. Egy idő után mind a két "tartály" telítődik.
Való igaz, hogy az óceánok sokkal több CO2-t tudnak megkötni, mint az erdők, részben sokkal nagyobb területük miatt, részben a sok nagyságrenddel nagyobb víztömeg még igen kis % mellett is ... számoljunk csak
1 m2-nyi földfelület felett 10 tonna levegő van. A CO2 koncentráció 420 ppm, ami molekula darabszám arány, súlyra átszámolva 5,8 kg CO2 van ebben a 10 tonna levegőben. Ha a tengervíz H2CO3 tartalma 0,01 ezrelék (azaz 1/százezred) akkor 1 tonna víz meg tud kötni (10gramm H2CO3) 7,1 gramm CO2-t.
Vagyis ez esetben az 5,8 kg CO2 megkötéséhez 800 méter vastag víz kellene. Elvileg tehát elfér benne, még több is.
Nézzük az erdőt. Ha egy őserdő fáit elterítenénk a talajon (csak gondolatban) akkor becslésem szerint kn. 2 méter vastag réteget kapnánk (ez most csak nagyságrendi becslés, egy erdészethez értő ember pontosíthatná). 2 méter vastag faréteg, ha teljesen kiszárad, mondjuk 1 tonna négyzetméterenként.
A fa anyaga főleg lignin és cellulóz, ami nagyjából a COH2 molekula többszöröse, vagyis 40%-a szén, 53%-a oxigén, 7%-a hidrogén. Vagyis 1 tonna fa 4 mázsa szenet tartalmaz, ami egyenértékű 1,5 tonna CO2-vel.
Ha 1 m2 földfelület fölött 5,8 kg CO2 van, akkor 1,5 tonna CO2 250 m2 földfelület fölött van. Vagyis 1 m2 őserdő annyi CO2-t tart folyamatosan lekötve (dinamikus egyensúlyban), amennyi 250 m2 földfelület fölötti levegő teljes CO2 tartalma. -
halgatyó #124 Az örökmozgó iránti vágy olyan erős az emberekben, mint az örök ifjúság utáni.
Vannak egészen ötletes és szellemes megoldások is, amin tudósok és mérnökök agyalhatnak, hogyan magyarázzák meg hogy miért NEM működik. (Ezek mind ún. másodfajú perpeetum mobile ötletek amit eddig láttam)
A vízzel hajtott motor nem ilyen ötletes, hanem egy ordítóan durva, ostba szélhámosság. Döbbenetes, hogy ennyi embert meg lehet ilyennel téveszteni! Az oktatás nemcsak Magyarországon, de az egész világon is súlyos válsággal küzd, mert nem képes követni a világ tudományos fejlődését. Sajnos ez részben az emberi test szellemi korlátaiból is származik. (Az emberiségnek ebben az évszázadban meg kell kezdenie a saját korlátainak tágítását, különben a tudományos fejlődés el fog akadni)
Ahhoz azonban, hogy az ilyen vízzel hajtott motor és társai marhaságát lássuk, nem kell annyit tanulni, hogy a korlátainkat feszegessük
Az emberiségnek óriási erőfeszítéseket kell tennie hogy megoldja a problémákat. A csodavárás igen kis mennyiségben lehet gyógyszer, mert oldja a szorongást és egy kis pihenést ad a kilátástalanságban. De túladagolva súlyos méreg.
Az örökmozgó akkor fog az ölünkbe hullani ha a sült galamb kipottyintja a markából:-) -
halgatyó #123 Az eset Afrikában történt néhány éve, azt hiszem Ugandában. Vulkanikus eredetű gázkitörés volt a víz alatt, semmi kapcsolat sincs a légköri CO2 problémával.
Az óceánok vizében %-os arányban iszonyúan kevés CO2 van, ne szódavizet képzelj el (a legerősebb szódavíz is csak 1,5%) Ennyiből soha nem lesz tömeges fulladásos katasztrofa -
Caro #122 Igaz, levegővel való keveredés nélkül nem ég a hidrogén, de azért nem lettem volna ott :S -
babajaga #121 A Hindenburg nem robbant fel hanem csak kigyulladt. -
L3zl13 #120 "egyébként pont azért vásárolják fel az olajcégek az alternatív fejlesztéseket, nehogy azokat piacra dobják, és még magukat állítják be a nagy fejlesztőknek"
Ja persze, ez sokkal logikusabb, mint hogy mondjuk előre gondolkoznak, és már menekítik át a pénzüket másba, mielőtt elfogyna az olaj. :D -
#119
Arról nem is beszélve, hogy az olajban szegény, de gazdag országok (pl Japán) többet adnának érte, mint az olajcégek. -
L3zl13 #118 Ó igen, mert mint tudjuk csak az olajcégeknek van pénzük a világon. És éppen pont nekik van a kezükben a szupertechnológia de ott bezzeg mindenki tud róla.
Az első ember, aki levédetné ennek a "szupertechnológiának" a szabadalmát, annyit aratna, hogy a jelenlegi olajbevétele aprópénz volna mellette. (A teljes járműipar, energiaipar az ő kezébe kerülne.) És ugye még arról sem kellene lemondani, mert ha most piacra dobják az új technológiát, még akkor is legalább 10-20 évig lesz rá kereslet bőven.
Ehelyett szépen kussolnak, hátha véletlenül valaki "újrafelfedezi" és előttük levédeti a cuccot, és így szépen elbuknak mindent.
Igen, ez teljesen ésszerűnek tünik. :D -
Caro #117 A CO2 igazából csak a tengerben kötődik meg, de nagyon kis mennyiségben ahhoz képest, amekkora résztvesz a körforgásban.
A probléma ott kezdődik, hogy ha a vízben túl sok CO2 van, akkor elképzelhető, hogy egyszerre kijön nagy mennyiség belőle.
Ilyen már megtörtént valami tónál, és rengetegen meghaltak miatta. -
jasszka #116 "És miért késleltetnék a nagy "kaszálást", nem az lenne az érdekük, hogy minél előbb kaszáljanak ezzel az állítólagos szupertechnológiával?"
nem.
ha most piacra dobnák, lakatot tehetnének a kőolajkútjaikra, amikből fényűző életet élnek.
egyébként pont azért vásárolják fel az olajcégek az alternatív fejlesztéseket, nehogy azokat piacra dobják, és még magukat állítják be a nagy fejlesztőknek
az ilyen lámák, mint te még el is hiszik
-
halgatyó #115 Mindenki pihenjen, szórakozzon, autózzon, nőzzön!
A kis zöld faszik a Marson már nyitogatják a rakétasilókat -
halgatyó #114 Én vennék olyan hűtőt. De az tény, hogy ez egyre fogyó kisebbség.
A zöld növényzet csak akkor alakítja vissza véglegesen a CO2-t oxigénné, ha nem korhad el (eltemetődik, elszenesedik). Ez azonban a zöldtömegnek csak kis részére igaz (tőzegesedés). A többi vagy elkorhad, vagy elégetjük előbb-utóbb (épületfa, bútor).
Valamennyit tartalékol az igaz, ha 1 km2 erdő fatömegében megkötött szenet nézzük, az több is lehet mint ugyanazon km2 fölötti légtömeg teljes széntartalma a CO2-ből. Nem tudom, hogy mennyi az erdő fatömege négyzetkilométerenként, valaki erdészethez értőt meg kellene kérdeznem. -
#113
Rábát az eu-bizottság leszarja.
Ilyen hozzállásnál szerintem tök mindegy már mi fogy el vagy mikor.
Kukába dobjuk a Földet és ezzel együtt mindent. -
BlackVoid #112 84 millio hordo / nap a Vilag koolajfogyasztasa. 2020-ra sok szakerto szerint a kitermeles kb. 30%-kal csokken. Meglehetosen gyors utem es oriasi mennyiseg esik ki. Alkohol es biodizel - ki lehet szamolni, mekkora terulet kell hogy ezt a fogyasztast potoljuk. NAGYON SOK. Lehetetlen annyit termelni biouzemanyagbol mint amennyit fogyasztunk. A masik baj, hogy a befektett es a kinyert energia aranya nagyon rossz.
Elorejelzesek
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f2/PU200611_Fig1.png
A mar belinkelt Oildrum oldalon rengeteg elemzes van es a kilatasok egyaltalan nem rozsasak.
http://www.theoildrum.com/ -
L3zl13 #111 Én az olajtól félek legkevésbé. Arra már rengeteg alternatíva létezik.
Hőerőművek helyett atom, vagy megújuló források.
Benzin helyett alkohol, dízel helyett biodízel.
Nincs semmi ami olyan hatékony lenne az emberek meggyőzésére a kőolajról való átállásra, mint a magas olajárak.
-
L3zl13 #110 "a #106 számításba nem vetted bele, hogy a zöld növényzet vissza is alakítja a co2-őt. ha csak egyirányú lenne a folyamat, akkor tényleg logikusnak tűnne."
Valamint azt is kihagyta, hogy nem kokszot égetünk az autókban, hanem szénhidrogént, és a hidrogén is elreagál oxigénnel. :D -
BlackVoid #109 Nem is csak a kimerules a baj, hanem a csucstermeles idopontja. Minden veges eroforras kitermelese kb. egy harang alaku gorbet kovet. Ez igaz 1 banyara, 1 teruletre, de az egesz vilagra is. Akkor van gond amikor tuljutunk a kitermelesi csucson. Onnantol a termelesben megindul a lejto, az arak az egbeszoknek.
Ami mar elerte a csucsot:
- arany
- olaj (valoszinuleg)
- ivoviz (valoszinuleg)
Hamarosan (10 even belul) csucstemeles:
- nikkel
- rez
- platina
- ezust
Az Olaj-csucs a legkozvetlenebb fenyegetes. Linkek ehhez:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9105736
Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- - Index Fórum
http://www.matud.iif.hu/06jan/09.html
Magyar tudomany cikk tavalyrol
http://lifeaftertheoilcrash.net/BreakingNews.html
Peak Oil: Life After the Oil Crash
http://www.theoildrum.com/
The Oil Drum | Discussions about Energy and Our Future
Tekintve, hogy mennyire az olajtol fugg a teljes Vilaggazdasag, a kovetkezmenyek nagyon sulyosak lehetnek. Nem, nem fogy ki az olaj csak eleri a csucstermelest es onnantol egyre kevesebb, egyre dragabban. -
waterman #108 "És ha valami elromlott, akkor meg lehetett javítani, többnyire valami olcsó alkatrész cseréjével."
-hát igen.. dehát ki vesz manapság már olyan hűtőt, amiben nincs mikrokomputer, hogy pontosan annyit menjen a masina amennyit kell? 20 éve egy bimetál fémkapcsoló elvégezte egy egész mikrokomputer feladatát.. de ma már az ugye nem jó a célra..
a #106 számításba nem vetted bele, hogy a zöld növényzet vissza is alakítja a co2-őt. ha csak egyirányú lenne a folyamat, akkor tényleg logikusnak tűnne. -
halgatyó #107 A nyersanyagpazarlás egyik fő oka szerintem a rövid élettartamú, többnyire javíthatatlan termékekben van. Száz évvel ezelőtt mindent úgy csináltak meg, hogy örökké tartson. Persze nem tartott örökké, de nagyon sokáig használhatók voltak ezek a cuccok. Bútorok, fürdőszobai eszközök, hűtőszkerények, lakás alkatrészei, stb. És ha valami elromlott, akkor meg lehetett javítani, többnyire valami olcsó alkatrész cseréjével.
Ma kidobjuk, és újat veszünk. Sokan pusztán divatból b**nak ki a szemétbe jól használható cuccokat. (Aztán adományoznak egy kis pénzt valamelyik szájtépő ál-környezetvédő bandának, és ezzel meg van nyugodva a lelkiismeretük)
Néhányan próbálunk barkácsolgatni, de ez a kevés ember nem változtatja meg a tendenciákat. Ezen kellene elsősorban változtatni. -
halgatyó #106 Olyan dolgokat vonsz egy kalap alá, amik nem tartoznak össze. Ez napjaink sajtójának is kedvenc módszere.
A bevételcentrikusság és a levegő használata két különböző dolog.
A bevételcentrikusságról meg a gazdasági "liberalizmusról" sokat lehetne írni, de az egyre inkább tapasztalható, hogy mostanában a gazdasági, politikai és az ezekkel összefüggő ideológiai tendenciák egy szűk csoport gazdasági érdekeit és mérhetetlen hatalmát szolgálják.
Mostanában pont olyan tendenciák láthatók,
hogy a hatalom (helyi, azaz önkurmányzatok, országos és azon kívüli egyaránt)
a bevétel növelését a dolgozó középosztály életminőségének a rontásával próbálja megoldani (off példák ezrei)
és ehhez a környezetvédelem jelszavait használja fel, amit a sajtó segítségével nyomat az agyunkba ezerrel
Másik témakör a légkör használata meg a köbcentik.
Ha a légkör használatát akarod kiszámolni, akkor nem az autók köbcentijéből kell kiindulni (a legtöbb autó a napnak csak kicsiny hányadában működik) hanem az emberiség szén, gáz és olaj felhasználásából.
A Föld légkörének össztömege kb 5*10^15 tonna (ejtsd: öt-ször-tíz-a-tizenötödiken tonna) ez könnyen kijön, a kb 500 millió négyzetkilométer felszín minden négyzetcentimétere fölött 1 kg-nyi levegő van (ezért van 1 atmoszféra nyomás a felszínen)
Ebből 20%, azaz 10^15 tonna az oxigén.
Az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja -- elcsépelt adat -- 350 ppm-ről 420 ppm-re nőtt, a különbség 70 ppm. A ppm (parts per million) részecske darabszám arányt jelent, súlyszázalékban ez kissé eltérő, mivel az oxigén molekulasúlya 32, a CO2-é pedig 44. Ám 1 db O2 molekulából 1 db CO2 molekula lesz, tehát a ppm oxigén fogyásból ugyanannyi ppm CO2 növekedés lesz.
Tehát: a légkör oxigén koncentrációja durván 200ezer ppm, ebből elfogyasztottunk (?) kb. 70 ppm-et. Ebben minden bennevan, a vaskohászattól a földek szántásán keresztül az erőművekig. A közlekedés részaránya a teljes energiafogysztásból nem több 10%-nál még az iparilag fejlett országokban sem.
Vagyis nem igaz hogy a légkör minden köbcentimétere keresztülment egy autó hengerén. Demagógia! -
huuu #105 Nagyon átgondolatlan kormánybevételcentrikus béna világban hiába minden.
amíg biznisz van a benzinbe addig pöfögnek ezek a vacak autók.
a világon ma már nincs olyan négyzetcenti levegő ami meg ne fordult volna egy motor égésterében. :(
matekozzátok ki! egy 1.5 literes motor forog percenként ezerrel.....
Szép jövőt nekünk és az államkasszáknak. csá
-
Caro #104 Na ja, a Hindenburgnál sem a robbanásban, hanem az esésben haltak meg inkább, mert a hidrogénrobbanás nagyon gyorsan felfele szállt, lefele nem nagyon melegített, meg térfogati energiasűrűségre nem volt túl nagy. -
#103
Ez a legkisebb problémánk!! Hogy elfogy 1 ritkaföldfém, az relatív..
Lelőhelyek mindig lesznek, csak esetleg drága a kitermelés ill még nincs hozzá megfelelő technológia. Hogy megéri-e v sem, azt a piac határozza meg.
Ha már nem éri meg indiumot használni az LCD-tvkben -nagy ügy- akkor lesz helyette más kijelző-megoldás. Van 1 rakat kutatás/találmány félretéve ínséges időkre. ;)
Globálisan soha nem tudnak dönteni ilyen kérdésben, országok soha nem tudnak összefogni v pontos felméréseket végezni. Mindig lesznek ellenérdekek, lokális v Föld szinten. A piacnál vagyis a kereslet-kínálatnál jobban, ezt nem tudjuk szabályozni.
(Statisztikákat pedig marha jó készíteni, ilyen céget szeretnék magamnak..)
Ennél sokkal nagyobb probléma a környezetszennyezés és az ökológiai lábnyom többi része ill a környezetünkre gyakorolt más, pl biológiai erőforrás kiaknázások, pazarlások.
Persze jó, h erre is felhívják az emberek figyelmét, talán a fogyasztói társadalom néhány zombija ráébred arra, h nem feltétlenül a fejlett nyugat pazarló életmódja a követendő, hanem van alternatíva, ami akár 1 élhetőbb/harmónikusabb élet. -
fade2black #102 Most eszembe jut az elöző tvnk ami 22évet szolgált és azért ment tönre mert ledobtuk. És még van egy kökorszaki szintén jóval 20év fölött járó !!Nokia TVnk is amit viszont nem dobtuk el és minden nap megy kb 2ht amióta megvan.
A ledobott helyett vettünk egy újat egy csillivilli samsungot. Képminőségre sehol nemvolt a régihez képest és 4év után megada magát.
Kitalálta ezt Samsung/LG.... megyünk is a boltb a héten venni egy újat.... éljen a 20+évig használható környezettudatos minőség. -
szivar #101 "...a hidrogén előállításához ugyan annyi energia kell, mint amennyi felszabadul az égésekor..."
Valamennyivel több energia kell hozzá.
"...A gond a hidrogén kezelésével van. Egyrészt biztonságilag problémás, másrészt a durván hőszigetelt nyomásálló tartályok költsége is gondot jelent..."
Csak az utóbbi okozza a nagyobb problémát és nem csak a nyomásállóság a probléma, mivel a hidrogén szinte minden anyagon keresztülmászik, a tartály anyaga sem teljesen mindegy.
De mivel a legkönnyebb ismert elem, ezért ha vmi gáz van (pl. megreped a kotla, amiben tárolják), akkor másodpercek alatt elszáll a légkörbe. Ilyen téren biztonságosabb mint a benzin és tsai. Ha épületben történik az eset, akkor az adott épületből is villámgyorsan megszökik, feltéve hogy az nem hermetikusan zárt... -
#100
Legalább jó motorjaink lesznak.