halgatyó#125
Még valami eszembe jutott. A tengervízben történő megkötődés ugyanolyan ideiglenes, mint ha az erdő fái kötnék meg. Egy idő után mind a két "tartály" telítődik.
Való igaz, hogy az óceánok sokkal több CO2-t tudnak megkötni, mint az erdők, részben sokkal nagyobb területük miatt, részben a sok nagyságrenddel nagyobb víztömeg még igen kis % mellett is ... számoljunk csak
1 m2-nyi földfelület felett 10 tonna levegő van. A CO2 koncentráció 420 ppm, ami molekula darabszám arány, súlyra átszámolva 5,8 kg CO2 van ebben a 10 tonna levegőben. Ha a tengervíz H2CO3 tartalma 0,01 ezrelék (azaz 1/százezred) akkor 1 tonna víz meg tud kötni (10gramm H2CO3) 7,1 gramm CO2-t.
Vagyis ez esetben az 5,8 kg CO2 megkötéséhez 800 méter vastag víz kellene. Elvileg tehát elfér benne, még több is.
Nézzük az erdőt. Ha egy őserdő fáit elterítenénk a talajon (csak gondolatban) akkor becslésem szerint kn. 2 méter vastag réteget kapnánk (ez most csak nagyságrendi becslés, egy erdészethez értő ember pontosíthatná). 2 méter vastag faréteg, ha teljesen kiszárad, mondjuk 1 tonna négyzetméterenként.
A fa anyaga főleg lignin és cellulóz, ami nagyjából a COH2 molekula többszöröse, vagyis 40%-a szén, 53%-a oxigén, 7%-a hidrogén. Vagyis 1 tonna fa 4 mázsa szenet tartalmaz, ami egyenértékű 1,5 tonna CO2-vel.
Ha 1 m2 földfelület fölött 5,8 kg CO2 van, akkor 1,5 tonna CO2 250 m2 földfelület fölött van. Vagyis 1 m2 őserdő annyi CO2-t tart folyamatosan lekötve (dinamikus egyensúlyban), amennyi 250 m2 földfelület fölötti levegő teljes CO2 tartalma.