164
-
Candi #164 http://www.eletestudomany.hu/elofizetes_a_lapra
Itt biztosan. -
Nabukonodozor #163 Ok, kössz az újságokat.A 3.évezredet ismerem, de az nem foglakozik annyira komolyan fizikával.Az Élet és Tudományban mennyi van fizikáról?Nem tudja valaki, hogy hol lehet ezt az újságot megvenni:
? -
Epikurosz #162 
-
L3zl13 #161 "2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külső burokban, ha már mindet átalakította?"
A külső burokban szvsz nincs elegendő nyomás, és hőmérséklet a fúzió végbemeneteléhez, tehát ott bármilyen anyag is volt, nem fog elfúzionálni. -
Epikurosz #160 "lévén 7.-es vagyok"
Ennek örülj. Még fejlődhetsz egy darabig, után aztán többnyire butul az ember. tiéd a jövő!
"1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?"
Lásd szivar urat, már ha látható a füsttől. Ami én egyszerű eszemmel megértettem, az Ia. szup.novák szabványos gyertyáknak minősülnek, és valóban afényességük alapján becslik a távolságokat a csillagészek. Jobb híján.
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külső burokban, ha már mindet átalakította?"
Most belezavartál, leeht, hogy inkább He az...?
"3.A külső burok miért robban le a magról?"
- Ez az összeroskadás reakciója. (Tudod: akció-reakció, Newton)
"egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?"
- Élet és Tudomány
- Természet Világa
- Harmadik évezred
- Az MCSE-nek van havi kiadványa, tagoknak postázzák -
szivar #159 1. A távolságot csak megbecsülik, erre sokféle módszert alkalmaznak a csillagászok, mert a háromszögelés már ilyen távolságoknál nem nagyon befutó. Többnyire az Ia típusú szupernovák fényessége alapján próbálják meghatározni a távolságot, nagyobb távolságokra me szégyenszemre elfelejtettem a módszerüket...
2 és 3. Egy kis olvasnivaló. Ha a Srichzcengztrungen-mkrsvtzky (meg hasonló nevezetű) tételek elnevezéseit nem veszed figyelembe, elég olvasmányos...
Csillagtípusok -
Nabukonodozor #158 Igazad van, de a szupernovákról még nincs kialakukt véleményem(, lévén 7.-es vagyok).Nem olvastam eleget róluk eddig ahhoz, hogy kialakult véleményem lehessen.
Egyébként nem értek 1-2 dolgot:
1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?
2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külső burokban, ha már mindet átalakította?
3.A külső burok miért robban le a magról?
Egyébként nem ismer valaki egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik? -
Epikurosz #157 Nebukadnezár: akaszd ki a tűdet, és vágj a témábavágó dolgokba, ne másoklat egrecírozzgass. Mert amúgy kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményed a szupinóvákról. -
Nabukonodozor #156 Vagy elmebeteg a gyerek... -
Nabukonodozor #155 Tudom de meskhenet beszélgetni szokott a google-lal, úgy mint te a barátaiddal-ami szerintem nem lehetséges-. 
-
Epikurosz #154 Imádom az ilyen dohányosokat :-) -
szivar #153 A tapasztalat(sejtések garmadája) csak azt mutatja, hogy mekkora is lehet az eseményhorizont, a bk méretéről még most is megy a magyarázkodás. Hawking szakított a szingularitással -ha jól emlékszem-, és helyette egy Planck-hossz átmérőjű gömbben maximalizálta legkisebb méretet, melybe összeroskadhat az a kevéske anyag. Így már matematikai úton nagyjából kezelhetővé vált a dolog. A virtuális részecskék bekeverésével (feketelyuk párolgása) az információ megmaradására is választ próbált adni, mely szerint nem semmisül meg az info, csak rendezetlenné válik, de rettent mód.
De ha már ily teóriákba bocsátkozol, akkor belekeverhettél volna némi kvantum-fluktuációt is a gravitációs térrel kapcsolatban, így már ki is tud jönni az a fránya foton - néha... :D -
szivar #152 Nem tudni. Csak fotonként érzékelhető||kimutatható a becsapódása||távozása. Ez vonatkozik az egyébb részecskékre is. Amíg nem lép kontaktusba a környezetével, addig akármi is lehet. Ott ahol (statisztikai alapon) nagyobb az esélye hogy érzékelhető, ott van a 'hullámhegy', ahol a legkisebb, ott meg a 'hullámvölgy'. Végül is nem az adott bizbasz terjed hullámként, hanem a megtalálási valószínűsége mutatkozik hullámként, bár slusszpoénként ez a 'hullám' meg tud interferálni önmagával is. Közben meg az adott bizbasz (foton, atomok, izék meg hogyishívjákok) mibenlétére jobbnál jobb elméletek próbálnak meg magyarázatot keresni. Összegezve (mint ahogy a székely a sündisznóra mondta vala): ez most vagy valami, vagy pedig megy valahová.
Remélem jól írtam le a dolgokat. Továbbá a google a barátod - amennyiben jól adod meg a kulcsszavakat- legyen szó szinte bármiről. -
Epikurosz #151 "Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja..."
A fotonok nem kijutnak onnan, hanem rezegtetik a teret, vagyis egymást. Így szerzel tudomást az eseményekről.
A fekete lyuk esetében a téridő önmagába görbült (szingularitás), így nem rezegteti tovább a teret, nem indít el hullámokat, de bejön a forgás, amely viszont meggyűri a környező teret, ami már képes továbbgyűrűztetni az elektromágneses hullámokat az örvénybe belekerült anyag közvetítésével. Az információ tehát nem magából a fekete lyukból ered, hanem a környezetéből ("szól az anyósnak, hogy értsen belőle a leánya is"").
Az egész gondolatmenet persze sántít egy helyen: a szingularitásnak el kellene tűnnie a mi világegyetemből, de ezek a fekete lyukak makacsul ott vannak, és érzékelhetők. Még az is lehet, hogy mindössze nagysűrűségű objektumok ezek, nem is szingularitások (nem egy pontba sűrítik a teret és az időt). Csak a matematikai egyszerűsítés miatt redukálódnak egy pontra, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy jó nagyok. -
Nabukonodozor #150 Link a gravitonról: http://en.wikipedia.org/wiki/Graviton -
L3zl13 #149 Én azt mondanám, hogy elismert, amíg meg nem tudod cáfolni egy megbízhatóbbal. :D -
L3zl13 #148 Történetesen a gravitáció is fénysebességgel terjed a relativitás elmélet szerint ha jól tudom.
Sőt ezt talán már mérésekkel is bizonyították.
Ezzel együtt szerintem jó felvetés. Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja... -
Nabukonodozor #147 Lehet, nem tudom de én még nem találtam jobb helyet ahol ennyi minden le van írva értelmeses és szépen.Tudnál mondani légszi elismert hivatkozásokat(, nagyon kéne), ahol ennyi cikk van a fizikáról? -
Nabukonodozor #146 De akkor a feketelyuknak nem lenne gravitációja, mert annyira meggörbítené a teret, hogy az elektromágneses sugárzás nem jutna ki onnan.De ez hogyan egyeztethető össze azzal, hogy a testek meggörbítik a teret?A gravitációnak meg nem kell idő, hogy elérjen valahova. -
Mihail #145 a wikipedia nem elismert hivatkozás -
Epikurosz #144 Sztem meg van köze, na tessék.
(Isten következetes volt, amikor a világegyetemet teremtette, nem kockázott. - mondanám, ha nagyon vallásos lennék.)
Az elektromágneses hullám sem más, mint a teret alkotó kicsi manók (éterióták) lökdösődése. A gravitáció is ez.
A különbség csak annyi, hogy az elektromágneses hullám kvantumát ismerjük - foton -, a gravitációs hullám kvantumját pedig nem ismerjük - graviton? -.
Én amondó vagyok, hogy a foton egyben a graviton is, nem kell keresgélni, mert végig itt volt az orrunk előtt a rejtélyes graviton, csak nem vettük észre. Olyan pedig, hogy vákuum nem létezik, mert bárhol vagy a világegyetemben, mindenütt - leegyzserűsítve - érkezik fény a szemedbe, látod a távoli csillagokat, galaxisokat, meg ugye ott van a háttérsugárzás is. Ezek mind-mind kitöltik az űrt, ami amúgy sehol nincs, mert teltház van. (folyt. köv.)
-
Nabukonodozor #143 Még mindig várom a válaszod(%- ban), ami nagyon nem akar megérkezni, ahhoz képest, hogy te tudsz a google-lal beszégetni... 
-
Nabukonodozor #142 A 2. részét tudtam, az 1.ről még nem olvastam.(Lévén 7.es vok és ebben az évben kezdtünk fizikát tanulni, az is csak klasszikus fizika, csak engem érdekel a részecskfefizika...)Szerinted honnan hallottam volna róla?
-
L3zl13 #141 Az anyagban terjedő hullámoknak semmi köze az anyag hullámtermészetéhez. Most te vagy az aki fölöslegesen megzavarja őket. -
Epikurosz #140 Sőt: a víznek is van hullámtermészetes, sőt a levegőnek is, sőt, a földnek is (zseizmikus hullámok)...
soroljam? -
Epikurosz #139 Ne bonyolítsd túl, bár ezt értsék meg. -
Epikurosz #138 "Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy"
Helyesen:
Kicsi a hullámhossza, nagy a frekije, és úgy megvibrál, hogy... -
L3zl13 #137 Ezzel a magyarázattal csak ott a bökkenő, hogy atomoknak, sőt molekuláknak is van hullámtermészete. -
Epikurosz #136 Visszatérve a szupernovára:
A kilökött plazma (főleg H és He atomok) nem veszélyes, amúgy nem is jut el hozzánk, meg lassan is mozog.
Ami gyilkos tud lenni, az az elektromágneses sugárzás, annak is a gamma összetevője. Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy halál fia leszel. -
Epikurosz #135 És hogy fokozzuk: persze vannak áramlatok (napszél=ionok), de azok nem hullámok.
Csak szemléltetésül: a Golf-áramlat eléggé lassan megy (20 km/h?), de a cunami - a hullám! - az akár 300 km/h-s sebességet is elérhet.
Érzed a különbséget? -
Epikurosz #134 Ne keverd a szezont a fazonnal.
A fények két természete van:
- elektromágneses sugárzás, amikor mozgásban van
- foton, amikor célba ért
A foton tehát nem mozog, az egy energiakvantum. Ami mozog az a hullám, az pedig már nem foton.
Világos?
A vízhullám sem azt jelenti, hogy egy vízmolekula elindul, és megy mint az őrült. Inkább egymást megkocogtatják, így terjed a hullám. Persze, ha a másik végén vagy, akkor az öledbe nem egy hullám fog becsapódni, hanem vízmolekulák.
Ha most sem világos, akkor gyógyíthatatlan vagy. -
L3zl13 #133 Hát éppenséggel, ha tényleg "csak" az ózonréteget pusztítaná el, akkor igenis lenne időnk pánikolni. -
#132
Semmilyen veszélyben nincs a Föld. Az élet a legstabilabb helyen jött létre.
Itt van évmilliárdok óta, és itt is lesz.
A Nap az egyik olyan csillag, aminek a környezetében levő csillagok elég ritkák,
és kellően messze vannak, hogy ne zavarják a belső mozgásokat.
A Föld az egyik legbiztonságosabb helyen levő bolygó.
A kölső óriásbolygók a porszivó szerepét játszák, a legtöbb nem stabil pályán keringő
dolog oda fog becsapódni vagy a Napba.
A gamma kitörések inkább a régmultban voltak, a galaxisunkban most egy gamma kitörés esélye
szinte nulla. Egy közeli szupernova pedig nem tudja elpusztitani az életet.
Ahhoz 100 fényéven belül kellene lennie, olyan közel pedig nincs akkora csillag.
Inkább arra figyelj, hogy el ne üssön valami. xD
-
Nabukonodozor #131 Az összes elektromágneses sugárzás fotonnal terjed?
-
Epikurosz #130 Akkor tudnál ellene tenni valamit, ha a robbanás fénye előbb ideérne, mint a pusztító sugárzás. Sajnos ez nincs így, tehát semmit sem lehet tenni ellene. Mondjuk ez jó is, mert nincs idő pánikolna, erre mondják azt, hogy hirtelen halál ("szép halál"). -
csongi001 #129 tehát akkor gyakorlatilag végveszélyben van a föld? nehogy má' egy csillag pusztíccson el minket .. :S nem lehet ezekkel a csillagokkal csinálni valamit ? 
ha felrobban egy csillag (mittom én 150 fényévnyire) akkor azt tuggyuk észlelni mielőtt a hatása, sugárzása a földre ér ? és tudunk ellene csinálni valamit is ?
-
#128
Kösz, tényleg . -
Nabukonodozor #127 Te is mehetsz aludni... -
Nabukonodozor #126 Tudnál ezzel kapcsolatban küldeni linket plz?(Én a "Mindenség elmélete" c. könyvből olvastam az én verzióm.) -
Nabukonodozor #125 Nem tanulmányoztuk közelről a csillagokat szóval lehet hogy csak pacák?Én nem az egyenletekre vagyok kíváncsi hanem a végeredményre(mit kérdeztem? a !végeredményt! nem a metódust), de úgylátszik nem tudod, mert nagyon nem mondod el...Általában 1 tudós attól jó, mert ritkán téved(,legalábbis az emberek szerint.) 