74
-
#74
a foton öves dologhoz nincs közöm :D /felemelt kézzel távozik/ -
Epikurosz #73 Köszönjük, hogy megtiszteltél nemes gondolataid eme termésével. Fotonöv? Talán a feketelyukban.
Amúgy lekéstél, mert a Vízöntő kora rég elkezdődött. A hétvégén kaptunk is belőle egy kis ízelítőt aranyat érő májusi eső formájában. -
BiroAndras #72 "Tehát ha 1 fénylő gömb halad fénysebességgel akkor kívülről nézve nem is látni?"
Ha feléd jön, akkor nem.
"Belülről pedig látni lehet hogy a saját fénye gyorsabb nála"
Igen.
"És ha 1 -el gyorsabban megy mint fényseb"
Olyat nem tud. A fénysebességnél gyorsabb mozgás elméletileg ugyan lehetséges, de mivel a fénysebességet átlépni nem lehet, a két oldal közt nincs se átjárás, se kölcsönhatás. Tehát a fénynél gyorsabb tárgy nem bocsáthat ki fényt. -
szivar #71 Kérdés az hogy a végtelen létezik-e, illetve hitelt érdemlően tudomást szerezhetünk-e a létezéséről? -
#70
nekem a photon öves dolog jutott eszembe erről..2012 december asszem 23 án beér a föld valami foton öv nevezetű jelenségbe és csak az erős öntudattal rendelkezők maradnak életben meg mittudomén mi minden megy végbe,a fanatikusabbak ilyeneket mondanak hogy nagyon világos lesz, visszatérnek a mitikusnak hitt dolgok ,és egyéb fantáziadus dolgok:)
amugy egy ronga gondolatsor, meglehetősen OFF és fáraszto lesz:
hisztek a végtelenben? akkor akár végtelenszer is pontosan ottlehet minden egyes molekula ahol:)(hogy ezt leírom végtelenszer megtörténhet végtelenül sok helyen) mindez mintha valami állandóságot sugározna.. szerintem a végtelen ad lehetőséget arra hogy olyan értelmetlen dolgok létezhessenek mint az élet és ez az állandó jellege hogy megélhetjük..nem gondoltátok még amikor pl majdnem elütött titeket egy kamion hogy lehet hogy meg is történt csak mivel nemélhetted meg ezért életed onnan éled tovább ahonnan lehetséges?:) ezzel csak az a bökkenő hogy a végtelen elvileg lehetőséget kinál a végtelen életre is..akárhogyis ezt csak akkor tudjuk meg ha megéljük ugye és nem lehet rá magyarázat mások esete fenti miatt és nem tudjuk közölni mással fenti miatt ,őket ugyanis elüti a kamion a mi életünk szerint:P ja nem vagyok fanatista meg ennek semmiféle hive sem csak pont manapság gondoltam ebbe bele és erre jutottam:) -
Epikurosz #69 Nézzétek a Nagy Becsapódást a TV2-n. Nektek való. :-) -
Epikurosz #68 Ez szép összefoglaló volt! -
#67
huh! ok legyen nektek igazatok, valóban nem tanultam se fizikát se matematikát ilyen szinten és valóban ált. iskolában nem tanítanak kvantummechanikát se heisenbergről se a határozatlansági relációról bár lehet, hogy tanítják inkább csak nem emlékszem.
azonban ha ez így van, akkor logikusan x esemény végtelen sok eseményben végződhet, ám mégis valami miatt a végtelensokból csak egy esemény történik meg. azt ami azt az egy eseményt választja ki a végtelensokból is körülmények sokasága határozza meg szerintem. Én úgy gondolom, egy kisérletet sosem lehet egyazon időben ugyanazon a dolgon ugyanolyan körülményeket teremtve kétszer elvégezni. ezért persze, hogy mindig más eredményt ad. (és egyértelmű, hogy nem a műszerek pontatlansága miatt)
nna mindegy tőlem, legyen egyébként véletlen igazából nem ez és ennek bizonygatása volt az eredeti hozzászólásom lényege, csak nem figyelsz mert ezt is már leírtam, hogy pusztán emberi kisstílű buta rácsodálkozás volt, hogy a naprendszer helyzete a tejútrendszerben ilyen módon befolyásolhatta az élet kialakulását és/vagy fejlődését.
-
assdf #66 Az a gond, hogy te ismersz valami alapféle fizikát v matematikát és ez alapján te kijelented hogy véletlen nincs... csak azért mert ezt általános iskolában nem tanitják.
Amúgy amiről te beszélsz a programozási véletlen, az valójában álvéletlen számokat generál, és ezt minden programozó tudja. Ennek sem ártana utánnanézned.
És amiről a Heisenber irt, az az hogy ha ismered egy részecske egyik paramétert akkor nem tudod meghatározni a másikat. Pontosabban minnél jobban meghatározod az egyiket, annál pontantalabb lesz a másik. Na itt van a te általad irtak bukója, te feltételezed hogy minden felirható úgy hogy x-->y azaz ha ismered x-t akkor kiszámitható y. Heisenber pedig pont ennek az ellenkezőjét álitotta és bizonyitotta be, éspedig hogy minnél jobban ismered x-t annál kevésbe lehet kiszámolni y-t.
Az én véleményem szerint (bár én nem vagyok sem fizikus sem részecskekutató) végül pont a részecskekutatás fogja meghozni azt az áttörést hogy megértsük a véletlen fogalmát. Lehetséges hogy végül a vallás által csodának nevezett és a tudomány által véletlennek nevezett dologról végül a részecskefizikusok be fogják bizonyitani hogy egy teljesen reális és tudományos dolog. -
#65
valóban, a mi szemszögünkből mindig lesznek véletlenek. azonban szerintem minden "a" ok egy "b" okozatot hoz létre nincs olyan, hogy "a" ok néha "c" okozatot teremt (ez lenne a véletlen) mert akkor az már nem "a" hanem "a1" ok. -
kukacos #64 Bár nincs köze ahhoz, amiről a vita folyik, a Heisenberg-reláció értelmében létezik valódi, fizikai véletlen. Létezik egy legkisebb térfogat a fázistérben, vagy ha tetszik, egy legkisebb skála, ami alá nem lehet tekinteni: a Természet elrejti előlünk a valódi okokat, amelyek azon méret alatt történnek. Évtizedek óta vitatkoznak azon a fizikus-filozófusok, hogy ez a tulajdonság azt jelenti-e, hogy a világ valóban véletlenszerű, vagy vannak ún. rejtett változók, amiket ezeket a véletlennek tűnő folyamatokat irányítják. A Bell-egyenlőtlenségek vizsgálatára mostanában elvégzett kísérletek szerint a lokális rejtett változók elmélete kizárható, tehát vagy valóban véletlen a világ, vagy globális rejtett változói vannak (tehát a rejtett paraméterek a világ egészét egyszerre befolyásolják). Ez utóbbi elég hihetetlennek hangzik, na meg szerintem csak az számít, hogy mi van a megfigyelhetőségen belül - a világ számunkra mindig valódi, fizikai véletlen marad. -
#63
a véletlen fogalmával nem vagy tisztában ugyanis a véletlen csupán egy emberi elme által lekövethetetlenül bonyolult és felfoghatatlan kauzalitás. az, hogy nem tudod kiszámítani a jövőt annak köszönhető, hogy nem ismered az összes okot amik befolyásolják a történéseket.
biztos hallottál már arról, hogy nincsenek véletlenek nos, ezért mondják.
a programnyelvekben is a véletlenszám generálás valamilyen adatok és az ezeket feldolgozó függvények alapján számolódik, tehát ha a körülmények ugyanazok, akkor ugyanaz az eredmény jön létre. -
#62
bocs a válasz gombot kihagytam -
#61
"Rengetegszer tapasztalható hogy rendelkezésre áll az összes kritérium és mégsem jön létre a dolog"
"Ennek oka pedig hogy nem volt ismert minden feltétel"
tehát:
"bármilyen ok ami a beindítást meghiusítja a kritériumok hiányosságának köszönhető"
amit te véletlennek nevezel azt én ismeretlen feltételnek. ami akár lehet isteni beavatkozás, woodoo varázslat, káoszelméleten alapuló beláthatatlan összefüggés vagy bármi ami megakadályozza a rendszer működését. -
scheri #60 Tehát ha 1 fénylő gömb halad fénysebességgel akkor kívülről nézve nem is látni?Belülről pedig látni lehet hogy a saját fénye gyorsabb nála(mind2 fénysebbel halad)?És ha 1 -el gyorsabban megy mint fényseb akkor a fény lemarad és az a fény ami előre vetődött volna az most hártafelé esik és csak később ér oda ahol már a gömb elhaladt? -
BiroAndras #59 "Ha egy fénysebességgel haladó autó felkapcsolja a lámpáit, akkor mi lesz a fényszóróiból kilépő fénnyel?"
Attól függ, hogy honnan nézed. Az autóból úgy látod, hogy rendesen világít, viszont az út mellett állva azt látod (illetve nem látod), hogy a lámpa fénye együtt halad a kocsival, nem előzi le. Ezért hívják relativitás elméletnek. -
BiroAndras #58 Ha az adott folyamat túl bonyolult a megértéshez, és a viselkedésében nem figyelhető meg egyszerű mintázat, akkor gyakorlati szempontból véletlennek tekinthető. Például a dobókocka pályája elvileg tökéletesen kiszámítható lenne, mégis rendszeresen használjuk a véletlen szimulálására. -
#57
Ha egy fénysebességgel haladó autó felkapcsolja a lámpáit, akkor mi lesz a fényszóróiból kilépő fénnyel?
Elöl fel se kapcsolódik, hátul meg fénysebességgel megindul visszafele a fény? :D -
#56
Azt mondanák, hogy az Isten 7 nap alatt teremtette a világot. De honnan tudod, hogy Istennek mennyi idő 7 nap? :) -
who am I 7 #55 már megint a materiál véletlen "tan"..... 
Olyan jó, hogy fingunk sincs szinte az egészről, max 1 pici sejtés.de azért már mindent véletlennek titulálunk azért mert nem értjük meg...
-
assdf #54 Nem.
Rengetegszer tapasztalható hogy rendelkezésre áll az összes kritérium és mégsem jön létre a dolog.
Máskor meg létrejön.
Na ezt nevezi a tudomány véletlennek.
Épp ezért az amikor azt mondtad hogyha a feltételek mind a rendelkezésre állnak akkor valami "elkészül" pl létrejön az élet akkor hülyeséget mondtál. A földi életről is ezerféle vita megy hogy jött létre, és jelenleg a tudománynak is az a válasza, hogy véletlenül. Ha az összes feltétel a rendelkezésre állna 100000000000 bolygón, akkor is lehet hogy egyen sem lenne élet. Ezért hülyeség amit irtál. -
#53
pfff!
nem érzékeled az ellentmondást a "tévedsz" és az általad leírtak közt?
csakmerthogy nekem lényegileg ugyanannak tűnik a kettő! nekem 19 neked meg egy híján húsz ennyi...
de ok, nem számít azt hiszel amit akarsz. -
BiroAndras #52 Úgy látom kicsit elkéstem már a válasszal. -
BiroAndras #51 "Hát ha megy 2 fénysugár egymás felé, az 600k. Nem?"
Nem. Lásd relativitás elmélet.
"De tökmindegy, mert 900 végképp nem lehet."
Nézd meg jobban, a fénysebesség 300 ezer km/s, itt pedig csak 990 km/s-ről van szó. -
Borzpapir #50 ajjaj. valaki utánanézett. ezt én is tudom, de akkor is létezik az, hogy két foton találkozásakor 600.000 km/sec-nek megfelelő energia szabadul fel. tehát mégis felfogható. na mindegy. én ebben úgyse hiszek. nem lehet olyan, hogy ott vége van. akkor valószínűleg azon a ponton már át kell értelmezni a meghajtás fogalmát. de ebbe ne menjünk bele ^_^' -
Silivrian #49 Gallilei szerint igen, de Einstein óta tudjuk, hogy nem csak simán összeadódnak a sebességek, hanem u'=(u+v)/(1+u*v/c^2). Tehát akármennyivel is megyünk nem fogunk semmilyen más sebességet a fénysebességnél nagyobbnak érzékelni. -
#48
:O -
#47
Bakker... én meg olyan régen nem frissítettem a hozzászólásokat, hogy nem vettem észre, hogy már valaki ugyanazt leírta amit én :) -
#46
Azért a 990 km/s és a 300.000 km/s közöt van egy kis nagyságrendbeli különbség.
Szerintem nem olvasol figyelmesen. -
Borzpapir #45 uff. ez fájt...
na mindegy. a kérdés nyitott. tudom, hogy akkor is 300.000 el megy mind a kettő, de az egymáshoz viszonyított sebességük 600.000. -
L3zl13 #44 Vicces, hogy senkinek nem tűnt fel. Elnézted a tizedesvesszőt némileg.
A fénysebesség 300 000km/s itt meg csak 990km/s-ről van szó, azaz több nagyságrenddel van a fénysebesség alatt. -
assdf #43 Ja és hogy flamet gerjesszek, az hogy nem ismert feltételt véletlennek nevezed vagy csodának már csak beállitottság kérdése :D -
assdf #42 Ismét tévedsz.
ELőször is fogalmunk sincs hogy mik az élet kritériumai, mivel még senkinem sem sikerült mesterséges életet létrehozni a élettelenből. Ugyanakkor az is valószinü hogy nem csak szén alapú élet létezhet, bár ilyet még nem láttunk. És azt is láttuk, hogy a földi életformák is igen szélsőségesek. Gyak. kiderült hogy még egy meteroiton is életképesek tudnak maradni az ürben. Viszont mégsem találtunk eddig sehol máshol életet a földön kivül. Ugye ennek több oka van/lehet, de amig ezekre nem találunk választ addig nem fogjuk tudni hogy mitől keletkezik az élet.
2, a példád nagyon jó, elméletben, de a gyakorlat még mindig rácáfolt az ehhez hasonló elméletekre. Rengeteg példa van rá, hogy ami elméletileg tök jó meg minden az gyakorlatilag egy nagy bukta. Ennek oka pedig hogy nem volt ismert minden feltétel. -
#41
amit írtam csak annyit jelent, hogy érdekes, hogy milyen távlatokban kell gondolkodni ha meg akarjuk ismerni az élet kialakulásához szükséges feltételek sokaságát. ami annyit is jelent, hogy minél több feltételnek kell teljesülnie annál kisebb az esély arra, hogy teljesül is, tehát nem valószínű, hogy pár tíz vagy száz fényévenként lehet lakott bolygó, hanem többmillió fényévenként is kevés rá az esély. -
babajaga #40 Tévedsz mert ha két vonat 100-100 km-el megy szembe a sebességük csak 100km lesz. A közeledésük meg az ütközésük 200 -nak megfelelő lesz de az másik tétel. -
#39
egyszerű logika, de a mondandómnak nem igazán ez volt a lényege.
de, elmagyarázom, ha már annyira nem világos, egy egyszerű példa:
egy autó motorjának a beindításához kritérium az alkatrészek léte, kritérium, hogy ezek megfelelően össze legyenek építve, kritérium hogy legyen üzemanyag, és kritérium az is, hogy legyen egy valaki azt beindítja és még sok egyéb tényező. tehát, ha egy autó motorjának beindításához megvannak a megfelelő feltételek akkor az be is fog indulni. bármilyen ok ami a beindítást meghiusítja a kritériumok hiányosságának köszönhető. a motor helyére bármilyen rendszert behelyettesíthetsz. -
assdf #38 És honnan tudjuk? Én ilyneről még nem hallottam. Jelenleg egyedül a Földről tudjuk hogy kialakult az élet, ez alapján nehéz következtetéseket levonni.
Borzpapir: nem.
a relativitás elméletben bővebben is ki van fejtve. Pont úgy ahogy pl egy autó fényszórójából kijövö fény sem az autó sebesség+c-vel halad. -
Borzpapir #37 Nade várjálmár! Hát ha megy 2 fénysugár egymás felé, az 600k. Nem?
De tökmindegy, mert 900 végképp nem lehet. -
#36
Ilyen időtávokról beszélve minden jelentéktelennek tűnik... -
#35
azt tudjuk (bár inkább csak logikus feltételezés), hogy ahol az élet kialakulhat, ott ki is alakul
azt nem tudjuk hogyan, meg pontosan mik azok a kritériumok amiknek teljesülniük kell a kialakuláshoz
ez is egy érdekes kritérium lehet, márminthogy nem elég egy olyan naprendszer aminek egyik bolygóján kicsit jobb az idő, meg van víz hanem az se mindegy, hogy ez a naprendszer hol van a galaxison belül és a galaxisa milyen helyzetben van a többi galaxishoz képest és milyen sebességgel halad.
ennek tudatában elég csekély az esély arra, hogy galaxisunkban valaha is fejlett életformával találkozunk. ha az életnek és az evolúciónak ezek a kellékei akkor galaxis klaszterenként jó, ha egy darab életet hordozó bolygó lehet.