Gyémántok a világűrből
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Valamit olvastál és ez fordítva rögzült az agyadban. Ha nem lenne határozatlanság, akkor nem lenne stabil világunk, mert az elektron bele tudna esni az atommagba.
Az a régi fizika nagyon jól mûködik BIZONYOS KORLÁTOK KÖZÖTT.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
A XIX. századdal nem én jöttem elõ. A XX. századdal kapcsolatban meg amit írtam: az azt jelenti, hogy ott már sok a szélhámosság, de természetesen nem minden.
"Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek."
Te nem vagy normális (bár ezt eddig is tudtuk). A wiki a legmegbízhatóbb forrás a neten. De nekem tök nyóc. Javasol más forrást, ami 1900 utáni.
"Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitõl virtuális?"
Nem lehet kimutatni, csak közvetetten (azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a valódi részecskékkel). Ettõl virtuális. Javaslom olvass utánna.
"Egyelõre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak."
Mivel ugye ahogy nevük is mondja feketék, és odamenni se tudunk, nem olyan egyszerû õket megfigyelni. Viszont közvetett bizonyíték számtalan van a létezésükre.
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól mûködik."
Kivéve amikor nem. Megint csak a mûvelõdést javaslom. A kvantumfizika alapjelenségei : fotocella, feketetest sugárzás, színképvonalak. Ezek egyike sem magyarázható a klasszikus fizikával. És ezeken kívül van még rengeteg, amit késõbb fedeztek fel. Pl. a az egyik legtutibb a kétréses kísérlet.
"Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb."
Ismétlem : mûvelõdj. Ha kicsit utánnaolvasol, rájössz, hogy a bizonytalansági reláció csak atomi szinten észlelhetõ, makroszkópikus méretekben elhanyagolható a hatása.
Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitõl virtuális? LOL!
Egyelõre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak. Elõbb azt kéne egyértelmûen bebizonyítani, aztán utána lehet képzelõdni párolgáson.
Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól mûködik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb.
Miért zavarná a természetet a katasztrófa lehetõsége?
Egyébként a görbülés nem csakúgy magától történik, és nem is akárhogy.
Már kiderült, hogy nem.
"Több dolog is sántít, illetve hibás."
Konkrétan?
"Egy abszolút üres térben nincs semmi."
Érdemes lenne túllépned a XIX. századi fizikán. A virtuális részecskék léte pl. már kísérletileg bizonyított többféleképp is.
Pl. ezzel magyarázható a spontán emisszió, a feketelyukak párolgása, és még jópár dolog.
http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_particle
Ez már rég nem elmélet.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
Egy abszolút üres térben nincs semmi. Felesleges kvantumhalandzsával jönni.
Érdemes lenne legalább nagy vonalakban átolvasni az elméletet, mielõtt kritizálod. A rel. elm. nem abból indul ki, hogy a fénysebesség valamiféle határ. Ez csupán következménye az elméletnek.
A két axióma, amire az elmélet épül:
1. Nincs abszolút vonatkoztatási rendszer. A spec. rel. esetén ez csak azt jelenti, hogy a sebesség relatív. Az ált. rel. ezt kiterjeszti a gyorsulásra és as gravitációra is. Vagyis azt mondja, hogy csupán a minket érõ hatások alapján nem tudjuk eldönteni, hogy gravitációs mezõ hat ránk, vagy gyorsulunk. A szokásos példa erre a zuhanó lift.
2. A fénysebességet minden vonatkoztatási rendszerbõl azonosnak mérjük.
Természetesen mindkét axióma megfigyeléseken alapul. Illetve van mégegy dolog, amit talán sokan nem tudnak: A Maxwell-féle elektrodinamika eleve relativisztikus. A rel.elm.-hez tartozó Lorentz tranzformációra invariáns (a newtoni mechanika nem), és belõle levezethetõ a fénysebesség, amire egy számérték jön ki, ami csak a tér, és a közeg tulajdonságaitól függ, a vonatkoztatási rendszertõl nem.
A tér nem semmi. Kvantumszinten eléggé komplex szerkezete van (virtuális részecskék, meg egy csómó még érdekesebb képzõdmény).
De az ált.rel. szerint a gravitáció nem hat a térre, hanem a tér görbülete maga a gravitáció. Hogy a térgörbület hogy jön létre az már más kérdés. Errõl szerintem a húrelméletek tudhatnak valamit mondani, de ezeket nem ismerem ilyen szinten.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Azért néha megkapó ez az önirónia. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Pont fordítva van. Ha nem létezne akkor nem akarnánk hogy létezzen :D
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Mellesleg vannak ugye ezek a könnyezõs szobrok vérzõ fák, stigmák meg mittoménmik...na ez is szerintem a pszichikai materializáció körébe tartozik...tömegek hisznek benne, és a gondolat vagyis hit formát ölt.
Telepátia...ronda szó...de gondoljunk csak az egypetéjû ikrekre. Szinte azonnal megérzik ha testvérükkel valami történik. Ha anyagias szemmel nézem, létezhet sõt létezik olyan részecske /neutrínó/ami viszonylag akadálytalanul halad. Lehet, az ember is ki tud ilyet bocsájtani. Lehet semmi köze a hullámoknak és részecskéknek, mert mind 1 valamiben vagyunk, szemléletesség kedvéért 1 kockában vagy gömbben valamiféle energiaként akkor ugye az információ átvitele nem gond szinte azonnali. Az már más tészta hogy itt és most nem így érzékeljük...dehát elég korlátoltak vagyunk...:)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Azok az anyagok melyek oxidok nem égnek el mert egyszer már elégtek.Az üveg legdöntõbb alapanyaga a sziliciumdioxid (kvarc).
Gravitáció (G) leárnyékolása téma
Itt is a józan paraszti eszünkre köll hagyatkozni: Kutyaharapást kutyaszõrével!
A G-t is egy másik G-vel lehet leárnyékolni.
Mondok 1 példát:
Ha van két test, egy jó nagy (pld. a Nap), és egy kisebb (pld. a Bolygó), akkor ez a kettõ vonzza egymást. Ha a Bolygó-Nap vonalra felveszek még egy égitestet, egy másik napot (legyen Kísérõnap), akkor a rendszerem így fog kinézni: Nap-Bolygó-Kísérõcsillag. Ha a Nap és a Kísérõcsillag tömege egyforma, és egyenlõ távolságra vannak a Bolygótól, akkor a gravitációs hatásuk elvileg ki kellene, hogy egyenlítse egymást (ez lenne a leárnyékolás). Persze, a gyakorlatban az fog történni, hogy a bolygót a két csillag vonzereje szétszakítja. De a Bolygó helyén maradó atom továbbra is leárnyékolt helyzetben lesz. Gondolom én.
Kara kánként folytatom tanításom.
Kara kánként folytatom tanításom.
A tér önmagában nem létezik, ahol nincs anyag, ott tér sincs. Elméletben el lehet képzelni üres teret, abszolút vákuumot, de itt a világegyetemben mindenütt van pár fénysugár, vagy infrasugárzás. mert ha csinálsz egy vastag ólomfalú dobozt, hogy leárnyékold a külsõ sugárzást, ott bent akkor sem lesz semmi, ugyanis maga a doboz az infravörös tartományban sugározni fog, és hopp, máris van valami ott bent. Ad extremum, tudósok szerint a tök üres tér úgy viselkedik, mint Janus, a kétarcú isten: az anyag és az antianyag folyamatosan átalakul egymásba (tán ez a vákuumenergia?).
Kara kánként folytatom tanításom.
Ha bebizonyosodik, hogy a telepátia nem kamu, hanem valós jelenség, akkor máris beintettünk az elektromágneses hullámoknak.
(Mondjuk, a gondolat, a képzelet a leggyorsabb, csak eléggé megfoghatatlan.)
Kérdés persze, hogy miként lesz ebbõl ûrhajó. <#idiota>#idiota>
Kara kánként folytatom tanításom.
Amit ki tudtam hámozni az írásdból, az meg téves. A tér magától kiegyenesedik, ha a görbítõ hatás megszûnik.
Rosszul szerinted. Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed.
Itt a közegen van a lényeg. Például, a füstjelek azért gyorsabbak, mert a fény gyorsabban halad, mint a maratoni futó, lovasfutár, vagy akár a jelzõkürt.
A fényt überolni csak valami gyorsabb vivõhullámmal lehet.
Ha a gravitációs hullám ilyen, akkor azzal.
Kara kánként folytatom tanításom.
Szerintem sem kéne nagyon görbítgetni itt semmilyen teret meg idöt, maximum felhullámosítani, azaz közelebb hozni azt az információt ami egy távolabbi tárgytól származik, hogy több "hullámon" átlépve gyorsabban elérhessük azt. Persze lehet, hogy egy teljesen más módszer a nyerõ...
Nasa tudósai vagy kijei mondták ugye, hogy ha az ûrhajó körül meg lenne görbítve a cucc az nagyon frankó lenne...meg azt is hogy ehez iszonyat nagy energia kell.
Helytelen megközelítés. Ha valami elképesztõ erõs elektromágneses térrel mongjuk a fényt stimulálom, lehet, hogy el fog hajolni, kvázi meggörbül, de ez 1 pohárra is igaz, az atomjai más hmmm....sorrendet fognak felvenni. Csak az itt a bökkenõ, hogy ha a teret összevissza görbítgetem az FIZIKAI tekergetés amit aztán illik vissza is tekergetni, merta fény az láttszólag a sugárzás után megszûnik hiszen a fény egyfajta energia sugár ami halad, de egy bolygó az nem. Az nem ugrana vissza csak úgy eredeti alakjára.
Ám ha nem görbül semmi akkor miért van idõ eltérés 1 gyorsan mozgó pl repcsi, és mondjuk 1 ember között miután megállnak és egyeztetik óráikat?! Ez az éter vagy gravitáció vagy a mozgás valamilyen következménye???
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Mégis, hogy?
Kara kánként folytatom tanításom.
Kara kánként folytatom tanításom.
Köszike!
Azért kár, hogy a magyar lapok még nincsenek bõvebben kidolgozva, de az angolok egész jók.
Közben én rátévedtem a a magyar wiki Tesla-s cikkére is, amely idéz néhány teslai gondolatot az ált.rel. elméletrõl. Érdekesek. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Kara kánként folytatom tanításom.
A masztiról meg annyit, hogy még valószínûleg a fiam is idõsebb nálad. Tudod, az ilyesmi nem masztival készül...
Neked az elsõ dolgod az legyen, hogy iskolában tanulsz, az alapismereteidet ne az interneten szerezd be, mert ugyanúgy meg leszel vezetve, mint már sokan.
Megtanulhatnál olvasni is, mert 5 hozzászólásom volt azóta, ezt nem számítva. És hogy a lelkedet ismét fel tudd hergelni, tessék: a gravitációs hullám már önmagában is vicc.
Még annyit: a jelenlegi formájában a wikipédia hiteltelen. Próbáld ki, bármilyen agymenést leírhatsz te is.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!