124
-
#124
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb. "
Valamit olvastál és ez fordítva rögzült az agyadban. Ha nem lenne határozatlanság, akkor nem lenne stabil világunk, mert az elektron bele tudna esni az atommagba.
Az a régi fizika nagyon jól működik BIZONYOS KORLÁTOK KÖZÖTT. -
wanek #123 Wikipédibajnok! Inkább programozz. Az talán jobban megy. Ismét mellébeszélsz, és szajkózod a zavarosban halászó, bizonyíthatatlan dolgokra hivatkozó szélhámosok képzelgéseit.
A XIX. századdal nem én jöttem elő. A XX. századdal kapcsolatban meg amit írtam: az azt jelenti, hogy ott már sok a szélhámosság, de természetesen nem minden. -
BiroAndras #122 Próbálj meg a XIX. századnál később született írásokat olvasni. Tele van a net részletes, és közérthető leírásokkal minden témában.
"Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek."
Te nem vagy normális (bár ezt eddig is tudtuk). A wiki a legmegbízhatóbb forrás a neten. De nekem tök nyóc. Javasol más forrást, ami 1900 utáni.
"Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitől virtuális?"
Nem lehet kimutatni, csak közvetetten (azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a valódi részecskékkel). Ettől virtuális. Javaslom olvass utánna.
"Egyelőre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak."
Mivel ugye ahogy nevük is mondja feketék, és odamenni se tudunk, nem olyan egyszerű őket megfigyelni. Viszont közvetett bizonyíték számtalan van a létezésükre.
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik."
Kivéve amikor nem. Megint csak a művelődést javaslom. A kvantumfizika alapjelenségei : fotocella, feketetest sugárzás, színképvonalak. Ezek egyike sem magyarázható a klasszikus fizikával. És ezeken kívül van még rengeteg, amit később fedeztek fel. Pl. a az egyik legtutibb a kétréses kísérlet.
"Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb."
Ismétlem : művelődj. Ha kicsit utánnaolvasol, rájössz, hogy a bizonytalansági reláció csak atomi szinten észlelhető, makroszkópikus méretekben elhanyagolható a hatása. -
wanek #121 Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek.
Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitől virtuális? LOL!
Egyelőre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak. Előbb azt kéne egyértelműen bebizonyítani, aztán utána lehet képzelődni párolgáson.
Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb. -
wanek #120 Ennek semmi köze a telepátiához. Az elvileg egészen más dolog lenne, ha lenne. De nincs. -
wanek #119 ????? A térgörbítés kamu. Nem is értem, hogy miért nekem, és miért ahhoz a hozzászóláshoz írtad. -
BiroAndras #118 "Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa."
Miért zavarná a természetet a katasztrófa lehetősége?
Egyébként a görbülés nem csakúgy magától történik, és nem is akárhogy.
-
BiroAndras #117 "Ismerem a relativitáselméletet."
Már kiderült, hogy nem.
"Több dolog is sántít, illetve hibás."
Konkrétan?
"Egy abszolút üres térben nincs semmi."
Érdemes lenne túllépned a XIX. századi fizikán. A virtuális részecskék léte pl. már kísérletileg bizonyított többféleképp is.
Pl. ezzel magyarázható a spontán emisszió, a feketelyukak párolgása, és még jópár dolog.
http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_particle -
BiroAndras #116 nem CSAK elmélet -
BiroAndras #115 "Elmélet, elmélet, elmélet. Semmi megfogható. A semmi görbíthető."
Ez már rég nem elmélet. -
#114
Errol pedig konnyen megbizonyosodhattal volna ... Ha van feleseged akkor tudhatnad, hogy az asszony mar akkor is raerez, hogy mas nokon jar az eszed amikor neked meg epp, hogy az eszedbe jut :-/ A noknel ez sokkal jobban mukodik, erdemes megfigyelni ezt. Az anya es gyermeke kozt is eszrevehetted volna.
-
babajaga #113 Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa. A napot közelebb görbíteni a földhöz? -
wanek #112 Ismerem a relativitáselméletet. Több dolog is sántít, illetve hibás.
Egy abszolút üres térben nincs semmi. Felesleges kvantumhalandzsával jönni. -
babajaga #111 Elmélet, elmélet, elmélet. Semmi megfogható. A semmi görbíthető. -
BiroAndras #110 "ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le."
Érdemes lenne legalább nagy vonalakban átolvasni az elméletet, mielőtt kritizálod. A rel. elm. nem abból indul ki, hogy a fénysebesség valamiféle határ. Ez csupán következménye az elméletnek.
A két axióma, amire az elmélet épül:
1. Nincs abszolút vonatkoztatási rendszer. A spec. rel. esetén ez csak azt jelenti, hogy a sebesség relatív. Az ált. rel. ezt kiterjeszti a gyorsulásra és as gravitációra is. Vagyis azt mondja, hogy csupán a minket érő hatások alapján nem tudjuk eldönteni, hogy gravitációs mező hat ránk, vagy gyorsulunk. A szokásos példa erre a zuhanó lift.
2. A fénysebességet minden vonatkoztatási rendszerből azonosnak mérjük.
Természetesen mindkét axióma megfigyeléseken alapul. Illetve van mégegy dolog, amit talán sokan nem tudnak: A Maxwell-féle elektrodinamika eleve relativisztikus. A rel.elm.-hez tartozó Lorentz tranzformációra invariáns (a newtoni mechanika nem), és belőle levezethető a fénysebesség, amire egy számérték jön ki, ami csak a tér, és a közeg tulajdonságaitól függ, a vonatkoztatási rendszertől nem. -
BiroAndras #109 "Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat?"
A tér nem semmi. Kvantumszinten eléggé komplex szerkezete van (virtuális részecskék, meg egy csómó még érdekesebb képződmény).
De az ált.rel. szerint a gravitáció nem hat a térre, hanem a tér görbülete maga a gravitáció. Hogy a térgörbület hogy jön létre az már más kérdés. Erről szerintem a húrelméletek tudhatnak valamit mondani, de ezeket nem ismerem ilyen szinten. -
roliika #108 
-
Epikurosz #107 "dehát elég korlátoltak vagyunk...:) "
Azért néha megkapó ez az önirónia. :-) -
wanek #106 Gyakorlatilag semmivel sem értek egyet azok közül, amiket leírtál. De most nincs kedvem tételesen indokolni, mert sok lenne. -
AranyKéz #105 "Hmm...szerintem a körölöttünk lévő világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)"
Pont fordítva van. Ha nem létezne akkor nem akarnánk hogy létezzen :D
-
roliika #104 Hmm...szerintem a körölöttünk lévő világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)
Mellesleg vannak ugye ezek a könnyezős szobrok vérző fák, stigmák meg mittoménmik...na ez is szerintem a pszichikai materializáció körébe tartozik...tömegek hisznek benne, és a gondolat vagyis hit formát ölt.
Telepátia...ronda szó...de gondoljunk csak az egypetéjű ikrekre. Szinte azonnal megérzik ha testvérükkel valami történik. Ha anyagias szemmel nézem, létezhet sőt létezik olyan részecske /neutrínó/ami viszonylag akadálytalanul halad. Lehet, az ember is ki tud ilyet bocsájtani. Lehet semmi köze a hullámoknak és részecskéknek, mert mind 1 valamiben vagyunk, szemléletesség kedvéért 1 kockában vagy gömbben valamiféle energiaként akkor ugye az információ átvitele nem gond szinte azonnali. Az már más tészta hogy itt és most nem így érzékeljük...dehát elég korlátoltak vagyunk...:) -
wanek #103 Csak azt nem értem, hogy ezt miért nekem címezted. Egészen véletlenül tudom, hogy az üveg túlnyomórészt SiO2, másrészt azt is, hogy nem ég el, és hogy miért. De a vicces példa lényege nem ez volt. -
wanek #102 Én valódi gyémántról írtam... Jobb szót nem találtam rá. Vagyis NEM fekete gyémántról. És nem is nagyon marad hamuja :) -
babajaga #101 "az üveg nem ég el)."
Azok az anyagok melyek oxidok nem égnek el mert egyszer már elégtek.Az üveg legdöntőbb alapanyaga a sziliciumdioxid (kvarc). -
babajaga #100 A fekete gyámántnak marad hamuja, az azért fekete mert valamilyen elem beépült a kristályrácsába. A víztisztának nem marad számottevő hamuja. -
Epikurosz #99 No, azért én folyamatosan gondolkodom, és apránkint publikálom itt az eredményeim. ;-)
Gravitáció (G) leárnyékolása téma
Itt is a józan paraszti eszünkre köll hagyatkozni: Kutyaharapást kutyaszőrével!
A G-t is egy másik G-vel lehet leárnyékolni.
Mondok 1 példát:
Ha van két test, egy jó nagy (pld. a Nap), és egy kisebb (pld. a Bolygó), akkor ez a kettő vonzza egymást. Ha a Bolygó-Nap vonalra felveszek még egy égitestet, egy másik napot (legyen Kísérőnap), akkor a rendszerem így fog kinézni: Nap-Bolygó-Kísérőcsillag. Ha a Nap és a Kísérőcsillag tömege egyforma, és egyenlő távolságra vannak a Bolygótól, akkor a gravitációs hatásuk elvileg ki kellene, hogy egyenlítse egymást (ez lenne a leárnyékolás). Persze, a gyakorlatban az fog történni, hogy a bolygót a két csillag vonzereje szétszakítja. De a Bolygó helyén maradó atom továbbra is leárnyékolt helyzetben lesz. Gondolom én. -
wanek #98 Ha egy valódi gyémántot elégetsz, akkor nem nagyon marad hamu, kamu gyémántból viszont annál több (ha egyáltalán elég - ti: az üveg nem ég el). De nem érdemes így kipróbálni, hogy valódi-e :) -
Epikurosz #97 Hamu és gyémánt, vagy kamu és gyémánt. :-) -
wanek #96 A telepátia is nagy kamu. -
Epikurosz #95 A problem az, hogy olyan, hogy semmi nincs.
A tér önmagában nem létezik, ahol nincs anyag, ott tér sincs. Elméletben el lehet képzelni üres teret, abszolút vákuumot, de itt a világegyetemben mindenütt van pár fénysugár, vagy infrasugárzás. mert ha csinálsz egy vastag ólomfalú dobozt, hogy leárnyékold a külső sugárzást, ott bent akkor sem lesz semmi, ugyanis maga a doboz az infravörös tartományban sugározni fog, és hopp, máris van valami ott bent. Ad extremum, tudósok szerint a tök üres tér úgy viselkedik, mint Janus, a kétarcú isten: az anyag és az antianyag folyamatosan átalakul egymásba (tán ez a vákuumenergia?). -
Epikurosz #94 Na, jó, segítek neked.
Ha bebizonyosodik, hogy a telepátia nem kamu, hanem valós jelenség, akkor máris beintettünk az elektromágneses hullámoknak.
(Mondjuk, a gondolat, a képzelet a leggyorsabb, csak eléggé megfoghatatlan.)
Kérdés persze, hogy miként lesz ebből űrhajó.
-
wanek #93 "Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed." - ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le.
-
babajaga #92 Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat? -
BiroAndras #91 Nem egészen tudlak követni.
Amit ki tudtam hámozni az írásdból, az meg téves. A tér magától kiegyenesedik, ha a görbítő hatás megszűnik. -
BiroAndras #90 "Szerintem a gravitáció is azonnali hatású."
Rosszul szerinted. Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed. -
Epikurosz #89 Arra voltam kíváncsi, hogy van-e valamilyen trükkös ötleted info fénysebességnél gyorsabb átvitelére?
Itt a közegen van a lényeg. Például, a füstjelek azért gyorsabbak, mert a fény gyorsabban halad, mint a maratoni futó, lovasfutár, vagy akár a jelzőkürt.
A fényt überolni csak valami gyorsabb vivőhullámmal lehet.
Ha a gravitációs hullám ilyen, akkor azzal. -
roliika #88 Téridő görbítés:
Szerintem sem kéne nagyon görbítgetni itt semmilyen teret meg idöt, maximum felhullámosítani, azaz közelebb hozni azt az információt ami egy távolabbi tárgytól származik, hogy több "hullámon" átlépve gyorsabban elérhessük azt. Persze lehet, hogy egy teljesen más módszer a nyerő...
Nasa tudósai vagy kijei mondták ugye, hogy ha az űrhajó körül meg lenne görbítve a cucc az nagyon frankó lenne...meg azt is hogy ehez iszonyat nagy energia kell.
Helytelen megközelítés. Ha valami elképesztő erős elektromágneses térrel mongjuk a fényt stimulálom, lehet, hogy el fog hajolni, kvázi meggörbül, de ez 1 pohárra is igaz, az atomjai más hmmm....sorrendet fognak felvenni. Csak az itt a bökkenő, hogy ha a teret összevissza görbítgetem az FIZIKAI tekergetés amit aztán illik vissza is tekergetni, merta fény az láttszólag a sugárzás után megszűnik hiszen a fény egyfajta energia sugár ami halad, de egy bolygó az nem. Az nem ugrana vissza csak úgy eredeti alakjára.
Ám ha nem görbül semmi akkor miért van idő eltérés 1 gyorsan mozgó pl repcsi, és mondjuk 1 ember között miután megállnak és egyeztetik óráikat?! Ez az éter vagy gravitáció vagy a mozgás valamilyen következménye??? -
wanek #87 A jelenlegi ismereteink szerint a fény sebessége az eddigi legnagyobb sebesség. Mondják azt is, hogy ez határsebesség. A fény számára ez biztosan így is van, de én ezt mindenre kiterjedően nem fogadom el. Szerintem a gravitáció is azonnali hatású. -
Epikurosz #86 ""a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni." - írta AranyKéz. Én ezt vitattam."
Mégis, hogy? -
Epikurosz #85 Ja, amúgy Tesla és wanek (vsak el ne higgye magát...) gondolkodása között vélek felfedezni némi hasonlóságot.