Gyémántok a világűrből
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)"
Kémiai kötés anyagok porai között nem lehetséges. Csak anyagok atomjai és ionjai között. A keverék nem kémiai fogalom hanem fizikai.
Kémiai kötés anyagok porai között nem lehetséges. Csak anyagok atomjai és ionjai között. A keverék nem kémiai fogalom hanem fizikai.
#73
Sok helyen olvashattad. De ez nem jelenti azt, hogy így is van.
#72
Nem...nem itt. :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#71
Bazdki most vettem észre az elején a "TOP SECRET"-et <#hehe>
@rolika: ezt kifejtenéd bõvebben ?
@rolika: ezt kifejtenéd bõvebben ?
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#70
A fény maga is információ, nem sebesség, a fénysebesség csak a mérhetõ információ terjedésének a sebessége.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#69
Huhh, baromira nem értek hozzá de valahol azt olvastam hogy a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#68
"Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel" - milyen szerencse, hogy ilyen nagy gondolkodó is közöttünk van. Ne fogd vissza magad, lássuk azt a hullámfüggvényt. Ha ilyet nem tudsz írni, akkor ne is hivatkozz rá. Mellesleg nem is tudtam, hogy ilyen egyszerû a világ, az élettel megspékelve. A Definícióhoz nem kell más, csak N dimenzió, meg hullámfüggvény. Bravó!
"Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja" - ezt viszont én sem tartom kizártnak, egyben magyarázatot is adna az anyag-energia ekvivalenciára. Ha ez tényleg így lenne, akkor a valóság valószínûleg jóval árnyaltabb, mert mivel magyarázható az energiacsomók stabil állapota?
"Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is." - miért is? Az antianyagon kívül az összes többi marhaság, kitaláció, a jelen kor fehérköpenyes szélhámosainak agyréme.
"Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)" - mindenfajta magasabb dimenziók nélkül is szerintem akár azonnali is lehet a hatása. A fénysebesség egy sebesség, amivel a fény terjed. De ez nem jelenti azt, hogy a gravitációs hatás ne lehetne gyorsabb.
"Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja" - ezt viszont én sem tartom kizártnak, egyben magyarázatot is adna az anyag-energia ekvivalenciára. Ha ez tényleg így lenne, akkor a valóság valószínûleg jóval árnyaltabb, mert mivel magyarázható az energiacsomók stabil állapota?
"Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is." - miért is? Az antianyagon kívül az összes többi marhaság, kitaláció, a jelen kor fehérköpenyes szélhámosainak agyréme.
"Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)" - mindenfajta magasabb dimenziók nélkül is szerintem akár azonnali is lehet a hatása. A fénysebesség egy sebesség, amivel a fény terjed. De ez nem jelenti azt, hogy a gravitációs hatás ne lehetne gyorsabb.
#67
A wikipédiabajnok wikipédiás linkjei mitõl lennének hitelesek? Ugyanmá'
#66
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)" - tessék? Miféle egyéb kémiai kötés van a szénatomok között? Gyk: a grafit is szénatomokból van... Egyedül a rácsszerkezetben van különbség.
#65
Ezt miért nekem írtad?
#64
"Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezõnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ."
Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel. Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja. Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is. Persze mind ez, mind a graviton jelenleg csak elmelet. Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)
Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel. Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja. Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is. Persze mind ez, mind a graviton jelenleg csak elmelet. Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)
#62
<<"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk. >>
Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezõnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ.
A leárnyékolásról majd még meditálok - ez azért megér egy misét -, nem hiszem, hogy ne lehessen leárnyékolni. <#confused>(A mágneses mezõt is lehet árnyékolni.)
Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezõnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ.
A leárnyékolásról majd még meditálok - ez azért megér egy misét -, nem hiszem, hogy ne lehessen leárnyékolni. <#confused>(A mágneses mezõt is lehet árnyékolni.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
"A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor"
Zseniális!!! Ehhez nem kell tudós, minden épeszû ember kikövetkeztetheti! Tele van a bogyóm a sok tudóssal.
Zseniális!!! Ehhez nem kell tudós, minden épeszû ember kikövetkeztetheti! Tele van a bogyóm a sok tudóssal.
#60
"Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném"
Hinni a templomban. Nem marhára rideg hanem baromira.
Hinni a templomban. Nem marhára rideg hanem baromira.
#59
A gyemant eleg rideg, "Kiccsávó"... el is lehet torni, konnyen.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#58
A gyémánt pedig rendkívül riged anyag és nem is ütésre használják a gyémánt fúrót mert eltörne hanem fúrásra mert a kopásnak ellen áll...
#57
""gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt mibõl van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból..."
Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)
"Ha két lelõhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelõhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'."
Igen, errol van szo. Az a teny hogy folyami uledekben talatak meg a nyomokat, vagy vulkankitoresre vagy meteorra utal. Az anyag kb. egyenletesen teritodott szet egy jol meghatarozhato teruleten. A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor. Egyebkent egy idoben del amerika es afrika egymas mellett volt... (igen, brazilia es kozep afrika egymas mellet volt)
Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)
"Ha két lelõhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelõhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'."
Igen, errol van szo. Az a teny hogy folyami uledekben talatak meg a nyomokat, vagy vulkankitoresre vagy meteorra utal. Az anyag kb. egyenletesen teritodott szet egy jol meghatarozhato teruleten. A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor. Egyebkent egy idoben del amerika es afrika egymas mellett volt... (igen, brazilia es kozep afrika egymas mellet volt)
#56
Kiccsávók. Ha bezúzott volna egy kilométeres meteor ide lyól, és nem robban fel egyenletesen, akkor kéne találni egy kilós darabot is nem? Mert attól nem törik össze, hogy ráesik a földre, tekintve hgoy bármire esik rá, ez keményebb. Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném, mert akkor nem tudnák az iparban ilyen jól használni. Mekkában nem ilyet dugdosnak a srácok?
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#55
"A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt." - micsoda szárnyaló gondolatok! Ha két lelõhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelõhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'.
#54
"gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt mibõl van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból...
#53
A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt. Ez alapjan nagyon elszortan de tobb tonnanyi ilyen anyagnak kell lennie a foldon. Utannanezve kiderul, hogy egy retegben uledekesen talalhatoak, tehat a meteorok valoszinuleg felrobbantak a legkorben es beszortak a ket kontinenst. Az ipari felhasznalas pedig a szintetikus formajara vonatkozik, mivel konnyu mestersegesen eloallitani. (gyakorlatilag gyemantpor es szen kevereke)
#52
"Talán annyival, hogy látnánk más körülmények között másféle anyagok is elõállíthatók." - de ezt már rég tudjuk. Én azzal nem értek egyet, hogy amire egy-két beszûkült agyú nem lát magyarázatot, azt azonnal valami külsõ behatásként tudja csak elfogadni.
Ez a fekete gyémánt nem valami különleges, a Földön nem elõforduló elembõl van, hanem a rácsszerkezet érdekes. A szén többfajta rácsszerkezetet vehet fel, azt tudjuk.
Vegyük az élet kialakulását. Nem tudtunk a mai napig sem mesterségesen elõállítani, de az nem azt jelenti, hogy máshonnan jött volna. De még ha máshonnan is jött volna, akkor is ott a kérdés, hogy ahonnan jött, ott hogyan alakult ki? És itt a hogyan a kérdés, nem pedig a hol, mert az csak másodlagos. Ennyit a vaskalaposságról :)
Ez a fekete gyémánt nem valami különleges, a Földön nem elõforduló elembõl van, hanem a rácsszerkezet érdekes. A szén többfajta rácsszerkezetet vehet fel, azt tudjuk.
Vegyük az élet kialakulását. Nem tudtunk a mai napig sem mesterségesen elõállítani, de az nem azt jelenti, hogy máshonnan jött volna. De még ha máshonnan is jött volna, akkor is ott a kérdés, hogy ahonnan jött, ott hogyan alakult ki? És itt a hogyan a kérdés, nem pedig a hol, mert az csak másodlagos. Ennyit a vaskalaposságról :)
#51
Gravitációs erõ...talán rossz irányba tapogatunk. :) Úgyértem, ha meglökök 1 kiskocsit, és nem tudom mi az erõ, akkor elkezdem keresni, hogy miért áll meg, rájövök, hogy valami erõ, aztán elkezdem keresni az átviteli közeget, és az erõ kvantumjait, noha ilyen nem létezik. Lehet, hogy a gravitáció egy mellékhatás, és egy második, vagy harmadik közeghez köthetõ, talán az éterhez amit Einstein elvetett.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#50
"ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erõnek mi a közvetítõ közege" - ez jó kérdés. Ezen már sokat gondolkodtam én is, de bevallom, hogy nem tudok rá magyarázatot. Valószínûleg valami olyasmi, amit még nem ismerünk.
"Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok" - nem szoknya ez, hogy fodrozódjon... :)
"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk.
"Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok" - nem szoknya ez, hogy fodrozódjon... :)
"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk.
#49
Majdnem jogos a feltevés. :) Most képzeld magad az ûrbe, ott lebegsz.
Mi vesz körül?
Baromi sok csillag, bolygó, gáz, szupernova, feketeanyag, feketelyuk meg még 1 rakás más dolog...nem tudsz olyan helyre menekülni, hogy semmilyen gravitációs erõ ne hasson rád, vagy mezõ, vagy mi a bánat. Szerintem a gravitációs erõ csak egy tömegi arányszám, ami akár még a rádioaktív bomláshoz is kapcsolódhat...az a baj, hogy a gravitációt külön nézzük, pedig mindennek a része. Csak külön gravitáció nem létezik...mozgást jó, hogy megemlítetted.
Sokkal több mindent kéne tudnunk ahoz, hogy kijelenthessük, mozgás nélkül nincs haladás. Ez elképesztõ és felháborító, tudom.
De mi van, ha a kisujjam megmozdítom, a mozgás pályája folyamatosnak tûnik, bár ha milliomod, vagy mégkisebb idõegységekben nézném, lehet, hogy nem is követi ezt a vonalat!!! Hiszen ha atomi szintet nézünk, ott sem lehet megmondani, hogy az az elektron merre kószál,csak matematikailag sejteni lehet valószínûleg azért, mert az nem megy semerre, csak rezeg, azt is mondhatnám, hogy egyszer itt, aztán ott. :) Nem lehetetlen.
Az, hogy mi az egyenes vonalú egyenletes mosgást egyenesnek és egyenletesnek látjuk, és mérjük, korántsem biztos, hogy az is...
Mi vesz körül?
Baromi sok csillag, bolygó, gáz, szupernova, feketeanyag, feketelyuk meg még 1 rakás más dolog...nem tudsz olyan helyre menekülni, hogy semmilyen gravitációs erõ ne hasson rád, vagy mezõ, vagy mi a bánat. Szerintem a gravitációs erõ csak egy tömegi arányszám, ami akár még a rádioaktív bomláshoz is kapcsolódhat...az a baj, hogy a gravitációt külön nézzük, pedig mindennek a része. Csak külön gravitáció nem létezik...mozgást jó, hogy megemlítetted.
Sokkal több mindent kéne tudnunk ahoz, hogy kijelenthessük, mozgás nélkül nincs haladás. Ez elképesztõ és felháborító, tudom.
De mi van, ha a kisujjam megmozdítom, a mozgás pályája folyamatosnak tûnik, bár ha milliomod, vagy mégkisebb idõegységekben nézném, lehet, hogy nem is követi ezt a vonalat!!! Hiszen ha atomi szintet nézünk, ott sem lehet megmondani, hogy az az elektron merre kószál,csak matematikailag sejteni lehet valószínûleg azért, mert az nem megy semerre, csak rezeg, azt is mondhatnám, hogy egyszer itt, aztán ott. :) Nem lehetetlen.
Az, hogy mi az egyenes vonalú egyenletes mosgást egyenesnek és egyenletesnek látjuk, és mérjük, korántsem biztos, hogy az is...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#48
"antigravitációs hajtómûvet "
Nem tudom ezt a baromságot ki találta fel.Mert ha nincs gravitáció attól még elõrehaladás nincs. Akkor hogy a francfenében akar eljutni bárhova?
Nem tudom ezt a baromságot ki találta fel.Mert ha nincs gravitáció attól még elõrehaladás nincs. Akkor hogy a francfenében akar eljutni bárhova?
#47
Jut eszembe:
Mi, emberek, elõbb használnánk a 115. elemet - ununpentiumot (ízlelgessük a szót!) - litvinyenkók megmérgezésére, mint ûrhajó meghajtására. <#ejnye1>
Mi, emberek, elõbb használnánk a 115. elemet - ununpentiumot (ízlelgessük a szót!) - litvinyenkók megmérgezésére, mint ûrhajó meghajtására. <#ejnye1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
"amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg"
valszeg igazad van.<#taps>
valszeg igazad van.<#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#45
Pálinkás jóreggelt!
(Néha nem árt ehhez a fórumhoz a pálinka :-))
Én, bevallom, síkhülye vagyok a legtöbb tudományban, najó, Einsteinhez képest, de a józan ûrparaszti eszem mindig használom, és általában szokott mûködni. Azért vannak kivételek is ;-)
Nos, ez a bizonyos azt súgja nekem, hogy egy elem minél nehezebb, annál nagyobb a gravitációja, tehát azzal antigravitációs hajtómûvet nem lehetne gyártani. persze, ha esetleg meggörbíti maga körül a gravitációs mezõt, az más...
De õszintén, nem értem, hogy mért pont az UNUNPENTIUM, a 115. elem lenne az igazi, miért nem a 116. vagy a 121.?
Visszatérve wanek felvetésére, hogy gravitációs hullám márpedig nincs, mert akkor lennének kioltási pontok is. Na, ezen érdemes még elgondolkodni. Õ is jelzi, hogy ha mégis van, akkor nagyon kicsi a hullámhossza.
Most, wanek, õszintén: ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erõnek mi a közvetítõ közege? Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok. A nagy kérdés, hogy az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan ennek a térnek vannak-e kvantumjai, mint elõbbieknél a fotonok? A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben. Nos, ha az ununpentium képes helyileg perturbálni ezt a mezõt, akkor elvileg lehetnek furcsa tulajdonságai, és kecsegtethet némi antigravitációs reményekkel, de szerintem a gravitációs hullámok megzavarásához még a 115. elem sem elég, ahhoz korábban kell felkelni.
(Néha nem árt ehhez a fórumhoz a pálinka :-))
Én, bevallom, síkhülye vagyok a legtöbb tudományban, najó, Einsteinhez képest, de a józan ûrparaszti eszem mindig használom, és általában szokott mûködni. Azért vannak kivételek is ;-)
Nos, ez a bizonyos azt súgja nekem, hogy egy elem minél nehezebb, annál nagyobb a gravitációja, tehát azzal antigravitációs hajtómûvet nem lehetne gyártani. persze, ha esetleg meggörbíti maga körül a gravitációs mezõt, az más...
De õszintén, nem értem, hogy mért pont az UNUNPENTIUM, a 115. elem lenne az igazi, miért nem a 116. vagy a 121.?
Visszatérve wanek felvetésére, hogy gravitációs hullám márpedig nincs, mert akkor lennének kioltási pontok is. Na, ezen érdemes még elgondolkodni. Õ is jelzi, hogy ha mégis van, akkor nagyon kicsi a hullámhossza.
Most, wanek, õszintén: ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erõnek mi a közvetítõ közege? Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok. A nagy kérdés, hogy az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan ennek a térnek vannak-e kvantumjai, mint elõbbieknél a fotonok? A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben. Nos, ha az ununpentium képes helyileg perturbálni ezt a mezõt, akkor elvileg lehetnek furcsa tulajdonságai, és kecsegtethet némi antigravitációs reményekkel, de szerintem a gravitációs hullámok megzavarásához még a 115. elem sem elég, ahhoz korábban kell felkelni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#44
Csak, hogy látsd, nem az UFO magazinból szedte a mrahája, ITT az eredeti...nesze.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#43
Talán annyival, hogy látnánk más körülmények között másféle anyagok is elõállíthatók.
Kezdetben az emberek teljesen természetes anyagokat használtak: agyonverték az üregi nyulat és csináltak ágyékkötõt a bõrébõl, aztán finomodtak a módszerek, rájöttek, hogy bizonyos köveknek látszó tárgyakat (gyk érceket) tûzbe rakva fémek nyerhetõk ki, ésígytovább-ésígytovább. Na ezért érdekes, hogy honnan származik és milyen körülmények között alakult ki. Ha levennéd a vaskalapodat (vas, érted?) hasznos gondolatod is lehetne, mert egyébként valószínûleg okos ember vagy.
Kezdetben az emberek teljesen természetes anyagokat használtak: agyonverték az üregi nyulat és csináltak ágyékkötõt a bõrébõl, aztán finomodtak a módszerek, rájöttek, hogy bizonyos köveknek látszó tárgyakat (gyk érceket) tûzbe rakva fémek nyerhetõk ki, ésígytovább-ésígytovább. Na ezért érdekes, hogy honnan származik és milyen körülmények között alakult ki. Ha levennéd a vaskalapodat (vas, érted?) hasznos gondolatod is lehetne, mert egyébként valószínûleg okos ember vagy.
#42
Elképzelni ugyan el lehet, hogy 115 proton valamiféle különleges tulajdonságokkal ruházza fel az atomot, hiszen - ha jól értem, nem sok idõ áll rendelkezésre a vizsgálatához.
Mi az hogy hivatalosan 100 miliszekundum, nem hivatalosan pedig akár évek is? Ha hatóságilag vizsgálják, akkor bomlik mint az állat, de mihelyst lejár a laborban a munkaidõ átkapcsol nemhivatalos felezési idõre? De most komolyan. Roli, a Zufó magazin helyett vedd inkább a National Geographic-et, sokkal hasznosabb, de még a Fürge ujjak is.
Mi az hogy hivatalosan 100 miliszekundum, nem hivatalosan pedig akár évek is? Ha hatóságilag vizsgálják, akkor bomlik mint az állat, de mihelyst lejár a laborban a munkaidõ átkapcsol nemhivatalos felezési idõre? De most komolyan. Roli, a Zufó magazin helyett vedd inkább a National Geographic-et, sokkal hasznosabb, de még a Fürge ujjak is.
#41
Akár komlyan is gondolhattad! Nem olyan ritka esemény egy ilyen becsapódás(persze nem gyémánt tartalommal), és ha nem vagy közvetlen közelében, akkor nem lesz semmi bajod. Egy öklömnyi darabtól nem lesz kráter a házad helyén. Jó, mondjuk a fõdémet átszakítja, de a padlón megtalálod. Azért ha netán gyémánt lenne benne, nem lenne egyszerû dolgod kimagyarázni, hogy honnan is szerezted.
sose nyomd fullba a kretént
#40
Csak egy kis pontosítás:
"Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének." - amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg, a nukleonok pedig: a proton és a neutron. Vagyis egy 115-ös elemnek akkor lehetne 115 nukleonja, ha nem lenne egy neutronja sem, de az meg képtelenség :)
"Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének." - amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg, a nukleonok pedig: a proton és a neutron. Vagyis egy 115-ös elemnek akkor lehetne 115 nukleonja, ha nem lenne egy neutronja sem, de az meg képtelenség :)
#39
a marha ahelyet hogy kemiat vagy fizikat tanulna ufomagazint olvas
abban jelent meg a kovetkezo,
es mar o tudja a nagy titkot:
TOP SECRET
A 115-ös elem
A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT, HOGY MEGÉRTSÜK A GRAVITÁCIÓ-IRÁNYÍTÁST
A 115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülõgépeket gyártani, amelyek képesek a gravitáció és a tér-idõ manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése, amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetõségek meghatározásában. Ennek a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs A hullám annyira bõséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb, stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs A tér veszi körül a gravitációs B mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.
A gravitációt irányító rendszer kulcsa
A Földön semmilyen természetesen elõforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az atom kerületén kívül csak elenyészõ, ennek ellenére elérhetõ és van amplitúdója (rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz, felerõsíthetjük, mint ahogyan felerõsítjük a többi elektromagnetikus hullámot.
Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerõsítik, majd egy kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idõ torzulást létrehozva ami az ûrutazáshoz szükséges.
Ez a felerõsített gravitációs A hullám olyan erõs, hogy az egyetlen természetben is elõforduló gravitáció, ami ilyen mértékû torzulást tudna létrehozni a tér-idõben a fekete lyuk.
Addig erõsítünk egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmû tér-idõben.
Átalakítás
Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különbözõ atommagot tudunk egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elembõl egy másik, nehezebb elemet hoztunk létre.
Példaként, a nyolcvanas évek elején a németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett bombázniuk a cél elemet, hogy elõállítsanak egyetlen atomot a 109-es elembõl. Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövõben a 248-as Curium, 48-as kálciummal való bombázásával elõállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák (azonos rendszámú és tömegû atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.
Az elem stabilitását az az idõ határozza meg, amíg az elem létezik, mielõtt lebomlana. Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik, szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit a Geiger számláló érzékel.
Idegen jármû
Az S4-nél lévõ idegen jármûben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévõ ábrán látható
999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT 11:52 UK
Sci/TechÚj, szupernehéz elemet hoztak létre Ólom és kripton ütközésével új elemek jönnek létre
BBC News Online Science Editor Dr David Whitehouse
Két új "szupernehéz" elemet hoztak létre, ólom atomok másodpercenként 2 trillió, energiával töltött kripton atommal való bombázásával.
11 nappal azután, hogy a tudósok elkezdtek dolgozni az Egyesült Államokbeli Lawrence Berkeley National Laboratóriumban, csak három 118-as rendszámú atomot
sikerült létrehozniuk. Ezek 118 protont és 175 neutront tartalmaztak atomonként az atommagban.
Az új elemek szinte azonnal 116-os elemmé bomlottak, ami nem volt hosszú életû. De arra a rövid idõre csak ez a három atom volt ami valaha létezett a Földön, ezekbõl az elemekbõl. (ez persze kétséges)
Ken Gregorich, nukleáris vegyész, aki a felfedezõ csapat vezetõje volt, elmondta: "A nem várt siker, hogy elõállítsuk ezeket a szupernehéz elemeket egy egész világot tárt elénk hasonló reakciók használatával: új elemek és izotópok."
Az Amerikai Energiaügyi Bizottság képviselõje Bill Richardson kommentálja: "Ez a meghökkentõ felfedezés betekintést enged az atommag struktúrájának további részleteibe"
Nem stabil kombináció
Az atomok egy központi atommagból állnak, amit egy elektronfelhõ vesz körül. Az atommag protonokból és neutronokból áll.
De nem minden neutron-proton kombináció stabil. A természetben az urániumnál - 92 proton és 146 neutron - nehezebb elem nem található.
A tudósok nehezebbeket is elõ tudnak állítani két nagy atommag összeütköztetésével, majd reménykednek, hogy egy újabb, nehezebb atommagot képeznek egy rövid idõre.
Az egyik legjelentõsebb szempontja az új elemeknek, hogy a lebomlási folyamatuk megegyezik azzal a feltételezéssel, amely egy "stabil szigetet" jósolt azoknak az atomoknak, amelyek körülbelül 114 protont és 184 neutront tartalmaznak.
"Átugrottunk az instabilitás tengerén a stabilitás szigetére, amit a feltételezések a hetvenes évek óta jósoltak." mondta Victor Ninov, magfizikus. O írta az elsõ beszámolót a felfedezésrõl, amit a Physical Review Letters-nek küldött el.
Atomstruktúra
A szintetikus elemek általában rövid életûek, de a tudósok számára értékes betekintést nyújtanak az atommagba. Továbbá lehetõséget adnak az urániumnál nehezebb elemek kémiai tulajdonságainak vizsgálatára.
I-Yang Lee, a Lawrence Berkeley National Laboratóriumban lévõ atom-ütköztetõ tudományos vezetõje elmondta: "Ezen két szupernehéz elem felfedezésével világossá vált, hogy a stabilitás szigete elérhetõ."
"Ráadásul hasonló reakciókat felhasználva más elemeket és izotópokat állíthatunk elõ, ezzel biztosítva egy gazdag, új területet az atommag tulajdonságai kutatása terén."
Gyors munka
A 118-as elem a másodperc ezred része alatt lebomlik alfa-részecskét sugározva magából, maga után hagyva egy izotópot a 116-os elembõl, ami 116 protont és 173 neutront tartalmaz.
Ez a származékelem is radioaktív, és alfa-bomlással a 114-es elem izotópjává bomlik.
A közelítõ alfa-bomlások egészen a 106-os elem eléréséig folytatódnak
abban jelent meg a kovetkezo,
es mar o tudja a nagy titkot:
TOP SECRET
A 115-ös elem
A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT, HOGY MEGÉRTSÜK A GRAVITÁCIÓ-IRÁNYÍTÁST
A 115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülõgépeket gyártani, amelyek képesek a gravitáció és a tér-idõ manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése, amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetõségek meghatározásában. Ennek a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs A hullám annyira bõséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb, stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs A tér veszi körül a gravitációs B mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.
A gravitációt irányító rendszer kulcsa
A Földön semmilyen természetesen elõforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az atom kerületén kívül csak elenyészõ, ennek ellenére elérhetõ és van amplitúdója (rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz, felerõsíthetjük, mint ahogyan felerõsítjük a többi elektromagnetikus hullámot.
Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerõsítik, majd egy kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idõ torzulást létrehozva ami az ûrutazáshoz szükséges.
Ez a felerõsített gravitációs A hullám olyan erõs, hogy az egyetlen természetben is elõforduló gravitáció, ami ilyen mértékû torzulást tudna létrehozni a tér-idõben a fekete lyuk.
Addig erõsítünk egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmû tér-idõben.
Átalakítás
Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különbözõ atommagot tudunk egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elembõl egy másik, nehezebb elemet hoztunk létre.
Példaként, a nyolcvanas évek elején a németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett bombázniuk a cél elemet, hogy elõállítsanak egyetlen atomot a 109-es elembõl. Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövõben a 248-as Curium, 48-as kálciummal való bombázásával elõállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák (azonos rendszámú és tömegû atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.
Az elem stabilitását az az idõ határozza meg, amíg az elem létezik, mielõtt lebomlana. Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik, szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit a Geiger számláló érzékel.
Idegen jármû
Az S4-nél lévõ idegen jármûben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévõ ábrán látható
999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT 11:52 UK
Sci/TechÚj, szupernehéz elemet hoztak létre Ólom és kripton ütközésével új elemek jönnek létre
BBC News Online Science Editor Dr David Whitehouse
Két új "szupernehéz" elemet hoztak létre, ólom atomok másodpercenként 2 trillió, energiával töltött kripton atommal való bombázásával.
11 nappal azután, hogy a tudósok elkezdtek dolgozni az Egyesült Államokbeli Lawrence Berkeley National Laboratóriumban, csak három 118-as rendszámú atomot
sikerült létrehozniuk. Ezek 118 protont és 175 neutront tartalmaztak atomonként az atommagban.
Az új elemek szinte azonnal 116-os elemmé bomlottak, ami nem volt hosszú életû. De arra a rövid idõre csak ez a három atom volt ami valaha létezett a Földön, ezekbõl az elemekbõl. (ez persze kétséges)
Ken Gregorich, nukleáris vegyész, aki a felfedezõ csapat vezetõje volt, elmondta: "A nem várt siker, hogy elõállítsuk ezeket a szupernehéz elemeket egy egész világot tárt elénk hasonló reakciók használatával: új elemek és izotópok."
Az Amerikai Energiaügyi Bizottság képviselõje Bill Richardson kommentálja: "Ez a meghökkentõ felfedezés betekintést enged az atommag struktúrájának további részleteibe"
Nem stabil kombináció
Az atomok egy központi atommagból állnak, amit egy elektronfelhõ vesz körül. Az atommag protonokból és neutronokból áll.
De nem minden neutron-proton kombináció stabil. A természetben az urániumnál - 92 proton és 146 neutron - nehezebb elem nem található.
A tudósok nehezebbeket is elõ tudnak állítani két nagy atommag összeütköztetésével, majd reménykednek, hogy egy újabb, nehezebb atommagot képeznek egy rövid idõre.
Az egyik legjelentõsebb szempontja az új elemeknek, hogy a lebomlási folyamatuk megegyezik azzal a feltételezéssel, amely egy "stabil szigetet" jósolt azoknak az atomoknak, amelyek körülbelül 114 protont és 184 neutront tartalmaznak.
"Átugrottunk az instabilitás tengerén a stabilitás szigetére, amit a feltételezések a hetvenes évek óta jósoltak." mondta Victor Ninov, magfizikus. O írta az elsõ beszámolót a felfedezésrõl, amit a Physical Review Letters-nek küldött el.
Atomstruktúra
A szintetikus elemek általában rövid életûek, de a tudósok számára értékes betekintést nyújtanak az atommagba. Továbbá lehetõséget adnak az urániumnál nehezebb elemek kémiai tulajdonságainak vizsgálatára.
I-Yang Lee, a Lawrence Berkeley National Laboratóriumban lévõ atom-ütköztetõ tudományos vezetõje elmondta: "Ezen két szupernehéz elem felfedezésével világossá vált, hogy a stabilitás szigete elérhetõ."
"Ráadásul hasonló reakciókat felhasználva más elemeket és izotópokat állíthatunk elõ, ezzel biztosítva egy gazdag, új területet az atommag tulajdonságai kutatása terén."
Gyors munka
A 118-as elem a másodperc ezred része alatt lebomlik alfa-részecskét sugározva magából, maga után hagyva egy izotópot a 116-os elembõl, ami 116 protont és 173 neutront tartalmaz.
Ez a származékelem is radioaktív, és alfa-bomlással a 114-es elem izotópjává bomlik.
A közelítõ alfa-bomlások egészen a 106-os elem eléréséig folytatódnak
#38
Egyébként meg akárhanyadik elemrõl is beszélünk, annak van tömege, tehát hat rá a gravitáció.
Az ufo hívõk maximum a nulladik elemrõl (ami nincs - gyk: a rendszámot a protonok száma határozza meg, és ahány proton, annyi elektron is van, az egyes izotópoknál a neutronok száma változik. Vagyis egy nulladik elemnél nincs proton, így elektron sem, neutronra meg így nincs is szükség. Ez meg így nem nevezhetõ atomnak) mondhatják ki, hogy nem hat rá a gravitáció :)
Az ufo hívõk maximum a nulladik elemrõl (ami nincs - gyk: a rendszámot a protonok száma határozza meg, és ahány proton, annyi elektron is van, az egyes izotópoknál a neutronok száma változik. Vagyis egy nulladik elemnél nincs proton, így elektron sem, neutronra meg így nincs is szükség. Ez meg így nem nevezhetõ atomnak) mondhatják ki, hogy nem hat rá a gravitáció :)
#37
A gravitációs hullám már önmagában is vicc. Ugyanis ha lenne gravitációs hullám, akkor lenne interferencia is, ami egyben azt is jelentené, hogy bizonyos pontokon hol nulla (pont kioltják egymást), hol pedig dupla akkora lenne a gravitációs erõ. Ez viszont nincs így, vagyis kimondható indirekt módon, hogy nincs gravitációs hullám (ha mégis lenne, akkor annak a hullámhossza nagyon kicsi, ennélfogva a frekvenciája nagyon nagy lenne).
Antigravitációs hullám? Nevetséges. Még az sincs bizonyítva, hogy egyáltalán gravitációs hullám van, minek itt egy nem bizonyított dolognak az anti összetevõjérõl beszélni? Gravitáció 2 tömeg között lép fel. Maximum tömeg nélküli dologra nem hat a gravitáció.
Antigravitációs hullám? Nevetséges. Még az sincs bizonyítva, hogy egyáltalán gravitációs hullám van, minek itt egy nem bizonyított dolognak az anti összetevõjérõl beszélni? Gravitáció 2 tömeg között lép fel. Maximum tömeg nélküli dologra nem hat a gravitáció.
#36
Mert egy rakat UFÓ-hívõ, összeesküvéselmélet-gyártó és õrült tudós azt állítja hogy lehet vele antigravitációs hullámokat vagy valami hasonlót generálni és gazdaságosan meghajtani egy ûrhajót.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#35
miértis olyan nagy cucc most ez a 115-ös elem?<#crazya>
http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétõl.
#34
Ami azt illeti:
"Although element 115 is in the same group as bismuth, its chemistry will probably be strongly altered by relativistic effects, so it will be somewhat unique in the periodic table." http://en.wikipedia.org/wiki/Ununpentium
Bár nem tudom itt mire gondoltak (a referenciaanyag csak fizetõs accounttal érhetõ el), de természetesen nem lesz antigravitációs meg minden szar hatása (és ha lenne, akkor sem tudnánk gazdaságosan kihasználni max 1 perces felezési idõvel)
"Although element 115 is in the same group as bismuth, its chemistry will probably be strongly altered by relativistic effects, so it will be somewhat unique in the periodic table." http://en.wikipedia.org/wiki/Ununpentium
Bár nem tudom itt mire gondoltak (a referenciaanyag csak fizetõs accounttal érhetõ el), de természetesen nem lesz antigravitációs meg minden szar hatása (és ha lenne, akkor sem tudnánk gazdaságosan kihasználni max 1 perces felezési idõvel)
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#33
Nem olvasok ponyvát. Talán a hetedik életemben.
Apropó 115-ös elem. Rolika, ejnye.
Az most a legújabb bölcsek köve?
Az Unikornis után itt van az Unipentium, lehet sóvárogni.....
ha-ha.
Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének.
Apropó 115-ös elem. Rolika, ejnye.
Az most a legújabb bölcsek köve?
Az Unikornis után itt van az Unipentium, lehet sóvárogni.....
ha-ha.
Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének.
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
Ezért mondtam hogy nem hivatalosan. Nem hivatalosan évekig bírja...sõt...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#31
"Azért sok egyébrõl is lehet tudni, hogy itt alakult-e ki vagy érkezett, máshonnan."
Olvasta valamelyikõtök Dan Brown A megtévesztés foka c. könyvet?
Arról szólt, hogy a jég alatt találnak egy meteoritot, amiben fossziliákra találnak.
Kezdõdik a hajsza az igazságért. Van ,aki fel akarja deríteni, és van, aki el akarja tûntetni.
Minden rendben van, amig a végén az amcsi elnök beszéde alatt kiderül, hogy nem az égbõl zuhant le, mert hatalmas az ionizált hidrogén mennyisége a felszínén, amit a NASA egy kisérleti hajtómûvével lehet elõidézni, és egy hasonló leletet találtak egy mélytengeri árokban, hasonló állatokkal, meg a fölötte lévõ jég utólag lett fölétöltve, stb.
Jellegzetes kusza Dan Brown féle cselekmény. De nagyon érdekes, és elgondolkodtató, mint mindig... olvassátok el!
Olvasta valamelyikõtök Dan Brown A megtévesztés foka c. könyvet?
Arról szólt, hogy a jég alatt találnak egy meteoritot, amiben fossziliákra találnak.
Kezdõdik a hajsza az igazságért. Van ,aki fel akarja deríteni, és van, aki el akarja tûntetni.
Minden rendben van, amig a végén az amcsi elnök beszéde alatt kiderül, hogy nem az égbõl zuhant le, mert hatalmas az ionizált hidrogén mennyisége a felszínén, amit a NASA egy kisérleti hajtómûvével lehet elõidézni, és egy hasonló leletet találtak egy mélytengeri árokban, hasonló állatokkal, meg a fölötte lévõ jég utólag lett fölétöltve, stb.
Jellegzetes kusza Dan Brown féle cselekmény. De nagyon érdekes, és elgondolkodtató, mint mindig... olvassátok el!
http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétõl.
#30
Falconer: A kötekedésen kívül van önálló gondolatod? Mert eddig nem volt.
#29
(Bár feltételezik hogy van olyan izotópja amely akár 1 percig is kibírja, eddig nem sikerült elõállítani)
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#28
Bár nem létezik a földön kecskefejû gilisztaszemû uborkaszörnyeteg, de ez nem azt jelenti hogy máshol nem fordulhat elõ!!!
Okos vagy rolika, hogyne fordulna elõ máshol természetes formában 100 miliszekundomos felezési idõvel.
Okos vagy rolika, hogyne fordulna elõ máshol természetes formában 100 miliszekundomos felezési idõvel.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#27
Az ember nem, de te ugylatszik igen :D
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idõvel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#26
Lol. Onjelolt geologus :D Biztos jobban tudod azoknal akik ezt mar evek ota kutatjak millio dollarokat raforditva. <#idiota>
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idõvel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#25
Szerinted az ember mindent tud arról, ami a Földön megtalálható? A tapasztalat és a tények nem ezt mutatják...