124
-
Epikurosz #84 Bandikám!
Köszike!
Azért kár, hogy a magyar lapok még nincsenek bővebben kidolgozva, de az angolok egész jók.
Közben én rátévedtem a a magyar wiki Tesla-s cikkére is, amely idéz néhány teslai gondolatot az ált.rel. elméletről. Érdekesek. :-)) -
roliika #83 Jajajajjj, bocsi igazad van. :) Lehet többet kéne aludnom... :DD -
wanek #82 "De az ellenkezőjét sem." - miről is volt szó? "a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni." - írta AranyKéz. Én ezt vitattam. Ennek az ellenkezője mi is lenne? "a fénysebességnél lassabban nem lehet információt közvetíteni." Ez pedig butaság, mert lehet. Fénysebességgel is lehet információt közvetíteni. Akkor miről beszélsz? Miféle ellenkezőjéről? -
roliika #81 "De ez nem jelenti azt, hogy így is van." -
Epikurosz #80 Ne foglalkozz ezzel az idiótával, nem ér annyit. -
wanek #79 ????? -
wanek #78 Talán majd egyszer te is kinövöd. Talán még középiskolás is lehetsz egyszer :)
A masztiról meg annyit, hogy még valószínűleg a fiam is idősebb nálad. Tudod, az ilyesmi nem masztival készül...
Neked az első dolgod az legyen, hogy iskolában tanulsz, az alapismereteidet ne az interneten szerezd be, mert ugyanúgy meg leszel vezetve, mint már sokan.
Megtanulhatnál olvasni is, mert 5 hozzászólásom volt azóta, ezt nem számítva. És hogy a lelkedet ismét fel tudd hergelni, tessék: a gravitációs hullám már önmagában is vicc.
Még annyit: a jelenlegi formájában a wikipédia hiteltelen. Próbáld ki, bármilyen agymenést leírhatsz te is. -
roliika #77 Nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés...ugye kacsi 01? Vannak elméleteim, némelyik teljesen saját, de legalább nem baxtatok másokat. Aki lusta gondolkodni az pusztuljon meg. -
roliika #76 :) De az ellenkezőjét sem. :) -
kacsi01 #75 Mióta Bíró András belinkelte azt a két oldalt, valahogy elhallgattatok (főleg wanek) a gravitációs hullámokat illetően..."...A gravitációs hullám már önmagában is vicc..." te vagy egy vicc önmagadban baszdki. Attól hogy valahogy bekerültetek egy fősulira/egyetemre még nem ok arra hogy mindent ennyire vágjatok. Néha végigolvasgatom a hsz-eket, de csak felkúrom magam (rolikán és epikuroszon főleg). Nyugodtan belém lehekötni hogy "te biztos jobban tudod...) Nem. nem tudom jobban, de ha hozzászólok (nem itt!) bármihez előtte tájékozódom, és nem csak a saját kis fantazmagóriáimat hányom különféle fórumokra két éjszakai maszti között (mert lefogadom tisztességes nője még egyikőtöknek sem volt). Bár ahogy elnézem jól elvagytok a saját hülyeségeitekkel. ááá mind1 basszátok meg rolikát epikurosz hátán. jó8! -
babajaga #74 "Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)"
Kémiai kötés anyagok porai között nem lehetséges. Csak anyagok atomjai és ionjai között. A keverék nem kémiai fogalom hanem fizikai. -
wanek #73 Sok helyen olvashattad. De ez nem jelenti azt, hogy így is van. -
roliika #72 Nem...nem itt. :) -
AranyKéz #71 Bazdki most vettem észre az elején a "TOP SECRET"-et 
@rolika: ezt kifejtenéd bővebben ?
-
roliika #70 A fény maga is információ, nem sebesség, a fénysebesség csak a mérhető információ terjedésének a sebessége. -
AranyKéz #69 Huhh, baromira nem értek hozzá de valahol azt olvastam hogy a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni.
-
wanek #68 "Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel" - milyen szerencse, hogy ilyen nagy gondolkodó is közöttünk van. Ne fogd vissza magad, lássuk azt a hullámfüggvényt. Ha ilyet nem tudsz írni, akkor ne is hivatkozz rá. Mellesleg nem is tudtam, hogy ilyen egyszerű a világ, az élettel megspékelve. A Definícióhoz nem kell más, csak N dimenzió, meg hullámfüggvény. Bravó!
"Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja" - ezt viszont én sem tartom kizártnak, egyben magyarázatot is adna az anyag-energia ekvivalenciára. Ha ez tényleg így lenne, akkor a valóság valószínűleg jóval árnyaltabb, mert mivel magyarázható az energiacsomók stabil állapota?
"Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is." - miért is? Az antianyagon kívül az összes többi marhaság, kitaláció, a jelen kor fehérköpenyes szélhámosainak agyréme.
"Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)" - mindenfajta magasabb dimenziók nélkül is szerintem akár azonnali is lehet a hatása. A fénysebesség egy sebesség, amivel a fény terjed. De ez nem jelenti azt, hogy a gravitációs hatás ne lehetne gyorsabb. -
wanek #67 A wikipédiabajnok wikipédiás linkjei mitől lennének hitelesek? Ugyanmá' -
wanek #66 "Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)" - tessék? Miféle egyéb kémiai kötés van a szénatomok között? Gyk: a grafit is szénatomokból van... Egyedül a rácsszerkezetben van különbség. -
wanek #65 Ezt miért nekem írtad? -
kvp #64 "Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezőnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ."
Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel. Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja. Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is. Persze mind ez, mind a graviton jelenleg csak elmelet. Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is) -
BiroAndras #63 Graviton
Gravitational waves -
Epikurosz #62 <<"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk. >>
Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezőnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ.
A leárnyékolásról majd még meditálok - ez azért megér egy misét -, nem hiszem, hogy ne lehessen leárnyékolni.
(A mágneses mezőt is lehet árnyékolni.)
-
babajaga #61 "A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor"
Zseniális!!! Ehhez nem kell tudós, minden épeszű ember kikövetkeztetheti! Tele van a bogyóm a sok tudóssal. -
babajaga #60 "Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném"
Hinni a templomban. Nem marhára rideg hanem baromira. -
#59
A gyemant eleg rideg, "Kiccsávó"... el is lehet torni, konnyen. -
Csepesz #58 A gyémánt pedig rendkívül riged anyag és nem is ütésre használják a gyémánt fúrót mert eltörne hanem fúrásra mert a kopásnak ellen áll... -
kvp #57 ""gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt miből van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból..."
Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)
"Ha két lelőhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelőhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'."
Igen, errol van szo. Az a teny hogy folyami uledekben talatak meg a nyomokat, vagy vulkankitoresre vagy meteorra utal. Az anyag kb. egyenletesen teritodott szet egy jol meghatarozhato teruleten. A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor. Egyebkent egy idoben del amerika es afrika egymas mellett volt... (igen, brazilia es kozep afrika egymas mellet volt) -
irkab1rka #56 Kiccsávók. Ha bezúzott volna egy kilométeres meteor ide lyól, és nem robban fel egyenletesen, akkor kéne találni egy kilós darabot is nem? Mert attól nem törik össze, hogy ráesik a földre, tekintve hgoy bármire esik rá, ez keményebb. Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném, mert akkor nem tudnák az iparban ilyen jól használni. Mekkában nem ilyet dugdosnak a srácok? -
wanek #55 "A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt." - micsoda szárnyaló gondolatok! Ha két lelőhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelőhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'. -
wanek #54 "gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt miből van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból... -
kvp #53 A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt. Ez alapjan nagyon elszortan de tobb tonnanyi ilyen anyagnak kell lennie a foldon. Utannanezve kiderul, hogy egy retegben uledekesen talalhatoak, tehat a meteorok valoszinuleg felrobbantak a legkorben es beszortak a ket kontinenst. Az ipari felhasznalas pedig a szintetikus formajara vonatkozik, mivel konnyu mestersegesen eloallitani. (gyakorlatilag gyemantpor es szen kevereke) -
wanek #52 "Talán annyival, hogy látnánk más körülmények között másféle anyagok is előállíthatók." - de ezt már rég tudjuk. Én azzal nem értek egyet, hogy amire egy-két beszűkült agyú nem lát magyarázatot, azt azonnal valami külső behatásként tudja csak elfogadni.
Ez a fekete gyémánt nem valami különleges, a Földön nem előforduló elemből van, hanem a rácsszerkezet érdekes. A szén többfajta rácsszerkezetet vehet fel, azt tudjuk.
Vegyük az élet kialakulását. Nem tudtunk a mai napig sem mesterségesen előállítani, de az nem azt jelenti, hogy máshonnan jött volna. De még ha máshonnan is jött volna, akkor is ott a kérdés, hogy ahonnan jött, ott hogyan alakult ki? És itt a hogyan a kérdés, nem pedig a hol, mert az csak másodlagos. Ennyit a vaskalaposságról :) -
roliika #51 Gravitációs erő...talán rossz irányba tapogatunk. :) Úgyértem, ha meglökök 1 kiskocsit, és nem tudom mi az erő, akkor elkezdem keresni, hogy miért áll meg, rájövök, hogy valami erő, aztán elkezdem keresni az átviteli közeget, és az erő kvantumjait, noha ilyen nem létezik. Lehet, hogy a gravitáció egy mellékhatás, és egy második, vagy harmadik közeghez köthető, talán az éterhez amit Einstein elvetett. -
wanek #50 "ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erőnek mi a közvetítő közege" - ez jó kérdés. Ezen már sokat gondolkodtam én is, de bevallom, hogy nem tudok rá magyarázatot. Valószínűleg valami olyasmi, amit még nem ismerünk.
"Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok" - nem szoknya ez, hogy fodrozódjon... :)
"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk. -
roliika #49 Majdnem jogos a feltevés. :) Most képzeld magad az űrbe, ott lebegsz.
Mi vesz körül?
Baromi sok csillag, bolygó, gáz, szupernova, feketeanyag, feketelyuk meg még 1 rakás más dolog...nem tudsz olyan helyre menekülni, hogy semmilyen gravitációs erő ne hasson rád, vagy mező, vagy mi a bánat. Szerintem a gravitációs erő csak egy tömegi arányszám, ami akár még a rádioaktív bomláshoz is kapcsolódhat...az a baj, hogy a gravitációt külön nézzük, pedig mindennek a része. Csak külön gravitáció nem létezik...mozgást jó, hogy megemlítetted.
Sokkal több mindent kéne tudnunk ahoz, hogy kijelenthessük, mozgás nélkül nincs haladás. Ez elképesztő és felháborító, tudom.
De mi van, ha a kisujjam megmozdítom, a mozgás pályája folyamatosnak tűnik, bár ha milliomod, vagy mégkisebb időegységekben nézném, lehet, hogy nem is követi ezt a vonalat!!! Hiszen ha atomi szintet nézünk, ott sem lehet megmondani, hogy az az elektron merre kószál,csak matematikailag sejteni lehet valószínűleg azért, mert az nem megy semerre, csak rezeg, azt is mondhatnám, hogy egyszer itt, aztán ott. :) Nem lehetetlen.
Az, hogy mi az egyenes vonalú egyenletes mosgást egyenesnek és egyenletesnek látjuk, és mérjük, korántsem biztos, hogy az is... -
babajaga #48 "antigravitációs hajtóművet "
Nem tudom ezt a baromságot ki találta fel.Mert ha nincs gravitáció attól még előrehaladás nincs. Akkor hogy a francfenében akar eljutni bárhova? -
Epikurosz #47 Jut eszembe:
Mi, emberek, előbb használnánk a 115. elemet - ununpentiumot (ízlelgessük a szót!) - litvinyenkók megmérgezésére, mint űrhajó meghajtására.
-
Epikurosz #46 "amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg"
valszeg igazad van.
-
Epikurosz #45 Pálinkás jóreggelt!
(Néha nem árt ehhez a fórumhoz a pálinka :-))
Én, bevallom, síkhülye vagyok a legtöbb tudományban, najó, Einsteinhez képest, de a józan űrparaszti eszem mindig használom, és általában szokott működni. Azért vannak kivételek is ;-)
Nos, ez a bizonyos azt súgja nekem, hogy egy elem minél nehezebb, annál nagyobb a gravitációja, tehát azzal antigravitációs hajtóművet nem lehetne gyártani. persze, ha esetleg meggörbíti maga körül a gravitációs mezőt, az más...
De őszintén, nem értem, hogy mért pont az UNUNPENTIUM, a 115. elem lenne az igazi, miért nem a 116. vagy a 121.?
Visszatérve wanek felvetésére, hogy gravitációs hullám márpedig nincs, mert akkor lennének kioltási pontok is. Na, ezen érdemes még elgondolkodni. Ő is jelzi, hogy ha mégis van, akkor nagyon kicsi a hullámhossza.
Most, wanek, őszintén: ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erőnek mi a közvetítő közege? Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok. A nagy kérdés, hogy az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan ennek a térnek vannak-e kvantumjai, mint előbbieknél a fotonok? A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben. Nos, ha az ununpentium képes helyileg perturbálni ezt a mezőt, akkor elvileg lehetnek furcsa tulajdonságai, és kecsegtethet némi antigravitációs reményekkel, de szerintem a gravitációs hullámok megzavarásához még a 115. elem sem elég, ahhoz korábban kell felkelni.