124
-
tpeterr #1 becsapódhatna az udvarba egy-két darab :-D -
Viet #2 Ha becsapódna az udvarodba akor kicsit "megrozantaná" a házad meg ugyis elvinék hogy megvizsgályák azt ugyse kapnád visza. Kéikéne deríteni honnan jöt és szerezni még párat. -
#3
veled együtt az udvarodból se maradna sok :D -
wanek #4 A Föld ugyanúgy a világűr egy része, mint bármi más. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy itt alakult ki, vagy máshonnan jött. Szerintem itt alakult ki, de ez lényegtelen.
Alapvetően rossz hozzáállás az, hogy ami itt található, az honnan jöhetett, hiszen semmi olyan nincs a Földön, ami máshol ne fordul(hat)na elő. Ilyen alapont minden, ami itt található, valahonnan jött, aminek ugye nem sok értelme lenne. Ilyen kutatásokra pénzt fordítani hülyeség. -
tpeterr #5 #2, #3, ezt én is gondoltam, ezért nem os mondtam komolyan, de a városhatárba becsapódhatna, és megtalálhatnám én :-D -
Viet #6 Ha csak a kialakulás nem mindegy. Nem ugy fog alakulni az a bolygó amelyik közel egy csilaghoz vagy amelyik a galaxis hideg részénél van. A gravitácios erők is befolyásolhatyák a bolygó kialakulását. 
-
Librarian #7 Igazán fantáziadús ábránd, de hol a fenébe találnál vevőt rá? :D -
tpeterr #8 a Föld is valahonnan a Világűrből jött, tehát minden ami itt van az is :-D -
tpeterr #9 mielőtt lehülyéznétek megjegyzem hogy ezt én sem gondolom teljesen komolyan amit írtam, csak kekeckedésből írtam :-D -
Viet #10 Nem azért irtad mert fizetnek neked hogy hülye legyél. -
Su0my #11 "Szerintem itt alakult ki,"
aham. ÉRVEK, BASSZUS? -
Su0my #12 én meg épp arrajárnék és segítenék pakolni 
persze a zsákmány feléért
komolyan, szerintetek gond lenne eladni egy ilyen dolgot? kb 5 perc alatt lehetne találni többtucatot:) -
Su0my #13 mármint vevőt :)) -
tpeterr #14 elvinném a zaciba :-D -
Lordboxi #15 A cikkben az írták, hogy az ipari fúróknál szokták használni, szal nem lehet annyira ritka dolog, ebben az esetben, viszomt, nemhiszem, hogy nem a földről származik. Gondoljatok bele, egyszer becsaőódik egy ilyen meteor, ok, aztán mégegyszer egy pont ilyen, már ez is necces, de hogy annyi, hogy az ipari fúróknál használják??? 
-
UnnameD #16 Én a sakri vegyesboltban vettem most fél kilót a kenyérrel, meg a tejjel együtt 
-
#17
E-bay-en bármit el lehet adni bárkinek, csak anoním kell netezni és jól megszervezni az eladást. ;) -
babajaga #18 "fekete gyémánt - ellentétben hagyományos társaival - csak Brazíliában és a Közép-Afrikai Köztársaságban található meg, rendkívüli keménységük miatt elsősorban az ipari fúrógépekben használják. A karbonádó elnevezés a brazilok által beszélt portugál nyelvből adódik, amit még a 18. század közepén ragasztottak rá a porózus faszénhez való hasonlósága miatt."
Nehogy valaki az ékszergyémántra gondoljon, mert ezért nem fog senki kapkodni, ugyanis nagyon ronda, és nem ér sokat. A mesterségesen előállított gyémánt is ilyen. Mindegyik gyémántnak hasonló a keménysége. Ebből nem csinálnak ékszert. -
wanek #19 Érvek? Nem értem, hogy miért kéne indokolnom azt, hogy _szerintem_ itt alakult ki. Mindenesetre nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy máshonnan jött. Ilyen alapon mindenre rá lehetne fogni, hogy máshonnan jött, ami nem homogén eloszlású a Földön. -
#20
Egy meteorral nem egy kavicsnyi darab jut a földre:) -
Epikurosz #21 Azért sok egyébről is lehet tudni, hogy itt alakult-e ki vagy érkezett, máshonnan.
Volt amúgy egy film a film+-on, egy északír városka egyik udvarába becsapódik a meteor. Van ott elég baj, és még ez is. a tudósok elviszik, majd érdekes módon visszaadják a családnak, amelynek egyebe sincs ezen kívül. Ők visszateszik az udvaron tátongó gödörbe.
A gyerekek amúgy égi ajándékként néznek a meteoritra, amelyet halott anyjuk küldött, de a film végén megjegyzik a nagymaminak, hogy "Anyuka, legközelebb ne egy értéktelen követ, hanem űrhajót küldjön."
Hát, dióhéjban ennyi, különben roppant unalmas volt a film, nem is tudtam minden részletét követni.
Érdekes tulajdonjogi kérdés, hogy ami az égből pottyan le, az kit illet meg. Mert ez ugye nem altalaj kincs, erre az állam nem teheti rá a mocskos mancsát, és ha magánterületre esik, akkor a terület tulajdonosáé a meteorit. -
wanek #22 Mennyivel lenne jobb, ha tudnánk, hogy máshonnan jött volna? A lényegen nem változtat. Itt van, és kész. -
#23
Csak nehogy a terrosristák kezébe kerüljön!!! -
roliika #24 Hm...115-ös elem hivatalosan nem létezik mert "érdekes" tulajdonságai vannak, itt a Földön nem fordul elő természetes állapotában, de ez nem azt jelenti, hogy máshol nem fordulhat elő. -
wanek #25 Szerinted az ember mindent tud arról, ami a Földön megtalálható? A tapasztalat és a tények nem ezt mutatják... -
#26
Lol. Onjelolt geologus :D Biztos jobban tudod azoknal akik ezt mar evek ota kutatjak millio dollarokat raforditva.
-
#27
Az ember nem, de te ugylatszik igen :D -
AranyKéz #28 Bár nem létezik a földön kecskefejű gilisztaszemű uborkaszörnyeteg, de ez nem azt jelenti hogy máshol nem fordulhat elő!!!
Okos vagy rolika, hogyne fordulna elő máshol természetes formában 100 miliszekundomos felezési idővel.
-
AranyKéz #29 (Bár feltételezik hogy van olyan izotópja amely akár 1 percig is kibírja, eddig nem sikerült előállítani) -
wanek #30 Falconer: A kötekedésen kívül van önálló gondolatod? Mert eddig nem volt. -
Borzpapir #31 "Azért sok egyébről is lehet tudni, hogy itt alakult-e ki vagy érkezett, máshonnan."
Olvasta valamelyikőtök Dan Brown A megtévesztés foka c. könyvet?
Arról szólt, hogy a jég alatt találnak egy meteoritot, amiben fossziliákra találnak.
Kezdődik a hajsza az igazságért. Van ,aki fel akarja deríteni, és van, aki el akarja tűntetni.
Minden rendben van, amig a végén az amcsi elnök beszéde alatt kiderül, hogy nem az égből zuhant le, mert hatalmas az ionizált hidrogén mennyisége a felszínén, amit a NASA egy kisérleti hajtóművével lehet előidézni, és egy hasonló leletet találtak egy mélytengeri árokban, hasonló állatokkal, meg a fölötte lévő jég utólag lett fölétöltve, stb.
Jellegzetes kusza Dan Brown féle cselekmény. De nagyon érdekes, és elgondolkodtató, mint mindig... olvassátok el! -
roliika #32 Ezért mondtam hogy nem hivatalosan. Nem hivatalosan évekig bírja...sőt...
-
Epikurosz #33 Nem olvasok ponyvát. Talán a hetedik életemben.
Apropó 115-ös elem. Rolika, ejnye.
Az most a legújabb bölcsek köve?
Az Unikornis után itt van az Unipentium, lehet sóvárogni.....
ha-ha.
Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének. -
AranyKéz #34 Ami azt illeti:
"Although element 115 is in the same group as bismuth, its chemistry will probably be strongly altered by relativistic effects, so it will be somewhat unique in the periodic table." http://en.wikipedia.org/wiki/Ununpentium
Bár nem tudom itt mire gondoltak (a referenciaanyag csak fizetős accounttal érhető el), de természetesen nem lesz antigravitációs meg minden szar hatása (és ha lenne, akkor sem tudnánk gazdaságosan kihasználni max 1 perces felezési idővel)
-
Borzpapir #35 miértis olyan nagy cucc most ez a 115-ös elem? 
-
AranyKéz #36 Mert egy rakat UFÓ-hívő, összeesküvéselmélet-gyártó és őrült tudós azt állítja hogy lehet vele antigravitációs hullámokat vagy valami hasonlót generálni és gazdaságosan meghajtani egy űrhajót.
-
wanek #37 A gravitációs hullám már önmagában is vicc. Ugyanis ha lenne gravitációs hullám, akkor lenne interferencia is, ami egyben azt is jelentené, hogy bizonyos pontokon hol nulla (pont kioltják egymást), hol pedig dupla akkora lenne a gravitációs erő. Ez viszont nincs így, vagyis kimondható indirekt módon, hogy nincs gravitációs hullám (ha mégis lenne, akkor annak a hullámhossza nagyon kicsi, ennélfogva a frekvenciája nagyon nagy lenne).
Antigravitációs hullám? Nevetséges. Még az sincs bizonyítva, hogy egyáltalán gravitációs hullám van, minek itt egy nem bizonyított dolognak az anti összetevőjéről beszélni? Gravitáció 2 tömeg között lép fel. Maximum tömeg nélküli dologra nem hat a gravitáció. -
wanek #38 Egyébként meg akárhanyadik elemről is beszélünk, annak van tömege, tehát hat rá a gravitáció.
Az ufo hívők maximum a nulladik elemről (ami nincs - gyk: a rendszámot a protonok száma határozza meg, és ahány proton, annyi elektron is van, az egyes izotópoknál a neutronok száma változik. Vagyis egy nulladik elemnél nincs proton, így elektron sem, neutronra meg így nincs is szükség. Ez meg így nem nevezhető atomnak) mondhatják ki, hogy nem hat rá a gravitáció :) -
unodue #39 a marha ahelyet hogy kemiat vagy fizikat tanulna ufomagazint olvas
abban jelent meg a kovetkezo,
es mar o tudja a nagy titkot:
TOP SECRET
A 115-ös elem
A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT, HOGY MEGÉRTSÜK A GRAVITÁCIÓ-IRÁNYÍTÁST
A 115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülõgépeket gyártani, amelyek képesek a gravitáció és a tér-idõ manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése, amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetõségek meghatározásában. Ennek a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs A hullám annyira bõséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb, stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs A tér veszi körül a gravitációs B mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.
A gravitációt irányító rendszer kulcsa
A Földön semmilyen természetesen elõforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az atom kerületén kívül csak elenyészõ, ennek ellenére elérhetõ és van amplitúdója (rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz, felerõsíthetjük, mint ahogyan felerõsítjük a többi elektromagnetikus hullámot.
Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerõsítik, majd egy kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idõ torzulást létrehozva ami az ûrutazáshoz szükséges.
Ez a felerõsített gravitációs A hullám olyan erõs, hogy az egyetlen természetben is elõforduló gravitáció, ami ilyen mértékû torzulást tudna létrehozni a tér-idõben a fekete lyuk.
Addig erõsítünk egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmû tér-idõben.
Átalakítás
Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különbözõ atommagot tudunk egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elembõl egy másik, nehezebb elemet hoztunk létre.
Példaként, a nyolcvanas évek elején a németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett bombázniuk a cél elemet, hogy elõállítsanak egyetlen atomot a 109-es elembõl. Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövõben a 248-as Curium, 48-as kálciummal való bombázásával elõállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák (azonos rendszámú és tömegû atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.
Az elem stabilitását az az idõ határozza meg, amíg az elem létezik, mielõtt lebomlana. Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik, szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit a Geiger számláló érzékel.
Idegen jármû
Az S4-nél lévõ idegen jármûben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévõ ábrán látható
999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT 11:52 UK
Sci/TechÚj, szupernehéz elemet hoztak létre Ólom és kripton ütközésével új elemek jönnek létre
BBC News Online Science Editor Dr David Whitehouse
Két új "szupernehéz" elemet hoztak létre, ólom atomok másodpercenként 2 trillió, energiával töltött kripton atommal való bombázásával.
11 nappal azután, hogy a tudósok elkezdtek dolgozni az Egyesült Államokbeli Lawrence Berkeley National Laboratóriumban, csak három 118-as rendszámú atomot
sikerült létrehozniuk. Ezek 118 protont és 175 neutront tartalmaztak atomonként az atommagban.
Az új elemek szinte azonnal 116-os elemmé bomlottak, ami nem volt hosszú életû. De arra a rövid idõre csak ez a három atom volt ami valaha létezett a Földön, ezekbõl az elemekbõl. (ez persze kétséges)
Ken Gregorich, nukleáris vegyész, aki a felfedezõ csapat vezetõje volt, elmondta: "A nem várt siker, hogy elõállítsuk ezeket a szupernehéz elemeket egy egész világot tárt elénk hasonló reakciók használatával: új elemek és izotópok."
Az Amerikai Energiaügyi Bizottság képviselõje Bill Richardson kommentálja: "Ez a meghökkentõ felfedezés betekintést enged az atommag struktúrájának további részleteibe"
Nem stabil kombináció
Az atomok egy központi atommagból állnak, amit egy elektronfelhõ vesz körül. Az atommag protonokból és neutronokból áll.
De nem minden neutron-proton kombináció stabil. A természetben az urániumnál - 92 proton és 146 neutron - nehezebb elem nem található.
A tudósok nehezebbeket is elõ tudnak állítani két nagy atommag összeütköztetésével, majd reménykednek, hogy egy újabb, nehezebb atommagot képeznek egy rövid idõre.
Az egyik legjelentõsebb szempontja az új elemeknek, hogy a lebomlási folyamatuk megegyezik azzal a feltételezéssel, amely egy "stabil szigetet" jósolt azoknak az atomoknak, amelyek körülbelül 114 protont és 184 neutront tartalmaznak.
"Átugrottunk az instabilitás tengerén a stabilitás szigetére, amit a feltételezések a hetvenes évek óta jósoltak." mondta Victor Ninov, magfizikus. O írta az elsõ beszámolót a felfedezésrõl, amit a Physical Review Letters-nek küldött el.
Atomstruktúra
A szintetikus elemek általában rövid életûek, de a tudósok számára értékes betekintést nyújtanak az atommagba. Továbbá lehetõséget adnak az urániumnál nehezebb elemek kémiai tulajdonságainak vizsgálatára.
I-Yang Lee, a Lawrence Berkeley National Laboratóriumban lévõ atom-ütköztetõ tudományos vezetõje elmondta: "Ezen két szupernehéz elem felfedezésével világossá vált, hogy a stabilitás szigete elérhetõ."
"Ráadásul hasonló reakciókat felhasználva más elemeket és izotópokat állíthatunk elõ, ezzel biztosítva egy gazdag, új területet az atommag tulajdonságai kutatása terén."
Gyors munka
A 118-as elem a másodperc ezred része alatt lebomlik alfa-részecskét sugározva magából, maga után hagyva egy izotópot a 116-os elembõl, ami 116 protont és 173 neutront tartalmaz.
Ez a származékelem is radioaktív, és alfa-bomlással a 114-es elem izotópjává bomlik.
A közelítõ alfa-bomlások egészen a 106-os elem eléréséig folytatódnak
-
wanek #40 Csak egy kis pontosítás:
"Mintha attól, hogy nem 98 nukleon van egy atomban, hanem 115, mindjárt nem is lenne ennek az anyagi világnek a része, vagy valami különös tulajdonságai lenneének." - amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg, a nukleonok pedig: a proton és a neutron. Vagyis egy 115-ös elemnek akkor lehetne 115 nukleonja, ha nem lenne egy neutronja sem, de az meg képtelenség :)