Milyen hatásai lehetnek egy atomkonfliktusnak?

Ha már itt tartunk, akkor az ABC fegyverek leg kegyetlenebb és potenciálisan legerõsebbje a B, és igazából ettõl kéne tartani, persze nem azt mondom hogy akár egy kisebb atomháboru szunyogcsipés lenne, de én jobban félek a bio fegyverektõl (fõleg a jövõbeliektõl, ha a gm és a nanotech igy halad)

Másik dolog, általában nem vagyok amerika párti, de ha arról van szó, hogy ilyen irán és é-kórea féle ország a-bombát fejleszt/tesztel/gyárt miközben a nemzetközi egyezményeket és ellenõrzést teljesen figyelmen kivül haggya, akkor inkább tegyünk meg mindent!, hogy megakadályozzuk ebben, mert igaz, hogy az amcsik-nak van az egyik legnagyobb a-bomba arzenáljuk, de támadólag soha nem vetnék be (kapásból az elnöki székbe kerülne ha mégis), ellenben pl a mostani iráni <#idiota> elnökrõl, simán el tudnám képzelni (persze irán azt mondja csak civil energiatermelésre kéne neki, persze-persze, bezzeg ugy már nemjó az áram, ha az oroszok épitik/üzemeltetik helyettük)

Egyszerübb lenne pár tonnányi aktív anyagot szétszórni a légkörbe, ami mindent elpusztít, ráadásul még robbanófejekre sincs szükség, nem lenne ellene védelem..

Ez egy mérhetetlen hangulatkeltõ baromság!

Azt a célt szolgálja, hogy megdolgozzák a közvéleményt (ha egyáltalán számít a háttérbõl irányító mocsokrohadékoknak) az atomfegyvert birtokló egyes kisebb országok elleni háborús fellépéshez. Természetesen csak azok ellen szeretnének fellépni, amelyek nem engedték be (eléggé) az õ üzleti köreiket.

Hogy mit köszönhetünk ezeknek az üzleti köröknek, azt most itt nincs hely felsorolni, még címszavakban sem. De jót NEM!

A nagyhatalmak annyi kisérleti robbantást hajtottak már végre, és esetenként akkora energiát szabadítottak fel, hogy egy ilyen ÜRÜGY már több mint átlátszó.

Ja, ki védene meg minket ilyen Észak Korea féléktõl.

Meg ahogy Kornan mondja, van más fegyver is. Én pl. jobban parázok a különbözõ ideggázaktól mint az atomtól, egyrészt mert olcsó(bb)ak, minden hülye elõ tudja állítani (már a terroristák is felhasználtak ideggázt egy támadáshoz, bár nem haltak meg túl sokan), másrészt mert nincs akkora hiszti körülötte mint az atomfegyverek körül, és kevésbé van ellenõrizve.

szotyikaa: A világnak még egy jó darabig nem lesz vége, maximum az emberiségnek. De azért várom már azt a fegyvert ami képes elpusztítani a világot 😊

A világnak biztos akor lessz vége amikor kitõr az elsõ atomháboru és sajna biztos ki is fog...

Mondjuk vannak hasonló pusztító erejû vegyifegyverek is.

Az nagy hiba lenne.Akkor mi garantálná a békét a mostani atomhatalmak között?

seggreverést😄

hmm.. es milyen su[b]lyosakat ?😊)

szerintem az összes atombombát kikéne lõni a napba és aki újat mer gyartani arra nagyon sújos szankciókat vetni

Legalább a tulnépesedés problémája megoldódna!:S

Gondolkodj már. Ez épp arról szól, hogy mi van, ha válaszcsapás is történik. Az embergót meg egy atomháborúban résztvevõ ország nagyívben tojja le, annál ezerszer nagyobb téttel játszik.

ha megnézed véletlenül pont sugárirányban állnak az epicentrumhoz képest, tehát nem oldalról kapták a lökéshullámot (vagy a nagyrészét hanem a hosszában.
Ha ezek kõhidak, akkor nem lesz semmi bajuk, fõleg, hogy a bomba "kicsi volt"
A fémhidak sem olvadnak meg ekkora távolságban, legalábbis a fõbb elemei nem.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nem repedt szana szét csak dõlt le.

A hidak speciális építmények, direkte többszörös túlterhelésre tervezték õket. Ráadásul nem is igazán tud belekapni a lökéshullám, mert nincs nagy, álló felülete, ezért egy nukleáris robbantást jó eséllyel "élnek túl". Ugyanakkor elõfordulhat, hogy oldalirányban elmozdul a pillérein, szóval végül mégiscsak le kell bontani. Ezt egyik amerikai kísérleti robbantásról készített felvételen látni is lehet, ahol az épületekre gyakorolt hatásokat vizsgálták. Ez persze nem azt jelenti, hogy érdemes hídon lenni a robbanáskor (vagy nagyon erõsen kell kapaszkodni, ja és egy hõálló szerelés sem árt 😊 )

A globális idõjárásra gyakorolt hatásról nem ez a tanulmány szól, hanem ez:

http://www.copernicus.org/EGU/acp/acpd/6/11817/acpd-6-11817.pdf

Bár a másik is érdekes.

nem kell ide semmilyen atomháború,a ternészet majd megoldja<#vigyor1>

nem is tudom, miért csinálnak hordozórakétákat...
elpukkantják maguk alatt az atombombát, legalább nem szenvedve halnak meg a következményektõl
minden háború céltalan, de egy atomkonfliktus fõleg

mi értelme van azt számolgatni mi van ha kilövünk 1000 atombombát ?
1 et se mer senki kilõni mer akora választ csapást mérnének rá meg embargót hogy csak néznének
meg ha már számolnak nem kellenne kiagyni ey rakás dolgot a számításokból

baromság

A globális felmelegedés hatására nagy mértékben elszaporodnak bizonyos algafajok az óceánokban, megnö a CO2 megkötö képessége a földi bioszférának, majd a CO2 csökkenésével megindul a lehülés. Meg van még valami a tengeráramlások élövilágának átalakulásával is, de azt már nem vágom.

3 kérdés:

Vajon ennek a folyamatnak mekkora a periódusa? Szvsz több ezer év. Kivárod?

A folyamat müködött, amig néhány ezer ösemeber tábortüzeit meg a szokványos erdötüzeket kellett kompenzálnia. Vajon az ipar növekvö CO2 kibocsátásával is meg fog tudni bírkózni? Mert amíg van olaj, gáz meg szén, addig azt szépen folyamatosan visszadjuk az anyatermészetben, CO2 formájában.

Szerinted a folyamatos erdöírtás (visszatelepítés nélkül) és a vizek szennyezése lassítja-e a folyamatot? Mert szerintem igen.

Az mondjuk igaz, hogy a dinoszauruszak kipusztító katasztrófa után is helyreállt a rend, csakhogy az sem máról holnapra történt, és közben lecserélödött az állatvilág jelentös része.

ja hogy a fenébe maradtak éppen a hidak a képen?

Hát nem tudom... Az amerikaiak, az oroszok, és persze a franciák, az angolok, és a kínaiak sokkal nagyobb volumenben robbantottak, amíg alá nem írták a légköri robbantások betiltását.(Bár a kínaiak tudtommal nem írták alá)

Sokkal többet érne a tanulmány, ha elemezték volna a korai atomkísérletek éghajlati hatását is. Figyelembe véve a kisérleti terepek adottságait is, ami többnyire sivatagi volt. Bár az oroszok tudtommal robbantottak a tajgában (erdõben) is.

engem a Nagaszaki "kezelés" elõtt és után képpár gondolokodtatott el, hogy mi maradt meg a robbanás epicentrumához közel és mi nem ... pl a stadion futópályája, és a hidak is helyükön maradtak, a folyó sem költözött odébb

A globális felmelegedés lehülést vált ki!

Pontosan egy ilyen háborút és annak következményeit dolgozza fel a Veszélyes Jövõ címû film.
Kicsit elgondolkodtató.

Lehet, hogy pont atomrobbantas kellene a globalis felmelegedes kompenzalasahoz ?

Nagyon egyszerû a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni<#gun><#violent><#gun>)

Nagyon egyszerû a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni<#gun><#violent><#gun>)

Pár észrevétel az alanti kommentekhez:

-A korai talaj feletti és légköri robbantásos kísérletek mind lakatlan, sík területen történtek. Füst ugyebár égéskor keletkezik. Egy nagyvárosban bõven akad éghetõ anyag. Egy tundrán vagy egy sivatagban nem igazán.
-A legnagyobb légköri robbantások nem az ideális magasságban lettek végrehajtva. A Cár bomba, amit 50(-57) megatonna TNT robbanóerejével a legnagyobb kísérleti nukleáris robbanóeszköz volt, például 4000 méteres magasságban robbant.

olvass bele mielõtt lefikázod, érdemes. Pontosan ez a kérdéskör is előkerül benne.

About 500 nuclear weapons were exploded in the atmosphere worldwide prior to the nuclear test ban treaty, with a total yield expended of more than 400 Mt. Of greater relevance here, 100 airburst weapons with an average yield 20 of 10 kt were detonated over the Nevada test site (NTS). About 61 of these devices had a high enough yield to produce measurable radioactivity beyond the NTS Bouville et al., 2002). The tests were deliberately conducted in locally dry onditions, so that the debris would remain aloft as long as possible, decaying and dispersing before returning to the surface.

Részletesen le van irva a tanulmányban. Ahogy olvasom, kurvasok mindent figyelembe vett: a városok domborzatátol kezdve azon át, hogy esik e az esõ a robbantáskor egészen addig, hogy pontosan hol történnek a detonációk (viz felett, milyen magasan stb.). Beleveszi Hirosimátol kezdve Csernobilt, de még a Katrina utáni helyreállítást is. Külön foglalkozik a füst keletkezésével, hogy mekkora lenne, mi táplálná (lángoló aszfalt, autók, műanyagok, faházak stb.)

http://www.copernicus.org/EGU/acp/acpd/6/11745/acpd-6-11745.pdf

Atomtámadást nyíltan senki sem merne megkockáztatni. Aki erre vetemedne, annak számolnia kellene azzal, hogy az egész országát "megelözö csapás" címén a földdel teszik egyenlövé, megjegyzem jogosan.

Örült diktátorként inkább átcsempészném a bombát a célországba, és úgy robbantanék. Aztán bizonyítsák be, hogy én voltam.

Kezdetben föld felettieket robbantottak. Késõbb volt csak föld alatti, meg víz alatti robbantás.

Az hagyján! De robbantottak ugye hidrogénbombákat is, aminek a hatóreje sokszorosa az atombombának. Ennyit az ilyen "nagyon tudományos" okoskodásokról...

A víz alatt robbantásokra gondolsz?
Lett, csak nem emberi áldozatokkal.
Amíg az óceánok állatvilágának nagy részét nem ismerjük, addig lehetetlen
meghatározni, hogy mekkora kárt okoz(ott) egy ilyen robbantás.

Érdekes tanulmány. Nem akarok kötözködni, de amikor az amik a csendes óceánon csináltak nagyobb robbantási mûveleteket(ahol egyszerre több nagyobb méretû atomot robbantottak) akkor miért nem lett lehülés...stb? Én nem értek hozzá szóval valaki elmagyarázhatná.

nem lehetne valahogy valami atom-anti-bombát csinálni?

de mi igen. Ez nem nekik szól, hanem EU-nak, USA-nak, Kínának, Oroszoknak. Ha mindez igaz, akkor még inkább oda kell figyelni a kis konfliktusokra, és akár erõvel beavatkozni, hogy ne fajulhasson el.

Azt hiszem hogy aki ilyet akar használni, az a legkevésbé sem törõdik ennek a tanulmánynak az eredményével.

karos hatasai ?? 😊