90
-
#50
Minden amit írtál a valóságnak teljes mértékű ellentéte.
Az ideggázok (pl.: szarin, szoman, lewisit, VX) előállítása nagyon bonyolult folyamat és egyáltalán nem olcsó. A para nagyobb körülöttük, mint az atom körül, csak a közvéleményt ebbe annyira nem vonják bele. Nem véletlenül alkalmazták az eddigi konfliktusokban is igen kevésszer.
A terroristák megnézném, mikor állítanak elő egy afgán putriban tényleges ideggázt. Az ilyen klór származékok, CS, CN foszgén természetesen nem minősül ideggáznak, és azokat annyira tényleg nem bonyolult előállítani... -
#49
amikor begyújtották az iraki olajmezőket, kb mennyi korom kerülhetett a légkörbe? -
Bigbiggie #48 jut eszembe, latott mar valaki allo vagy mozgo muholdfelvetelt atombomba robbanansarol? -
#47
http://video.google.com/videoplay?docid=-3105197211596464745&q=nuclear
csemege. -
#46
"Azért nem olyan egyszerű felrobbantani az atomot egy idegen ország felett, mert ugye ahhoz kell hordozórakéta, azt meg lelövik a levegőben."
Hát az az olyan rohadt egyszerű lenne, akkor nem igyekezne mindenki ICBM-et létrehozni. -
#45
Igen, csak a környékén már rég nincs olyan hatalom ami a közvetlen létét veszélyeztetné és még egy ideig nem is lesz. Egy nyílt háború ohzhat csak ilyen veszélyt, de a körnéyken messze ők a legerősebbek. -
Charybdis #44 Azért nem olyan egyszerű felrobbantani az atomot egy idegen ország felett, mert ugye ahhoz kell hordozórakéta, azt meg lelövik a levegőben. Inkább az a gáz, ha becsempésznek egy bombát az országba, mint a Rettegés arénája filmben. Ott az a történet, hogy egy neonáci csoport becsempész és felrobbant egy atombombát Amerikában, hogy azt higyjék, az oroszok támadták meg őket és kitörjön a háború. -
Ronny #43 Izrael, ha a léta függne tőle biztosan bevetné, és ez egy közel sem annyira lehetetlen szkenárió. -
Ronny #42 kb. hasonló ravasz tervet a serdülő öcsém is ha lenne:) Ma már nem kell ahhoz valódi bizonyíték, hogy valamely országot megtámadjanak(Irak), elég kevés lehetséges atomhatalom van ahhoz, hogy ki lehessen nyomozni ki, mikor, hol. -
BiroAndras #41 "ja hogy a fenébe maradtak éppen a hidak a képen?"
Az a bomba nem volt túl erős (kb. 15 kilotonna), és nagy magasságban robbantották, hogy minél nagyobb területet érjen a lökéshullám. Ezen kívül az épületek sokkal gyengébbek voltak a maiaknál. -
lee56 #40 Ha már itt tartunk, akkor az ABC fegyverek leg kegyetlenebb és potenciálisan legerősebbje a B, és igazából ettől kéne tartani, persze nem azt mondom hogy akár egy kisebb atomháboru szunyogcsipés lenne, de én jobban félek a bio fegyverektől (főleg a jövőbeliektől, ha a gm és a nanotech igy halad)
Másik dolog, általában nem vagyok amerika párti, de ha arról van szó, hogy ilyen irán és é-kórea féle ország a-bombát fejleszt/tesztel/gyárt miközben a nemzetközi egyezményeket és ellenőrzést teljesen figyelmen kivül haggya, akkor inkább tegyünk meg mindent!, hogy megakadályozzuk ebben, mert igaz, hogy az amcsik-nak van az egyik legnagyobb a-bomba arzenáljuk, de támadólag soha nem vetnék be (kapásból az elnöki székbe kerülne ha mégis), ellenben pl a mostani iráni
elnökről, simán el tudnám képzelni (persze irán azt mondja csak civil energiatermelésre kéne neki, persze-persze, bezzeg ugy már nemjó az áram, ha az oroszok épitik/üzemeltetik helyettük)
-
UnnameD #39 Egyszerübb lenne pár tonnányi aktív anyagot szétszórni a légkörbe, ami mindent elpusztít, ráadásul még robbanófejekre sincs szükség, nem lenne ellene védelem.. -
halgatyó #38 Ez egy mérhetetlen hangulatkeltő baromság!
Azt a célt szolgálja, hogy megdolgozzák a közvéleményt (ha egyáltalán számít a háttérből irányító mocsokrohadékoknak) az atomfegyvert birtokló egyes kisebb országok elleni háborús fellépéshez. Természetesen csak azok ellen szeretnének fellépni, amelyek nem engedték be (eléggé) az ő üzleti köreiket.
Hogy mit köszönhetünk ezeknek az üzleti köröknek, azt most itt nincs hely felsorolni, még címszavakban sem. De jót NEM!
A nagyhatalmak annyi kisérleti robbantást hajtottak már végre, és esetenként akkora energiát szabadítottak fel, hogy egy ilyen ÜRÜGY már több mint átlátszó. -
AranyKéz #37 Ja, ki védene meg minket ilyen Észak Korea féléktől.
Meg ahogy Kornan mondja, van más fegyver is. Én pl. jobban parázok a különböző ideggázaktól mint az atomtól, egyrészt mert olcsó(bb)ak, minden hülye elő tudja állítani (már a terroristák is felhasználtak ideggázt egy támadáshoz, bár nem haltak meg túl sokan), másrészt mert nincs akkora hiszti körülötte mint az atomfegyverek körül, és kevésbé van ellenőrizve.
szotyikaa: A világnak még egy jó darabig nem lesz vége, maximum az emberiségnek. De azért várom már azt a fegyvert ami képes elpusztítani a világot :)
-
szotyikaa #36 A világnak biztos akor lessz vége amikor kitőr az első atomháboru és sajna biztos ki is fog... -
#35
Mondjuk vannak hasonló pusztító erejű vegyifegyverek is. -
#34
Az nagy hiba lenne.Akkor mi garantálná a békét a mostani atomhatalmak között? -
#33
seggreverést:D -
#32
hmm.. es milyen su[b]lyosakat ?:)) -
palcsika #31 szerintem az összes atombombát kikéne lőni a napba és aki újat mer gyartani arra nagyon sújos szankciókat vetni -
Csepesz #30 Legalább a tulnépesedés problémája megoldódna!:S -
kukacos #29 Gondolkodj már. Ez épp arról szól, hogy mi van, ha válaszcsapás is történik. Az embergót meg egy atomháborúban résztvevő ország nagyívben tojja le, annál ezerszer nagyobb téttel játszik. -
#28
ha megnézed véletlenül pont sugárirányban állnak az epicentrumhoz képest, tehát nem oldalról kapták a lökéshullámot (vagy a nagyrészét hanem a hosszában.
Ha ezek kőhidak, akkor nem lesz semmi bajuk, főleg, hogy a bomba "kicsi volt"
A fémhidak sem olvadnak meg ekkora távolságban, legalábbis a főbb elemei nem.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nem repedt szana szét csak dőlt le. -
kukacos #27 A hidak speciális építmények, direkte többszörös túlterhelésre tervezték őket. Ráadásul nem is igazán tud belekapni a lökéshullám, mert nincs nagy, álló felülete, ezért egy nukleáris robbantást jó eséllyel "élnek túl". Ugyanakkor előfordulhat, hogy oldalirányban elmozdul a pillérein, szóval végül mégiscsak le kell bontani. Ezt egyik amerikai kísérleti robbantásról készített felvételen látni is lehet, ahol az épületekre gyakorolt hatásokat vizsgálták. Ez persze nem azt jelenti, hogy érdemes hídon lenni a robbanáskor (vagy nagyon erősen kell kapaszkodni, ja és egy hőálló szerelés sem árt :) )
-
kukacos #26 A globális időjárásra gyakorolt hatásról nem ez a tanulmány szól, hanem ez:
http://www.copernicus.org/EGU/acp/acpd/6/11817/acpd-6-11817.pdf
Bár a másik is érdekes.
-
magyarszurke #25 nem kell ide semmilyen atomháború,a ternészet majd megoldja 
-
rolika #24 nem is tudom, miért csinálnak hordozórakétákat...
elpukkantják maguk alatt az atombombát, legalább nem szenvedve halnak meg a következményektől
minden háború céltalan, de egy atomkonfliktus főleg -
BCs design #23 mi értelme van azt számolgatni mi van ha kilövünk 1000 atombombát ?
1 et se mer senki kilőni mer akora választ csapást mérnének rá meg embargót hogy csak néznének
meg ha már számolnak nem kellenne kiagyni ey rakás dolgot a számításokból
-
BCs design #22 baromság -
Commandante #21 A globális felmelegedés hatására nagy mértékben elszaporodnak bizonyos algafajok az óceánokban, megnö a CO2 megkötö képessége a földi bioszférának, majd a CO2 csökkenésével megindul a lehülés. Meg van még valami a tengeráramlások élövilágának átalakulásával is, de azt már nem vágom.
3 kérdés:
Vajon ennek a folyamatnak mekkora a periódusa? Szvsz több ezer év. Kivárod?
A folyamat müködött, amig néhány ezer ösemeber tábortüzeit meg a szokványos erdötüzeket kellett kompenzálnia. Vajon az ipar növekvö CO2 kibocsátásával is meg fog tudni bírkózni? Mert amíg van olaj, gáz meg szén, addig azt szépen folyamatosan visszadjuk az anyatermészetben, CO2 formájában.
Szerinted a folyamatos erdöírtás (visszatelepítés nélkül) és a vizek szennyezése lassítja-e a folyamatot? Mert szerintem igen.
Az mondjuk igaz, hogy a dinoszauruszak kipusztító katasztrófa után is helyreállt a rend, csakhogy az sem máról holnapra történt, és közben lecserélödött az állatvilág jelentös része. -
#20
ja hogy a fenébe maradtak éppen a hidak a képen? -
teddybear #19 Hát nem tudom... Az amerikaiak, az oroszok, és persze a franciák, az angolok, és a kínaiak sokkal nagyobb volumenben robbantottak, amíg alá nem írták a légköri robbantások betiltását.(Bár a kínaiak tudtommal nem írták alá)
Sokkal többet érne a tanulmány, ha elemezték volna a korai atomkísérletek éghajlati hatását is. Figyelembe véve a kisérleti terepek adottságait is, ami többnyire sivatagi volt. Bár az oroszok tudtommal robbantottak a tajgában (erdőben) is. -
lokko #18 engem a Nagaszaki "kezelés" előtt és után képpár gondolokodtatott el, hogy mi maradt meg a robbanás epicentrumához közel és mi nem ... pl a stadion futópályája, és a hidak is helyükön maradtak, a folyó sem költözött odébb -
#17
A globális felmelegedés lehülést vált ki! -
zsotee #16 Pontosan egy ilyen háborút és annak következményeit dolgozza fel a Veszélyes Jövő című film.
Kicsit elgondolkodtató. -
#15
Lehet, hogy pont atomrobbantas kellene a globalis felmelegedes kompenzalasahoz ? -
Viet #14 Nagyon egyszerű a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni 
)
-
Viet #13 Nagyon egyszerű a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni )
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#12
Pár észrevétel az alanti kommentekhez:
-A korai talaj feletti és légköri robbantásos kísérletek mind lakatlan, sík területen történtek. Füst ugyebár égéskor keletkezik. Egy nagyvárosban bőven akad éghető anyag. Egy tundrán vagy egy sivatagban nem igazán.
-A legnagyobb légköri robbantások nem az ideális magasságban lettek végrehajtva. A Cár bomba, amit 50(-57) megatonna TNT robbanóerejével a legnagyobb kísérleti nukleáris robbanóeszköz volt, például 4000 méteres magasságban robbant. -
Cat #11 olvass bele mielőtt lefikázod, érdemes. Pontosan ez a kérdéskör is előkerül benne.
About 500 nuclear weapons were exploded in the atmosphere worldwide prior to the nuclear test ban treaty, with a total yield expended of more than 400 Mt. Of greater relevance here, 100 airburst weapons with an average yield 20 of 10 kt were detonated over the Nevada test site (NTS). About 61 of these devices had a high enough yield to produce measurable radioactivity beyond the NTS Bouville et al., 2002). The tests were deliberately conducted in locally dry onditions, so that the debris would remain aloft as long as possible, decaying and dispersing before returning to the surface.