115
-
Vieri85 #75 "Ezt a baromságot nem tudom ki találta ki"
Nézz, utána. Az USA Haditengerészete foglalkozott a kérdéssel, mikor valaki beküldte a Piri Reis féle térképek egy részét, amin az Antarktisz egy részlete látható. Utána összevetették az általuk meghatározott térképpel és megdöbbentő volt a hasonlóság.
Az pedig geológiai tény, hogy az elmúlt 16-20.000 évben a jégsapkák fel és le "vándoroltak" nagy és hirtelen ugrások voltak a tengerszint magasságban is.
Ez a 16 millió éve jégmentes dolog pont olyan dogma, mint hogy a három nagypiramist valamilyen fáreó vagy ember temetkezési helyéül szolgált volna.
Valószínűleg közük sem volt (a három nagypiramisnak) a dologhoz, nem úgy mint a később készített masztabáknak.
Kár hogy mindenkiben ez marad meg, aki nem olvasott részletesebben utána (nem utazási prospektusokról beszélek) -
szivar #74 Nájlonra gondoltam :D.
Amúgy ahogy elnézem a jelenlegi kőművesek fogyasztását(1dcl / 1/2m^3 beton)... Ha az ókorban is ilyen serényen dolgoztak, akkor már meg is van hogy miért nincsenek összegyógyulva a kövek...
De most komolyan. Nem lehetséges hogy a bazi nagy kövekkel kirakták az 'alapot', és erre ment az ősi beton ezerrel? Mellesleg ha a beton megköt, és egy kicsit porosabb mint kellene, akkor (feltéve ha nem híg trutymót használnak) nem gyógyul hozzá számotevőleg a következő réteg. Az utolsó követ meg csak feltornázták valamiféleképpen... Szinte látom magam előtt:
-Dobjuk má' fel vazze, oszt' megyünk inni... -
valaé valaé ná #73 "Nem hinném hogy nomád és gyűjtögető életmódot élet az a civilizáció, amelyik JÉGMENTES ÁLLAPOTBAN FELTÉRKÉPEZTE AZ ANTRAKTISZT."
Ezt a baromságot nem tudom ki találta ki, de csodálkozom hogy nem rémlik senkinek, hogy az a tízezer év inkább tízmillió sőt inkább ötven.
Jégmentes Antarktisz, mi ? A kontinensek meg csak úgy hipp-hopp elvándorolnak, úgy szokták.
Azért fúrják a ruszkik is azt a jég alatti tavat, mert az ősi baktériumokra kíváncsiak. Az meg több tízmillió éve el van zárva a külvilágtól a jég által.
Jégmentes utoljára akkor volt mikor még emlősök se voltak, nemhogy ember. -
brueni #72 jah király a film. életszerű és majdnem hihető, bár maga a gép elég gáz...
a legjobb a holografikus könyvtár, meg a 'nagy utazás animáció' -
brueni #71 gyak. senki sem tudja az igazságot, hogy ki és mikor, meg hogy miből. vannak elképzelések, hogy öntötték, faragták, találták, csak úgy ott vót, meg ilyenek. én is hallottam olyanokat, hogy a köveken belül találtak szőrszálat, csontot, miegyebet. de én is nézek filmeket a discoveryn. volt ott öntésről emelésről is szó, meg számításokról, hogy emberi erővel mennyi lett volna az egész. időben is, meg ’darabban’ is. szóval ha 30000 ember építette volna, annak nyoma lenne. házak eszközök, infrastruktúra, temetők, ellátás, stb. számítások szerint kb 2-3000 ember húzta fel az ojjektumokat tokkal-vonóval.
kerék? ki nem szárja le, hogy volt vagy nem volt. Ha volt akkor sem tudtak vele mit kezdeni a 3-15 tonnás kőtömbökhöz. meg aztán próbálj meg egy kövekkel teli talicskát áttolni egy strandröplabda-pályán.
asszem van olyan nézet is, hogy helyszínre cibálták a cuccost, összelegózták, hordtak köré (gyak betemették) kibasztt sok homokot és kezdték megint csak a földszinten.
nekem szimpatikus a nézet, hogy bőrzsákokban felhordták a cuccot, zsaluztak, a helyszínen bekeverték az anyagot, megkötés után meg még csiszolgattak rajta. így ezzel a technikával 2-3ezer ember 10-20 év alatt meg tudja valósítani a remekművet. ettől még kell emelő, meg görgő, meg egy halom technikai, mérnöki tudás, matematikai, csillagászati ismeret.
de attól, hogy az embernek van saját véleménye, másak a nézetei, esetleg másban hisz, még nem rossz ember. szerintem pont az a fikázni való, aki nem tiszteli, más véleményét és csak ócsárol össze vissza. akinek nem inge…
persze a butaság az butaság marad.
áve
-
Zozo76 #70 Lattatok az idogep cimu filmet? el lehet gondolkodni rajta, amikor a hold szetrobban es tormelekgyuru keletkezik a fold korul, majd ahogy a fohos az idogeppel megy elore iszonyat gyorsan es a foldre ujra jegkorszak koszont meg ellepi a tengerviz a szarazfoldet. Utana az elet majdnem teljesen "alaprol" kezdodik. Van benne hulyeseg, pl a mutans szornyek, de a mondanivaloja az erdekes. -
Vieri85 #69 "Ja, csak itt _fejlett_ civilizációkról volt szó. Az engem annyira nem hat meg, hogy a barlangban gyűjtögető, esetleg a nomád pásztorkodó népek "civilizációja" összeomlott a jégkorszak miatt."
Ha valóban beigazolódna, hogy mikor kezdték el építeni a NAGY Piramisokat és a Sfinxet például, akkor nem hinném, hogy úgy tekintenél rájuk, mint gyűjtögető és vadászó emberek.
Lassan minden "modern" eszközről pl. kerék, finom mechanikus óra,geometria, csillagászatról bebizonyosodik, hogy ezeket csak ÚJRA felfedeztük.
Nem hinném hogy nomád és gyűjtögető életmódot élet az a civilizáció, amelyik JÉGMENTES ÁLLAPOTBAN FELTÉRKÉPEZTE AZ ANTRAKTISZT. A téma három dolog miatt érdekes: (1)a nagyon nagy pontosság, amit csak az elmúlt 30 évben sikerült feltárnunk a jég alatti birodalmat (2) legutóljára úgy emlékszem úgy 8000-10.000 éve volt utóljára JÉGMENTES a földrész (3) miért volt igénye valakinek arra, hogy ilyen pontosan felmérje ezt az óriási földrészt?
Azt pl tudtad, hogy a XV. században előtte és utána is jó 100-100 évig (beleértve a Föld hajóval való ÚJRA felfedezésének főbb időpontjait) olyan térképeket használtak alapul amiket ezek a nomád és gyűjtögető, barlanglakó emberek készítettek??
Hozzá kell tennem, hogy csak akkor tudtuk megközelíteni azon térképek pontosságát, mikor újra felfedeztük a szögmérést és a fejlett geometriát.
Ha valaki engem kérdez akkor nekem olyan sejtésem van, hogy kb a XVII-XIX század közelébe helyezném el azon civilizáció technikai fejlettségét.
Ha már egyiptom, akkor említsük meg azokat a gránit vázákat, amiket a jelenlegi technológiával is (nem hogy drága) de majdnem kivitelezhetetlen.
A piramisok mellett azonban ott van még egy óriási templom is a helyszínen aminek minden egyes kőtömbje 100-150-200 t nyom. (A mai technológiával egybe 200 tonnát több hónapos előkészítéssel tudnánk felemelni... egyet.)
Nekem ez a beton dolog szimpatikusabb mint bármely piramis építéses fantázia eddig.
Szerintem egyszer ki kéne próbálni, hogy a mai technológia minden vívmányát felhasználva mi mennyi idő alatt húznánk fel egy nagypiramist. -
#68
Cirkuszt, homokos arisztokráciát, meg csirkés Cézár salátát 
-
#67
"Időszámításunk előtt 6-7000 éve Indiában, a Himalája lábánál állat és növénytermesztő farmokat találtak."
Tessék megkapaszkodni Egyiptomban is:
A folyamatos ásatások és feltárások arra utalnak, hogy Kr. e. 6000 évvel komolyabb állattenyésztés és építkezés folyt az ókori Egyiptomban, ami igencsak korai közösségi tevékenységet feltételez. Az ősi egyiptomiak Kr. e. 4000 táján feltalálták a kőművességet, Kr. e. 3500-ban már kerámiát gyártottak, Kr. e. 3000 körül pedig orvosi eszközöket használtak a gyógyításhoz.
Forrás: Wikipedia
Kr. e. 7000-ben lóbabot termesztettek Thaiföldön.
Kr. e. 8000 táján jelennek meg az első földművelésre utaló nyomok a Zagrosz és Taurusz hegységhegység dombos nyúlványain elterülő "termékeny félholdon".
Forrás: Felix R.. Paturi - A technika krónikája, Officia Nova, Budapest
Szóval ebben semmi meglepő nincs. -
#66
"Nyersanyag- (a lefaragott részekkel mit kezdesz?) meg időpazarlás (kétszer kell faragni) - de mindenesetre ötletes. "
Ha én a fáraó (aki ugye isten fia) főépítésvezetője lennék, és parancsba kapnám, hogy márpedig egy piramis az kötelező, akkor nem igazán érdekelne, hogy a rabszolgák (akik szinte nem is emberek) mennyit dolgoznak, meg mennyi időbe telik nekik. Egyébként az a többtízezer rabszolga, aki belehalt konkrétan a piramis építésébe, az nem nyersanyagpazarlás? :) Szerintem akkoriban nemigen érdekelte ez a dolog az embereket. Egyébként nem feltétlen veszteség a kőanyag, kellenek kis faragott kövek is, burkolatnak, járólapnak, lépcsőnek, ilyesmi... Azért egy akkora hasáb köré írt henger leeső selejtje is még azért szép darab... Tényleg mekkora egy szabvány piramistégla, ha már itt tartunk?
"Egyszerűen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott."
Ja, csak itt _fejlett_ civilizációkról volt szó. Az engem annyira nem hat meg, hogy a barlangban gyűjtögető, esetleg a nomád pásztorkodó népek "civilizációja" összeomlott a jégkorszak miatt. Meg egyébként sem volt annyi ember akkoriban, hogy olyan hatalmas káosz kebelezett volna be mindent. Párszáz család(törzs?) éhen halt, a többiek elvándorolgattak, esetleg fejbecsapkodták egymást a jobb barlangért/termőföldért/legelőért, azt' annyi. Másik szemszögből nézve a dolgot, az ősközösség felbomlásáig gyakorlatilag _mindenhol_ káosz uralkodott.
"Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána."
Az építészeti tudás az egy dolog, de az éppen az a típus, ami -legalábbis nyomaiban- megmarad. Egyébként gyanítom, hogy ez jóval újabb dolog, mint amiről szó volt. Én az ősember-kori fejlett civilizációkat nem akarom/tudom elhinni.
"A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltűnnének. "
Azért írtam a föld alatti bunkereket, mert azokra nemigen hat az erózió, nem nagyon károsítja az időjárás, maximum a tektonikai hatások miatt lenne problémás extrém hosszú távon. Bár nem hinném, hogy atombunkert szándékosan törésvonal fölé építenének... És ha többtízezer évvel későbbi utódaink is barlangászkodnak, vagy ultrahanggal üreget kutatnak, rátalálnának előbb utóbb a mi kis mesterséges, cuccokkal telipakolt barlangjainkra. Legfeljebb mi lennénk az elveszett bunkerépítők.
"Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor előtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni."
Első lépésként bizonyítsunk be az idegen lények létezését, aztán ráérünk azzal foglalkozni, hogy jártak-e nálunk. Illetve akkor már megkérdezhetjük őket is. Addig ezt a feltevést eléggé ingatagnak találom. -
Vieri85 #65 "Időszámításunk előtt 3000-ben már volt kenderkötél (ami felváltja a bőrszíjat)."
Jobbat tudok, amit még a maradi történészek is elismernek csak nem hangoztatják:
Időszámításunk előtt 6-7000 éve Indiában, a Himalája lábánál állat és növénytermesztő farmokat találtak. A legmeglepőbb az, hogy ezeket nem kezdetleges módszerekkel építették / használták, hanem nagyon átgondolot és kikristályosodott módon... tehát kifejlődött háziasítás és növénytermesztés volt kb. 8-9000 éve. -
Vieri85 #64 Bocs az ekkora OFF-ért de nem bírtam magamban tartani. -
Vieri85 #63 "Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az első generáció?"
Ez abszolút nem fantázia vagy ufológia. Egyszerűen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott.
Gondold el mi lenne a mai emberiséggel, ha Európára rászakadna egy jégkorszak, és a partokon fekvő településeket elöntené a tenger megnövekedett szintje (azt hiszem az emberiség jó része ilyen térségben lakik)
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy előttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor előtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni. (Bár ha valaki olvasta volna a magyar nép regéit, az Arvisurákat, akkor lehetne valamire következtetni)
"Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az űrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek."
Az űrben most is vannak körülöttünk rejtélyes dolgok. Pl a Mars és annak holdjai (az egyik valahogy nem úgy mozog a bolygó körül mint ahogy a fizika megkövetelné).
A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltűnnének. Újság, vagy írott anyag?? Az szerintem főleg nem maradna mivel egész életünket a láthatatlan digitális világra építettük. Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána. Egyedül pár portékán találtak valami jelölést (talán hogy kié lehetett), ezt a civilizációt nagyban elvetik, mert nem maradt utánuk írott anyag. Vajon ránk hogy tekintenének ha nem maradna utánunk semmi csak pár felirat egy egy használati tárgyon?
A műanyag viszont megmaradna... (sajnos) -
#62
"Egyébként a kőfejtőtől a piramisig vezető utat miért görgőkön, kockakővel kellene megtenni?"
Lehetne esetleg hajón is szállítani (kőfejtő -> kikötő -> hajóút -> kikötő -> építkezés) - így egyszerűsödik a szállítás. Ráadásul a piramisok és a kőfejtők mind folyó mentén vannak.
"akkor a bányában a rabszolgákkal henger alakúra faragtatnám a követ"
Nyersanyag- (a lefaragott részekkel mit kezdesz?) meg időpazarlás (kétszer kell faragni) - de mindenesetre ötletes. -
#61
"Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az első generáció?"
Talán mert ufómagazint olvasol?
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy előttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Hát, végülis van, aki Istenben hisz, van, aki a lélekvándorlásban, meg van, aki az ufókban. Ettől még nem feltétlenül igaz.
"Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkből...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az ősember...vagy a nem is létezett kategóriába."
Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az űrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek. Na meg a veszélyeshulladék-lerakókat. A több millió évig bomló műanyagokat.
Ha találsz bármi hasonlót szupercivilizált őseinktől, akkor szólj mindenképp! -
#60
Egyébként a kőfejtőtől a piramisig vezető utat miért görgőkön, kockakővel kellene megtenni? Ha nekem csak embereim lennének, meg fagörgőm, akkor a bányában a rabszolgákkal henger alakúra faragtatnám a követ, elguríttatnám a piramis helyéig, ott egy másik munkásbrigád hasábbá faragná, aztán mehet a görgőzés fel az építményre...
A vizes-felhajtóerős téma nekem szimpatikusabb egyébként, de azzal meg az a bajom, hogy van mondjuk egy 20kN/m3-es kő, az becsobban a vízbe, lejön a súlyából 10kN/m3. Na, és akkor mi van? Az még mindig b*szom nehéz, és _emelni_ kell, mert a búvárrabszolgát szerintem akkor még nem találták fel, nem lehet a víz alatt rámpán tolni.
Ez a betonozósdi lenne a leglogikusabb, de ha -mint a cikk írja- 20% készült betonból, ráadásul pont a burkolatok, akkor futottunk egy szép kört, és ugyanott vagyunk, hogy a piramis négyötödét kockakövekből építették _valahogy_. -
HUmanEmber41st #59 Aztán vannak olyan vélemények is, h annyi embert nem is tudtak volna ellátni élelemmel, mint amennyi a hozzávetőleges számítások szerint kell, h átcibálják a kb 20km homoksivatagon azokat a bazi nagy ( és persze tökéletesen kifaragott) kavicsokat.. -
darkhill #58 "azonban számukra az ősi beton feljuttatása is legalább olyan rejtélyes munkafolyamatnak tűnik, mint a kész tömbök felcibálása. " Nekem csak ez a mondat nem megy... Ott van egy kép ami alapján tök egyértelmű hogy ha a betont mondjuk a piramis tetején szilárditották meg (mondjuk) akkor nem kell bazi nagy darabokat felcipelni hanem mindenki megfog egy "vödröt" aztán beleönti a fenti formába aztán megszilárdul és nem egyszerre visznek fel egy 2000 tonnás darabot... kicsit valószinübbnek és egyszerübbnek tünne igy... várom a fikázásokat :D -
BiroAndras #57 "De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben? Mondjuk 2 ,millió év alatt kialakultak a majmok"
A dínók kihalásakor az emlősök csak kis termetű rágcsálók voltak.
A fejlődés sebességéről meg csak annyit, hogy a legrégebbi embernek nevezhető lény kb. 6 millió éves. Tehát minimum ennyi idő kellett, hogy valami majomszerű izéből modern ember legyen. -
roliika #56 számtanilag kb jó. :D Csak logikailag nem. :D -
Epikurosz #55 Igazad van.
65 milljó - 2 milljó - 2000 (Krisztus szül.) = 62 milljó 978 ezer.
Vagyis Kr.e. 62,978 milljó.
Így jó? :-) -
lee56 #54 Az nagy lenne, egyszer kiderülne, hogy nem is egyiptomiak épitették, csak használták a piramisokat. -
lee56 #53 Mi a baj azzal hogy időszámitásunk előtt? hmmm? :) -
#52
"Őhááát.. India meg Egyiptom, kicsit távol esnek egymástól. :) "
De volt arra idő, hogy meghonosodjon Egyiptomban.
"Én sem hiszem hogy kifaragták, és feltolták a rámpán"
Miért ne? Az akkori kor eszközeivel megoldhatónak látszik a dolog - bár eléggé embertpróbáló meló több tonnás kőtömböket ide-oda hurcibálni (még görgőn, ha több munkás csinálja akkor is).
"Hagyik már ez a csúnya kifejezést. "
Létező, közhasználatban levő kifejezés. Mivel időszámításunkat Krisztus születéséhez igazítják (Arabok, kínaiak, izraeliták most csúnyán néznek) ez így teljesen rendben is van.
http://evkonyv.mcse.hu/evk2000/2000.html -
roliika #51 Szerintem sok az a nem is olyan sok :)
-
Phaemoor #50 csak hogy krisztus időszámításunk előtt kb 8-ban született...
másrészt vallásos felhangja van, ha nem haragszol, hadd ne használjam már, ha nem muszáj -
Epikurosz #49 "De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben?"
A dinók kihalása teret nyitott az emlősök fejlődésének.
65 millió évig fejlődtek, amíg megjelent a mai csodálatos ember. Ez nem is olyan sok idő. -
Epikurosz #48 No, ez érdekes kérdés, hogy mióta van agyagformázó korong!
Dőreség azt hinni, hogy sokezer évvel Kr.e. vagy i.e. nem volt. :-) -
roliika #47 Őhááát.. India meg Egyiptom, kicsit távol esnek egymástól. :) Én sem hiszem hogy kifaragták, és feltolták a rámpán a köveket, csak azt mondom, hogy hivatalosan nem ismerhették a kereket sem a görgőt ami persze kukaság hiszen az edényeik is kerekek...megformázni meg kerek valamit csak forgó valamin lehet. :) -
#46
"Időszámításunk"
Hagyik már ez a csúnya kifejezést. Mi az hogy időszámításunk???? Mi a baj azzal, hogy Krisztus előtt? Hm? -
#45
"Hogy tették oda?"
1. volt rá idejük 2. nem voltak hülyék 3. volt rá emberanyag (több tízezer ember már csak elég volt a célra) 4. volt motiváció.
Időszámításunk előtt 3000-ben már volt kenderkötél (ami felváltja a bőrszíjat).
Időszámításunk előtt 3000-ben már volt üveg.
Időszámításunk előtt 3000-2500 körül már volt gát, csatorna, ciszterna.
Időszámításunk előtt 3000 körül már volt tömör kerék (India, Sumer - ott már voltak kordék) - de ennek elődje a görgő, és a csúszka már az előtt elérhető volt.
Tehát a technikai feltételek adottak voltak,a kérdés csak a pontosan hogyan (amire van sok mód).
" Na de mikor az uralkodó meg sem született, már előre tudták, kit temetnek majd bele?"
Írás létezett, papírusz volt, hatalom volt - hosszútávú munkálatokra tudtak tervezni. -
roliika #44 Ez a ma elfogadott hivatalos álláspont. -
HUmanEmber41st #43 Szerintem dőreség azt hangoztatni, h a piramisok építői ( bárkik is voltak) nem ismerték a kereket. Egy viszonylag magas szintű matematikai tudás mindenképpen kellett megtervezni az épületeket. És akkor nem ismerik a kereket.. Jó, lehet, h nem használtak küllős kereket, de a görgő=kerék..
-
HUmanEmber41st #42 Szerintem dőreség azt hangoztatni, h a piramisok építői ( bárkik is voltak) nem ismerték a kereket. Egy viszonylag magas szintű matematikai tudás mindenképpen kellett megtervezni az épületeket. És akkor nem ismerik a kereket.. Jó, lehet, h nem használtak küllős kereket, de a görgő=kerék..
-
roliika #41 Az első számítógép fónó Jenny volt. :D Ennyi erővel ez még fejelttebb is nála, nem? :D -
roliika #40 Na még 1 kis érdekesség.
Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az első generáció?
Gondolkozzunk most teljesen matearialista alapokon.
Tegyük fel, hogy igaz, hogy 65 millió éve haltak ki a dinoszauruszok.
Az a baj, hogy ebben az esetben minden borul. Elvileg az első emberek, vagy előemberek, hívjuk aminek akarjuk, 450 000 ezer éve jelentek meg. Tehát a piramisok 4500 éve épültek, és 445500év kellett mire idáig eljutottak az emberek. Ok.
De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben? Mondjuk 2 ,millió év alatt kialakultak a majmok...bár ez durva, de mondjuk hogy szerencsétlenekenk 2 millió kellett. És akkor 62550000 évig majmok voltak, majd gondoltak 1-et, marhára beleuntak a dologba, és nekiálltak emberré fejlődni? Vagy 62 és fél millió évig fejlődtek ősemberré és 45 ezer év alatt meg hipp hopp homo erectus?
Akkor hogy is van ez? Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy előttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?
Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkből...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az ősember...vagy a nem is létezett kategóriába. -
Epikurosz #39 Tetsuo: király vagy! :-)
rolika írá:
"Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. "
Látod, roliika, ezért szeretlek. A mechanikus navigációs számoló (!)eszköz nálad úgy jelenik meg, mint "számítógép". Végülis az. :-) -
roliika #38 Jajjde humoros! Hozzávetőleg 4500 éve épültek ezek a piramisok, ember(!) hol száguldoztak akkor harci kocsik áruld már el!
Szivar! Fóóliááát? Folpackra, vagy alufóliára gondoltál? :D
A saját elméletem szerint nem mi vagyunk az első generáció a Földön, és valószínűleg nem is az utolsók, előttünk is voltak mások, de ez saját...
4500 éve sem voltak hülyék az emberek. Volt például alkáli elemük, amit cserépedényben tartottak. Volt üvegből készült lámpájuk. Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. Igaz ez utóbbi nem 4500 éves. A 4500 évet is csak tippelik a régészek, lévén, hogy nincs ezköz ami pontosan megmonsaná a kort, mert a piramisok sokféle elég régi anyagból tevődnek össze, rádiókarbon vizsgálat így kizárva. Még az is lehetséges, hogy a piramisok elég régi időkből ránk maradtak, és a meghalt királyokat...bocs, uralkodókat csak eltemették bennük. Egyesek szerint a Kheposz piramis majdnem 80 évig épült.
Na de mikor az uralkodó meg sem született, már előre tudták, kit temetnek majd bele?
Vagy gondolták, van úgyis 3 emberöltőnyi életünk, ráérünk, építsünk piramist?
Akkoriban nem 80-100 év volt az átlag életkor...már ha ie 2500ról beszélünk.
Olyan anyagokat használtak amit a párizsi Loreál megirigyelne. Mármint szépítkezésre...nem minden ok a piramisokkal és az akkori kultúrával kapcsolatban.
Kívülre rámpát építenek és azon tolják fel szerencsétlenek a kőtömböt, azzal meg pont az a baj mint a vizes megoldás esetében. A meglehetősen nagy ~160m széles rámpa ami 130-140m magas nem kis tömegű, szétnyomná az egész cuccot.
És még 1 érdekesség. A Kheopsz piramis csúcsa vörös gránitból készült, súlya ~3,5-4tonna, 147m magasan foglal helyet. Honnét hozták? Hogy tették oda? -
#37
Jó. De mit adtak nekünk a rómaiak? :) -
#36
Elég jó szerintem az elmélet. A régész "ellen" próbálkozása szerintem eléggé bénácska...