Terraformálás tükrökkel

Egyet tudok csak ehhez, és a hasonló témákhoz hozzáfûzni: mi a fene jogosít fel bárkit arra, hogy más égitesteken rendezkedjen? Tipikus emberi tulajdonság. Azért ,mert élnek rajta(nem is biztos) akkor már le lehet stipistopolni? Gondoljunk mán bele....a világûr nem a mienk. Odamehetünk bohóckodhatunk, de birtokba talán nem kellene venni. Milyen vicces lenne ha valaki bejelentené a jogos igényét, miután már megszállta az emberiség. Vicces.

Köszi. Meg tudod mondani,hogy hol,mert nem vagyok jártas az ilyesmiben.

Kedvesem!
Ez a Tudományos hírek fóruma.
Tehát, ír valaki (szerkesztõ, bennfentes) egy cikket, és mi ahhoz szólogatunk hozzá, tehát itt nem lehet nyitni témát, de máshol a Fórumban biztos igen.

pontosan ezt bizonygattam én is.

szvsz terraformálásnál egyszerûbb kupolavárosokat létrehozni. ha már lakni meg terjeszkedni akarunk.

Rövidebben, Ha a cél tudományos (rövidtávu) - alkalmazkodni, Ha hosszutávu (stratégiai) akkor terraformálás.

Hát igen, de mennyivel könyebb egy "földközelibb" marshoz alkalmaszkodni, fõleg ha a nagyon jövõt nézzük, ahol lehet hogy már telepesek, neaggyisten kolóniák lennének a marson. <#vigyor0>

Bocsi,egy kérdés. Ezek a témak,a szerver generálja õket,vagy tudok én is új témát nyitni a fórumban? Várom a hozzáértõk válaszát.
köszi

Vissza a terraformáláshoz. Légkört átszívni nem lehet. Meg sok értelme sem lenne,ha lehetne. A ritka légkör még hasznos is lehet,pl.: nem kell olyan erõs és nehéz hõpajzs a leszálló ûrhajókra. Könnyebb a fellövés is. Nem torzítja annyira a telekommunikációs jeleket,ezért kisebb kisugárzott teljesítmény is elég. A talaj feldolgozásával,ha pl kohót építenénk a Marson,hogy ne kelljen mindent oda vinni,is lenne nagymennyiségû gáz melléktermék. Persze bolygóméretekben ez semmi,de sok kicsi idõvel talán sokra is mehet. Vagy ha nem is sokra,legalább mérhetõ eredményre :-)
Szép az a grafika,pláne a sarkvidéki óceánnal. Csak az mindig be lenne fagyva nagy eséllyel... Ahol úgy istenigazából érdemes lenne terraformálással próbálkozni,azok a nagyméretû holdak. Ott hamarabb lenne eredmény,és kicsit könnyebb feladat is,már csak a méretek miatt. Persze ne a Titánt szemeljük ki egybõl... De a holdakon sem a tükrözés lenne célravezetõ,hanem az automata erõmûvek. Csak egy eszmefuttatás. Valahol egy akkora holdra lelünk,amin már érdemes próbálkozni. A mi naprendszerünkön kívülire gondolok. Olyan erõmûvet kellene csinálni,amely leszáll,telepíti és üzembe helyezi magát. Robotokkal szerintem megoldható. ilyenbõl kellene legalább 600-700 darab. A reaktor hõjét és legalább 10 éves üzemidejét használnánk melegítésre. A légkör gázati egy szivattyúrendszerben felmelegíteni és visszaengedni a légtérbe. A sugárszennyezés nem számít. Vagy ha van folyadék a felszínen akkor azt melegíteni és cirkuláltatni. Nagyjából homogén eloszlással a hold felszínén talán lenne valami hatása. Bár hogy õszinte legyek én nem vagyok a formálás híve. Alkalmazkodni könnyebb,gyorsabb,olcsóbb és sokkal célravezetõbb.<#wink>

Üdv megint. Egykis pontosítás. A német ágyú hosszú Berta volt,a Krupp mûvek terméke és alkalmazási ideje az I.vh. Szaddam ágyújának eredeti célja Irán lett volna,csak közben véget ért a háború,a fõmérnököt meg megölték. asszem mérgezéssel. De abban igazad van,hogy késõbb Izrael ellen akarta volna alkalmazni. Mûholdak fellövésére épült egy az USA-ban. Próbalövészetek voltak is vele. Discovery-n volt is róla film,hogy az ISS kaja és egyéb ellátását tudnák ilyen lövedékekkel megoldani. Könnyû lövedék egy kicsi manõver-fokozattal. A lövedék burkolata olyan anyagból készülhetne,mint a Trident rakéták robbanófeje. Papírvékonyságú méhsejt-cellás. Még hõállónak sem kellene lennie,mert aerospike-al lehetne ellátni. A rakétafokozat meg olcsó lenne,ha nagy tömegben készülne,és nem is kellene olyan hû de hi-tech típus. A vezérlés ha félaktív radaros,az még olcsóbb.
Vagy ha ez a "tisztelt" döntéshozó uraknak nem tetszik,tegyükfelhogy mûszaki hiba a fellövéskor és hull is vissza a sugárzó szemét a nyakunkba esettõl félnek,akkor a tengerfenékbe fúrás a legjobb. Olyan helyen,ahol a kéreg lefelé bukik egy másik lemez alá. Ott fúrni úgy 100-150 méter mély lyukat,és potty bele a bebetonozott,üvegesített hulladékot. Hosszú távon bekerülne majd egyszer a olvadt magma rétegébe. Na ott tutira megsemmisül és idefent meg semmi hatása sincs. Jelenleg is kivitelezhetõ és bejáratott technika. Lásd mélytengeri fúrások. Úgyhogy én minden erõmmel ezt a módszert támogatnám. Hiába integet a sárga kis pofa...

bár ha már ott tartanánk akkor lehet nem a mars terraformálásával foglalkoznánk 😊

teleportálóval nem lenne nehéz :-)

hmm na jol megkaptam a vénuszos szövegemért 😄 persze tudom, hogy a felszín egy pokol és óriási a meleg. a meleget az üvegházhatás okozza, amit meg a vastag légkör generál. mondjuk a co2 légkör önmagába jó, mert legalább légkör, amibõl scifis bûvészkedéssel még egy párszáz év mulva lehet, hogy tudnának is vmit kezdeni a tudósok. na nem mondom, hogy egyszerû lenne terraformálni, de valahogy még mindig elképzelhetõbbnek tartom, mint a marssal. a marson a légkör rendkívül gyenge, ami nélkülözhetetlen. jó hát fent lehet tartani marsbázist, de amíg csak viszi a pénzt és érdemben nem tud adni valamit a tudományos eredményeken kívül, akkor nem jutottunk elõbbre csak az erõforrásainkat a marsra irányítottuk a föld helyett, pedig lassan a földet is terraformálni kell már ott tartunk.

a megoldás az lenne ha a vénusz vastag légkörének egy részét átvisszük a marsra. így a vénuszon csökkenne a meleg, a légnyomás. a mars meg melegedne egy keveset. kár, hogy ez csak fantázia. bár jó álmodozni 😛

Ilyen most:

...és Kees Veenenbos szerint ilyen lesz:

Az elsõ lépések:

Álmodozni szabad.
Ezt teszi David Robinson is.
<img src="http://www.bambam131.com/marscolony/Jamestown4a.jpg"
width="596" height="447">

Hát, jó ötletnek tünik az ágyus módszer, de nemtom mennyire lehetne pontosan a napba juttatni a lövedéket. Mondjuk biztosan ki lehetne számolni egy pályát neki, amit ugye befolyásol a közelben levõ bolygók (esetleg arra fele járkáló nagyobb asteroidok) gravitációja, meg még sominden más, és ha már eljut a nap közelébe akkor már szinte mind1 hogy mellément-e 😊

A fóliasátor így is úgy is köll.
A giroszkópnak tudtommal tökmind1, hogy mekkora forgatónyomatékot kell semlegesíteni, de lehet, hogy tévedek.<#confused>

Én bizony a tenger fenekére süllyesztést kézzel-lábal ellenzem. <#ejnye1>.
Akkor már tényleg kilõni, de jó kis agyagos földbe eltemetve is eláll egy darabig (ki tudja, hátha még újra lehet hasznosítani valamikor?).

A nagyágyú ötlet amúgy jó. Tudtad, hogy a németek ugye Big Bertával lõtték Párizst 1871-ben? Nem tudom, hogy Verne Gyula merített tõlük, vagy õk az írótól? Mert ugye az Utazás a Holba ûrhajóját ilyen álgyúval lövik ki.

A technikát Szaddám Husszein próbálta felmelegíteni, és minõs véletlen a németektõl rendelt méretes acélcsöveket, "gázvezetékeknek", de igazából Izraelt szerette volna elérni tüzérségi eszközzel. A katonai kísérlet nem jött össze.

Most, ûrtechnikai célra szerintem sem járható út, kivéve talán aprócska mûholdak fellövését, de a Marson talán, a Holdon pedig bizonyára jó ötlet lenne építeni ilyen Vastag Bertát, helyileg bányászott anyagokból, és utána lõni, lõni, lõni. <#violent>

köszönöm a szíves fogadtatást! Csak mostanság kezdek ilyen fórumozással foglalkozni,úgyhogy ha hibákat vétek sajnálom,még tanuló vagyok e téren. De nagy netes egyébként se lesz belõlem. A beszélgetés stílusa meg jó,ha könnyed. Csak azt nem tûröm,ha valaki OK NÉLKÜL hülyéz le.
De folytassuk a témát:
Atomerõmû párti vagyok én is. Itt a Földön is,hát még az ûrben... A Mars felszínén ha állandó támaszpontot hoznánk létre,akkor oda mindenképpen kellene egy nagyteljesítményû reaktor. Nagy teljesítmény alatt nem paksi paramétereket értek,hanem mint egy tengeralattjáró reaktorát. Volt egy kis hajó anno,az NR-1,ami kb. Harmadakkora volt, mint egy Los Angeles-osztályú hajó. A pontos méretére nem emlékszem,de ha gondoljátok nézzetek utána. A legénysége 7-8 fõ volt,kémfeladatokra használták. A reaktora két szekrény méretû volt. Az bõven megfelelne egy bázisnak. A hûtést is meg lehetne oldani valahogy. Nagyobb ûrhajókra is ezt javasolnám,mert az izotópos kisdoboz nem képes ellátni olyan méretû és energiaigényû rendszert mint ami egy kolonizáló szerelvény lenne. A hulladékkal(kihasznált fûtõelemek) meg azt kellene csinálni,hogy itt a Földön a tenger fenekébe kellene fúrni egy kurva mély lyukat. Oda besüllyeszteni és betemetni. Ott sem ember sem élelmiszer sem talajvíz közelében nem lenne. A fölötte lévõ vízréteg meg 5000m,tehát a hajón elhaladó napozó kisasszonyok puncijáról sem hullana le a szõrzet... :-)
A Marson,az alacsonyabb g miatt esetleg fel lehetne lõni a szemetet egy elektromágneses ágyúval. Csak úgy bele a Napba. Ott tutira megsemmisül. Az USAban már kísérleteztek óriáságyúkkal a 60-70-es években. Mûholdakat akartak fellõni vele. De a programot leállították. A Marson nagyobb ágyú építhetõ és könnyebben üzemeltethetõ. Apránként de biztosan meg lehetne szabadulni a szeméttõl. Ezt egyébként a Földön is meg kellene építeni. Nem is kerülne horrorisztikus összegbe. És akkor azokkal a csinos lányokkal,akik a zászlóikat lengetik az erõmûvek elõtt nem vitatkoznánk meg mérgelõdnénk,hanem nagy egyetértésben szeretkeznénk... Mennyivel jobb lenne,mint most,amikor környezetvédelem címszó alatt gátolni próbálják a fejlõdést...
Na mára ennyi,mennem kell órára.

a probléma az, hogy nem "megtartani kellene a szöget" hanem folyamatosan állítani.
Nem is keveset. És ehhez olyan forgatónyomaték kellene, mint a disznó. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt milyen böszme giroszkóppal lehetne megoldani, de hát, ki tudja, "több dolgok vannak földön s égen..."

Ha egy két négyzetkilométert akarunk "terraformálni" akkor nem egyszerûbb, és olcsóbb némi nájlonból, bambuszól, meg a saját nyálunkból valami nagy kiterjedésû fóliasátrat összedobni?

Annak a mûködtetéséhez még giroszkóp se kéne.

Egyszerûn odébbállnánk. Mert egyelõre nomád életmódról lenne szó.
Ott, különben, ahol olyan erõs a kozmikus sugárzás, az egyébként jól szigetelhetõ atomerõmûvek sugárzása meg se kottyanna. Különben nem olyan atomerûmûvekre kell gondolni, mint az itthoniak, mert ezekhez - beleértve a tengeralattjárók kisebb atomerõvûveit is - rengeteg vízre van szükségük. A Cassini szonda sem ilyen vizes atomerûmû.

Jó mondjuk, nem földi méretekben kell gondolkodni, nem kell hogy többezer ember energiaigényét ellássa egy marsi reaktor, igy lehet jóval kisebb is, de attól még a káros mellékhatások megmaradnak, csak azok is zsugorodnak egy keveset.

Azért ha annyira atomerõ párti vagy, érdekelne milyen megoldást tudnál elképzelni a használt fûtõelemek "semlegesitésére" elszállítására, egy marsi bázis esetében. Mert ugyebár itt nálunk nemgond ha nincs az atomerõmü közelében megfelelõ lerakodóhely, (pl. földalatti tárolókba) simán lehet vonaton, vagy akár közuton szállítani, de a marson már nem ilyen rózsás az infrastruktúra <#vigyor0>, és ha a tükrös megoldásnál maradunk, lesz egy 1km-es játszóterük mindenre. Nemtudom pontosan milyen a marsi talaj, az az alatti rétegeket meg fõleg nem, de biztos kemény meló lenne "föld" (mars <#vigyor>) alá temetni.

Tudom.

Egy RTG azért más mint egy hagyományos atomerõmû 😊

A nukleáris energiát már használják az ûrtechnikában. Nem lenne újdonság. A nagybolygók felé küldött ûrszondákon ez kötelezõ is, mert olyan mesze a Naptól nem lehetne napelemekkel bohóckodni.

Hát nem tudom, kiindulva abból, hogy itt a földön is elég drága és hosszu ideig tart, egy-egy atomerõmü megépitése. A müködtetésrõl és a kiégett fütõelemek elszállitásáról már nem is beszélve. Akkor már ez a tükrös módszer még mindig egyszerübben megvalósithatónak tünik, és legalább clean energy, szép lenne a marson azzal kezdeni a terraformáslást, hogy elásunk pár hordó sugárzó anyagot <#levele>

"Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?"

Én most így hirtlelen és elsõre giroszkopikus rendszerre gondoltam, amely mindig tartaná a szöget.

Különben nem is az a cél, hogy ott most folyamatosan 24 fok Celsius legyen, hanem mint bizonyára tudod, pld. a marsi tél idején problémás a marsjárók napelemeneinek a feltöltése. Egy ilyen tükrös micsoda ebbe segítene bele. Meg ugye a marsjáró nem létfontosságú, míg egy marsbázis létfontosságú szerepet töltene be - nem mindegy. De amúgy mindegy, én atomerõmûpárti vagyok, mint már említettem, az a biztos.

Tudom mit szerettél volna érzékeltetni 😊, csak vicces kedvemben voltam, de nehogy magadra vedd a civilizált delfin vs ember poént, rád max csak 20%ban vonatkozik <#bee1>

Amugy most nem értek veled 1et teljes mértékben. Igenis találhatnak olyan élõlényeket amik simán megváltoztathatnák az életünket is akár, lehet nem azonnal, és nem olyan mértékben mintha, kis szürke alienekkel technológiát "cserélnénk" 😄, de azért megeshet hogy olyasmit találunk ami a legkülönbözõbb területeken boostolná a tudományt. Most hirtelen nem tudok példákat felhozni, az én fantáziám se (teljesen) végtelen 😊, és késõ is van, zombi vagyok ilyenkor <#wilting>

Nekem 2 kérdésem van:
a tükröt folyamatosan után kell állítani. (keringés - forgás) Mivel a tükörnek cirka akkorának (vagy nagyobbnak) kellene lennie mint a bevilágítandó területnek, ez csak néhány "terraformálandó" négyzetkilométert tekintve is problematikus, ugyanis merev vázon (mint egy papírsárkány) tudnám elképzelni a rendszert. Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?
Akárhogy is, de idõnként árnyékba kerül a terület. A földi sivatagi 60-70 fokos hõingadozás kutyfasza ahhoz képest ami ilyen ritka légkörben ott sec perc alatt történni fog.

Azt akartam érzékeltetni, hogy ha per absurdum találnánk az Európa holdon (Jupiter) az óceánban valamilyen állatokat (nem delfineket, mert azok emlõsök, fel kell jönniük a felszínre levegõért),de vmi hasonlót, pld. polipokat, rájákat stb. az kétségtelenül egy nagy szenzáció lenne, de attól a mi kis emberi civilizációnk zökkenõmentesen haladna tovább. A nagy kihívás az, ha értelmes lényekkel futunk össze, mert nagyobb lenne a hatásuk a társadalmunkra.

BTW: Különben ebbe a fórumba is kezdtem írogatni (angolul) , hátha valakit érdekel a nemzetközi pálya (bár ott nincs annyi poénkodás, de személyeskedés azért van ott is).

nana, azok a kis butus delfinek civilizáltabbak mint egyes embertársaink 😉

delfinszerû civilizációt
helyett:
delfinszerû élõlényeket (buta kis delfineket)

"nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában."

Ad.1: Egy kis tükrözés nem hiszem, hogy nagyobb kárt tenne ott, mint az alapból jelenlévõ kozmikus sugarak, viharok, porördögök, meteorit becsapódások. Annyira azért nem hímes tojás a Mars.

Ad.2: Énszerintem mélyen a talajban lehetnek valamilyen bacik, - a remény hal meg utoljára, tudom - amelyeknek elsõsorban tudományos jelentõségük lenne, de olyan rettenetesen nagy áttörést nem jelentenének. Most mondok egyet, ha delfinszerû civilizációt találnák mondjuk az Európán, annak is bazi nagy tudom. jelentõsége lenne, de attól a kenyér ára itt nem változna, legalábbis rövid távon. Ezek inkább szellemi, lelki dolgok. Persze humanoid létformák megjelenése életünkben, na az már nagy durranás lenne. De lehet, hogy most túl flegma vagyok.<#fejvakaras>

Üdvözöljük körünkben SHARK13 kollégát! <#taps>

Mondjuk egy kicsit necces, ha nagyon jólfésült vitát akarsz, mert egyesek elég szabadszájúak vagyunk itt és vehemensek, de mindent a tudományért, ugyebár.

Az aggályaid amúgy osztom, szerintem is hülyeség (jaj, bocs, a szájamra ütöttem) a tükrös lacafacázás. Én messzemenõen atomerõmûpárti vagyok, a korábban itt belinkelt francia prof honlapjáról letöltött szim. játékban is az elsõ dolgom az volt, hogy feltankoljak belõle a marsi ûrhajóra. Megjegyzem, jó nehéz, tehát okosan be kell osztani emiatt a rakteret.
-------------------
lee56:
helyesek a megjegyzéseid, nem a marsi Egyenlítõ környékére gondolt a kiscsávó, amikor leírta elképzeléseit, hanem valamelyik sark felé, bár nem éppen a sarokra, ahol van jó sok ívóvíz. És igen, ott már nem biztos, hogy felmegy a nyári hõ +20 celsiusra.

Nagyjából erre gondoltam én is.
Mivel ez egy tanulmány a részletek nincsenek kidolgozva, de nem is volt célja imho.
Ami engem zavar, az az, hogy ennél kisebb horderejû problémák sincsenek megoldva,
a szûkös költségvetést arra kellene talán költeni.

Sanyix: Na igen mindig oda lyukadunk ki elöbb utóbb, hogy az ûrkutatás nem rentábilis egyenlõre.

Üdv néktek. Én csak most kapcsolódom be ebbe a fórumos eszmecserébe. ha jól látom a Mars terraformálásáról beszéltek. Nos csillagász szakos hallgatóként annyit mondhatok,hogy nem olyan egyszerû az,mint amilyennek hangzik. Egy kis animáción szép a tükrözés,de az csak üveggolyó az indiánoknak,vagyis a nézõknek. De menjünk csak sorban:
1-Legyártani azokat a marha nagy tükröket. Megoldható. Legyen mondjuk olyan,mint a fólia. Elég vastag egy bizonyos szilárdsághoz,de mégis elég könnyû. A tükrözõ réteg gõzölögtetett fém. Még ha vékony is az egész,az alkalmazott fémek nehezek. Mert legalább négyzetkilométeres területûnek kellene egy szegmensnek lennie.
2-Kellene egy hatalmas teherûrhajó,ami teljesen automatán,legénység nélkül ingázik a Föld és a Mars között. Ami ugye csak bizonyos idõszakokban gazdaságos. Elméletileg lehetséges bármikor,csak ahhoz több nagyságrendell több energia kellene.
3-A Mars kiszemelt területe fölött szinkronpályára kellene állítani a nagyméretû tükröket egymáshoz nagyon közel. Ehhez saját hajtómûvekkel és annak tartós(több száz évig elegendõ) energiaforrásával kellene ellátni az összes tükörelemet. Mert mozgatni is kellene õket,mindig a fény irányába,ahogy a bolygó kering. Akár a napraforgó virága. Az ugye nem megoldható,hogy tízévenkén elutazzunk a Marsig fûtõelemet cserélni mind a többszáz reaktorban.
4-A "bevilágított" terület nem egyenletesen melegedne. A közepe sokkal jobban melegedne,mint a szélei,ezért szelek képzõdnének. Hogy milyenek azt nem tudom,de bonyolultak az tuti. A Marsnak van saját idõjárása,van szél a gyenge légkörben is. Ezt nagymértékben megzavarná a besugárzott folt által keltett szél. Az sem mellékes,hogy a Földiénél gyengébb gravitáció miatt a szelek által felkavart por marha lassan ülepedne. Egy jó kis porvihar felsõ rétegét melegítve meg nem a kívánt célt valósítjuk meg. A felszín hõsugárzása sem mellékes. A ritka légkör miatt a talaj hõjének nagyrésze akadálytalanul kisugárzódik az ûrbe.
5-Mivel még nem tudjuk biztosan,hogy van-e élet a Marson nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában.
6-Ha megcsináljuk a "melegítõ rendszer"-t és az üzemszerûen mûködik,mi történik egy esetleges baleset esetén? Mert ha mûködni fog,akkor azt nagyon "hajszálra" kiszámolt paraméterek esetén tenné. Ha pl. Egy meteorraj megtépázza a tükröket,vagy néhányuk a vezérlés hibája miatt összeütközik...máris számottevõen kisebb lesz a besugárzott teljesítmény. És máris mások lesznek a meteorológiai hatásai az egész mûveletnek. Kvázi egy kisebb baleset is tönkreteheti az addigi teljes munkánkat.
7-Még egy kérdés. Ha terraformáljuk a Marsot,akkor annak csak úgy van értelme,hogy "feldúsítjuk" a légkört. Akkor viszont már magát is fûtené a bolgyó az üvegház-hatás miatt. Tehát feleslegeses a tükrök.
8-Kik adnának erre pénzt??? Még következõ generációs ûrsikló sincs, ténylegesen lakható,NAGY ûrállomás sincs. Amíg a szûkebb környezetünket sem tudjuk lakni,addig minek költsünk más bolgyók terraformálására. Abból a pénzbõl a fentebb említetteket simán meg lehetne valósítani. És egyátalán minek terraformálni egy bolygót? Lehet építeni olyan bázisokat,sõt egész városokat,amik zártak.
Aki nem ért velem egyet szívesen vitázok,de csak kultúráltan. Ha valami hülyeséget írtam volna,elnézést,nagyon fáradt vagyok már. Mindenkinek szép estét kívánok.

Igen igen, ebben is igazatok van, de hol olvastátok hogy az egyinlítõ tájékán tervezik ezt a mini "terraformálást" véghezvinni?.

"A tükör által fókuszált napfény egy körülbelül 1 kilométer széles foltot borítana fénybe, 20 Celsius fokra emelve a ***területen az amúgy átlagosan -140 és -60 fok között mozgó hõmérsékletet*** ".

"nem utolsó sorban pedig megolvasztja a felszíni vízjeget"

Ha csak ezt a két kiragadást, megnézitek, már valószinüsíthetõ hogy nem az egyenlítõ környékérõl van szó, tehát irreleváns hogy ott mennyi a maximum.
És megmagyarázza azt is, hogy miért kellenek a tükrök, ha egyszer azok nélkül is vannak kellemes 20 fok körüli hõmérsékletek a bolygó egyes részein.

Egyetlen légzõkészülék biztos nem lenne elég, mert a légköri nyomás 1%-a földinek, így - miután deszhidratálódtál, az ereid megpattannának, és elvéreznél mint azok, akiket úgy emlegetnek itt, mint akiken kijöttek Jézus sebei.

Amúgy, a Vénusz elõnye, hogy ott - a Marsi szegénységgel szemben - bõven van nyersanyag, azt hiszem ami a Vénusz bármely vegyész álma. Csak bizonyos reakciókat kellene elindítani...

Bravó, feltaláltad a spanyolviaszt. Leírtad még1x, amit elõtted mások 100x.

Skacok, azon gondolkodtam már párszor, hogy a mars melegebb részein-helyein ilyen körülmények között akár elég volna egyetlen légzkészülék is.
Mi errõl a véleményetek ?
Egyébként nem igaz, hogy -60 fok a legmelegebb a marson az egyenlítõ közelében lehet akár +20 fok feletti is.

Egy nullával véletlenül többet írtál.

A soha, elég merész kijelentés, nem gondolod...
Bár volt egy csomó ember 200 éve is, akik szerint soha nem juthatunk ki az ürbe, vagy a holdra. Sõt picit korábban Leonardót is kiröhögték, és mondták hogy az ember sose fog repülni.

Hát hogyne.
Átlagos felszíni hõmérséklet: 482 °C, a légkör 96%-a szén-dioxid,3%-a nitrogén a többi meg az egyéb gázok (Kén-dioxid, vízpára, Szénmonoxid, Argon, Hélium, Neon,Hidrogén-klorid és Hidrogén-fluorid).Az egész eget sûrûn beborító felhõibõl kénsavesõ csepereg.A légköri nyomás 92!!!!-szerese a földinek.A felszíni pokol további jellegzetességét a kb. 482 °C-os hõméséklet adja. Eme értékeket a fékevesztett üvegházhatás okozza. A napfény melegének jelentõs rész átmegy a felhõkön, de a Földdel ellentétben nincs hol távoznia, így újra és újra visszaverõdve fokozza a pokoli klímát. Így a Vénusz melegebb, mint a Merkúr, noha jóval messzebb van.A Vénusz mágneses tere rendkívül gyenge, amiben bizonyára szerepet játszik a nagyon lassú 243 földi napig tartó retrográd tengelyforgása. A napszél a bolygó ionoszférájával követlen kölcsönhatásban van.

!!! Mert szerinted barátságosabb egy co2-es kénsavas légkör földinél 900-szor nagyobb légköri nyomással, ahol 500 fok állandó, és a felszín tele van vulkánokkal, lávafolyásokkal? 😊

"a marson nincs, és soha az életben nem lesz"

talán a "büdös életben" még lehet, nem?

ki az a hülye aki a marsot akarja terraformálni miközben a földön élünk? meg ha már scifizni akarnak a tudósok, akkor a vénusszal próbálkozhatnak, mert ott legalább van légkör. a marson nincs, és soha az életben nem lesz.