159
  • manoG
    #159
    Egyet tudok csak ehhez, és a hasonló témákhoz hozzáfűzni: mi a fene jogosít fel bárkit arra, hogy más égitesteken rendezkedjen? Tipikus emberi tulajdonság. Azért ,mert élnek rajta(nem is biztos) akkor már le lehet stipistopolni? Gondoljunk mán bele....a világűr nem a mienk. Odamehetünk bohóckodhatunk, de birtokba talán nem kellene venni. Milyen vicces lenne ha valaki bejelentené a jogos igényét, miután már megszállta az emberiség. Vicces.
  • SHARK13
    #158
    Köszi. Meg tudod mondani,hogy hol,mert nem vagyok jártas az ilyesmiben.
  • Epikurosz
    #157
    Kedvesem!
    Ez a Tudományos hírek fóruma.
    Tehát, ír valaki (szerkesztő, bennfentes) egy cikket, és mi ahhoz szólogatunk hozzá, tehát itt nem lehet nyitni témát, de máshol a Fórumban biztos igen.
  • SHARK13
    #156
    pontosan ezt bizonygattam én is.
  • cain
    #155
    szvsz terraformálásnál egyszerűbb kupolavárosokat létrehozni. ha már lakni meg terjeszkedni akarunk.
  • lee56
    #154
    Rövidebben, Ha a cél tudományos (rövidtávu) - alkalmazkodni, Ha hosszutávu (stratégiai) akkor terraformálás.
  • lee56
    #153
    Hát igen, de mennyivel könyebb egy "földközelibb" marshoz alkalmaszkodni, főleg ha a nagyon jövőt nézzük, ahol lehet hogy már telepesek, neaggyisten kolóniák lennének a marson.
  • SHARK13
    #152
    Bocsi,egy kérdés. Ezek a témak,a szerver generálja őket,vagy tudok én is új témát nyitni a fórumban? Várom a hozzáértők válaszát.
    köszi
  • SHARK13
    #151
    Vissza a terraformáláshoz. Légkört átszívni nem lehet. Meg sok értelme sem lenne,ha lehetne. A ritka légkör még hasznos is lehet,pl.: nem kell olyan erős és nehéz hőpajzs a leszálló űrhajókra. Könnyebb a fellövés is. Nem torzítja annyira a telekommunikációs jeleket,ezért kisebb kisugárzott teljesítmény is elég. A talaj feldolgozásával,ha pl kohót építenénk a Marson,hogy ne kelljen mindent oda vinni,is lenne nagymennyiségű gáz melléktermék. Persze bolygóméretekben ez semmi,de sok kicsi idővel talán sokra is mehet. Vagy ha nem is sokra,legalább mérhető eredményre :-)
    Szép az a grafika,pláne a sarkvidéki óceánnal. Csak az mindig be lenne fagyva nagy eséllyel... Ahol úgy istenigazából érdemes lenne terraformálással próbálkozni,azok a nagyméretű holdak. Ott hamarabb lenne eredmény,és kicsit könnyebb feladat is,már csak a méretek miatt. Persze ne a Titánt szemeljük ki egyből... De a holdakon sem a tükrözés lenne célravezető,hanem az automata erőművek. Csak egy eszmefuttatás. Valahol egy akkora holdra lelünk,amin már érdemes próbálkozni. A mi naprendszerünkön kívülire gondolok. Olyan erőművet kellene csinálni,amely leszáll,telepíti és üzembe helyezi magát. Robotokkal szerintem megoldható. ilyenből kellene legalább 600-700 darab. A reaktor hőjét és legalább 10 éves üzemidejét használnánk melegítésre. A légkör gázati egy szivattyúrendszerben felmelegíteni és visszaengedni a légtérbe. A sugárszennyezés nem számít. Vagy ha van folyadék a felszínen akkor azt melegíteni és cirkuláltatni. Nagyjából homogén eloszlással a hold felszínén talán lenne valami hatása. Bár hogy őszinte legyek én nem vagyok a formálás híve. Alkalmazkodni könnyebb,gyorsabb,olcsóbb és sokkal célravezetőbb.
  • SHARK13
    #150
    Üdv megint. Egykis pontosítás. A német ágyú hosszú Berta volt,a Krupp művek terméke és alkalmazási ideje az I.vh. Szaddam ágyújának eredeti célja Irán lett volna,csak közben véget ért a háború,a főmérnököt meg megölték. asszem mérgezéssel. De abban igazad van,hogy később Izrael ellen akarta volna alkalmazni. Műholdak fellövésére épült egy az USA-ban. Próbalövészetek voltak is vele. Discovery-n volt is róla film,hogy az ISS kaja és egyéb ellátását tudnák ilyen lövedékekkel megoldani. Könnyű lövedék egy kicsi manőver-fokozattal. A lövedék burkolata olyan anyagból készülhetne,mint a Trident rakéták robbanófeje. Papírvékonyságú méhsejt-cellás. Még hőállónak sem kellene lennie,mert aerospike-al lehetne ellátni. A rakétafokozat meg olcsó lenne,ha nagy tömegben készülne,és nem is kellene olyan hű de hi-tech típus. A vezérlés ha félaktív radaros,az még olcsóbb.
    Vagy ha ez a "tisztelt" döntéshozó uraknak nem tetszik,tegyükfelhogy műszaki hiba a fellövéskor és hull is vissza a sugárzó szemét a nyakunkba esettől félnek,akkor a tengerfenékbe fúrás a legjobb. Olyan helyen,ahol a kéreg lefelé bukik egy másik lemez alá. Ott fúrni úgy 100-150 méter mély lyukat,és potty bele a bebetonozott,üvegesített hulladékot. Hosszú távon bekerülne majd egyszer a olvadt magma rétegébe. Na ott tutira megsemmisül és idefent meg semmi hatása sincs. Jelenleg is kivitelezhető és bejáratott technika. Lásd mélytengeri fúrások. Úgyhogy én minden erőmmel ezt a módszert támogatnám. Hiába integet a sárga kis pofa...
  • Spica
    #149
    bár ha már ott tartanánk akkor lehet nem a mars terraformálásával foglalkoznánk :)
  • Epikurosz
    #148
    teleportálóval nem lenne nehéz :-)
  • Spica
    #147
    hmm na jol megkaptam a vénuszos szövegemért :D persze tudom, hogy a felszín egy pokol és óriási a meleg. a meleget az üvegházhatás okozza, amit meg a vastag légkör generál. mondjuk a co2 légkör önmagába jó, mert legalább légkör, amiből scifis bűvészkedéssel még egy párszáz év mulva lehet, hogy tudnának is vmit kezdeni a tudósok. na nem mondom, hogy egyszerű lenne terraformálni, de valahogy még mindig elképzelhetőbbnek tartom, mint a marssal. a marson a légkör rendkívül gyenge, ami nélkülözhetetlen. jó hát fent lehet tartani marsbázist, de amíg csak viszi a pénzt és érdemben nem tud adni valamit a tudományos eredményeken kívül, akkor nem jutottunk előbbre csak az erőforrásainkat a marsra irányítottuk a föld helyett, pedig lassan a földet is terraformálni kell már ott tartunk.

    a megoldás az lenne ha a vénusz vastag légkörének egy részét átvisszük a marsra. így a vénuszon csökkenne a meleg, a légnyomás. a mars meg melegedne egy keveset. kár, hogy ez csak fantázia. bár jó álmodozni :P
  • Epikurosz
    #146
    Ilyen most:

    ...és Kees Veenenbos szerint ilyen lesz:
  • Epikurosz
    #145
    Az első lépések:
  • Epikurosz
    #144
  • Epikurosz
    #143
    Álmodozni szabad.
    Ezt teszi David Robinson is.
    <img src="http://www.bambam131.com/marscolony/Jamestown4a.jpg"
    width="596" height="447">
  • lee56
    #142
    Hát, jó ötletnek tünik az ágyus módszer, de nemtom mennyire lehetne pontosan a napba juttatni a lövedéket. Mondjuk biztosan ki lehetne számolni egy pályát neki, amit ugye befolyásol a közelben levő bolygók (esetleg arra fele járkáló nagyobb asteroidok) gravitációja, meg még sominden más, és ha már eljut a nap közelébe akkor már szinte mind1 hogy mellément-e :)
  • Epikurosz
    #141
    Divatos téma a terraformálás: többmilliárd pici űrhajótól a rózsaszínű égen át a kéjgázig
  • Epikurosz
    #140
    A fóliasátor így is úgy is köll.
    A giroszkópnak tudtommal tökmind1, hogy mekkora forgatónyomatékot kell semlegesíteni, de lehet, hogy tévedek.
  • Epikurosz
    #139
    Én bizony a tenger fenekére süllyesztést kézzel-lábal ellenzem. .
    Akkor már tényleg kilőni, de jó kis agyagos földbe eltemetve is eláll egy darabig (ki tudja, hátha még újra lehet hasznosítani valamikor?).

    A nagyágyú ötlet amúgy jó. Tudtad, hogy a németek ugye Big Bertával lőtték Párizst 1871-ben? Nem tudom, hogy Verne Gyula merített tőlük, vagy ők az írótól? Mert ugye az Utazás a Holba űrhajóját ilyen álgyúval lövik ki.

    A technikát Szaddám Husszein próbálta felmelegíteni, és minős véletlen a németektől rendelt méretes acélcsöveket, "gázvezetékeknek", de igazából Izraelt szerette volna elérni tüzérségi eszközzel. A katonai kísérlet nem jött össze.

    Most, űrtechnikai célra szerintem sem járható út, kivéve talán aprócska műholdak fellövését, de a Marson talán, a Holdon pedig bizonyára jó ötlet lenne építeni ilyen Vastag Bertát, helyileg bányászott anyagokból, és utána lőni, lőni, lőni.
  • SHARK13
    #138
    köszönöm a szíves fogadtatást! Csak mostanság kezdek ilyen fórumozással foglalkozni,úgyhogy ha hibákat vétek sajnálom,még tanuló vagyok e téren. De nagy netes egyébként se lesz belőlem. A beszélgetés stílusa meg jó,ha könnyed. Csak azt nem tűröm,ha valaki OK NÉLKÜL hülyéz le.
    De folytassuk a témát:
    Atomerőmű párti vagyok én is. Itt a Földön is,hát még az űrben... A Mars felszínén ha állandó támaszpontot hoznánk létre,akkor oda mindenképpen kellene egy nagyteljesítményű reaktor. Nagy teljesítmény alatt nem paksi paramétereket értek,hanem mint egy tengeralattjáró reaktorát. Volt egy kis hajó anno,az NR-1,ami kb. Harmadakkora volt, mint egy Los Angeles-osztályú hajó. A pontos méretére nem emlékszem,de ha gondoljátok nézzetek utána. A legénysége 7-8 fő volt,kémfeladatokra használták. A reaktora két szekrény méretű volt. Az bőven megfelelne egy bázisnak. A hűtést is meg lehetne oldani valahogy. Nagyobb űrhajókra is ezt javasolnám,mert az izotópos kisdoboz nem képes ellátni olyan méretű és energiaigényű rendszert mint ami egy kolonizáló szerelvény lenne. A hulladékkal(kihasznált fűtőelemek) meg azt kellene csinálni,hogy itt a Földön a tenger fenekébe kellene fúrni egy kurva mély lyukat. Oda besüllyeszteni és betemetni. Ott sem ember sem élelmiszer sem talajvíz közelében nem lenne. A fölötte lévő vízréteg meg 5000m,tehát a hajón elhaladó napozó kisasszonyok puncijáról sem hullana le a szőrzet... :-)
    A Marson,az alacsonyabb g miatt esetleg fel lehetne lőni a szemetet egy elektromágneses ágyúval. Csak úgy bele a Napba. Ott tutira megsemmisül. Az USAban már kísérleteztek óriáságyúkkal a 60-70-es években. Műholdakat akartak fellőni vele. De a programot leállították. A Marson nagyobb ágyú építhető és könnyebben üzemeltethető. Apránként de biztosan meg lehetne szabadulni a szeméttől. Ezt egyébként a Földön is meg kellene építeni. Nem is kerülne horrorisztikus összegbe. És akkor azokkal a csinos lányokkal,akik a zászlóikat lengetik az erőművek előtt nem vitatkoznánk meg mérgelődnénk,hanem nagy egyetértésben szeretkeznénk... Mennyivel jobb lenne,mint most,amikor környezetvédelem címszó alatt gátolni próbálják a fejlődést...
    Na mára ennyi,mennem kell órára.
  • LowEnd
    #137
    a probléma az, hogy nem "megtartani kellene a szöget" hanem folyamatosan állítani.
    Nem is keveset. És ehhez olyan forgatónyomaték kellene, mint a disznó. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt milyen böszme giroszkóppal lehetne megoldani, de hát, ki tudja, "több dolgok vannak földön s égen..."

    Ha egy két négyzetkilométert akarunk "terraformálni" akkor nem egyszerűbb, és olcsóbb némi nájlonból, bambuszól, meg a saját nyálunkból valami nagy kiterjedésű fóliasátrat összedobni?

    Annak a működtetéséhez még giroszkóp se kéne.
  • Epikurosz
    #136
    Egyszerűn odébbállnánk. Mert egyelőre nomád életmódról lenne szó.
    Ott, különben, ahol olyan erős a kozmikus sugárzás, az egyébként jól szigetelhető atomerőművek sugárzása meg se kottyanna. Különben nem olyan atomerűművekre kell gondolni, mint az itthoniak, mert ezekhez - beleértve a tengeralattjárók kisebb atomerővűveit is - rengeteg vízre van szükségük. A Cassini szonda sem ilyen vizes atomerűmű.
  • lee56
    #135
    Jó mondjuk, nem földi méretekben kell gondolkodni, nem kell hogy többezer ember energiaigényét ellássa egy marsi reaktor, igy lehet jóval kisebb is, de attól még a káros mellékhatások megmaradnak, csak azok is zsugorodnak egy keveset.

    Azért ha annyira atomerő párti vagy, érdekelne milyen megoldást tudnál elképzelni a használt fűtőelemek "semlegesitésére" elszállítására, egy marsi bázis esetében. Mert ugyebár itt nálunk nemgond ha nincs az atomerőmü közelében megfelelő lerakodóhely, (pl. földalatti tárolókba) simán lehet vonaton, vagy akár közuton szállítani, de a marson már nem ilyen rózsás az infrastruktúra , és ha a tükrös megoldásnál maradunk, lesz egy 1km-es játszóterük mindenre. Nemtudom pontosan milyen a marsi talaj, az az alatti rétegeket meg főleg nem, de biztos kemény meló lenne "föld" (mars ) alá temetni.
  • Epikurosz
    #134
    Tudom.
  • Sanyix
    #133
    Egy RTG azért más mint egy hagyományos atomerőmű :)
  • Epikurosz
    #132
    A nukleáris energiát már használják az űrtechnikában. Nem lenne újdonság. A nagybolygók felé küldött űrszondákon ez kötelező is, mert olyan mesze a Naptól nem lehetne napelemekkel bohóckodni.
  • lee56
    #131
    Hát nem tudom, kiindulva abból, hogy itt a földön is elég drága és hosszu ideig tart, egy-egy atomerőmü megépitése. A müködtetésről és a kiégett fütőelemek elszállitásáról már nem is beszélve. Akkor már ez a tükrös módszer még mindig egyszerübben megvalósithatónak tünik, és legalább clean energy, szép lenne a marson azzal kezdeni a terraformáslást, hogy elásunk pár hordó sugárzó anyagot
  • Epikurosz
    #130
    "Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?"

    Én most így hirtlelen és elsőre giroszkopikus rendszerre gondoltam, amely mindig tartaná a szöget.

    Különben nem is az a cél, hogy ott most folyamatosan 24 fok Celsius legyen, hanem mint bizonyára tudod, pld. a marsi tél idején problémás a marsjárók napelemeneinek a feltöltése. Egy ilyen tükrös micsoda ebbe segítene bele. Meg ugye a marsjáró nem létfontosságú, míg egy marsbázis létfontosságú szerepet töltene be - nem mindegy. De amúgy mindegy, én atomerőműpárti vagyok, mint már említettem, az a biztos.
  • lee56
    #129
    Tudom mit szerettél volna érzékeltetni :), csak vicces kedvemben voltam, de nehogy magadra vedd a civilizált delfin vs ember poént, rád max csak 20%ban vonatkozik

    Amugy most nem értek veled 1et teljes mértékben. Igenis találhatnak olyan élőlényeket amik simán megváltoztathatnák az életünket is akár, lehet nem azonnal, és nem olyan mértékben mintha, kis szürke alienekkel technológiát "cserélnénk" :D, de azért megeshet hogy olyasmit találunk ami a legkülönbözőbb területeken boostolná a tudományt. Most hirtelen nem tudok példákat felhozni, az én fantáziám se (teljesen) végtelen :), és késő is van, zombi vagyok ilyenkor
  • LowEnd
    #128
    Nekem 2 kérdésem van:
    a tükröt folyamatosan után kell állítani. (keringés - forgás) Mivel a tükörnek cirka akkorának (vagy nagyobbnak) kellene lennie mint a bevilágítandó területnek, ez csak néhány "terraformálandó" négyzetkilométert tekintve is problematikus, ugyanis merev vázon (mint egy papírsárkány) tudnám elképzelni a rendszert. Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?
    Akárhogy is, de időnként árnyékba kerül a terület. A földi sivatagi 60-70 fokos hőingadozás kutyfasza ahhoz képest ami ilyen ritka légkörben ott sec perc alatt történni fog.
  • Epikurosz
    #127
    Azt akartam érzékeltetni, hogy ha per absurdum találnánk az Európa holdon (Jupiter) az óceánban valamilyen állatokat (nem delfineket, mert azok emlősök, fel kell jönniük a felszínre levegőért),de vmi hasonlót, pld. polipokat, rájákat stb. az kétségtelenül egy nagy szenzáció lenne, de attól a mi kis emberi civilizációnk zökkenőmentesen haladna tovább. A nagy kihívás az, ha értelmes lényekkel futunk össze, mert nagyobb lenne a hatásuk a társadalmunkra.

    BTW: Különben ebbe a fórumba is kezdtem írogatni (angolul) , hátha valakit érdekel a nemzetközi pálya (bár ott nincs annyi poénkodás, de személyeskedés azért van ott is).
  • lee56
    #126
    nana, azok a kis butus delfinek civilizáltabbak mint egyes embertársaink ;)
  • Epikurosz
    #125
    delfinszerű civilizációt
    helyett:
    delfinszerű élőlényeket (buta kis delfineket)
  • Epikurosz
    #124
    "nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában."

    Ad.1: Egy kis tükrözés nem hiszem, hogy nagyobb kárt tenne ott, mint az alapból jelenlévő kozmikus sugarak, viharok, porördögök, meteorit becsapódások. Annyira azért nem hímes tojás a Mars.

    Ad.2: Énszerintem mélyen a talajban lehetnek valamilyen bacik, - a remény hal meg utoljára, tudom - amelyeknek elsősorban tudományos jelentőségük lenne, de olyan rettenetesen nagy áttörést nem jelentenének. Most mondok egyet, ha delfinszerű civilizációt találnák mondjuk az Európán, annak is bazi nagy tudom. jelentősége lenne, de attól a kenyér ára itt nem változna, legalábbis rövid távon. Ezek inkább szellemi, lelki dolgok. Persze humanoid létformák megjelenése életünkben, na az már nagy durranás lenne. De lehet, hogy most túl flegma vagyok.
  • Epikurosz
    #123
    Üdvözöljük körünkben SHARK13 kollégát!

    Mondjuk egy kicsit necces, ha nagyon jólfésült vitát akarsz, mert egyesek elég szabadszájúak vagyunk itt és vehemensek, de mindent a tudományért, ugyebár.

    Az aggályaid amúgy osztom, szerintem is hülyeség (jaj, bocs, a szájamra ütöttem) a tükrös lacafacázás. Én messzemenően atomerőműpárti vagyok, a korábban itt belinkelt francia prof honlapjáról letöltött szim. játékban is az első dolgom az volt, hogy feltankoljak belőle a marsi űrhajóra. Megjegyzem, jó nehéz, tehát okosan be kell osztani emiatt a rakteret.
    -------------------
    lee56:
    helyesek a megjegyzéseid, nem a marsi Egyenlítő környékére gondolt a kiscsávó, amikor leírta elképzeléseit, hanem valamelyik sark felé, bár nem éppen a sarokra, ahol van jó sok ívóvíz. És igen, ott már nem biztos, hogy felmegy a nyári hő +20 celsiusra.
  • Bijesz
    #122
    Nagyjából erre gondoltam én is.
    Mivel ez egy tanulmány a részletek nincsenek kidolgozva, de nem is volt célja imho.
    Ami engem zavar, az az, hogy ennél kisebb horderejű problémák sincsenek megoldva,
    a szűkös költségvetést arra kellene talán költeni.

    Sanyix: Na igen mindig oda lyukadunk ki elöbb utóbb, hogy az űrkutatás nem rentábilis egyenlőre.
  • SHARK13
    #121
    Üdv néktek. Én csak most kapcsolódom be ebbe a fórumos eszmecserébe. ha jól látom a Mars terraformálásáról beszéltek. Nos csillagász szakos hallgatóként annyit mondhatok,hogy nem olyan egyszerű az,mint amilyennek hangzik. Egy kis animáción szép a tükrözés,de az csak üveggolyó az indiánoknak,vagyis a nézőknek. De menjünk csak sorban:
    1-Legyártani azokat a marha nagy tükröket. Megoldható. Legyen mondjuk olyan,mint a fólia. Elég vastag egy bizonyos szilárdsághoz,de mégis elég könnyű. A tükröző réteg gőzölögtetett fém. Még ha vékony is az egész,az alkalmazott fémek nehezek. Mert legalább négyzetkilométeres területűnek kellene egy szegmensnek lennie.
    2-Kellene egy hatalmas teherűrhajó,ami teljesen automatán,legénység nélkül ingázik a Föld és a Mars között. Ami ugye csak bizonyos időszakokban gazdaságos. Elméletileg lehetséges bármikor,csak ahhoz több nagyságrendell több energia kellene.
    3-A Mars kiszemelt területe fölött szinkronpályára kellene állítani a nagyméretű tükröket egymáshoz nagyon közel. Ehhez saját hajtóművekkel és annak tartós(több száz évig elegendő) energiaforrásával kellene ellátni az összes tükörelemet. Mert mozgatni is kellene őket,mindig a fény irányába,ahogy a bolygó kering. Akár a napraforgó virága. Az ugye nem megoldható,hogy tízévenkén elutazzunk a Marsig fűtőelemet cserélni mind a többszáz reaktorban.
    4-A "bevilágított" terület nem egyenletesen melegedne. A közepe sokkal jobban melegedne,mint a szélei,ezért szelek képződnének. Hogy milyenek azt nem tudom,de bonyolultak az tuti. A Marsnak van saját időjárása,van szél a gyenge légkörben is. Ezt nagymértékben megzavarná a besugárzott folt által keltett szél. Az sem mellékes,hogy a Földiénél gyengébb gravitáció miatt a szelek által felkavart por marha lassan ülepedne. Egy jó kis porvihar felső rétegét melegítve meg nem a kívánt célt valósítjuk meg. A felszín hősugárzása sem mellékes. A ritka légkör miatt a talaj hőjének nagyrésze akadálytalanul kisugárzódik az űrbe.
    5-Mivel még nem tudjuk biztosan,hogy van-e élet a Marson nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában.
    6-Ha megcsináljuk a "melegítő rendszer"-t és az üzemszerűen működik,mi történik egy esetleges baleset esetén? Mert ha működni fog,akkor azt nagyon "hajszálra" kiszámolt paraméterek esetén tenné. Ha pl. Egy meteorraj megtépázza a tükröket,vagy néhányuk a vezérlés hibája miatt összeütközik...máris számottevően kisebb lesz a besugárzott teljesítmény. És máris mások lesznek a meteorológiai hatásai az egész műveletnek. Kvázi egy kisebb baleset is tönkreteheti az addigi teljes munkánkat.
    7-Még egy kérdés. Ha terraformáljuk a Marsot,akkor annak csak úgy van értelme,hogy "feldúsítjuk" a légkört. Akkor viszont már magát is fűtené a bolgyó az üvegház-hatás miatt. Tehát feleslegeses a tükrök.
    8-Kik adnának erre pénzt??? Még következő generációs űrsikló sincs, ténylegesen lakható,NAGY űrállomás sincs. Amíg a szűkebb környezetünket sem tudjuk lakni,addig minek költsünk más bolgyók terraformálására. Abból a pénzből a fentebb említetteket simán meg lehetne valósítani. És egyátalán minek terraformálni egy bolygót? Lehet építeni olyan bázisokat,sőt egész városokat,amik zártak.
    Aki nem ért velem egyet szívesen vitázok,de csak kultúráltan. Ha valami hülyeséget írtam volna,elnézést,nagyon fáradt vagyok már. Mindenkinek szép estét kívánok.
  • lee56
    #120
    Igen igen, ebben is igazatok van, de hol olvastátok hogy az egyinlítő tájékán tervezik ezt a mini "terraformálást" véghezvinni?.

    "A tükör által fókuszált napfény egy körülbelül 1 kilométer széles foltot borítana fénybe, 20 Celsius fokra emelve a ***területen az amúgy átlagosan -140 és -60 fok között mozgó hőmérsékletet*** ".

    "nem utolsó sorban pedig megolvasztja a felszíni vízjeget"

    Ha csak ezt a két kiragadást, megnézitek, már valószinüsíthető hogy nem az egyenlítő környékéről van szó, tehát irreleváns hogy ott mennyi a maximum.
    És megmagyarázza azt is, hogy miért kellenek a tükrök, ha egyszer azok nélkül is vannak kellemes 20 fok körüli hőmérsékletek a bolygó egyes részein.